„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
55. sor: 55. sor:




<font size="4"> '''Szeptember szülöttjei '''</font>
<font size="4"> '''Október szülöttjei '''</font>




{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|-
|align="center"|<font size="3"> '''Széchenyi István'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Körösfői-Kriesch Aladár'''</font>
|align="center"|<font size="3"> ''' Blaha Lujza'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Dr. Barabás Andor'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Diósy Ödönné Brüll Adél'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Winkler Nándor'''</font>


|-
|-


|[[Kép:szech.jpg|thumb|center|250px|[https://https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Sz%C3%A9chenyi_Istv%C3%A1n Széchenyi István]]]
|[[Kép:Koros1.jpg|thumb|center|200px|[https://https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/K%C3%B6r%C3%B6sf%C5%91i-Kriesch_Alad%C3%A1r Körösfői-Kriesch Aladár]]]
|[[Kép:blaha.jpg|thumb|center|200px|[https://https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Blaha_Lujza Blaha Lujza]]]
|[[Kép:Barabás.jpg|thumb|center|250px|[https://https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Dr._Barab%C3%A1s_Andor Dr. Barabás Andor]]]
|[[Kép:leda.jpg|thumb|center|260px|[https://https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Di%C3%B3sy_%C3%96d%C3%B6nn%C3%A9_Br%C3%BCll_Ad%C3%A9l Diósy Ödönné Brüll Adél]]]
|[[Kép:Winkler2.jpg|thumb|center|230px|[https://https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Winkler_N%C3%A1ndor Winkler Nándor]]]




74. sor: 74. sor:




|<p align="justify"> ''' [[Széchenyi István]]''' (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere – akit kora a „legnagyobb magyarnak" nevezett. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Még nem volt harmincéves, amikor [[Gödöllő]]n a kastélyban négy napot töltött Grassalkovich III. Antal és felesége, Esterházy Leopoldina vendégeként. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Körösfői-Kriesch Aladár]]''' (Buda, 1863. október 29.–Budapest, 1920. június 16.) festő, grafikus, iparművész, a [[Gödöllői Művésztelep]] megalapítója. Kriesch János (1834–1888) zoológus, mezőgazdász fia. Körösfői-Kriesch Aladár a gödöllői művésztelep szellemi és lelki vezéregyénisége. </p>


|<p align="justify"> ''' [[Blaha Lujza]]''' (Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, Erzsébetváros, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Blaha Lujzának fontos szerepe volt a Bach-korszakban elnémetesített főváros magyarrá tételében. Blaha Lujzának háza, telke volt Gödöllőn a róla elnevezett úton. Ma a Blaháné út 132-138. számú telek az, ami valaha a színésznő tulajdonában volt. A gödöllői nyári lakot népies bútorokkal rendezték be. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Dr. Barabás Andor]]''' (Kerepes, 1911. október 13. – Gödöllő, 2002. április 5.) jogász. Barabás Bandi bácsit városunkban ma is sokan nagy szeretettel emlegetik. Halála után több évvel is előfordul, hogy családjától megkérdezik, mi van vele, régen látták… A hosszú küzdelmes élet nem látszott rajta, halála után sokan meglepődtek azon, hogy már túl volt a 90. életéven. </p>


|<p align="justify"> ''' [[Diósy Ödönné Brüll Adél]]''' (Nagyvárad, 1872. szeptember 1. – Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája. Adél okos, művelt, a társasági élet iránt igen fogékony hölgy volt. Adélt Diósy Ödön hadseregszállító és kormányfőtanácsos vette feleségül, akivel 1925 nyarán [[Gödöllő]]n, az Erzsébet királyné úton vettek egy házat a Grassalkovich-kastély szomszédságában. A ház nagypolgári ízléssel volt berendezve, amelyet a helytörténet Léda-villaként tart számon. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Winkler Nándor]]''' (Vereknye, 1917. október 9. – Gödöllő, 2005. július 10.) Az iskolai zenei nevelésen kívül a község, majd a város zenei életének szervezésében is tevékenyen részt vett. 1950-ben karnagyává választotta a nagy múltú Gödöllői Iparos Dalkör – későbbi nevén a Gödöllő Szakszervezet Férfikara, amely 1952-ben vegyeskarrá alakult. </p>


|}
|}
88. sor: 88. sor:
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|-
|align="center"|<font size="3"> '''5 évvel ezelőtt újították fel a Pap Miska-forrást'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''90 évvel ezelőtt szentelték fel a Gyarmathy-keresztet'''</font>


|-
|-
|[[Kép:papmiska.jpg|thumb|center|250px|[https://https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Pap_Miska-forr%C3%A1s Pap Miska-forrás]]]
|[[Kép:Kereszt_gyarmathy.jpg|thumb|center|230px|[https://https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Gyarmathy-kereszt Gyarmathy-kereszt]]]


|-
|-


|<p align="justify"> A '''[[Pap Miska-forrás]]''' Az Aranyos patak völgyében helyezkedik el a Gödöllői-dombság erdőkkel körülvett völgyében a Babati tavak mellett. A forrás neve Pap Miska, az utolsó gödöllői betyár emlékét őrzi. Pap Miska, kihasználva a kassai országút forgalmát és az itató, illetve pihenőhelyként szolgáló kutat, gyakran vitte végre itt rablásait. A gazdagoktól ellopott zsákmányait megosztotta a szegényekkel, így kivívta azok együttérzését. </p>
|<p align="justify"> A '''[[Gyarmathy-kereszt]]''' a [[Gödöllő]] - Szada közti országúton áll. Gyarmathy Gusztáv mészáros mester és neje, Lencsik Teréz 1930-ban saját telkükön állíttatták fel a kőkeresztet a boldogságos Szűz tiszteletére és a lelkek üdvösségére. A feszületet 1930. október 30-án szentelték fel. </p>
|}
|}



A lap 2020. október 1., 12:16-kori változata



Református templom
Magyar Királyi Postahivatal
Szauter Endre Vendéglő
Ferencz József tér
Kálvária
Gödöllői Pályaudvar
Szent Jakabi tófürdő



Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.

Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 185 szócikk található.



Október szülöttjei


Körösfői-Kriesch Aladár Dr. Barabás Andor Winkler Nándor


Körösfői-Kriesch Aladár (Buda, 1863. október 29.–Budapest, 1920. június 16.) festő, grafikus, iparművész, a Gödöllői Művésztelep megalapítója. Kriesch János (1834–1888) zoológus, mezőgazdász fia. Körösfői-Kriesch Aladár a gödöllői művésztelep szellemi és lelki vezéregyénisége.

Dr. Barabás Andor (Kerepes, 1911. október 13. – Gödöllő, 2002. április 5.) jogász. Barabás Bandi bácsit városunkban ma is sokan nagy szeretettel emlegetik. Halála után több évvel is előfordul, hogy családjától megkérdezik, mi van vele, régen látták… A hosszú küzdelmes élet nem látszott rajta, halála után sokan meglepődtek azon, hogy már túl volt a 90. életéven.

Winkler Nándor (Vereknye, 1917. október 9. – Gödöllő, 2005. július 10.) Az iskolai zenei nevelésen kívül a község, majd a város zenei életének szervezésében is tevékenyen részt vett. 1950-ben karnagyává választotta a nagy múltú Gödöllői Iparos Dalkör – későbbi nevén a Gödöllő Szakszervezet Férfikara, amely 1952-ben vegyeskarrá alakult.


Évfordulók


90 évvel ezelőtt szentelték fel a Gyarmathy-keresztet

A Gyarmathy-kereszt a Gödöllő - Szada közti országúton áll. Gyarmathy Gusztáv mészáros mester és neje, Lencsik Teréz 1930-ban saját telkükön állíttatták fel a kőkeresztet a boldogságos Szűz tiszteletére és a lelkek üdvösségére. A feszületet 1930. október 30-án szentelték fel.



Gödöllő

Gödöllő Város díjai

Tematikus évek

Személyek

Épületek

Természeti értékek

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények