„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
(5 közbenső módosítást ugyanattól a szerkesztőtől nem mutattunk)
55. sor: 55. sor:




<font size="4"> '''Augusztus szülöttei'''</font>
<font size="4"> '''Január szülöttei'''</font>




{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|-
|align="center"|<font size="3"> '''Báró Sina Simon'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Sidló Ferenc'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Rezek Román Sándor'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Dr. Lumniczer Sándor'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Szekeres Erzsébet'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Kirchhofer József'''</font>


|-
|-


|[[Kép:Sina.jpg|thumb|center|230px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Sina.jpg Báró Sina Simon]]]
|[[Kép:Sidlo1.jpg|thumb|center|150px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Sidlo1.jpg Sidló Ferenc]]]
|[[Kép:Rezek.jpg|thumb|center|230px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Rezek.jpg Rezek Román Sándor]]]
|[[Kép:Kep1.jpg|thumb|center|150px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Kep1.jpg Dr. Lumniczer Sándor]]]
|[[Kép:Szekeres.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Szekeres.jpg Szekeres Erzsébet]]]
|[[Kép:Szi 00.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Szi_00.jpg Kirchhofer József]]]




74. sor: 74. sor:




|<p align="justify"> ''' [[Báró Sina Simon]]''' (Bécs, 1810. augusztus 15. – Bécs, 1876. április 15.) görög származású bécsi, budapesti kereskedő és bankár. Gondos neveltetésének és Józsa Zsigmondnak, magyar nevelőjének köszönhetően egész életében érdeklődött a magyar kultúra és a nemzeti intézmények iránt. Míg Sina Simon volt a Gödöllői Királyi Kastély tulajdonosa, számos adománnyal támogatta a várost és az itt élőket: a református templomot, az 1857-es tűzkárosultakat, a szegényebb gyermekeket. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Sidló Ferenc]]''' (Budapest, 1882. január 21. – Budapest, 1953. január 11.) szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára. A korszak megbecsült és elismert szobrásza volt. 1906-tól a Műbarátok Köre ösztöndíjával Rómában élt, de a nyarakat a [[Gödöllői művésztelep]]en töltötte. Hazatérése után [[Gödöllő]]n telepedett le, s ott élt 1912-ig. </p>


|<p align="justify"> ''' [[Rezek Román Sándor]]''' ([[Gödöllő]], 1916. augusztus 3. – Sao Paulo, 1986. május. 8.) bencés szerzetes, költő, műfordító, teológus. 1934-ben érettségizett a premontrei gimnáziumban, majd belépett a bencés rendbe. Pannonhalmán 1936-ban tett fogadalmat, 1940-ben szentelték pappá. A párizsi Magyar Katolikus Misszió káplánja, majd 1964-ben annak vezetője lett. Alapítója és szerkesztője volt a párizsi „Ahogy Lehet” irodalmi folyóiratnak. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Dr. Lumniczer Sándor]]''' (1896. január 16. – Budapest, 1958. december 24.) kiváló orvos, neves sportoló és remek vadász. Széles érdeklődésű és látókörű ember volt, aki számára rendkívül fontosak voltak a baráti és a kollegiális kapcsolatok. [[Gödöllő]]i házában gyakran látta vendégül barátait, a gödöllői orvosoknak minden évben egyszer összejövetelt rendezett. </p>


|<p align="justify"> ''' [[Szekeres Erzsébet]]''' (Budapest, 1938. augusztus 10. - ) képzőművész, textilművész. Budapesten született, de igazi szülővárosának [[Gödöllő]]t tartja, ahol mai is él és alkot. Szekeres Erzsébet hitvallása az ember, az élet szeretete, mely nem csupán alkotásaiban fejeződik ki. A művész, a művészi érték közvetítésén túl feladatának tekinti azt is, hogy mélyen, sokrétűen őrizze korának eseményeit, benső képességeivel rétegről rétegre, áthatóan örökítse meg történelmünket, fogalmazza meg jelenségeit. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Kirchhofer József]]''' ([[Gödöllő]], 1919. január 28. - [[Gödöllő]], 2009. december 20.) testnevelő edző. Nehéz összeszámolni, de hozzávetőlegesen mintegy 1700 gödöllői gyermekkel ismertette meg hosszú pedagógusi, edzői pályafutása során a sport szeretetét, szellemét, a kitartást, a céltudatosságot és a küzdeni akarást. </p>


|}
|}
88. sor: 88. sor:
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|-
|align="center"|<font size="3"> '''20 évvel ezelőtt egészült ki a Kastély Múzeum állandó kiállítása a Grassalkovichokat és a kastély barokk időszakát megidéző termekkel'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''38 évvel ezelőtt vette fel a Zeneiskola Chopin nevét'''</font>


|-
|-
|[[Kép:Kastely2.jpg|thumb|center|280px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Kastely2.jpg Gödöllői Királyi Kastély]]]
|[[Kép:Chopin3.jpg|thumb|center|280px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Chopin3.jpg Chopin szobor]]]


|-
|-


|<p align="justify"> A [[Gödöllői Királyi Kastély]] [[Gödöllő]]n, Pest megyében található. Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya. A magyarországi kastélyépítészet egyik legjelentősebb, méreteiben is impozáns műemlékegyüttesének építtetője Grassalkovich Antal gróf. A gödöllői kastély első évszázadát és az építtető Grassalkovich családot bemutató kiállításnak helyet adó termek falain és falburkolatain az ebből az időszakból származó festéseket restaurálták illetve rekonstruálták. </p>
|<p align="justify"> 1984. január 1-én, a zeneiskola Magyarországon elsőként és eddig egyedüliként felvette Chopin nevét. 2009-ben a Lengyel Intézet és Gödöllő Város Önkormányzata támogatásával döntöttek a [[Chopin szobor]] felújításáról és áthelyezéséről, így 2010-ben a Chopin emlékév alkalmából a zeneiskola udvaráról az alkotás a bejárat elé került. </p>
|}
|}



A lap 2022. január 3., 15:39-kori változata



Református templom
Magyar Királyi Postahivatal
Szauter Endre Vendéglő
Ferencz József tér
Kálvária
Gödöllői Pályaudvar
Szent Jakabi tófürdő



Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.

Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagának segítségével állítjuk össze a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 186 szócikk található.



Január szülöttei


Sidló Ferenc Dr. Lumniczer Sándor Kirchhofer József


Sidló Ferenc (Budapest, 1882. január 21. – Budapest, 1953. január 11.) szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára. A korszak megbecsült és elismert szobrásza volt. 1906-tól a Műbarátok Köre ösztöndíjával Rómában élt, de a nyarakat a Gödöllői művésztelepen töltötte. Hazatérése után Gödöllőn telepedett le, s ott élt 1912-ig.

Dr. Lumniczer Sándor (1896. január 16. – Budapest, 1958. december 24.) kiváló orvos, neves sportoló és remek vadász. Széles érdeklődésű és látókörű ember volt, aki számára rendkívül fontosak voltak a baráti és a kollegiális kapcsolatok. Gödöllői házában gyakran látta vendégül barátait, a gödöllői orvosoknak minden évben egyszer összejövetelt rendezett.

Kirchhofer József (Gödöllő, 1919. január 28. - Gödöllő, 2009. december 20.) testnevelő edző. Nehéz összeszámolni, de hozzávetőlegesen mintegy 1700 gödöllői gyermekkel ismertette meg hosszú pedagógusi, edzői pályafutása során a sport szeretetét, szellemét, a kitartást, a céltudatosságot és a küzdeni akarást.


Évfordulók


38 évvel ezelőtt vette fel a Zeneiskola Chopin nevét

1984. január 1-én, a zeneiskola Magyarországon elsőként és eddig egyedüliként felvette Chopin nevét. 2009-ben a Lengyel Intézet és Gödöllő Város Önkormányzata támogatásával döntöttek a Chopin szobor felújításáról és áthelyezéséről, így 2010-ben a Chopin emlékév alkalmából a zeneiskola udvaráról az alkotás a bejárat elé került.



Gödöllő

Gödöllő Város díjai

Tematikus évek

Személyek

Épületek

Természeti értékek

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények