„Klobusiczky Terézia” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
(Új oldal, tartalma: „'''Klobusiczi és zethényi báró Klobusiczky Krisztina''' (1712 – 1738) Grassalkovich Antal második felesége. == Élete == Nemesi családban született, valósz…”)
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(20 közbenső módosítást, amit 2 másik szerkesztő végzett, nem mutattunk)
1. sor: 1. sor:
'''Klobusiczi és zethényi báró Klobusiczky Krisztina''' (1712 – 1738) Grassalkovich Antal második felesége.
[[Fájl:klob1.jpg|thumb|right|200px|Grassalkovich Antalné Klobusiczky Terézia fogadalmi képe]]
 
'''Klobusiczi és zethényi báró Klobusiczky Terézia''' (1709-Gödöllő, 1781. december 20.) Grassalkovich Antal harmadik felesége.
 


== Élete ==
== Élete ==
Nemesi családban született, valószínűleg a család eperjesi kastélyában. Édesapja Klobusiczky Ferenc, édesanyja Soós Krisztina. 1731 szilveszter éjjelén, Eperjes városában hozzáment Grassalkovich Antalhoz, akit előző felesége, Lángh Erzsébet özvegyen hagyott 1729-ben. Grassalkovich mind a hat gyermeke tőle született. Ám 1738-ban özvegyen hagyta férjét, aki sokáig gyászolta. Nem is akart újból nősülni, de midőn a Klobusiczky családdal örökösödési perek miatt szükséges volt a rokonság, Grassalkovich Antal elvette nőül Klobusiczky Krisztina nővérét, Klobusiczky Terézia bárónőt, de tőle már gyermeke nem született. Klobusiczky Krisztina 1738. augusztus 30-án, Pesten távozott az élők sorából.
 
Nemesi családban született. Édesapja Klobusiczky István, édesanyja Kapy Klára. Első férje Forgách Ferenc volt. 1730-ban házasodtak össze. Gyermekük nem született.
 
 
Második férje I. Grassalkovich Antal, elhunyt húgának a férje. Grassalkovich Antal első felesége halála után nem akart újból nősülni, de a Klobusiczky családdal folytatott örökösödési perek miatt szükséges volt a rokonság. 1752-ben Komjátiban esküdtek meg. Gyermekük nem született. A testvére félárván maradt gyermekeit nevelte fel.
 
1871-ben halt meg.  Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika családi kriptájában nyugszik. Migazzi bíboros készítette el I. Grassalkovich Antal és felesége síremléket 1772-ben. A síremléket vörös és fekete márványból faragták, családi címerekkelékesítették. Johan Georg Dorfmeister munkája. Az egyik legszebb barokk síremlék.
 
 
 
== Templomépítések ==
[[Fájl:klob2.jpg|thumb|right|300px|Őrszentmiklósi római katolikus templom]]
=== Máriabesnyő ===
 
Máriabesnyő a török korban elpusztult, csak a községi templomának maradványi utaltak arra, hogy itt valaha éltek emberek. Klobusiczky Terézia 1759-ben egy lorettói kápolnát szeretett volna a romok helyére építeni. A romok eltakarítása közben egy csontból faragott kis szobrot találtak. A XII-XIII. századi faragvány Szűz Máriát ábrázolta, karján a gyermek Jézussal. A kápolna megépült és felszentelték. A kis Mária-szobor rengeteg zarándokot vonzott Máriabesnyőre. A kápolnát kibővítették. 1768-177 között alsó és felső templomot építettek.
 
 
=== Árpád-házi Szent Erzsébet templom, Bácsbokod ===
 
A faluban először 1340-ben építettek náddal fedett imaházat a Nádágy pataktól keletre. 1733-ban már a mai templom helyén állt az imaház, 1763-ban harangot is kapott a falu temploma. Anyakönyveket 1771-től vezették, ekkor még nem volt kinevezett plébánosa a falunak. 1780-ban Klobusiczky Terézia, elhunyt férje végakarata szerint az imaház helyett a bátmonostori apátság tégláiból templomot építtetett Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. A templom 32,75 méter hosszú és 14 méter széles volt.
 
 
=== Őrszentmiklósi római katolikus templom ===
 
A templomot Grassalkovich Antal özvegye Klobusiczky Terézia építtette saját költségére. Egyhajós, középtornyos copfstílusú templom, barokk stílusú berendezéssel. Alapkövét 1779 szeptemberében tették le. 1781. szeptember 2.-án szentelték fel. Az oltár fölött Szent Miklós képe látható.






== Családja ==
[[Fájl:klob3.jpg|thumb|right|200px|Hévízgyörki Öregtemplom]]
Férjétől, Grassalkovich gróftól hat gyermeke született:
=== Lőrinci Szent Mihály római katolikus templom ===
 
Lőrinci Heves megye nyugati részén fekvő város, a Hatvani kistérségben, a Zagyva folyó mellett terül el. A korábbi 1695-ben épült templomhoz 1740-ben építtetett tornyot gr. Grassalkovich I. Antal, majd özvegye Klobusiczky Teréz a korábbi épület felhasználásával  1775-ben  késő barokkstílusban építtette újjá.
 
Egyhajós, keletelt, Ny-i homlokzati tornyos, poligonális szentélyzáródású templom. A szentély északi oldalán kontyolt féltetős sekrestye található, illetve lejárat a kriptába. Csehboltozatos a hajó és a szentély, a hajó nyugati oldalán karzattal. A templom berendezése 18. század végi. A szószék, a gyóntatószék és a keresztelőmedence copfstílusú.
 
 
=== Hévízgyörki Öregtemplom ===
 
A falu első temp­loma egy igen kis méretű, félköríves szentélyű épület volt. A középkori épület első okleveles említése 1472-ből származtatható. 1760-ban Grassalkovich Antal birtokán találjuk, igen­ csak felújításra szoruló állapotban. A templom tor­nyát villámcsapás érte 1771-ben. A tornyot okkor Grassalkovich özvegye Klobusiczky Terézia rendbe tetette, a leomlott részt téglából visszafalazták. Karbantartásáról azonban nemigen gondoskodhat­tak, mert 1772-ben azt jegyezték föl, hogy "a templom kőfalai nedvesek, a deszkamennyezet le fog szakadni", a "toronynak fa munkája megromlott ... "rotthadt ge­rendáit ki kellene cserélni".
 
A II. világháborúig a templomot folyamatosan hasz­nálták, ekkor azonban megsérült. Pusztulásnak az ezt követő években indult, s állapota fokozatosan romlott 1985-ig, amikor is megkezdődött felújítása. A munkák végeztével a templom felszentelése 1988. november 13-ára esett, Szent Márton napját követő vasárnapra.
 


Franciska (Pest, 1732. november 10. – 1779.)
Antal (Pest, 1734. augusztus 24. – Bécs, 1794. május 6.)
Klára (Bécs, 1735. augusztus 19. – Győr, 1803. június 9.)
Anna Mária (Pest, 1736. szeptember 17. – Bécs, 1806. május 10.)
Ignác (Pest, 1737. augusztus 11. – Pest, 1738. október 6.)
Terézia Ilona (Pest, 1738. augusztus 13. – Pest, 1769. január 6.)
Nővére, Klobusiczky Terézia bárónő később az ő férjéhez ment hozzá.




21. sor: 53. sor:
== Forrás ==
== Forrás ==


*Szabó Margit: Kastélyok, templomok, szerelmek (Budapest-Gödöllő, 2010)
*[http://mek.oszk.hu/10100/10179/10179.htm gróf Vaj Sándor (összáll.): Régi nemes urak, úrasszonyok]
*[http://www.godollo.hu/turizmus/seta/latnivalok/?catalog3_id=191 Gödöllő - Városi Információs Portál/Grassalkovich-kripta]
*[http://www.macse.org/gudenus/mcsat/fam.aspx?id=18765 Magyar Családtörténeti Adattár]
*[https://hu.wikipedia.org/wiki/Klobusiczky_Krisztina Wikipédia/Klobusiczky Krisztina]
*[https://hu.wikipedia.org/wiki/Klobusiczky_Krisztina Wikipédia/Klobusiczky Krisztina]
*[http://www.karpatinfo.net/latnivalok/arpad-hazi-szent-erzsebet-templom-bacsbokod Árpád-házi Szent Erzsébet templom, Bácsbokod]
*[http://www.orbottyan.hu/hu/orbottyan_identitaspontjai Őrszentmiklósi római katolikus templom]
*[http://www.danyikronika.hu/node/9158 Dányi krónika]
*[http://www.hevizgyork.hu/index.php/hevizgyork/tortenelem Hévízgyörki Öregtemplom]




[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn]]
[[Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn]]

A lap jelenlegi, 2017. november 10., 14:12-kori változata

Grassalkovich Antalné Klobusiczky Terézia fogadalmi képe

Klobusiczi és zethényi báró Klobusiczky Terézia (1709-Gödöllő, 1781. december 20.) Grassalkovich Antal harmadik felesége.


Élete

Nemesi családban született. Édesapja Klobusiczky István, édesanyja Kapy Klára. Első férje Forgách Ferenc volt. 1730-ban házasodtak össze. Gyermekük nem született.


Második férje I. Grassalkovich Antal, elhunyt húgának a férje. Grassalkovich Antal első felesége halála után nem akart újból nősülni, de a Klobusiczky családdal folytatott örökösödési perek miatt szükséges volt a rokonság. 1752-ben Komjátiban esküdtek meg. Gyermekük nem született. A testvére félárván maradt gyermekeit nevelte fel.

1871-ben halt meg. Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika családi kriptájában nyugszik. Migazzi bíboros készítette el I. Grassalkovich Antal és felesége síremléket 1772-ben. A síremléket vörös és fekete márványból faragták, családi címerekkelékesítették. Johan Georg Dorfmeister munkája. Az egyik legszebb barokk síremlék.


Templomépítések

Őrszentmiklósi római katolikus templom

Máriabesnyő

Máriabesnyő a török korban elpusztult, csak a községi templomának maradványi utaltak arra, hogy itt valaha éltek emberek. Klobusiczky Terézia 1759-ben egy lorettói kápolnát szeretett volna a romok helyére építeni. A romok eltakarítása közben egy csontból faragott kis szobrot találtak. A XII-XIII. századi faragvány Szűz Máriát ábrázolta, karján a gyermek Jézussal. A kápolna megépült és felszentelték. A kis Mária-szobor rengeteg zarándokot vonzott Máriabesnyőre. A kápolnát kibővítették. 1768-177 között alsó és felső templomot építettek.


Árpád-házi Szent Erzsébet templom, Bácsbokod

A faluban először 1340-ben építettek náddal fedett imaházat a Nádágy pataktól keletre. 1733-ban már a mai templom helyén állt az imaház, 1763-ban harangot is kapott a falu temploma. Anyakönyveket 1771-től vezették, ekkor még nem volt kinevezett plébánosa a falunak. 1780-ban Klobusiczky Terézia, elhunyt férje végakarata szerint az imaház helyett a bátmonostori apátság tégláiból templomot építtetett Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. A templom 32,75 méter hosszú és 14 méter széles volt.


Őrszentmiklósi római katolikus templom

A templomot Grassalkovich Antal özvegye Klobusiczky Terézia építtette saját költségére. Egyhajós, középtornyos copfstílusú templom, barokk stílusú berendezéssel. Alapkövét 1779 szeptemberében tették le. 1781. szeptember 2.-án szentelték fel. Az oltár fölött Szent Miklós képe látható.


Hévízgyörki Öregtemplom

Lőrinci Szent Mihály római katolikus templom

Lőrinci Heves megye nyugati részén fekvő város, a Hatvani kistérségben, a Zagyva folyó mellett terül el. A korábbi 1695-ben épült templomhoz 1740-ben építtetett tornyot gr. Grassalkovich I. Antal, majd özvegye Klobusiczky Teréz a korábbi épület felhasználásával 1775-ben késő barokkstílusban építtette újjá.

Egyhajós, keletelt, Ny-i homlokzati tornyos, poligonális szentélyzáródású templom. A szentély északi oldalán kontyolt féltetős sekrestye található, illetve lejárat a kriptába. Csehboltozatos a hajó és a szentély, a hajó nyugati oldalán karzattal. A templom berendezése 18. század végi. A szószék, a gyóntatószék és a keresztelőmedence copfstílusú.


Hévízgyörki Öregtemplom

A falu első temp­loma egy igen kis méretű, félköríves szentélyű épület volt. A középkori épület első okleveles említése 1472-ből származtatható. 1760-ban Grassalkovich Antal birtokán találjuk, igen­ csak felújításra szoruló állapotban. A templom tor­nyát villámcsapás érte 1771-ben. A tornyot okkor Grassalkovich özvegye Klobusiczky Terézia rendbe tetette, a leomlott részt téglából visszafalazták. Karbantartásáról azonban nemigen gondoskodhat­tak, mert 1772-ben azt jegyezték föl, hogy "a templom kőfalai nedvesek, a deszkamennyezet le fog szakadni", a "toronynak fa munkája megromlott ... "rotthadt ge­rendáit ki kellene cserélni".

A II. világháborúig a templomot folyamatosan hasz­nálták, ekkor azonban megsérült. Pusztulásnak az ezt követő években indult, s állapota fokozatosan romlott 1985-ig, amikor is megkezdődött felújítása. A munkák végeztével a templom felszentelése 1988. november 13-ára esett, Szent Márton napját követő vasárnapra.



Forrás