„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
55. sor: 55. sor:
  
  
<font size="4"> '''Június szülöttjei'''</font>
+
<font size="4"> '''Július szülöttjei'''</font>
  
  
 
{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
|-
 
|-
|align="center"|<font size="3"> '''Horthy Miklósné Purgly Magdolna'''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> '''Hegedüs László'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Csiba József'''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> '''Kosáry Domokos'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Madarász Gergely'''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> '''Remsey Gábor'''</font>
  
 
|-
 
|-
  
|[[Kép:Horthyne.jpg|thumb|center|230px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Horthyne.jpg Horthy Miklósné Purgly Magdolna]]]
+
|[[Kép:Hegedus.jpg|thumb|center|230px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Hegedus.jpg Hegedüs László]]]
|[[Kép:Csiba1.png|thumb|center|230px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Csiba1.png Csiba József]]]
+
|[[Kép:Kosary.jpg|thumb|center|230px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Kosary.jpg Kosáry Domokos]]]
|[[Kép:Madarasz1.jpg|thumb|center|300px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Madarasz1.jpg Madarász Gergely]]]
+
|[[Kép:Remseygabor.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Remseygabor.jpg Remsey Gábor]]]
  
  
74. sor: 74. sor:
  
  
|<p align="justify"> ''' [[Horthy Miklósné Purgly Magdolna]]''' (Kürtös, Arad vármegye, 1881. június 10. – Estoril, Portugália, 1959. január 8.) Horthy Miklós felesége, 1920 és 1944 között kormányzóné, az ország első asszonya volt. A Horthy család 1920-tól gyakran járt [[Gödöllő]]re, miután az uradalom újra kincstári kezelésben lévő, államfői rezidencia lett. Rendszeresek voltak a vadászatok, s a kastélyban államfők és arisztokraták vendégeskedtek, gyakran itt fogadták a külföldi követeket. </p>
+
|<p align="justify"> ''' [[Hegedüs László]]''' ([[Gödöllő]], 1903. július 4., [[Gödöllő]], 1995. január 28.) mérnök, rádiószerelő, helytörténész. Élete nehéz, betegségtől terhelt, utolsó periódusában is hihetetlen szellemi frisseséggel és érdeklődéssel bírt. Szeretet és lelkesedés fűtötte át, amikor kedves emlékeit idézte föl. Hegedüs László igazi lokálpatrióta volt, aki felelősséget érzett szülőfalujáért, és tenni, fáradozni sem volt rest érte. Mentette, óvta, őrizte a helyi értékeket, amelybe az ő munkássága is beletartozik immár. </p>
  
|<p align="justify"> ''' [[Csiba József]]''' ([[Gödöllő]], 1920. június 3. – [[Gödöllő]], 2003. október 11.) vasutas, újságíró, [[Gödöllő]] város díszpolgára. Emlékeinkben egy olyan színes közéleti személyiségként él a településről évtizedeken át egyedüli gödöllőiként tudósító Józsi bácsi, aki – mint egy „emberi bűvös kocka” – számolatlan variációban alkalmazta, hasznosította adottságait, ismeretanyagát és jártasságát. </p>
+
|<p align="justify"> ''' [[Kosáry Domokos]]''' (Selmecbánya, 1913. július 31. – Budapest, 2007. november 15.) Széchenyi-nagydíjas történész, egyetemi tanár, az MTA elnöke. A Történettudományi Intézet alkalmazta tiszteletdíjas kutatóként, majd az Országos Könyvtári Központnál (OKK) működött a hazai könyvtárügy megszervezése és korszerűsítése érdekében. Az Agrártudományi Egyetemmel ekkor került kapcsolatba, majd az OKK megszűnése után, az egyetem alkalmazta alakulóban lévő Központi Könyvtárában. </p>
  
|<p align="justify"> ''' [[Madarász Gergely]]''' (Kecskemét, 1977. június. 22. ) képzőművész, illusztrátor, grafikus, autodidakta zenész. Hitvallása, hogy a művészetnek az a szerepe, hogy az emberiségnek szellemi értékeit, lelki, pszichikai tudását is fejlesztenie kell ahhoz, hogy technikai tudását megfelelően, tudja használni. Úgy gondolja, hogy a művészet legalapvetőbb küldetése, hogy az embert lélekben, gondolkodásmódban, mentalitásban fejlessze. </p>
+
|<p align="justify"> ''' [[Remsey Gábor]]''' ([[Gödöllő]], Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1925. július. 20. - [[Gödöllő]], 1999. február. 6.) zeneszerző, grafikus, cserkésztiszt. A művészetet a gödöllői Művésztelepen már gyermekkorában magába szívta. A képzőművészet műfajai közül a sokszorosított grafika, ezen belül is a rézkarc állt hozzá a legközelebb, élethivatásul azonban a zenét választotta. Szilárd világnézettel és értéktudattal rendelkezett. Mindig, mindenhol, mindenkinek önzetlenül segített, sokan ma is úgy emlegetik, mint az elesettek gyámolítóját. </p>
  
 
|}
 
|}
88. sor: 88. sor:
 
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
|-
 
|-
|align="center"|<font size="3"> '''40 évvel ezelőtt adták át az Egyetemi lakótelep egyik épületét'''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> '''57 évvel ezelőtt helyezték el az Erzsébet királyné szoborban a második időkapszulát'''</font>
  
 
|-
 
|-
|[[Kép:Lakotelep2.jpg|thumb|center|280px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Lakotelep2.jpg Egyetemi lakótelep]]]
+
|[[Kép:Epark7.jpg|thumb|center|280px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Epark7.jpg Erzsébet-park]]]
  
 
|-
 
|-
  
|<p align="justify"> Az '''[[Egyetemi lakótelep]]et''' 1954 és 1980 között építették, három ütemben. 1982-ben a Fácán sori lakótelep, majd 1990-ben még két további lakóház tervei készültek el. A Magyar Agrártudományi Egyetem 1950-es áttelepülését követően megkezdődött az egyetemi oktatás [[Gödöllő]]n. Az egyetemi dolgozók lakásproblémáinak rendezése egy idő után nem várathatott magára, ezért 1954-ben - az egyetemi fejlesztés programjából kiemelten - megkezdték az egyetemi lakótelep építését. </p>
+
|<p align="justify"> Az '''[[Erzsébet-park]]ban''' közel százféle örökzöld díszíti az Erzsébet királyné 1898-ban bekövetkezett, váratlan és tragikus halálát követően, 1898 novemberében létesített ligetet. Egyike volt a legelsőknek, amely emléket állított a gyönyörű királynénak, a tiszteletére Magyarországon ültetett, közel 3.000.000 emlékfából ide mintegy 48.000 került. A krími hársakkal szegélyezett sétány vezet a Gödöllőt – inkább, mint a bécsi Hofburgot – otthonának tekintő királyné szobrához, melyet 1901-ben, Ferenc József jelenlétében lepleztek le. </p>
 
|}
 
|}
  

A lap 2021. július 1., 12:45-kori változata



Református templom
Magyar Királyi Postahivatal
Szauter Endre Vendéglő
Ferencz József tér
Kálvária
Gödöllői Pályaudvar
Szent Jakabi tófürdő



Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.

Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagának segítségével állítjuk össze a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 165 szócikk található.



Július szülöttjei


Hegedüs László Kosáry Domokos Remsey Gábor


Hegedüs László (Gödöllő, 1903. július 4., – Gödöllő, 1995. január 28.) mérnök, rádiószerelő, helytörténész. Élete nehéz, betegségtől terhelt, utolsó periódusában is hihetetlen szellemi frisseséggel és érdeklődéssel bírt. Szeretet és lelkesedés fűtötte át, amikor kedves emlékeit idézte föl. Hegedüs László igazi lokálpatrióta volt, aki felelősséget érzett szülőfalujáért, és tenni, fáradozni sem volt rest érte. Mentette, óvta, őrizte a helyi értékeket, amelybe az ő munkássága is beletartozik immár.

Kosáry Domokos (Selmecbánya, 1913. július 31. – Budapest, 2007. november 15.) Széchenyi-nagydíjas történész, egyetemi tanár, az MTA elnöke. A Történettudományi Intézet alkalmazta tiszteletdíjas kutatóként, majd az Országos Könyvtári Központnál (OKK) működött a hazai könyvtárügy megszervezése és korszerűsítése érdekében. Az Agrártudományi Egyetemmel ekkor került kapcsolatba, majd az OKK megszűnése után, az egyetem alkalmazta alakulóban lévő Központi Könyvtárában.

Remsey Gábor (Gödöllő, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1925. július. 20. - Gödöllő, 1999. február. 6.) zeneszerző, grafikus, cserkésztiszt. A művészetet a gödöllői Művésztelepen már gyermekkorában magába szívta. A képzőművészet műfajai közül a sokszorosított grafika, ezen belül is a rézkarc állt hozzá a legközelebb, élethivatásul azonban a zenét választotta. Szilárd világnézettel és értéktudattal rendelkezett. Mindig, mindenhol, mindenkinek önzetlenül segített, sokan ma is úgy emlegetik, mint az elesettek gyámolítóját.


Évfordulók


57 évvel ezelőtt helyezték el az Erzsébet királyné szoborban a második időkapszulát

Az Erzsébet-parkban közel százféle örökzöld díszíti az Erzsébet királyné 1898-ban bekövetkezett, váratlan és tragikus halálát követően, 1898 novemberében létesített ligetet. Egyike volt a legelsőknek, amely emléket állított a gyönyörű királynénak, a tiszteletére Magyarországon ültetett, közel 3.000.000 emlékfából ide mintegy 48.000 került. A krími hársakkal szegélyezett sétány vezet a Gödöllőt – inkább, mint a bécsi Hofburgot – otthonának tekintő királyné szobrához, melyet 1901-ben, Ferenc József jelenlétében lepleztek le.



Gödöllő

Gödöllő Város díjai

Tematikus évek

Személyek

Épületek

Természeti értékek

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények