„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
(44 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
34. sor: 34. sor:
 
<p align="justify"> Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén.  
 
<p align="justify"> Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén.  
 
Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. </p>
 
Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. </p>
<p> Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.</p>
+
<p> Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagának segítségével állítjuk össze a szócikkeket.</p>
  
 
<p align="justify">Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit,  
 
<p align="justify">Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit,  
55. sor: 55. sor:
  
  
<font size="4"> '''Június szülöttjei '''</font>
+
<font size="4"> '''Január szülöttei'''</font>
  
  
{|class="sortable" border="1" style="width:60%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
+
{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
|-
 
|-
|align="center"|<font size="3"> '''Csiba József'''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> '''Sidló Ferenc'''</font>
|align="center"|<font size="3"> ''' Horthy Miklósné jószás helyi Purgly Magdolna '''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> '''Dr. Lumniczer Sándor'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Madarász Gergely'''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> '''Kirchhofer József'''</font>
  
 
|-
 
|-
  
|[[Kép:csiba1.png|thumb|center|150px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Csiba_J%C3%B3zsef Csiba József]]]
+
|[[Kép:Sidlo1.jpg|thumb|center|150px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Sidlo1.jpg Sidló Ferenc]]]
|[[Kép:horthyne.jpg|thumb|center|150px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Horthy_Mikl%C3%B3sn%C3%A9_Purgly_Magdolna Horthy Miklósné Purgly Magdolna]]]
+
|[[Kép:Kep1.jpg|thumb|center|150px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Kep1.jpg Dr. Lumniczer Sándor]]]
|[[Kép:madarasz1.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Madar%C3%A1sz_Gergely Madarász Gergely]]]
+
|[[Kép:Szi 00.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Szi_00.jpg Kirchhofer József]]]
  
  
74. sor: 74. sor:
  
  
|<p align="justify"> ''' [[Csiba József]]''' (Gödöllő, 1920. június 3. - Gödöllő, 2003. október 11.) vasutas, újságíró, [[Gödöllő]] város díszpolgára. A Csiba család pozsonyi és felvidéki ágakkal gyökerezik a múltba. A második világháború oroszországi hadszínteréről Fülöp István segítségével tért haza. Csiba József szakmájában került a MÁV-hoz, s onnan ment nyugdíjba. A Józsefvárosi Pályafenntartási Főnökség 8-as számú pályamesteri szakaszánál dolgozott. Rákostól Aszódig, Aszódtól Balassagyarmatig a sorompók karbantartása volt a fő feladata. Csiba József 1950-től 1990-ig tagja volt a gödöllői tanácsnak, valamint 1952-től sajtótudósító volt.  Az első a Petőfi szobor felállításának ügyét felkarolta. Tevékenyen részt vett abban, hogy az Erzsébet királyné szobra visszakerüljön méltó helyére. </p>
+
|<p align="justify"> ''' [[Sidló Ferenc]]''' (Budapest, 1882. január 21. – Budapest, 1953. január 11.) szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára. A korszak megbecsült és elismert szobrásza volt. 1906-tól a Műbarátok Köre ösztöndíjával Rómában élt, de a nyarakat a [[Gödöllői művésztelep]]en töltötte. Hazatérése után [[Gödöllő]]n telepedett le, s ott élt 1912-ig. </p>
  
|<p align="justify"> | ''' [[Horthy Miklósné Purgly Magdolna]]''' (Kürtös, Arad vármegye, 1881. június 10. – Estoril, Portugália, 1959. január 8.) Horthy Miklós felesége volt, 1920 és 1944 között kormányzóné, az ország első asszonya. Horthy Miklóssal 1901. július 22-én Aradon házasodtak össze. Ezt követően a katonatiszti feleség életét élte. Férjét hivatalos útjaira elkísérte. Ebben az időben a Horthy család Pólán lakott. Horthy asszony és gyermekei Pólán töltötték az I. világháborús éveket. A Horthy család 1920-tól gyakran járt [[Gödöllő]]re. A család általában tavasszal költözött ki [[Gödöllő]]re, ahol Horthyné sokkal jobban érezte magát, mint Budán. </p>
+
|<p align="justify"> ''' [[Dr. Lumniczer Sándor]]''' (1896. január 16. – Budapest, 1958. december 24.) kiváló orvos, neves sportoló és remek vadász. Széles érdeklődésű és látókörű ember volt, aki számára rendkívül fontosak voltak a baráti és a kollegiális kapcsolatok. [[Gödöllő]]i házában gyakran látta vendégül barátait, a gödöllői orvosoknak minden évben egyszer összejövetelt rendezett. </p>
  
|<p align="justify"> ''' [[Madarász Gergely ]]''' (Kecskemét, 1977. június. 22.) képzőművész, illusztrátor, grafikus, autodidakta zenész. A képzőművészetet leginkább anyai ágról örökölte, de apai ágon is kapta művészeti érzékenységét. Kecskeméten a képregények világának hatására kezdett el rajzolni, ami kitörölhetetlen nyomot hagyott később kialakult stílusára. Első komoly rajzi képzését a gödöllői rajzkörben Debreczeni Zsófiától kapta, miközben önszorgalomból is folyamatosan képezte magát. 1992-ben kezdte el kőszobrász és kőfaragói tanulmányait, amit sikeres érettségi vizsgával 1997-ben elvégzett. Időközben díszletfestőként, és grafikusként tevékenykedett, és alapító tagja lett a Gödöllői Fiatal Művészek Egyesületének is. </p>
+
|<p align="justify"> ''' [[Kirchhofer József]]''' ([[Gödöllő]], 1919. január 28. - [[Gödöllő]], 2009. december 20.) testnevelő edző. Nehéz összeszámolni, de hozzávetőlegesen mintegy 1700 gödöllői gyermekkel ismertette meg hosszú pedagógusi, edzői pályafutása során a sport szeretetét, szellemét, a kitartást, a céltudatosságot és a küzdeni akarást. </p>
  
 
|}
 
|}
84. sor: 84. sor:
  
 
<font size="4"> '''Évfordulók '''</font>
 
<font size="4"> '''Évfordulók '''</font>
 
{|class="sortable" border="1" style="width:60%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
|-
 
|align="center"|<font size="3"> '''130 éve halt meg Tormássy Gizella'''</font>
 
|align="center"|<font size="3"> ''' 90 éve halt meg Ferenczy Ida'''</font>
 
 
 
|-
 
|[[Kép:tormassy.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Torm%C3%A1ssy_Gizella]]]
 
|[[Kép:ferenczy.jpg|thumb|center|250px|fhttps://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Ferenczy_Ida]]]
 
 
|-
 
 
|<p align="justify"> ''' [[Tormássy Gizella]]''' alsebesi (Mélynádas, 1864. január 23. – Budapest, 1888. június 6.) magyar író, műfordító, Ambrus Zoltán felesége. Temes megyei nemesi család sarjaként Mélynádason született. Egerben nevelkedett az Angolkisasszonyok intézetében, mert az időközben elszegényedett és egyedül maradt édesanyja, szentlőrinckátai Laczkovich Emma csak így tudta őt egy régi családi alapítványi helyen taníttatni. Mivel irodalmi hajlandóságú volt,Budapesten az Ország-Világ című lap munkatársaként dolgozott, illetve jó francia nyelvismeretét hasznosítva fordításokból tartotta el magát, de írt önálló munkákat is. A szerkesztőségben ismerkedett meg Ambrus Zoltán íróval, s hamarosan feleségül is ment hozzá. Esküvőjüket 1887. július 25-én tartották. Házasságuk rövid ideig tartott, mivel kislánya, Gizella Szidónia születése (1888. május 17.) után belázasodott és meghalt június 6-án. </p>
 
 
|<p align="justify"> ''' [[Ferenczy Ida]]''' Vecseszéki Ferenczy Ida Krisztina Veronika (Kecskemét, 1839. április 7. – Bécs, 1928. június 28.) Erzsébet császárné és királyné magyar bizalmasa és felolvasónője. A magánoktatásokon túl önképzéssel igyekezett növelni a tudását. A felolvasás művészetére Karlovszky Gusztávné Miticzky Ida írónő tanította. Erzsébet császárné 1864-ben a személyes találkozás után őt vette maga mellé társalkodónőnek. 1866-os magyarországi útját követően Erzsébet gyakran váltott leveleket és híreket Ferenczy Idán keresztül Andrássy Gyula gróffal és Deák Ferenccel is. Ida is első pillanattól kezdve szerette és tisztelte Erzsébetet. Ismerte minden titkát, gondozta és intézte legszemélyesebb levelezését. Nemcsak Erzsébet királyné, hanem Ferenc József titkait is megőrizte. Élete végéig Erzsébet emlékének élt. Maga köré gyűjtötte az elérhető relikviákat és egyik fő szervezője volt a budai Erzsébet Királyné Emlékmúzeumnak. </p>
 
 
 
|}
 
  
  
{|class="sortable" border="1" style="width:60%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
+
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
|-
 
|-
|align="center"|<font size="3"> '''100 éve halt meg Körösfői-Kriesch Aladár '''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> '''38 évvel ezelőtt vette fel a Zeneiskola Chopin nevét'''</font>
  
 
|-
 
|-
|[[Kép:koros1.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/K%C3%B6r%C3%B6sf%C5%91i-Kriesch_Alad%C3%A1r]]]
+
|[[Kép:Chopin3.jpg|thumb|center|280px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Chopin3.jpg Chopin szobor]]]
  
 
|-
 
|-
  
|<p align="justify"> ''' [[Körösfői-Kriesch Aladár]]''' Buda, 1863. október 29.–Budapest, 1920. június 16.) festő, grafikus, iparművész, a [[Gödöllői Művésztelep]] megalapítója. Kriesch János (1834–1888) zoológus, mezőgazdász fia. Körösfői-Kriesch Aladár a [[Gödöllői művésztelep]] szellemi és lelki vezéregyénisége. 1903-ban már [[Gödöllő]]n él családjával, ahol művésztársai gyakran látogatják, és kialakulóban van a gödöllői művésztelep. Az első világháború jelentős változást hozott: Körösfői-Kriesch Aladár hadi festő lett. Művészeti tanulmányait a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly vezetésével végezte. Legnagyobb hatással az „olasz primitívek” voltak rá, saját bevallása szerint a 12–14. századi freskók példáján tanult a legtöbbet, de nagy hatással volt rá az angol preraffaelita mozgalom és a tolsztojánus életfelfogás. </p>
+
|<p align="justify"> 1984. január 1-én, a zeneiskola Magyarországon elsőként és eddig egyedüliként felvette Chopin nevét. 2009-ben a Lengyel Intézet és Gödöllő Város Önkormányzata támogatásával döntöttek a [[Chopin szobor]] felújításáról és áthelyezéséről, így 2010-ben a Chopin emlékév alkalmából a zeneiskola udvaráról az alkotás a bejárat elé került. </p>
 
|}
 
|}
  

A lap 2022. január 3., 15:39-kori változata



Református templom
Magyar Királyi Postahivatal
Szauter Endre Vendéglő
Ferencz József tér
Kálvária
Gödöllői Pályaudvar
Szent Jakabi tófürdő



Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.

Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagának segítségével állítjuk össze a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 165 szócikk található.



Január szülöttei


Sidló Ferenc Dr. Lumniczer Sándor Kirchhofer József


Sidló Ferenc (Budapest, 1882. január 21. – Budapest, 1953. január 11.) szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára. A korszak megbecsült és elismert szobrásza volt. 1906-tól a Műbarátok Köre ösztöndíjával Rómában élt, de a nyarakat a Gödöllői művésztelepen töltötte. Hazatérése után Gödöllőn telepedett le, s ott élt 1912-ig.

Dr. Lumniczer Sándor (1896. január 16. – Budapest, 1958. december 24.) kiváló orvos, neves sportoló és remek vadász. Széles érdeklődésű és látókörű ember volt, aki számára rendkívül fontosak voltak a baráti és a kollegiális kapcsolatok. Gödöllői házában gyakran látta vendégül barátait, a gödöllői orvosoknak minden évben egyszer összejövetelt rendezett.

Kirchhofer József (Gödöllő, 1919. január 28. - Gödöllő, 2009. december 20.) testnevelő edző. Nehéz összeszámolni, de hozzávetőlegesen mintegy 1700 gödöllői gyermekkel ismertette meg hosszú pedagógusi, edzői pályafutása során a sport szeretetét, szellemét, a kitartást, a céltudatosságot és a küzdeni akarást.


Évfordulók


38 évvel ezelőtt vette fel a Zeneiskola Chopin nevét

1984. január 1-én, a zeneiskola Magyarországon elsőként és eddig egyedüliként felvette Chopin nevét. 2009-ben a Lengyel Intézet és Gödöllő Város Önkormányzata támogatásával döntöttek a Chopin szobor felújításáról és áthelyezéséről, így 2010-ben a Chopin emlékév alkalmából a zeneiskola udvaráról az alkotás a bejárat elé került.



Gödöllő

Gödöllő Város díjai

Tematikus évek

Személyek

Épületek

Természeti értékek

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények