Pecznik János - Laptörténet

Gönczi Krisztina, 2025. május 26., 07:39-n

2025-05-26T07:39:46Z

← Régebbi változat		A lap 2025. május 26., 07:39-kori változata
65. sor:		65. sor:
	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]
	[[Kategória:Tanárok]]		[[Kategória:Tanárok]]
			[[Kategória:Tematikus évek]]
			[[Kategória:Tudomány Éve 2025]]

Gönczi Krisztina, 2015. február 24., 09:09-n

2015-02-24T09:09:33Z

← Régebbi változat		A lap 2015. február 24., 09:09-kori változata
15. sor:		15. sor:
	Győrben kezdett el dolgozni a Graáb és Társa Műbőrgyárban. Innen pályázta meg 1939-ben a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia tanársegédi állását. A sikeres pályázattal Kuthy Sándor professzor mellé került, akivel többször összehozta még a sors pályája folyamán. A tanársegédi állás mellett a Keszthelyi Kereskedelmi Szakközépiskola igazgatója is lett. Ez szép szakasza volt életének, mert nagy élvezettel vetette bele magát a tanításba. 1940-ben Észak-Erdély visszacsatolásakor Kuthy professzor Kolozsvárra ment. Pecznik János nem követte professzorát, nem akarta itt hagyni a szüleit. Pályázat útján elnyerte a Szarvasi Mezőgazdaság Felsőfokú Tanintézet kémiatanári állását, ahol hamarosan igazgatóhelyettes lett. A háború alatt többször is behívták [[Gödöllő]]re a Katonai Kiegészítő Parancsnokságra. Karpaszományos hadapród őrmesteri rangot kapott, és a hadtáp élelmiszerellátó részlegéhez osztották be. A háború alatt szülei visszaköltöztek Tápiószelére.		Győrben kezdett el dolgozni a Graáb és Társa Műbőrgyárban. Innen pályázta meg 1939-ben a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia tanársegédi állását. A sikeres pályázattal Kuthy Sándor professzor mellé került, akivel többször összehozta még a sors pályája folyamán. A tanársegédi állás mellett a Keszthelyi Kereskedelmi Szakközépiskola igazgatója is lett. Ez szép szakasza volt életének, mert nagy élvezettel vetette bele magát a tanításba. 1940-ben Észak-Erdély visszacsatolásakor Kuthy professzor Kolozsvárra ment. Pecznik János nem követte professzorát, nem akarta itt hagyni a szüleit. Pályázat útján elnyerte a Szarvasi Mezőgazdaság Felsőfokú Tanintézet kémiatanári állását, ahol hamarosan igazgatóhelyettes lett. A háború alatt többször is behívták [[Gödöllő]]re a Katonai Kiegészítő Parancsnokságra. Karpaszományos hadapród őrmesteri rangot kapott, és a hadtáp élelmiszerellátó részlegéhez osztották be. A háború alatt szülei visszaköltöztek Tápiószelére.

	Budapest ostromát Nagytéténynél élte át, ahonnan csapatteste feloszlása után gyalogosan indult el szüleihez. Budapesten a Hungária körútnál szovjet fogságba esett, és [[~~Gödöllőre~~]] került a premontrei gimnázium épületében létesített hadifogoly gyűjtőtáborba. Pestről gyalog kellett megtenni az utat [[Gödöllő]]ig. Volt olyan időszak, hogy 40.000 embert is bezsúfoltak a gimnáziumba. Fűtés nem volt, gyönge volt az élelmezés, rendszerint silány sárgaborsólevest adtak, amitől hasmenést kaptak. Lehetetlenség volt megszökni a négyszeres drótkerítéssel körülvett táborból. 1945 januárban esett fogságba és márciusban tovább szállították őket Ceglédre egy újabb gyűjtőtáborba, ahonnan a Szovjetunióba vitték volna őket szerelvényeken a terv szerint. Júniusban azonban sikerült kiszabadulnia a táborból elbocsájtó igazolvánnyal.		Budapest ostromát Nagytéténynél élte át, ahonnan csapatteste feloszlása után gyalogosan indult el szüleihez. Budapesten a Hungária körútnál szovjet fogságba esett, és [[Gödöllő]]re került a premontrei gimnázium épületében létesített hadifogoly gyűjtőtáborba. Pestről gyalog kellett megtenni az utat [[Gödöllő]]ig. Volt olyan időszak, hogy 40.000 embert is bezsúfoltak a gimnáziumba. Fűtés nem volt, gyönge volt az élelmezés, rendszerint silány sárgaborsólevest adtak, amitől hasmenést kaptak. Lehetetlenség volt megszökni a négyszeres drótkerítéssel körülvett táborból. 1945 januárban esett fogságba és márciusban tovább szállították őket Ceglédre egy újabb gyűjtőtáborba, ahonnan a Szovjetunióba vitték volna őket szerelvényeken a terv szerint. Júniusban azonban sikerült kiszabadulnia a táborból elbocsájtó igazolvánnyal.

	Amikor Tápiószelén kiheverte a fogság viszontagságait, megerősödött, visszament a régi állomáshelyére, a szarvasi Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Felsőfokú Tanintézetbe. 1946-ban ismét Keszthelyre helyezték a mezőgazdasági szakközépiskolába. Kémiatanár és igazgatóhelyettes, majd az időközben megszervezett Mezőgazdasági Tanárképző igazgatója lett. 1948-ban Tolna megyébe, Lengyel községbe került, az itt létesített Mezőgazdasági Szakközépiskola kémia tanári és igazgatóhelyettesi állását töltötte be. 1950-ben fia született, és Lengyelből már családosan Debrecenbe ment a Mezőgazdasági Akadémiára, ahonnan fia egészségügyi problémái miatt rövid idő után távozott. Budapesten a Földművelési Minisztériumban, majd a szerveződő agráregyetemen kapott állást, ismét Kuthy professzor mellett lett adjunktus. Ebben az időben nem volt saját lakása, albérletben lakott Budán, családja pedig hol Tápiószelén, hol Keszthelyen tartózkodott a nagyszülőknél.		Amikor Tápiószelén kiheverte a fogság viszontagságait, megerősödött, visszament a régi állomáshelyére, a szarvasi Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Felsőfokú Tanintézetbe. 1946-ban ismét Keszthelyre helyezték a mezőgazdasági szakközépiskolába. Kémiatanár és igazgatóhelyettes, majd az időközben megszervezett Mezőgazdasági Tanárképző igazgatója lett. 1948-ban Tolna megyébe, Lengyel községbe került, az itt létesített Mezőgazdasági Szakközépiskola kémia tanári és igazgatóhelyettesi állását töltötte be. 1950-ben fia született, és Lengyelből már családosan Debrecenbe ment a Mezőgazdasági Akadémiára, ahonnan fia egészségügyi problémái miatt rövid idő után távozott. Budapesten a Földművelési Minisztériumban, majd a szerveződő agráregyetemen kapott állást, ismét Kuthy professzor mellett lett adjunktus. Ebben az időben nem volt saját lakása, albérletben lakott Budán, családja pedig hol Tápiószelén, hol Keszthelyen tartózkodott a nagyszülőknél.

Gönczi Krisztina, 2015. február 24., 09:09-n

2015-02-24T09:09:21Z

← Régebbi változat		A lap 2015. február 24., 09:09-kori változata
15. sor:		15. sor:
	Győrben kezdett el dolgozni a Graáb és Társa Műbőrgyárban. Innen pályázta meg 1939-ben a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia tanársegédi állását. A sikeres pályázattal Kuthy Sándor professzor mellé került, akivel többször összehozta még a sors pályája folyamán. A tanársegédi állás mellett a Keszthelyi Kereskedelmi Szakközépiskola igazgatója is lett. Ez szép szakasza volt életének, mert nagy élvezettel vetette bele magát a tanításba. 1940-ben Észak-Erdély visszacsatolásakor Kuthy professzor Kolozsvárra ment. Pecznik János nem követte professzorát, nem akarta itt hagyni a szüleit. Pályázat útján elnyerte a Szarvasi Mezőgazdaság Felsőfokú Tanintézet kémiatanári állását, ahol hamarosan igazgatóhelyettes lett. A háború alatt többször is behívták [[Gödöllő]]re a Katonai Kiegészítő Parancsnokságra. Karpaszományos hadapród őrmesteri rangot kapott, és a hadtáp élelmiszerellátó részlegéhez osztották be. A háború alatt szülei visszaköltöztek Tápiószelére.		Győrben kezdett el dolgozni a Graáb és Társa Műbőrgyárban. Innen pályázta meg 1939-ben a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia tanársegédi állását. A sikeres pályázattal Kuthy Sándor professzor mellé került, akivel többször összehozta még a sors pályája folyamán. A tanársegédi állás mellett a Keszthelyi Kereskedelmi Szakközépiskola igazgatója is lett. Ez szép szakasza volt életének, mert nagy élvezettel vetette bele magát a tanításba. 1940-ben Észak-Erdély visszacsatolásakor Kuthy professzor Kolozsvárra ment. Pecznik János nem követte professzorát, nem akarta itt hagyni a szüleit. Pályázat útján elnyerte a Szarvasi Mezőgazdaság Felsőfokú Tanintézet kémiatanári állását, ahol hamarosan igazgatóhelyettes lett. A háború alatt többször is behívták [[Gödöllő]]re a Katonai Kiegészítő Parancsnokságra. Karpaszományos hadapród őrmesteri rangot kapott, és a hadtáp élelmiszerellátó részlegéhez osztották be. A háború alatt szülei visszaköltöztek Tápiószelére.

	Budapest ostromát Nagytéténynél élte át, ahonnan csapatteste feloszlása után gyalogosan indult el szüleihez. Budapesten a Hungária körútnál szovjet fogságba esett, és [[Gödöllőre]] került a premontrei gimnázium épületében létesített hadifogoly gyűjtőtáborba. Pestről gyalog kellett megtenni az utat [[~~Gödöllőig~~]]. Volt olyan időszak, hogy 40.000 embert is bezsúfoltak a gimnáziumba. Fűtés nem volt, gyönge volt az élelmezés, rendszerint silány sárgaborsólevest adtak, amitől hasmenést kaptak. Lehetetlenség volt megszökni a négyszeres drótkerítéssel körülvett táborból. 1945 januárban esett fogságba és márciusban tovább szállították őket Ceglédre egy újabb gyűjtőtáborba, ahonnan a Szovjetunióba vitték volna őket szerelvényeken a terv szerint. Júniusban azonban sikerült kiszabadulnia a táborból elbocsájtó igazolvánnyal.		Budapest ostromát Nagytéténynél élte át, ahonnan csapatteste feloszlása után gyalogosan indult el szüleihez. Budapesten a Hungária körútnál szovjet fogságba esett, és [[Gödöllőre]] került a premontrei gimnázium épületében létesített hadifogoly gyűjtőtáborba. Pestről gyalog kellett megtenni az utat [[Gödöllő]]ig. Volt olyan időszak, hogy 40.000 embert is bezsúfoltak a gimnáziumba. Fűtés nem volt, gyönge volt az élelmezés, rendszerint silány sárgaborsólevest adtak, amitől hasmenést kaptak. Lehetetlenség volt megszökni a négyszeres drótkerítéssel körülvett táborból. 1945 januárban esett fogságba és márciusban tovább szállították őket Ceglédre egy újabb gyűjtőtáborba, ahonnan a Szovjetunióba vitték volna őket szerelvényeken a terv szerint. Júniusban azonban sikerült kiszabadulnia a táborból elbocsájtó igazolvánnyal.

	Amikor Tápiószelén kiheverte a fogság viszontagságait, megerősödött, visszament a régi állomáshelyére, a szarvasi Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Felsőfokú Tanintézetbe. 1946-ban ismét Keszthelyre helyezték a mezőgazdasági szakközépiskolába. Kémiatanár és igazgatóhelyettes, majd az időközben megszervezett Mezőgazdasági Tanárképző igazgatója lett. 1948-ban Tolna megyébe, Lengyel községbe került, az itt létesített Mezőgazdasági Szakközépiskola kémia tanári és igazgatóhelyettesi állását töltötte be. 1950-ben fia született, és Lengyelből már családosan Debrecenbe ment a Mezőgazdasági Akadémiára, ahonnan fia egészségügyi problémái miatt rövid idő után távozott. Budapesten a Földművelési Minisztériumban, majd a szerveződő agráregyetemen kapott állást, ismét Kuthy professzor mellett lett adjunktus. Ebben az időben nem volt saját lakása, albérletben lakott Budán, családja pedig hol Tápiószelén, hol Keszthelyen tartózkodott a nagyszülőknél.		Amikor Tápiószelén kiheverte a fogság viszontagságait, megerősödött, visszament a régi állomáshelyére, a szarvasi Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Felsőfokú Tanintézetbe. 1946-ban ismét Keszthelyre helyezték a mezőgazdasági szakközépiskolába. Kémiatanár és igazgatóhelyettes, majd az időközben megszervezett Mezőgazdasági Tanárképző igazgatója lett. 1948-ban Tolna megyébe, Lengyel községbe került, az itt létesített Mezőgazdasági Szakközépiskola kémia tanári és igazgatóhelyettesi állását töltötte be. 1950-ben fia született, és Lengyelből már családosan Debrecenbe ment a Mezőgazdasági Akadémiára, ahonnan fia egészségügyi problémái miatt rövid idő után távozott. Budapesten a Földművelési Minisztériumban, majd a szerveződő agráregyetemen kapott állást, ismét Kuthy professzor mellett lett adjunktus. Ebben az időben nem volt saját lakása, albérletben lakott Budán, családja pedig hol Tápiószelén, hol Keszthelyen tartózkodott a nagyszülőknél.

Gönczi Krisztina, 2015. február 24., 09:09-n

2015-02-24T09:09:09Z

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. szeptember 13., 09:44-n

2012-09-13T09:44:30Z

← Régebbi változat		A lap 2012. szeptember 13., 09:44-kori változata
9. sor:		9. sor:

	Iskoláit Tápiószelén osztatlan iskolában kezdte, nagyon szeretett olvasni, jól tanult, hamar elsajátította a négy év anyagát. Tanítója javaslatára szülei beíratták az aszódi gimnáziumba, taníttatását a Benediktiek is támogatták. Időközben a szülők Budapestre költöztek, édesapja a Deák téri evangélikus iskolában lett pedellus, édesanyja pedig szakácsnő a püspöki konyhán. Pecznik János is a fővárosban folytatta tanulmányait a Vas utcai Felsőfokú Kereskedelmi Iskolában, ahol 1933-ban kitűnően érettségizett. Tanára volt például Szerb Antal író, irodalomtörténész, aki az irodalom szeretetére nevelte őt. Egy évig a Török és Társa Gyógyszerészeti Gyárban dolgozott. Majd beiratkozott a József Nádor Tudományegyetemre, ahol 1938-ban vegyészmérnöki és mezőgazdasági szaktanári diplomát szerzett. Megírta egyetemi doktori disszertációját a műegyetem kémia tanszékén, de a második világháború kitörése és opponens tanárának tragikus halála miatt megvédeni már nem tudta.		Iskoláit Tápiószelén osztatlan iskolában kezdte, nagyon szeretett olvasni, jól tanult, hamar elsajátította a négy év anyagát. Tanítója javaslatára szülei beíratták az aszódi gimnáziumba, taníttatását a Benediktiek is támogatták. Időközben a szülők Budapestre költöztek, édesapja a Deák téri evangélikus iskolában lett pedellus, édesanyja pedig szakácsnő a püspöki konyhán. Pecznik János is a fővárosban folytatta tanulmányait a Vas utcai Felsőfokú Kereskedelmi Iskolában, ahol 1933-ban kitűnően érettségizett. Tanára volt például Szerb Antal író, irodalomtörténész, aki az irodalom szeretetére nevelte őt. Egy évig a Török és Társa Gyógyszerészeti Gyárban dolgozott. Majd beiratkozott a József Nádor Tudományegyetemre, ahol 1938-ban vegyészmérnöki és mezőgazdasági szaktanári diplomát szerzett. Megírta egyetemi doktori disszertációját a műegyetem kémia tanszékén, de a második világháború kitörése és opponens tanárának tragikus halála miatt megvédeni már nem tudta.



27. sor:		26. sor:

	1984-ben vonult nyugdíjba, de tudományos és oktatói munkáját tovább folytatta, míg egészségi állapota engedte.		1984-ben vonult nyugdíjba, de tudományos és oktatói munkáját tovább folytatta, míg egészségi állapota engedte.



35. sor:		33. sor:

	„Igazi pedagógusként a jövőről is gondoskodott – írja róla Hajnal Irén, a TIT [[gödöllői]] szervezetének titkára –, az egyetemen ezekben az években alakult hallgatói TIT-csoport tagjai megismerhették, hogyan kell egyszerűen, szerényen és közérthetően átadni a tudást és tisztelni a ránk figyelő embert. Közvetlensége, emberi magatartása tette őt az egyik legismertebb, legnépszerűbb [[gödöllői]] professzorrá.”		„Igazi pedagógusként a jövőről is gondoskodott – írja róla Hajnal Irén, a TIT [[gödöllői]] szervezetének titkára –, az egyetemen ezekben az években alakult hallgatói TIT-csoport tagjai megismerhették, hogyan kell egyszerűen, szerényen és közérthetően átadni a tudást és tisztelni a ránk figyelő embert. Közvetlensége, emberi magatartása tette őt az egyik legismertebb, legnépszerűbb [[gödöllői]] professzorrá.”



41. sor:		38. sor:

	Rövid ideig tartó súlyos szenvedés után 1997. február 3-án hunyt el. Hamvait családja a tápiószelei evangélikus temetőben, szülei sírjában helyezte el.		Rövid ideig tartó súlyos szenvedés után 1997. február 3-án hunyt el. Hamvait családja a tápiószelei evangélikus temetőben, szülei sírjában helyezte el.



51. sor:		47. sor:
	*Levéltrágyázás (szerkesztő)		*Levéltrágyázás (szerkesztő)
	*Műtrágyázás karbamiddal (szerző)		*Műtrágyázás karbamiddal (szerző)



59. sor:		54. sor:
	*Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztje (1994)		*Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztje (1994)
	*Felsőoktatás Kiváló Dolgozója (1953) – erre volt a legbüszkébb, ezt tartotta élete legfontosabb szolgálatának		*Felsőoktatás Kiváló Dolgozója (1953) – erre volt a legbüszkébb, ezt tartotta élete legfontosabb szolgálatának



	== Forrás ==		== Forrás ==

	*[http://www.szolgalat.com/gszolga110601.pdf Gödöllői Szolgálat 2011. május 31. XX. évf. 20. sz. (szerző:G. Merva Mária)]		*[http://www.szolgalat.com/gszolga110601.pdf Gödöllői Szolgálat 2011. május 31. XX. évf. 20. szám. (szerző:G. Merva Mária)]
	*[http://www.antikva.hu Antikva honlapja]		*[http://www.antikva.hu Antikva honlapja]
	*[http://www.antikvarium.hu Antikvarium honlapja]		*[http://www.antikvarium.hu Antikvarium honlapja]

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. szeptember 13., 08:25-n

2012-09-13T08:25:22Z

← Régebbi változat		A lap 2012. szeptember 13., 08:25-kori változata
64. sor:		64. sor:
	== Forrás ==		== Forrás ==

	*[http://www.szolgalat.com/gszolga110601.pdf Gödöllői Szolgálat XX. évf. 20. ~~szám 2011. május 31. 6~~. ~~oldal~~(szerző:G. Merva Mária)]		*[http://www.szolgalat.com/gszolga110601.pdf Gödöllői Szolgálat 2011. május 31. XX. évf. 20. sz. (szerző:G. Merva Mária)]
	*[http://www.antikva.hu Antikva honlapja]		*[http://www.antikva.hu Antikva honlapja]
	*[http://www.antikvarium.hu Antikvarium honlapja]		*[http://www.antikvarium.hu Antikvarium honlapja]

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. szeptember 13., 08:23-n

2012-09-13T08:23:09Z

← Régebbi változat		A lap 2012. szeptember 13., 08:23-kori változata
64. sor:		64. sor:
	== Forrás ==		== Forrás ==

	*http://www.szolgalat.com/gszolga110601.pdf		*[http://www.szolgalat.com/gszolga110601.pdf Gödöllői Szolgálat XX. évf. 20. szám 2011. május 31. 6. oldal(szerző:G. Merva Mária)]
	*http://www.antikva.hu		*[http://www.antikva.hu Antikva honlapja]
	*http://www.antikvarium.hu		*[http://www.antikvarium.hu Antikvarium honlapja]


			[[Kategória:Személyek]]
	[[Kategória:Tanárok]]		[[Kategória:Tanárok]]
	~~[[Kategória:Személyek]]~~

Gergely Gyöngyvér Ildikó: /* Forrás */

2011-10-11T08:13:10Z

Forrás

← Régebbi változat		A lap 2011. október 11., 08:13-kori változata
70. sor:		70. sor:

	[[Kategória:Tanárok]]		[[Kategória:Tanárok]]
			[[Kategória:Személyek]]

Gergely Gyöngyvér Ildikó: /* Forrás */

2011-09-01T13:48:01Z

Forrás

← Régebbi változat		A lap 2011. szeptember 1., 13:48-kori változata
67. sor:		67. sor:
	*http://www.antikva.hu		*http://www.antikva.hu
	*http://www.antikvarium.hu		*http://www.antikvarium.hu


			[[Kategória:Tanárok]]

Gönczi Krisztina Éva, 2011. augusztus 12., 07:56-n

2011-08-12T07:56:17Z

← Régebbi változat		A lap 2011. augusztus 12., 07:56-kori változata
24. sor:		24. sor:
	1956-ban az Agronómiai Kar dékánja volt. Az október 23-i eseményeket Budapesten élte át, az egyetem Villányi úti épületében. Máthé Imre, az egyetem akkori rektora, rábízta a [[gödöllői]] események irányítását. 1956. október 27-én megalakult az egyetemen az Ideiglenes Nemzeti Tanács, melynek elnökévé választották Pecznik Jánost. A forradalom idején fő törekvése volt a rend fenntartása, az emberi életek megvédése, a [[Gödöllőn]] rekedt diákok és alkalmazottak ellátása. A forradalmat követően több neves professzort eltávolítottak az egyetemről, Pecznik Jánosnak nem esett bántódása. A fegyelmi vizsgálat jegyzőkönyve szerint azt mondta: „Előre láttam, szinte lépésről lépésre, hogy mi fog történni, tudtam, hogy mi lesz a vége, ezért legfőbb törekvésünk az első perctől kezdve az emberi életek megvédése, a rend fenntartása és az itt rekedt hallgatók, alkalmazottak élelmezési ellátása.”		1956-ban az Agronómiai Kar dékánja volt. Az október 23-i eseményeket Budapesten élte át, az egyetem Villányi úti épületében. Máthé Imre, az egyetem akkori rektora, rábízta a [[gödöllői]] események irányítását. 1956. október 27-én megalakult az egyetemen az Ideiglenes Nemzeti Tanács, melynek elnökévé választották Pecznik Jánost. A forradalom idején fő törekvése volt a rend fenntartása, az emberi életek megvédése, a [[Gödöllőn]] rekedt diákok és alkalmazottak ellátása. A forradalmat követően több neves professzort eltávolítottak az egyetemről, Pecznik Jánosnak nem esett bántódása. A fegyelmi vizsgálat jegyzőkönyve szerint azt mondta: „Előre láttam, szinte lépésről lépésre, hogy mi fog történni, tudtam, hogy mi lesz a vége, ezért legfőbb törekvésünk az első perctől kezdve az emberi életek megvédése, a rend fenntartása és az itt rekedt hallgatók, alkalmazottak élelmezési ellátása.”

	A talajerő-gazdálkodás, a műtrágyázás, a levélen keresztüli trágyázás kérdései című akadémiai doktori disszertációját 1968-ban védte meg. A [[~~gödöllő~~]]i egyetemen 1952-1980 között tanszékvezető, 1956-tól 1959-ig dékán, 1969-1978 között rektorhelyettes volt.		A talajerő-gazdálkodás, a műtrágyázás, a levélen keresztüli trágyázás kérdései című akadémiai doktori disszertációját 1968-ban védte meg. A [[gödöllői]] egyetemen 1952-1980 között tanszékvezető, 1956-tól 1959-ig dékán, 1969-1978 között rektorhelyettes volt.

	1984-ben vonult nyugdíjba, de tudományos és oktatói munkáját tovább folytatta, míg egészségi állapota engedte.		1984-ben vonult nyugdíjba, de tudományos és oktatói munkáját tovább folytatta, míg egészségi állapota engedte.

← Régebbi változat		A lap 2015. február 24., 09:09-kori változata
13. sor:		13. sor:
	== Életpályája ==		== Életpályája ==
	[[Kép:pecznik.jpg\|400px\|bélyegkép\|Pecznik János]]		[[Kép:pecznik.jpg\|400px\|bélyegkép\|Pecznik János]]
	Győrben kezdett el dolgozni a Graáb és Társa Műbőrgyárban. Innen pályázta meg 1939-ben a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia tanársegédi állását. A sikeres pályázattal Kuthy Sándor professzor mellé került, akivel többször összehozta még a sors pályája folyamán. A tanársegédi állás mellett a Keszthelyi Kereskedelmi Szakközépiskola igazgatója is lett. Ez szép szakasza volt életének, mert nagy élvezettel vetette bele magát a tanításba. 1940-ben Észak-Erdély visszacsatolásakor Kuthy professzor Kolozsvárra ment. Pecznik János nem követte professzorát, nem akarta itt hagyni a szüleit. Pályázat útján elnyerte a Szarvasi Mezőgazdaság Felsőfokú Tanintézet kémiatanári állását, ahol hamarosan igazgatóhelyettes lett. A háború alatt többször is behívták [[~~Gödöllőre~~]] a Katonai Kiegészítő Parancsnokságra. Karpaszományos hadapród őrmesteri rangot kapott, és a hadtáp élelmiszerellátó részlegéhez osztották be. A háború alatt szülei visszaköltöztek Tápiószelére.		Győrben kezdett el dolgozni a Graáb és Társa Műbőrgyárban. Innen pályázta meg 1939-ben a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia tanársegédi állását. A sikeres pályázattal Kuthy Sándor professzor mellé került, akivel többször összehozta még a sors pályája folyamán. A tanársegédi állás mellett a Keszthelyi Kereskedelmi Szakközépiskola igazgatója is lett. Ez szép szakasza volt életének, mert nagy élvezettel vetette bele magát a tanításba. 1940-ben Észak-Erdély visszacsatolásakor Kuthy professzor Kolozsvárra ment. Pecznik János nem követte professzorát, nem akarta itt hagyni a szüleit. Pályázat útján elnyerte a Szarvasi Mezőgazdaság Felsőfokú Tanintézet kémiatanári állását, ahol hamarosan igazgatóhelyettes lett. A háború alatt többször is behívták [[Gödöllő]]re a Katonai Kiegészítő Parancsnokságra. Karpaszományos hadapród őrmesteri rangot kapott, és a hadtáp élelmiszerellátó részlegéhez osztották be. A háború alatt szülei visszaköltöztek Tápiószelére.

	Budapest ostromát Nagytéténynél élte át, ahonnan csapatteste feloszlása után gyalogosan indult el szüleihez. Budapesten a Hungária körútnál szovjet fogságba esett, és [[Gödöllőre]] került a premontrei gimnázium épületében létesített hadifogoly gyűjtőtáborba. Pestről gyalog kellett megtenni az utat [[Gödöllőig]]. Volt olyan időszak, hogy 40.000 embert is bezsúfoltak a gimnáziumba. Fűtés nem volt, gyönge volt az élelmezés, rendszerint silány sárgaborsólevest adtak, amitől hasmenést kaptak. Lehetetlenség volt megszökni a négyszeres drótkerítéssel körülvett táborból. 1945 januárban esett fogságba és márciusban tovább szállították őket Ceglédre egy újabb gyűjtőtáborba, ahonnan a Szovjetunióba vitték volna őket szerelvényeken a terv szerint. Júniusban azonban sikerült kiszabadulnia a táborból elbocsájtó igazolvánnyal.		Budapest ostromát Nagytéténynél élte át, ahonnan csapatteste feloszlása után gyalogosan indult el szüleihez. Budapesten a Hungária körútnál szovjet fogságba esett, és [[Gödöllőre]] került a premontrei gimnázium épületében létesített hadifogoly gyűjtőtáborba. Pestről gyalog kellett megtenni az utat [[Gödöllőig]]. Volt olyan időszak, hogy 40.000 embert is bezsúfoltak a gimnáziumba. Fűtés nem volt, gyönge volt az élelmezés, rendszerint silány sárgaborsólevest adtak, amitől hasmenést kaptak. Lehetetlenség volt megszökni a négyszeres drótkerítéssel körülvett táborból. 1945 januárban esett fogságba és márciusban tovább szállították őket Ceglédre egy újabb gyűjtőtáborba, ahonnan a Szovjetunióba vitték volna őket szerelvényeken a terv szerint. Júniusban azonban sikerült kiszabadulnia a táborból elbocsájtó igazolvánnyal.
19. sor:		19. sor:
	Amikor Tápiószelén kiheverte a fogság viszontagságait, megerősödött, visszament a régi állomáshelyére, a szarvasi Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Felsőfokú Tanintézetbe. 1946-ban ismét Keszthelyre helyezték a mezőgazdasági szakközépiskolába. Kémiatanár és igazgatóhelyettes, majd az időközben megszervezett Mezőgazdasági Tanárképző igazgatója lett. 1948-ban Tolna megyébe, Lengyel községbe került, az itt létesített Mezőgazdasági Szakközépiskola kémia tanári és igazgatóhelyettesi állását töltötte be. 1950-ben fia született, és Lengyelből már családosan Debrecenbe ment a Mezőgazdasági Akadémiára, ahonnan fia egészségügyi problémái miatt rövid idő után távozott. Budapesten a Földművelési Minisztériumban, majd a szerveződő agráregyetemen kapott állást, ismét Kuthy professzor mellett lett adjunktus. Ebben az időben nem volt saját lakása, albérletben lakott Budán, családja pedig hol Tápiószelén, hol Keszthelyen tartózkodott a nagyszülőknél.		Amikor Tápiószelén kiheverte a fogság viszontagságait, megerősödött, visszament a régi állomáshelyére, a szarvasi Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Felsőfokú Tanintézetbe. 1946-ban ismét Keszthelyre helyezték a mezőgazdasági szakközépiskolába. Kémiatanár és igazgatóhelyettes, majd az időközben megszervezett Mezőgazdasági Tanárképző igazgatója lett. 1948-ban Tolna megyébe, Lengyel községbe került, az itt létesített Mezőgazdasági Szakközépiskola kémia tanári és igazgatóhelyettesi állását töltötte be. 1950-ben fia született, és Lengyelből már családosan Debrecenbe ment a Mezőgazdasági Akadémiára, ahonnan fia egészségügyi problémái miatt rövid idő után távozott. Budapesten a Földművelési Minisztériumban, majd a szerveződő agráregyetemen kapott állást, ismét Kuthy professzor mellett lett adjunktus. Ebben az időben nem volt saját lakása, albérletben lakott Budán, családja pedig hol Tápiószelén, hol Keszthelyen tartózkodott a nagyszülőknél.

	1950 nyarán a vakációban kémia tankönyvet kellett írnia a mezőgazdasági szakközépiskolák számára. A könyv olyan jól sikerült, hogy 17 kiadást ért meg. 1951-ben az Agrártudományi Egyetem [[~~Gödöllőre~~]] költözött a volt premontrei gimnázium épületébe, amelyet Pecznik János jól ismert a rossz emlékű hadifogolytábor időszakából. A [[gödöllői]] egyetemen rábízták a kémia tanszék megszervezését. 1952 szeptemberében beindult a Gödöllői Agrártudományi Egyetem 3 karral: növénytermesztés, állattenyésztés és közgazdaság. Ekkor családjával együtt végleg [[~~Gödöllőn~~]] telepedett le. Először társbérleti lakást kaptak, óvodai elhelyezést, ilyen módon már a felesége is tudott dolgozni. Ettől kezdve tanszékvezető volt, az agrokémia, majd a mezőgazdasági kémia tanszéket vezette.		1950 nyarán a vakációban kémia tankönyvet kellett írnia a mezőgazdasági szakközépiskolák számára. A könyv olyan jól sikerült, hogy 17 kiadást ért meg. 1951-ben az Agrártudományi Egyetem [[Gödöllő]]re költözött a volt premontrei gimnázium épületébe, amelyet Pecznik János jól ismert a rossz emlékű hadifogolytábor időszakából. A gödöllői egyetemen rábízták a kémia tanszék megszervezését. 1952 szeptemberében beindult a Gödöllői Agrártudományi Egyetem 3 karral: növénytermesztés, állattenyésztés és közgazdaság. Ekkor családjával együtt végleg [[Gödöllő]]n telepedett le. Először társbérleti lakást kaptak, óvodai elhelyezést, ilyen módon már a felesége is tudott dolgozni. Ettől kezdve tanszékvezető volt, az agrokémia, majd a mezőgazdasági kémia tanszéket vezette.

	1956-ban az Agronómiai Kar dékánja volt. Az október 23-i eseményeket Budapesten élte át, az egyetem Villányi úti épületében. Máthé Imre, az egyetem akkori rektora, rábízta a [[gödöllői]] események irányítását. 1956. október 27-én megalakult az egyetemen az Ideiglenes Nemzeti Tanács, melynek elnökévé választották Pecznik Jánost. A forradalom idején fő törekvése volt a rend fenntartása, az emberi életek megvédése, a [[~~Gödöllőn~~]] rekedt diákok és alkalmazottak ellátása. A forradalmat követően több neves professzort eltávolítottak az egyetemről, Pecznik Jánosnak nem esett bántódása. A fegyelmi vizsgálat jegyzőkönyve szerint azt mondta: „Előre láttam, szinte lépésről lépésre, hogy mi fog történni, tudtam, hogy mi lesz a vége, ezért legfőbb törekvésünk az első perctől kezdve az emberi életek megvédése, a rend fenntartása és az itt rekedt hallgatók, alkalmazottak élelmezési ellátása.”		1956-ban az Agronómiai Kar dékánja volt. Az október 23-i eseményeket Budapesten élte át, az egyetem Villányi úti épületében. Máthé Imre, az egyetem akkori rektora, rábízta a gödöllői események irányítását. 1956. október 27-én megalakult az egyetemen az Ideiglenes Nemzeti Tanács, melynek elnökévé választották Pecznik Jánost. A forradalom idején fő törekvése volt a rend fenntartása, az emberi életek megvédése, a [[Gödöllő]]n rekedt diákok és alkalmazottak ellátása. A forradalmat követően több neves professzort eltávolítottak az egyetemről, Pecznik Jánosnak nem esett bántódása. A fegyelmi vizsgálat jegyzőkönyve szerint azt mondta: „Előre láttam, szinte lépésről lépésre, hogy mi fog történni, tudtam, hogy mi lesz a vége, ezért legfőbb törekvésünk az első perctől kezdve az emberi életek megvédése, a rend fenntartása és az itt rekedt hallgatók, alkalmazottak élelmezési ellátása.”

	A talajerő-gazdálkodás, a műtrágyázás, a levélen keresztüli trágyázás kérdései című akadémiai doktori disszertációját 1968-ban védte meg. A [[gödöllői]] egyetemen 1952-1980 között tanszékvezető, 1956-tól 1959-ig dékán, 1969-1978 között rektorhelyettes volt.		A talajerő-gazdálkodás, a műtrágyázás, a levélen keresztüli trágyázás kérdései című akadémiai doktori disszertációját 1968-ban védte meg. A gödöllői egyetemen 1952-1980 között tanszékvezető, 1956-tól 1959-ig dékán, 1969-1978 között rektorhelyettes volt.

	1984-ben vonult nyugdíjba, de tudományos és oktatói munkáját tovább folytatta, míg egészségi állapota engedte.		1984-ben vonult nyugdíjba, de tudományos és oktatói munkáját tovább folytatta, míg egészségi állapota engedte.
30. sor:		30. sor:
	== Szerepe a közművelődésben ==		== Szerepe a közművelődésben ==

	Pecznik János azonban nem zárkózott be a tudomány világába, fontos feladatának tekintette a közművelődést is. Egyetemi munkája mellett a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) [[gödöllői]] járási-városi szervezetének elnökeként tevékenykedett több évtizeden át. Társadalmi megbízatásban irányította a társulatot, ami ekkor igen jelentős szerepet játszott a tudományok népszerűsítésében, az általános műveltség elterjesztésében. Ebben az időben a helyi szervezetnek mintegy kétszáz tagja volt: az ügy iránt elkötelezett értelmiségiek, köztük több hazai és nemzetközi szaktekintély. Évente közel ezer rendezvényt – előadást, tanfolyamot, országjárást, bemutatót tartottak nemcsak a járásban és a városban, hanem az ország egész területén. Elnöksége alatt a [[gödöllői]] járási-városi szervezet munkája országosan elismertté vált. Kiemelkedő ismeretterjesztő tevékenységét több megyei és országos kitüntetés bizonyítja.		Pecznik János azonban nem zárkózott be a tudomány világába, fontos feladatának tekintette a közművelődést is. Egyetemi munkája mellett a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) gödöllői járási-városi szervezetének elnökeként tevékenykedett több évtizeden át. Társadalmi megbízatásban irányította a társulatot, ami ekkor igen jelentős szerepet játszott a tudományok népszerűsítésében, az általános műveltség elterjesztésében. Ebben az időben a helyi szervezetnek mintegy kétszáz tagja volt: az ügy iránt elkötelezett értelmiségiek, köztük több hazai és nemzetközi szaktekintély. Évente közel ezer rendezvényt – előadást, tanfolyamot, országjárást, bemutatót tartottak nemcsak a járásban és a városban, hanem az ország egész területén. Elnöksége alatt a gödöllői járási-városi szervezet munkája országosan elismertté vált. Kiemelkedő ismeretterjesztő tevékenységét több megyei és országos kitüntetés bizonyítja.

	„Igazi pedagógusként a jövőről is gondoskodott – írja róla Hajnal Irén, a TIT [[gödöllői]] szervezetének titkára –, az egyetemen ezekben az években alakult hallgatói TIT-csoport tagjai megismerhették, hogyan kell egyszerűen, szerényen és közérthetően átadni a tudást és tisztelni a ránk figyelő embert. Közvetlensége, emberi magatartása tette őt az egyik legismertebb, legnépszerűbb [[gödöllői]] professzorrá.”		„Igazi pedagógusként a jövőről is gondoskodott – írja róla Hajnal Irén, a TIT gödöllői szervezetének titkára –, az egyetemen ezekben az években alakult hallgatói TIT-csoport tagjai megismerhették, hogyan kell egyszerűen, szerényen és közérthetően átadni a tudást és tisztelni a ránk figyelő embert. Közvetlensége, emberi magatartása tette őt az egyik legismertebb, legnépszerűbb gödöllői professzorrá.”