Gyászhír

Mersdorf Ilona (1953-2024)

2012-ben az első Gödöllői Irodalmi Díj pályázaton próza kategóriában Mersdorf Ilona nyerte az első díjat. Így írt akkor magáról:

A Bánságban, a Temesvártól 100 kilométerre fekvő Resicabányán születtem 1953 március 4-én. Közel húsz évet éltem Gödöllőn, lányaim ott jártak iskolába, és ma is sok szál fűz Gödöllőhöz. Négy éve kiköltöztünk falura, most Ikladon, Aszód mellett lakom.

Írásaimban gyakran foglalkozom azzal a mára már eltűnt világgal, ahol gyermekkoromban éltem. A sokszínű, soknemzetiségű szórványvidéken ma már alig hallani magyar szót. Remélem, egyszer majd meg fogom írni azt a regényemet, amely azt a kort, és azt a világot mutatja be.

Egyenlőre leginkább rövidprózát írok, bár emellett dolgozom egy gödöllői ihletésű krimin is.

Ilona a díjkiosztó ünnepség után rögtön csatlakozott az IRKA közösségéhez és hamarosan az egyik legfontosabb mozgatórugója lett. Felsorolni is lehetetlen, mennyi mindent köszönhetünk neki, lektorálta az írásainkat, isteni padlizsánkrémes szendvicseket készített, ha kellett, szervezett, felolvasott, vezette az IRKA blogját az Írkávét. Az évek alatt írótársból barát lett, akivel nem csak személyesen, de írásainkon keresztül is kapcsolódtunk egymáshoz.

Rengeteg emlék, nevetés, élmény. És persze komolyság, vérre menő vita, a kortárs irodalom közös szapulása. Vezetett könyvbemutatót, tartott előadást, tábori műhelymunkát, beszélgetett írókkal, ha megkértük, vezettem az ő könyvbemutatóját. Mert az egyiket megírta, amit szeretett volna. A gödöllői krimivel adós maradt.

Drága Ilona, nagyon szerettünk.

Hiányozni fogsz.

Panni és az irkások