Kovacsóczy Mihály forrásának megtekintése

[[Kovacsóczy Mihály]] ([[Gödöllő]], 1801. március 19. – Pest, 1846. január 13.) író, hírlapíró, az első magyar napilap megteremtője.


==Életútja==

Apja, a régi nemesi családból származó Kovacsóczy Mihály gazdatiszt volt a gödöllői és sződi Grassalkovich-uradalomban. Anyja, a szintén nemesi származású Foltényi (Foltin) János gödöllői uradalmi prefektus lánya, Foltényi (Foltin) Mária. Házasságukból több gyermek is született.
A Kovacsóczy család híres írót adott a magyar irodalomtörténetnek ifjabb Kovacsóczy Mihály személyében. 
Lányuk, Kovacsóczy Johanna a nemesi származású hatvani uradalmi gazdatiszt Speth (Spett) Ferenc felesége lett. Egy gyermekük született, Spett Vilma, aki Ambrus József Csíkszeredából származó nemeshez ment feleségül. Ebből a frigyből született [[Ambrus Zoltán]] író is. Foltényi (Foltin) János tehát ifjabb Kovacsóczy Mihály nagyapja, [[Ambrus Zoltán]]nak pedig anyai ágon dédnagyapja volt.
Az 1801-ben született ifjabb Kovacsóczy Mihályt neves személyek tartották keresztvíz alá: Török Ignác és felesége, Kohrer Franciska (a későbbi aradi vértanú, Török Ignác tábornok szülei). Erről hiteles bejegyzés olvasható a katolikus plébánia anyakönyvében. 
Kovacsóczy Mihály Egerben tanult, papi pályára készült. Végül azonban Pestre ment, ahol jogot hallgatott és ügyvédi oklevelet szerzett. Az oklevél ellenére nem a jogi pályán helyezkedett el, hanem több főúri háznál mint nevelő működött. 
Ifjabb Kovacsóczy Mihály felfelé ívelő karrierjét betegsége törte ketté, és fiatalon, mindössze 45 évesen mellvízkórban hunyt el Pesten.

[[Fájl:kovacsóczy1.jpg|thumb|right|300px|Hiteles bejegyzés a katolikus plébánia anyakönyvében]]


==Munkássága==

Nevelői munkássága mellett írt és fordított, de igazi írói működése Kassán kezdődött, ahová akadémiai helyettes tanárnak nevezték ki. Itt szerkesztette a Nefelejts című almanachot, valamint a Szemlélőt is a Literaturai Lapok című melléklettel.
Abaúj vármegye megbízásából Kassán a Magyar Színház igazgatója lett; ekkor több színdarabot fordított. 
1841-ben Pestre költözött, és itt szerkesztette a Közleményeket a Literaturai Lapokkal, mely az első naponként megjelenő lap volt. 
1843-tól a Nemzeti Ujságot szerkesztette, melynek új lendületet adott. 
A széles műveltségű, tehetséges irodalmár jártas volt az olasz, a francia, sőt a spanyol nyelvben is. Saját lapjaiban megjelentette németből és angolból fordított esztétikai, pedagógiai és vegyes tartalmú cikkeit, könyvismertetéseit és színikritikáit is.




==Gödöllő==
Nagy becsben tartotta szülőföldjét, és mikor 1842. szeptember 5-én Gödöllőn járt, e szavakat jegyezte be A gedellői urasági kastélyt és díszkertet látogatók névkönyvébe (Kaján Marianna, a Gödöllői Királyi Kastély történész-muzeológusa adatközlése az Országos Széchényi Könyvtárban található vendégkönyvből, amibe még Petőfi Sándor is írt!):

„Hazám dísze, gyermekkorom bölcsője, O Gedellő!

Alkotóid emléke, áldva maradjon a késő ivadéknál.

A derék nem fél az idő sírjától, ragyogva kitör a föllegek ködéből s ivadékod áhítattal

emlékszik neved fényes herczegi ház.”




==Művei==
*Sonettek melyeket Szlemenics Pál úrnak tiszteletek zálogául ajánlottak hálaadó tanítványi neve innepére. Pozsony, 1820. 
*Emlény t. n. Szontagh Marie Ludovika kisassz. hamvedrére. Pest, 1822. 
*Aspasia. Évkv. Szerk. Uo., 1824. – Sonnet Ferency Istvánhoz. Buda, 1824.
*A varázs–rózsa. Schulze Ernest után. [Ford.] Kassa, 1828. 
*Nefelejts. Almanach (3 db.) Szerk. Kassa, 1832–1834. 
*Árpádia, honi történetek zsebkve (3 db.) Kassa, 1833., 1835. és 1838. 
*Kotzebue Ágoston jelesebb színdarabjai. Ford. többen. 1-20. köt. Uo., 1834–36. (A fordítók nevei nem vsz. ezek nagyobb részét K. ford.) 
*Jeruzsalemi sz. János lovagrendje története. Eredetétől napjainkig. Uo., 1837. 
*A ker. katholika vallás leghatalmasabb védlelke a birodalmaknak és thronoknak. Richter Engelbert Eligy után ford. G. A. Uo., 1837. 
*Barátságos vizsgálat az angol egyházról és átaljában a reformatióról. 1-2. köt. Németre ford. Stupfel Alajos, magyarosítás G. A. Uo., 1838. 
*Anglia tört. Uo., 1838. (Nemzetek története tára I.) 
*Történeti táblák. Az ó és új világ népei s birod-i külső pol. viszonyai ... chronologiai és ethnographiai renddel. Kidolgozta és kiadja. Pest, 1839. 
*A vegyes házasságok megáldásáról. Teol. szavazat. Mack Márton József után ford. Buda, 1841. (Névtelenül.) 
*Magyarkák 1845- ből. Lipcse, 1845. (Névtelenül) 
*Kassán 1833. VII. 1 – XII. 27: Cserneczky Józseffel és 1836. I. 1 – 1837. VI. 30: egyedül a Szemlélő, tud., szépirod. és műv. közlöny és melléklapja a Szépliteraturai Lapok szerk., Pesten 1841. I. 1 – III. 31: Stancsics [Táncsics] Mihálylyal, IV. 1 – XII. 14: egyedül a Közlemények, és társlapja a Literaturai Lapok szerk. mindkét lapnak kiadója is; 1842. VI. 8 – 1844. XII. 31:(az 1844. III. félévet Majláth János grfal) a Nemzeti Újság és melléklapja a Hasznos Mulatságok szerk. 88




==Emléke==

Kovacsóczy Mihály neve és irodalmi, színiigazgatói tevékenysége még szakmai körökben is alig ismert. Kovacsóczyról sajnos sem fénykép, sem grafika nem maradt fenn. 




==Forrás==

[http://godolloihirek.hu/cikkek/2021/03/19/kitekint/hazam-disze-gyermekkorom-bolcsoje-o-gedello Szlávik Jánosné: Hazám dísze, gyermekkorom bölcsője, O Gedellő!] 

[http://lexikon.katolikus.hu/K/Kovacs%C3%B3czy.html Magyar Katolikus Lexikon]

Györe Zoltán: Gödöllő lakosságának genealógiája, Gödöllői Városi Múzeum, Gödöllő, 2006