„Remsey Iván” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
 
(2 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
9. sor: 9. sor:
  
 
1921. október 18-án született [[Gödöllő]]n. Édesapja [[Remsey Jenő György]], festőművész, grafikus, író, a szecessziós [[Gödöllői művésztelep]] tagja volt. Édesanyja [[Frey Vilma]], rajztanár.
 
1921. október 18-án született [[Gödöllő]]n. Édesapja [[Remsey Jenő György]], festőművész, grafikus, író, a szecessziós [[Gödöllői művésztelep]] tagja volt. Édesanyja [[Frey Vilma]], rajztanár.
 +
 
Testvérei, Ágnes, Gábor és András szintén művészek lettek, lánya, Flóra, textilművész volt, unokája, Dávid, grafikusművész.
 
Testvérei, Ágnes, Gábor és András szintén művészek lettek, lánya, Flóra, textilművész volt, unokája, Dávid, grafikusművész.
 +
 
Remsey Iván testvéreivel együtt a [[Premontrei Szent Norbert Gimnázium]]ba járt. Egyetemi tanulmányait a Zeneakadémián végezte. Bár karvezetőnek és zeneszerzőnek tanult, elsősorban a képzőművészetek irányába, a festészet és bábtervező-művészet felé kanyarodott el.  
 
Remsey Iván testvéreivel együtt a [[Premontrei Szent Norbert Gimnázium]]ba járt. Egyetemi tanulmányait a Zeneakadémián végezte. Bár karvezetőnek és zeneszerzőnek tanult, elsősorban a képzőművészetek irányába, a festészet és bábtervező-művészet felé kanyarodott el.  
 +
 
Három évi jegyesség után a háború alatt, 1944-ben vette el feleségül [[Sipos Ilmá]]t. Az esküvő három napos szabadsággal járt. A szabadság alatt egy golyó által sérülés érte a torkát. Ez mentette meg Iván életét, mert amíg lábadozott, elsüllyedt az a hajó, amin katonaként kellett volna szolgálnia.  
 
Három évi jegyesség után a háború alatt, 1944-ben vette el feleségül [[Sipos Ilmá]]t. Az esküvő három napos szabadsággal járt. A szabadság alatt egy golyó által sérülés érte a torkát. Ez mentette meg Iván életét, mert amíg lábadozott, elsüllyedt az a hajó, amin katonaként kellett volna szolgálnia.  
 +
 
Lányuk, Flóra, 1950-ben született. Az egyre növekvő Remsey család gödöllői szülőházában való szűkös lét miatt Iván és családja 1951-ben Szentendrére költöztek. 1957-től művei a szentendrei művészek kiállításain is megcsodálhatók.
 
Lányuk, Flóra, 1950-ben született. Az egyre növekvő Remsey család gödöllői szülőházában való szűkös lét miatt Iván és családja 1951-ben Szentendrére költöztek. 1957-től művei a szentendrei művészek kiállításain is megcsodálhatók.
 
1957-ben a budapesti Ráday utcában találtak lakást.  
 
1957-ben a budapesti Ráday utcában találtak lakást.  
 +
 
Iván 1970-től részt vett a gödöllői képzőművész alkotóközösség újraszervezésében.
 
Iván 1970-től részt vett a gödöllői képzőművész alkotóközösség újraszervezésében.
  
  
[[Fájl:remseyivan2.jpg|thumb|left|300px|Remsey Iván]]
+
[[Fájl:remseyivan2.jpg|thumb|left|300px|Remsey-kiállítás, Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ, 2016]]
  
  
23. sor: 28. sor:
 
==Munkássága==
 
==Munkássága==
  
Remsey Iván 1935-ben, tizennégy évesen megalapította a Remsey Marionettszínházat, amely családi projektként működött. A háborús időszaki évtizedes szünet után a színház 1947 és 1953 között sikeresen újjászületett: [[Remsey Jenő]] három fiával, valamint [[Sipos Ilmá]]val üzemeltette. A Gödöllői Erdőhivatal színháztermében játszottak, előadták például az Ezeregyéjszaka meséit és a Pinocchiót. A bábokat a család készítette, a faragott és festett bábok kiállítások gyakori résztvevői is voltak.
+
Remsey Iván 1935-ben, tizennégy évesen megalapította a Remsey Marionettszínházat, amely családi projektként működött. A háborús időszaki évtizedes szünet után a színház 1947 és 1953 között sikeresen újjászületett: [[Remsey Jenő]] három fiával, valamint [[Sipos Ilmá]]val üzemeltette. A Gödöllői Erdőhivatal színháztermében játszottak, előadták például az Ezeregyéjszaka meséit és a Pinocchiót. A bábokat a család készítette, a faragott és festett bábok kiállítások gyakori résztvevői is voltak.  
Szentendre a Remsey család több generációjának életében fontos szerepet játszott. Iván festészete itt a Duna és más természeti képek hatására kezdett el kibontakozni.  
+
 
 +
A bábok végigkísérték Ivánt élete során. 1978-ban részt vett a Palermói Bábfesztiválon. Az 1980-as évek elején készült el a híres Síró bohócok sorozat. 1988-ban a Nemzetközi Bábművészek Szövetsége Tanácsának tagjává választották, majd 5 évvel később a Magyar Bábművészek tiszteletbeli elnöke lett. Ekkor nyílt kiállítása a Bábszínházban.
 +
 
 +
Szentendre a Remsey család több generációjának életében fontos szerepet játszott. Iván festészete itt a Duna és más természeti képek hatására kezdett el kibontakozni. 1970-ben kiállított a Szentendrei tárlaton.
 +
 
 
Ebben az időszakban Szentendre, Gödöllő és Budapest között mozogva több állása volt (pl. énekkar vezetése, rajz és számtan tanítása). Később Ráday utcai műteremlakásába költözött családjával, de még gyakran állított ki Szentendrén.  
 
Ebben az időszakban Szentendre, Gödöllő és Budapest között mozogva több állása volt (pl. énekkar vezetése, rajz és számtan tanítása). Később Ráday utcai műteremlakásába költözött családjával, de még gyakran állított ki Szentendrén.  
 
1967-ben Károlyi Mihályné-ösztöndíjjal került ki a dél-franciaországi Vance-i Művésztelepre három hónapra.
 
1967-ben Károlyi Mihályné-ösztöndíjjal került ki a dél-franciaországi Vance-i Művésztelepre három hónapra.
 +
 
Mesterei [[Remsey Jenő]], [[Pirk János]] és [[Ilosvai Varga István]] voltak.  
 
Mesterei [[Remsey Jenő]], [[Pirk János]] és [[Ilosvai Varga István]] voltak.  
 +
 
A családjában hagyományos szecessziós stílus helyett lírai konstruktivista ihletéssel alkotott. A Duna közelsége, a természet inspirálta. Tájképek alkotásával tükrözte saját belső világát. Illusztrációi, grafikái, karakterrajzai a mesevilághoz való vonzódását tükrözték.
 
A családjában hagyományos szecessziós stílus helyett lírai konstruktivista ihletéssel alkotott. A Duna közelsége, a természet inspirálta. Tájképek alkotásával tükrözte saját belső világát. Illusztrációi, grafikái, karakterrajzai a mesevilághoz való vonzódását tükrözték.
 +
 
Tagja volt a Szentendrei Festők Társaságának.
 
Tagja volt a Szentendrei Festők Társaságának.
  
36. sor: 48. sor:
  
 
A Remsey család immár többgenerációs gödöllői művészdinasztia. Remsey Jenő eredetileg a gödöllői Erdő utcában telepedett le, ahol később saját családi házat épített.  
 
A Remsey család immár többgenerációs gödöllői művészdinasztia. Remsey Jenő eredetileg a gödöllői Erdő utcában telepedett le, ahol később saját családi házat épített.  
 +
 
Remseyék a város kulturális életében, a helyi művésztelep működésében hatalmas szerepet játszottak, a Marionettszínázat sokáig üzemeltették.  
 
Remseyék a város kulturális életében, a helyi művésztelep működésében hatalmas szerepet játszottak, a Marionettszínázat sokáig üzemeltették.  
 +
 +
1987-ben gödöllői művészekkel együtt állított ki a Gödöllői Galériában, 2006-ban ugyanitt jubileumi életműkiállítása nyílt.
 +
 
A [[Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ]]ban megtalálható több, a Remsey családhoz köthető fotó, tárgyi emlék, videófilm.  
 
A [[Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ]]ban megtalálható több, a Remsey családhoz köthető fotó, tárgyi emlék, videófilm.  
 +
 
Visszatérőek Gödöllőn a Remsey Iván és családjának műveit bemutató kiállítások, programok, többek között a [[Gödöllői Városi Múzeum]]ban és a gödöllői [[Művészetek Háza]]ban.
 
Visszatérőek Gödöllőn a Remsey Iván és családjának műveit bemutató kiállítások, programok, többek között a [[Gödöllői Városi Múzeum]]ban és a gödöllői [[Művészetek Háza]]ban.
 +
 
A Remsey-ház mindig a család központi helye volt, fontosnak tartották, hogy ott időről időre együtt legyen a család. Az a ház mindig, mindenki előtt nyitva állt, akkor is, amikor már csak a fiúk laktak benne.  
 
A Remsey-ház mindig a család központi helye volt, fontosnak tartották, hogy ott időről időre együtt legyen a család. Az a ház mindig, mindenki előtt nyitva állt, akkor is, amikor már csak a fiúk laktak benne.  
  
46. sor: 64. sor:
  
 
*Salerno  
 
*Salerno  
* Cava de Tirreni  
+
*Cava de Tirreni  
 
*Gödöllő (2006)
 
*Gödöllő (2006)
  
  
[[Fájl:remseyivan3.jpg|thumb|right|300px|Remsey Iván]]
+
[[Fájl:remseyivan3.jpg|thumb|right|300px|Remsey-kiállítás, Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ, 2016]]
  
  
61. sor: 79. sor:
 
*Gödöllő Díszpolgára (1977)
 
*Gödöllő Díszpolgára (1977)
 
*Gödöllő Városért Díj (2001, Remsey család)
 
*Gödöllő Városért Díj (2001, Remsey család)
 +
*Nemzetközi Bábművészek Szövetsége Tanácsának tagja (1988)
  
  

A lap jelenlegi, 2021. november 26., 11:14-kori változata

Remsey Iván


Remsey Iván (Gödöllő, 1921. október 18. – Gödöllő, 2006. november 15. ) festő és nemzetközileg ismert bábtervező művész.


Életútja

1921. október 18-án született Gödöllőn. Édesapja Remsey Jenő György, festőművész, grafikus, író, a szecessziós Gödöllői művésztelep tagja volt. Édesanyja Frey Vilma, rajztanár.

Testvérei, Ágnes, Gábor és András szintén művészek lettek, lánya, Flóra, textilművész volt, unokája, Dávid, grafikusművész.

Remsey Iván testvéreivel együtt a Premontrei Szent Norbert Gimnáziumba járt. Egyetemi tanulmányait a Zeneakadémián végezte. Bár karvezetőnek és zeneszerzőnek tanult, elsősorban a képzőművészetek irányába, a festészet és bábtervező-művészet felé kanyarodott el.

Három évi jegyesség után a háború alatt, 1944-ben vette el feleségül Sipos Ilmát. Az esküvő három napos szabadsággal járt. A szabadság alatt egy golyó által sérülés érte a torkát. Ez mentette meg Iván életét, mert amíg lábadozott, elsüllyedt az a hajó, amin katonaként kellett volna szolgálnia.

Lányuk, Flóra, 1950-ben született. Az egyre növekvő Remsey család gödöllői szülőházában való szűkös lét miatt Iván és családja 1951-ben Szentendrére költöztek. 1957-től művei a szentendrei művészek kiállításain is megcsodálhatók. 1957-ben a budapesti Ráday utcában találtak lakást.

Iván 1970-től részt vett a gödöllői képzőművész alkotóközösség újraszervezésében.


Remsey-kiállítás, Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ, 2016


Munkássága

Remsey Iván 1935-ben, tizennégy évesen megalapította a Remsey Marionettszínházat, amely családi projektként működött. A háborús időszaki évtizedes szünet után a színház 1947 és 1953 között sikeresen újjászületett: Remsey Jenő három fiával, valamint Sipos Ilmával üzemeltette. A Gödöllői Erdőhivatal színháztermében játszottak, előadták például az Ezeregyéjszaka meséit és a Pinocchiót. A bábokat a család készítette, a faragott és festett bábok kiállítások gyakori résztvevői is voltak.

A bábok végigkísérték Ivánt élete során. 1978-ban részt vett a Palermói Bábfesztiválon. Az 1980-as évek elején készült el a híres Síró bohócok sorozat. 1988-ban a Nemzetközi Bábművészek Szövetsége Tanácsának tagjává választották, majd 5 évvel később a Magyar Bábművészek tiszteletbeli elnöke lett. Ekkor nyílt kiállítása a Bábszínházban.

Szentendre a Remsey család több generációjának életében fontos szerepet játszott. Iván festészete itt a Duna és más természeti képek hatására kezdett el kibontakozni. 1970-ben kiállított a Szentendrei tárlaton.

Ebben az időszakban Szentendre, Gödöllő és Budapest között mozogva több állása volt (pl. énekkar vezetése, rajz és számtan tanítása). Később Ráday utcai műteremlakásába költözött családjával, de még gyakran állított ki Szentendrén. 1967-ben Károlyi Mihályné-ösztöndíjjal került ki a dél-franciaországi Vance-i Művésztelepre három hónapra.

Mesterei Remsey Jenő, Pirk János és Ilosvai Varga István voltak.

A családjában hagyományos szecessziós stílus helyett lírai konstruktivista ihletéssel alkotott. A Duna közelsége, a természet inspirálta. Tájképek alkotásával tükrözte saját belső világát. Illusztrációi, grafikái, karakterrajzai a mesevilághoz való vonzódását tükrözték.

Tagja volt a Szentendrei Festők Társaságának.


Gödöllő

A Remsey család immár többgenerációs gödöllői művészdinasztia. Remsey Jenő eredetileg a gödöllői Erdő utcában telepedett le, ahol később saját családi házat épített.

Remseyék a város kulturális életében, a helyi művésztelep működésében hatalmas szerepet játszottak, a Marionettszínázat sokáig üzemeltették.

1987-ben gödöllői művészekkel együtt állított ki a Gödöllői Galériában, 2006-ban ugyanitt jubileumi életműkiállítása nyílt.

A Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központban megtalálható több, a Remsey családhoz köthető fotó, tárgyi emlék, videófilm.

Visszatérőek Gödöllőn a Remsey Iván és családjának műveit bemutató kiállítások, programok, többek között a Gödöllői Városi Múzeumban és a gödöllői Művészetek Házaban.

A Remsey-ház mindig a család központi helye volt, fontosnak tartották, hogy ott időről időre együtt legyen a család. Az a ház mindig, mindenki előtt nyitva állt, akkor is, amikor már csak a fiúk laktak benne.


Egyéni kiállítások

  • Salerno
  • Cava de Tirreni
  • Gödöllő (2006)


Remsey-kiállítás, Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ, 2016


Díjai, elismerései

  • Cava de Tirreni díszpolgára
  • Magyar Bábművészek tiszteletbeli elnöke
  • Gödöllő Díszpolgára (1977)
  • Gödöllő Városért Díj (2001, Remsey család)
  • Nemzetközi Bábművészek Szövetsége Tanácsának tagja (1988)


Forrás

  • szerk. Remsey Dávid, Remsey Flóra: Remsey Iván, Gödöllő Város önkormányzata, Gödöllő, 2016