„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
55. sor: 55. sor:
  
  
<font size="4"> '''Július szülöttjei'''</font>
+
<font size="4"> '''Augusztus szülöttei'''</font>
  
  
 
{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
|-
 
|-
|align="center"|<font size="3"> '''Hegedüs László'''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> '''Báró Sina Simon'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Kosáry Domokos'''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> '''Rezek Román Sándor'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Remsey Gábor'''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> '''Szekeres Erzsébet'''</font>
  
 
|-
 
|-
  
|[[Kép:Hegedus.jpg|thumb|center|230px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Hegedus.jpg Hegedüs László]]]
+
|[[Kép:Sina.jpg|thumb|center|230px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Sina.jpg Báró Sina Simon]]]
|[[Kép:Kosary.jpg|thumb|center|230px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Kosary.jpg Kosáry Domokos]]]
+
|[[Kép:Rezek.jpg|thumb|center|230px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Rezek.jpg Rezek Román Sándor]]]
|[[Kép:Remseygabor.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Remseygabor.jpg Remsey Gábor]]]
+
|[[Kép:Szekeres.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Szekeres.jpg Szekeres Erzsébet]]]
  
  
74. sor: 74. sor:
  
  
|<p align="justify"> ''' [[Hegedüs László]]''' ([[Gödöllő]], 1903. július 4., [[Gödöllő]], 1995. január 28.) mérnök, rádiószerelő, helytörténész. Élete nehéz, betegségtől terhelt, utolsó periódusában is hihetetlen szellemi frisseséggel és érdeklődéssel bírt. Szeretet és lelkesedés fűtötte át, amikor kedves emlékeit idézte föl. Hegedüs László igazi lokálpatrióta volt, aki felelősséget érzett szülőfalujáért, és tenni, fáradozni sem volt rest érte. Mentette, óvta, őrizte a helyi értékeket, amelybe az ő munkássága is beletartozik immár. </p>
+
|<p align="justify"> ''' [[Báró Sina Simon]]''' (Bécs, 1810. augusztus 15. – Bécs, 1876. április 15.) görög származású bécsi, budapesti kereskedő és bankár. Gondos neveltetésének és Józsa Zsigmondnak, magyar nevelőjének köszönhetően egész életében érdeklődött a magyar kultúra és a nemzeti intézmények iránt. Míg Sina Simon volt a Gödöllői Királyi Kastély tulajdonosa, számos adománnyal támogatta a várost és az itt élőket: a református templomot, az 1857-es tűzkárosultakat, a szegényebb gyermekeket. </p>
  
|<p align="justify"> ''' [[Kosáry Domokos]]''' (Selmecbánya, 1913. július 31. – Budapest, 2007. november 15.) Széchenyi-nagydíjas történész, egyetemi tanár, az MTA elnöke. A Történettudományi Intézet alkalmazta tiszteletdíjas kutatóként, majd az Országos Könyvtári Központnál (OKK) működött a hazai könyvtárügy megszervezése és korszerűsítése érdekében. Az Agrártudományi Egyetemmel ekkor került kapcsolatba, majd az OKK megszűnése után, az egyetem alkalmazta alakulóban lévő Központi Könyvtárában. </p>
+
|<p align="justify"> ''' [[Rezek Román Sándor]]''' ([[Gödöllő]], 1916. augusztus 3. – Sao Paulo, 1986. május. 8.) bencés szerzetes, költő, műfordító, teológus. 1934-ben érettségizett a premontrei gimnáziumban, majd belépett a bencés rendbe. Pannonhalmán 1936-ban tett fogadalmat, 1940-ben szentelték pappá. A párizsi Magyar Katolikus Misszió káplánja, majd 1964-ben annak vezetője lett. Alapítója és szerkesztője volt a párizsi „Ahogy Lehet” irodalmi folyóiratnak. </p>
  
|<p align="justify"> ''' [[Remsey Gábor]]''' ([[Gödöllő]], Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1925. július. 20. - [[Gödöllő]], 1999. február. 6.) zeneszerző, grafikus, cserkésztiszt. A művészetet a gödöllői Művésztelepen már gyermekkorában magába szívta. A képzőművészet műfajai közül a sokszorosított grafika, ezen belül is a rézkarc állt hozzá a legközelebb, élethivatásul azonban a zenét választotta. Szilárd világnézettel és értéktudattal rendelkezett. Mindig, mindenhol, mindenkinek önzetlenül segített, sokan ma is úgy emlegetik, mint az elesettek gyámolítóját. </p>
+
|<p align="justify"> ''' [[Szekeres Erzsébet]]''' (Budapest, 1938. augusztus 10. - ) képzőművész, textilművész. Budapesten született, de igazi szülővárosának [[Gödöllő]]t tartja, ahol mai is él és alkot. Szekeres Erzsébet hitvallása az ember, az élet szeretete, mely nem csupán alkotásaiban fejeződik ki. A művész, a művészi érték közvetítésén túl feladatának tekinti azt is, hogy mélyen, sokrétűen őrizze korának eseményeit, benső képességeivel rétegről rétegre, áthatóan örökítse meg történelmünket, fogalmazza meg jelenségeit. </p>
  
 
|}
 
|}
88. sor: 88. sor:
 
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
|-
 
|-
|align="center"|<font size="3"> '''57 évvel ezelőtt helyezték el az Erzsébet királyné szoborban a második időkapszulát'''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> '''20 évvel ezelőtt egészült ki a Kastély Múzeum állandó kiállítása a Grassalkovichokat és a kastély barokk időszakát megidéző termekkel'''</font>
  
 
|-
 
|-
|[[Kép:Epark7.jpg|thumb|center|280px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Epark7.jpg Erzsébet-park]]]
+
|[[Kép:Kastely2.jpg|thumb|center|280px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Kastely2.jpg Gödöllői Királyi Kastély]]]
  
 
|-
 
|-
  
|<p align="justify"> Az '''[[Erzsébet-park]]ban''' közel százféle örökzöld díszíti az Erzsébet királyné 1898-ban bekövetkezett, váratlan és tragikus halálát követően, 1898 novemberében létesített ligetet. Egyike volt a legelsőknek, amely emléket állított a gyönyörű királynénak, a tiszteletére Magyarországon ültetett, közel 3.000.000 emlékfából ide mintegy 48.000 került. A krími hársakkal szegélyezett sétány vezet a Gödöllőt – inkább, mint a bécsi Hofburgot – otthonának tekintő királyné szobrához, melyet 1901-ben, Ferenc József jelenlétében lepleztek le. </p>
+
|<p align="justify"> A [[Gödöllői Királyi Kastély]] [[Gödöllő]]n, Pest megyében található. Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya. A magyarországi kastélyépítészet egyik legjelentősebb, méreteiben is impozáns műemlékegyüttesének építtetője Grassalkovich Antal gróf. A gödöllői kastély első évszázadát és az építtető Grassalkovich családot bemutató kiállításnak helyet adó termek falain és falburkolatain az ebből az időszakból származó festéseket restaurálták illetve rekonstruálták. </p>
 
|}
 
|}
  

A lap 2021. augusztus 16., 14:06-kori változata



Református templom
Magyar Királyi Postahivatal
Szauter Endre Vendéglő
Ferencz József tér
Kálvária
Gödöllői Pályaudvar
Szent Jakabi tófürdő



Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.

Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagának segítségével állítjuk össze a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 165 szócikk található.



Augusztus szülöttei


Báró Sina Simon Rezek Román Sándor Szekeres Erzsébet


Báró Sina Simon (Bécs, 1810. augusztus 15. – Bécs, 1876. április 15.) görög származású bécsi, budapesti kereskedő és bankár. Gondos neveltetésének és Józsa Zsigmondnak, magyar nevelőjének köszönhetően egész életében érdeklődött a magyar kultúra és a nemzeti intézmények iránt. Míg Sina Simon volt a Gödöllői Királyi Kastély tulajdonosa, számos adománnyal támogatta a várost és az itt élőket: a református templomot, az 1857-es tűzkárosultakat, a szegényebb gyermekeket.

Rezek Román Sándor (Gödöllő, 1916. augusztus 3. – Sao Paulo, 1986. május. 8.) bencés szerzetes, költő, műfordító, teológus. 1934-ben érettségizett a premontrei gimnáziumban, majd belépett a bencés rendbe. Pannonhalmán 1936-ban tett fogadalmat, 1940-ben szentelték pappá. A párizsi Magyar Katolikus Misszió káplánja, majd 1964-ben annak vezetője lett. Alapítója és szerkesztője volt a párizsi „Ahogy Lehet” irodalmi folyóiratnak.

Szekeres Erzsébet (Budapest, 1938. augusztus 10. - ) képzőművész, textilművész. Budapesten született, de igazi szülővárosának Gödöllőt tartja, ahol mai is él és alkot. Szekeres Erzsébet hitvallása az ember, az élet szeretete, mely nem csupán alkotásaiban fejeződik ki. A művész, a művészi érték közvetítésén túl feladatának tekinti azt is, hogy mélyen, sokrétűen őrizze korának eseményeit, benső képességeivel rétegről rétegre, áthatóan örökítse meg történelmünket, fogalmazza meg jelenségeit.


Évfordulók


20 évvel ezelőtt egészült ki a Kastély Múzeum állandó kiállítása a Grassalkovichokat és a kastély barokk időszakát megidéző termekkel

A Gödöllői Királyi Kastély Gödöllőn, Pest megyében található. Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya. A magyarországi kastélyépítészet egyik legjelentősebb, méreteiben is impozáns műemlékegyüttesének építtetője Grassalkovich Antal gróf. A gödöllői kastély első évszázadát és az építtető Grassalkovich családot bemutató kiállításnak helyet adó termek falain és falburkolatain az ebből az időszakból származó festéseket restaurálták illetve rekonstruálták.



Gödöllő

Gödöllő Város díjai

Tematikus évek

Személyek

Épületek

Természeti értékek

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények