„Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
18. sor: 18. sor:
 
''Bővebben: [[Bossányi Krisztina]]''
 
''Bővebben: [[Bossányi Krisztina]]''
  
 +
Nagyugróczi Bossányi Krisztina (1671 - Gödöllő, 1737) hatvanhét évig volt Gödöllő földbirtokosa. Bossányi Miklós első házasságából született. Kemény kezű, „nagy természetű” földbirtokos asszony volt. Sokat pereskedett, hogy Gödöllőt és a hozzá tartozó Besnyőt, Babatot és Egerszeget jogos örökségként megkaphassa. Kétszer ment férjhez. Először Szemere György vett el. Házasságukból négy lány és egy fiú született. Második férje Ottlyk György volt. Nem vette fel egyik férje nevét sem. Jól értett a pereskedéshez. Perben állt báró Stahremberg császári tábornokkal, a Forgách grófokkal, a váci püspökkel, Tillmann Ferdinánddal, I. Grassalkovich Antallal is.
  
  

A lap 2017. november 9., 13:57-kori változata

Nok.jpg

2012-ben a „Nő” került a gödöllői kulturális rendezvények, események középpontjába. Elsősorban a város életére hatással bíró és történetében szerepet játszó nőalakok történelmi szerepének, életének bemutatására helyeződött a hangsúly a kultúra, a művészetek és az idegenforgalom terén. A programok Bossányi Krisztina, Gödöllő egykori birtokosa; Klobusitzky Terézia grófnő; Mária Terézia királynő; Esterházy Leopoldina hercegné; Erzsébet királyné; Ferenczy Ida, Erzsébet királyné felolvasónője; Blaha Lujza színésznő, a „Nemzet csalogánya”; Mária Valéria főhercegnő, „Gödöllői királykisasszony”; Brüll Adél (Léda), Ady múzsája; Undi Mariska festőnő, a Gödöllői Művésztelep alkotója; Kriesch Laura, Nagy Sándor felesége és múzsája, a Gödöllői Művésztelep alkotója; Horthy Miklósné kormányzóné és Zita királyné köré épült.



Blaha Lujza

Bővebben: Blaha Lujza


Blaha Lujza (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Blaha Lujzának fontos szerepe volt a Bach-korszakban elnémetesített főváros magyarrá tételében. Először 1856. április 22-én lépett színpadra Esztergomban. Játszott Szabadkán, Debrecenben, de főként a fővárosi színházakban szerepelt. 1868-ban Szigligeti Ede szerződtette a Nemzeti Színházhoz, melynek örökös tagjává vált 1901-ben. Leghíresebb szerepei: Sárga csikó, Nagymama. Blaha Lujza férjével 1881-ben vásárolt házat Gödöllőn, amelyet lakot népies bútorokkal rendeztek be. A fáma szerint Erzsébet királyné is meglátogatta egyik sétája alkalmával Blaha Lujza gödöllői nyaralóját.


Bossányi Krisztina

Bővebben: Bossányi Krisztina

Nagyugróczi Bossányi Krisztina (1671 - Gödöllő, 1737) hatvanhét évig volt Gödöllő földbirtokosa. Bossányi Miklós első házasságából született. Kemény kezű, „nagy természetű” földbirtokos asszony volt. Sokat pereskedett, hogy Gödöllőt és a hozzá tartozó Besnyőt, Babatot és Egerszeget jogos örökségként megkaphassa. Kétszer ment férjhez. Először Szemere György vett el. Házasságukból négy lány és egy fiú született. Második férje Ottlyk György volt. Nem vette fel egyik férje nevét sem. Jól értett a pereskedéshez. Perben állt báró Stahremberg császári tábornokkal, a Forgách grófokkal, a váci püspökkel, Tillmann Ferdinánddal, I. Grassalkovich Antallal is.


Diósy Ödönné Brüll Adél

Bővebben: Diósy Ödönné Brüll Adél


Diósy Ödönné Brüll Adél Nagyvárad, 1872. szeptember 1. – Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája. Édesapja, Brüll Sámuel, nagyváradi, zsidó származású, gazdag ember volt. Két leánytestvére Margit és Berta. 1903. szeptember 6-án itt ismerkedett meg Adyval, akinek írásait a Nagyváradi Naplóban olvasta. Ady, első találkozásuk után azonnal ostromolni kezdi az asszonyt. Később Adél meghívta magához Adyt Párizsba. 1925 nyarán Gödöllőn, az Erzsébet királyné úton vettek egy házat. Gödöllőn állatokkal vette magát körül, valóságos kutyafarmja volt. Adél szerette virágokkal és művészi tárgyakkal körülvenni magát.


Erzsébet királyné

Bővebben: Erzsébet királyné


Erzsébet Amália Eugénia, teljes német nevén Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach (München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) osztrák császárné, magyar királyné, Ferenc József felesége volt. 1853-ban találkozott Ferenc József császárral, eljegyezték egymást és 1854. április 24-én Bécsben összeházasodtak. Négy gyermekük született: Zsófia főhercegnő, Gizella főhercegnő, Rudolf koronaherceg, Mária Valéria főhercegnő. Az 1867-ben megtörtént kiegyezésben nagy szerepe volt. Erzsébet ekkor férjével együtt Budára utazott, ahol magyar királyi párrá koronázták őket. A királyi pár koronázási ajándékként az Erzsébet által kedvelt gödöllői Grassalkovich-kastélyt használtra kapta meg a hozzátartozó birtokkal együtt. Rudolf főherceg 1889-ben elkövetett öngyilkossága után már csak utazgatott, hivatalos szerepet nem vállalt. 1898. szeptember 10-én Genfben tartózkodott, amikor egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista egy hegyesre fent reszelővel szíven szúrta. A császárné-királynét Bécsben temették el fia, Rudolf koronaherceg mellé. Erzsébet királyné 61 éves volt.


Esterházy Leopoldina

Bővebben: Esterházy Leopoldina



Ferenczy Ida

Bővebben: Ferenczy Ida



Horthy Miklósné Purgly Magdolna

Bővebben: Horthy Miklósné Purgly Magdolna


Horthy Miklósné jószás helyi Purgly Magdolna (Kürtös, Arad vármegye, 1881. június 10. – Estoril, Portugália, 1959. január 8.) Horthy Miklós felesége volt, 1920 és 1944 között kormányzóné, az ország első asszonya. Horthy Miklóssal 1901. július 22-én Aradon házasodtak össze. Ezt követően a katonatiszti feleség életét élte. Férjét hivatalos útjaira elkísérte. Ebben az időben a Horthy család Pólán lakott. Horthy asszony és gyermekei Pólán töltötték az I. világháborús éveket. A Horthy család 1920-tól gyakran járt Gödöllőre. A család általában tavasszal költözött ki Gödöllőre, ahol Horthyné sokkal jobban érezte magát, mint Budán.


Klobusitzky Terézia

Bővebben: Klobusitzky Terézia



Kriesch Laura

Bővebben: Kriesch Laura


Nagy Sándorné Kriesch Laura (Budapest, 1879. július 29. - Gödöllő, 1966) festő és iparművész, Körösfői-Kriesch Aladár testvére, Nagy Sándor felesége. A Gödöllői művésztelep egyik alapítója. Kriesch Laura alacsonytermetű, halkszavú, szerény jelenség volt, aki azonban nagyon határozottan ragaszkodott az elképzeléseihez. Kriesch Laura is az elsők között volt, aki megtagadta a fűzőviseletet. A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója 1895 és 1900 között. Az első nők közé tartozik, akik Mintarajziskolába jártak és rajztanári oklevelet szereztek. Férjével 1902-ben kötötték össze életüket. 1904-ben megszületett egyetlen gyermekük, Nagy Laura Eszter. Nagy Sándorral való házasságuk szoros művészi és eszmeközösségen alapult. Munkáikat együtt alkották és közösen szignálták.


Mária Terézia

Bővebben: Mária Terézia


Mária Terézia Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich), (Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.); a Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főhercegnő, 1740–1780 között magyar és cseh királynő, I. Ferenc német-római császár felesége, a Habsburg–Lotaringiai-ház ősanyja. 1754-ben bevezette kettős vámrendszert. Mária Terézia nevéhez fűződik a jobbágy rendelet, a Regulatio Cigarorum rendelet és az 1777-ben kiadott Ratio Educationis. Támogatta továbbá az egészségügyet. Elrendelte, hogy gondoskodni kell a szegények, betegek, öregek, és árvák ellátásáról. Állandó hadsereget hozott létre.


Mária Valéria

Bővebben: Mária Valéria


Mária ValériaHabsburg–Lotaringiai Mária Valéria főhercegnő (Buda, 1868. április 22. – Wallsee, 1924. szeptember 6.) osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, I. Ferenc József császár és király és Erzsébet császárné és királyné negyedik, legkisebb gyermeke, házassága révén Habsburg-Toscanai főhercegné. 1890. július 31-én Mária Valéria főhercegnő Bad Ischlben feleségül ment Habsburg–Toscanai Ferenc Szalvátor osztrák főherceghez. A szerelmi házasságból tíz gyermek született. Ausztriában főhercegkisasszony volt a titulusa, itthon mindenki gödöllői királykisasszonyként emlegette. Az udvari orvos tanácsára időzött sokat Gödöllőn, gyakorlatilag itt töltötte gyermekkorát. Nevéhez több jótékonysági kezdeményezés is fűződik. Az I. világháború alatt katonai kórházat rendezett be a Wallsee-Sindelburg-i kastély egyik épületében, majd a későbbiekben ugyanott megalapította a „Mária Valéria Szegénykórház és Öregek Otthona” nevű intézményt.



Undi (Springholtz) Mariska

Bővebben: Undi (Springholtz) Mariska


Undi (Springholtz) Mariska (Győr, 1877 - Budapest, 1959) grafikus, festő, mese-illusztrátor, iparművész, játék- és bútortervező. A Gödöllői művésztelep egyik alkotója.

Zita királyné

Bővebben: Zita királyné

A(z) „2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn” kategóriába tartozó lapok

A következő 13 lap található a kategóriában, összesen 13 lapból.