Mikszáth Kálmán - Laptörténet

Gönczi Krisztina, 2015. október 14., 07:30-n

2015-10-14T07:30:50Z

← Régebbi változat		A lap 2015. október 14., 07:30-kori változata
21. sor:		21. sor:

	1896. július 15-én a budapesti újságírók egyesülete elnökévé választotta. 1898-ban hozzájárult az Országos Hírlap megalapításához, s annak megszűntéig (1899. január 24.) főszerkesztője volt. 1899. február 8-án lemondott a budapesti újságírók egyesületének elnöki tisztéről. 1903-tól Az Újság főmunkatársaként dolgozott. 1907-ben összegyűjtött munkáiért a Magyar Tudományos Akadémia nagyjutalommal tüntette ki. 1910-ben még megünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, ezután Máramarosszigetre utazott, ahonnan már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, 1910. május 28-án meghalt. Temetésére 1910. május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érte meg.		1896. július 15-én a budapesti újságírók egyesülete elnökévé választotta. 1898-ban hozzájárult az Országos Hírlap megalapításához, s annak megszűntéig (1899. január 24.) főszerkesztője volt. 1899. február 8-án lemondott a budapesti újságírók egyesületének elnöki tisztéről. 1903-tól Az Újság főmunkatársaként dolgozott. 1907-ben összegyűjtött munkáiért a Magyar Tudományos Akadémia nagyjutalommal tüntette ki. 1910-ben még megünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, ezután Máramarosszigetre utazott, ahonnan már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, 1910. május 28-án meghalt. Temetésére 1910. május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érte meg.

Gönczi Krisztina, 2015. október 14., 07:30-n

2015-10-14T07:30:41Z

← Régebbi változat		A lap 2015. október 14., 07:30-kori változata
21. sor:		21. sor:

	1896. július 15-én a budapesti újságírók egyesülete elnökévé választotta. 1898-ban hozzájárult az Országos Hírlap megalapításához, s annak megszűntéig (1899. január 24.) főszerkesztője volt. 1899. február 8-án lemondott a budapesti újságírók egyesületének elnöki tisztéről. 1903-tól Az Újság főmunkatársaként dolgozott. 1907-ben összegyűjtött munkáiért a Magyar Tudományos Akadémia nagyjutalommal tüntette ki. 1910-ben még megünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, ezután Máramarosszigetre utazott, ahonnan már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, 1910. május 28-án meghalt. Temetésére 1910. május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érte meg.		1896. július 15-én a budapesti újságírók egyesülete elnökévé választotta. 1898-ban hozzájárult az Országos Hírlap megalapításához, s annak megszűntéig (1899. január 24.) főszerkesztője volt. 1899. február 8-án lemondott a budapesti újságírók egyesületének elnöki tisztéről. 1903-tól Az Újság főmunkatársaként dolgozott. 1907-ben összegyűjtött munkáiért a Magyar Tudományos Akadémia nagyjutalommal tüntette ki. 1910-ben még megünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, ezután Máramarosszigetre utazott, ahonnan már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, 1910. május 28-án meghalt. Temetésére 1910. május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érte meg.

Gönczi Krisztina, 2015. január 8., 10:36-n

2015-01-08T10:36:35Z

← Régebbi változat		A lap 2015. január 8., 10:36-kori változata
26. sor:		26. sor:
	== Mikszáth és Gödöllő ==		== Mikszáth és Gödöllő ==

	A száz esztendővel ezelőtt elhunyt Mikszáth Kálmánt, rokonok, barátok s talán egy titkos szerelem is kötötte városunkhoz. Amikor távoli rokona, Mikszáth Gyula 1955-ben meghalt gödöllői lakásában 57 az írótól származó levelet találtak. G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn című kötetében részletesebben is ír az addig nem ismert dokumentumokról, melyek között volt nyolc, megfogalmazása szerint, szenzációs levél. Az irodalomtörténészek ezekből tudták meg, hogy a fiatal, még teljesen ismeretlen Mikszáth bizony nyomorgott a fővárosban. Később a már egyre ismertebb író Gödöllőn, a mai József		A száz esztendővel ezelőtt elhunyt Mikszáth Kálmánt, rokonok, barátok s talán egy titkos szerelem is kötötte városunkhoz. Amikor távoli rokona, Mikszáth Gyula 1955-ben meghalt gödöllői lakásában 57 az írótól származó levelet találtak. G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn című kötetében részletesebben is ír az addig nem ismert dokumentumokról, melyek között volt nyolc, megfogalmazása szerint, szenzációs levél. Az irodalomtörténészek ezekből tudták meg, hogy a fiatal, még teljesen ismeretlen Mikszáth bizony nyomorgott a fővárosban. Később a már egyre ismertebb író Gödöllőn, a mai József Attila utcában álló Mikszáth-házban gyakran látogatta meg rokonait.
	Attila utcában álló Mikszáth-házban gyakran látogatta meg rokonait.

	Jó barátságban volt a református lelkésszel, Gönczy Pállal. A tiszteletes lánya annyira tetszett Mikszáthnak, hogy róla még elvált feleségének is írt: ''„…van még egy asszony, akit szeretek…”'' A ki volt a titokzatos hölgy kérdésre, Halászné Várady Ildikó: Gödöllői irodalmi emlékei című munkájából kapunk választ.		Jó barátságban volt a református lelkésszel, Gönczy Pállal. A tiszteletes lánya annyira tetszett Mikszáthnak, hogy róla még elvált feleségének is írt: ''„…van még egy asszony, akit szeretek…”'' A ki volt a titokzatos hölgy kérdésre, Halászné Várady Ildikó: Gödöllői irodalmi emlékei című munkájából kapunk választ.

Gönczi Krisztina Éva*, 2013. február 1., 12:48-n

2013-02-01T12:48:16Z

← Régebbi változat		A lap 2013. február 1., 12:48-kori változata
50. sor:		50. sor:

	*[http://hu.wikipedia.org/wiki/Miksz%C3%A1th_K%C3%A1lm%C3%A1n Wikipedia/Mikszáth Kálmán]		*[http://hu.wikipedia.org/wiki/Miksz%C3%A1th_K%C3%A1lm%C3%A1n Wikipedia/Mikszáth Kálmán]
	*[http://www.szolgalat.com/gszolga100602.pdf Gödöllői Szolgálat 2010. június 2. XIX. évfolyam 21. szám (írta: Szabó Margit, Mikszáth-ház fotó: Halászné Várady Ildikó]		*[http://www.szolgalat.com/gszolga100602.pdf Gödöllői Szolgálat 2010. június 2. XIX. évfolyam 21. szám (írta: Szabó Margit, Mikszáth-ház fotó: Halászné Várady Ildikó)]

	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]
	[[Kategória:Költők, írók]]		[[Kategória:Költők, írók]]

Gönczi Krisztina Éva*, 2013. február 1., 12:47-n

2013-02-01T12:47:57Z

← Régebbi változat		A lap 2013. február 1., 12:47-kori változata
50. sor:		50. sor:

	*[http://hu.wikipedia.org/wiki/Miksz%C3%A1th_K%C3%A1lm%C3%A1n Wikipedia/Mikszáth Kálmán]		*[http://hu.wikipedia.org/wiki/Miksz%C3%A1th_K%C3%A1lm%C3%A1n Wikipedia/Mikszáth Kálmán]
	*[http://www.szolgalat.com/gszolga100602.pdf Gödöllői Szolgálat 2010. június 2. XIX. évfolyam 21. szám (~~összeállította~~: Szabó Margit]		*[http://www.szolgalat.com/gszolga100602.pdf Gödöllői Szolgálat 2010. június 2. XIX. évfolyam 21. szám (írta: Szabó Margit, Mikszáth-ház fotó: Halászné Várady Ildikó]


	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]
	[[Kategória:Költők, írók]]		[[Kategória:Költők, írók]]

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. szeptember 13., 09:42-n

2012-09-13T09:42:56Z

← Régebbi változat		A lap 2012. szeptember 13., 09:42-kori változata
50. sor:		50. sor:

	*[http://hu.wikipedia.org/wiki/Miksz%C3%A1th_K%C3%A1lm%C3%A1n Wikipedia/Mikszáth Kálmán]		*[http://hu.wikipedia.org/wiki/Miksz%C3%A1th_K%C3%A1lm%C3%A1n Wikipedia/Mikszáth Kálmán]
	*[http://www.szolgalat.com/gszolga100602.pdf Gödöllői Szolgálat 2010 - XIX. évfolyam - 21. szám~~] - Összeállította~~: Szabó Margit		*[http://www.szolgalat.com/gszolga100602.pdf Gödöllői Szolgálat 2010. június 2. XIX. évfolyam 21. szám (összeállította: Szabó Margit]


	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]
	[[Kategória:Költők, írók]]		[[Kategória:Költők, írók]]

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. augusztus 3., 07:23-n

2012-08-03T07:23:28Z

← Régebbi változat		A lap 2012. augusztus 3., 07:23-kori változata
49. sor:		49. sor:
	== Forrás ==		== Forrás ==

	*http://hu.wikipedia.org/wiki/Miksz%C3%A1th_K%C3%A1lm%C3%A1n		*[http://hu.wikipedia.org/wiki/Miksz%C3%A1th_K%C3%A1lm%C3%A1n Wikipedia/Mikszáth Kálmán]
	*[http://www.szolgalat.com/gszolga100602.pdf Gödöllői Szolgálat 2010 - XIX. évfolyam - 21. szám] - Összeállította: Szabó Margit		*[http://www.szolgalat.com/gszolga100602.pdf Gödöllői Szolgálat 2010 - XIX. évfolyam - 21. szám] - Összeállította: Szabó Margit

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. február 2., 10:46-n

2012-02-02T10:46:45Z

← Régebbi változat		A lap 2012. február 2., 10:46-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Kép:mikszáth1.jpg\|thumb\|right\|300px\|Mikszáth Kálmán]]		[[Kép:mikszáth1.jpg\|thumb\|right\|300px\|Mikszáth Kálmán]]
	Kiscsoltói Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.		'''Kiscsoltói Mikszáth Kálmán''' (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.


50. sor:		50. sor:

	*http://hu.wikipedia.org/wiki/Miksz%C3%A1th_K%C3%A1lm%C3%A1n		*http://hu.wikipedia.org/wiki/Miksz%C3%A1th_K%C3%A1lm%C3%A1n
	*[http://www.szolgalat.com/gszolga100602.pdf Gödöllői Szolgálat 2010 - XIX. évfolyam - 21. szám]		*[http://www.szolgalat.com/gszolga100602.pdf Gödöllői Szolgálat 2010 - XIX. évfolyam - 21. szám] - Összeállította: Szabó Margit


	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]
	[[Kategória:Költők, írók]]		[[Kategória:Költők, írók]]

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. február 2., 10:45-n

2012-02-02T10:45:28Z

← Régebbi változat		A lap 2012. február 2., 10:45-kori változata
50. sor:		50. sor:

	*http://hu.wikipedia.org/wiki/Miksz%C3%A1th_K%C3%A1lm%C3%A1n		*http://hu.wikipedia.org/wiki/Miksz%C3%A1th_K%C3%A1lm%C3%A1n
	*http://www.szolgalat.com/gszolga100602.pdf Gödöllői Szolgálat 2010 - XIX. évfolyam - 21. szám]		*[http://www.szolgalat.com/gszolga100602.pdf Gödöllői Szolgálat 2010 - XIX. évfolyam - 21. szám]


	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]
	[[Kategória:Költők, írók]]		[[Kategória:Költők, írók]]

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. február 2., 10:45-n

2012-02-02T10:45:05Z

← Régebbi változat		A lap 2012. február 2., 10:45-kori változata
4. sor:		4. sor:

	== Fiatalkora ==		== Fiatalkora ==


	Kisnemesi családba született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú kisnemes és farádi Veres Mária fiaként. Ősei felső-magyarországi evangélikus lelkészek voltak. A családi hagyomány szerint a teológiát Wittenbergben, Halléban és Jénában hallgatták, s nevelőként nemesi családokhoz jutottak be, majd Gömör, Nógrád és Sáros megyékben teljesítettek szolgálatot. A lelkészi szál az író nagyapjánál tört meg, aki szakítva a családi tradícióval, a nagykürtösi földesúr kocsmárosa volt. Mikszáth Kálmán édesapja, Mikszáth János is ott született, de szüleivel később Ebeckre költöztek át, ahol a tekintetes ebecki középbirtokos uraság árendás mészárosa és kocsmárosa lett. Feleségül a helybéli születésű nemes farádi Veress Máriát vette. Három gyermekük – Mária, Kálmán, Gyula – közül Mária 17 éves korában egy hirtelen szerzett tüdőgyulladás következtében hunyt el, míg Gyula öccse 13 évesen jutott árvaságra. A család valószínűleg 1843 után költözhetett Szklabonyára, ahol az apa előbb a falu kocsmáját és mészárszékét bérelte, később, az 1860-as évek második felében pedig már a „gazda” megjelölés volt olvasható fia bizonyítványában. Földjüket közel 100 holdra becsülték és a család jómódját is bizonyította az a tény, hogy két cselédet, juhászt és szolgálólányt is tartottak.		Kisnemesi családba született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú kisnemes és farádi Veres Mária fiaként. Ősei felső-magyarországi evangélikus lelkészek voltak. A családi hagyomány szerint a teológiát Wittenbergben, Halléban és Jénában hallgatták, s nevelőként nemesi családokhoz jutottak be, majd Gömör, Nógrád és Sáros megyékben teljesítettek szolgálatot. A lelkészi szál az író nagyapjánál tört meg, aki szakítva a családi tradícióval, a nagykürtösi földesúr kocsmárosa volt. Mikszáth Kálmán édesapja, Mikszáth János is ott született, de szüleivel később Ebeckre költöztek át, ahol a tekintetes ebecki középbirtokos uraság árendás mészárosa és kocsmárosa lett. Feleségül a helybéli születésű nemes farádi Veress Máriát vette. Három gyermekük – Mária, Kálmán, Gyula – közül Mária 17 éves korában egy hirtelen szerzett tüdőgyulladás következtében hunyt el, míg Gyula öccse 13 évesen jutott árvaságra. A család valószínűleg 1843 után költözhetett Szklabonyára, ahol az apa előbb a falu kocsmáját és mészárszékét bérelte, később, az 1860-as évek második felében pedig már a „gazda” megjelölés volt olvasható fia bizonyítványában. Földjüket közel 100 holdra becsülték és a család jómódját is bizonyította az a tény, hogy két cselédet, juhászt és szolgálólányt is tartottak.
22. sor:		21. sor:

	1896. július 15-én a budapesti újságírók egyesülete elnökévé választotta. 1898-ban hozzájárult az Országos Hírlap megalapításához, s annak megszűntéig (1899. január 24.) főszerkesztője volt. 1899. február 8-án lemondott a budapesti újságírók egyesületének elnöki tisztéről. 1903-tól Az Újság főmunkatársaként dolgozott. 1907-ben összegyűjtött munkáiért a Magyar Tudományos Akadémia nagyjutalommal tüntette ki. 1910-ben még megünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, ezután Máramarosszigetre utazott, ahonnan már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, 1910. május 28-án meghalt. Temetésére 1910. május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érte meg.		1896. július 15-én a budapesti újságírók egyesülete elnökévé választotta. 1898-ban hozzájárult az Országos Hírlap megalapításához, s annak megszűntéig (1899. január 24.) főszerkesztője volt. 1899. február 8-án lemondott a budapesti újságírók egyesületének elnöki tisztéről. 1903-tól Az Újság főmunkatársaként dolgozott. 1907-ben összegyűjtött munkáiért a Magyar Tudományos Akadémia nagyjutalommal tüntette ki. 1910-ben még megünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, ezután Máramarosszigetre utazott, ahonnan már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, 1910. május 28-án meghalt. Temetésére 1910. május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érte meg.



	== Mikszáth és Gödöllő ==		== Mikszáth és Gödöllő ==


	A száz esztendővel ezelőtt elhunyt Mikszáth Kálmánt, rokonok, barátok s talán egy titkos szerelem is kötötte városunkhoz. Amikor távoli rokona, Mikszáth Gyula 1955-ben meghalt gödöllői lakásában 57 az írótól származó levelet találtak. G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn című kötetében részletesebben is ír az addig nem ismert dokumentumokról, melyek között volt nyolc, megfogalmazása szerint, szenzációs levél. Az irodalomtörténészek ezekből tudták meg, hogy a fiatal, még teljesen ismeretlen Mikszáth bizony nyomorgott a fővárosban. Később a már egyre ismertebb író Gödöllőn, a mai József		A száz esztendővel ezelőtt elhunyt Mikszáth Kálmánt, rokonok, barátok s talán egy titkos szerelem is kötötte városunkhoz. Amikor távoli rokona, Mikszáth Gyula 1955-ben meghalt gödöllői lakásában 57 az írótól származó levelet találtak. G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn című kötetében részletesebben is ír az addig nem ismert dokumentumokról, melyek között volt nyolc, megfogalmazása szerint, szenzációs levél. Az irodalomtörténészek ezekből tudták meg, hogy a fiatal, még teljesen ismeretlen Mikszáth bizony nyomorgott a fővárosban. Később a már egyre ismertebb író Gödöllőn, a mai József
37. sor:		37. sor:
	Volt olyan, amikor az év nagyobb felében itt időzött az édesanya és kedvenc lánya, ahogy maguk között becézték, Mucika. „Nopcsa távoztával Mária Valéria főhercegnővel foglalkozik, vagy ő megy át a lakosztályba, vagy az jön át kis barátnőjével, Aglája hercegkisasszonnyal. A királyné legelevenebb e gyermekkel, s Kornis grófnőnek nem egyszer mondja: „Irigylem önt, hogy mindig Valériámmal lehet.” A kis Valéria előhozza a babáját, melyet az angol királynőtől, Viktóriától kapott, s addig-addig pirongatja a felséges asszony, hogy már nem illik a babával játszani, hogy maga is beleelegyedik és az angol baba staffirungját szedegeti ki a szekrénykéből. Aztán megunják a babázást, az édesanya mondá: – Valéria játszatok valamit zongorán!” A két kis barátnő szót fogad, átmennek a díszterembe. Ott áll két zongora. Az egyiket Bösendorfer mester készítette kifejezetten a gödöllői kastélyba, a királyné legfelségesebb használatra. A hangjegytartó dísze a faragott szalagkeret, és az „Isten áldd meg a magyart!” szöveg van kirakva hangjegyekből. – Ha vadászat nincs, ebéd után lovardájába megy a királyné… Gyönyörű látvány, amint kipirulva, lángoló arccal vágtat a ló hátán kecsesen, délcegen Magyarország királynéja. A paripa, mintha érezné, hódolattal, odaadással viszi, s mikor puha kezével megsimogatja sörényét, térdre rogy a kegy súlya alatt…” Mikszáth azért írt Ferenc Józsefről is, a megemlékezést záró jelenet nagyon jellemző, milyen is volt a kapcsolata a királynak a helyiekkel. ''„Mikor őfelsége harmadéve nyáron, Gödöllőn volt, vadászat közben elmaradt kissé kísérőitől s látván egy dűlőúton kocsija mellett ballagó parasztot, odament hozzá, s az úgynevezett Avar-dombra mutatva, kérdé, nem lehetne-e oda valami rövidebb ösvényen jutni. Őfelsége alkalmasint meg akarta előzni társait. A paraszt nem ismerte meg a felséget, ki könnyű polgári ruhába volt öltözve, s tagadólag rázta nagy bozontos fejét anélkül, hogy csak egyetlen szót is pazarolt volna a feleletre. E pillanatban sűrű puskalövések hangzottak föl. – Mi volt ez? – kérdé a király önkénytelen, mintegy önmagától. – Hát lövések – felelé a paraszt egykedvűen. – A királyék megint itthon vannak. A királynak tetszett ez a meleg szó, el is mosolyodott rajta a bajusza alatt.		Volt olyan, amikor az év nagyobb felében itt időzött az édesanya és kedvenc lánya, ahogy maguk között becézték, Mucika. „Nopcsa távoztával Mária Valéria főhercegnővel foglalkozik, vagy ő megy át a lakosztályba, vagy az jön át kis barátnőjével, Aglája hercegkisasszonnyal. A királyné legelevenebb e gyermekkel, s Kornis grófnőnek nem egyszer mondja: „Irigylem önt, hogy mindig Valériámmal lehet.” A kis Valéria előhozza a babáját, melyet az angol királynőtől, Viktóriától kapott, s addig-addig pirongatja a felséges asszony, hogy már nem illik a babával játszani, hogy maga is beleelegyedik és az angol baba staffirungját szedegeti ki a szekrénykéből. Aztán megunják a babázást, az édesanya mondá: – Valéria játszatok valamit zongorán!” A két kis barátnő szót fogad, átmennek a díszterembe. Ott áll két zongora. Az egyiket Bösendorfer mester készítette kifejezetten a gödöllői kastélyba, a királyné legfelségesebb használatra. A hangjegytartó dísze a faragott szalagkeret, és az „Isten áldd meg a magyart!” szöveg van kirakva hangjegyekből. – Ha vadászat nincs, ebéd után lovardájába megy a királyné… Gyönyörű látvány, amint kipirulva, lángoló arccal vágtat a ló hátán kecsesen, délcegen Magyarország királynéja. A paripa, mintha érezné, hódolattal, odaadással viszi, s mikor puha kezével megsimogatja sörényét, térdre rogy a kegy súlya alatt…” Mikszáth azért írt Ferenc Józsefről is, a megemlékezést záró jelenet nagyon jellemző, milyen is volt a kapcsolata a királynak a helyiekkel. ''„Mikor őfelsége harmadéve nyáron, Gödöllőn volt, vadászat közben elmaradt kissé kísérőitől s látván egy dűlőúton kocsija mellett ballagó parasztot, odament hozzá, s az úgynevezett Avar-dombra mutatva, kérdé, nem lehetne-e oda valami rövidebb ösvényen jutni. Őfelsége alkalmasint meg akarta előzni társait. A paraszt nem ismerte meg a felséget, ki könnyű polgári ruhába volt öltözve, s tagadólag rázta nagy bozontos fejét anélkül, hogy csak egyetlen szót is pazarolt volna a feleletre. E pillanatban sűrű puskalövések hangzottak föl. – Mi volt ez? – kérdé a király önkénytelen, mintegy önmagától. – Hát lövések – felelé a paraszt egykedvűen. – A királyék megint itthon vannak. A királynak tetszett ez a meleg szó, el is mosolyodott rajta a bajusza alatt.
	– Nos, és ösmeri kend a királyékat? – A felséges asszonyt láttam már vagy kétszer, de a férjét még nem. Nagyon keveset élnek együtt, úgy nézem. – Hát nem tartja azt helyesnek? – Helyes vagy nem helyes, hanem költséges lehet a két háztartás. – Ugyan a király nagyon sokat költ? Mit gondol? – Hát bizony kőthet vagy hatvanezret egy évben. – Dejszen többet költ az – mondá a király. – Nem a' – feleselt a paraszt –, már én csak jobban tudhatom, mint az úr. – Miért? – Mert én gödöllői ember vagyok: Fésüs-Katona János a nagy templom mögül…”''		– Nos, és ösmeri kend a királyékat? – A felséges asszonyt láttam már vagy kétszer, de a férjét még nem. Nagyon keveset élnek együtt, úgy nézem. – Hát nem tartja azt helyesnek? – Helyes vagy nem helyes, hanem költséges lehet a két háztartás. – Ugyan a király nagyon sokat költ? Mit gondol? – Hát bizony kőthet vagy hatvanezret egy évben. – Dejszen többet költ az – mondá a király. – Nem a' – feleselt a paraszt –, már én csak jobban tudhatom, mint az úr. – Miért? – Mert én gödöllői ember vagyok: Fésüs-Katona János a nagy templom mögül…”''


	== Egyesületi, testületi tagságai ==		== Egyesületi, testületi tagságai ==
49. sor:		50. sor:

	*http://hu.wikipedia.org/wiki/Miksz%C3%A1th_K%C3%A1lm%C3%A1n		*http://hu.wikipedia.org/wiki/Miksz%C3%A1th_K%C3%A1lm%C3%A1n
	*~~Gödöllői Szolgálat 2010 - XIX. évfolyam - 21. szám~~ http://www.szolgalat.com/gszolga100602.pdf		*http://www.szolgalat.com/gszolga100602.pdf Gödöllői Szolgálat 2010 - XIX. évfolyam - 21. szám]


			[[Kategória:Személyek]]
	[[Kategória:Költők, írók]]		[[Kategória:Költők, írók]]
	~~[[Kategória:Személyek]]~~