Zichy István - Laptörténet

Gönczi Krisztina Éva*, 2013. február 1., 12:55-n

2013-02-01T12:55:18Z

← Régebbi változat		A lap 2013. február 1., 12:55-kori változata
24. sor:		24. sor:
	== Forrás ==		== Forrás ==
	*[http://www.szolgalat.com/gszolga100428.pdf Gödöllői Szolgálat 2010. április 28. XIX. évfolyam 16. szám]		*[http://www.szolgalat.com/gszolga100428.pdf Gödöllői Szolgálat 2010. április 28. XIX. évfolyam 16. szám]
			*A Gödöllői Művésztelep (Gödöllői Városi Múzeum)


	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]
	[[Kategória:Képzőművészek]]		[[Kategória:Képzőművészek]]

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. október 8., 11:50-n

2012-10-08T11:50:46Z

← Régebbi változat		A lap 2012. október 8., 11:50-kori változata
6. sor:		6. sor:
	== Élete ==		== Élete ==

	Művészeti tanulmányait 1893-ban édesapja inspirálására a budapesti Mintarajziskolában kezdte meg, majd Hollósy Simon müncheni művészeti iskolájában folytatta, ahol a képzőművészet több ágával ismerkedett meg.		Művészeti tanulmányait 1893-ban édesapja inspirálására a budapesti Mintarajziskolában kezdte meg, majd Hollósy Simon müncheni művészeti iskolájában folytatta, ahol a képzőművészet több ágával ismerkedett meg. Ezt követően Nagybányán és Párizsban folytatott művészeti tanulmányokat. Életének a századfordulótól 1914-ig terjedő időszakára igen intenzív képzőművészeti tevékenység jellemző. 1907-től volt tagja a [[Gödöllői művésztelep]]nek. Vidéki útjai alkalmával szívesen vásárolt népi viseleteket. Ezek közül néhányat később az Országos Magyar Történeti Múzeumnak adományozott. Több tájegység népviseletéről is részletes leírást készített, mint pl. az ónódiak a kecskemétiek, a bugaci pásztorok, palócok, matyók, kalotaszegiek. Zichy István számára elementális hatást jelentett a kalotaszegi tájjal való találkozás.
	Ezt követően Nagybányán és Párizsban folytatott művészeti tanulmányokat. Életének a századfordulótól 1914-ig terjedő időszakára igen intenzív képzőművészeti tevékenység jellemző. 1907-től volt tagja a Gödöllői ~~Művésztelepnek~~. Vidéki útjai alkalmával szívesen vásárolt népi ~~visleteket~~. Ezek közül néhányat később az Országos Magyar Történeti Múzeumnak adományozott. Több tájegység népviseletéről is részletes leírást készített, mint pl. az ónódiak a kecskemétiek, a bugaci pásztorok, palócok, matyók, kalotaszegiek. Zichy István számára elementális hatást jelentett a kalotaszegi tájjal való találkozás.

	A századfordulótól egyértelmű az érdeklődése a népélet iránt. A matyóság gazdag népi kultúrája is rabul ejtette, elsősorban színes népviseletük jelentette számára az ihlet forrását. Többször megfordult Mezőkövesden. Nagy viseleti anyagot állított össze, aminek halála után nyoma veszett. Emellett foglalkozott sokszorosított grafikával, készített szőnyegterveket, melyeket a gödöllői műhely kivitelezett. Freskói láthatók a Zeneakadémián.		A századfordulótól egyértelmű az érdeklődése a népélet iránt. A matyóság gazdag népi kultúrája is rabul ejtette, elsősorban színes népviseletük jelentette számára az ihlet forrását. Többször megfordult Mezőkövesden. Nagy viseleti anyagot állított össze, aminek halála után nyoma veszett. Emellett foglalkozott sokszorosított grafikával, készített szőnyegterveket, melyeket a gödöllői műhely kivitelezett. Freskói láthatók a Zeneakadémián.
18. sor:		17. sor:
	A bölcsészdoktori diplomáját a pécsi egyetemen szerezte meg 1926-ban és 1931-ben kapta magántanári habilitációját a budapesti Pázmány Péter Egyetemen. Közben 1928-1930-ban a prágai és antwerpeni népművészeti kongresszusokon és a római értekezleten a magyar delegáció vezetőjeként szerepelt. Életének másik jelentős szakasza a muzeológusi munkássága, amely a 1914-1921 közötti háborús, illetve a – forradalmakkal tarkított időszakokat kivéve – 1913 és 1944 közötti időszakot öleli fel. Ekkor a Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnokában betöltött muzeológus munkát követően 1935 és 1944 között az Országos Magyar Történeti Múzeum (amely magába foglalta a Nemzeti, az Iparművészeti valamint a Néprajzi Múzeumot is) főigazgatója lett. Ebben az időszakban még a Néprajzi Társaság elnöki teendői is ellátta.		A bölcsészdoktori diplomáját a pécsi egyetemen szerezte meg 1926-ban és 1931-ben kapta magántanári habilitációját a budapesti Pázmány Péter Egyetemen. Közben 1928-1930-ban a prágai és antwerpeni népművészeti kongresszusokon és a római értekezleten a magyar delegáció vezetőjeként szerepelt. Életének másik jelentős szakasza a muzeológusi munkássága, amely a 1914-1921 közötti háborús, illetve a – forradalmakkal tarkított időszakokat kivéve – 1913 és 1944 közötti időszakot öleli fel. Ekkor a Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnokában betöltött muzeológus munkát követően 1935 és 1944 között az Országos Magyar Történeti Múzeum (amely magába foglalta a Nemzeti, az Iparművészeti valamint a Néprajzi Múzeumot is) főigazgatója lett. Ebben az időszakban még a Néprajzi Társaság elnöki teendői is ellátta.

	A Magyar Történeti Múzeum főigazgatójaként több kiállítás mellett, átszervezte a vezetése alatt álló múzeum gyűjteményeinek felújítását és újraszervezte a múzeum tisztviselőinek tudományos munkásságát. Életének második szakaszát a II. világháború törte meg, amikor 1944-ben lemondatták intézményvezetői beosztásával. 1951- ben Abán halt meg.		A Magyar Történeti Múzeum főigazgatójaként több kiállítás mellett, átszervezte a vezetése alatt álló múzeum gyűjteményeinek felújítását és újraszervezte a múzeum tisztviselőinek tudományos munkásságát. Életének második szakaszát a II. világháború törte meg, amikor 1944-ben lemondatták intézményvezetői beosztásával. 1951-ben Abán halt meg.

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. szeptember 13., 12:29-n

2012-09-13T12:29:51Z

← Régebbi változat		A lap 2012. szeptember 13., 12:29-kori változata
19. sor:		19. sor:

	A Magyar Történeti Múzeum főigazgatójaként több kiállítás mellett, átszervezte a vezetése alatt álló múzeum gyűjteményeinek felújítását és újraszervezte a múzeum tisztviselőinek tudományos munkásságát. Életének második szakaszát a II. világháború törte meg, amikor 1944-ben lemondatták intézményvezetői beosztásával. 1951- ben Abán halt meg.		A Magyar Történeti Múzeum főigazgatójaként több kiállítás mellett, átszervezte a vezetése alatt álló múzeum gyűjteményeinek felújítását és újraszervezte a múzeum tisztviselőinek tudományos munkásságát. Életének második szakaszát a II. világháború törte meg, amikor 1944-ben lemondatták intézményvezetői beosztásával. 1951- ben Abán halt meg.

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. szeptember 13., 12:29-n

2012-09-13T12:29:43Z

← Régebbi változat		A lap 2012. szeptember 13., 12:29-kori változata
10. sor:		10. sor:

	A századfordulótól egyértelmű az érdeklődése a népélet iránt. A matyóság gazdag népi kultúrája is rabul ejtette, elsősorban színes népviseletük jelentette számára az ihlet forrását. Többször megfordult Mezőkövesden. Nagy viseleti anyagot állított össze, aminek halála után nyoma veszett. Emellett foglalkozott sokszorosított grafikával, készített szőnyegterveket, melyeket a gödöllői műhely kivitelezett. Freskói láthatók a Zeneakadémián.		A századfordulótól egyértelmű az érdeklődése a népélet iránt. A matyóság gazdag népi kultúrája is rabul ejtette, elsősorban színes népviseletük jelentette számára az ihlet forrását. Többször megfordult Mezőkövesden. Nagy viseleti anyagot állított össze, aminek halála után nyoma veszett. Emellett foglalkozott sokszorosított grafikával, készített szőnyegterveket, melyeket a gödöllői műhely kivitelezett. Freskói láthatók a Zeneakadémián.

	~~[[Kép:festménye.jpg\|thumb\|left\|300px\|Festménye]]~~


	== Munkássága ==		== Munkássága ==
			[[Kép:festménye.jpg\|thumb\|left\|300px\|Festménye]]
	Alkotásainak nagy része nyoma veszett, illetve megsemmisült. Képzőművészeti tevékenységét az I. világ világháború után abbahagyó művész műveinek egy részét önmaga semmisítette meg, alkotásainak másik része valószínűleg a mai Szlovákiában található, a Divényből 1945-ben történt kitoloncoláskor udvarházukban maradhatott könyvtárával együtt. 1925-ben jelent meg A magyarság őstörténete és műveltsége a honfoglalásig című megjelent munkája előzményeiként feldolgozta és publikálta azokat az írásos forrásokat, amelyek a magyarság honfoglalás előtti életmódjára vonatkoztak. Ugyanebben az évben választotta meg a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává is.		Alkotásainak nagy része nyoma veszett, illetve megsemmisült. Képzőművészeti tevékenységét az I. világ világháború után abbahagyó művész műveinek egy részét önmaga semmisítette meg, alkotásainak másik része valószínűleg a mai Szlovákiában található, a Divényből 1945-ben történt kitoloncoláskor udvarházukban maradhatott könyvtárával együtt. 1925-ben jelent meg A magyarság őstörténete és műveltsége a honfoglalásig című megjelent munkája előzményeiként feldolgozta és publikálta azokat az írásos forrásokat, amelyek a magyarság honfoglalás előtti életmódjára vonatkoztak. Ugyanebben az évben választotta meg a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává is.

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. szeptember 13., 12:28-n

2012-09-13T12:28:58Z

← Régebbi változat		A lap 2012. szeptember 13., 12:28-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Kép:zichy.jpg\|thumb\|right\|300px\|Zichy István]]		[[Kép:zichy.jpg\|thumb\|right\|300px\|Zichy István]]
	Zichy István (1879 – 1951) történész, festő, grafikus		Zichy István (1879 – 1951) történész, festő, grafikus.



	== Élete ==		== Élete ==
9. sor:		11. sor:
	A századfordulótól egyértelmű az érdeklődése a népélet iránt. A matyóság gazdag népi kultúrája is rabul ejtette, elsősorban színes népviseletük jelentette számára az ihlet forrását. Többször megfordult Mezőkövesden. Nagy viseleti anyagot állított össze, aminek halála után nyoma veszett. Emellett foglalkozott sokszorosított grafikával, készített szőnyegterveket, melyeket a gödöllői műhely kivitelezett. Freskói láthatók a Zeneakadémián.		A századfordulótól egyértelmű az érdeklődése a népélet iránt. A matyóság gazdag népi kultúrája is rabul ejtette, elsősorban színes népviseletük jelentette számára az ihlet forrását. Többször megfordult Mezőkövesden. Nagy viseleti anyagot állított össze, aminek halála után nyoma veszett. Emellett foglalkozott sokszorosított grafikával, készített szőnyegterveket, melyeket a gödöllői műhely kivitelezett. Freskói láthatók a Zeneakadémián.

			[[Kép:festménye.jpg\|thumb\|left\|300px\|Festménye]]

	~~[[Kép:festménye.jpg\|thumb\|left\|300px\|Festménye]]~~

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
19. sor:		21. sor:

	A Magyar Történeti Múzeum főigazgatójaként több kiállítás mellett, átszervezte a vezetése alatt álló múzeum gyűjteményeinek felújítását és újraszervezte a múzeum tisztviselőinek tudományos munkásságát. Életének második szakaszát a II. világháború törte meg, amikor 1944-ben lemondatták intézményvezetői beosztásával. 1951- ben Abán halt meg.		A Magyar Történeti Múzeum főigazgatójaként több kiállítás mellett, átszervezte a vezetése alatt álló múzeum gyűjteményeinek felújítását és újraszervezte a múzeum tisztviselőinek tudományos munkásságát. Életének második szakaszát a II. világháború törte meg, amikor 1944-ben lemondatták intézményvezetői beosztásával. 1951- ben Abán halt meg.


	== Forrás ==		== Forrás ==
	*~~Gödöllői Szolgálat 2010 - XIX. évfolyam - 16. szám~~ http://www.szolgalat.com/gszolga100428.pdf		*[http://www.szolgalat.com/gszolga100428.pdf Gödöllői Szolgálat 2010. április 28. XIX. évfolyam 16. szám]


			[[Kategória:Személyek]]
	[[Kategória:Képzőművészek]]		[[Kategória:Képzőművészek]]
	~~[[Kategória:Személyek]]~~

Gergely Gyöngyvér Ildikó: /* Forrás */

2011-10-11T08:08:45Z

Forrás

← Régebbi változat		A lap 2011. október 11., 08:08-kori változata
24. sor:		24. sor:

	[[Kategória:Képzőművészek]]		[[Kategória:Képzőművészek]]
			[[Kategória:Személyek]]

Gergely Gyöngyvér Ildikó: /* Forrás */

2011-09-01T12:23:33Z

Forrás

← Régebbi változat		A lap 2011. szeptember 1., 12:23-kori változata
22. sor:		22. sor:
	== Forrás ==		== Forrás ==
	*Gödöllői Szolgálat 2010 - XIX. évfolyam - 16. szám http://www.szolgalat.com/gszolga100428.pdf		*Gödöllői Szolgálat 2010 - XIX. évfolyam - 16. szám http://www.szolgalat.com/gszolga100428.pdf

			[[Kategória:Képzőművészek]]

Gergely Gyöngyvér Ildikó, 2011. augusztus 26., 08:35-n

2011-08-26T08:35:45Z

← Régebbi változat		A lap 2011. augusztus 26., 08:35-kori változata
22. sor:		22. sor:
	== Forrás ==		== Forrás ==
	*Gödöllői Szolgálat 2010 - XIX. évfolyam - 16. szám http://www.szolgalat.com/gszolga100428.pdf		*Gödöllői Szolgálat 2010 - XIX. évfolyam - 16. szám http://www.szolgalat.com/gszolga100428.pdf



	~~{{idézet2\|''És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának.''~~
	~~''És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala.''~~
	~~''És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül.''~~
	~~''És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok.''~~
	~~''\|[[Az apostolok cselekedetei\|Apostolok cselekedetei]] 2. fejezet, [[Károlyi-biblia]]}}~~

Gergely Gyöngyvér Ildikó, 2011. augusztus 26., 08:35-n

2011-08-26T08:35:31Z

← Régebbi változat		A lap 2011. augusztus 26., 08:35-kori változata
22. sor:		22. sor:
	== Forrás ==		== Forrás ==
	*Gödöllői Szolgálat 2010 - XIX. évfolyam - 16. szám http://www.szolgalat.com/gszolga100428.pdf		*Gödöllői Szolgálat 2010 - XIX. évfolyam - 16. szám http://www.szolgalat.com/gszolga100428.pdf



			{{idézet2\|''És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának.''
			''És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala.''
			''És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül.''
			''És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok.''
			''\|[[Az apostolok cselekedetei\|Apostolok cselekedetei]] 2. fejezet, [[Károlyi-biblia]]}}

Gönczi Krisztina Éva: /* Élete */

2011-08-17T09:28:35Z

Élete

← Régebbi változat		A lap 2011. augusztus 17., 09:28-kori változata
10. sor:		10. sor:


	[[Kép:festménye.jpg\|thumb\|~~right~~\|300px\|Festménye]]== Munkássága ==		[[Kép:festménye.jpg\|thumb\|left\|300px\|Festménye]]

			== Munkássága ==

	Alkotásainak nagy része nyoma veszett, illetve megsemmisült. Képzőművészeti tevékenységét az I. világ világháború után abbahagyó művész műveinek egy részét önmaga semmisítette meg, alkotásainak másik része valószínűleg a mai Szlovákiában található, a Divényből 1945-ben történt kitoloncoláskor udvarházukban maradhatott könyvtárával együtt. 1925-ben jelent meg A magyarság őstörténete és műveltsége a honfoglalásig című megjelent munkája előzményeiként feldolgozta és publikálta azokat az írásos forrásokat, amelyek a magyarság honfoglalás előtti életmódjára vonatkoztak. Ugyanebben az évben választotta meg a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává is.		Alkotásainak nagy része nyoma veszett, illetve megsemmisült. Képzőművészeti tevékenységét az I. világ világháború után abbahagyó művész műveinek egy részét önmaga semmisítette meg, alkotásainak másik része valószínűleg a mai Szlovákiában található, a Divényből 1945-ben történt kitoloncoláskor udvarházukban maradhatott könyvtárával együtt. 1925-ben jelent meg A magyarság őstörténete és műveltsége a honfoglalásig című megjelent munkája előzményeiként feldolgozta és publikálta azokat az írásos forrásokat, amelyek a magyarság honfoglalás előtti életmódjára vonatkoztak. Ugyanebben az évben választotta meg a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává is.