<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Szecesszi%C3%B3</id>
	<title>Szecesszió - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Szecesszi%C3%B3"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Szecesszi%C3%B3&amp;action=history"/>
	<updated>2026-04-07T14:49:50Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.39.17</generator>
	<entry>
		<id>https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Szecesszi%C3%B3&amp;diff=2307&amp;oldid=prev</id>
		<title>Gergely Gyöngyvér Ildikó*: Új oldal, tartalma: „A szecesszió kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művé…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Szecesszi%C3%B3&amp;diff=2307&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2013-05-16T11:35:58Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „A szecesszió kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művé…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;A szecesszió kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen századforduló jellegzetes képző- és iparművészeti, valamint irodalmi irányzata, stílusként nehezen értelmezhető, historizmus- és eklektikaellenes mozgalom, ami minden országban másként nyilvánult meg. Sokáig a 19. század összekuszálódott végének vagy a 20. század tisztázatlan kezdetének tekintették. Önálló értékeire az 1970-es évektől figyeltek föl. Felmerült többek között az az értelmezési lehetőség, hogy a szecesszió az avantgárd legkorábbi fázisa. Az irányzatról kialakult negatív vélemények azonban máig nehezítik az értékelést, a helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy napjainkban a szecesszió a kereskedelmi festészet és a giccs forrásává vált.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szecesszió kialakulása ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szecesszió sokkal inkább egy művészeti irányzat, egy világkép, mint egységes stílus. A szó maga latin eredetű (sēcēdō, sēcēdere: kivonulni). Kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a korabeli akadémikus művészet képviselt, és a hazugnak tartott historizmustól (neoreneszánsz, neobarokk, neogótikus stb. stílusok).&lt;br /&gt;
Első felbukkanása a művészetben John Ruskin (1819-1900) angol író nevével függ össze, aki számtalan könyvet, írást hagyott hátra irodalomról, festészetről, építészetről, szobrászatról és esztétikáról. Könyveiben felvetett ötletei először az Arts and Crafts mozgalmában realizálódtak és váltak populárissá a művészek körében. Írásai alapján alakultak ki a szecessziós stílus fő motívumai, illetve a természethez fordulás újrafelfedezése is.&lt;br /&gt;
Főbb jellemzői: nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika, hangsúlyos, élénk színek alkalmazása, „organikus” jellegű formálás. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szecesszió Gödöllőn ==&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gergely Gyöngyvér Ildikó*</name></author>
	</entry>
</feed>