Pál István - Laptörténet

GWiki, 2024. május 27., 07:23-n

2024-05-27T07:23:44Z

← Régebbi változat		A lap 2024. május 27., 07:23-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Pál István]] Búcs, 1920. ~~xxxx~~ – [[Gödöllő]], 2009. ~~xxx~~		[[Pál István]] Búcs, 1920. január 20. – [[Gödöllő]], 2009. január 05.

	[[Fájl:Pálportré.jpg\|200px\|thumb\|left\|Pál István]]		[[Fájl:Pálportré.jpg\|200px\|thumb\|left\|Pál István]]

GWiki, 2024. május 24., 15:24-n

2024-05-24T15:24:52Z

← Régebbi változat		A lap 2024. május 24., 15:24-kori változata
26. sor:		26. sor:
	A régi katonatársakkal Pesten találkoztak havonta és sokszor összegyűltek Komáromban is, hogy az ott eltöltött időket felelevenítsék. A Monostori erőd rehabilitációjában sok személyes tapasztalattal tudták a munkát segíteni.		A régi katonatársakkal Pesten találkoztak havonta és sokszor összegyűltek Komáromban is, hogy az ott eltöltött időket felelevenítsék. A Monostori erőd rehabilitációjában sok személyes tapasztalattal tudták a munkát segíteni.

	2000-ben kapta meg gyémánt diplomáját Zsámbékon.		2000-ben kapta meg gyémánt diplomáját Zsámbékon. 2005-ben pedig a vasdiplomáját, szintén Zsámbékon.

	Amikor már csak ketten maradtak feleségével a Kiss József utcai házban, eladták a kertes házat és beköltöztek egy praktikus panellakásba a Palotakertbe. A szomszéd szobában akkor kezdett el zongorázni egy srác, aki a Csík zenekarral kapott Kossuth Díjat 2013-ban. Nem volt kérdés, hogy amikor Pál István emléktábláját avatták a Damjanich János Általános Iskolában, akkor Barcza Zsolt volt a műsor sztárja, mert a sok gyakorlás ellenére sem romlott meg a jószomszédi viszony.		Amikor már csak ketten maradtak feleségével a Kiss József utcai házban, eladták a kertes házat és beköltöztek egy praktikus panellakásba a Palotakertbe. A szomszéd szobában akkor kezdett el zongorázni egy srác, aki a Csík zenekarral kapott Kossuth Díjat 2013-ban. Nem volt kérdés, hogy amikor Pál István emléktábláját avatták a Damjanich János Általános Iskolában, akkor Barcza Zsolt volt a műsor sztárja, mert a sok gyakorlás ellenére sem romlott meg a jószomszédi viszony.

GWiki, 2024. május 24., 15:12-n

2024-05-24T15:12:53Z

← Régebbi változat		A lap 2024. május 24., 15:12-kori változata
50. sor:		50. sor:
	==Gödöllő==		==Gödöllő==

			A második világháború után csehszlovákiai otthonában magyar tanítóként nem volt nagy jövője, ezért Magyarországra emigrált.
			1946-ban érkezett Gödöllőre, Gergely Péter barátjához. Albérletben lakott. Első állását a Premontrei Iskola épületében indított állami általános iskolában kapta. Innen helyezték át 1950-ben Máriabesnyőre.
			Haláláig Gödöllőn élt.

	________________________________________		________________________________________

GWiki, 2024. május 24., 14:52-n

2024-05-24T14:52:27Z

← Régebbi változat		A lap 2024. május 24., 14:52-kori változata
29. sor:		29. sor:

	Amikor már csak ketten maradtak feleségével a Kiss József utcai házban, eladták a kertes házat és beköltöztek egy praktikus panellakásba a Palotakertbe. A szomszéd szobában akkor kezdett el zongorázni egy srác, aki a Csík zenekarral kapott Kossuth Díjat 2013-ban. Nem volt kérdés, hogy amikor Pál István emléktábláját avatták a Damjanich János Általános Iskolában, akkor Barcza Zsolt volt a műsor sztárja, mert a sok gyakorlás ellenére sem romlott meg a jószomszédi viszony.		Amikor már csak ketten maradtak feleségével a Kiss József utcai házban, eladták a kertes házat és beköltöztek egy praktikus panellakásba a Palotakertbe. A szomszéd szobában akkor kezdett el zongorázni egy srác, aki a Csík zenekarral kapott Kossuth Díjat 2013-ban. Nem volt kérdés, hogy amikor Pál István emléktábláját avatták a Damjanich János Általános Iskolában, akkor Barcza Zsolt volt a műsor sztárja, mert a sok gyakorlás ellenére sem romlott meg a jószomszédi viszony.

			[[Fájl:Páltemetés.png\|200px\|thumb\|left\|Gergely Péter beszédet mond Pál István temetésén. Gödöllő, 2009.]]

	2009-ben hunyt el, két gyermeke és hat unokája gyászolta. A sírnál a búcsúbeszédet Gergely Péter az osztálytárs, a katonatárs, az esküvői tanú, a kolléga és barát mondta.		2009-ben hunyt el, két gyermeke és hat unokája gyászolta. A sírnál a búcsúbeszédet Gergely Péter az osztálytárs, a katonatárs, az esküvői tanú, a kolléga és barát mondta.

GWiki, 2024. május 24., 14:50-n

2024-05-24T14:50:22Z

← Régebbi változat		A lap 2024. május 24., 14:50-kori változata
10. sor:		10. sor:

	Többször átszökött az ismét meghúzott határon, hogy meglátogassa testvérbátyját, Andrást, aki halálos betegen jött vissza a hadifogságból. Később így tudott ott tudott lenni András debreceni temetésén is. Tudta, mint magyar tanárnak nem sok esélye maradt az újjáalakult Csehszlovákiában, ezért véglegesen Magyarországon maradt és megkereste Gergely Pétert Gödöllőn.		Többször átszökött az ismét meghúzott határon, hogy meglátogassa testvérbátyját, Andrást, aki halálos betegen jött vissza a hadifogságból. Később így tudott ott tudott lenni András debreceni temetésén is. Tudta, mint magyar tanárnak nem sok esélye maradt az újjáalakult Csehszlovákiában, ezért véglegesen Magyarországon maradt és megkereste Gergely Pétert Gödöllőn.

			[[Fájl:Pálesküvő.jpg\|200px\|thumb\|right\|Pál István és Eördögh Emília esküvői képe. Gödöllő, 1948.]]

	Gergely Péter mutatta be őt Eördögh Emíliának, aki a Petőfi Iskolában volt tanítónő. A fiatalok 1948. augusztus 1-jén kötöttek házasságot. A frigyből három gyermek született: András, Katalin és Gábor.		Gergely Péter mutatta be őt Eördögh Emíliának, aki a Petőfi Iskolában volt tanítónő. A fiatalok 1948. augusztus 1-jén kötöttek házasságot. A frigyből három gyermek született: András, Katalin és Gábor.

GWiki: /* Munkássága */

2024-05-24T14:18:48Z

Munkássága

← Régebbi változat		A lap 2024. május 24., 14:18-kori változata
33. sor:		33. sor:

	==Munkássága==		==Munkássága==

			Középiskolai tanulmányait Komáromban végezte.

			1940-ben szerezte meg diplomáját a komáromi Református Koedukált Tanárképző Intézetben.

	1950-ben kezdett el tanítani a Máriabesnyői Általános Iskolában.		1950-ben kezdett el tanítani a Máriabesnyői Általános Iskolában.

GWiki: /* Életútja */

2024-05-24T14:17:21Z

Életútja

← Régebbi változat		A lap 2024. május 24., 14:17-kori változata
5. sor:		5. sor:
	==Életútja==		==Életútja==

	Egy Búcs nevű színmagyar kisközségben született 1920-ban Csehszlovákiában a család hetedik gyermekként. Édesapja gazdálkodó ember volt, ekkor már megengedhette magának, hogy a legkisebb fia városban tanuljon. Komáromba küldte középiskolába, majd ott végezte el a Református ~~Tanítóképzőt~~ is. Osztálytársa volt Gergely Péter. Végzős diákok voltak, amikor az [https://hu.wikipedia.org/wiki/Els%C5%91_b%C3%A9csi_d%C3%B6nt%C3%A9s első bécsi döntéssel] újból magyar lett faluja, iskolája. Integethettek Horthy Miklós kormányzónak a város főutcáján és útlevél nélkül átmehettek a hídon Dél-Komáromba, tanáruk vezetésével.		Egy Búcs nevű színmagyar kisközségben született 1920-ban Csehszlovákiában a család hetedik gyermekként. Édesapja gazdálkodó ember volt, ekkor már megengedhette magának, hogy a legkisebb fia városban tanuljon. Komáromba küldte középiskolába, majd ott végezte el a Református Koedukált Tanítóképző Intézetet is. Osztálytársa volt Gergely Péter. Végzős diákok voltak, amikor az [https://hu.wikipedia.org/wiki/Els%C5%91_b%C3%A9csi_d%C3%B6nt%C3%A9s első bécsi döntéssel] újból magyar lett faluja, iskolája. Integethettek Horthy Miklós kormányzónak a város főutcáján és útlevél nélkül átmehettek a hídon Dél-Komáromba, tanáruk vezetésével. 1940-ben kapta meg diplomáját.

	Gergely Péterrel együtt hívták be őket katonának, együtt voltak a [https://www.iranykomarom.hu/hu/monostori-erod Monostori erődben] kiképzésen. A Don kanyart nem érte el, mert közben megsérült és az esztergomi kórházba került. Számára ezzel véget ért a háború.		Gergely Péterrel együtt hívták be őket katonának, együtt voltak a [https://www.iranykomarom.hu/hu/monostori-erod Monostori erődben] kiképzésen. A Don kanyart nem érte el, mert közben megsérült és az esztergomi kórházba került. Számára ezzel véget ért a háború.

GWiki: /* Gödöllő */

2024-05-24T14:15:35Z

Gödöllő

← Régebbi változat		A lap 2024. május 24., 14:15-kori változata
42. sor:		42. sor:
	==Gödöllő==		==Gödöllő==

	~~1933-ban vásárolt telket Gödöllőn a Kertvárosban, a mai Kiss József utcában. A telken családi házat kezdett építeni, amibe végül 1935-ben tudtak beköltözni Orgoványról.~~

	________________________________________		________________________________________

GWiki: Új oldal, tartalma: „Pál István Búcs, 1920. xxxx – Gödöllő, 2009. xxx Pál István ==Életútja== Egy Búcs nevű színmagyar kisközségben született 1920-ban Csehszlovákiában a család hetedik gyermekként. Édesapja gazdálkodó ember volt, ekkor már megengedhette magának, hogy a legkisebb fia városban tanuljon. Komáromba küldte középiskolába, majd ott végezte el a Református Tanítóképzőt is. Osztályt…”

2024-05-24T14:14:01Z

Új oldal, tartalma: „Pál István Búcs, 1920. xxxx – Gödöllő, 2009. xxx 200px|thumb|left|Pál István ==Életútja== Egy Búcs nevű színmagyar kisközségben született 1920-ban Csehszlovákiában a család hetedik gyermekként. Édesapja gazdálkodó ember volt, ekkor már megengedhette magának, hogy a legkisebb fia városban tanuljon. Komáromba küldte középiskolába, majd ott végezte el a Református Tanítóképzőt is. Osztályt…”

Új lap

[[Pál István]] Búcs, 1920. xxxx – [[Gödöllő]], 2009. xxx

[[Fájl:Pálportré.jpg|200px|thumb|left|Pál István]]

==Életútja==

Egy Búcs nevű színmagyar kisközségben született 1920-ban Csehszlovákiában a család hetedik gyermekként. Édesapja gazdálkodó ember volt, ekkor már megengedhette magának, hogy a legkisebb fia városban tanuljon. Komáromba küldte középiskolába, majd ott végezte el a Református Tanítóképzőt is. Osztálytársa volt Gergely Péter. Végzős diákok voltak, amikor az [https://hu.wikipedia.org/wiki/Els%C5%91_b%C3%A9csi_d%C3%B6nt%C3%A9s első bécsi döntéssel] újból magyar lett faluja, iskolája. Integethettek Horthy Miklós kormányzónak a város főutcáján és útlevél nélkül átmehettek a hídon Dél-Komáromba, tanáruk vezetésével.

Gergely Péterrel együtt hívták be őket katonának, együtt voltak a [https://www.iranykomarom.hu/hu/monostori-erod Monostori erődben] kiképzésen. A Don kanyart nem érte el, mert közben megsérült és az esztergomi kórházba került. Számára ezzel véget ért a háború.

Többször átszökött az ismét meghúzott határon, hogy meglátogassa testvérbátyját, Andrást, aki halálos betegen jött vissza a hadifogságból. Később így tudott ott tudott lenni András debreceni temetésén is. Tudta, mint magyar tanárnak nem sok esélye maradt az újjáalakult Csehszlovákiában, ezért véglegesen Magyarországon maradt és megkereste Gergely Pétert Gödöllőn.

Gergely Péter mutatta be őt Eördögh Emíliának, aki a Petőfi Iskolában volt tanítónő. A fiatalok 1948. augusztus 1-jén kötöttek házasságot. A frigyből három gyermek született: András, Katalin és Gábor.
Első gödöllői munkahelye a Premontrei Gimnázium épületében indult új általános iskola volt. Innen került 1950-ben Máriabesnyőre, az ottani általános iskolába. 1953-ban igazgatónak nevezték ki, miután megszerezte gyorstalpalón az orosz tanári diplomát.

A háború után több pedagógus került Gödöllőre a Felvidékről. Nagyos sok tanítványa volt Winkler Nándor, Lencsés Rezső, Rudnai Károly és Kungl Ferenc tanár uraknak a városban. Ők alapították meg az ország első pedagógus sportegyesületét, a Fáklyát. Szerette a focit is, de kedvenc sportjai a röplabda és az asztalitenisz voltak.

Máriabesnyőre egyre több család költözött, ezért szükséges volt az iskola bővítése. A „Vörös” Iskola (Amely a nevét a vörösszínű téglafaláról kapta. Legalábbis az egyik elmélet szerint.) egyre szűkösebb lett. Az új épület alapkőletétele 1973-ban volt, az akkori Illés István utcában. Mivel az utca névadójáról nem sokat tudtak a történelemkönyvek, Damjanich János nevét kapta a város legkorszerűbb iskolája. 1975-ben már ott kezdődött a tanév. Az iskolában sporttagozat is indult. Az öttusa tagozat például országos hírnevet szerzett az iskolának. Az elkövetkezendő években beindították a napköziotthonos ellátást is, mivel egyre jellemzőbbé vált, hogy a családokban mindkét szülő eljárt dolgozni.

1980-ban vonult nyugdíjba igazgatóként. Szeretettel gondozta kertjét, leszokott a dohányzásról és hetente egyszer bejárt a Művelődési Házba, ahol valamilyen engedélyt adott ki a hétvégi zenés rendezvényekre.
A felvidéki kollégákkal havonta összejártak, ultiztak és kitöltöttek egy kollektív lottószelvényt. Nyerni ugyan sohasem nyertek, de a barátság sokáig megmaradt.
Rendszeresen eljárt a Nyugdíja Pedagógusok Klubjába, amit évekig felesége vezetett.

A régi katonatársakkal Pesten találkoztak havonta és sokszor összegyűltek Komáromban is, hogy az ott eltöltött időket felelevenítsék. A Monostori erőd rehabilitációjában sok személyes tapasztalattal tudták a munkát segíteni.

2000-ben kapta meg gyémánt diplomáját Zsámbékon.

Amikor már csak ketten maradtak feleségével a Kiss József utcai házban, eladták a kertes házat és beköltöztek egy praktikus panellakásba a Palotakertbe. A szomszéd szobában akkor kezdett el zongorázni egy srác, aki a Csík zenekarral kapott Kossuth Díjat 2013-ban. Nem volt kérdés, hogy amikor Pál István emléktábláját avatták a Damjanich János Általános Iskolában, akkor Barcza Zsolt volt a műsor sztárja, mert a sok gyakorlás ellenére sem romlott meg a jószomszédi viszony.

2009-ben hunyt el, két gyermeke és hat unokája gyászolta. A sírnál a búcsúbeszédet Gergely Péter az osztálytárs, a katonatárs, az esküvői tanú, a kolléga és barát mondta.

________________________________________

==Munkássága==

1950-ben kezdett el tanítani a Máriabesnyői Általános Iskolában.

1953-1980 között a gödöllői Damjanich János Általános Iskola igazgatója.

________________________________________

==Gödöllő==

1933-ban vásárolt telket Gödöllőn a Kertvárosban, a mai Kiss József utcában. A telken családi házat kezdett építeni, amibe végül 1935-ben tudtak beköltözni Orgoványról.
________________________________________

==Forrás==

- Iskolánk múltja és jelene Kiadta: Damjanich János Általános Iskola, Gödöllő, 1995.

- https://www.iranykomarom.hu/hu/monostori-erod

[[Kategória: Személyek]]
[[Kategória: Híres Gödöllői Családok]]