„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
(4 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
55. sor: 55. sor:
  
  
<font size="4"> '''Szeptember szülöttei'''</font>
+
<font size="4"> '''Január szülöttei'''</font>
  
  
 
{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
|-
 
|-
|align="center"|<font size="3"> '''Széchenyi István'''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> '''Sidló Ferenc'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Blaha Lujza'''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> '''Dr. Lumniczer Sándor'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Diósy Ödönné Brüll Adél'''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> '''Kirchhofer József'''</font>
  
 
|-
 
|-
  
|[[Kép:Szech.jpg|thumb|center|230px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Szech.jpg Széchenyi István]]]
+
|[[Kép:Sidlo1.jpg|thumb|center|150px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Sidlo1.jpg Sidló Ferenc]]]
|[[Kép:Blaha2.jpg|thumb|center|180px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Blaha2.jpg Blaha Lujza]]]
+
|[[Kép:Kep1.jpg|thumb|center|150px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Kep1.jpg Dr. Lumniczer Sándor]]]
|[[Kép:Leda2.jpg|thumb|center|240px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Leda2.jpg Diósy Ödönné Brüll Adél]]]
+
|[[Kép:Szi 00.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Szi_00.jpg Kirchhofer József]]]
  
  
74. sor: 74. sor:
  
  
|<p align="justify"> ''' [[Széchenyi István]]''' (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere – akit kora a „legnagyobb magyarnak" nevezett. Eszméi, tevékenysége és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Még nem volt harmincéves, amikor a kastélyban négy napot töltött Grassalkovich III. Antal és felesége, Esterházy Leopoldina vendégeként. </p>
+
|<p align="justify"> ''' [[Sidló Ferenc]]''' (Budapest, 1882. január 21. – Budapest, 1953. január 11.) szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára. A korszak megbecsült és elismert szobrásza volt. 1906-tól a Műbarátok Köre ösztöndíjával Rómában élt, de a nyarakat a [[Gödöllői művésztelep]]en töltötte. Hazatérése után [[Gödöllő]]n telepedett le, s ott élt 1912-ig. </p>
  
|<p align="justify"> ''' [[Blaha Lujza]]''' (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, Erzsébetváros, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Blaha Lujzának fontos szerepe volt a Bach-korszakban elnémetesített főváros magyarrá tételében. Még a német ajkú közönség is inkább az ő játékát nézte, mint a német színházak előadásait. Blaha Lujzának háza, telke volt Gödöllőn a róla elnevezett úton. Ma a Blaháné út 132-138. számú telek az, ami valaha a színésznő tulajdonában volt. </p>
+
|<p align="justify"> ''' [[Dr. Lumniczer Sándor]]''' (1896. január 16. – Budapest, 1958. december 24.) kiváló orvos, neves sportoló és remek vadász. Széles érdeklődésű és látókörű ember volt, aki számára rendkívül fontosak voltak a baráti és a kollegiális kapcsolatok. [[Gödöllő]]i házában gyakran látta vendégül barátait, a gödöllői orvosoknak minden évben egyszer összejövetelt rendezett. </p>
  
|<p align="justify"> ''' [[Diósy Ödönné Brüll Adél]]''' (Nagyvárad, 1872. szeptember 1. – Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája. 1923-ban vette meg Diósy Ödön az Erzsébet királyné út 14. szám alatti házat, melyet másfél hónap múlva eladott feleségének. Ennek a célja az volt, hogy egy estleges pénzügyi csőd esetén Diósy elkerülje a felelősségre vonást.. Az egykori Erzsébet királyné útnak ma Ady sétány a neve. Ma a ház a Batsányi és Hajnóczy utca sarkán áll. Ez lett Léda állandó lakhelye, bár Pesten is tartottak fenn házat. </p>
+
|<p align="justify"> ''' [[Kirchhofer József]]''' ([[Gödöllő]], 1919. január 28. - [[Gödöllő]], 2009. december 20.) testnevelő edző. Nehéz összeszámolni, de hozzávetőlegesen mintegy 1700 gödöllői gyermekkel ismertette meg hosszú pedagógusi, edzői pályafutása során a sport szeretetét, szellemét, a kitartást, a céltudatosságot és a küzdeni akarást. </p>
  
 
|}
 
|}
88. sor: 88. sor:
 
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
|-
 
|-
|align="center"|<font size="3"> '''90 évvel ezelőtt állították fel Kálmán herceg lovasszobrát a premontrei noviciátus épülete előtt'''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> '''38 évvel ezelőtt vette fel a Zeneiskola Chopin nevét'''</font>
  
 
|-
 
|-
|[[Kép:Kalman.jpg|thumb|center|280px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Kalman.jpg Kálmán herceg lovasszobra]]]
+
|[[Kép:Chopin3.jpg|thumb|center|280px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Chopin3.jpg Chopin szobor]]]
  
 
|-
 
|-
  
|<p align="justify"> [[Kálmán herceg lovasszobra]] a Muhi csatában elhunyt Kálmán hercegnek, Ugrin érseknek és Jakab templomos mesternek emléket állító emlékmű. Árpád-házi Kálmán herceg lovas szobrát 1931. szeptember 27-én állították fel a premontrei noviciátus (jelenleg Szent István Egyetem) épülete előtt, annak fő homlokzatával megegyező tájolással. Az emlékmű Róna József alkotása. </p>
+
|<p align="justify"> 1984. január 1-én, a zeneiskola Magyarországon elsőként és eddig egyedüliként felvette Chopin nevét. 2009-ben a Lengyel Intézet és Gödöllő Város Önkormányzata támogatásával döntöttek a [[Chopin szobor]] felújításáról és áthelyezéséről, így 2010-ben a Chopin emlékév alkalmából a zeneiskola udvaráról az alkotás a bejárat elé került. </p>
 
|}
 
|}
  

A lap 2022. január 3., 15:39-kori változata



Református templom
Magyar Királyi Postahivatal
Szauter Endre Vendéglő
Ferencz József tér
Kálvária
Gödöllői Pályaudvar
Szent Jakabi tófürdő



Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.

Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagának segítségével állítjuk össze a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 165 szócikk található.



Január szülöttei


Sidló Ferenc Dr. Lumniczer Sándor Kirchhofer József


Sidló Ferenc (Budapest, 1882. január 21. – Budapest, 1953. január 11.) szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára. A korszak megbecsült és elismert szobrásza volt. 1906-tól a Műbarátok Köre ösztöndíjával Rómában élt, de a nyarakat a Gödöllői művésztelepen töltötte. Hazatérése után Gödöllőn telepedett le, s ott élt 1912-ig.

Dr. Lumniczer Sándor (1896. január 16. – Budapest, 1958. december 24.) kiváló orvos, neves sportoló és remek vadász. Széles érdeklődésű és látókörű ember volt, aki számára rendkívül fontosak voltak a baráti és a kollegiális kapcsolatok. Gödöllői házában gyakran látta vendégül barátait, a gödöllői orvosoknak minden évben egyszer összejövetelt rendezett.

Kirchhofer József (Gödöllő, 1919. január 28. - Gödöllő, 2009. december 20.) testnevelő edző. Nehéz összeszámolni, de hozzávetőlegesen mintegy 1700 gödöllői gyermekkel ismertette meg hosszú pedagógusi, edzői pályafutása során a sport szeretetét, szellemét, a kitartást, a céltudatosságot és a küzdeni akarást.


Évfordulók


38 évvel ezelőtt vette fel a Zeneiskola Chopin nevét

1984. január 1-én, a zeneiskola Magyarországon elsőként és eddig egyedüliként felvette Chopin nevét. 2009-ben a Lengyel Intézet és Gödöllő Város Önkormányzata támogatásával döntöttek a Chopin szobor felújításáról és áthelyezéséről, így 2010-ben a Chopin emlékév alkalmából a zeneiskola udvaráról az alkotás a bejárat elé került.



Gödöllő

Gödöllő Város díjai

Tematikus évek

Személyek

Épületek

Természeti értékek

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények