Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

A gödölllői népkönyvtárat is ellátó budapesti körzeti könyvtár 1950. július 15-én alakult. A gödöllői népkönyvtár 1951 tavaszán alakult, és a Kossuth Lajos utca kultúrházban működött. A könyvtárnak több kezelője is volt, utolsó könyvtárosa Kecskeméti Mihályné a Művelődési ház vezetője.


A Gödöllői Járási Könyvtár (1953-1960)

1952. augusztus 1-től létrejött a megyei ás a járási könyvtárnak hálózata. Ennek eredményeként 1953. októberében járási könyvtár alakult Gödöllőn. Sajnos, az alapításról a könyvtár irattára semmilyen forrást nem őrzött meg.

A könyvtár hivatalos születésnapja 1953. november 7. Ekkor kapta meg a kinevezését az első igazgató László Miklós pedagógus. Az új könyvtárnak még nem volt épülete, a munkák a kultúrházban a régi népkönyvtár helyiségeiben indultak el. Az alkalmas épület megszerzése nem volt könnyű feladat. Az igazgató szorgalmazására, az akkori népművelési felügyelő, Rigó Jánosné támogatásával több pályázó közül a járási könyvtár kapta meg a Dózsa György úti épület négy helyiségét. A főúton álló épület az 1800-as éves elején épült és többféle célt szolgált.

Itt működött a községi elöljáróság, udvarán volt a községi börtön, amit korábban lebontottak. Volt benne kocsma, később OTP fiók, a Járási Pártbizottság helyisége, az Áramszolgáltató irodái, bemutatóterme, lisztraktár és fodrászat is. A könyvtár megnyitásakor a helyi kölcsönzésmegindítására helyezték a fő hangsúlyt, ugyanakkor párhuzamosan folyt a hálózat szervezése is. A kultúrházban lévő egykori népkönyvtár agyagát bevonták a járási könyvtár gyűjteményébe, és ezzel az 515 kötet könyvvel indult meg a kölcsönzés. A könyvek száma már a kezdeteknél nagyon kevésnek bizonyult, ezért a járási hálózat első könyvszállítmányából (1391 kötet) kiemeltek 500db könyvet a gödöllői kölcsönzés megsegítésére.

Az igazi könyvtárrá válás avagy a szabadpolcos könyvtár korszaka (1961-1973)

Miközben a könyvtár igyekezett az akkori igényeknek megfelelő könyvtári állományt létrehozni, feltárni, működtetni, megpróbált megfelelni a politikai elvárásoknak is. Erősen népszerűsítették az ismeretterjesztő könyveket.

1961-ben nagyobb átalakítások folytak az épületben. A szomszédos férfi fodrászat helyiségét ajtóval kötötték össze a könyvtárral, a tartozás költségeit is biztosították. A munkák elhúzódtak, és a tényleges kialakítás csak 1962 tavaszán történt meg. A négy hónapos zárva tartást követően egy önálló gyermekrészleggel bővült szabadpolcos könyvtár nyitotta meg kapuját.

Gödöllőt várossá nyilvánították. A városi ranghoz méltó kulturális intézmény kívánalma is hozzájárult ahhoz, hogy újabb felújítási munkákat végeztek a könyvtár épületén.