Kriesch Laura - Laptörténet

Gönczi Krisztina, 2025. május 26., 07:44-n

2025-05-26T07:44:42Z

← Régebbi változat		A lap 2025. május 26., 07:44-kori változata
93. sor:		93. sor:
	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]
	[[Kategória:Képzőművészek]]		[[Kategória:Képzőművészek]]
	[[Kategória:Tematikus ~~Évek~~]]		[[Kategória:Tematikus évek]]
	[[Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn]]		[[Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn]]
	[[Kategória:Híres Gödöllői Családok]]		[[Kategória:Híres Gödöllői Családok]]
	[[Kategória:Kriesch család]]		[[Kategória:Kriesch család]]

Gönczi Krisztina, 2025. május 26., 07:44-n

2025-05-26T07:44:27Z

← Régebbi változat		A lap 2025. május 26., 07:44-kori változata
93. sor:		93. sor:
	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]
	[[Kategória:Képzőművészek]]		[[Kategória:Képzőművészek]]
			[[Kategória:Tematikus Évek]]
	[[Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn]]		[[Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn]]
			[[Kategória:Híres Gödöllői Családok]]
			[[Kategória:Kriesch család]]

Gönczi Krisztina, 2018. február 19., 08:44-n

2018-02-19T08:44:17Z

← Régebbi változat		A lap 2018. február 19., 08:44-kori változata
9. sor:		9. sor:
	Édesapja, Kriesch János a tudományok embere (zoológus, egyetemi tanár, a budapesti Műegyetem rektora; a Méhészeti lapok és a Halászati lapok szerkesztője, az Országos Méhészeti Egyesület megszervezője, a szociáldarwinizmus első hazai képviselője; az MTA tagja) volt. Laura és Aladár apjuktól eltérően a művészetet választotta.		Édesapja, Kriesch János a tudományok embere (zoológus, egyetemi tanár, a budapesti Műegyetem rektora; a Méhészeti lapok és a Halászati lapok szerkesztője, az Országos Méhészeti Egyesület megszervezője, a szociáldarwinizmus első hazai képviselője; az MTA tagja) volt. Laura és Aladár apjuktól eltérően a művészetet választotta.

	A Magyar ~~Képzőművészeti Egyetem~~ hallgatója 1895 és 1900 között. Az első nők közé tartozik, akik Mintarajziskolába jártak és rajztanári oklevelet szereztek. Később férjétől tanul Veszprémben és [[Gödöllő]]n.		A Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde hallgatója 1895 és 1900 között. Az első nők közé tartozik, akik Mintarajziskolába jártak és rajztanári oklevelet szereztek. Később férjétől tanul Veszprémben és [[Gödöllő]]n.

	Férjével 1902-ben kötötték össze életüket. ~~Szülei ellenezték~~, hogy a tíz évvel idősebb festőművészhez menjen feleségül, de ő kitartott választottja mellett, akivel hétévi jegyesség után köthetett házasságot. Még a házasságkötés után is sokáig testvérként éltek egymás mellett, hogy - korabeli tanok hatása alatt - legnemesebb erőiket a művészi alkotásra összpontosítsák. Végül azonban 1904-ben megszületett egyetlen gyermekük, Nagy Laura Eszter.		Férjével 1902-ben kötötték össze életüket. A Kriesch család ellenezte, hogy a tíz évvel idősebb festőművészhez menjen feleségül, de ő kitartott választottja mellett, akivel hétévi jegyesség után köthetett házasságot. Még a házasságkötés után is sokáig testvérként éltek egymás mellett, hogy - korabeli tanok hatása alatt - legnemesebb erőiket a művészi alkotásra összpontosítsák. Végül azonban 1904-ben megszületett egyetlen gyermekük, Nagy Laura Eszter.

	[[Nagy Sándor]]ral való házasságuk szoros művészi és eszmeközösségen alapult. Munkáikat együtt alkották és közösen szignálták. Nem tartozott az emancipált nők közé, egész életét alárendelte férje művészi pályájának, a háttérben tevékenykedett, férje munkáihoz szecessziós keretdíszeket, valamint gyermekeknek szóló rajzokat készített. ''"Ő a mindenkori második szólam, aki meg tudja menteni a sérült dallamot. Ő az, aki Sándor számára az életet elviselhetővé, sőt kívánossá szelídíti."'' - írta róla Remsey Ágnes a Nagyobb Mozdulat című könyvében. Életcéljaként nem a rajzolni tudást, a mesterség tökéletes elsajátítását, hanem szeretettől átitatott életmód elérését választotta.		[[Nagy Sándor]]ral való házasságuk szoros művészi és eszmeközösségen alapult. Munkáikat együtt alkották és közösen szignálták. Nem tartozott az emancipált nők közé, egész életét alárendelte férje művészi pályájának, a háttérben tevékenykedett, férje munkáihoz szecessziós keretdíszeket, valamint gyermekeknek szóló rajzokat készített. ''"Ő a mindenkori második szólam, aki meg tudja menteni a sérült dallamot. Ő az, aki Sándor számára az életet elviselhetővé, sőt kívánossá szelídíti."'' - írta róla Remsey Ágnes a Nagyobb Mozdulat című könyvében. Életcéljaként nem a rajzolni tudást, a mesterség tökéletes elsajátítását, hanem szeretettől átitatott életmód elérését választotta.

Gönczi Krisztina, 2017. november 9., 11:14-n

2017-11-09T11:14:36Z

← Régebbi változat		A lap 2017. november 9., 11:14-kori változata
1. sor:		1. sor:
	'''Nagy Sándorné Kriesch Laura''' (Budapest, 1879 - [[Gödöllő]], 1966) festő és iparművész, [[Körösfői-Kriesch Aladár]] testvére, [[Nagy Sándor]] felesége. A [[Gödöllői művésztelep]] egyik alapítója.		'''Nagy Sándorné Kriesch Laura''' (Budapest, 1879. július 29. - [[Gödöllő]], 1966) festő és iparművész, [[Körösfői-Kriesch Aladár]] testvére, [[Nagy Sándor]] felesége. A [[Gödöllői művésztelep]] egyik alapítója.

Gönczi Krisztina, 2015. október 8., 12:05-n

2015-10-08T12:05:19Z

← Régebbi változat		A lap 2015. október 8., 12:05-kori változata
93. sor:		93. sor:
	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]
	[[Kategória:Képzőművészek]]		[[Kategória:Képzőművészek]]
	[[Kategória:Híres Hölgyek Gödöllőn]]		[[Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn]]

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. október 8., 11:57-n

2012-10-08T11:57:09Z

← Régebbi változat		A lap 2012. október 8., 11:57-kori változata
33. sor:		33. sor:
	== Kriesch Laura és Gödöllő ==		== Kriesch Laura és Gödöllő ==
	[[Fájl:nshaz.jpg\|thumb\|left\|250px\|Nagy Sándor ház]]		[[Fájl:nshaz.jpg\|thumb\|left\|250px\|Nagy Sándor ház]]
	[[Körösfői-~~Kriesh~~ Aladár]] 1901-ben költözött [[Gödöllő]]re, ahol 1904-ben szövőműhely alapításába fogott. Hívta húgát és sógorát, akik 1907-ben Veszprémből költöztek [[Gödöllő]]re, s lényegében ekkor alakult meg a gödöllői művésztelep. Férjével szép és modern, műtermes házat építtetett. A házat [[Medgyaszay István]] tervezte. [[Nagy Sándor]] és felesége [[Gödöllő]]n, a századfordulót követő években a családról és a vidéki életmódról alkotott eszményeiknek megfelelően rendezkedtek be.		[[Körösfői-Kriesch Aladár]] 1901-ben költözött [[Gödöllő]]re, ahol 1904-ben szövőműhely alapításába fogott. Hívta húgát és sógorát, akik 1907-ben Veszprémből költöztek [[Gödöllő]]re, s lényegében ekkor alakult meg a gödöllői művésztelep. Férjével szép és modern, műtermes házat építtetett. A házat [[Medgyaszay István]] tervezte. [[Nagy Sándor]] és felesége [[Gödöllő]]n, a századfordulót követő években a családról és a vidéki életmódról alkotott eszményeiknek megfelelően rendezkedtek be.

	Testvére 1920-ban bekövetkezett halála és a [[Gödöllői művésztelep]] felbomlása után is igyekeztek férjével továbbvinni a művésztelep szellemiségét. Kriesch Laura vezette a szövőműhelyt a két világháború között.		Testvére 1920-ban bekövetkezett halála és a [[Gödöllői művésztelep]] felbomlása után is igyekeztek férjével továbbvinni a művésztelep szellemiségét. Kriesch Laura vezette a szövőműhelyt a két világháború között.

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. október 8., 11:56-n

2012-10-08T11:56:21Z

Gönczi Krisztina Éva*: Nagy Sándorné Kriesch Laura lapot átneveztem Kriesch Laura névre

2012-09-27T10:56:59Z

Nagy Sándorné Kriesch Laura lapot átneveztem Kriesch Laura névre

← Régebbi változat	A lap 2012. szeptember 27., 10:56-kori változata
(Nincs különbség)

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. szeptember 3., 13:08-n

2012-09-03T13:08:51Z

← Régebbi változat		A lap 2012. szeptember 3., 13:08-kori változata
37. sor:		37. sor:

	Testvére 1920-ban bekövetkezett halála és a gödöllői művésztelep felbomlása után is igyekeztek férjével továbbvinni a művésztelep szellemiségét. Kriesch Laura vezette a szövőműhelyt a két világháború között.		Testvére 1920-ban bekövetkezett halála és a gödöllői művésztelep felbomlása után is igyekeztek férjével továbbvinni a művésztelep szellemiségét. Kriesch Laura vezette a szövőműhelyt a két világháború között.

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. szeptember 3., 13:08-n

2012-09-03T13:08:39Z

← Régebbi változat		A lap 2012. szeptember 3., 13:08-kori változata
37. sor:		37. sor:

	Testvére 1920-ban bekövetkezett halála és a gödöllői művésztelep felbomlása után is igyekeztek férjével továbbvinni a művésztelep szellemiségét. Kriesch Laura vezette a szövőműhelyt a két világháború között.		Testvére 1920-ban bekövetkezett halála és a gödöllői művésztelep felbomlása után is igyekeztek férjével továbbvinni a művésztelep szellemiségét. Kriesch Laura vezette a szövőműhelyt a két világháború között.

← Régebbi változat		A lap 2012. október 8., 11:56-kori változata
1. sor:		1. sor:
	'''Nagy Sándorné Kriesch Laura''' (Budapest, 1879 - [[Gödöllő]], 1966) festő és iparművész, [[Körösfői -Kriesch Aladár]] testvére, [[Nagy Sándor]] felesége. A ~~gödöllői~~ művésztelep egyik alapítója.		'''Nagy Sándorné Kriesch Laura''' (Budapest, 1879 - [[Gödöllő]], 1966) festő és iparművész, [[Körösfői-Kriesch Aladár]] testvére, [[Nagy Sándor]] felesége. A [[Gödöllői művésztelep]] egyik alapítója.



	==Életpályája==		== Életpályája ==
	[[Fájl:klaura.jpg\|thumb\|right\|300px\|Kriesch Laura]]		[[Fájl:klaura.jpg\|thumb\|right\|300px\|Kriesch Laura]]
	Kriesch Laura alacsonytermetű, halkszavú, szerény jelenség volt, aki azonban nagyon határozottan ragaszkodott az elképzeléseihez. Kriesch Laura is az elsők között volt, aki megtagadta a fűzőviseletet.		Kriesch Laura alacsonytermetű, halkszavú, szerény jelenség volt, aki azonban nagyon határozottan ragaszkodott az elképzeléseihez. Kriesch Laura is az elsők között volt, aki megtagadta a fűzőviseletet.
13. sor:		13. sor:
	Férjével 1902-ben kötötték össze életüket. Szülei ellenezték, hogy a tíz évvel idősebb festőművészhez menjen feleségül, de ő kitartott választottja mellett, akivel hétévi jegyesség után köthetett házasságot. Még a házasságkötés után is sokáig testvérként éltek egymás mellett, hogy - korabeli tanok hatása alatt - legnemesebb erőiket a művészi alkotásra összpontosítsák. Végül azonban 1904-ben megszületett egyetlen gyermekük, Nagy Laura Eszter.		Férjével 1902-ben kötötték össze életüket. Szülei ellenezték, hogy a tíz évvel idősebb festőművészhez menjen feleségül, de ő kitartott választottja mellett, akivel hétévi jegyesség után köthetett házasságot. Még a házasságkötés után is sokáig testvérként éltek egymás mellett, hogy - korabeli tanok hatása alatt - legnemesebb erőiket a művészi alkotásra összpontosítsák. Végül azonban 1904-ben megszületett egyetlen gyermekük, Nagy Laura Eszter.

	Nagy ~~Sándorral~~ való házasságuk szoros művészi és eszmeközösségen alapult. Munkáikat együtt alkották és közösen szignálták. Nem tartozott az emancipált nők közé, egész életét alárendelte férje művészi pályájának, a háttérben tevékenykedett, férje munkáihoz szecessziós keretdíszeket, valamint gyermekeknek szóló rajzokat készített. ''"Ő a mindenkori második szólam, aki meg tudja menteni a sérült dallamot. Ő az, aki Sándor számára az életet elviselhetővé, sőt kívánossá szelídíti."'' - írta róla Remsey Ágnes a Nagyobb Mozdulat című könyvében. Életcéljaként nem a rajzolni tudást, a mesterség tökéletes elsajátítását, hanem szeretettől átitatott életmód elérését választotta.		[[Nagy Sándor]]ral való házasságuk szoros művészi és eszmeközösségen alapult. Munkáikat együtt alkották és közösen szignálták. Nem tartozott az emancipált nők közé, egész életét alárendelte férje művészi pályájának, a háttérben tevékenykedett, férje munkáihoz szecessziós keretdíszeket, valamint gyermekeknek szóló rajzokat készített. ''"Ő a mindenkori második szólam, aki meg tudja menteni a sérült dallamot. Ő az, aki Sándor számára az életet elviselhetővé, sőt kívánossá szelídíti."'' - írta róla Remsey Ágnes a Nagyobb Mozdulat című könyvében. Életcéljaként nem a rajzolni tudást, a mesterség tökéletes elsajátítását, hanem szeretettől átitatott életmód elérését választotta.


	==Művészete==		== Művészete ==
	[[Fájl:gulliver.jpg\|thumb\|left\|300px\|Gulliver kisasszony]]		[[Fájl:gulliver.jpg\|thumb\|left\|300px\|Gulliver kisasszony]]
	Kriesch Laura életművében a női szerep szelíden és játékosan azonosult az alkotóművész szerepével.		Kriesch Laura életművében a női szerep szelíden és játékosan azonosult az alkotóművész szerepével. [[Nagy Sándor]] és Kriesch Laura az a fajta művészpár volt, akik életük minden mozzanatában művészek voltak. Alkotómunkájuk az iparművészettől a karikatúrákon, a falképeken át a könyvillusztrációkig minden területre kiterjedt.
	Nagy Sándor és Kriesch Laura az a fajta művészpár volt, akik életük minden mozzanatában művészek voltak. Alkotómunkájuk az iparművészettől a karikatúrákon, a falképeken át a könyvillusztrációkig minden területre kiterjedt.

	Meseillusztrációi és grafikái a gyermekek belső világát fedezik fel. Férjével közösen nagyszámú, gazdag díszű és eredeti zamatú rajzot, akvarellt készített, nagyobbára a gyermek- és ifjúsági irodalom számára. 1904-től kezdődően közös szignót használtak, ha az N betű bal oldali szárába S betűt írtak, akkor [[Nagy Sándor]] dolgozott többet az adott munkán, ha L betűt írtak, akkor Lauráé volt a munka java.		Meseillusztrációi és grafikái a gyermekek belső világát fedezik fel. Férjével közösen nagyszámú, gazdag díszű és eredeti zamatú rajzot, akvarellt készített, nagyobbára a gyermek- és ifjúsági irodalom számára. 1904-től kezdődően közös szignót használtak, ha az N betű bal oldali szárába S betűt írtak, akkor [[Nagy Sándor]] dolgozott többet az adott munkán, ha L betűt írtak, akkor Lauráé volt a munka java.
32. sor:		31. sor:


	==Kriesch Laura és Gödöllő==		== Kriesch Laura és Gödöllő ==
	[[Fájl:nshaz.jpg\|thumb\|left\|250px\|Nagy Sándor ház]]		[[Fájl:nshaz.jpg\|thumb\|left\|250px\|Nagy Sándor ház]]
	[[Körösfői-Kriesh Aladár]] 1901-ben költözött [[~~Gödöllőre~~]], ahol 1904-ben szövőműhely alapításába fogott. Hívta húgát és sógorát, akik 1907-ben Veszprémből költöztek [[~~Gödöllőre~~]], s lényegében ekkor alakult meg a gödöllői művésztelep. Férjével szép és modern, műtermes házat építtetett. A házat [[Medgyaszay István]] tervezte. [[Nagy Sándor]] és felesége [[~~Gödöllőn~~]], a századfordulót követő években a családról és a vidéki életmódról alkotott eszményeiknek megfelelően rendezkedtek be.		[[Körösfői-Kriesh Aladár]] 1901-ben költözött [[Gödöllő]]re, ahol 1904-ben szövőműhely alapításába fogott. Hívta húgát és sógorát, akik 1907-ben Veszprémből költöztek [[Gödöllő]]re, s lényegében ekkor alakult meg a gödöllői művésztelep. Férjével szép és modern, műtermes házat építtetett. A házat [[Medgyaszay István]] tervezte. [[Nagy Sándor]] és felesége [[Gödöllő]]n, a századfordulót követő években a családról és a vidéki életmódról alkotott eszményeiknek megfelelően rendezkedtek be.

	Testvére 1920-ban bekövetkezett halála és a ~~gödöllői~~ művésztelep felbomlása után is igyekeztek férjével továbbvinni a művésztelep szellemiségét. Kriesch Laura vezette a szövőműhelyt a két világháború között.		Testvére 1920-ban bekövetkezett halála és a [[Gödöllői művésztelep]] felbomlása után is igyekeztek férjével továbbvinni a művésztelep szellemiségét. Kriesch Laura vezette a szövőműhelyt a két világháború között.


56. sor:		55. sor:
	Az 1980-as években [[Kresz Albert]] fotóművész kezdeményezte egy síremlék felállítását, erről újságcikk is megjelent, és támogatást is sikerült hozzá szereznie, de a tervezett síremléket készítő szobrászművész Amerikába távozott, és így meghiúsult a terv.		Az 1980-as években [[Kresz Albert]] fotóművész kezdeményezte egy síremlék felállítását, erről újságcikk is megjelent, és támogatást is sikerült hozzá szereznie, de a tervezett síremléket készítő szobrászművész Amerikába távozott, és így meghiúsult a terv.

	Nagy Sándoréknak és leszármazottaiknak sajátos véleménye volt a síremlékről, a tárgyiasult emlékezésről. Nem tartották fontosnak, úgy vélték, hogy az ő szellemük a művészi alkotásokban és a Nagy Sándor-~~házban~~ él tovább. Egy Komjáthy Jenő-versidézettel tudnám a legjobban érzékeltetni azt a szellemiséget, amellyel ők teljesen azonosultak:		Nagy Sándoréknak és leszármazottaiknak sajátos véleménye volt a síremlékről, a tárgyiasult emlékezésről. Nem tartották fontosnak, úgy vélték, hogy az ő szellemük a művészi alkotásokban és a [[Nagy Sándor-ház]]ban él tovább. Egy Komjáthy Jenő-versidézettel tudnám a legjobban érzékeltetni azt a szellemiséget, amellyel ők teljesen azonosultak:

	"Szétszórom magamat a végtelenben <br>		"Szétszórom magamat a végtelenben <br>