Meg Lowman: A nyolcadik kontinens – élet a lombkoronában
E.O. Wilson, a Harvard Egyetem néhai biológusa így fogalmazott:
„Ha elpusztítjuk a trópusi esőerdőket és más, fajban gazdag ökoszisztémákat a profit érdekében, az olyan, mintha a Louvre összes festményét elégetnénk, hogy vacsorát főzzünk a tűz fölött.”
Meg Lowman könyve a családjával, a gyerekkorával kezdődik: megyünk vele iskolába és
egyetemre, hogy jöjjön a házasság és a szakmai életének újjáélesztése, egészen addig, hogy ma meghatározó lombkorona-kutató.
Nem rejti véka alá, hogy nőként mennyivel nehezebb tudósként bizonyítani. Kétgyerekes családanyaként mennyivel többet várnak el tőle otthon, és a társadalom, mint férfi társaitól.
A kötet nagyobb része ismeretterjesztés és a természet, a fák szeretetének szenvedélyes megragadása.
Érzelmileg is megindító és hatásos a stílusa. Szinte megszemélyesíti a fákat és fel tudja kelteni irántuk a figyelmet, szeretetet, védelmezési ösztönt.
Olvasmányos is a könyv, Lowman (és a fordító: Molnár Csaba) talált egy olyan stílust, ami közelebb van a köznyelvhez, mint a szaknyelvhez, mégis tudományos tényeket és ismereteket is érthetően át tud adni.
Az írónőről egy kisfilm itt nézhető:
https://www.youtube.com/watch?v=XdTn_CxXgfg
Csabai Ágnes
