Művészetek Háza - Laptörténet

Gönczi Krisztina, 2025. április 4., 09:32-n

2025-04-04T09:32:11Z

← Régebbi változat		A lap 2025. április 4., 09:32-kori változata
143. sor:		143. sor:
	[[Kategória:Kulturális épületek]]		[[Kategória:Kulturális épületek]]
	[[Kategória:Partnerintézmények]]		[[Kategória:Partnerintézmények]]
			[[Kategória: Gödöllő Város díjai]]

Gönczi Krisztina, 2022. december 19., 12:12-n

2022-12-19T12:12:21Z

← Régebbi változat	A lap 2022. december 19., 12:12-kori változata
95. sor:	95. sor:


		== Díjak ==

		*[[Gödöllő Városért Díj]] (2013)

Gönczi Krisztina, 2020. október 1., 10:08-n

2020-10-01T10:08:56Z

← Régebbi változat		A lap 2020. október 1., 10:08-kori változata
39. sor:		39. sor:
	=== A Művelődési Központ élete ===		=== A Művelődési Központ élete ===

	A kulturális igények a 80-es és az azt követő években egyre inkább a kisebb programok, s rétegprogramok irányába tolódott el. Az intézmény filozófiája és az akkori pártállam elképzelés teljesen elvált egymástól. Olyan fajta dolgokra gondoltak, hogy ez a szocialista kultúra helye legyen, ahol kivételes, neves napokon nagy tömegek jelennek meg.		A kulturális igények a 80-as és az azt követő években egyre inkább a kisebb programok, s rétegprogramok irányába tolódott el. A Művelődési Központ élére ekkor került Kecskés József, az ő neve fémjelezte ezt az emblematikus korszakot az intézmény életében. Az intézmény filozófiája és az akkori pártállam elképzelés teljesen elvált egymástól. Olyan fajta dolgokra gondoltak, hogy ez a szocialista kultúra helye legyen, ahol kivételes, neves napokon nagy tömegek jelennek meg.
	A rendszerváltás idején a művelődési központban semmi sem történt olyan értelemben, mint akkor nagyon sok közművelődési intézményben. Nem lehet éles vonalat húzni az 1980-as évek közepe és a rendszerváltás időszaka között. a rendezvényeket tekintve, az intézmény életének és működésének felfogásában nagy változás nem történt.		A rendszerváltás idején a művelődési központban semmi sem történt olyan értelemben, mint akkor nagyon sok közművelődési intézményben. Nem lehet éles vonalat húzni az 1980-as évek közepe és a rendszerváltás időszaka között. a rendezvényeket tekintve, az intézmény életének és működésének felfogásában nagy változás nem történt.
	1990-es évek közepéig az intézmény életét "dinamikus" szóval lehetne jellemezni. Olyan kezdeményezések jelentek meg, amelyeket a hagyományos közművelődés nem preferál. Ilyen volt például: magánvizsgára való felkészítés, kereskedelmi képzés, nyelvtanfolyamok, számítástechnikai oktatás, stb.		1990-es évek közepéig az intézmény életét "dinamikus" szóval lehetne jellemezni. Olyan kezdeményezések jelentek meg, amelyeket a hagyományos közművelődés nem preferál. Ilyen volt például: magánvizsgára való felkészítés, kereskedelmi képzés, nyelvtanfolyamok, számítástechnikai oktatás, stb.

Gönczi Krisztina, 2019. szeptember 13., 16:35-n

2019-09-13T16:35:56Z

← Régebbi változat		A lap 2019. szeptember 13., 16:35-kori változata
86. sor:		86. sor:

	A gödöllői Királyi Váró a kastély kezelésében állt. Bár egyszintes épület, de a belső terek nagy belmagassága és a magas tetőfelépítmény miatt a mellette álló egykori kétszintes állomásépülettel azonos magasságú volt. A vasút és a város felé nyíló bejárók adják az épület tengelyét. A város felőli oldalon portikusz található, négy jón oszlopon nyugvó előtető, ahol az udvari kocsi várta a vonattal érkező királyi család tagjait. Az épület padlószintje azonos a peron szintjével, tehát csak a vonatba szállásnál kellett lépcsőt használni. Öntöttvas pilléreken nyugvó perontető fut körbe a sínek felőli oldalon és a két oldalhomlokzaton, ahonnan egy-egy mellékbejárat is nyílik.		A gödöllői Királyi Váró a kastély kezelésében állt. Bár egyszintes épület, de a belső terek nagy belmagassága és a magas tetőfelépítmény miatt a mellette álló egykori kétszintes állomásépülettel azonos magasságú volt. A vasút és a város felé nyíló bejárók adják az épület tengelyét. A város felőli oldalon portikusz található, négy jón oszlopon nyugvó előtető, ahol az udvari kocsi várta a vonattal érkező királyi család tagjait. Az épület padlószintje azonos a peron szintjével, tehát csak a vonatba szállásnál kellett lépcsőt használni. Öntöttvas pilléreken nyugvó perontető fut körbe a sínek felőli oldalon és a két oldalhomlokzaton, ahonnan egy-egy mellékbejárat is nyílik.
	[[Kép:muzeum8.jpg\|thumb\|left\|~~350px~~\|Királyi Váró]]		[[Kép:muzeum8.jpg\|thumb\|left\|250px\|Királyi Váró]]
	A királyi pár megérkezésekor vörös szőnyeget fektettek az épület bejárata és a vasúti szerelvény közé. A vonatról a tágas középső helyiségbe, a Hercegi Váróba érkezünk, amelynek a berendezését bordó kárpitú selyem zsöllyék és pamlagok adták. Jobbra Erzsébet királyné várószobája, balra pedig Ferenc József szobája nyílt. A király szobájában egy íróasztalt, velencei tükröt, olívazöld kárpitú ülőgarnitúrát helyeztek el, és ugyanilyen színű préselt selyem tapéta fedte a falat. Ugyanez volt a királyné várószobájának a berendezése is, csak halvány sárga színben. A két világháború között Horthy Miklós kormányzó használta a Királyi Várót.		A királyi pár megérkezésekor vörös szőnyeget fektettek az épület bejárata és a vasúti szerelvény közé. A vonatról a tágas középső helyiségbe, a Hercegi Váróba érkezünk, amelynek a berendezését bordó kárpitú selyem zsöllyék és pamlagok adták. Jobbra Erzsébet királyné várószobája, balra pedig Ferenc József szobája nyílt. A király szobájában egy íróasztalt, velencei tükröt, olívazöld kárpitú ülőgarnitúrát helyeztek el, és ugyanilyen színű préselt selyem tapéta fedte a falat. Ugyanez volt a királyné várószobájának a berendezése is, csak halvány sárga színben. A két világháború között Horthy Miklós kormányzó használta a Királyi Várót.

92. sor:		92. sor:

	2011-ben a Norvég Alap támogatásával Gödöllő Város Önkormányzata felújította a Királyi Várót. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum közlekedéstörténeti kiállítást rendezett Ferenc József szobában, a Gödöllői Városi Múzeum pedig a királyi család kultuszára koncentráló helytörténeti kiállítást mutat be Erzsébet királyné várószobájában és a Hercegi Váróban. A kiállítóhely a Gödöllői Városi Múzeum fíliája. Ezenkívül kávézó és turisztikai centrum kapott benne helyet.		2011-ben a Norvég Alap támogatásával Gödöllő Város Önkormányzata felújította a Királyi Várót. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum közlekedéstörténeti kiállítást rendezett Ferenc József szobában, a Gödöllői Városi Múzeum pedig a királyi család kultuszára koncentráló helytörténeti kiállítást mutat be Erzsébet királyné várószobájában és a Hercegi Váróban. A kiállítóhely a Gödöllői Városi Múzeum fíliája. Ezenkívül kávézó és turisztikai centrum kapott benne helyet.






	== Kép galéria ==		== Kép galéria ==

Gönczi Krisztina, 2019. szeptember 13., 16:35-n

2019-09-13T16:35:18Z

← Régebbi változat		A lap 2019. szeptember 13., 16:35-kori változata
1. sor:		1. sor:
			[[Kép:muveszet.jpg\|thumb\|right\|250px\|Járási Művelődési Ház 1950-es évek]]
	A '''Gödöllői Művészetek Háza''' (korábban Petőfi Sándor Művelődési Központ) országos szinten is színvonalas színházi előadások, zenei rendezvények helyszíne. Funkciója és tevékenysége túlmutat a gödöllőiek szolgálatán, szűkebb régiókban élő polgárok kulturális igényeit is igyekszik kielégíteni.		A '''Gödöllői Művészetek Háza''' (korábban Petőfi Sándor Művelődési Központ) országos szinten is színvonalas színházi előadások, zenei rendezvények helyszíne. Funkciója és tevékenysége túlmutat a gödöllőiek szolgálatán, szűkebb régiókban élő polgárok kulturális igényeit is igyekszik kielégíteni.
	A 2011-es év első felében a magyar elnökség alatt az Európai Unió Tanácsának állandó sajtóközpontjaként működött.		A 2011-es év első felében a magyar elnökség alatt az Európai Unió Tanácsának állandó sajtóközpontjaként működött.


			== Kezdetek (1952-1965) ==



	~~== Kezdetek (1952-1965) ==~~
	~~[[Kép:muveszet.jpg\|thumb\|right\|350px\|Járási Művelődési Ház 1950-es évek]]~~
	Egy régi kocsmából átalakított helyiségben 1952-ben hozták létre a Kossuth Lajos u. 42. szám alatt a járási művelődési házat. Az intézmény még ebben az évben felvette Petőfi Sándor nevét. Az intézmény 3 fővel kezdte meg működését, Kapuszta Katalin volt az igazgató és egyben programszervező, az épület tisztán tartásáért, karbantartásáért a gondnok felelt, az adminisztrációs feladatokat a titkárnő látta el. Az 1970-es években még egy fővel gyarapodott a művelődési házban dolgozók száma.		Egy régi kocsmából átalakított helyiségben 1952-ben hozták létre a Kossuth Lajos u. 42. szám alatt a járási művelődési házat. Az intézmény még ebben az évben felvette Petőfi Sándor nevét. Az intézmény 3 fővel kezdte meg működését, Kapuszta Katalin volt az igazgató és egyben programszervező, az épület tisztán tartásáért, karbantartásáért a gondnok felelt, az adminisztrációs feladatokat a titkárnő látta el. Az 1970-es években még egy fővel gyarapodott a művelődési házban dolgozók száma.

Gönczi Krisztina, 2019. szeptember 13., 16:34-n

2019-09-13T16:34:48Z

← Régebbi változat		A lap 2019. szeptember 13., 16:34-kori változata
83. sor:		83. sor:


			=== Gödöllői Királyi Váró ===
			[[Kép:muzeum5.jpg\|thumb\|right\|350px\|Királyi Váró]]
			A Pest-Hatvan vasútvonalon 1867 tavaszán indult meg a közlekedés. Ugyanebben az évben kapta meg a magyar államtól Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékul a gödöllői kastélyt és uradalmat, s ettől kezdve rendszeresen utazott vonattal Gödöllőre a királyi pár és kísérete. 1867. április 2-án adták át a gödöllői földszintes állomásépületet. Az 1870-es évektől egyre élénkebb lett a vasúti forgalom, a királyi család gödöllői tartózkodása divatos, felkapott nyaralóhellyé tette a települést. Szükségessé vált a vasútállomás épületének fejlesztése. 1874-ben kétszintessé alakították az állomásépületet. A hivatali helyiségeken kívül első-, másod- és harmadosztályú várótermet, valamint vendéglőt alakítottak ki táncteremmel. Az állomás épületében lakott az állomásfőnök, két forgalmi tiszt, két pénztárosnő, a vasúti vendéglős és a pályafelvigyázó. Ez az épület már alkalmas volt a köznép utazási igényeinek kiszolgálására. Kezdettől problémát jelentett a királyi család tagjainak várakozása a vasútállomáson. Ezért 1868-ban fából egy tiroli stílusú, ideiglenes udvari pavilont építettek. 1882-ben pedig új Királyi Váró készült neoreneszánsz stílusban.

			A gödöllői Királyi Váró a kastély kezelésében állt. Bár egyszintes épület, de a belső terek nagy belmagassága és a magas tetőfelépítmény miatt a mellette álló egykori kétszintes állomásépülettel azonos magasságú volt. A vasút és a város felé nyíló bejárók adják az épület tengelyét. A város felőli oldalon portikusz található, négy jón oszlopon nyugvó előtető, ahol az udvari kocsi várta a vonattal érkező királyi család tagjait. Az épület padlószintje azonos a peron szintjével, tehát csak a vonatba szállásnál kellett lépcsőt használni. Öntöttvas pilléreken nyugvó perontető fut körbe a sínek felőli oldalon és a két oldalhomlokzaton, ahonnan egy-egy mellékbejárat is nyílik.
			[[Kép:muzeum8.jpg\|thumb\|left\|350px\|Királyi Váró]]
			A királyi pár megérkezésekor vörös szőnyeget fektettek az épület bejárata és a vasúti szerelvény közé. A vonatról a tágas középső helyiségbe, a Hercegi Váróba érkezünk, amelynek a berendezését bordó kárpitú selyem zsöllyék és pamlagok adták. Jobbra Erzsébet királyné várószobája, balra pedig Ferenc József szobája nyílt. A király szobájában egy íróasztalt, velencei tükröt, olívazöld kárpitú ülőgarnitúrát helyeztek el, és ugyanilyen színű préselt selyem tapéta fedte a falat. Ugyanez volt a királyné várószobájának a berendezése is, csak halvány sárga színben. A két világháború között Horthy Miklós kormányzó használta a Királyi Várót.

			A második világháború végén a kivonuló német csapatok felrobbantották a vasútállomás épületét, amely teljesen elpusztult. A Királyi Váró pincéjében tárolt szenet is felgyújtották, melynek következtében kiégett az épület teteje, csak a puszta falak maradtak meg. 1945 után lapos tetőt építettek a Királyi Váróra, és ez lett a jegykiadásra és várakozásra szolgáló állomásépület immár a köznép számára. 1958-ban nyilvánították műemlékké.

			2011-ben a Norvég Alap támogatásával Gödöllő Város Önkormányzata felújította a Királyi Várót. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum közlekedéstörténeti kiállítást rendezett Ferenc József szobában, a Gödöllői Városi Múzeum pedig a királyi család kultuszára koncentráló helytörténeti kiállítást mutat be Erzsébet királyné várószobájában és a Hercegi Váróban. A kiállítóhely a Gödöllői Városi Múzeum fíliája. Ezenkívül kávézó és turisztikai centrum kapott benne helyet.

	== Kép galéria ==		== Kép galéria ==

Gönczi Krisztina, 2018. november 9., 14:10-n

2018-11-09T14:10:18Z

← Régebbi változat		A lap 2018. november 9., 14:10-kori változata
40. sor:		40. sor:

	=== A Művelődési Központ élete ===		=== A Művelődési Központ élete ===
	~~[[Kép:muveszet3.jpg\|thumb\|right\|350px\|Járási Művelődési Ház]]~~
	A kulturális igények a 80-es és az azt követő években egyre inkább a kisebb programok, s rétegprogramok irányába tolódott el. Az intézmény filozófiája és az akkori pártállam elképzelés teljesen elvált egymástól. Olyan fajta dolgokra gondoltak, hogy ez a szocialista kultúra helye legyen, ahol kivételes, neves napokon nagy tömegek jelennek meg.		A kulturális igények a 80-es és az azt követő években egyre inkább a kisebb programok, s rétegprogramok irányába tolódott el. Az intézmény filozófiája és az akkori pártállam elképzelés teljesen elvált egymástól. Olyan fajta dolgokra gondoltak, hogy ez a szocialista kultúra helye legyen, ahol kivételes, neves napokon nagy tömegek jelennek meg.
	A rendszerváltás idején a művelődési központban semmi sem történt olyan értelemben, mint akkor nagyon sok közművelődési intézményben. Nem lehet éles vonalat húzni az 1980-as évek közepe és a rendszerváltás időszaka között. a rendezvényeket tekintve, az intézmény életének és működésének felfogásában nagy változás nem történt.		A rendszerváltás idején a művelődési központban semmi sem történt olyan értelemben, mint akkor nagyon sok közművelődési intézményben. Nem lehet éles vonalat húzni az 1980-as évek közepe és a rendszerváltás időszaka között. a rendezvényeket tekintve, az intézmény életének és működésének felfogásában nagy változás nem történt.

Gönczi Krisztina Éva*, 2016. március 7., 10:48-n

2016-03-07T10:48:47Z

← Régebbi változat		A lap 2016. március 7., 10:48-kori változata
60. sor:		60. sor:
	== Művészetek Háza (2009-2011) ==		== Művészetek Háza (2009-2011) ==
	[[Kép:muveszet4.jpg\|thumb\|right\|350px\|Művészetek Háza Gödöllő]]		[[Kép:muveszet4.jpg\|thumb\|right\|350px\|Művészetek Háza Gödöllő]]
	A Petőfi Sándor Művelődési Központ 2009. január 1-től új társasági formában, új elnevezéssel működik tovább. Az új elnevezés Művészetek Háza Gödöllő		A Petőfi Sándor Művelődési Központ 2009. január 1-től új társasági formában, új elnevezéssel működik tovább. Az új elnevezés Művészetek Háza Gödöllő Nonprofit Közhasznú Kft. A Művészetek Háza funkció alapját a kiemelten támogatott, és támogatott művészeti csoportok jelentik, akik mindennapi munkájukkal, folyamatos jelenlétükkel megteremtik a "Művészetek Háza"-ban zajló műhelymunkát. Kiemelten támogatott művészeti csoportok: Gödöllő Táncegyüttes, Gödöllői Szimfonikus Zenekar, Gödöllői Városi Fúvószenekar, Magyar Balett Színház Gödöllő, Talamba Ütőegyüttes Gödöllő. A Támogatott művészeti csoportoknak a Központ közösségi teret biztosít a Közművelődési megállapodásban rögzített órakeretek szerint. Az együttesek felkérésre műsorral közreműködnek a városi ünnepségek, díjátadók, megemlékezések műsoraiban.
	Nonprofit Közhasznú Kft. A Művészetek Háza funkció alapját a kiemelten támogatott, és támogatott művészeti csoportok jelentik, akik mindennapi munkájukkal, folyamatos jelenlétükkel megteremtik a "Művészetek Háza"-ban zajló műhelymunkát. Kiemelten támogatott művészeti csoportok: Gödöllő Táncegyüttes, Gödöllői Szimfonikus Zenekar, Gödöllői Városi Fúvószenekar, Magyar Balett Színház Gödöllő, Talamba Ütőegyüttes Gödöllő. A Támogatott művészeti csoportoknak a Központ közösségi teret biztosít a Közművelődési megállapodásban rögzített órakeretek szerint. Az együttesek felkérésre műsorral közreműködnek a városi ünnepségek, díjátadók, megemlékezések műsoraiban.

	A társasági forma változásával egyidejűleg a Művelődési Központ jövőképe elsődlegesen egy korszerű, jobban kihasználható, esztétikusan kialakított közösségi terekre épülő Ház képét vetíti elénk. Gödöllő Város Önkormányzatának 2008-ban benyújtott FŐTÉR pályázatában hangsúlyosan szerepel az intézmény felújítása. A pályázatot a város megnyerte, bár kevesebb összeggel, mint eredetileg tervezte. A pályázatban a fűtéskorszerűsítés, a jobb térkihasználással kialakított közösségi terek valamint többfunkciós tér kialakítása szerepelt.		A társasági forma változásával egyidejűleg a Művelődési Központ jövőképe elsődlegesen egy korszerű, jobban kihasználható, esztétikusan kialakított közösségi terekre épülő Ház képét vetíti elénk. Gödöllő Város Önkormányzatának 2008-ban benyújtott FŐTÉR pályázatában hangsúlyosan szerepel az intézmény felújítása. A pályázatot a város megnyerte, bár kevesebb összeggel, mint eredetileg tervezte. A pályázatban a fűtéskorszerűsítés, a jobb térkihasználással kialakított közösségi terek valamint többfunkciós tér kialakítása szerepelt.

Gönczi Krisztina, 2015. február 24., 15:46-n

2015-02-24T15:46:57Z

← Régebbi változat		A lap 2015. február 24., 15:46-kori változata
83. sor:		83. sor:
	Az átalakítás belsőépítészeti koncepcióját kettős megfontolás alakította. Az egyik a meglévő épület felújítás során is megmaradó adottságaiból kiinduló anyag-, forma- és színvilág összehangolása az új téri renddel és új, szükségszerűen megjelenő elemekkel. Másrészt az a szempont, hogy a közművelődési intézmények összetett feladatot látnak el amelyben a változó társadalmi igények, és elvárások ellenére egyik feladatuk a közízlés szelíd formálása - ezt a küldetést a ház egésze a maga környezetkulturális minőségével tudja szolgálni legjobban. A pályázati körülmények által súlyosan terhelt megvalósulás során sajnos számos esetben meghiúsult e koncepció.		Az átalakítás belsőépítészeti koncepcióját kettős megfontolás alakította. Az egyik a meglévő épület felújítás során is megmaradó adottságaiból kiinduló anyag-, forma- és színvilág összehangolása az új téri renddel és új, szükségszerűen megjelenő elemekkel. Másrészt az a szempont, hogy a közművelődési intézmények összetett feladatot látnak el amelyben a változó társadalmi igények, és elvárások ellenére egyik feladatuk a közízlés szelíd formálása - ezt a küldetést a ház egésze a maga környezetkulturális minőségével tudja szolgálni legjobban. A pályázati körülmények által súlyosan terhelt megvalósulás során sajnos számos esetben meghiúsult e koncepció.



			== Kép galéria ==

	{\|		{\|
94. sor:		97. sor:

	\|}		\|}



	== Forrás ==		== Forrás ==

Gönczi Krisztina, 2014. december 9., 15:06-n

2014-12-09T15:06:57Z

← Régebbi változat		A lap 2014. december 9., 15:06-kori változata
1. sor:		1. sor:
	~~{{Magyar település infobox~~
	~~\| név = Gödöllő~~
	~~\| kép = Grassalkovich-kastély (7051. számú műemlék) 6.jpg~~
	~~\| képaláírás = A [[Grassalkovich-kastély (Gödöllő)\|Grassalkovich-kastély]] főbejárata~~
	~~\| címer = Gödöllő Coat of Arms.svg~~
	~~\| régió = Közép-Magyarország~~
	~~\| megye = Pest~~
	~~\| kistérség = Gödöllői~~
	~~\| járás = Gödöllői~~
	~~\| rang = [[város]]~~
	\| polgármester = dr. [[Gémesi György]] ([[Gödöllői Lokálpatrióta Klub\|GLK]])<ref>{{cite web \|url=http://www.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk3/14/tjk14047.htm \|title=Gödöllő települési választás eredményei \|date=2010-10-03 \|accessdate=2011-06-18 \| publisher=Országos Választási Iroda \|format=html \|language=magyar}}</ref>
	~~\| jegyző = dr. Nánási Éva~~
	~~\| irányítószám = 2100~~
	~~\| körzethívószám = 28~~
	~~\| Testvértelepülései = {{Zászló\|Hollandia}} [[Wageiningen]]~~
	~~\| népsűrűség = 547,06~~
	~~\| terület = 61,97~~
	~~\| földrajzi nagytáj =[[Északi-középhegység]]~~
	~~\| földrajzi középtáj =[[Cserhátvidék]]~~
	~~\| földrajzi kistáj =[[Gödöllői-dombság]]~~
	~~\| szélességi fok = 47~~
	~~\| szélességi ívperc = 35~~
	~~\| szélességi ívmásodperc = 55~~
	~~\| hosszúsági fok = 19~~
	~~\| hosszúsági ívperc = 21~~
	~~\| hosszúsági ívmásodperc = 3~~
	~~\| weboldal = www.godollo.hu~~
	~~\| KSH kód = 32559~~
	}}



	A '''Gödöllői Művészetek Háza''' (korábban Petőfi Sándor Művelődési Központ) országos szinten is színvonalas színházi előadások, zenei rendezvények helyszíne. Funkciója és tevékenysége túlmutat a gödöllőiek szolgálatán, szűkebb régiókban élő polgárok kulturális igényeit is igyekszik kielégíteni.		A '''Gödöllői Művészetek Háza''' (korábban Petőfi Sándor Művelődési Központ) országos szinten is színvonalas színházi előadások, zenei rendezvények helyszíne. Funkciója és tevékenysége túlmutat a gödöllőiek szolgálatán, szűkebb régiókban élő polgárok kulturális igényeit is igyekszik kielégíteni.
	A 2011-es év első felében a magyar elnökség alatt az Európai Unió Tanácsának állandó sajtóközpontjaként működött.		A 2011-es év első felében a magyar elnökség alatt az Európai Unió Tanácsának állandó sajtóközpontjaként működött.

← Régebbi változat		A lap 2014. december 9., 15:06-kori változata
1. sor:		1. sor:
	~~{{Magyar település infobox~~
	~~\| név = Gödöllő~~
	~~\| kép = Grassalkovich-kastély (7051. számú műemlék) 6.jpg~~
	~~\| képaláírás = A [[Grassalkovich-kastély (Gödöllő)\|Grassalkovich-kastély]] főbejárata~~
	~~\| címer = Gödöllő Coat of Arms.svg~~
	~~\| régió = Közép-Magyarország~~
	~~\| megye = Pest~~
	~~\| kistérség = Gödöllői~~
	~~\| járás = Gödöllői~~
	~~\| rang = [[város]]~~
	\| polgármester = dr. [[Gémesi György]] ([[Gödöllői Lokálpatrióta Klub\|GLK]])<ref>{{cite web \|url=http://www.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk3/14/tjk14047.htm \|title=Gödöllő települési választás eredményei \|date=2010-10-03 \|accessdate=2011-06-18 \| publisher=Országos Választási Iroda \|format=html \|language=magyar}}</ref>
	~~\| jegyző = dr. Nánási Éva~~
	~~\| irányítószám = 2100~~
	~~\| körzethívószám = 28~~
	~~\| Testvértelepülései = {{Zászló\|Hollandia}} [[Wageiningen]]~~
	~~\| népsűrűség = 547,06~~
	~~\| terület = 61,97~~
	~~\| földrajzi nagytáj =[[Északi-középhegység]]~~
	~~\| földrajzi középtáj =[[Cserhátvidék]]~~
	~~\| földrajzi kistáj =[[Gödöllői-dombság]]~~
	~~\| szélességi fok = 47~~
	~~\| szélességi ívperc = 35~~
	~~\| szélességi ívmásodperc = 55~~
	~~\| hosszúsági fok = 19~~
	~~\| hosszúsági ívperc = 21~~
	~~\| hosszúsági ívmásodperc = 3~~
	~~\| weboldal = www.godollo.hu~~
	~~\| KSH kód = 32559~~
	}}



	A '''Gödöllői Művészetek Háza''' (korábban Petőfi Sándor Művelődési Központ) országos szinten is színvonalas színházi előadások, zenei rendezvények helyszíne. Funkciója és tevékenysége túlmutat a gödöllőiek szolgálatán, szűkebb régiókban élő polgárok kulturális igényeit is igyekszik kielégíteni.		A '''Gödöllői Művészetek Háza''' (korábban Petőfi Sándor Művelődési Központ) országos szinten is színvonalas színházi előadások, zenei rendezvények helyszíne. Funkciója és tevékenysége túlmutat a gödöllőiek szolgálatán, szűkebb régiókban élő polgárok kulturális igényeit is igyekszik kielégíteni.
	A 2011-es év első felében a magyar elnökség alatt az Európai Unió Tanácsának állandó sajtóközpontjaként működött.		A 2011-es év első felében a magyar elnökség alatt az Európai Unió Tanácsának állandó sajtóközpontjaként működött.