„Gödöllő” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(29 közbenső módosítást ugyanattól a szerkesztőtől nem mutattunk)
1. sor: 1. sor:
[[Kép:godollo1.jpg|thumb|right|300px|]]
[[Kép:godollo1.jpg|thumb|right|300px|Gödöllő látképe]]
'''Gödöllő''' (szlovákul: Jedľovo, németül: Getterle) város Pest megyében, Budapesttől 30 kilométerre északkeletre, a Gödöllői járás központja. Gödöllő több mint 650 éve település, közel 50 éve város. Erzsébet királyné kedvenc magyarországi tartózkodási helye. Legismertebb nevezetessége a [[Gödöllői Királyi Kastély]], a volt Grassalkovich Kastély, valamint a [[Máriabesnyő]]n található Nagyboldogasszony Bazilika. Címerében a gyermekeit saját vérével tápláló pelikánmadár látható, a megújulást szimbolizálja. Gödöllő történetének két nagy korszak volt: Grassalkovich Antal nevével fémjelzett XVIII. századi barokk felvirágzás és a kiegyezéstől az első világháború végégig terjedő öt évtized.
'''Gödöllő''' (szlovákul: Jedľovo, németül: Getterle) város Pest megyében, Budapesttől 30 kilométerre északkeletre, a Gödöllői járás központja. Gödöllő több mint 650 éve település, közel 50 éve város. [[Erzsébet királyné]] kedvenc magyarországi tartózkodási helye. Legismertebb nevezetessége a [[Gödöllői Királyi Kastély]], a volt Grassalkovich Kastély, valamint a [[Máriabesnyő]]n található Nagyboldogasszony Bazilika. Címerében a gyermekeit saját vérével tápláló pelikánmadár látható, a megújulást szimbolizálja. Gödöllő történetének két nagy korszaka volt: a Grassalkovich Antal nevével fémjelzett XVIII. századi barokk felvirágzás és a kiegyezéstől az első világháború végégig terjedő öt évtized.




6. sor: 6. sor:
== Története ==
== Története ==


A történeti források Gödöllőt először 1349-ben említik meg. I Nagy Lajos oklevelében szerepel Gudulleu néven. Az oklevél szerint I. Nagy Lajos vitézének Pohárus Péternek adományozza a települést. A település neve Gudulleu, Gudullur, Gödöle, Gedellő alakban fordul elő a korai oklevelekben, 1868-ban nyerte el hivatalosan a Gödöllő elnevezést. 1492-ben a falunak már volt tornyos kőtemploma, de a török megszállás idején a falu nagyrészt elpusztult. A XVII. század közepén protestáns közösség népesítette be, lelkészük Némedi Mihály volt. Hamvay Ferenc volt az első földesúr, aki Gödöllőn is lakott a központban 1662-ben fölépített kúriájában, amely ma a [[Gödöllői Városi Múzeum]]nak és a Városi Mozinak ad helyet. A település annak ellenére, hogy kereskedelmi országút mentén terült el, fejlődése csak Grassalkovich Antal gróf Gödöllőre költözésekor indult el.
A történeti források Gödöllőt először 1349-ben említik meg. I Nagy Lajos oklevelében szerepel Gudulleu néven. Az oklevél szerint I. Nagy Lajos vitézének Pohárus Péternek adományozza a települést. A település neve Gudulleu, Gudullur, Gödöle, Gedellő alakban fordul elő a korai oklevelekben, 1868-ban nyerte el hivatalosan a Gödöllő elnevezést. 1492-ben a falunak már volt tornyos kőtemploma, de a török megszállás idején a falu nagyrészt elpusztult. A XVII. század közepén protestáns közösség népesítette be, lelkészük Némedi Mihály volt. Hamvay Ferenc volt az első földesúr, aki Gödöllőn is lakott a központban 1662-ben fölépített kúriájában, amely ma a [[Gödöllői Városi Múzeum]]nak és a [[Gödöllői Filmszínház]]nak ad helyet. A település annak ellenére, hogy kereskedelmi országút mentén terült el, fejlődése csak Grassalkovich Antal gróf Gödöllőre költözésekor indult el.
[[Kép:godollo4.jpg|thumb|right|300px|A királyi család Gödöllőn]]


Ő építtette a barokk kastélyt, amelyet fia majd unokája is bővítettet. A kastély a falu régi református temploma helyén áll. Az új templom építéséhez Grassalkovich anyagiakkal is hozzájárult. A mai város műemlékeinek jó része Grassalkovich korából származik, ugyanis nem csak a saját birtokát fejlesztette, hanem a falut is. Katolikus vallású német és szlovák mesterembereket hozatott az építkezésekhez. 1763-ban mezővárosi rangot szerzett Gödöllőnek, vásártartási joggal. A város vásárai és földrajzi fekvése okán központja volt a környéknek, átmenő terület az Alföld és a Felvidék között. A gróf többek között 33 templomot építtetett uradalmában, beleértve a máriabesnyői kegytemplomot. A templomot kapucinus szerzetesek gondozzák a mai napig. A templomok mellett köztéri szobrok emelését finanszírozta, megépítette a [[Babati Istállókastély]]t, a mai nevén ismert Testőrlaktanyát, ami Grassalkovich idejében a jószágigazgató otthona volt. Présházat hozott létre, ahol a szőlőből bort készített. A Kálvária felépítése is az ő nevéhez fűződik. Fia és unokája nem öregbítette a Grassalkovich nevet, felélték a vagyont, a család a csőd szélére került. 1841-ben a Grassalkovich család kihalt, így a Viczay család örökölte a birtokokat, rövid idő múlva már a Sina családot találjuk a település földesuraként, végül egy belga bank tulajdonába került.
Ő építtette a barokk kastélyt, amelyet fia majd unokája is bővítettet. A kastély a falu régi református temploma helyén áll. Az új templom építéséhez Grassalkovich anyagiakkal is hozzájárult. A mai város műemlékeinek jó része Grassalkovich korából származik, ugyanis nem csak a saját birtokát fejlesztette, hanem a falut is. Katolikus vallású német és szlovák mesterembereket hozatott az építkezésekhez. 1763-ban mezővárosi rangot szerzett Gödöllőnek, vásártartási joggal. A város vásárai és földrajzi fekvése okán központja volt a környéknek, átmenő terület az Alföld és a Felvidék között. A gróf többek között 33 templomot építtetett uradalmában, beleértve a máriabesnyői kegytemplomot. A templomot kapucinus  
szerzetesek gondozzák a mai napig. A templomok mellett köztéri szobrok emelését finanszírozta, megépítette a [[Babati Istállókastély]]t, a mai nevén ismert Testőrlaktanyát, ami Grassalkovich idejében a jószágigazgató otthona volt. Présházat hozott létre, ahol a szőlőből bort készített. A Kálvária felépítése is az ő nevéhez fűződik. Fia és unokája nem öregbítette a Grassalkovich nevet, felélték a vagyont, a család a csőd szélére került. 1841-ben a Grassalkovich család kihalt, így a Viczay család örökölte a birtokokat, rövid idő múlva már a Sina családot találjuk a település földesuraként, végül egy belga bank tulajdonába került.


Az 1848-as szabadságharc idején a kastély Windisch-Grätz szálláshelye volt, majd az isaszegi csata után Kossuth Lajos főhadiszállása. Kossuth itt fogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot. A kiegyezés után a magyar állam visszavásárolta az uradalmat a tulajdonos belga banktól, és koronázási ajándékként állandó használatra felajánlották az uralkodó család számára, mely akkor éppen I. Ferenc József és [[Erzsébet királyné]] („Sisi”) volt. A kastély a királyi család egyik kedvenc nyaralóhelyévé vált, több nyarat is itt töltöttek el, [[Erzsébet királyné]]nak pedig állítólag a kedvenc nyaralóhelye volt. A barokk korszakhoz hasonlóan a királyi korszak is fellendülést jelentett Gödöllőnek. A kastélt átalakították a királyi család számára, kiépítették a vasút vonalat Gödöllőig. 1884-ben nagyközség lett. 1911-től megindulhatott a közlekedés a HÉV-vonalán is Budapest és Gödöllő között. Érdekessége ennek a vonalnak, hogy azóta is fordított közlekedési rend van érvényben, azaz a vonatok menetirány szerinti bal oldalon közlekednek.  
Az 1848-as szabadságharc idején a kastély Windisch-Grätz szálláshelye volt, majd az isaszegi csata után Kossuth Lajos főhadiszállása. Kossuth itt fogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot. A kiegyezés után a magyar állam visszavásárolta az uradalmat a tulajdonos belga banktól, és koronázási ajándékként állandó használatra felajánlották az uralkodó család számára, mely akkor éppen I. Ferenc József és [[Erzsébet királyné]] („Sisi”) volt. A kastély a királyi család egyik kedvenc nyaralóhelyévé vált, több nyarat is itt töltöttek el, [[Erzsébet királyné]]nak pedig állítólag a kedvenc nyaralóhelye volt. A barokk korszakhoz hasonlóan a királyi korszak is fellendülést jelentett Gödöllőnek. A kastélyt átalakították a királyi család számára, kiépítették a vasútvonalat Gödöllőig. 1884-ben nagyközség lett. 1911-től megindulhatott a közlekedés a HÉV-vonalán is Budapest és Gödöllő között. Érdekessége ennek a vonalnak, hogy azóta is fordított közlekedési rend van érvényben, azaz a vonatok menetirány szerinti bal oldalon közlekednek.  


Az infrastruktúra fejlődésének köszönhetően megnőtt az idegenforgalom és a kisipar, megnőtt a betelepülők száma, a lakosság kétszeresére nőtt. Neves művészek és írók választották lakóhelyüknek, illetve nyaralóhelyüknek ([[Blaha Lujza]], Hegedűs Gyula, Ambrus Zoltán, Ottlik Géza) Gödöllőt. A [[Gödöllői művésztelep]] is itt talált otthonra. A művésztelep egész 1920-ig működött. A koronauradalom különböző mezőgazdasági tanintézetek telepítését tette lehetővé, ilyen volt  például az [[Állami Méhészeti Gazdaság]], a fenyőkísérleti telep és a [[Magyar Királyi Baromfitenyésztő Telep és Munkásképző Iskola]].
Az infrastruktúra fejlődésének köszönhetően megnőtt az idegenforgalom és a kisipar, megnőtt a betelepülők száma, a lakosság kétszeresére nőtt. Neves művészek és írók választották lakóhelyüknek, illetve nyaralóhelyüknek ([[Blaha Lujza]], Hegedűs Gyula, [[Ambrus Zoltán]], Ottlik Géza) Gödöllőt. A [[Gödöllői művésztelep]] is itt talált otthonra. A művésztelep egészen 1920-ig működött. A koronauradalom különböző mezőgazdasági tanintézetek telepítését tette lehetővé, ilyen volt  például az [[Állami Méhészeti Gazdaság]], a fenyőkísérleti telep és a [[Magyar Királyi Baromfitenyésztő Telep és Munkásképző Iskola]].
[[Kép:godollo5.jpg|thumb|right|300px|Szovjet emlékmű-GATE-Kastély-Községháza-Népbolt 1956]]


Az első világháború végén IV. Károly király itt értesült az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásáról. 1919-ben Stromfeld Aurél – a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének vezérkari főnöke – a kastélyban rendezte be főhadiszállását. A két világháború közt a település Horthy Miklós rezidenciája. Az 1920-as években építtették a premontrei gimnázium épületét. 1933-ban a város adott otthont a fiú cserkészek világtalálkozójának, a dzsemborinak, 1939-ben pedig a lányok világtalálkozójának a Pax Ting-nak.
Az első világháború végén IV. Károly király itt értesült az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásáról. 1919-ben Stromfeld Aurél – a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének vezérkari főnöke – a kastélyban rendezte be főhadiszállását. A két világháború közt a település Horthy Miklós rezidenciája volt. Az 1920-as években építtették a premontrei gimnázium épületét. 1933-ban a város adott otthont a fiú cserkészek világtalálkozójának, a dzsemborinak, 1939-ben pedig a lányok világtalálkozójának a Pax Ting-nak.


A második világháborúban a mai Szent István Egyetem épületét több bombatalálat érte, a háború vége felé hadikórházként működött. Miután 1944. december 12-én a várost elfoglalták a szovjet csapatok, az épületben és környékén 1945 januárjában 30 000 férőhelyes szovjet fogolytábor létesült, ahol a márciusi táborbezárásig becslések szerint mindegy 50 000 magyar és német katona és civil raboskodott. 2011-ben az Erzsébet-park felújítási munkálatai során egy német hadisírt tártak fel.
A második világháborúban a mai Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (korábban: Szent István Egyetem) épületét több bombatalálat érte, a háború vége felé hadikórházként működött. Miután 1944. december 12-én a várost elfoglalták a szovjet csapatok, az épületben és környékén 1945 januárjában 30 000 férőhelyes szovjet fogolytábor létesült, ahol a márciusi táborbezárásig becslések szerint mindegy 50 000 magyar és német katona, valamint civil raboskodott. 2011-ben az Erzsébet-park felújítási munkálatai során egy német hadisírt tártak fel.
 
A második világháború után mezőgazdasági központtá fejlődik. A Grassalkovich-kastély egy része szovjet laktanya lett, másik részébe a Fővárosi Tanács Szociális Otthonát költöztették. 1950-ben ide telepítik az Agrártudományi Egyetemet (később más egyetemekkel, főiskolákkal egyesítik [[Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem]] néven) és a [[Ganz Árammérőgyár]]at. Az iparosítás és az új munkahelyek teremtése következtében az 1960-as évekre megugrott a lakosság létszáma. Ekkor épültek az első lakótelepek. 1965-ben hozzácsatolták [[Máriabesnyő]]t, így Gödöllő 1966. január 1. óta város. A várossá nyilvánítás után felgyorsult a település szocialista várossá fejlesztése. Az 1970-es évek végén épültek a mai belváros képét meghatározó panelháztömbök.


A második világháború után mezőgazdasági központtá fejlődik. A Grassalkovich-kastély egy része szovjet laktanya lett, másik részébe a Fővárosi Tanács Szociális Otthonát költöztették. 1950-ben ide telepítik az Agrártudományi Egyetemet (később más egyetemekkel, főiskolákkal egyesítik [[Szent István Egyetem]] néven) és a [[Ganz Árammérőgyár]]at. Az iparosítás és az új munkahelyek teremtése következtében az 1960-as évekre megugrott a lakosság létszáma. Ekkor épültek az első lakótelepek. 1965-ben hozzácsatolták [[Máriabesnyő]]t, így Gödöllő 1966. január 1. óta város. A várossá nyilvánítás után felgyorsult a település szocialista várossá fejlesztése. Az 1970-es évek végén épültek a mai belváros képét meghatározó panelháztömbök.


1989-ben Cservenka Ferencné – a Pest megyei pártbizottság első titkára, a várost érintő döntések meghozója – volt az első országgyűlési képviselő, akit a még csak formálódó ellenzék vissza akart hívni tisztségéből. A városban aláírásgyűjtés kezdődött, végül 1989 április elején a képviselőnő lemondott mandátumáról.
1989-ben Cservenka Ferencné – a Pest megyei pártbizottság első titkára, a várost érintő döntések meghozója – volt az első országgyűlési képviselő, akit a még csak formálódó ellenzék vissza akart hívni tisztségéből. A városban aláírásgyűjtés kezdődött, végül 1989 április elején a képviselőnő lemondott mandátumáról.


A 2011-es magyar EU elnökség idején az informális miniszteri értekezletek többségét a Gödöllői Királyi Kastélyban rendezték.
A 2011-es magyar EU elnökség idején az informális miniszteri értekezletek többségét a [[Gödöllői Királyi Kastély]]ban rendezték.




35. sor: 39. sor:


=== Ganz Árammérőgyár (1960-as évek) ===
=== Ganz Árammérőgyár (1960-as évek) ===
 
[[Kép:godollo6.jpg|thumb|right|200px|Ganz Árammérőgyár]]
A település a második világháborúig főként mezőgazdaságból élt. Számos ma is működő állattenyésztési kutatóintézet alakult itt. Az iparosítás a 20. század második felében, a várossá nyilvánítás után kezdődött meg. 1950-ben települt ide a [[Ganz Árammérőgyár]], 1966-ban a HUMAN Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet ide telepítette új épületeit. A város déli határában alakult meg a Gödöllői Gépgyár. 1990-ben az Árammérőgyárat a Schlumberger nevű multinacionális cég vásárolta meg és alakította át, a Gépgyár egy részét a Caterpillar privatizálta 1992-ben.  
A település a második világháborúig főként mezőgazdaságból élt. Számos ma is működő állattenyésztési kutatóintézet alakult itt. Az iparosítás a 20. század második felében, a várossá nyilvánítás után kezdődött meg. 1950-ben települt ide a [[Ganz Árammérőgyár]], 1966-ban a HUMAN Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet ide telepítette új épületeit. A város déli határában alakult meg a Gödöllői Gépgyár. 1990-ben az Árammérőgyárat a Schlumberger nevű multinacionális cég vásárolta meg és alakította át, a Gépgyár egy részét a Caterpillar privatizálta 1992-ben.  


44. sor: 48. sor:


Az e cégek által biztosított munkahelyek a város 30 km-es körzetében élők számára is bőséges álláslehetőséget kínál. A helyben lakók 40%-a a városon kívül dolgozik, túlnyomó részt Budapesten. A Gödöllőre járók száma mintegy 8 000 fő, ami meghaladja a helyben dolgozók számát. A munkanélküliség az országos átlag alatt van, éveken keresztül 2-3% közötti volt. A 2008-2009-es gazdasági válságot követően a regisztrált álláskeresők száma tartósan 4% fölé emelkedett.
Az e cégek által biztosított munkahelyek a város 30 km-es körzetében élők számára is bőséges álláslehetőséget kínál. A helyben lakók 40%-a a városon kívül dolgozik, túlnyomó részt Budapesten. A Gödöllőre járók száma mintegy 8 000 fő, ami meghaladja a helyben dolgozók számát. A munkanélküliség az országos átlag alatt van, éveken keresztül 2-3% közötti volt. A 2008-2009-es gazdasági válságot követően a regisztrált álláskeresők száma tartósan 4% fölé emelkedett.
 
[[Kép:godollo7.jpg|thumb|right|300px|A gödöllői Sony gyár]]


=== Gödöllői Ipari Park ===
=== Gödöllői Ipari Park ===


Az Ipari Park "Gödöllői Innovációs és Logisztikai Park" néven jött létre 2006. szeptember 19-én. Igen kedvező fekvésű, mivel Budapest határától 10 kilométerre, az M31-es autópálya (M0-M3-as autópálya-átkötő) és a 3-as főút csomópontjában található, így 2010-re Budapest északkeleti agglomerációjának fő fejlesztési központjává vált. A Gödöllői Ipari Park területén jelenleg 34 vállalkozás üzemel, és az Ipari Park Szolgáltató Központjának épületeiben kilenc vállalkozás működik, ez 1/3-os telítettséget jelent. Az itt megtelepedett cégek tevékenységi köre igen változatos, találhatóak vegyipari, élelmiszerpari, kereskedelmi, gépipai és nyomdaipar vállalatok egyaránt. A Gödöllői Ipari Park jelentős kutatási és fejlesztési tevékenységet is végez, ennek keretében együttműködik a Gödöllőn és környékén található felsőoktatási és kutatási intézményekkel. Jelenleg a Szent István Egyetemmel, a Mezőgazdasági Gépesítési Intézettel, a Kooperációs Kutatási Központ Vezetők Egyesületével és az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ Alapítvánnyal kötöttek szerződést az Ipari Park egyes vállalatai.
Az Ipari Park „Gödöllői Innovációs és Logisztikai Park” néven jött létre 2006. szeptember 19-én. Igen kedvező fekvésű, mivel Budapest határától 10 kilométerre, az M31-es autópálya (M0-M3-as autópálya-átkötő) és a 3-as főút csomópontjában található, így 2010-re Budapest északkeleti agglomerációjának fő fejlesztési központjává vált. A Gödöllői Ipari Park területén jelenleg 34 vállalkozás üzemel, és az Ipari Park Szolgáltató Központjának épületeiben kilenc vállalkozás működik, ez 1/3-os telítettséget jelent. Az itt megtelepedett cégek tevékenységi köre igen változatos, találhatóak vegyipari, élelmiszerpari, kereskedelmi, gépipai és nyomdaipar vállalatok egyaránt. A Gödöllői Ipari Park jelentős kutatási és fejlesztési tevékenységet is végez, ennek keretében együttműködik a Gödöllőn és környékén található felsőoktatási és kutatási intézményekkel. Jelenleg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel, a Mezőgazdasági Gépesítési Intézettel, a Kooperációs Kutatási Központ Vezetők Egyesületével és az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ Alapítvánnyal kötöttek szerződést az Ipari Park egyes vállalatai.




55. sor: 59. sor:


=== Gödöllői Királyi Kastély ===
=== Gödöllői Királyi Kastély ===
''Bővebben: [[Gödöllői Királyi Kastély]]''
[[Kép:godollo8.jpg|thumb|right|300px|Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika]]


A város legismertebb nevezetessége a Grassalkovich-kastély vagy más néven a [[Gödöllői Királyi Kastély]]. Mayerhoffer András építőmester 1735-öt követően kapott megbízást a kastély megépítésére, amely később több bővítésen is keresztülment. Mai formáját a 19. század végére nyerte el. A Grassalkovich család férfi ágának kihalása után több tulajdonosa is volt a kastélynak, végül a kiegyezés után 1867-ben királyi pihenő rezindenciának jelölték ki. A két világháború között a kastélyt Horthy Miklós kormányzó számára rendezték be. 1945 után megkezdődött a kastély fokozatos pusztulása. Az épület egy részében szovjet és magyar katonák laktanyáját alakították ki, más részében szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig felszabdalták. Az első műemlékvédelmi munkálatok 1986-ban kezdődtek meg. 1990-ben a szovjet katonák elhagyták a kastélyt, a szociális otthon más épületbe költözött. Rövidesen elkészült az egyik szárny, illetve a főépület homlokzatának és tetőszerkezetnek felújítása. Napjainkban közel 1000 m²-es területen, 23 szobában tekinthető meg a kastélymúzeum, teljesen helyreállított belső terekkel. Számos különböző méretű díszterem áll rendelkezésre a különböző rendezvények megtartásához. A kastélytemplom helyén eredetileg a község református temploma állt, amelyet a kastély építésekor elbontottak, hogy megépíthessék a kastély katolikus templomát. Felszentelésére 1749. május 16-án került sor. [[Erzsébet királyné]] halálát követően az országban több mint száz ligetet létesítettek. A gödöllői [[Erzsébet-park]] az elsők között létesült, 1898 novemberében. A fasorokkal övezett sétány végén 1901. május 19-én leplezték le az Erzsébet-szobrot, amelyet [[Róna József]] szobrászművész készített.
A város legismertebb nevezetessége a Grassalkovich-kastély vagy más néven a [[Gödöllői Királyi Kastély]]. Mayerhoffer András építőmester 1735-öt követően kapott megbízást a kastély megépítésére, amely később több bővítésen is keresztülment. Mai formáját a 19. század végére nyerte el. A Grassalkovich család férfi ágának kihalása után több tulajdonosa is volt a kastélynak, végül a kiegyezés után 1867-ben királyi pihenő rezindenciának jelölték ki. A két világháború között a kastélyt Horthy Miklós kormányzó számára rendezték be. 1945 után megkezdődött a kastély fokozatos pusztulása. Az épület egy részében szovjet és magyar katonák laktanyáját alakították ki, más részében szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig felszabdalták. Az első műemlékvédelmi munkálatok 1986-ban kezdődtek meg. 1990-ben a szovjet katonák elhagyták a kastélyt, a szociális otthon más épületbe költözött. Rövidesen elkészült az egyik szárny, illetve a főépület homlokzatának és tetőszerkezetnek felújítása. Napjainkban közel 1000 m²-es területen, 23 szobában tekinthető meg a kastélymúzeum, teljesen helyreállított belső terekkel. Számos különböző méretű díszterem áll rendelkezésre a különböző rendezvények megtartásához. A kastélytemplom helyén eredetileg a község református temploma állt, amelyet a kastély építésekor elbontottak, hogy megépíthessék a kastély katolikus templomát. Felszentelésére 1749. május 16-án került sor. [[Erzsébet királyné]] halálát követően az országban több mint száz ligetet létesítettek. A gödöllői [[Erzsébet-park]] az elsők között létesült, 1898 novemberében. A fasorokkal övezett sétány végén 1901. május 19-én leplezték le az Erzsébet-szobrot, amelyet [[Róna József]] szobrászművész készített.
61. sor: 67. sor:
=== Máriabesnyői kegyhely ===
=== Máriabesnyői kegyhely ===


Legfontosabb nevezetessége a búcsújáró templom, amely a magyarországi Mária-kegyhelyek közül a második leglátogatottabb zarándokhely. Grassalkovich Antal alapította meg a máriabesnyői szent helyet, a templom a község régi temploma helyén épült, és a romok eltakarítása közben akadtak rá egy Mária-szobrocskára, mely Besnyőt kegyhellyé avatta. A kápolna felépülte után 1759-ben az olaszországi Loretóból egy Szűz Mária-szobrot is hozatottak, a libanoni cédrusfából készült 1 méter magas kegyszobor ma is látható a főoltár mögött. A kegytemplom 2008-ban kis bazilika (basilica minor) rangot kapott.
Legfontosabb nevezetessége a búcsújáró templom, amely a magyarországi Mária-kegyhelyek közül a második leglátogatottabb zarándokhely. Grassalkovich Antal alapította meg a máriabesnyői szent helyet, a templom a község régi temploma helyén épült, és a romok eltakarítása közben akadtak rá egy Mária-szobrocskára, mely Besnyőt kegyhellyé avatta. A kápolna felépülte után 1759-ben az olaszországi Loretóból egy Szűz Mária-szobrot is hozattak, a libanoni cédrusfából készült 1 méter magas kegyszobor ma is látható a főoltár mögött. A kegytemplom 2008-ban kis bazilika (basilica minor) rangot kapott.




68. sor: 74. sor:


==== Egykori Hamvay-kúria ====
==== Egykori Hamvay-kúria ====
''Bővebben: [[Gödöllői Városi Múzeum]]''


A Hamvay-kúria ad helyet a [[Gödöllői Városi Múzeum]]nak és a Gödöllői Városi Mozinak. Az épületet Hamvay Ferenc földesúr 1662-ben építtette. Az eredetileg földszintes épületre Grassalkovich a 18. század közepén egy további szintet építtetett, és vendégfogadóvá alakíttatta át. 1930 környékén hozták létre az épületben a mozit. 1948-tól általános iskolának adott helyet, az 1970-es években teremtették meg a múzeum alapjait. Nem sokkal később a helytörténeti gyűjtemény a mozin kívül minden egyéb funkciót kiszorított az épületből. A gyűjtemény 1988-tól múzeum. Udvarán működik a városi piac. Az 1990-es évek végére ez az épület is teljesen megújult. A múzeum 2001-ben elnyerte "Az év múzeuma 2000" szakmai kitüntetést.
A Hamvay-kúria ad helyet a [[Gödöllői Városi Múzeum]]nak és a Gödöllői Városi Mozinak. Az épületet Hamvay Ferenc földesúr 1662-ben építtette. Az eredetileg földszintes épületre Grassalkovich a 18. század közepén egy további szintet építtetett, és vendégfogadóvá alakíttatta át. 1930 környékén hozták létre az épületben a mozit. 1948-tól általános iskolának adott helyet, az 1970-es években teremtették meg a múzeum alapjait. Nem sokkal később a helytörténeti gyűjtemény a mozin kívül minden egyéb funkciót kiszorított az épületből. A gyűjtemény 1988-tól múzeum. Udvarán működik a városi piac. Az 1990-es évek végére ez az épület is teljesen megújult. A múzeum 2001-ben elnyerte "Az év múzeuma 2000" szakmai kitüntetést.
 
[[Kép:godollo11.jpg|thumb|right|250px|Világfa]]


==== Arborétum ====
==== Arborétum ====
157. sor: 164. sor:


== Gödöllő Város Önkormányzata ==
== Gödöllő Város Önkormányzata ==
[[Kép:godollo8.jpg|thumb|left|350px|]]
[[Kép:godollo10.jpg|thumb|right|350px|dr. Gémesi György]]
=== Polgármesterek: ===
=== Polgármesterek: ===


Gémesi György dr. (1990–)
'''Gémesi György dr. (1990–)'''
A képviselő-testületbe a 1990 és 2010 között 14 választókerületből választottak képviselőket, illetve további 9 fő kerül be kompenzációs listáról, azaz a testület összesen 23 főből állt. A 2010-ben módosított jogi szabályozás a választókerületek számát 10-re, a kompenzációs listáról megszerezhető mandátumok számát pedig 4-re csökkentette, így az új képviselő testület 14 fős lett. A polgármesternek két helyettese van, akik a képviselők közül kerülnek megválasztásra. A város több közszolgáltatást végző gazdasági társaságot alapított amelyek a távfűtési hálózat, a városi piac, illetve a [[Művészetek Háza]] üzemeltetését, továbbá a közétkeztetést, a hulladék-gazdálkodást és az általános városüzemeltetési feladatokat végzik.[
A képviselő-testületbe a 1990 és 2010 között 14 választókerületből választottak képviselőket, illetve további 9 fő kerül be kompenzációs listáról, azaz a testület összesen 23 főből állt. A 2010-ben módosított jogi szabályozás a választókerületek számát 10-re, a kompenzációs listáról megszerezhető mandátumok számát pedig 4-re csökkentette, így az új képviselő testület 14 fős lett. A polgármesternek két helyettese van, akik a képviselők közül kerülnek megválasztásra. A város több közszolgáltatást végző gazdasági társaságot alapított amelyek a távfűtési hálózat, a városi piac, illetve a [[Művészetek Háza]] üzemeltetését, továbbá a közétkeztetést, a hulladék-gazdálkodást és az általános városüzemeltetési feladatokat végzik.


A városban a roma, a lengyel, a német és a ruszin nemzetiség alakított önkormányzatot.
A városban a roma, a lengyel, a német és a ruszin nemzetiség alakított önkormányzatot.
182. sor: 189. sor:
== Rendvédelem, egészségügy ==
== Rendvédelem, egészségügy ==


A Gödöllői Rendőrkapitányság Pest megye egyik kiemelt rendőrkapitánysága, illetékességi területe 27 településre (7 város , 20 község) terjed ki. A kapitányságon 217 rendőr teljesít szolgálatot. A rendőrkapitányság alárendeltségébe tartozik az Aszódi Rendőrőrs, a Kistarcsai Rendőrőrs, a Péceli Rendőrőrs és a Veresegyházi Rendőrőrs. 2010-ben a százezer lakosra jutó regisztrált bűncselekmények száma 2556 volt, ami a megyei átlag alatti érték.
A Gödöllői Rendőrkapitányság Pest megye egyik kiemelt rendőrkapitánysága, illetékességi területe 27 településre (7 város, 20 község) terjed ki. A kapitányságon 217 rendőr teljesít szolgálatot. A rendőrkapitányság alárendeltségébe tartozik az Aszódi Rendőrőrs, a Kistarcsai Rendőrőrs, a Péceli Rendőrőrs és a Veresegyházi Rendőrőrs. 2010-ben a százezer lakosra jutó regisztrált bűncselekmények száma 2556 volt, ami a megyei átlag alatti érték.


A városban működik az Országos Mentőszolgálat egyik mentőállomása.
A városban működik az Országos Mentőszolgálat egyik mentőállomása.


A térség lakosainak egészségügyi ellátását elsődlegesen a Tormay Károly Egészségügyi Központ látja el. Az intézmény öt telephellyel rendelkezik a városban.
A térség lakosainak egészségügyi ellátását elsődlegesen a Tormay Károly Egészségügyi Központ látja el. Az intézmény négy telephellyel rendelkezik a városban.






== Városrészek ==
== Városrészek ==
[[Kép:godollo09.png|thumb|right|250px|Gödöllői városrészei]]


[[Kép:godollo9.png|thumb|right|250px|]]
=== Gödöllő városrészei ===
=== Gödöllő városrészei ===


208. sor: 215. sor:
*Incső
*Incső
*Marikatelep
*Marikatelep


== Oktatás ==
== Oktatás ==
[[Kép:godollo16.jpg|thumb|right|400px|Zöld Óvoda]]
=== Bölcsődék ===


=== Bölcsődék ===
*Gödöllői Egyesített Palotakert Bölcsőde (Palotakert) - székhely
*Mézeskalács Ház (Premontrei utca) - telephely
*Mesevilág Bölcsőde (Kossuth Lajos utca) - telephely


*1. sz. Bölcsőde (Palotakert)
*2. sz. Bölcsőde (Kossuth L. utca)
*3. sz. Bölcsőde (Premontrei út)


=== Óvodák ===
=== Óvodák ===
223. sor: 229. sor:
==== Önkormányzati ====
==== Önkormányzati ====


*Martinovics utcai Óvoda
Gödöllői Óvoda (székhely: Szent János utca)
*Szent János utcai Óvoda
*Kazinczy körúti Óvoda
*Palotakerti Óvoda
*Tisza utcai Óvoda
*Táncsics Mihály úti Óvoda
*Egyetem téri Óvoda
*Zöld Óvoda


==== Magán ====
*Gödöllői Óvoda Fenyőliget Tagóvodája (Táncsics Mihály út)
*Gödöllői Óvoda Kastélykert Tagóvodája (Martinovics utca)
*Gödöllői Óvoda Mesék Háza Tagóvodája (Szent János utca)
*Gödöllői Óvoda Mosolygó Tagóvodája (Kazinczy krt.)
*Gödöllői Óvoda Palotakert Tagóvodája (Palota-kert)
*Gödöllői Óvoda Zöld Tagóvodája (Batthyány utca)


==== Egyházi és magán ====
*Gödöllői Református Óvoda
*Játékkuckó Magánóvoda
*Játékkuckó Magánóvoda
*Gödöllő Szabad Waldorf Óvoda
*Gödöllő Szabad Waldorf Óvoda
*Stefi Néni Óvodája
*Tudásfa Tanoda Alapítványi Óvoda
*Tudásfa Tanoda Alapítványi Óvoda
*Mókus Odú Gyermekóvoda
*Mókus Odú Gyermekóvoda
[[Kép:godollo12.jpg|thumb|right|400px|Damjanich János Általános Iskola épülete]]


=== Általános iskolák ===
=== Általános iskolák ===
252. sor: 262. sor:
==== Egyházi és magán ====
==== Egyházi és magán ====


*Szent Imre Katolikus Általános Iskola
*Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda
*Gödöllői Waldorf Általános Iskola és Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
*Gödöllői Waldorf Általános Iskola és Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola
 


=== Középiskolák ===
=== Középiskolák ===
264. sor: 275. sor:
==== Egyházi és magán ====
==== Egyházi és magán ====


*Angol-Magyar érdekeltségű Szakközépiskola és Gimnázium
*Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakgimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium
*Gödöllői Premontrei Szent Norbert Gimnázium
*Gödöllői Református Líceum Gimnázium
*Gödöllői Református Líceum Gimnáziuma és Kollégiuma
*Gödöllői Waldorf Általános Iskola és Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola
*Gödöllői Waldorf Általános Iskola és Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
[[Kép:godollo13.jpg|thumb|right|400px|Szent István Egyetem épülete]]
 


=== Felsőoktatási intézmények ===
=== Felsőoktatási intézmények ===


==== A Szent István Egyetem ====
==== Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem ====


Gödöllő egyetlen felsőoktatási intézménye a [[Szent István Egyetem]], mely az Állatorvostudományi Egyetem, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola és az Ybl Miklós Műszaki Főiskola összevonásával alakult meg 2000. január 1-jén. Ezután 2003. szeptember 1-jétől a gyöngyösi Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Károly Róbert Főiskola elnevezéssel önálló felsőoktatási intézmény, az egyetem három volt budai kara (Élelmiszertudományi Kar, a Kertészettudományi Kar és a Tájépítészeti-védelmi és -fejlesztési Kar) pedig a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (új nevén Budapesti Corvinus Egyetem) szervezetében folytatta munkáját.
A [[Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem]] megalapításával 2021. február 1-jén Európa egyik legnagyobb agrárfókuszú, multidiszciplináris képzési helye jött létre. Az intézmény fenntartója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány. Ezzel egyidőben az Egyetemhez csatlakozott a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 11 kutatóintézete és gazdasági társaságai, valamint a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézete. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) így nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat tudományos, gyakorlati és innovációs központjává válik. A Budai, Gödöllői, Gyöngyösi, Kaposvári és Keszthelyi Campus a 21. század technológiai kihívásainak megfelelő és folyamatosan megújuló képzésekkel és jelentős beruházásokkal kíván még erősebb szálakkal csatlakozni a nemzetközi felsőoktatási vérkeringéshez.




=== Egyéb oktatási intézmények ===
=== Egyéb oktatási intézmények ===


*Frédéric Chopin Zeneiskola
*Frédéric Chopin Zenei Alapfokú Művészeti Iskola
*Nyári Napközi
*Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Gödöllői Tagintézmény
*Nevelési Tanácsadó
 
*Logopédiai Intézet és Általános Iskola
*Egységes Pedagógiai Szakszolgálat




288. sor: 298. sor:
== Média ==
== Média ==


*Gödöllői Szolgálat (hetilap)
*Gödöllői Szolgálat (megjelenik hetilap)
*Gödöllői Hírek (megjelenik kéthetente)
*Gödöllői Hírek (havilap)
*GDL.hu Pelikán magazin (megjelenik évente 10 alkalommal)




296. sor: 307. sor:


*Grassalkovich Antal koronaőr, királyi személynök
*Grassalkovich Antal koronaőr, királyi személynök


=== Gödöllőn született ===
=== Gödöllőn született ===
 
[[Kép:godollo14.jpg|thumb|right|300px|Török Ignác aradi vértanú]]
*Ádám Mihály labdarúgó-játékvezető
*Ádám Mihály labdarúgó-játékvezető
*Bor Ambrus író, műfordító, publicista
*[[Bor Ambrus]] író, műfordító, publicista
*Dzurják József bajnok, kupagyőztes labdarúgó
*Dzurják József bajnok, kupagyőztes labdarúgó
*Galló Istvánné tanár, szakszervezeti vezető
*Galló Istvánné tanár, szakszervezeti vezető
342. sor: 354. sor:


== Testvérvárosok ==
== Testvérvárosok ==
*Aichach, Németország
[[Kép:godollo15.jpg|thumb|right|300px|Csíkszereda Makovecz templom]]
*Beregszász, Ukrajna
* Aichach, Németország
*Bogor, Indonézia
* Beregszász, Ukrajna
*Brandýs nad Labem-Stará Boleslav, Csehország
* Bogor, Indonézia
*Csíkszereda, Románia
* Brandýs nad Labem-Stará Boleslav, Csehország
*Dunaszerdahely, Szlovákia
* Csíkszereda, Románia
*Forssa, Finnország
* Dunaszerdahely, Szlovákia
*Giessen, Németország
* Forssa, Finnország
*Laxenburg, Ausztria
* Giessen, Németország
*Turnhout, Belgium
* Laxenburg, Ausztria
*Valdemoro, Spanyolország
* Turnhout, Belgium
*Wageningen, Hollandia
* Valdemoro, Spanyolország
*Zenta, Szerbia
* Wageningen, Hollandia
*Żywiec, Lengyelország
* Zenta, Szerbia
*Zhangzhou, Kína
* Żywiec, Lengyelország
* Zhangzhou, Kína




365. sor: 378. sor:
*Jávorka Péter - Czeglédi István (1959) Gödöllő és környéke, Pest Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatal, Budapest
*Jávorka Péter - Czeglédi István (1959) Gödöllő és környéke, Pest Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatal, Budapest
*Odrobenyák Nepomuk János (1875) Gödöllő hajdan és most: Eredeti és más hiteles kútfők után, Hunyadi Mátyás Nyomda, Budapest
*Odrobenyák Nepomuk János (1875) Gödöllő hajdan és most: Eredeti és más hiteles kútfők után, Hunyadi Mátyás Nyomda, Budapest





A lap jelenlegi, 2022. január 21., 10:04-kori változata

Gödöllő látképe

Gödöllő (szlovákul: Jedľovo, németül: Getterle) város Pest megyében, Budapesttől 30 kilométerre északkeletre, a Gödöllői járás központja. Gödöllő több mint 650 éve település, közel 50 éve város. Erzsébet királyné kedvenc magyarországi tartózkodási helye. Legismertebb nevezetessége a Gödöllői Királyi Kastély, a volt Grassalkovich Kastély, valamint a Máriabesnyőn található Nagyboldogasszony Bazilika. Címerében a gyermekeit saját vérével tápláló pelikánmadár látható, a megújulást szimbolizálja. Gödöllő történetének két nagy korszaka volt: a Grassalkovich Antal nevével fémjelzett XVIII. századi barokk felvirágzás és a kiegyezéstől az első világháború végégig terjedő öt évtized.


Története

A történeti források Gödöllőt először 1349-ben említik meg. I Nagy Lajos oklevelében szerepel Gudulleu néven. Az oklevél szerint I. Nagy Lajos vitézének Pohárus Péternek adományozza a települést. A település neve Gudulleu, Gudullur, Gödöle, Gedellő alakban fordul elő a korai oklevelekben, 1868-ban nyerte el hivatalosan a Gödöllő elnevezést. 1492-ben a falunak már volt tornyos kőtemploma, de a török megszállás idején a falu nagyrészt elpusztult. A XVII. század közepén protestáns közösség népesítette be, lelkészük Némedi Mihály volt. Hamvay Ferenc volt az első földesúr, aki Gödöllőn is lakott a központban 1662-ben fölépített kúriájában, amely ma a Gödöllői Városi Múzeumnak és a Gödöllői Filmszínháznak ad helyet. A település annak ellenére, hogy kereskedelmi országút mentén terült el, fejlődése csak Grassalkovich Antal gróf Gödöllőre költözésekor indult el.

A királyi család Gödöllőn

Ő építtette a barokk kastélyt, amelyet fia majd unokája is bővítettet. A kastély a falu régi református temploma helyén áll. Az új templom építéséhez Grassalkovich anyagiakkal is hozzájárult. A mai város műemlékeinek jó része Grassalkovich korából származik, ugyanis nem csak a saját birtokát fejlesztette, hanem a falut is. Katolikus vallású német és szlovák mesterembereket hozatott az építkezésekhez. 1763-ban mezővárosi rangot szerzett Gödöllőnek, vásártartási joggal. A város vásárai és földrajzi fekvése okán központja volt a környéknek, átmenő terület az Alföld és a Felvidék között. A gróf többek között 33 templomot építtetett uradalmában, beleértve a máriabesnyői kegytemplomot. A templomot kapucinus szerzetesek gondozzák a mai napig. A templomok mellett köztéri szobrok emelését finanszírozta, megépítette a Babati Istállókastélyt, a mai nevén ismert Testőrlaktanyát, ami Grassalkovich idejében a jószágigazgató otthona volt. Présházat hozott létre, ahol a szőlőből bort készített. A Kálvária felépítése is az ő nevéhez fűződik. Fia és unokája nem öregbítette a Grassalkovich nevet, felélték a vagyont, a család a csőd szélére került. 1841-ben a Grassalkovich család kihalt, így a Viczay család örökölte a birtokokat, rövid idő múlva már a Sina családot találjuk a település földesuraként, végül egy belga bank tulajdonába került.

Az 1848-as szabadságharc idején a kastély Windisch-Grätz szálláshelye volt, majd az isaszegi csata után Kossuth Lajos főhadiszállása. Kossuth itt fogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot. A kiegyezés után a magyar állam visszavásárolta az uradalmat a tulajdonos belga banktól, és koronázási ajándékként állandó használatra felajánlották az uralkodó család számára, mely akkor éppen I. Ferenc József és Erzsébet királyné („Sisi”) volt. A kastély a királyi család egyik kedvenc nyaralóhelyévé vált, több nyarat is itt töltöttek el, Erzsébet királynénak pedig állítólag a kedvenc nyaralóhelye volt. A barokk korszakhoz hasonlóan a királyi korszak is fellendülést jelentett Gödöllőnek. A kastélyt átalakították a királyi család számára, kiépítették a vasútvonalat Gödöllőig. 1884-ben nagyközség lett. 1911-től megindulhatott a közlekedés a HÉV-vonalán is Budapest és Gödöllő között. Érdekessége ennek a vonalnak, hogy azóta is fordított közlekedési rend van érvényben, azaz a vonatok menetirány szerinti bal oldalon közlekednek.

Az infrastruktúra fejlődésének köszönhetően megnőtt az idegenforgalom és a kisipar, megnőtt a betelepülők száma, a lakosság kétszeresére nőtt. Neves művészek és írók választották lakóhelyüknek, illetve nyaralóhelyüknek (Blaha Lujza, Hegedűs Gyula, Ambrus Zoltán, Ottlik Géza) Gödöllőt. A Gödöllői művésztelep is itt talált otthonra. A művésztelep egészen 1920-ig működött. A koronauradalom különböző mezőgazdasági tanintézetek telepítését tette lehetővé, ilyen volt például az Állami Méhészeti Gazdaság, a fenyőkísérleti telep és a Magyar Királyi Baromfitenyésztő Telep és Munkásképző Iskola.

Szovjet emlékmű-GATE-Kastély-Községháza-Népbolt 1956

Az első világháború végén IV. Károly király itt értesült az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásáról. 1919-ben Stromfeld Aurél – a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének vezérkari főnöke – a kastélyban rendezte be főhadiszállását. A két világháború közt a település Horthy Miklós rezidenciája volt. Az 1920-as években építtették a premontrei gimnázium épületét. 1933-ban a város adott otthont a fiú cserkészek világtalálkozójának, a dzsemborinak, 1939-ben pedig a lányok világtalálkozójának a Pax Ting-nak.

A második világháborúban a mai Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (korábban: Szent István Egyetem) épületét több bombatalálat érte, a háború vége felé hadikórházként működött. Miután 1944. december 12-én a várost elfoglalták a szovjet csapatok, az épületben és környékén 1945 januárjában 30 000 férőhelyes szovjet fogolytábor létesült, ahol a márciusi táborbezárásig becslések szerint mindegy 50 000 magyar és német katona, valamint civil raboskodott. 2011-ben az Erzsébet-park felújítási munkálatai során egy német hadisírt tártak fel.

A második világháború után mezőgazdasági központtá fejlődik. A Grassalkovich-kastély egy része szovjet laktanya lett, másik részébe a Fővárosi Tanács Szociális Otthonát költöztették. 1950-ben ide telepítik az Agrártudományi Egyetemet (később más egyetemekkel, főiskolákkal egyesítik Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem néven) és a Ganz Árammérőgyárat. Az iparosítás és az új munkahelyek teremtése következtében az 1960-as évekre megugrott a lakosság létszáma. Ekkor épültek az első lakótelepek. 1965-ben hozzácsatolták Máriabesnyőt, így Gödöllő 1966. január 1. óta város. A várossá nyilvánítás után felgyorsult a település szocialista várossá fejlesztése. Az 1970-es évek végén épültek a mai belváros képét meghatározó panelháztömbök.


1989-ben Cservenka Ferencné – a Pest megyei pártbizottság első titkára, a várost érintő döntések meghozója – volt az első országgyűlési képviselő, akit a még csak formálódó ellenzék vissza akart hívni tisztségéből. A városban aláírásgyűjtés kezdődött, végül 1989 április elején a képviselőnő lemondott mandátumáról.

A 2011-es magyar EU elnökség idején az informális miniszteri értekezletek többségét a Gödöllői Királyi Kastélyban rendezték.


Fekvése és közlekedési adottsága

Gödöllő Budapesttől 30 kilométerre északkeletre található, a Gödöllői-dombságban a Rákos-patak völgyében fekszik. Közlekedési csomópont, a 3-as főút és az M3-as autópálya átszeli a várost, amit az M31-es autóút innen leágazva köt össze az M0-s körgyűrű keleti szakaszával. Ezeken kívül Vácra, Pécelre és Jászberénybe vezető alsóbbrendű utak vezetnek a településről. A Budapest–Hatvan-vasútvonal is érinti, továbbá a BKV H8 jelű HÉV járatának végállomása is itt található. Gödöllőnek 11 helyi buszjárata van és számos távolsági autóbuszjárat is átvezet rajta.


Gazdaság

Ganz Árammérőgyár (1960-as évek)

Ganz Árammérőgyár

A település a második világháborúig főként mezőgazdaságból élt. Számos ma is működő állattenyésztési kutatóintézet alakult itt. Az iparosítás a 20. század második felében, a várossá nyilvánítás után kezdődött meg. 1950-ben települt ide a Ganz Árammérőgyár, 1966-ban a HUMAN Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet ide telepítette új épületeit. A város déli határában alakult meg a Gödöllői Gépgyár. 1990-ben az Árammérőgyárat a Schlumberger nevű multinacionális cég vásárolta meg és alakította át, a Gépgyár egy részét a Caterpillar privatizálta 1992-ben.


Vállalkozások, üzemek

1991-ben települt Gödöllőre a kábelkorbácsokat gyártó UTA (jelenleg Lear Corporation). A Sony 1996 és 2010 között itt működtette magyarországi telephelyét, az Avon Cosmetics pedig itt hozta létre kelet-európai elosztóközpontját. A tervek szerint 2011-ben adták volna át a városban a Magyar Posta második logisztikai központját, de a cég letett a beruházási szándékáról. A multinacionális cégek mellett számos sikeres helyi kis-és középvállalkozás is működik a városban.

Az e cégek által biztosított munkahelyek a város 30 km-es körzetében élők számára is bőséges álláslehetőséget kínál. A helyben lakók 40%-a a városon kívül dolgozik, túlnyomó részt Budapesten. A Gödöllőre járók száma mintegy 8 000 fő, ami meghaladja a helyben dolgozók számát. A munkanélküliség az országos átlag alatt van, éveken keresztül 2-3% közötti volt. A 2008-2009-es gazdasági válságot követően a regisztrált álláskeresők száma tartósan 4% fölé emelkedett.

A gödöllői Sony gyár

Gödöllői Ipari Park

Az Ipari Park „Gödöllői Innovációs és Logisztikai Park” néven jött létre 2006. szeptember 19-én. Igen kedvező fekvésű, mivel Budapest határától 10 kilométerre, az M31-es autópálya (M0-M3-as autópálya-átkötő) és a 3-as főút csomópontjában található, így 2010-re Budapest északkeleti agglomerációjának fő fejlesztési központjává vált. A Gödöllői Ipari Park területén jelenleg 34 vállalkozás üzemel, és az Ipari Park Szolgáltató Központjának épületeiben kilenc vállalkozás működik, ez 1/3-os telítettséget jelent. Az itt megtelepedett cégek tevékenységi köre igen változatos, találhatóak vegyipari, élelmiszerpari, kereskedelmi, gépipai és nyomdaipar vállalatok egyaránt. A Gödöllői Ipari Park jelentős kutatási és fejlesztési tevékenységet is végez, ennek keretében együttműködik a Gödöllőn és környékén található felsőoktatási és kutatási intézményekkel. Jelenleg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel, a Mezőgazdasági Gépesítési Intézettel, a Kooperációs Kutatási Központ Vezetők Egyesületével és az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ Alapítvánnyal kötöttek szerződést az Ipari Park egyes vállalatai.


Nevezetességei

Gödöllői Királyi Kastély

Bővebben: Gödöllői Királyi Kastély

Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika

A város legismertebb nevezetessége a Grassalkovich-kastély vagy más néven a Gödöllői Királyi Kastély. Mayerhoffer András építőmester 1735-öt követően kapott megbízást a kastély megépítésére, amely később több bővítésen is keresztülment. Mai formáját a 19. század végére nyerte el. A Grassalkovich család férfi ágának kihalása után több tulajdonosa is volt a kastélynak, végül a kiegyezés után 1867-ben királyi pihenő rezindenciának jelölték ki. A két világháború között a kastélyt Horthy Miklós kormányzó számára rendezték be. 1945 után megkezdődött a kastély fokozatos pusztulása. Az épület egy részében szovjet és magyar katonák laktanyáját alakították ki, más részében szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig felszabdalták. Az első műemlékvédelmi munkálatok 1986-ban kezdődtek meg. 1990-ben a szovjet katonák elhagyták a kastélyt, a szociális otthon más épületbe költözött. Rövidesen elkészült az egyik szárny, illetve a főépület homlokzatának és tetőszerkezetnek felújítása. Napjainkban közel 1000 m²-es területen, 23 szobában tekinthető meg a kastélymúzeum, teljesen helyreállított belső terekkel. Számos különböző méretű díszterem áll rendelkezésre a különböző rendezvények megtartásához. A kastélytemplom helyén eredetileg a község református temploma állt, amelyet a kastély építésekor elbontottak, hogy megépíthessék a kastély katolikus templomát. Felszentelésére 1749. május 16-án került sor. Erzsébet királyné halálát követően az országban több mint száz ligetet létesítettek. A gödöllői Erzsébet-park az elsők között létesült, 1898 novemberében. A fasorokkal övezett sétány végén 1901. május 19-én leplezték le az Erzsébet-szobrot, amelyet Róna József szobrászművész készített.


Máriabesnyői kegyhely

Legfontosabb nevezetessége a búcsújáró templom, amely a magyarországi Mária-kegyhelyek közül a második leglátogatottabb zarándokhely. Grassalkovich Antal alapította meg a máriabesnyői szent helyet, a templom a község régi temploma helyén épült, és a romok eltakarítása közben akadtak rá egy Mária-szobrocskára, mely Besnyőt kegyhellyé avatta. A kápolna felépülte után 1759-ben az olaszországi Loretóból egy Szűz Mária-szobrot is hozattak, a libanoni cédrusfából készült 1 méter magas kegyszobor ma is látható a főoltár mögött. A kegytemplom 2008-ban kis bazilika (basilica minor) rangot kapott.


Egyéb látnivalók

Egykori Hamvay-kúria

Bővebben: Gödöllői Városi Múzeum

A Hamvay-kúria ad helyet a Gödöllői Városi Múzeumnak és a Gödöllői Városi Mozinak. Az épületet Hamvay Ferenc földesúr 1662-ben építtette. Az eredetileg földszintes épületre Grassalkovich a 18. század közepén egy további szintet építtetett, és vendégfogadóvá alakíttatta át. 1930 környékén hozták létre az épületben a mozit. 1948-tól általános iskolának adott helyet, az 1970-es években teremtették meg a múzeum alapjait. Nem sokkal később a helytörténeti gyűjtemény a mozin kívül minden egyéb funkciót kiszorított az épületből. A gyűjtemény 1988-tól múzeum. Udvarán működik a városi piac. Az 1990-es évek végére ez az épület is teljesen megújult. A múzeum 2001-ben elnyerte "Az év múzeuma 2000" szakmai kitüntetést.

Világfa

Arborétum

A gödöllői arborétumot 1902-ben alapították 190 hektárnyi területen, telepítését 1914-re fejezték be. A második világháború előtt Magyarország legjelentősebb arborétumaként tartották számon. 1960-tól bővíteni kezdték, így ma már 350 hektárnyi területen működik. 90%-a erdészeti kutatási célokat szolgál, 10%-a park jellegű.


Világfa

A magyar szabadságért életüket áldozó hősök emlékére, a szabadság szimbólumaként került felállításra Velekei József Lajos műve 1992-ben, az egykori kastélypark Alsó-parkjában. A karjait széttáró emberalakra emlékeztető, 9,3 méteres szobor országos ismertségét a Magyar Szabadság Napja rendezvénynek köszönheti, amelyet a Világfa előtt tartanak minden év júniusában. Az időjárásnak kitett szobor romló állapotát egy nyári vihar 2008 augusztusában helyreállíthatatlanná tette. A megújult, egy felszálló madárra emlékeztető Világfa 7 méter magas és 7 méter széles és egy 2 méter magas, hasáb alakú talapzaton kapott helyet. Az emlékmű egyes részei cserélhetőek lesznek, az időjárás viszontagságai ellen felületkezeléssel látják el és - amennyire lehet - vandál biztos is kialakítást kap.


További látnivalók: Babati Istállókastély (Babatpuszta), Méhészeti Múzeum, Agrártörténeti Műszaki Gyűjtemény, Szent István Egyetem, Csörsz árka.


Népesség

Időszak Népesség (fő)
1900 5 893
1960 17 963
2001 31 105
2011 32 522


Nemzetiségek

Az alábbi táblázat Gödöllő nemzetiségi eloszlását mutatja:

Nemzetiségi eloszlás
Időszak Összesen Magyar Roma Német Szlovák Lengyel Román Ukrán Egyéb/Nem válaszolt
2001 100% 94,37% 1,20% 0,62% 0,39% 0,08% 0,08% 0,14% 3,12%
2011 100% 85,99% 1,25% 1,59% 0,20% 0,18% 0,29% 0,15% 10,35%


Gödöllő Város Önkormányzata

dr. Gémesi György

Polgármesterek:

Gémesi György dr. (1990–) A képviselő-testületbe a 1990 és 2010 között 14 választókerületből választottak képviselőket, illetve további 9 fő kerül be kompenzációs listáról, azaz a testület összesen 23 főből állt. A 2010-ben módosított jogi szabályozás a választókerületek számát 10-re, a kompenzációs listáról megszerezhető mandátumok számát pedig 4-re csökkentette, így az új képviselő testület 14 fős lett. A polgármesternek két helyettese van, akik a képviselők közül kerülnek megválasztásra. A város több közszolgáltatást végző gazdasági társaságot alapított amelyek a távfűtési hálózat, a városi piac, illetve a Művészetek Háza üzemeltetését, továbbá a közétkeztetést, a hulladék-gazdálkodást és az általános városüzemeltetési feladatokat végzik.

A városban a roma, a lengyel, a német és a ruszin nemzetiség alakított önkormányzatot.


A rendszerváltás előtt

Tanácselnökök:

  • Papp István (1983–1990)
  • Ritecz György (1982–1983)
  • Benedek János (1971–1982)
  • Dr. Galicz Tibor (1967–1971)
  • Dr. Gyetvai József (1966–1967)

A várost érintő kérdésekben a megyei tanácsban hozták meg a döntéseket, a helyi tanácselnök szerepe gyakorlatilag csak a végrehajtásra korlátozódott.


Rendvédelem, egészségügy

A Gödöllői Rendőrkapitányság Pest megye egyik kiemelt rendőrkapitánysága, illetékességi területe 27 településre (7 város, 20 község) terjed ki. A kapitányságon 217 rendőr teljesít szolgálatot. A rendőrkapitányság alárendeltségébe tartozik az Aszódi Rendőrőrs, a Kistarcsai Rendőrőrs, a Péceli Rendőrőrs és a Veresegyházi Rendőrőrs. 2010-ben a százezer lakosra jutó regisztrált bűncselekmények száma 2556 volt, ami a megyei átlag alatti érték.

A városban működik az Országos Mentőszolgálat egyik mentőállomása.

A térség lakosainak egészségügyi ellátását elsődlegesen a Tormay Károly Egészségügyi Központ látja el. Az intézmény négy telephellyel rendelkezik a városban.


Városrészek

Gödöllői városrészei

Gödöllő városrészei

  • Antalhegy
  • Blaha
  • Csanak
  • Haraszt
  • Kertváros
  • Királytelep
  • Máriabesnyő
  • Alvég
  • Fenyves
  • Nagyfenyves
  • Egyetem, Fácános
  • Incső
  • Marikatelep

Oktatás

Zöld Óvoda

Bölcsődék

  • Gödöllői Egyesített Palotakert Bölcsőde (Palotakert) - székhely
  • Mézeskalács Ház (Premontrei utca) - telephely
  • Mesevilág Bölcsőde (Kossuth Lajos utca) - telephely


Óvodák

Önkormányzati

Gödöllői Óvoda (székhely: Szent János utca)

  • Gödöllői Óvoda Fenyőliget Tagóvodája (Táncsics Mihály út)
  • Gödöllői Óvoda Kastélykert Tagóvodája (Martinovics utca)
  • Gödöllői Óvoda Mesék Háza Tagóvodája (Szent János utca)
  • Gödöllői Óvoda Mosolygó Tagóvodája (Kazinczy krt.)
  • Gödöllői Óvoda Palotakert Tagóvodája (Palota-kert)
  • Gödöllői Óvoda Zöld Tagóvodája (Batthyány utca)

Egyházi és magán

  • Gödöllői Református Óvoda
  • Játékkuckó Magánóvoda
  • Gödöllő Szabad Waldorf Óvoda
  • Tudásfa Tanoda Alapítványi Óvoda
  • Mókus Odú Gyermekóvoda


Damjanich János Általános Iskola épülete


Általános iskolák

Önkormányzati

  • Erkel Ferenc Általános Iskola
  • Hajós Alfréd Általános Iskola
  • Damjanich János Általános Iskola
  • Petőfi Sándor Általános Iskola
  • Montágh Imre Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola

Egyházi és magán

  • Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda
  • Gödöllői Waldorf Általános Iskola és Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola


Középiskolák

Önkormányzati

  • Török Ignác Gimnázium
  • Madách Imre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Egyházi és magán

  • Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakgimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium
  • Gödöllői Református Líceum Gimnázium
  • Gödöllői Waldorf Általános Iskola és Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola
Szent István Egyetem épülete


Felsőoktatási intézmények

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem megalapításával 2021. február 1-jén Európa egyik legnagyobb agrárfókuszú, multidiszciplináris képzési helye jött létre. Az intézmény fenntartója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány. Ezzel egyidőben az Egyetemhez csatlakozott a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 11 kutatóintézete és gazdasági társaságai, valamint a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézete. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) így nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat tudományos, gyakorlati és innovációs központjává válik. A Budai, Gödöllői, Gyöngyösi, Kaposvári és Keszthelyi Campus a 21. század technológiai kihívásainak megfelelő és folyamatosan megújuló képzésekkel és jelentős beruházásokkal kíván még erősebb szálakkal csatlakozni a nemzetközi felsőoktatási vérkeringéshez.


Egyéb oktatási intézmények

  • Frédéric Chopin Zenei Alapfokú Művészeti Iskola
  • Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Gödöllői Tagintézmény



Média

  • Gödöllői Szolgálat (megjelenik hetilap)
  • Gödöllői Hírek (havilap)
  • GDL.hu Pelikán magazin (megjelenik évente 10 alkalommal)


Híres emberek

  • Grassalkovich Antal koronaőr, királyi személynök


Gödöllőn született

Török Ignác aradi vértanú
  • Ádám Mihály labdarúgó-játékvezető
  • Bor Ambrus író, műfordító, publicista
  • Dzurják József bajnok, kupagyőztes labdarúgó
  • Galló Istvánné tanár, szakszervezeti vezető
  • Hidas Antal Kossuth-díjas, szocialista író, költő, műfordító, a Vörös Csepel szerzője
  • Hornyák Lajos labdarúgó-játékvezető, ellenőr
  • Jancsika Károly válogatott, bajnok, kupagyőztes labdarúgó
  • Kovacsóczy Mihály lapszerkesztő
  • Makovinyi Tibor táncművész, koreográfus, táncpedagógus
  • Malatin Antal kalocsai nyomdász
  • Mihály Dénes mérnök, feltaláló
  • Moór János géplakatos, a golyóscsapágyas szívó-nyomó rendszerű öntöttvas kút feltalálója
  • Mukk József operaénekes
  • Mundruczó Kornél színész, forgatókönyvíró, filmrendező
  • Olvasztó Imre az Indul a bakterház c. nagy sikerű TV-film főszereplője
  • Rab Tibor válogatott, bajnok, kupagyőztes labdarúgó
  • Szabó László válogatott labdarúgó
  • Tarcsai Szabó Tibor író
  • Török Ignác honvéd tábornok, az aradi vértanúk egyike
  • Zováth János bajnok, kupagyőztes, szuperkupa-győztes labdarúgó


Itt halt meg

  • Adorján Jenő zeneszerző
  • Csepregi Lajos a Nemzeti Színház nyugalmazott titkára
  • Grassalkovich Antal gróf, királyi személynök, Arad és Nógrád vármegye főispánja
  • Grassalkovich Antal herceg, aranygyapjas vitéz, Csongrád vármegye főispánja
  • Grósz Károly magyar politikus, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP főtitkára
  • Ivánka Imre 1848-as honvéd ezredes, politikus
  • Márki Sándor történetíró, egyetemi tanár, az MTA tagja
  • Nagy Sándor grafikus
  • Prónay György államtitkár
  • Walleshausen Gyula könyvtáros, történész, címzetes egyetemi tanár


Itt temették el

  • Teleki Pál miniszterelnök, földrajztudós, tiszteletbeli főcserkész


Testvérvárosok

Csíkszereda Makovecz templom
  • Aichach, Németország
  • Beregszász, Ukrajna
  • Bogor, Indonézia
  • Brandýs nad Labem-Stará Boleslav, Csehország
  • Csíkszereda, Románia
  • Dunaszerdahely, Szlovákia
  • Forssa, Finnország
  • Giessen, Németország
  • Laxenburg, Ausztria
  • Turnhout, Belgium
  • Valdemoro, Spanyolország
  • Wageningen, Hollandia
  • Zenta, Szerbia
  • Żywiec, Lengyelország
  • Zhangzhou, Kína


Irodalom

  • Asztalos István - Horváth Lajos (1989) Gödöllő, a Rákos és a Galga mente, Dunatours Pest Megyei Idegenforgalmi Hivatal, Vác, ISBN 963-243-621-0
  • Jávorka Péter - Czeglédi István (1959) Gödöllő és környéke, Pest Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatal, Budapest
  • Odrobenyák Nepomuk János (1875) Gödöllő hajdan és most: Eredeti és más hiteles kútfők után, Hunyadi Mátyás Nyomda, Budapest


Forrás


Külső hivatkozások