Toroczkai Wigand Ede - Laptörténet

Gönczi Krisztina, 2015. május 4., 06:30-n

2015-05-04T06:30:25Z

← Régebbi változat		A lap 2015. május 4., 06:30-kori változata
10. sor:		10. sor:
	1886-tól 1889-ig festészetet tanult a Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában. Ennek elvégzése után rövid ideig egyházi festészettel foglalkozott. Steindl Imre vezetésével az Országház építésén dolgozott, 10 esztendőn át tervezte a Parlament belső díszítéseit, fal- és üvegfestményeit. 1900-ban állami ösztöndíjjal Londonba, Münchenbe és Párizsba utazott. Ekkor jó ideig bútortervezőként, belsőépítészként dolgozott, munkáival egyre másra aratta a nemzetközi sikereket.		1886-tól 1889-ig festészetet tanult a Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában. Ennek elvégzése után rövid ideig egyházi festészettel foglalkozott. Steindl Imre vezetésével az Országház építésén dolgozott, 10 esztendőn át tervezte a Parlament belső díszítéseit, fal- és üvegfestményeit. 1900-ban állami ösztöndíjjal Londonba, Münchenbe és Párizsba utazott. Ekkor jó ideig bútortervezőként, belsőépítészként dolgozott, munkáival egyre másra aratta a nemzetközi sikereket.

	Az 1900-as párizsi világkiállításon bútoraival ezüstérmet, a 1902-es torinói világkiállításon aranyérmet, 1904-ben St. Louis-ban ezüstérmet kapott. Közben házakat is tervezett. 1904-ben Kalotaszegen, később Székelyföldön folytatott tanulmányokat~~. Eközben~~ szövődött barátsága a gödöllői művésztelep alkotóival.		Az 1900-as párizsi világkiállításon bútoraival ezüstérmet, a 1902-es torinói világkiállításon aranyérmet, 1904-ben St. Louis-ban ezüstérmet kapott. Közben házakat is tervezett. 1904-ben Kalotaszegen, később Székelyföldön folytatott tanulmányokat, eközben szövődött barátsága a gödöllői művésztelep alkotóival.
	[[Kép:Toroczkai2.png\|thumb\|right\|350px\|Iparművészeti Múzeum kiállítása 2009]]		[[Kép:Toroczkai2.png\|thumb\|right\|350px\|Iparművészeti Múzeum kiállítása 2009]]
	A művészcsoportnak elsősorban bútortervezőként lett tagja. Az 1901-1920-ig működő [[Gödöllői művésztelep]]en próbált új formakincseket keresni művészi munkájához. Művész társaival hamar eljutottak a magyar népművészethez: tárgyaihoz, díszítéseihez, jelképrendszeréhez, és így értek el a csillagos ég magyar néphagyományaihoz, alakjaihoz, mondáihoz is. Ennek az időszaknak az egyik eredménye az 1916-ban a Táltos kiadónál megjelent Öreg csillagok című 37 oldalas könyve. Már akkor is nagyon kevés csillag és csillagkép élt a nép ajkán, mert mint írja: ''„Írásom oka, hogy porladó apáink keblök hordta meghittjei feledésbe ne menjenek. A mondottak nagy része gyermeteg kedélyű s már múlandóságnak induló pásztorélet, régmúlt idők emléke.“'' A könyvben összegyűjtötte az ősmagyar csillagképeket és csillagneveket, és illusztrációként Nagy Sándor rajzolta meg a csillagtérképet.		A művészcsoportnak elsősorban bútortervezőként lett tagja. Az 1901-1920-ig működő [[Gödöllői művésztelep]]en próbált új formakincseket keresni művészi munkájához. Művész társaival hamar eljutottak a magyar népművészethez: tárgyaihoz, díszítéseihez, jelképrendszeréhez, és így értek el a csillagos ég magyar néphagyományaihoz, alakjaihoz, mondáihoz is. Ennek az időszaknak az egyik eredménye az 1916-ban a Táltos kiadónál megjelent Öreg csillagok című 37 oldalas könyve. Már akkor is nagyon kevés csillag és csillagkép élt a nép ajkán, mert mint írja: ''„Írásom oka, hogy porladó apáink keblök hordta meghittjei feledésbe ne menjenek. A mondottak nagy része gyermeteg kedélyű s már múlandóságnak induló pásztorélet, régmúlt idők emléke.“'' A könyvben összegyűjtötte az ősmagyar csillagképeket és csillagneveket, és illusztrációként Nagy Sándor rajzolta meg a csillagtérképet.

Gönczi Krisztina, 2015. április 30., 10:02-n

2015-04-30T10:02:06Z

← Régebbi változat		A lap 2015. április 30., 10:02-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Kép:Toroczkai1.jpg\|thumb\|right\|300px\|Toroczkai Wigand Ede]]		[[Kép:Toroczkai1.jpg\|thumb\|right\|300px\|Toroczkai Wigand Ede]]
	'''Wiegand Ede''' (Pest, 1869. május 19. – Budapest, 1945.) építész, iparművész, író. A Torockói, később Toroczkai/Thoroczkai nevet erdélyi tartózkodása után vette fel.		'''Wiegand Ede''' (Pest, 1869. május 19. – Budapest, 1945.) építész, iparművész, író, belsőépítész, kerttervező, grafikus; az Iparművészeti Iskola tanára, a [[Gödöllői művésztelep]] (1901-1920) tagja. A Torockói, később Toroczkai/Thoroczkai nevet erdélyi tartózkodása után vette fel.


6. sor:		6. sor:
	== Életútja ==		== Életútja ==

	~~Építész, belsőépítész, kerttervező, grafikus; az Iparművészeti Iskola tanára, a [[Gödöllői művésztelep]] (1901-1920) tagja.~~ Az egykori gödöllői művésztelep alkotója építészként, belsőépítészként, kerttervezőként, grafikusként és az Iparművészeti Iskola tanáraként egyaránt elismert volt. Származásáról, születésének időpontjáról – ugyanúgy mint halálának körülményeiről – ellentmondó adatok vannak. Egyes források 1869. május 19-ét, mások 1870-et adnak meg születési időpontként.		Az egykori gödöllői művésztelep alkotója építészként, belsőépítészként, kerttervezőként, grafikusként és az Iparművészeti Iskola tanáraként egyaránt elismert volt. Származásáról, születésének időpontjáról – ugyanúgy mint halálának körülményeiről – ellentmondó adatok vannak. Egyes források 1869. május 19-ét, mások 1870-et adnak meg születési időpontként.

	1886-tól 1889-ig festészetet tanult a Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában. Ennek elvégzése után rövid ideig egyházi festészettel foglalkozott. Steindl Imre vezetésével az Országház építésén dolgozott, 10 esztendőn át tervezte a Parlament belső díszítéseit, fal- és üvegfestményeit. 1900-ban állami ösztöndíjjal Londonba, Münchenbe és Párizsba utazott. Ekkor jó ideig bútortervezőként, belsőépítészként dolgozott, munkáival egyre másra aratta a nemzetközi sikereket.		1886-tól 1889-ig festészetet tanult a Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában. Ennek elvégzése után rövid ideig egyházi festészettel foglalkozott. Steindl Imre vezetésével az Országház építésén dolgozott, 10 esztendőn át tervezte a Parlament belső díszítéseit, fal- és üvegfestményeit. 1900-ban állami ösztöndíjjal Londonba, Münchenbe és Párizsba utazott. Ekkor jó ideig bútortervezőként, belsőépítészként dolgozott, munkáival egyre másra aratta a nemzetközi sikereket.

Gönczi Krisztina Éva*, 2013. február 1., 13:00-n

2013-02-01T13:00:06Z

← Régebbi változat		A lap 2013. február 1., 13:00-kori változata
93. sor:		93. sor:
	*[http://www.szolgalat.com/gszolga100616.pdf Gödöllői Szolgálat 2010. június 16. XIX. évfolyam 23. szám]		*[http://www.szolgalat.com/gszolga100616.pdf Gödöllői Szolgálat 2010. június 16. XIX. évfolyam 23. szám]
	*[http://hu.wikipedia.org/wiki/Toroczkai_Wigand_Ede Wikipedia/ Toroczkai Wigand Ede]		*[http://hu.wikipedia.org/wiki/Toroczkai_Wigand_Ede Wikipedia/ Toroczkai Wigand Ede]
			*Keserű Katalin : Toroczkai Wigand Ede
			*Toroczkai Wigand Ede: Öreg csillagok

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. október 8., 12:04-n

2012-10-08T12:04:55Z

← Régebbi változat		A lap 2012. október 8., 12:04-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Kép:Toroczkai1.jpg\|thumb\|right\|300px\|Toroczkai Wigand Ede]]		[[Kép:Toroczkai1.jpg\|thumb\|right\|300px\|Toroczkai Wigand Ede]]
	'''Wiegand Ede''' (Pest, 1869. május 19. – Budapest, 1945.) építész, iparművész, író		'''Wiegand Ede''' (Pest, 1869. május 19. – Budapest, 1945.) építész, iparművész, író. A Torockói, később Toroczkai/Thoroczkai nevet erdélyi tartózkodása után vette fel.

	A Torockói, később Toroczkai/Thoroczkai nevet erdélyi tartózkodása után vette fel.


8. sor:		6. sor:
	== Életútja ==		== Életútja ==

	Építész, belsőépítész, kerttervező, grafikus; az Iparművészeti Iskola tanára, a [[Gödöllői ~~Művésztelep~~]] (1901-1920) tagja. Az egykori gödöllői művésztelep alkotója építészként, belsőépítészként, kerttervezőként, grafikusként és az Iparművészeti Iskola tanáraként egyaránt elismert volt. Származásáról, születésének időpontjáról – ugyanúgy mint halálának körülményeiről – ellentmondó adatok vannak. Egyes források 1869. május 19-ét, mások 1870-et adnak meg születési időpontként.		Építész, belsőépítész, kerttervező, grafikus; az Iparművészeti Iskola tanára, a [[Gödöllői művésztelep]] (1901-1920) tagja. Az egykori gödöllői művésztelep alkotója építészként, belsőépítészként, kerttervezőként, grafikusként és az Iparművészeti Iskola tanáraként egyaránt elismert volt. Származásáról, születésének időpontjáról – ugyanúgy mint halálának körülményeiről – ellentmondó adatok vannak. Egyes források 1869. május 19-ét, mások 1870-et adnak meg születési időpontként.

	1886-tól 1889-ig festészetet tanult a Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában. Ennek elvégzése után rövid ideig egyházi festészettel foglalkozott. Steindl Imre vezetésével az Országház építésén dolgozott, 10 esztendőn át tervezte a Parlament belső díszítéseit, fal- és üvegfestményeit. 1900-ban állami ösztöndíjjal Londonba, Münchenbe és Párizsba utazott. Ekkor jó ideig bútortervezőként, belsőépítészként dolgozott, munkáival egyre másra aratta a nemzetközi sikereket.		1886-tól 1889-ig festészetet tanult a Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában. Ennek elvégzése után rövid ideig egyházi festészettel foglalkozott. Steindl Imre vezetésével az Országház építésén dolgozott, 10 esztendőn át tervezte a Parlament belső díszítéseit, fal- és üvegfestményeit. 1900-ban állami ösztöndíjjal Londonba, Münchenbe és Párizsba utazott. Ekkor jó ideig bútortervezőként, belsőépítészként dolgozott, munkáival egyre másra aratta a nemzetközi sikereket.
14. sor:		12. sor:
	Az 1900-as párizsi világkiállításon bútoraival ezüstérmet, a 1902-es torinói világkiállításon aranyérmet, 1904-ben St. Louis-ban ezüstérmet kapott. Közben házakat is tervezett. 1904-ben Kalotaszegen, később Székelyföldön folytatott tanulmányokat. Eközben szövődött barátsága a gödöllői művésztelep alkotóival.		Az 1900-as párizsi világkiállításon bútoraival ezüstérmet, a 1902-es torinói világkiállításon aranyérmet, 1904-ben St. Louis-ban ezüstérmet kapott. Közben házakat is tervezett. 1904-ben Kalotaszegen, később Székelyföldön folytatott tanulmányokat. Eközben szövődött barátsága a gödöllői művésztelep alkotóival.
	[[Kép:Toroczkai2.png\|thumb\|right\|350px\|Iparművészeti Múzeum kiállítása 2009]]		[[Kép:Toroczkai2.png\|thumb\|right\|350px\|Iparművészeti Múzeum kiállítása 2009]]
	A művészcsoportnak elsősorban bútortervezőként lett tagja. Az 1901-1920-ig működő [[Gödöllői ~~Művésztelep~~]]en próbált új formakincseket keresni művészi munkájához. Művész társaival hamar eljutottak a magyar népművészethez: tárgyaihoz, díszítéseihez, jelképrendszeréhez, és így értek el a csillagos ég magyar néphagyományaihoz, alakjaihoz, mondáihoz is. Ennek az időszaknak az egyik eredménye az 1916-ban a Táltos kiadónál megjelent Öreg csillagok című 37 oldalas könyve. Már akkor is nagyon kevés csillag és csillagkép élt a nép ajkán, mert mint írja: ''„Írásom oka, hogy porladó apáink keblök hordta meghittjei feledésbe ne menjenek. A mondottak nagy része gyermeteg kedélyű s már múlandóságnak induló pásztorélet, régmúlt idők emléke.“'' A könyvben összegyűjtötte az ősmagyar csillagképeket és csillagneveket, és illusztrációként Nagy Sándor rajzolta meg a csillagtérképet.		A művészcsoportnak elsősorban bútortervezőként lett tagja. Az 1901-1920-ig működő [[Gödöllői művésztelep]]en próbált új formakincseket keresni művészi munkájához. Művész társaival hamar eljutottak a magyar népművészethez: tárgyaihoz, díszítéseihez, jelképrendszeréhez, és így értek el a csillagos ég magyar néphagyományaihoz, alakjaihoz, mondáihoz is. Ennek az időszaknak az egyik eredménye az 1916-ban a Táltos kiadónál megjelent Öreg csillagok című 37 oldalas könyve. Már akkor is nagyon kevés csillag és csillagkép élt a nép ajkán, mert mint írja: ''„Írásom oka, hogy porladó apáink keblök hordta meghittjei feledésbe ne menjenek. A mondottak nagy része gyermeteg kedélyű s már múlandóságnak induló pásztorélet, régmúlt idők emléke.“'' A könyvben összegyűjtötte az ősmagyar csillagképeket és csillagneveket, és illusztrációként Nagy Sándor rajzolta meg a csillagtérképet.

	1907-ben Marosvásárhelyre költözött, ahol a környék falvai számára közösségi épületeket, iskolákat tervezett. 1908-ban nősült meg, feleségül vette Marosvásárhely polgármesterének, Bernády Györgynek az unokahúgát, Kégl Margit tanárnőt, aki mint költő, és előadó, a Székelyföld tudományos életét összefogó Kemény Zsigmond Társaságnak is tagja lett. 1912-ben észak-európai körútja során többek között		1907-ben Marosvásárhelyre költözött, ahol a környék falvai számára közösségi épületeket, iskolákat tervezett. 1908-ban nősült meg, feleségül vette Marosvásárhely polgármesterének, Bernády Györgynek az unokahúgát, Kégl Margit tanárnőt, aki mint költő, és előadó, a Székelyföld tudományos életét összefogó Kemény Zsigmond Társaságnak is tagja lett. 1912-ben észak-európai körútja során többek között

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. szeptember 13., 11:39-n

2012-09-13T11:39:15Z

← Régebbi változat		A lap 2012. szeptember 13., 11:39-kori változata
69. sor:		69. sor:
	* ''Architektura'' (Bp. 1936)		* ''Architektura'' (Bp. 1936)

	[[Kép:Toroczkai5.jpg\|thumb\|right\|~~300px~~\|Öreg csillagok]]
			[[Kép:Toroczkai5.jpg\|thumb\|right\|200px\|Öreg csillagok]]
	== Elismerései ==		== Elismerései ==
	* Magyar állami nagy aranyérem		* Magyar állami nagy aranyérem

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. szeptember 13., 11:38-n

2012-09-13T11:38:09Z

← Régebbi változat		A lap 2012. szeptember 13., 11:38-kori változata
13. sor:		13. sor:

	Az 1900-as párizsi világkiállításon bútoraival ezüstérmet, a 1902-es torinói világkiállításon aranyérmet, 1904-ben St. Louis-ban ezüstérmet kapott. Közben házakat is tervezett. 1904-ben Kalotaszegen, később Székelyföldön folytatott tanulmányokat. Eközben szövődött barátsága a gödöllői művésztelep alkotóival.		Az 1900-as párizsi világkiállításon bútoraival ezüstérmet, a 1902-es torinói világkiállításon aranyérmet, 1904-ben St. Louis-ban ezüstérmet kapott. Közben házakat is tervezett. 1904-ben Kalotaszegen, később Székelyföldön folytatott tanulmányokat. Eközben szövődött barátsága a gödöllői művésztelep alkotóival.
	[[Kép:Toroczkai2.png\|thumb\|right\|~~300px~~\|Iparművészeti Múzeum kiállítása 2009]]		[[Kép:Toroczkai2.png\|thumb\|right\|350px\|Iparművészeti Múzeum kiállítása 2009]]
	A művészcsoportnak elsősorban bútortervezőként lett tagja. Az 1901-1920-ig működő [[Gödöllői Művésztelep]]en próbált új formakincseket keresni művészi munkájához. Művész társaival hamar eljutottak a magyar népművészethez: tárgyaihoz, díszítéseihez, jelképrendszeréhez, és így értek el a csillagos ég magyar néphagyományaihoz, alakjaihoz, mondáihoz is. Ennek az időszaknak az egyik eredménye az 1916-ban a Táltos kiadónál megjelent Öreg csillagok című 37 oldalas könyve. Már akkor is nagyon kevés csillag és csillagkép élt a nép ajkán, mert mint írja: ''„Írásom oka, hogy porladó apáink keblök hordta meghittjei feledésbe ne menjenek. A mondottak nagy része gyermeteg kedélyű s már múlandóságnak induló pásztorélet, régmúlt idők emléke.“'' A könyvben összegyűjtötte az ősmagyar csillagképeket és csillagneveket, és illusztrációként Nagy Sándor rajzolta meg a csillagtérképet.		A művészcsoportnak elsősorban bútortervezőként lett tagja. Az 1901-1920-ig működő [[Gödöllői Művésztelep]]en próbált új formakincseket keresni művészi munkájához. Művész társaival hamar eljutottak a magyar népművészethez: tárgyaihoz, díszítéseihez, jelképrendszeréhez, és így értek el a csillagos ég magyar néphagyományaihoz, alakjaihoz, mondáihoz is. Ennek az időszaknak az egyik eredménye az 1916-ban a Táltos kiadónál megjelent Öreg csillagok című 37 oldalas könyve. Már akkor is nagyon kevés csillag és csillagkép élt a nép ajkán, mert mint írja: ''„Írásom oka, hogy porladó apáink keblök hordta meghittjei feledésbe ne menjenek. A mondottak nagy része gyermeteg kedélyű s már múlandóságnak induló pásztorélet, régmúlt idők emléke.“'' A könyvben összegyűjtötte az ősmagyar csillagképeket és csillagneveket, és illusztrációként Nagy Sándor rajzolta meg a csillagtérképet.

21. sor:		21. sor:

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
	[[Kép:Toroczkai4.png\|thumb\|left\|~~300px~~\|Kultúrpalota Tükörterem (Velencei kristálytükör]]		[[Kép:Toroczkai4.png\|thumb\|left\|400px\|Kultúrpalota Tükörterem (Velencei kristálytükör]]
	Haláláról és hagyatékáról keveset tudunk: személyes hagyatéka sokak szerint a II. világháború végén, Buda ostromakor megsemmisült. Toroczkay ekkor megsebesült, és mivel semmije sem volt, valószínűleg éhen halt. A ház udvarán temette el az egyik lakó, Martonfy Emil filmrendező. Tagja volt a Nemzeti Művészeti Szalon Egyesületnek, a Magyar Képzőművészek Egyesületének, a Kemény Zsigmond Társaságnak. Széleskörű munkássága a XIX-XX. század fordulójának a művészeteket egységben tekintő szemléletéből fakad, innen ered életművének modernitása is. Munkássága mégis, máig feldolgozatlan, pedig az 1910-es évek grafikai albumai, bútorai a régiségkereskedések keresett cikkei, vonzó, barátságos házai az otthonépítés, közösségi épületei aszociális építkezés példái ma is, Magyarországon és Erdélyben is. Legfőbb építészeti műfaja, a ház a modern korban vált tervezői feladattá, s a Toroczkai által kialakított nyitott alaprajz a modern építészet egyik jellemző sajátossága. Tervezőként szemlélete komplex volt: kiindulópontja a belső világ, az ezt megfogalmazó enteriőr, bútoraival, és a benső világ kapcsolatait kifejező és kibontakoztató térrendszer. A belsőből az egyéni és egyedi igények és lehetőségek szerint kifelé épülő ház a környezet megtervezésével egészült ki. Többfunkciós épület- és bútortípusokat dolgozott ki, hogy típusterveket készített a lakásprobléma szociális megoldása érdekében.		Haláláról és hagyatékáról keveset tudunk: személyes hagyatéka sokak szerint a II. világháború végén, Buda ostromakor megsemmisült. Toroczkay ekkor megsebesült, és mivel semmije sem volt, valószínűleg éhen halt. A ház udvarán temette el az egyik lakó, Martonfy Emil filmrendező. Tagja volt a Nemzeti Művészeti Szalon Egyesületnek, a Magyar Képzőművészek Egyesületének, a Kemény Zsigmond Társaságnak. Széleskörű munkássága a XIX-XX. század fordulójának a művészeteket egységben tekintő szemléletéből fakad, innen ered életművének modernitása is. Munkássága mégis, máig feldolgozatlan, pedig az 1910-es évek grafikai albumai, bútorai a régiségkereskedések keresett cikkei, vonzó, barátságos házai az otthonépítés, közösségi épületei aszociális építkezés példái ma is, Magyarországon és Erdélyben is. Legfőbb építészeti műfaja, a ház a modern korban vált tervezői feladattá, s a Toroczkai által kialakított nyitott alaprajz a modern építészet egyik jellemző sajátossága. Tervezőként szemlélete komplex volt: kiindulópontja a belső világ, az ezt megfogalmazó enteriőr, bútoraival, és a benső világ kapcsolatait kifejező és kibontakoztató térrendszer. A belsőből az egyéni és egyedi igények és lehetőségek szerint kifelé épülő ház a környezet megtervezésével egészült ki. Többfunkciós épület- és bútortípusokat dolgozott ki, hogy típusterveket készített a lakásprobléma szociális megoldása érdekében.

34. sor:		34. sor:

	=== Épületek ===		=== Épületek ===
	[[Kép:Toroczkai3.jpg\|thumb\|right\|~~300px~~\|Tata Vaszary villa]]		[[Kép:Toroczkai3.jpg\|thumb\|right\|400px\|Tata Vaszary villa]]
	==== Marosvásárhely ====		==== Marosvásárhely ====

69. sor:		69. sor:
	* ''Architektura'' (Bp. 1936)		* ''Architektura'' (Bp. 1936)

	[[Kép:~~Toroczkai3~~.jpg\|thumb\|right\|300px\|Öreg csillagok]]		[[Kép:Toroczkai5.jpg\|thumb\|right\|300px\|Öreg csillagok]]
	== Elismerései ==		== Elismerései ==
	* Magyar állami nagy aranyérem		* Magyar állami nagy aranyérem

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. szeptember 13., 11:36-n

2012-09-13T11:36:53Z

← Régebbi változat		A lap 2012. szeptember 13., 11:36-kori változata
21. sor:		21. sor:

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
	[[Kép:~~Toroczkai2~~.png\|thumb\|left\|300px\|Kultúrpalota Tükörterem (Velencei kristálytükör]]		[[Kép:Toroczkai4.png\|thumb\|left\|300px\|Kultúrpalota Tükörterem (Velencei kristálytükör]]
	Haláláról és hagyatékáról keveset tudunk: személyes hagyatéka sokak szerint a II. világháború végén, Buda ostromakor megsemmisült. Toroczkay ekkor megsebesült, és mivel semmije sem volt, valószínűleg éhen halt. A ház udvarán temette el az egyik lakó, Martonfy Emil filmrendező. Tagja volt a Nemzeti Művészeti Szalon Egyesületnek, a Magyar Képzőművészek Egyesületének, a Kemény Zsigmond Társaságnak. Széleskörű munkássága a XIX-XX. század fordulójának a művészeteket egységben tekintő szemléletéből fakad, innen ered életművének modernitása is. Munkássága mégis, máig feldolgozatlan, pedig az 1910-es évek grafikai albumai, bútorai a régiségkereskedések keresett cikkei, vonzó, barátságos házai az otthonépítés, közösségi épületei aszociális építkezés példái ma is, Magyarországon és Erdélyben is. Legfőbb építészeti műfaja, a ház a modern korban vált tervezői feladattá, s a Toroczkai által kialakított nyitott alaprajz a modern építészet egyik jellemző sajátossága. Tervezőként szemlélete komplex volt: kiindulópontja a belső világ, az ezt megfogalmazó enteriőr, bútoraival, és a benső világ kapcsolatait kifejező és kibontakoztató térrendszer. A belsőből az egyéni és egyedi igények és lehetőségek szerint kifelé épülő ház a környezet megtervezésével egészült ki. Többfunkciós épület- és bútortípusokat dolgozott ki, hogy típusterveket készített a lakásprobléma szociális megoldása érdekében.		Haláláról és hagyatékáról keveset tudunk: személyes hagyatéka sokak szerint a II. világháború végén, Buda ostromakor megsemmisült. Toroczkay ekkor megsebesült, és mivel semmije sem volt, valószínűleg éhen halt. A ház udvarán temette el az egyik lakó, Martonfy Emil filmrendező. Tagja volt a Nemzeti Művészeti Szalon Egyesületnek, a Magyar Képzőművészek Egyesületének, a Kemény Zsigmond Társaságnak. Széleskörű munkássága a XIX-XX. század fordulójának a művészeteket egységben tekintő szemléletéből fakad, innen ered életművének modernitása is. Munkássága mégis, máig feldolgozatlan, pedig az 1910-es évek grafikai albumai, bútorai a régiségkereskedések keresett cikkei, vonzó, barátságos házai az otthonépítés, közösségi épületei aszociális építkezés példái ma is, Magyarországon és Erdélyben is. Legfőbb építészeti műfaja, a ház a modern korban vált tervezői feladattá, s a Toroczkai által kialakított nyitott alaprajz a modern építészet egyik jellemző sajátossága. Tervezőként szemlélete komplex volt: kiindulópontja a belső világ, az ezt megfogalmazó enteriőr, bútoraival, és a benső világ kapcsolatait kifejező és kibontakoztató térrendszer. A belsőből az egyéni és egyedi igények és lehetőségek szerint kifelé épülő ház a környezet megtervezésével egészült ki. Többfunkciós épület- és bútortípusokat dolgozott ki, hogy típusterveket készített a lakásprobléma szociális megoldása érdekében.

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. szeptember 13., 11:36-n

2012-09-13T11:36:39Z

← Régebbi változat		A lap 2012. szeptember 13., 11:36-kori változata
21. sor:		21. sor:

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
			[[Kép:Toroczkai2.png\|thumb\|left\|300px\|Kultúrpalota Tükörterem (Velencei kristálytükör]]
	Haláláról és hagyatékáról keveset tudunk: személyes hagyatéka sokak szerint a II. világháború végén, Buda ostromakor megsemmisült. Toroczkay ekkor megsebesült, és mivel semmije sem volt, valószínűleg éhen halt. A ház udvarán temette el az egyik lakó, Martonfy Emil filmrendező. Tagja volt a Nemzeti Művészeti Szalon Egyesületnek, a Magyar Képzőművészek Egyesületének, a Kemény Zsigmond Társaságnak. Széleskörű munkássága a XIX-XX. század fordulójának a művészeteket egységben tekintő szemléletéből fakad, innen ered életművének modernitása is. Munkássága mégis, máig feldolgozatlan, pedig az 1910-es évek grafikai albumai, bútorai a régiségkereskedések keresett cikkei, vonzó, barátságos házai az otthonépítés, közösségi épületei aszociális építkezés példái ma is, Magyarországon és Erdélyben is. Legfőbb építészeti műfaja, a ház a modern korban vált tervezői feladattá, s a Toroczkai által kialakított nyitott alaprajz a modern építészet egyik jellemző sajátossága. Tervezőként szemlélete komplex volt: kiindulópontja a belső világ, az ezt megfogalmazó enteriőr, bútoraival, és a benső világ kapcsolatait kifejező és kibontakoztató térrendszer. A belsőből az egyéni és egyedi igények és lehetőségek szerint kifelé épülő ház a környezet megtervezésével egészült ki. Többfunkciós épület- és bútortípusokat dolgozott ki, hogy típusterveket készített a lakásprobléma szociális megoldása érdekében.		Haláláról és hagyatékáról keveset tudunk: személyes hagyatéka sokak szerint a II. világháború végén, Buda ostromakor megsemmisült. Toroczkay ekkor megsebesült, és mivel semmije sem volt, valószínűleg éhen halt. A ház udvarán temette el az egyik lakó, Martonfy Emil filmrendező. Tagja volt a Nemzeti Művészeti Szalon Egyesületnek, a Magyar Képzőművészek Egyesületének, a Kemény Zsigmond Társaságnak. Széleskörű munkássága a XIX-XX. század fordulójának a művészeteket egységben tekintő szemléletéből fakad, innen ered életművének modernitása is. Munkássága mégis, máig feldolgozatlan, pedig az 1910-es évek grafikai albumai, bútorai a régiségkereskedések keresett cikkei, vonzó, barátságos házai az otthonépítés, közösségi épületei aszociális építkezés példái ma is, Magyarországon és Erdélyben is. Legfőbb építészeti műfaja, a ház a modern korban vált tervezői feladattá, s a Toroczkai által kialakított nyitott alaprajz a modern építészet egyik jellemző sajátossága. Tervezőként szemlélete komplex volt: kiindulópontja a belső világ, az ezt megfogalmazó enteriőr, bútoraival, és a benső világ kapcsolatait kifejező és kibontakoztató térrendszer. A belsőből az egyéni és egyedi igények és lehetőségek szerint kifelé épülő ház a környezet megtervezésével egészült ki. Többfunkciós épület- és bútortípusokat dolgozott ki, hogy típusterveket készített a lakásprobléma szociális megoldása érdekében.

29. sor:		29. sor:

	A bútortervezéssel építészként sem hagyott fel, mert nem csupán házat akart építeni, de „otthont teremteni az embernek a világban”. Wigand volt az első olyan iparművész a századfordulón, aki komoly nemzetközi hírnévre tett szert Magyarországról. Alig van más olyan művész, aki az életnek annyi területén beleásta magát a magyar néprajzba, a népi élet területén igyekezett volna olyan pontos megfigyeléseket tenni, és dokumentálni. Könyvei ennek a korszaknak, amely a népművészet felfedezésének is nevezhető, pontos néprajzi adalékai. A [[Gödöllői Városi Múzeum]] 2008-ban megrendezett kiállításával elsőként vállalkozott arra, hogy összeállítsa és bemutassa életművét.		A bútortervezéssel építészként sem hagyott fel, mert nem csupán házat akart építeni, de „otthont teremteni az embernek a világban”. Wigand volt az első olyan iparművész a századfordulón, aki komoly nemzetközi hírnévre tett szert Magyarországról. Alig van más olyan művész, aki az életnek annyi területén beleásta magát a magyar néprajzba, a népi élet területén igyekezett volna olyan pontos megfigyeléseket tenni, és dokumentálni. Könyvei ennek a korszaknak, amely a népművészet felfedezésének is nevezhető, pontos néprajzi adalékai. A [[Gödöllői Városi Múzeum]] 2008-ban megrendezett kiállításával elsőként vállalkozott arra, hogy összeállítsa és bemutassa életművét.
	~~[[Kép:Toroczkai2.jpg\|thumb\|right\|300px\|]]~~

	== Művei ==		== Művei ==

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. szeptember 13., 11:27-n

2012-09-13T11:27:50Z

← Régebbi változat		A lap 2012. szeptember 13., 11:27-kori változata
13. sor:		13. sor:

	Az 1900-as párizsi világkiállításon bútoraival ezüstérmet, a 1902-es torinói világkiállításon aranyérmet, 1904-ben St. Louis-ban ezüstérmet kapott. Közben házakat is tervezett. 1904-ben Kalotaszegen, később Székelyföldön folytatott tanulmányokat. Eközben szövődött barátsága a gödöllői művésztelep alkotóival.		Az 1900-as párizsi világkiállításon bútoraival ezüstérmet, a 1902-es torinói világkiállításon aranyérmet, 1904-ben St. Louis-ban ezüstérmet kapott. Közben házakat is tervezett. 1904-ben Kalotaszegen, később Székelyföldön folytatott tanulmányokat. Eközben szövődött barátsága a gödöllői művésztelep alkotóival.
	[[Kép:Toroczkai2.~~jpg~~\|thumb\|right\|300px\|Iparművészeti Múzeum kiállítása 2009]]		[[Kép:Toroczkai2.png\|thumb\|right\|300px\|Iparművészeti Múzeum kiállítása 2009]]
	A művészcsoportnak elsősorban bútortervezőként lett tagja. Az 1901-1920-ig működő [[Gödöllői Művésztelep]]en próbált új formakincseket keresni művészi munkájához. Művész társaival hamar eljutottak a magyar népművészethez: tárgyaihoz, díszítéseihez, jelképrendszeréhez, és így értek el a csillagos ég magyar néphagyományaihoz, alakjaihoz, mondáihoz is. Ennek az időszaknak az egyik eredménye az 1916-ban a Táltos kiadónál megjelent Öreg csillagok című 37 oldalas könyve. Már akkor is nagyon kevés csillag és csillagkép élt a nép ajkán, mert mint írja: ''„Írásom oka, hogy porladó apáink keblök hordta meghittjei feledésbe ne menjenek. A mondottak nagy része gyermeteg kedélyű s már múlandóságnak induló pásztorélet, régmúlt idők emléke.“'' A könyvben összegyűjtötte az ősmagyar csillagképeket és csillagneveket, és illusztrációként Nagy Sándor rajzolta meg a csillagtérképet.		A művészcsoportnak elsősorban bútortervezőként lett tagja. Az 1901-1920-ig működő [[Gödöllői Művésztelep]]en próbált új formakincseket keresni művészi munkájához. Művész társaival hamar eljutottak a magyar népművészethez: tárgyaihoz, díszítéseihez, jelképrendszeréhez, és így értek el a csillagos ég magyar néphagyományaihoz, alakjaihoz, mondáihoz is. Ennek az időszaknak az egyik eredménye az 1916-ban a Táltos kiadónál megjelent Öreg csillagok című 37 oldalas könyve. Már akkor is nagyon kevés csillag és csillagkép élt a nép ajkán, mert mint írja: ''„Írásom oka, hogy porladó apáink keblök hordta meghittjei feledésbe ne menjenek. A mondottak nagy része gyermeteg kedélyű s már múlandóságnak induló pásztorélet, régmúlt idők emléke.“'' A könyvben összegyűjtötte az ősmagyar csillagképeket és csillagneveket, és illusztrációként Nagy Sándor rajzolta meg a csillagtérképet.

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. szeptember 13., 11:26-n

2012-09-13T11:26:16Z

← Régebbi változat		A lap 2012. szeptember 13., 11:26-kori változata
13. sor:		13. sor:

	Az 1900-as párizsi világkiállításon bútoraival ezüstérmet, a 1902-es torinói világkiállításon aranyérmet, 1904-ben St. Louis-ban ezüstérmet kapott. Közben házakat is tervezett. 1904-ben Kalotaszegen, később Székelyföldön folytatott tanulmányokat. Eközben szövődött barátsága a gödöllői művésztelep alkotóival.		Az 1900-as párizsi világkiállításon bútoraival ezüstérmet, a 1902-es torinói világkiállításon aranyérmet, 1904-ben St. Louis-ban ezüstérmet kapott. Közben házakat is tervezett. 1904-ben Kalotaszegen, később Székelyföldön folytatott tanulmányokat. Eközben szövődött barátsága a gödöllői művésztelep alkotóival.
			[[Kép:Toroczkai2.jpg\|thumb\|right\|300px\|Iparművészeti Múzeum kiállítása 2009]]
	A művészcsoportnak elsősorban bútortervezőként lett tagja. Az 1901-1920-ig működő [[Gödöllői Művésztelep]]en próbált új formakincseket keresni művészi munkájához. Művész társaival hamar ~~eljutattak~~ a magyar népművészethez: tárgyaihoz, díszítéseihez, jelképrendszeréhez, és így értek el a csillagos ég magyar néphagyományaihoz, alakjaihoz, mondáihoz is. Ennek az időszaknak az egyik eredménye az 1916-ban a Táltos kiadónál megjelent Öreg csillagok című 37 oldalas könyve. Már akkor is nagyon kevés csillag és csillagkép élt a nép ajkán, mert mint írja: ''„Írásom oka, hogy porladó apáink keblök hordta meghittjei feledésbe ne menjenek. A mondottak nagy része gyermeteg kedélyű s már múlandóságnak induló pásztorélet, régmúlt idők emléke.“'' A könyvben összegyűjtötte az ősmagyar csillagképeket és csillagneveket, és illusztrációként Nagy Sándor rajzolta meg a csillagtérképet.		A művészcsoportnak elsősorban bútortervezőként lett tagja. Az 1901-1920-ig működő [[Gödöllői Művésztelep]]en próbált új formakincseket keresni művészi munkájához. Művész társaival hamar eljutottak a magyar népművészethez: tárgyaihoz, díszítéseihez, jelképrendszeréhez, és így értek el a csillagos ég magyar néphagyományaihoz, alakjaihoz, mondáihoz is. Ennek az időszaknak az egyik eredménye az 1916-ban a Táltos kiadónál megjelent Öreg csillagok című 37 oldalas könyve. Már akkor is nagyon kevés csillag és csillagkép élt a nép ajkán, mert mint írja: ''„Írásom oka, hogy porladó apáink keblök hordta meghittjei feledésbe ne menjenek. A mondottak nagy része gyermeteg kedélyű s már múlandóságnak induló pásztorélet, régmúlt idők emléke.“'' A könyvben összegyűjtötte az ősmagyar csillagképeket és csillagneveket, és illusztrációként Nagy Sándor rajzolta meg a csillagtérképet.

	1907-ben Marosvásárhelyre költözött, ahol a környék falvai számára közösségi épületeket, iskolákat tervezett. 1908-ban nősült meg, feleségül vette Marosvásárhely polgármesterének, Bernády Györgynek az unokahúgát, Kégl Margit tanárnőt, aki mint költő, és előadó, a Székelyföld tudományos életét összefogó Kemény Zsigmond Társaságnak is tagja lett. 1912-ben észak-európai körútja során többek között		1907-ben Marosvásárhelyre költözött, ahol a környék falvai számára közösségi épületeket, iskolákat tervezett. 1908-ban nősült meg, feleségül vette Marosvásárhely polgármesterének, Bernády Györgynek az unokahúgát, Kégl Margit tanárnőt, aki mint költő, és előadó, a Székelyföld tudományos életét összefogó Kemény Zsigmond Társaságnak is tagja lett. 1912-ben észak-európai körútja során többek között
34. sor:		34. sor:

	=== Épületek ===		=== Épületek ===
			[[Kép:Toroczkai3.jpg\|thumb\|right\|300px\|Tata Vaszary villa]]
	==== Marosvásárhely ====		==== Marosvásárhely ====

69. sor:		69. sor:
	* ''Architektura'' (Bp. 1936)		* ''Architektura'' (Bp. 1936)

			[[Kép:Toroczkai3.jpg\|thumb\|right\|300px\|Öreg csillagok]]
	== Elismerései ==		== Elismerései ==
	* Magyar állami nagy aranyérem		* Magyar állami nagy aranyérem