„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
55. sor: 55. sor:
  
  
<font size="4"> '''November szülöttjei '''</font>
+
<font size="4"> '''December szülöttjei '''</font>
  
  
 
{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
|-
 
|-
|align="center"|<font size="3"> '''Erkel Ferenc'''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> '''Petőfi Sándor'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Klebelsberg Kúnó'''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> '''Sződi István'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Remsey Jenő György'''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> '''Olajos Béla'''</font>
  
 
|-
 
|-
  
|[[Kép:Erkel.jpg|thumb|center|250px|[https://https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Erkel.jpg Erkel Ferenc]]]
+
|[[Kép:Petofi.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Petofi.jpg]]]
|[[Kép:KlebelsbergKuno.jpg|thumb|center|250px|[https://https:/www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:KlebelsbergKuno.jpg Klebelsberg Kúnó]]]
+
|[[Kép:Szi_000.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Szi_000.jpg]]]
|[[Kép:Remseyj1.jpg|thumb|center|240px|[https://https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Remseyj1.jpg Remsey Jenő György]]]
+
|[[Kép:Olajos.png|thumb|center|240px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Olajos.png]]]
  
  
74. sor: 74. sor:
  
  
|<p align="justify"> ''' [[Erkel Ferenc]]''' (Gyula, 1810. nov. 7. – Budapest, 1893. jún. 15.) A XIX. századi magyar zenekultúra vezető egyénisége nevét legtöbbször a Himnusz zeneszerzőjeként említjük. Ő a verbunkos muzsikára épülő magyar nemzeti opera megteremtője, zeneszerző, karmester, zongoraművész és pedagógus egy személyben. Erkel Ferenc nevét [[Gödöllő]]n 1981 óta iskola viseli. </p>
+
|<p align="justify"> ''' [[Petőfi Sándor]]''' (Kiskőrös, 1822. december 31. vagy 1823. január 1. – Segesvár, 1849. július 31.?) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Bár nem lakott [[Gödöllő]]n, többször is járt városunkban Petőfi Sándor, akinek emlékét ma is őrzik és ápolják az itt élők. Nevét utca, tér és iskola őrzi, 1955-ben pedig szobrot állítottak neki. </p>
  
|<p align="justify"> ''' [[Klebelsberg Kúnó]]''' (Magyarpécska, 1875. november 13. – Budapest, 1932. október 11.) magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, kis ideig belügy-, majd vallás- és közoktatásügyi miniszter. [[Gödöllő]]n több iskola létrejötte is az ő tevékenységének köszönhető. Már 1913-ban az ő anyagi támogatásával és mellékelt épületterve alapján készült el a Szent Imre utcában az akkor modernnek számító katolikus iskola. </p>
+
|<p align="justify"> ''' [[Sződi István]]''' (Dány, 1898. december 23. – Gödöllő, 2003. december 30.) festő, erdész és szobrászművész. Minden képét valamilyen élmény szülte, többségében az általa oly nagyon szeretett természet szépségeit igyekezett megragadni. Sokszor választotta témának a [[Gödöllő]] körüli erdőt és lakóit is. </p>
  
|<p align="justify"> ''' [[Remsey Jenő György]]''' (Nagykőrös, 1885. november 2. – Gödöllő, 1980. július 26.) festő, grafikus, lapszerkesztő, író. 1909-14 között a szecesszió összművészeti szellemében munkálkodó [[Gödöllői művésztelep]] tagja lett. A kolónia szellemisége művészi szemléletére is hatást gyakorolt. </p>
+
|<p align="justify"> ''' [[Olajos Béla]]''' (Gödöllő, 1910. december 2. – Csíkszereda, 1991. április 18.) magyar festő. Művészetében az impresszionizmustól, a szecesszión és az avantgárdon keresztül eljutott a szürrealizmusig, de megtalálható benne az expreszszionizmus is. Iskoláit szülőfalujában végezte, majd 1929-ben érettségizett a helybeli római katolikus gimnáziumban. </p>
  
 
|}
 
|}
88. sor: 88. sor:
 
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
|-
 
|-
|align="center"|<font size="3"> '''122 évvel ezelőtt kezdődtek az Erzsébet-park kialakításának munkálatai'''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> '''37 évvel ezelőtt volt a Gödöllői Méhészmúzeum avató ünnepsége'''</font>
  
 
|-
 
|-
|[[Kép:Epark1.jpg|thumb|center|280px|[https://https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Epark1.jpg Erzsébet-park]]]
+
|[[Kép:Mehesz.jpg|thumb|center|280px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Mehesz.jpg]]]
  
 
|-
 
|-
  
|<p align="justify"> A '''[[Erzsébet-park]]''' Közel száz féle örökzöld díszíti az Erzsébet királyné 1898-ban bekövetkezett, váratlan és tragikus halálát követően, 1898 novemberében létesített ligetet. Egyike volt a legelsőknek, amely emléket állított a gyönyörű királynénak, a tiszteletére Magyarországon ültetett, közel 3.000.000 emlékfából [[Gödöllő]]re mintegy 48.000 került. </p>
+
|<p align="justify"> A '''[[Méhészeti Gyűjtemény]]''' a Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet szakgyűjteménye. Az intézet jogelődje az egykori koronauradalmi területen 1897-ben alapított Magyar Királyi Baromfitenyésztő Munkásnőképző Iskola és az 1899-ben létesített Méhészeti Gazdaság. Az évtizedek alatt összegyűjtött régi, valamint a jelenleg használatos méhészeti eszközökből a kutatóintézet 1983-ban nyitotta meg az országban egyedülálló múzeumát. </p>
 
|}
 
|}
  

A lap 2020. december 9., 13:46-kori változata



Református templom
Magyar Királyi Postahivatal
Szauter Endre Vendéglő
Ferencz József tér
Kálvária
Gödöllői Pályaudvar
Szent Jakabi tófürdő



Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.

Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével állítjuk össze a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 165 szócikk található.



December szülöttjei


Petőfi Sándor Sződi István Olajos Béla


Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1822. december 31. vagy 1823. január 1. – Segesvár, 1849. július 31.?) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Bár nem lakott Gödöllőn, többször is járt városunkban Petőfi Sándor, akinek emlékét ma is őrzik és ápolják az itt élők. Nevét utca, tér és iskola őrzi, 1955-ben pedig szobrot állítottak neki.

Sződi István (Dány, 1898. december 23. – Gödöllő, 2003. december 30.) festő, erdész és szobrászművész. Minden képét valamilyen élmény szülte, többségében az általa oly nagyon szeretett természet szépségeit igyekezett megragadni. Sokszor választotta témának a Gödöllő körüli erdőt és lakóit is.

Olajos Béla (Gödöllő, 1910. december 2. – Csíkszereda, 1991. április 18.) magyar festő. Művészetében az impresszionizmustól, a szecesszión és az avantgárdon keresztül eljutott a szürrealizmusig, de megtalálható benne az expreszszionizmus is. Iskoláit szülőfalujában végezte, majd 1929-ben érettségizett a helybeli római katolikus gimnáziumban.


Évfordulók


37 évvel ezelőtt volt a Gödöllői Méhészmúzeum avató ünnepsége

A Méhészeti Gyűjtemény a Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet szakgyűjteménye. Az intézet jogelődje az egykori koronauradalmi területen 1897-ben alapított Magyar Királyi Baromfitenyésztő Munkásnőképző Iskola és az 1899-ben létesített Méhészeti Gazdaság. Az évtizedek alatt összegyűjtött régi, valamint a jelenleg használatos méhészeti eszközökből a kutatóintézet 1983-ban nyitotta meg az országban egyedülálló múzeumát.



Gödöllő

Gödöllő Város díjai

Tematikus évek

Személyek

Épületek

Természeti értékek

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények