Szőlőművelés Gödöllőn - Laptörténet

Gönczi Krisztina, 2025. október 10., 08:59-n

2025-10-10T08:59:07Z

← Régebbi változat		A lap 2025. október 10., 08:59-kori változata
1. sor:		1. sor:
			[[Kép:szolo10.jpg\|thumb\|right\|380px\|Szüreti felvonulás, Gödöllő, 1933. Fotó: Fortepan / Somogyvári Gergő]]
	Magyarország Európa bortermelő övezetének északkeleti csücskében helyezkedik el. Hazánk a XIX. század végén, Európa egyik legnagyobb bortermelő országa volt. A termelés mellett a fogyasztás is jelentős volt, bár soha nem érte el a franciaországi vagy olaszországi mennyiséget, de ezek mellett a magyarságot itthon és külföldön egyaránt a hagyományosan borivó nemzetek sorában tartották számon.		Magyarország Európa bortermelő övezetének északkeleti csücskében helyezkedik el. Hazánk a XIX. század végén, Európa egyik legnagyobb bortermelő országa volt. A termelés mellett a fogyasztás is jelentős volt, bár soha nem érte el a franciaországi vagy olaszországi mennyiséget, de ezek mellett a magyarságot itthon és külföldön egyaránt a hagyományosan borivó nemzetek sorában tartották számon.

Gönczi Krisztina: Gönczi Krisztina átnevezte a(z) Szőlőművelés lapot a következő névre: Szőlőművelés Gödöllőn: ponotosítás

2025-10-10T08:31:23Z

Gönczi Krisztina átnevezte a(z) Szőlőművelés lapot a következő névre: Szőlőművelés Gödöllőn: ponotosítás

← Régebbi változat	A lap 2025. október 10., 08:31-kori változata
(Nincs különbség)

Gönczi Krisztina, 2025. október 10., 08:19-n

2025-10-10T08:19:36Z

← Régebbi változat		A lap 2025. október 10., 08:19-kori változata
5. sor:		5. sor:
	== Szőlőföldek Gödöllőn ==		== Szőlőföldek Gödöllőn ==

	~~Gödöllőn~~ is a földművelés egyik legfontosabb ága a szőlőtermesztés volt, mely a török utáni években fokozatosan fejlődött, és a XVIII. századtól jelentős szerepet játszott a település gazdasági életében. ~~Gödöllőnek~~ négy olyan területe volt, ahol szőlőt termeszetek. Ezek az Ó-besnyői, az Antalhegyi, a Fenyvesi zsellér és az Öreghegyi szőlők voltak. A területek szinte összefüggő egységet alkottak. A szőlőbirtokok a máriabesnyői zárdától kezdődően kisebb nagyobb megszakítással a szadai határig tartottak. Az Öreghegy volt Gödöllő legrégebbi szőlőterülete, itt 226 kisebb nagyobb úrbéri szőlőbirtok volt. Ehhez a szőlőterülethez tartozott az Öreghegy, a Boncsok, a Pazsak és a Présházdűlő. A szőlőföldek hosszú, vékony parcellákra voltak osztva, melyek többségén volt valamiféle épület is. Ez alól a Fenyvesi zsellérszőlők jelentettek kivételt, melyekre semmilyen gazdasági épületet nem emeltek.		[[Gödöllő]]n is a földművelés egyik legfontosabb ága a szőlőtermesztés volt, mely a török utáni években fokozatosan fejlődött, és a XVIII. századtól jelentős szerepet játszott a település gazdasági életében. [[Gödöllő]]nek négy olyan területe volt, ahol szőlőt termeszetek. Ezek az Ó-besnyői, az Antalhegyi, a Fenyvesi zsellér és az Öreghegyi szőlők voltak. A területek szinte összefüggő egységet alkottak. A szőlőbirtokok a máriabesnyői zárdától kezdődően kisebb nagyobb megszakítással a szadai határig tartottak. Az Öreghegy volt Gödöllő legrégebbi szőlőterülete, itt 226 kisebb nagyobb úrbéri szőlőbirtok volt. Ehhez a szőlőterülethez tartozott az Öreghegy, a Boncsok, a Pazsak és a Présházdűlő. A szőlőföldek hosszú, vékony parcellákra voltak osztva, melyek többségén volt valamiféle épület is. Ez alól a Fenyvesi zsellérszőlők jelentettek kivételt, melyekre semmilyen gazdasági épületet nem emeltek.

	A szőlőterületek háromfélék voltak a faluban: a telekhez tartozók, a telekhez nem tartozók, de a jobbágy tulajdonát képzők és az újonnan beültetett, előre meghatározott évig szolgálat alól mentes szőlők. Ezek mellett voltak az uradalmi szőlőbirtokok. A parasztok kezelésében lévő szőlőterületek körülbelül a tízszeresét tették ki az uradalmi szőlőknek.		A szőlőterületek háromfélék voltak a faluban: a telekhez tartozók, a telekhez nem tartozók, de a jobbágy tulajdonát képzők és az újonnan beültetett, előre meghatározott évig szolgálat alól mentes szőlők. Ezek mellett voltak az uradalmi szőlőbirtokok. A parasztok kezelésében lévő szőlőterületek körülbelül a tízszeresét tették ki az uradalmi szőlőknek.
31. sor:		31. sor:
	== Uradalmi szőlőföldek ==		== Uradalmi szőlőföldek ==
	[[Kép:szolo11.jpg\|thumb\|right\|450px\|Gödöllői M. k[irályi] korona uradalomtérképe. G I h 206/13]]		[[Kép:szolo11.jpg\|thumb\|right\|450px\|Gödöllői M. k[irályi] korona uradalomtérképe. G I h 206/13]]
	A szőlőtermesztés nem csak a paraszti gazdálkodásnak képezte fontos részét, hanem az uradalom földművelésében is jelentős szerepet játszott. I. Grassalkovich Antal egyetlen olyan növényt termesztett az uradalmában, ahol nem alkalmazta a jobbágyok által kötelező szolgáltatást, a robotot, ez pedig a szőlő volt. A robotban végzett munka nem mindig volt megfelelő minőségű, így a szőlőművelés nem fért össze a robot természetével, ahol jó minőségű munkára volt szükség a jó terméshozamhoz. Éppen ezért a gróf szerződést kötött a birtokában lévő településekkel, pénzért megváltatta velük a szőlőbeli robotolást, a kapott összeget szőlőmunkások foglalkoztatására fordította. Grassalkovich Antal tisztában volt azzal, hogy a pénzes munkástól jobb és gyorsabb munkát lehetett remélni. Tehát a munkák legnagyobb részét napszámosokkal, fizetségért végeztette. I. Grassalkovich Antal csak a legdurvább műveleteket, mint például a karóvágást, karózást és azok kihúzását bízta a jobbágyaira. II. Antal már csökkentette a szőlőre fordított összegeket, mely az 1790-es években szinte eltűnt. Ezután, a többi növényhez hasonlóan, a szőlőt is robotban műveltették a jobbágyokkal, melynek meg is lett az eredménye. A tőkék elvénültek, kivesztek. Emiatt egy részüket el kellett adni. A megmaradt szőlőterületen a kényes munkák végzésé- nél vissza kellett térni a napszámosok alkalmazására. A munkák közül a trágyahordás a béresek, a döntés a vincellér feladta maradt, de a metszést, az első kötözést és a szüret egy részét napszámosokra bízták.		A szőlőtermesztés nem csak a paraszti gazdálkodásnak képezte fontos részét, hanem az uradalom földművelésében is jelentős szerepet játszott. I. [[Grassalkovich Antal]] egyetlen olyan növényt termesztett az uradalmában, ahol nem alkalmazta a jobbágyok által kötelező szolgáltatást, a robotot, ez pedig a szőlő volt. A robotban végzett munka nem mindig volt megfelelő minőségű, így a szőlőművelés nem fért össze a robot természetével, ahol jó minőségű munkára volt szükség a jó terméshozamhoz. Éppen ezért a gróf szerződést kötött a birtokában lévő településekkel, pénzért megváltatta velük a szőlőbeli robotolást, a kapott összeget szőlőmunkások foglalkoztatására fordította. Grassalkovich Antal tisztában volt azzal, hogy a pénzes munkástól jobb és gyorsabb munkát lehetett remélni. Tehát a munkák legnagyobb részét napszámosokkal, fizetségért végeztette. I. Grassalkovich Antal csak a legdurvább műveleteket, mint például a karóvágást, karózást és azok kihúzását bízta a jobbágyaira. II. Antal már csökkentette a szőlőre fordított összegeket, mely az 1790-es években szinte eltűnt. Ezután, a többi növényhez hasonlóan, a szőlőt is robotban műveltették a jobbágyokkal, melynek meg is lett az eredménye. A tőkék elvénültek, kivesztek. Emiatt egy részüket el kellett adni. A megmaradt szőlőterületen a kényes munkák végzésé- nél vissza kellett térni a napszámosok alkalmazására. A munkák közül a trágyahordás a béresek, a döntés a vincellér feladta maradt, de a metszést, az első kötözést és a szüret egy részét napszámosokra bízták.

	A fontosabb munkák a 40 holdas uradalmi szőlőben 1776-ban így oszlottak meg: trágyahordás 337, metszés 191, karózás 420, kötözés 1337, kapálás 1530, fedés 262, döntés 366, összesen 3000-5000 óra napszámot jelentettek. Az 1770-es években karózásért 9, trágyahordásért 10, kötözésért, gyomlálásért 12, nyitásért, metszésért, fedésért 20, kapálásért, döntésért 25 dénár napszámot fizettek.		A fontosabb munkák a 40 holdas uradalmi szőlőben 1776-ban így oszlottak meg: trágyahordás 337, metszés 191, karózás 420, kötözés 1337, kapálás 1530, fedés 262, döntés 366, összesen 3000-5000 óra napszámot jelentettek. Az 1770-es években karózásért 9, trágyahordásért 10, kötözésért, gyomlálásért 12, nyitásért, metszésért, fedésért 20, kapálásért, döntésért 25 dénár napszámot fizettek.
45. sor:		45. sor:
	== Grassalkovich Présház ==		== Grassalkovich Présház ==
	[[Kép:szolo15.jpg\|thumb\|right\|450px\|Grassalkovich Présház]]		[[Kép:szolo15.jpg\|thumb\|right\|450px\|Grassalkovich Présház]]
	A község határában a ~~Bontsok~~ nevű hegy mellett volt az uradalomnak a présháza és pincéje. Az épület építésének ideje ismeretlen. A présház három szintből áll, egy földszintből, egy magasföldszintből és egy emeletből. Az emelet az uraság és a vendégei pihenőhelyéül szolgált. A földszint volt a tulajdonképpeni présház, mely helyet adott a kádak és a prések számára. A pince több részből áll. Korábban a pincében volt egy 400 akós boroshordó is. A présháznak a bor tárolása mellett urasági mulatóhely funkciója is volt. A borok részben a présházban maradtak, részben a belső pincékbe, innen pedig a kocsmákba kerültek. Kezelésük a kulcsár feladatai közé tartozott. Ez egy kényes hivatal volt, számtalan visszaélési lehetőséggel, melyek leginkább a fejtés és a feltöltés során keletkeztek.		A község határában a Boncsok nevű hegy mellett volt az uradalomnak a présháza és pincéje. Az épület építésének ideje ismeretlen. A présház három szintből áll, egy földszintből, egy magasföldszintből és egy emeletből. Az emelet az uraság és a vendégei pihenőhelyéül szolgált. A földszint volt a tulajdonképpeni présház, mely helyet adott a kádak és a prések számára. A pince több részből áll. Korábban a pincében volt egy 400 akós boroshordó is. A présháznak a bor tárolása mellett urasági mulatóhely funkciója is volt. A borok részben a présházban maradtak, részben a belső pincékbe, innen pedig a kocsmákba kerültek. Kezelésük a kulcsár feladatai közé tartozott. Ez egy kényes hivatal volt, számtalan visszaélési lehetőséggel, melyek leginkább a fejtés és a feltöltés során keletkeztek.


53. sor:		53. sor:
	A XIX. század utolsó harmadáig a szőlők nem szorultak különösebb növényvédelemre. Borvidékeink túlnyomó részén kártevőknek a méheket és a darazsakat, valamint a madarakat, elsősorban a seregélyeket tartották. A XIX. század végén három veszedelmes szőlőbetegség, a filoxéra, a peronoszpóra és a lisztharmat terjedt el. Közülük a filoxéra végezte a legnagyobb pusztítást a hazai szőlőtermő vidékeken.		A XIX. század utolsó harmadáig a szőlők nem szorultak különösebb növényvédelemre. Borvidékeink túlnyomó részén kártevőknek a méheket és a darazsakat, valamint a madarakat, elsősorban a seregélyeket tartották. A XIX. század végén három veszedelmes szőlőbetegség, a filoxéra, a peronoszpóra és a lisztharmat terjedt el. Közülük a filoxéra végezte a legnagyobb pusztítást a hazai szőlőtermő vidékeken.

	Gödöllőn a filoxéra járvány a szőlők nagy részét kipusztította, 1/3-ra csökkentette a korábbi szőlőterületek nagyságát. Utána a kevesebb befektetést igénylő és jól jövedelmező gyümölcstermelésre rendezkedtek be a gazdák. Az 1910-es évektől kezdődően egyre nagyobb számban épültek lakóházak az Öreghegyen. A régi, szőlőtermeléshez szükséges vályogból épült kicsi présházak pedig folyamatosan tűntek el a területről. A gazdasági szempontok mellett más szempontok is uralkodtak a terület beépülésével kapcsolatban. Gödöllő községe más irányba nem tudott terjeszkedni. A szőlőterület 1927-ben az újonnan ültetett homoki ~~sző- lőkkel~~ együtt kb. 100 hektárt tett ki Gödöllő határában. Az uradalom a filoxéra után nem hagyott fel a szőlőműveléssel, hanem a présház körül és a szadai határban szőlőterületeket újított fel.		Gödöllőn a filoxéra járvány a szőlők nagy részét kipusztította, 1/3-ra csökkentette a korábbi szőlőterületek nagyságát. Utána a kevesebb befektetést igénylő és jól jövedelmező gyümölcstermelésre rendezkedtek be a gazdák. Az 1910-es évektől kezdődően egyre nagyobb számban épültek lakóházak az Öreghegyen. A régi, szőlőtermeléshez szükséges vályogból épült kicsi présházak pedig folyamatosan tűntek el a területről. A gazdasági szempontok mellett más szempontok is uralkodtak a terület beépülésével kapcsolatban. Gödöllő községe más irányba nem tudott terjeszkedni. A szőlőterület 1927-ben az újonnan ültetett homoki szőlőkkel együtt kb. 100 hektárt tett ki Gödöllő határában. Az uradalom a filoxéra után nem hagyott fel a szőlőműveléssel, hanem a présház körül és a szadai határban szőlőterületeket újított fel.

Gönczi Krisztina, 2025. október 10., 08:18-n

2025-10-10T08:18:15Z

← Régebbi változat		A lap 2025. október 10., 08:18-kori változata
30. sor:		30. sor:

	== Uradalmi szőlőföldek ==		== Uradalmi szőlőföldek ==
	[[Kép:szolo11.jpg\|thumb\|right\|450px\|Gödöllői M. k[irályi] korona uradalomtérképe. [G I h 206/13]]]		[[Kép:szolo11.jpg\|thumb\|right\|450px\|Gödöllői M. k[irályi] korona uradalomtérképe. G I h 206/13]]
	A szőlőtermesztés nem csak a paraszti gazdálkodásnak képezte fontos részét, hanem az uradalom földművelésében is jelentős szerepet játszott. I. Grassalkovich Antal egyetlen olyan növényt termesztett az uradalmában, ahol nem alkalmazta a jobbágyok által kötelező szolgáltatást, a robotot, ez pedig a szőlő volt. A robotban végzett munka nem mindig volt megfelelő minőségű, így a szőlőművelés nem fért össze a robot természetével, ahol jó minőségű munkára volt szükség a jó terméshozamhoz. Éppen ezért a gróf szerződést kötött a birtokában lévő településekkel, pénzért megváltatta velük a szőlőbeli robotolást, a kapott összeget szőlőmunkások foglalkoztatására fordította. Grassalkovich Antal tisztában volt azzal, hogy a pénzes munkástól jobb és gyorsabb munkát lehetett remélni. Tehát a munkák legnagyobb részét napszámosokkal, fizetségért végeztette. I. Grassalkovich Antal csak a legdurvább műveleteket, mint például a karóvágást, karózást és azok kihúzását bízta a jobbágyaira. II. Antal már csökkentette a szőlőre fordított összegeket, mely az 1790-es években szinte eltűnt. Ezután, a többi növényhez hasonlóan, a szőlőt is robotban műveltették a jobbágyokkal, melynek meg is lett az eredménye. A tőkék elvénültek, kivesztek. Emiatt egy részüket el kellett adni. A megmaradt szőlőterületen a kényes munkák végzésé- nél vissza kellett térni a napszámosok alkalmazására. A munkák közül a trágyahordás a béresek, a döntés a vincellér feladta maradt, de a metszést, az első kötözést és a szüret egy részét napszámosokra bízták.		A szőlőtermesztés nem csak a paraszti gazdálkodásnak képezte fontos részét, hanem az uradalom földművelésében is jelentős szerepet játszott. I. Grassalkovich Antal egyetlen olyan növényt termesztett az uradalmában, ahol nem alkalmazta a jobbágyok által kötelező szolgáltatást, a robotot, ez pedig a szőlő volt. A robotban végzett munka nem mindig volt megfelelő minőségű, így a szőlőművelés nem fért össze a robot természetével, ahol jó minőségű munkára volt szükség a jó terméshozamhoz. Éppen ezért a gróf szerződést kötött a birtokában lévő településekkel, pénzért megváltatta velük a szőlőbeli robotolást, a kapott összeget szőlőmunkások foglalkoztatására fordította. Grassalkovich Antal tisztában volt azzal, hogy a pénzes munkástól jobb és gyorsabb munkát lehetett remélni. Tehát a munkák legnagyobb részét napszámosokkal, fizetségért végeztette. I. Grassalkovich Antal csak a legdurvább műveleteket, mint például a karóvágást, karózást és azok kihúzását bízta a jobbágyaira. II. Antal már csökkentette a szőlőre fordított összegeket, mely az 1790-es években szinte eltűnt. Ezután, a többi növényhez hasonlóan, a szőlőt is robotban műveltették a jobbágyokkal, melynek meg is lett az eredménye. A tőkék elvénültek, kivesztek. Emiatt egy részüket el kellett adni. A megmaradt szőlőterületen a kényes munkák végzésé- nél vissza kellett térni a napszámosok alkalmazására. A munkák közül a trágyahordás a béresek, a döntés a vincellér feladta maradt, de a metszést, az első kötözést és a szüret egy részét napszámosokra bízták.

Gönczi Krisztina, 2025. október 10., 08:18-n

2025-10-10T08:18:00Z

← Régebbi változat		A lap 2025. október 10., 08:18-kori változata
30. sor:		30. sor:

	== Uradalmi szőlőföldek ==		== Uradalmi szőlőföldek ==
	[[Kép:szolo11.jpg\|thumb\|right\|450px\|Gödöllői M. k[irályi] korona uradalomtérképe. [G I h 206/13] ~~(részlet)~~]]		[[Kép:szolo11.jpg\|thumb\|right\|450px\|Gödöllői M. k[irályi] korona uradalomtérképe. [G I h 206/13]]]
	A szőlőtermesztés nem csak a paraszti gazdálkodásnak képezte fontos részét, hanem az uradalom földművelésében is jelentős szerepet játszott. I. Grassalkovich Antal egyetlen olyan növényt termesztett az uradalmában, ahol nem alkalmazta a jobbágyok által kötelező szolgáltatást, a robotot, ez pedig a szőlő volt. A robotban végzett munka nem mindig volt megfelelő minőségű, így a szőlőművelés nem fért össze a robot természetével, ahol jó minőségű munkára volt szükség a jó terméshozamhoz. Éppen ezért a gróf szerződést kötött a birtokában lévő településekkel, pénzért megváltatta velük a szőlőbeli robotolást, a kapott összeget szőlőmunkások foglalkoztatására fordította. Grassalkovich Antal tisztában volt azzal, hogy a pénzes munkástól jobb és gyorsabb munkát lehetett remélni. Tehát a munkák legnagyobb részét napszámosokkal, fizetségért végeztette. I. Grassalkovich Antal csak a legdurvább műveleteket, mint például a karóvágást, karózást és azok kihúzását bízta a jobbágyaira. II. Antal már csökkentette a szőlőre fordított összegeket, mely az 1790-es években szinte eltűnt. Ezután, a többi növényhez hasonlóan, a szőlőt is robotban műveltették a jobbágyokkal, melynek meg is lett az eredménye. A tőkék elvénültek, kivesztek. Emiatt egy részüket el kellett adni. A megmaradt szőlőterületen a kényes munkák végzésé- nél vissza kellett térni a napszámosok alkalmazására. A munkák közül a trágyahordás a béresek, a döntés a vincellér feladta maradt, de a metszést, az első kötözést és a szüret egy részét napszámosokra bízták.		A szőlőtermesztés nem csak a paraszti gazdálkodásnak képezte fontos részét, hanem az uradalom földművelésében is jelentős szerepet játszott. I. Grassalkovich Antal egyetlen olyan növényt termesztett az uradalmában, ahol nem alkalmazta a jobbágyok által kötelező szolgáltatást, a robotot, ez pedig a szőlő volt. A robotban végzett munka nem mindig volt megfelelő minőségű, így a szőlőművelés nem fért össze a robot természetével, ahol jó minőségű munkára volt szükség a jó terméshozamhoz. Éppen ezért a gróf szerződést kötött a birtokában lévő településekkel, pénzért megváltatta velük a szőlőbeli robotolást, a kapott összeget szőlőmunkások foglalkoztatására fordította. Grassalkovich Antal tisztában volt azzal, hogy a pénzes munkástól jobb és gyorsabb munkát lehetett remélni. Tehát a munkák legnagyobb részét napszámosokkal, fizetségért végeztette. I. Grassalkovich Antal csak a legdurvább műveleteket, mint például a karóvágást, karózást és azok kihúzását bízta a jobbágyaira. II. Antal már csökkentette a szőlőre fordított összegeket, mely az 1790-es években szinte eltűnt. Ezután, a többi növényhez hasonlóan, a szőlőt is robotban műveltették a jobbágyokkal, melynek meg is lett az eredménye. A tőkék elvénültek, kivesztek. Emiatt egy részüket el kellett adni. A megmaradt szőlőterületen a kényes munkák végzésé- nél vissza kellett térni a napszámosok alkalmazására. A munkák közül a trágyahordás a béresek, a döntés a vincellér feladta maradt, de a metszést, az első kötözést és a szüret egy részét napszámosokra bízták.

Gönczi Krisztina, 2025. október 10., 08:15-n

2025-10-10T08:15:11Z

← Régebbi változat		A lap 2025. október 10., 08:15-kori változata
11. sor:		11. sor:

	== Szőlőtermelés ==		== Szőlőtermelés ==
	[[Kép:szolo14.jpg\|thumb\|right\|~~400px~~\|Gödöllői Sörgyár utca 2. sz. pincéje]]		[[Kép:szolo14.jpg\|thumb\|right\|380px\|Gödöllői Sörgyár utca 2. sz. pincéje]]
	1725-ben 12 akó bora termett a községnek. 1726 és 1737 között 349 akó bort termeltek a faluban, ebből 1730-ban 23-at. A következő években ugrásszerű fejlődés indult meg: 1741-ben 440, 1743-ban 740, 1757-ben 782 akó bor került a hordókba. 1760 és 1771 között pedig 1886 akó bort termeltek a helyi gazdák. Volt olyan jobbágy, aki 30 akó bort termelt 10 év alatt, de volt olyan is, egy Tóth György nevű, aki 1741-ben az összesen termelt 440 akóból egymaga 30-at állított elő. A jobbágyok leginkább vörösbort termeltek. Minősége nem lehetett valami jó, hiszen inkább a mennyiséget helyezték előtérbe, de így is szép jövedelmet jelentett a falu lakói számára.		1725-ben 12 akó bora termett a községnek. 1726 és 1737 között 349 akó bort termeltek a faluban, ebből 1730-ban 23-at. A következő években ugrásszerű fejlődés indult meg: 1741-ben 440, 1743-ban 740, 1757-ben 782 akó bor került a hordókba. 1760 és 1771 között pedig 1886 akó bort termeltek a helyi gazdák. Volt olyan jobbágy, aki 30 akó bort termelt 10 év alatt, de volt olyan is, egy Tóth György nevű, aki 1741-ben az összesen termelt 440 akóból egymaga 30-at állított elő. A jobbágyok leginkább vörösbort termeltek. Minősége nem lehetett valami jó, hiszen inkább a mennyiséget helyezték előtérbe, de így is szép jövedelmet jelentett a falu lakói számára.

Gönczi Krisztina, 2025. október 10., 08:14-n

2025-10-10T08:14:32Z

← Régebbi változat		A lap 2025. október 10., 08:14-kori változata
11. sor:		11. sor:

	== Szőlőtermelés ==		== Szőlőtermelés ==
	[[Kép:~~szolo10~~.jpg\|thumb\|right\|400px\|Gödöllői Sörgyár utca 2. sz. pincéje]]		[[Kép:szolo14.jpg\|thumb\|right\|400px\|Gödöllői Sörgyár utca 2. sz. pincéje]]
	1725-ben 12 akó bora termett a községnek. 1726 és 1737 között 349 akó bort termeltek a faluban, ebből 1730-ban 23-at. A következő években ugrásszerű fejlődés indult meg: 1741-ben 440, 1743-ban 740, 1757-ben 782 akó bor került a hordókba. 1760 és 1771 között pedig 1886 akó bort termeltek a helyi gazdák. Volt olyan jobbágy, aki 30 akó bort termelt 10 év alatt, de volt olyan is, egy Tóth György nevű, aki 1741-ben az összesen termelt 440 akóból egymaga 30-at állított elő. A jobbágyok leginkább vörösbort termeltek. Minősége nem lehetett valami jó, hiszen inkább a mennyiséget helyezték előtérbe, de így is szép jövedelmet jelentett a falu lakói számára.		1725-ben 12 akó bora termett a községnek. 1726 és 1737 között 349 akó bort termeltek a faluban, ebből 1730-ban 23-at. A következő években ugrásszerű fejlődés indult meg: 1741-ben 440, 1743-ban 740, 1757-ben 782 akó bor került a hordókba. 1760 és 1771 között pedig 1886 akó bort termeltek a helyi gazdák. Volt olyan jobbágy, aki 30 akó bort termelt 10 év alatt, de volt olyan is, egy Tóth György nevű, aki 1741-ben az összesen termelt 440 akóból egymaga 30-at állított elő. A jobbágyok leginkább vörösbort termeltek. Minősége nem lehetett valami jó, hiszen inkább a mennyiséget helyezték előtérbe, de így is szép jövedelmet jelentett a falu lakói számára.

Gönczi Krisztina, 2025. október 10., 08:13-n

2025-10-10T08:13:59Z

← Régebbi változat		A lap 2025. október 10., 08:13-kori változata
11. sor:		11. sor:

	== Szőlőtermelés ==		== Szőlőtermelés ==
	[[Kép:~~szolo14~~.jpg\|thumb\|right\|400px\|Gödöllői Sörgyár utca 2. sz. pincéje]]		[[Kép:szolo10.jpg\|thumb\|right\|400px\|Gödöllői Sörgyár utca 2. sz. pincéje]]
	1725-ben 12 akó bora termett a községnek. 1726 és 1737 között 349 akó bort termeltek a faluban, ebből 1730-ban 23-at. A következő években ugrásszerű fejlődés indult meg: 1741-ben 440, 1743-ban 740, 1757-ben 782 akó bor került a hordókba. 1760 és 1771 között pedig 1886 akó bort termeltek a helyi gazdák. Volt olyan jobbágy, aki 30 akó bort termelt 10 év alatt, de volt olyan is, egy Tóth György nevű, aki 1741-ben az összesen termelt 440 akóból egymaga 30-at állított elő. A jobbágyok leginkább vörösbort termeltek. Minősége nem lehetett valami jó, hiszen inkább a mennyiséget helyezték előtérbe, de így is szép jövedelmet jelentett a falu lakói számára.		1725-ben 12 akó bora termett a községnek. 1726 és 1737 között 349 akó bort termeltek a faluban, ebből 1730-ban 23-at. A következő években ugrásszerű fejlődés indult meg: 1741-ben 440, 1743-ban 740, 1757-ben 782 akó bor került a hordókba. 1760 és 1771 között pedig 1886 akó bort termeltek a helyi gazdák. Volt olyan jobbágy, aki 30 akó bort termelt 10 év alatt, de volt olyan is, egy Tóth György nevű, aki 1741-ben az összesen termelt 440 akóból egymaga 30-at állított elő. A jobbágyok leginkább vörösbort termeltek. Minősége nem lehetett valami jó, hiszen inkább a mennyiséget helyezték előtérbe, de így is szép jövedelmet jelentett a falu lakói számára.

Gönczi Krisztina, 2025. október 10., 08:12-n

2025-10-10T08:12:57Z

← Régebbi változat		A lap 2025. október 10., 08:12-kori változata
57. sor:		57. sor:


	== Gödöllő Vidéki Borászati Szövetkezet == [[Kép:szolo13.jpg\|thumb\|right\|~~450px~~\|Szabadság tér, szüreti felvonulás Gödöllőn 1933-ban. Fotó: Fortepan/ Fotó adományozó Somogyvári Gergő)]]		== Gödöllő Vidéki Borászati Szövetkezet ==
			[[Kép:szolo13.jpg\|thumb\|right\|400px\|Szabadság tér, szüreti felvonulás Gödöllőn 1933-ban. Fotó: Fortepan/ Fotó adományozó Somogyvári Gergő)]]
	Gödöllő egyik jó nevű vállalata a koronauradalom felügyelete alatt álló „Gödöllő Vidéki Borászati Szövetkezet” volt, mely 1890-ben alakult. A gödöllőiek közül már többen is próbálkoztak a vidék bortermelésének föllendítésével, sikertelenül. Végül Ivánka Imre állt a szövetkezet élére, és azt magas színvonalra emelte. Ivánka Imre nyaralóját a máriabesnyői szőlőskertek közepére építette. A borászati szövetkezet 10 évre bérbe vette a koronauradalom présházát és pincéjét, ahol átlagosan 8000 hektoliter bort tartottak raktáron. A borokat nem csak a helyi szőlőkből nyerték, hanem híres bortermő vidékekről is vásárolták.		Gödöllő egyik jó nevű vállalata a koronauradalom felügyelete alatt álló „Gödöllő Vidéki Borászati Szövetkezet” volt, mely 1890-ben alakult. A gödöllőiek közül már többen is próbálkoztak a vidék bortermelésének föllendítésével, sikertelenül. Végül Ivánka Imre állt a szövetkezet élére, és azt magas színvonalra emelte. Ivánka Imre nyaralóját a máriabesnyői szőlőskertek közepére építette. A borászati szövetkezet 10 évre bérbe vette a koronauradalom présházát és pincéjét, ahol átlagosan 8000 hektoliter bort tartottak raktáron. A borokat nem csak a helyi szőlőkből nyerték, hanem híres bortermő vidékekről is vásárolták.

Gönczi Krisztina, 2025. október 10., 08:12-n

2025-10-10T08:12:31Z

← Régebbi változat		A lap 2025. október 10., 08:12-kori változata
56. sor:		56. sor:


	[[Kép:szolo13.jpg\|thumb\|right\|450px\|Szabadság tér, szüreti felvonulás Gödöllőn 1933-ban. Fotó: Fortepan/ Fotó adományozó Somogyvári Gergő)]]
	~~== Gödöllő Vidéki Borászati Szövetkezet ==~~		== Gödöllő Vidéki Borászati Szövetkezet == [[Kép:szolo13.jpg\|thumb\|right\|450px\|Szabadság tér, szüreti felvonulás Gödöllőn 1933-ban. Fotó: Fortepan/ Fotó adományozó Somogyvári Gergő)]]

	Gödöllő egyik jó nevű vállalata a koronauradalom felügyelete alatt álló „Gödöllő Vidéki Borászati Szövetkezet” volt, mely 1890-ben alakult. A gödöllőiek közül már többen is próbálkoztak a vidék bortermelésének föllendítésével, sikertelenül. Végül Ivánka Imre állt a szövetkezet élére, és azt magas színvonalra emelte. Ivánka Imre nyaralóját a máriabesnyői szőlőskertek közepére építette. A borászati szövetkezet 10 évre bérbe vette a koronauradalom présházát és pincéjét, ahol átlagosan 8000 hektoliter bort tartottak raktáron. A borokat nem csak a helyi szőlőkből nyerték, hanem híres bortermő vidékekről is vásárolták.		Gödöllő egyik jó nevű vállalata a koronauradalom felügyelete alatt álló „Gödöllő Vidéki Borászati Szövetkezet” volt, mely 1890-ben alakult. A gödöllőiek közül már többen is próbálkoztak a vidék bortermelésének föllendítésével, sikertelenül. Végül Ivánka Imre állt a szövetkezet élére, és azt magas színvonalra emelte. Ivánka Imre nyaralóját a máriabesnyői szőlőskertek közepére építette. A borászati szövetkezet 10 évre bérbe vette a koronauradalom présházát és pincéjét, ahol átlagosan 8000 hektoliter bort tartottak raktáron. A borokat nem csak a helyi szőlőkből nyerték, hanem híres bortermő vidékekről is vásárolták.