Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár - Laptörténet

Gönczi Krisztina Éva*, 2011. december 2., 16:28-n

2011-12-02T16:28:37Z

← Régebbi változat		A lap 2011. december 2., 16:28-kori változata
10. sor:		10. sor:
	A Könyvtár 1945-ben az önálló Magyar Agrártudományi Egyetemmel egy időben kezdte meg működését. Állományát a Magyar Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Szakosztályának könyvtári gyűjteménye alapozta meg, amely a Mezőgazdaságtudományi Kar vidéki osztályai (Keszthely, Mosonmagyaróvár, Debrecen) könyvtárainak beolvasztásával gyarapodott.		A Könyvtár 1945-ben az önálló Magyar Agrártudományi Egyetemmel egy időben kezdte meg működését. Állományát a Magyar Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Szakosztályának könyvtári gyűjteménye alapozta meg, amely a Mezőgazdaságtudományi Kar vidéki osztályai (Keszthely, Mosonmagyaróvár, Debrecen) könyvtárainak beolvasztásával gyarapodott.

	Manninger G. Adolf könyvtárigazgató az 1949. május 16-án tartott értekezlet határozata értelmében javaslatot terjesztett elő a könyvtárnak az egyetem új épületében való elhelyezésére. A gödöllői székhely kijelölésével és a zsámbéki Mezőgazdasági Akadémia ~~kapcsolódásávaljáró~~ feladatok kényszerítették ki véglegesen a könyvtár ügyének rendezését. 1950 októberétől Gödöllőn is megindult a könyvtári munka, amelynek során egyre több olvasót láttak el a tanulmányokhoz szükséges szakirodalommal. 1950. szeptember 1-jén Rozsnyai Károly antikvárius kapott „önálló könyvtárosi kinevezést, majd megbízást arra, hogy az agrártudományi egyetem könyvtárainak rendszerét, szervezését, az adminisztratív munkát felülvizsgálja.		Manninger G. Adolf könyvtárigazgató az 1949. május 16-án tartott értekezlet határozata értelmében javaslatot terjesztett elő a könyvtárnak az egyetem új épületében való elhelyezésére. A gödöllői székhely kijelölésével és a zsámbéki Mezőgazdasági Akadémia kapcsolódásával járó feladatok kényszerítették ki véglegesen a könyvtár ügyének rendezését. 1950 októberétől Gödöllőn is megindult a könyvtári munka, amelynek során egyre több olvasót láttak el a tanulmányokhoz szükséges szakirodalommal. 1950. szeptember 1-jén Rozsnyai Károly antikvárius kapott „önálló könyvtárosi kinevezést, majd megbízást arra, hogy az agrártudományi egyetem könyvtárainak rendszerét, szervezését, az adminisztratív munkát felülvizsgálja.

	A tagkönyvtárak együttműködésére egyre nagyobb igény mutatkozott. Páter Károly rektori időszaka alatt létrehozott Könyvtárbizottság tagjai csak abban értettek egyet, hogy a könyvbeszerzést és nyilvántartást, valamint a hitelkeretekkel való gazdálkodást kellene központilag intézni. A könyvtárügy rendezését már a felettes hatóságok is sürgették. Az OKK 1950-ben szakfelügyeleti vizsgálatot tartott és megállapította, hogy a karok könyvtárainak elhelyezése nem megfelelő, helyhiánnyal küszködnek, a személyzet létszáma alacsony, a könyvállomány nincs szakszerűen feldolgozva. Az OKK a bajok orvoslására „központi könyvtár-igazgatóság” felállítását javasolta. A négy kari és a gödöllői fiókkönyvtárat közös igazgatás alá vonták, vezetőjévé Magyari Beck Vladimirt nevezték ki. A teljesen eltérő körülmények közt kialakult és fejlődött gyűjtemények „központi igazgatóság” által történő összefogása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Magyari Beck Vladimír elérkezettnek látta az időt arra, hogy 1952. január 4-én az egyetemi Könyvtárbizottság ülésén javaslatot tegyen a vezetése alatt álló „központi könyvtárigazgatás” és a „mezőgazdasági karok” könyvtárának egyesítésére. A központi igazgatás 6 munkatársa és a kari könyvtár 4 dolgozója elegendőnek látszott arra, hogy ellássa a központi feladatokat. A Központi Könyvtár végül 1952 októberében jött létre a volt mezőgazdasági kari könyvtár örököseként, a szerzeményezés és feldolgozás teljes központosításával. 1952-ig hárman dolgoztak az intézményben. 1953-ban a létszámot 28 főre emelték, az új dolgozók között már több képzett könyvtáros is volt. A Központi Könyvtár ideiglenesen a Martos Flóra leánygimnáziumban kapott helyet, ahol végre elhelyezhető volt az Országos Könyvtári Központtól megkapott néhány ezer agrártörténeti értékű, jobbára 18–19. századi forrásmű, továbbá az „ideiglenesen szünetelő” magyaróvári osztály könyvtárának megmaradt és 1952 nyarán átvett állománya. A debreceni és a keszthelyi gyűjtemények megmentett része szintén Gödöllőre került. Kedvezőtlenebb volt a dolgozók elhelyezése: az olvasótermen és a két raktárhelyiségen kívül mindössze két dolgozószoba állt rendelkezésükre, részben a földszinten, részben az emeleten, háromfelé szétszórva. Néhány íróasztalnak csak a raktári állványok között jutott hely, s itt zajlott a kölcsönzés is.		A tagkönyvtárak együttműködésére egyre nagyobb igény mutatkozott. Páter Károly rektori időszaka alatt létrehozott Könyvtárbizottság tagjai csak abban értettek egyet, hogy a könyvbeszerzést és nyilvántartást, valamint a hitelkeretekkel való gazdálkodást kellene központilag intézni. A könyvtárügy rendezését már a felettes hatóságok is sürgették. Az OKK 1950-ben szakfelügyeleti vizsgálatot tartott és megállapította, hogy a karok könyvtárainak elhelyezése nem megfelelő, helyhiánnyal küszködnek, a személyzet létszáma alacsony, a könyvállomány nincs szakszerűen feldolgozva. Az OKK a bajok orvoslására „központi könyvtár-igazgatóság” felállítását javasolta. A négy kari és a gödöllői fiókkönyvtárat közös igazgatás alá vonták, vezetőjévé Magyari Beck Vladimirt nevezték ki. A teljesen eltérő körülmények közt kialakult és fejlődött gyűjtemények „központi igazgatóság” által történő összefogása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Magyari Beck Vladimír elérkezettnek látta az időt arra, hogy 1952. január 4-én az egyetemi Könyvtárbizottság ülésén javaslatot tegyen a vezetése alatt álló „központi könyvtárigazgatás” és a „mezőgazdasági karok” könyvtárának egyesítésére. A központi igazgatás 6 munkatársa és a kari könyvtár 4 dolgozója elegendőnek látszott arra, hogy ellássa a központi feladatokat. A Központi Könyvtár végül 1952 októberében jött létre a volt mezőgazdasági kari könyvtár örököseként, a szerzeményezés és feldolgozás teljes központosításával. 1952-ig hárman dolgoztak az intézményben. 1953-ban a létszámot 28 főre emelték, az új dolgozók között már több képzett könyvtáros is volt. A Központi Könyvtár ideiglenesen a Martos Flóra leánygimnáziumban kapott helyet, ahol végre elhelyezhető volt az Országos Könyvtári Központtól megkapott néhány ezer agrártörténeti értékű, jobbára 18–19. századi forrásmű, továbbá az „ideiglenesen szünetelő” magyaróvári osztály könyvtárának megmaradt és 1952 nyarán átvett állománya. A debreceni és a keszthelyi gyűjtemények megmentett része szintén Gödöllőre került. Kedvezőtlenebb volt a dolgozók elhelyezése: az olvasótermen és a két raktárhelyiségen kívül mindössze két dolgozószoba állt rendelkezésükre, részben a földszinten, részben az emeleten, háromfelé szétszórva. Néhány íróasztalnak csak a raktári állványok között jutott hely, s itt zajlott a kölcsönzés is.
48. sor:		48. sor:
	A korszak egyetemi vezetésében felmerült a gondolat, hogy a fejlesztés csak gyökeresen új megoldással, önálló könyvtárépület létesítésével lenne megoldható. Székely Csaba rektor 1996 júliusában készített egy összeállítást „Javaslat a GATE Könyvtár és Agrár-információs Központ létrehozására” címmel, melyben az új könyvtár elképzelhető helyét is megjelölte az egyetemi főépület dél-keleti oldala melletti üres telken. 1997-ben a könyvtár vezetése részletes könyvtártechnikai irányelveket dolgozott ki a tervezéséhez, melyben meghatározták az elképzelések szerint 6.000 m² alapterületű, mintegy 6.000 felhasználót befogadó új épület könyvtári övezeteit és a kialakítandó terek megfelelő elhelyezésének sorrendjét. A beadott tanulmánytervek közül a könyvtár bevonásával létrehozott szakmai zsűri Lázár Antal építész (A&D Stúdió) tervező munkáját ítélte legjobbnak. Az elfogadott tervrajz makettje kiállításra került, közben tovább folyt a tervezés előkészítése. Úgy tűnt, az anyagi feltételek biztosításáért folytatott munka is eredményesen halad. 1998-ban azonban egyre inkább látszott, hogy az elképzelés nem fog megvalósulni, az építéshez szükséges pénzt nem sikerül előteremteni, 1999-ben pedig már más irányú teendők, az egyetemi integráció előkészületei foglalkoztatták az egyetem vezetését. Új könyvtár azóta sem épült. Az évek során némi bővítést és átalakítást végeztek ugyan, de a felhasználókat kiszolgáló terek 1990–91-ben kialakított rendszerét és formáját láthatjuk jelenleg is.		A korszak egyetemi vezetésében felmerült a gondolat, hogy a fejlesztés csak gyökeresen új megoldással, önálló könyvtárépület létesítésével lenne megoldható. Székely Csaba rektor 1996 júliusában készített egy összeállítást „Javaslat a GATE Könyvtár és Agrár-információs Központ létrehozására” címmel, melyben az új könyvtár elképzelhető helyét is megjelölte az egyetemi főépület dél-keleti oldala melletti üres telken. 1997-ben a könyvtár vezetése részletes könyvtártechnikai irányelveket dolgozott ki a tervezéséhez, melyben meghatározták az elképzelések szerint 6.000 m² alapterületű, mintegy 6.000 felhasználót befogadó új épület könyvtári övezeteit és a kialakítandó terek megfelelő elhelyezésének sorrendjét. A beadott tanulmánytervek közül a könyvtár bevonásával létrehozott szakmai zsűri Lázár Antal építész (A&D Stúdió) tervező munkáját ítélte legjobbnak. Az elfogadott tervrajz makettje kiállításra került, közben tovább folyt a tervezés előkészítése. Úgy tűnt, az anyagi feltételek biztosításáért folytatott munka is eredményesen halad. 1998-ban azonban egyre inkább látszott, hogy az elképzelés nem fog megvalósulni, az építéshez szükséges pénzt nem sikerül előteremteni, 1999-ben pedig már más irányú teendők, az egyetemi integráció előkészületei foglalkoztatták az egyetem vezetését. Új könyvtár azóta sem épült. Az évek során némi bővítést és átalakítást végeztek ugyan, de a felhasználókat kiszolgáló terek 1990–91-ben kialakított rendszerét és formáját láthatjuk jelenleg is.

	=== A ~~Könvytár~~ ma ===		=== A Könyvtár ma ===
	[[Kép:konyvtar_7.jpg\|thumb\|right\|300px\|Egyetemi könyvtár]]		[[Kép:konyvtar_7.jpg\|thumb\|right\|300px\|Egyetemi könyvtár]]
	Az Egyetemi Könyvtár nyilvános tudományos szakkönyvtár. A karok hallgatóit, oktatóit, kutatóit, valamint nyilvános könyvtárként a gyűjtőkörnek megfelelő tudományterületek iránt érdeklődőket látja el szakirodalmi információval, hagyományos és elektronikus dokumentumokkal. A Könyvtár a használókkal együtt folyamatosan alakított, bővülő minőségi szolgáltatásaival, minden tevékenységével az egyetem életében meghatározó, kiemelt intézmény. Az Egyetemi Könyvtár tagkönyvtárai egységes egyetemi szakkönyvtári rendszerben működnek.		Az Egyetemi Könyvtár nyilvános tudományos szakkönyvtár. A karok hallgatóit, oktatóit, kutatóit, valamint nyilvános könyvtárként a gyűjtőkörnek megfelelő tudományterületek iránt érdeklődőket látja el szakirodalmi információval, hagyományos és elektronikus dokumentumokkal. A Könyvtár a használókkal együtt folyamatosan alakított, bővülő minőségi szolgáltatásaival, minden tevékenységével az egyetem életében meghatározó, kiemelt intézmény. Az Egyetemi Könyvtár tagkönyvtárai egységes egyetemi szakkönyvtári rendszerben működnek.
58. sor:		58. sor:
	* Az Alkalmazott Bölcsészeti Kar Könyvtára (Jászberény)		* Az Alkalmazott Bölcsészeti Kar Könyvtára (Jászberény)
	* Az Ybl Miklós Építéstudományi Kar Könyvtára (Budapest)		* Az Ybl Miklós Építéstudományi Kar Könyvtára (Budapest)
	* SZIE Tessedik Sámuel ~~Egytemi~~ Központ három tagkönyvtára:		* SZIE Tessedik Sámuel Egyetemi Központ három tagkönyvtára:
	** A Szarvasi Karok Könyvtára (Pedagógiai Kar, Víz- és Környezetgazdálkodási kar)( Szarvas)		** A Szarvasi Karok Könyvtára (Pedagógiai Kar, Víz- és Környezetgazdálkodási kar)( Szarvas)
	**A Gazdasági Kar Könyvtára (Békéscsaba)		**A Gazdasági Kar Könyvtára (Békéscsaba)
68. sor:		68. sor:
	A legújabb hazai és külföldi szakirodalom mellett a közel 500 kötetből álló régi, ritka könyvek, nyomtatványok gyűjteménye muzeális értékű. Legrégebbi könyvünk Hieronymus Bock 1556-ban, Strassburgban kiadott Kreuter Buch című műve, de sok más értékes kiadvány is megtalálható itt a 17-18. századból, például Mitterpacher Lajos, a mezőgazdaságtan első magyarországi egyetemi tanárának Elementa rei rustica című tankönyve (Buda, 1777.). A 16. századból három művet őrzünk.		A legújabb hazai és külföldi szakirodalom mellett a közel 500 kötetből álló régi, ritka könyvek, nyomtatványok gyűjteménye muzeális értékű. Legrégebbi könyvünk Hieronymus Bock 1556-ban, Strassburgban kiadott Kreuter Buch című műve, de sok más értékes kiadvány is megtalálható itt a 17-18. századból, például Mitterpacher Lajos, a mezőgazdaságtan első magyarországi egyetemi tanárának Elementa rei rustica című tankönyve (Buda, 1777.). A 16. századból három művet őrzünk.

	Egyetemtörténeti ~~Különgyűjteményünkben~~ a teljesség igényével a szakoktatás történetére vonatkozó, az egyetem múltjával, működésével kapcsolatos, az egyetemi eseményekkel egyidejűleg keletkezett kurrens kiadványokat, dokumentumokat ~~gyűjtjük~~.		Egyetemtörténeti Különgyűjteményükben a teljesség igényével a szakoktatás történetére vonatkozó, az egyetem múltjával, működésével kapcsolatos, az egyetemi eseményekkel egyidejűleg keletkezett kurrens kiadványokat, dokumentumokat gyűjtik.

	Az Egyetemi Szaklevéltárában a jogelőd intézmények, legnagyobbrészt a Gödöllői Agrártudományi Egyetem múltjára vonatkozó történeti értékű iratok találhatók 1920-ig visszamenően. Ezen kívül két nem jogelőd intézmény, a kolozsvári (1906-1945) és a kassai Gazdasági Akadémia (1883-1919), valamint az Állattani Kutatóintézet (1896-1969) fennmaradt anyagai is itt kutathatók.		Az Egyetemi Szaklevéltárában a jogelőd intézmények, legnagyobbrészt a Gödöllői Agrártudományi Egyetem múltjára vonatkozó történeti értékű iratok találhatók 1920-ig visszamenően. Ezen kívül két nem jogelőd intézmény, a kolozsvári (1906-1945) és a kassai Gazdasági Akadémia (1883-1919), valamint az Állattani Kutatóintézet (1896-1969) fennmaradt anyagai is itt kutathatók.
75. sor:		75. sor:
	== Levéltár ==		== Levéltár ==

	A Gödöllői Agrártudományi Egyetem szaklevéltára 1993-ban alakult meg. Gyűjtőköre az agrártudományi egyetem és jogelőd intézményei működése során keletkezett maradandó értékű iratanyagára terjedt ki. Az új levéltár alapító tagja lett a felsőoktatási levéltárakat tömörítő, szintén 1993-ban alakult Budapest-Gödöllői Egyetemi és Főiskolai Levéltári Szövetségnek. A szakmai szervezet napjainkban Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség néven, országos hatáskörű közhasznú egyesületként működik. A szakmai munka a levéltári anyagnak az irattártól való leválasztásával kezdődött meg. A jogelőd intézményekben keletkezett iratanyagok közül elsőként a Pest megyei Levéltár adott át majdnem 10 irat folyóméternyi dokumentumot, amelynek többségét az Állatélettani és Takarmánykutatási Állomás, 1945 utáni elnevezéssel az Állatélettani Kutatóintézet anyaga alkotta. 1994-ben a keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar szaklevéltárával bonyolított le az intézmény iratcserét. Kisebb mennyiségű 19. századi iratanyag átadása ellenében, a kassai és kolozsvári mezőgazdasági akadémia Gödöllőn őrzött fondjaihoz került csekély mennyiségű kiegészítés. 1996-ban a Budapesti Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Mezőgazdasági Szakának törzskönyveit ~~vettük~~ át a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem szaklevéltárából. Az iratátvételekkel párhuzamosan 1996 végéig a Levéltári Szövetség munkatársainak, Horváth Ákosnak, Kiss József Mihálynak, Molnár Lászlónak és dr. Szögi Lászlónak segítségével befejeződött az 1980 előtt keletkezett iratanyag selejtezése és középszintű rendezése. A rendezés lezárása után 2000-ben jelent meg a levéltári anyag használatát segítő repertórium. A levéltár 2000-től Szent István Egyetem Szaklevéltára, Gödöllő néven folytatta működését. Az egyetemi szenátus döntése értelmében a levéltár 2008 áprilisától a Gödöllői Tudományos Könyvtárral alkot szervezeti egységet, az október 29-én kelt határozat alapján SZIE Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár elnevezéssel. A levéltári anyag mennyisége jelenleg 333 ifm.		A Gödöllői Agrártudományi Egyetem szaklevéltára 1993-ban alakult meg. Gyűjtőköre az agrártudományi egyetem és jogelőd intézményei működése során keletkezett maradandó értékű iratanyagára terjedt ki. Az új levéltár alapító tagja lett a felsőoktatási levéltárakat tömörítő, szintén 1993-ban alakult Budapest-Gödöllői Egyetemi és Főiskolai Levéltári Szövetségnek. A szakmai szervezet napjainkban Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség néven, országos hatáskörű közhasznú egyesületként működik.

			A szakmai munka a levéltári anyagnak az irattártól való leválasztásával kezdődött meg. A jogelőd intézményekben keletkezett iratanyagok közül elsőként a Pest megyei Levéltár adott át majdnem 10 irat folyóméternyi dokumentumot, amelynek többségét az Állatélettani és Takarmánykutatási Állomás, 1945 utáni elnevezéssel az Állatélettani Kutatóintézet anyaga alkotta. 1994-ben a keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar szaklevéltárával bonyolított le az intézmény iratcserét. Kisebb mennyiségű 19. századi iratanyag átadása ellenében, a kassai és kolozsvári mezőgazdasági akadémia Gödöllőn őrzött fondjaihoz került csekély mennyiségű kiegészítés. 1996-ban a Budapesti Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Mezőgazdasági Szakának törzskönyveit vették át a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem szaklevéltárából.

			Az iratátvételekkel párhuzamosan 1996 végéig a Levéltári Szövetség munkatársainak, Horváth Ákosnak, Kiss József Mihálynak, Molnár Lászlónak és dr. Szögi Lászlónak segítségével befejeződött az 1980 előtt keletkezett iratanyag selejtezése és középszintű rendezése. A rendezés lezárása után 2000-ben jelent meg a levéltári anyag használatát segítő repertórium. A levéltár 2000-től Szent István Egyetem Szaklevéltára, Gödöllő néven folytatta működését. Az egyetemi szenátus döntése értelmében a levéltár 2008 áprilisától a Gödöllői Tudományos Könyvtárral alkot szervezeti egységet, az október 29-én kelt határozat alapján SZIE Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár elnevezéssel. A levéltári anyag mennyisége jelenleg 333 ifm.


	== Kosáry Domokos ==		== Kosáry Domokos ==
	[[Kép:konyvtar10.png\|thumb\|right\|200px\|Kosáry Domokos a könyvtár névadója]]		[[Kép:konyvtar10.png\|thumb\|right\|200px\|Kosáry Domokos a könyvtár névadója]]
	A Könyvtár 2008. október 29-én vette fel Kosáry Domokos nevét. Hivatalos életrajzi adataiban nem tüntetik fel kellő részletességgel, de ismert, hogy Kosáry Domokos meghatározó egyénisége volt a jogelőd intézmény, az Agrártudományi Egyetem könyvtárának. Mellőztetésének időszakában több éven át dolgozott könyvtárunkban, 1952 októberétől 1957 őszéig, letartóztatásáig. Elévülhetetlen érdemei vannak a Központi Könyvtár létrehozásának szakmai megalapozásában~~. Nevének felvétele nagy tisztességet, de még nagyobb felelősséget jelent számunkra, az egész Egyetem számára. Méltónak lenni nevének viselésére~~.		A Könyvtár 2008. október 29-én vette fel Kosáry Domokos nevét. Hivatalos életrajzi adataiban nem tüntetik fel kellő részletességgel, de ismert, hogy Kosáry Domokos meghatározó egyénisége volt a jogelőd intézmény, az Agrártudományi Egyetem könyvtárának. Mellőztetésének időszakában több éven át dolgozott könyvtárunkban, 1952 októberétől 1957 őszéig, letartóztatásáig. Elévülhetetlen érdemei vannak a Központi Könyvtár létrehozásának szakmai megalapozásában.

Gönczi Krisztina Éva*, 2011. december 2., 16:24-n

2011-12-02T16:24:02Z

← Régebbi változat		A lap 2011. december 2., 16:24-kori változata
14. sor:		14. sor:
	A tagkönyvtárak együttműködésére egyre nagyobb igény mutatkozott. Páter Károly rektori időszaka alatt létrehozott Könyvtárbizottság tagjai csak abban értettek egyet, hogy a könyvbeszerzést és nyilvántartást, valamint a hitelkeretekkel való gazdálkodást kellene központilag intézni. A könyvtárügy rendezését már a felettes hatóságok is sürgették. Az OKK 1950-ben szakfelügyeleti vizsgálatot tartott és megállapította, hogy a karok könyvtárainak elhelyezése nem megfelelő, helyhiánnyal küszködnek, a személyzet létszáma alacsony, a könyvállomány nincs szakszerűen feldolgozva. Az OKK a bajok orvoslására „központi könyvtár-igazgatóság” felállítását javasolta. A négy kari és a gödöllői fiókkönyvtárat közös igazgatás alá vonták, vezetőjévé Magyari Beck Vladimirt nevezték ki. A teljesen eltérő körülmények közt kialakult és fejlődött gyűjtemények „központi igazgatóság” által történő összefogása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Magyari Beck Vladimír elérkezettnek látta az időt arra, hogy 1952. január 4-én az egyetemi Könyvtárbizottság ülésén javaslatot tegyen a vezetése alatt álló „központi könyvtárigazgatás” és a „mezőgazdasági karok” könyvtárának egyesítésére. A központi igazgatás 6 munkatársa és a kari könyvtár 4 dolgozója elegendőnek látszott arra, hogy ellássa a központi feladatokat. A Központi Könyvtár végül 1952 októberében jött létre a volt mezőgazdasági kari könyvtár örököseként, a szerzeményezés és feldolgozás teljes központosításával. 1952-ig hárman dolgoztak az intézményben. 1953-ban a létszámot 28 főre emelték, az új dolgozók között már több képzett könyvtáros is volt. A Központi Könyvtár ideiglenesen a Martos Flóra leánygimnáziumban kapott helyet, ahol végre elhelyezhető volt az Országos Könyvtári Központtól megkapott néhány ezer agrártörténeti értékű, jobbára 18–19. századi forrásmű, továbbá az „ideiglenesen szünetelő” magyaróvári osztály könyvtárának megmaradt és 1952 nyarán átvett állománya. A debreceni és a keszthelyi gyűjtemények megmentett része szintén Gödöllőre került. Kedvezőtlenebb volt a dolgozók elhelyezése: az olvasótermen és a két raktárhelyiségen kívül mindössze két dolgozószoba állt rendelkezésükre, részben a földszinten, részben az emeleten, háromfelé szétszórva. Néhány íróasztalnak csak a raktári állványok között jutott hely, s itt zajlott a kölcsönzés is.		A tagkönyvtárak együttműködésére egyre nagyobb igény mutatkozott. Páter Károly rektori időszaka alatt létrehozott Könyvtárbizottság tagjai csak abban értettek egyet, hogy a könyvbeszerzést és nyilvántartást, valamint a hitelkeretekkel való gazdálkodást kellene központilag intézni. A könyvtárügy rendezését már a felettes hatóságok is sürgették. Az OKK 1950-ben szakfelügyeleti vizsgálatot tartott és megállapította, hogy a karok könyvtárainak elhelyezése nem megfelelő, helyhiánnyal küszködnek, a személyzet létszáma alacsony, a könyvállomány nincs szakszerűen feldolgozva. Az OKK a bajok orvoslására „központi könyvtár-igazgatóság” felállítását javasolta. A négy kari és a gödöllői fiókkönyvtárat közös igazgatás alá vonták, vezetőjévé Magyari Beck Vladimirt nevezték ki. A teljesen eltérő körülmények közt kialakult és fejlődött gyűjtemények „központi igazgatóság” által történő összefogása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Magyari Beck Vladimír elérkezettnek látta az időt arra, hogy 1952. január 4-én az egyetemi Könyvtárbizottság ülésén javaslatot tegyen a vezetése alatt álló „központi könyvtárigazgatás” és a „mezőgazdasági karok” könyvtárának egyesítésére. A központi igazgatás 6 munkatársa és a kari könyvtár 4 dolgozója elegendőnek látszott arra, hogy ellássa a központi feladatokat. A Központi Könyvtár végül 1952 októberében jött létre a volt mezőgazdasági kari könyvtár örököseként, a szerzeményezés és feldolgozás teljes központosításával. 1952-ig hárman dolgoztak az intézményben. 1953-ban a létszámot 28 főre emelték, az új dolgozók között már több képzett könyvtáros is volt. A Központi Könyvtár ideiglenesen a Martos Flóra leánygimnáziumban kapott helyet, ahol végre elhelyezhető volt az Országos Könyvtári Központtól megkapott néhány ezer agrártörténeti értékű, jobbára 18–19. századi forrásmű, továbbá az „ideiglenesen szünetelő” magyaróvári osztály könyvtárának megmaradt és 1952 nyarán átvett állománya. A debreceni és a keszthelyi gyűjtemények megmentett része szintén Gödöllőre került. Kedvezőtlenebb volt a dolgozók elhelyezése: az olvasótermen és a két raktárhelyiségen kívül mindössze két dolgozószoba állt rendelkezésükre, részben a földszinten, részben az emeleten, háromfelé szétszórva. Néhány íróasztalnak csak a raktári állványok között jutott hely, s itt zajlott a kölcsönzés is.
	[[Kép:konyvtar3.jpg\|thumb\|left\|200px\|Raktári részlet 1959, Gödöllő]]		[[Kép:konyvtar3.jpg\|thumb\|left\|200px\|Raktári részlet 1959, Gödöllő]]
	1954. év ismét változást hozott, az egyetem székhelye ősztől fokozatosan Gödöllőre tevődött át. Az intézmény sok hányattatás után végre állandó és viszonylag elfogadható körülmények közé költözhetett. 807 m2 alapterülete – ebből 351 m2, ötemeletes raktártorony. A munkahelyiségek azonban hiányoztak, s a munkatársak egy részének csak a kölcsönzőterem kettéosztásával lehetett munkahelyet biztosítani. A tágas és világos olvasótermet a volt premontrei rendház refektóriuma helyén alakították ki. A 322 m2 alapterületű olvasóterem 192 olvasó befogadását és jelentős mennyiségű kézikönyv szabadpolcon való elhelyezését tette lehetővé. A munkát ugyanakkor saját könyvkötészet segítette. A raktári toronyban berendeztek és megnyitottak egy külön kutatóhelyiséget.		1954. év ismét változást hozott, az egyetem székhelye ősztől fokozatosan Gödöllőre tevődött át. Az intézmény sok hányattatás után végre állandó és viszonylag elfogadható körülmények közé költözhetett. 807 m² alapterülete – ebből 351 m², ötemeletes raktártorony. A munkahelyiségek azonban hiányoztak, s a munkatársak egy részének csak a kölcsönzőterem kettéosztásával lehetett munkahelyet biztosítani. A tágas és világos olvasótermet a volt premontrei rendház refektóriuma helyén alakították ki. A 322 m² alapterületű olvasóterem 192 olvasó befogadását és jelentős mennyiségű kézikönyv szabadpolcon való elhelyezését tette lehetővé. A munkát ugyanakkor saját könyvkötészet segítette. A raktári toronyban berendeztek és megnyitottak egy külön kutatóhelyiséget.

	Az agrártörténeti kutatás központjává váló intézményben 1955-ben sor került az Agrártörténeti Különgyűjtemény felállítására, amely mintegy 2500 agrártörténeti munkát, közöttük több 1850 előtti megjelent kiadványt tartalmazott. Utóbbiakból alakult ki a Régi és Ritka Könyvek gyűjteménye /RR/, amely közel 500 művet foglal magában. Magyar vagy magyar vonatkozású latin, illetve német nyelvű művekből áll, de néhány egyéb idegen nyelvű, gazdaságtörténeti értékű mű is helyet kapott ebben az állományrészben. A gyűjteményben 3 darab 16. századból származó kötet található, amelyek közül a legrégebbi kiadvány Hieronymus Bock: Kräuter Buch című, 1556-ban Strassburgban megjelent műve.		Az agrártörténeti kutatás központjává váló intézményben 1955-ben sor került az Agrártörténeti Különgyűjtemény felállítására, amely mintegy 2500 agrártörténeti munkát, közöttük több 1850 előtti megjelent kiadványt tartalmazott. Utóbbiakból alakult ki a Régi és Ritka Könyvek gyűjteménye /RR/, amely közel 500 művet foglal magában. Magyar vagy magyar vonatkozású latin, illetve német nyelvű művekből áll, de néhány egyéb idegen nyelvű, gazdaságtörténeti értékű mű is helyet kapott ebben az állományrészben. A gyűjteményben 3 darab 16. századból származó kötet található, amelyek közül a legrégebbi kiadvány Hieronymus Bock: Kräuter Buch című, 1556-ban Strassburgban megjelent műve.

	1958. június 2–15 között rendezte meg a könyvtár „Mezőgazdasági felsőoktatásunk történetének dokumentumai” címmel az első nagyobb szabású – a hazai könyvtárak történetében is szinte egyedülálló méretű – kiállítását, amelynek 51 tárlója 1.200 tárgyi emlék, 783 könyv felhasználásával és egyéb dokumentumok bemutatásával idézte fel felsőoktatásunk múltját, hagyományait. 1958-ban – nagyrészt a lebontott kiállítás dokumentumaiból – jött létre az Egyetemtörténeti Különgyűjtemény ~~(Pannonhalmi, 1995a: 182)~~. Alapvető rendeltetése egyetemünk és a mezőgazdasági képzés történetére vonatkozó dokumentumok gyűjtése, nyilvántartása, feltárása, raktározása és az érdeklődők rendelkezésére bocsátása lett. A gyűjtemény állományát a jogelőd- és a társintézmények (Keszthely, Mosonmagyaróvár, Debrecen–Pallagpuszta) egyes megmaradt dokumentumai alapozták meg.		1958. június 2–15 között rendezte meg a könyvtár „Mezőgazdasági felsőoktatásunk történetének dokumentumai” címmel az első nagyobb szabású – a hazai könyvtárak történetében is szinte egyedülálló méretű – kiállítását, amelynek 51 tárlója 1.200 tárgyi emlék, 783 könyv felhasználásával és egyéb dokumentumok bemutatásával idézte fel felsőoktatásunk múltját, hagyományait. 1958-ban – nagyrészt a lebontott kiállítás dokumentumaiból – jött létre az Egyetemtörténeti Különgyűjtemény. Alapvető rendeltetése egyetemünk és a mezőgazdasági képzés történetére vonatkozó dokumentumok gyűjtése, nyilvántartása, feltárása, raktározása és az érdeklődők rendelkezésére bocsátása lett. A gyűjtemény állományát a jogelőd- és a társintézmények (Keszthely, Mosonmagyaróvár, Debrecen–Pallagpuszta) egyes megmaradt dokumentumai alapozták meg.


33. sor:		33. sor:
	[[Kép:konyvtar5.jpg\|thumb\|left\|300px\|Olvasóterem 1970-es évek]]		[[Kép:konyvtar5.jpg\|thumb\|left\|300px\|Olvasóterem 1970-es évek]]
	A korábban remélt külön könyvtár megépítése nem valósult meg, de a tervezett átalakítás és bővítés 3 évig tartó munkálatai után 1970-ben befejeződött az építkezés. A könyvtár régi helyéről, a főépület földszintjéről 1970 tavaszán költözött be a főépület első emeleti helyiségeibe.		A korábban remélt külön könyvtár megépítése nem valósult meg, de a tervezett átalakítás és bővítés 3 évig tartó munkálatai után 1970-ben befejeződött az építkezés. A könyvtár régi helyéről, a főépület földszintjéről 1970 tavaszán költözött be a főépület első emeleti helyiségeibe.
	Időközben kiderült, hogy a tervezett raktár teljesen alkalmatlan az állomány elhelyezésére, és új építészeti megoldást kellett keresni, amelyet a műszaki osztállyal együttműködve sikerült megtalálni: a meglévők mellé új, kétszintes raktárt alakítottak ki. Az egész könyvtár alapterülete jelentősen megnőtt, az előző időszakhoz képest 635 m²-rel bővülve 2002 m2 lett. A hasznos tér 440 m²-rel nőtt, amelyből a raktárakra 141 m², az olvasótermek, a kutatószoba és a tájékoztató szolgálat munkaszobáira pedig 299 m² esett. A két új raktári szint ugyan a könyvtár kiszolgáló helyiségeihez közel került, de a régebbi állományrészeket tartalmazó ún. toronyraktár teljesen külön álló elhelyezkedése megmaradt. Így az állomány egy része az új szintekről lifttel könnyen előhozható volt, míg a távol lévő toronyraktárral az összeköttetés változatlanul nehézkesnek bizonyult.		Időközben kiderült, hogy a tervezett raktár teljesen alkalmatlan az állomány elhelyezésére, és új építészeti megoldást kellett keresni, amelyet a műszaki osztállyal együttműködve sikerült megtalálni: a meglévők mellé új, kétszintes raktárt alakítottak ki. Az egész könyvtár alapterülete jelentősen megnőtt, az előző időszakhoz képest 635 m²-rel bővülve 2002 m² lett. A hasznos tér 440 m²-rel nőtt, amelyből a raktárakra 141 m², az olvasótermek, a kutatószoba és a tájékoztató szolgálat munkaszobáira pedig 299 m² esett. A két új raktári szint ugyan a könyvtár kiszolgáló helyiségeihez közel került, de a régebbi állományrészeket tartalmazó ún. toronyraktár teljesen külön álló elhelyezkedése megmaradt. Így az állomány egy része az új szintekről lifttel könnyen előhozható volt, míg a távol lévő toronyraktárral az összeköttetés változatlanul nehézkesnek bizonyult.
	1973-ban kialakítottak egy különálló kutató helyiséget, valamint egy új folyóirat-olvasót, ahol az olvasóteremben lévő folyóiratokon kívül szabadpolcos rendszerben további 186 féle periodikát sikerült elhelyezni.		1973-ban kialakítottak egy különálló kutató helyiséget, valamint egy új folyóirat-olvasót, ahol az olvasóteremben lévő folyóiratokon kívül szabadpolcos rendszerben további 186 féle periodikát sikerült elhelyezni.

Gönczi Krisztina Éva*, 2011. december 2., 16:21-n

2011-12-02T16:21:04Z

← Régebbi változat		A lap 2011. december 2., 16:21-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Kép:konyvtar.jpg\|thumb\|right\|300px\|Szent István Egyetem, Gödöllő]]		[[Kép:konyvtar.jpg\|thumb\|right\|300px\|Szent István Egyetem, Gödöllő]]
	A '''Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár''' nyilvános tudományos szakkönyvtár, amely az Egyetem Gödöllőn működő karainak hallgatóit, oktatóit, kutatóit és a gyűjtőkörnek megfelelő tudományterületek iránt érdeklődőket látja el szakirodalmi információval. A Könyvtár az Egyetem főépületének keleti szárnyában található, amely 1950-ig a premontrei rend gimnáziumaként és internátusaként működött. Az egykori internátusi ebédlő helyén található tágas olvasótermet ma is impozánssá teszi boltíves tagolása, valamint Dudits Andor II. István fogadja az első premontreieket című, teljes falat betöltő freskója. Gyűjtőkörét a karokon folyó, folyamatosan bővülő képzési, tudományos kutatási és szaktanácsadási feladatoknak megfelelően alakítja. Gyűjti a három karon oktatott tantárgyak és az azokat megalapozó tudományterületek szakirodalmát, hagyományos és elektronikus dokumentumait, a könyvtári tájékoztató munka segédkönyveit. Mezőgazdasági gépészetből ~~könyvtárunk~~ országos gyűjtőköri feladatot lát el.		A '''Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár''' nyilvános tudományos szakkönyvtár, amely az Egyetem Gödöllőn működő karainak hallgatóit, oktatóit, kutatóit és a gyűjtőkörnek megfelelő tudományterületek iránt érdeklődőket látja el szakirodalmi információval. A Könyvtár az Egyetem főépületének keleti szárnyában található, amely 1950-ig a premontrei rend gimnáziumaként és internátusaként működött. Az egykori internátusi ebédlő helyén található tágas olvasótermet ma is impozánssá teszi boltíves tagolása, valamint Dudits Andor II. István fogadja az első premontreieket című, teljes falat betöltő freskója. Gyűjtőkörét a karokon folyó, folyamatosan bővülő képzési, tudományos kutatási és szaktanácsadási feladatoknak megfelelően alakítja. Gyűjti a három karon oktatott tantárgyak és az azokat megalapozó tudományterületek szakirodalmát, hagyományos és elektronikus dokumentumait, a könyvtári tájékoztató munka segédkönyveit. Mezőgazdasági gépészetből a könyvtár országos gyűjtőköri feladatot lát el.

Gönczi Krisztina Éva*, 2011. december 2., 13:44-n

2011-12-02T13:44:46Z

← Régebbi változat		A lap 2011. december 2., 13:44-kori változata
91. sor:		91. sor:

	* http://lib.szie.hu/		* http://lib.szie.hu/


			[[Kategória:Épületek]]
			[[Kategória:Kulturális épületek]]
			[[Kategória:Partnerintézmények]]

Gönczi Krisztina Éva*, 2011. november 29., 13:21-n

2011-11-29T13:21:14Z

← Régebbi változat		A lap 2011. november 29., 13:21-kori változata
79. sor:		79. sor:

	== Kosáry Domokos ==		== Kosáry Domokos ==
	[[Kép:konyvtar10.png\|thumb\|right\|~~100px~~\|Kosáry Domokos a könyvtár névadója]]		[[Kép:konyvtar10.png\|thumb\|right\|200px\|Kosáry Domokos a könyvtár névadója]]
	A Könyvtár 2008. október 29-én vette fel Kosáry Domokos nevét. Hivatalos életrajzi adataiban nem tüntetik fel kellő részletességgel, de ismert, hogy Kosáry Domokos meghatározó egyénisége volt a jogelőd intézmény, az Agrártudományi Egyetem könyvtárának. Mellőztetésének időszakában több éven át dolgozott könyvtárunkban, 1952 októberétől 1957 őszéig, letartóztatásáig. Elévülhetetlen érdemei vannak a Központi Könyvtár létrehozásának szakmai megalapozásában. Nevének felvétele nagy tisztességet, de még nagyobb felelősséget jelent számunkra, az egész Egyetem számára. Méltónak lenni nevének viselésére.		A Könyvtár 2008. október 29-én vette fel Kosáry Domokos nevét. Hivatalos életrajzi adataiban nem tüntetik fel kellő részletességgel, de ismert, hogy Kosáry Domokos meghatározó egyénisége volt a jogelőd intézmény, az Agrártudományi Egyetem könyvtárának. Mellőztetésének időszakában több éven át dolgozott könyvtárunkban, 1952 októberétől 1957 őszéig, letartóztatásáig. Elévülhetetlen érdemei vannak a Központi Könyvtár létrehozásának szakmai megalapozásában. Nevének felvétele nagy tisztességet, de még nagyobb felelősséget jelent számunkra, az egész Egyetem számára. Méltónak lenni nevének viselésére.

Gönczi Krisztina Éva*, 2011. november 29., 13:20-n

2011-11-29T13:20:53Z

← Régebbi változat		A lap 2011. november 29., 13:20-kori változata
65. sor:		65. sor:

	== Különgyűjtemények, történeti értékek ==		== Különgyűjtemények, történeti értékek ==
	[[Kép:konyvtar8.jpg\|thumb\|~~right~~\|200px\|Régi, ritka könyvek gyűjteménye]]		[[Kép:konyvtar8.jpg\|thumb\|left\|200px\|Régi, ritka könyvek gyűjteménye]]
	A legújabb hazai és külföldi szakirodalom mellett a közel 500 kötetből álló régi, ritka könyvek, nyomtatványok gyűjteménye muzeális értékű. Legrégebbi könyvünk Hieronymus Bock 1556-ban, Strassburgban kiadott Kreuter Buch című műve, de sok más értékes kiadvány is megtalálható itt a 17-18. századból, például Mitterpacher Lajos, a mezőgazdaságtan első magyarországi egyetemi tanárának Elementa rei rustica című tankönyve (Buda, 1777.). A 16. századból három művet őrzünk.		A legújabb hazai és külföldi szakirodalom mellett a közel 500 kötetből álló régi, ritka könyvek, nyomtatványok gyűjteménye muzeális értékű. Legrégebbi könyvünk Hieronymus Bock 1556-ban, Strassburgban kiadott Kreuter Buch című műve, de sok más értékes kiadvány is megtalálható itt a 17-18. századból, például Mitterpacher Lajos, a mezőgazdaságtan első magyarországi egyetemi tanárának Elementa rei rustica című tankönyve (Buda, 1777.). A 16. századból három művet őrzünk.

79. sor:		79. sor:

	== Kosáry Domokos ==		== Kosáry Domokos ==
	[[Kép:konyvtar10.png\|thumb\|~~left~~\|100px\|Kosáry Domokos a könyvtár névadója]]		[[Kép:konyvtar10.png\|thumb\|right\|100px\|Kosáry Domokos a könyvtár névadója]]
	A Könyvtár 2008. október 29-én vette fel Kosáry Domokos nevét. Hivatalos életrajzi adataiban nem tüntetik fel kellő részletességgel, de ismert, hogy Kosáry Domokos meghatározó egyénisége volt a jogelőd intézmény, az Agrártudományi Egyetem könyvtárának. Mellőztetésének időszakában több éven át dolgozott könyvtárunkban, 1952 októberétől 1957 őszéig, letartóztatásáig. Elévülhetetlen érdemei vannak a Központi Könyvtár létrehozásának szakmai megalapozásában. Nevének felvétele nagy tisztességet, de még nagyobb felelősséget jelent számunkra, az egész Egyetem számára. Méltónak lenni nevének viselésére.		A Könyvtár 2008. október 29-én vette fel Kosáry Domokos nevét. Hivatalos életrajzi adataiban nem tüntetik fel kellő részletességgel, de ismert, hogy Kosáry Domokos meghatározó egyénisége volt a jogelőd intézmény, az Agrártudományi Egyetem könyvtárának. Mellőztetésének időszakában több éven át dolgozott könyvtárunkban, 1952 októberétől 1957 őszéig, letartóztatásáig. Elévülhetetlen érdemei vannak a Központi Könyvtár létrehozásának szakmai megalapozásában. Nevének felvétele nagy tisztességet, de még nagyobb felelősséget jelent számunkra, az egész Egyetem számára. Méltónak lenni nevének viselésére.

Gönczi Krisztina Éva*, 2011. november 29., 13:20-n

2011-11-29T13:20:19Z

← Régebbi változat		A lap 2011. november 29., 13:20-kori változata
79. sor:		79. sor:

	== Kosáry Domokos ==		== Kosáry Domokos ==
	[[Kép:konyvtar10.png\|thumb\|left\|~~200px~~\|Kosáry Domokos a könyvtár névadója]]		[[Kép:konyvtar10.png\|thumb\|left\|100px\|Kosáry Domokos a könyvtár névadója]]
	A Könyvtár 2008. október 29-én vette fel Kosáry Domokos nevét. Hivatalos életrajzi adataiban nem tüntetik fel kellő részletességgel, de ismert, hogy Kosáry Domokos meghatározó egyénisége volt a jogelőd intézmény, az Agrártudományi Egyetem könyvtárának. Mellőztetésének időszakában több éven át dolgozott könyvtárunkban, 1952 októberétől 1957 őszéig, letartóztatásáig. Elévülhetetlen érdemei vannak a Központi Könyvtár létrehozásának szakmai megalapozásában. Nevének felvétele nagy tisztességet, de még nagyobb felelősséget jelent számunkra, az egész Egyetem számára. Méltónak lenni nevének viselésére.		A Könyvtár 2008. október 29-én vette fel Kosáry Domokos nevét. Hivatalos életrajzi adataiban nem tüntetik fel kellő részletességgel, de ismert, hogy Kosáry Domokos meghatározó egyénisége volt a jogelőd intézmény, az Agrártudományi Egyetem könyvtárának. Mellőztetésének időszakában több éven át dolgozott könyvtárunkban, 1952 októberétől 1957 őszéig, letartóztatásáig. Elévülhetetlen érdemei vannak a Központi Könyvtár létrehozásának szakmai megalapozásában. Nevének felvétele nagy tisztességet, de még nagyobb felelősséget jelent számunkra, az egész Egyetem számára. Méltónak lenni nevének viselésére.

Gönczi Krisztina Éva*, 2011. november 29., 13:18-n

2011-11-29T13:18:29Z

← Régebbi változat		A lap 2011. november 29., 13:18-kori változata
41. sor:		41. sor:

	=== A korszerű tudományos könyvtár (1990–2000) ===		=== A korszerű tudományos könyvtár (1990–2000) ===
	[[Kép:~~konyvtar6~~.jpg\|thumb\|left\|300px\|~~Folyóiratolvasó~~]]		[[Kép:konyvtar_6.jpg\|thumb\|left\|300px\|Tájékoztatás]]
	Az 1980-as évek végére egyre jobban látszott, hogy a könyvtár működési feltételei, berendezései nem igazán adottak az ország legnagyobb mezőgazdasági felsőoktatási szakkönyvtárától elvárt, korszerű igényeket kielégítő könyvtári szolgáltatás megvalósítására. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a raktári férőhelyek száma rendkívül kevés az állomány megfelelő elhelyezésére és tárolására. 1990-ben sor került a könyvtár átalakítására. Egy különálló könyvtárépület megépítésének megvalósítására nem volt lehetőség, így csak átépítés, térátalakítás kezdődött meg az év második felében. A munkálatok nagy ütemben haladtak, év végére be is fejeződtek, de az átrendezésre, teljes berendezkedés 1991-ben zajlott le.		Az 1980-as évek végére egyre jobban látszott, hogy a könyvtár működési feltételei, berendezései nem igazán adottak az ország legnagyobb mezőgazdasági felsőoktatási szakkönyvtárától elvárt, korszerű igényeket kielégítő könyvtári szolgáltatás megvalósítására. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a raktári férőhelyek száma rendkívül kevés az állomány megfelelő elhelyezésére és tárolására. 1990-ben sor került a könyvtár átalakítására. Egy különálló könyvtárépület megépítésének megvalósítására nem volt lehetőség, így csak átépítés, térátalakítás kezdődött meg az év második felében. A munkálatok nagy ütemben haladtak, év végére be is fejeződtek, de az átrendezésre, teljes berendezkedés 1991-ben zajlott le.
	A könyvtár főbejáratát áthelyezték, a főépületből közvetlenül, könnyen megközelíthetővé vált. Az átépítés során egymás mellett 3 tágas olvasótermet alakítottak ki. A terek jelentős szabadpolcos bővítése valamennyi időre enyhítette a raktározási gondokat. A főbejárat felől megközelíthető első olvasóteremben, a bejárat mellett helyezték el a kölcsönzőpultot, a pulttal szemben pedig az új, önkiszolgáló ruhatári szekrényeket.		A könyvtár főbejáratát áthelyezték, a főépületből közvetlenül, könnyen megközelíthetővé vált. Az átépítés során egymás mellett 3 tágas olvasótermet alakítottak ki. A terek jelentős szabadpolcos bővítése valamennyi időre enyhítette a raktározási gondokat. A főbejárat felől megközelíthető első olvasóteremben, a bejárat mellett helyezték el a kölcsönzőpultot, a pulttal szemben pedig az új, önkiszolgáló ruhatári szekrényeket.

Gönczi Krisztina Éva*, 2011. november 29., 13:15-n

2011-11-29T13:15:31Z

← Régebbi változat		A lap 2011. november 29., 13:15-kori változata
19. sor:		19. sor:

	1958. június 2–15 között rendezte meg a könyvtár „Mezőgazdasági felsőoktatásunk történetének dokumentumai” címmel az első nagyobb szabású – a hazai könyvtárak történetében is szinte egyedülálló méretű – kiállítását, amelynek 51 tárlója 1.200 tárgyi emlék, 783 könyv felhasználásával és egyéb dokumentumok bemutatásával idézte fel felsőoktatásunk múltját, hagyományait. 1958-ban – nagyrészt a lebontott kiállítás dokumentumaiból – jött létre az Egyetemtörténeti Különgyűjtemény (Pannonhalmi, 1995a: 182). Alapvető rendeltetése egyetemünk és a mezőgazdasági képzés történetére vonatkozó dokumentumok gyűjtése, nyilvántartása, feltárása, raktározása és az érdeklődők rendelkezésére bocsátása lett. A gyűjtemény állományát a jogelőd- és a társintézmények (Keszthely, Mosonmagyaróvár, Debrecen–Pallagpuszta) egyes megmaradt dokumentumai alapozták meg.		1958. június 2–15 között rendezte meg a könyvtár „Mezőgazdasági felsőoktatásunk történetének dokumentumai” címmel az első nagyobb szabású – a hazai könyvtárak történetében is szinte egyedülálló méretű – kiállítását, amelynek 51 tárlója 1.200 tárgyi emlék, 783 könyv felhasználásával és egyéb dokumentumok bemutatásával idézte fel felsőoktatásunk múltját, hagyományait. 1958-ban – nagyrészt a lebontott kiállítás dokumentumaiból – jött létre az Egyetemtörténeti Különgyűjtemény (Pannonhalmi, 1995a: 182). Alapvető rendeltetése egyetemünk és a mezőgazdasági képzés történetére vonatkozó dokumentumok gyűjtése, nyilvántartása, feltárása, raktározása és az érdeklődők rendelkezésére bocsátása lett. A gyűjtemény állományát a jogelőd- és a társintézmények (Keszthely, Mosonmagyaróvár, Debrecen–Pallagpuszta) egyes megmaradt dokumentumai alapozták meg.



	=== A könyvtár feladatai az 1960-as években ===		=== A könyvtár feladatai az 1960-as években ===
39. sor:		41. sor:

	=== A korszerű tudományos könyvtár (1990–2000) ===		=== A korszerű tudományos könyvtár (1990–2000) ===
	[[Kép:konyvtar6.jpg\|thumb\|~~right~~\|300px\|Folyóiratolvasó]]		[[Kép:konyvtar6.jpg\|thumb\|left\|300px\|Folyóiratolvasó]]
	Az 1980-as évek végére egyre jobban látszott, hogy a könyvtár működési feltételei, berendezései nem igazán adottak az ország legnagyobb mezőgazdasági felsőoktatási szakkönyvtárától elvárt, korszerű igényeket kielégítő könyvtári szolgáltatás megvalósítására. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a raktári férőhelyek száma rendkívül kevés az állomány megfelelő elhelyezésére és tárolására. 1990-ben sor került a könyvtár átalakítására. Egy különálló könyvtárépület megépítésének megvalósítására nem volt lehetőség, így csak átépítés, térátalakítás kezdődött meg az év második felében. A munkálatok nagy ütemben haladtak, év végére be is fejeződtek, de az átrendezésre, teljes berendezkedés 1991-ben zajlott le.		Az 1980-as évek végére egyre jobban látszott, hogy a könyvtár működési feltételei, berendezései nem igazán adottak az ország legnagyobb mezőgazdasági felsőoktatási szakkönyvtárától elvárt, korszerű igényeket kielégítő könyvtári szolgáltatás megvalósítására. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a raktári férőhelyek száma rendkívül kevés az állomány megfelelő elhelyezésére és tárolására. 1990-ben sor került a könyvtár átalakítására. Egy különálló könyvtárépület megépítésének megvalósítására nem volt lehetőség, így csak átépítés, térátalakítás kezdődött meg az év második felében. A munkálatok nagy ütemben haladtak, év végére be is fejeződtek, de az átrendezésre, teljes berendezkedés 1991-ben zajlott le.
	A könyvtár főbejáratát áthelyezték, a főépületből közvetlenül, könnyen megközelíthetővé vált. Az átépítés során egymás mellett 3 tágas olvasótermet alakítottak ki. A terek jelentős szabadpolcos bővítése valamennyi időre enyhítette a raktározási gondokat. A főbejárat felől megközelíthető első olvasóteremben, a bejárat mellett helyezték el a kölcsönzőpultot, a pulttal szemben pedig az új, önkiszolgáló ruhatári szekrényeket.		A könyvtár főbejáratát áthelyezték, a főépületből közvetlenül, könnyen megközelíthetővé vált. Az átépítés során egymás mellett 3 tágas olvasótermet alakítottak ki. A terek jelentős szabadpolcos bővítése valamennyi időre enyhítette a raktározási gondokat. A főbejárat felől megközelíthető első olvasóteremben, a bejárat mellett helyezték el a kölcsönzőpultot, a pulttal szemben pedig az új, önkiszolgáló ruhatári szekrényeket.
47. sor:		49. sor:

	=== A Könvytár ma ===		=== A Könvytár ma ===
	[[Kép:~~konyvtar7~~.jpg\|thumb\|~~left~~\|300px\|Egyetemi könyvtár]]		[[Kép:konyvtar_7.jpg\|thumb\|right\|300px\|Egyetemi könyvtár]]
	Az Egyetemi Könyvtár nyilvános tudományos szakkönyvtár. A karok hallgatóit, oktatóit, kutatóit, valamint nyilvános könyvtárként a gyűjtőkörnek megfelelő tudományterületek iránt érdeklődőket látja el szakirodalmi információval, hagyományos és elektronikus dokumentumokkal. A Könyvtár a használókkal együtt folyamatosan alakított, bővülő minőségi szolgáltatásaival, minden tevékenységével az egyetem életében meghatározó, kiemelt intézmény. Az Egyetemi Könyvtár tagkönyvtárai egységes egyetemi szakkönyvtári rendszerben működnek.		Az Egyetemi Könyvtár nyilvános tudományos szakkönyvtár. A karok hallgatóit, oktatóit, kutatóit, valamint nyilvános könyvtárként a gyűjtőkörnek megfelelő tudományterületek iránt érdeklődőket látja el szakirodalmi információval, hagyományos és elektronikus dokumentumokkal. A Könyvtár a használókkal együtt folyamatosan alakított, bővülő minőségi szolgáltatásaival, minden tevékenységével az egyetem életében meghatározó, kiemelt intézmény. Az Egyetemi Könyvtár tagkönyvtárai egységes egyetemi szakkönyvtári rendszerben működnek.

64. sor:		66. sor:
	== Különgyűjtemények, történeti értékek ==		== Különgyűjtemények, történeti értékek ==
	[[Kép:konyvtar8.jpg\|thumb\|right\|200px\|Régi, ritka könyvek gyűjteménye]]		[[Kép:konyvtar8.jpg\|thumb\|right\|200px\|Régi, ritka könyvek gyűjteménye]]
	~~[[Kép:konyvtar9.jpg\|thumb\|right\|200px\|Régi, ritka könyvek gyűjteménye]]~~
	A legújabb hazai és külföldi szakirodalom mellett a közel 500 kötetből álló régi, ritka könyvek, nyomtatványok gyűjteménye muzeális értékű. Legrégebbi könyvünk Hieronymus Bock 1556-ban, Strassburgban kiadott Kreuter Buch című műve, de sok más értékes kiadvány is megtalálható itt a 17-18. századból, például Mitterpacher Lajos, a mezőgazdaságtan első magyarországi egyetemi tanárának Elementa rei rustica című tankönyve (Buda, 1777.). A 16. századból három művet őrzünk.		A legújabb hazai és külföldi szakirodalom mellett a közel 500 kötetből álló régi, ritka könyvek, nyomtatványok gyűjteménye muzeális értékű. Legrégebbi könyvünk Hieronymus Bock 1556-ban, Strassburgban kiadott Kreuter Buch című műve, de sok más értékes kiadvány is megtalálható itt a 17-18. századból, például Mitterpacher Lajos, a mezőgazdaságtan első magyarországi egyetemi tanárának Elementa rei rustica című tankönyve (Buda, 1777.). A 16. századból három művet őrzünk.

78. sor:		79. sor:

	== Kosáry Domokos ==		== Kosáry Domokos ==
	[[Kép:konyvtar10.~~jpg~~\|thumb\|left\|200px\|Kosáry Domokos a könyvtár névadója]]		[[Kép:konyvtar10.png\|thumb\|left\|200px\|Kosáry Domokos a könyvtár névadója]]
	A Könyvtár 2008. október 29-én vette fel Kosáry Domokos nevét. Hivatalos életrajzi adataiban nem tüntetik fel kellő részletességgel, de ismert, hogy Kosáry Domokos meghatározó egyénisége volt a jogelőd intézmény, az Agrártudományi Egyetem könyvtárának. Mellőztetésének időszakában több éven át dolgozott könyvtárunkban, 1952 októberétől 1957 őszéig, letartóztatásáig. Elévülhetetlen érdemei vannak a Központi Könyvtár létrehozásának szakmai megalapozásában. Nevének felvétele nagy tisztességet, de még nagyobb felelősséget jelent számunkra, az egész Egyetem számára. Méltónak lenni nevének viselésére.		A Könyvtár 2008. október 29-én vette fel Kosáry Domokos nevét. Hivatalos életrajzi adataiban nem tüntetik fel kellő részletességgel, de ismert, hogy Kosáry Domokos meghatározó egyénisége volt a jogelőd intézmény, az Agrártudományi Egyetem könyvtárának. Mellőztetésének időszakában több éven át dolgozott könyvtárunkban, 1952 októberétől 1957 őszéig, letartóztatásáig. Elévülhetetlen érdemei vannak a Központi Könyvtár létrehozásának szakmai megalapozásában. Nevének felvétele nagy tisztességet, de még nagyobb felelősséget jelent számunkra, az egész Egyetem számára. Méltónak lenni nevének viselésére.

Gönczi Krisztina Éva*, 2011. november 29., 13:07-n

2011-11-29T13:07:23Z

← Régebbi változat		A lap 2011. november 29., 13:07-kori változata
1. sor:		1. sor:
			[[Kép:konyvtar.jpg\|thumb\|right\|300px\|Szent István Egyetem, Gödöllő]]
	A '''Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár''' nyilvános tudományos szakkönyvtár, amely az Egyetem Gödöllőn működő karainak hallgatóit, oktatóit, kutatóit és a gyűjtőkörnek megfelelő tudományterületek iránt érdeklődőket látja el szakirodalmi információval. A Könyvtár az Egyetem főépületének keleti szárnyában található, amely 1950-ig a premontrei rend gimnáziumaként és internátusaként működött. Az egykori internátusi ebédlő helyén található tágas olvasótermet ma is impozánssá teszi boltíves tagolása, valamint Dudits Andor II. István fogadja az első premontreieket című, teljes falat betöltő freskója. Gyűjtőkörét a karokon folyó, folyamatosan bővülő képzési, tudományos kutatási és szaktanácsadási feladatoknak megfelelően alakítja. Gyűjti a három karon oktatott tantárgyak és az azokat megalapozó tudományterületek szakirodalmát, hagyományos és elektronikus dokumentumait, a könyvtári tájékoztató munka segédkönyveit. Mezőgazdasági gépészetből könyvtárunk országos gyűjtőköri feladatot lát el.		A '''Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár''' nyilvános tudományos szakkönyvtár, amely az Egyetem Gödöllőn működő karainak hallgatóit, oktatóit, kutatóit és a gyűjtőkörnek megfelelő tudományterületek iránt érdeklődőket látja el szakirodalmi információval. A Könyvtár az Egyetem főépületének keleti szárnyában található, amely 1950-ig a premontrei rend gimnáziumaként és internátusaként működött. Az egykori internátusi ebédlő helyén található tágas olvasótermet ma is impozánssá teszi boltíves tagolása, valamint Dudits Andor II. István fogadja az első premontreieket című, teljes falat betöltő freskója. Gyűjtőkörét a karokon folyó, folyamatosan bővülő képzési, tudományos kutatási és szaktanácsadási feladatoknak megfelelően alakítja. Gyűjti a három karon oktatott tantárgyak és az azokat megalapozó tudományterületek szakirodalmát, hagyományos és elektronikus dokumentumait, a könyvtári tájékoztató munka segédkönyveit. Mezőgazdasági gépészetből könyvtárunk országos gyűjtőköri feladatot lát el.

6. sor:		7. sor:

	=== A gödöllői könyvtár kialakítása (1945-1960) ===		=== A gödöllői könyvtár kialakítása (1945-1960) ===
			[[Kép:konyvtar2.jpg\|thumb\|right\|300px\|Olvasóterem 1958, Gödöllő]]
	A Könyvtár 1945-ben az önálló Magyar Agrártudományi Egyetemmel egy időben kezdte meg működését. Állományát a Magyar Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Szakosztályának könyvtári gyűjteménye alapozta meg, amely a Mezőgazdaságtudományi Kar vidéki osztályai (Keszthely, Mosonmagyaróvár, Debrecen) könyvtárainak beolvasztásával gyarapodott.		A Könyvtár 1945-ben az önálló Magyar Agrártudományi Egyetemmel egy időben kezdte meg működését. Állományát a Magyar Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Szakosztályának könyvtári gyűjteménye alapozta meg, amely a Mezőgazdaságtudományi Kar vidéki osztályai (Keszthely, Mosonmagyaróvár, Debrecen) könyvtárainak beolvasztásával gyarapodott.

12. sor:		13. sor:

	A tagkönyvtárak együttműködésére egyre nagyobb igény mutatkozott. Páter Károly rektori időszaka alatt létrehozott Könyvtárbizottság tagjai csak abban értettek egyet, hogy a könyvbeszerzést és nyilvántartást, valamint a hitelkeretekkel való gazdálkodást kellene központilag intézni. A könyvtárügy rendezését már a felettes hatóságok is sürgették. Az OKK 1950-ben szakfelügyeleti vizsgálatot tartott és megállapította, hogy a karok könyvtárainak elhelyezése nem megfelelő, helyhiánnyal küszködnek, a személyzet létszáma alacsony, a könyvállomány nincs szakszerűen feldolgozva. Az OKK a bajok orvoslására „központi könyvtár-igazgatóság” felállítását javasolta. A négy kari és a gödöllői fiókkönyvtárat közös igazgatás alá vonták, vezetőjévé Magyari Beck Vladimirt nevezték ki. A teljesen eltérő körülmények közt kialakult és fejlődött gyűjtemények „központi igazgatóság” által történő összefogása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Magyari Beck Vladimír elérkezettnek látta az időt arra, hogy 1952. január 4-én az egyetemi Könyvtárbizottság ülésén javaslatot tegyen a vezetése alatt álló „központi könyvtárigazgatás” és a „mezőgazdasági karok” könyvtárának egyesítésére. A központi igazgatás 6 munkatársa és a kari könyvtár 4 dolgozója elegendőnek látszott arra, hogy ellássa a központi feladatokat. A Központi Könyvtár végül 1952 októberében jött létre a volt mezőgazdasági kari könyvtár örököseként, a szerzeményezés és feldolgozás teljes központosításával. 1952-ig hárman dolgoztak az intézményben. 1953-ban a létszámot 28 főre emelték, az új dolgozók között már több képzett könyvtáros is volt. A Központi Könyvtár ideiglenesen a Martos Flóra leánygimnáziumban kapott helyet, ahol végre elhelyezhető volt az Országos Könyvtári Központtól megkapott néhány ezer agrártörténeti értékű, jobbára 18–19. századi forrásmű, továbbá az „ideiglenesen szünetelő” magyaróvári osztály könyvtárának megmaradt és 1952 nyarán átvett állománya. A debreceni és a keszthelyi gyűjtemények megmentett része szintén Gödöllőre került. Kedvezőtlenebb volt a dolgozók elhelyezése: az olvasótermen és a két raktárhelyiségen kívül mindössze két dolgozószoba állt rendelkezésükre, részben a földszinten, részben az emeleten, háromfelé szétszórva. Néhány íróasztalnak csak a raktári állványok között jutott hely, s itt zajlott a kölcsönzés is.		A tagkönyvtárak együttműködésére egyre nagyobb igény mutatkozott. Páter Károly rektori időszaka alatt létrehozott Könyvtárbizottság tagjai csak abban értettek egyet, hogy a könyvbeszerzést és nyilvántartást, valamint a hitelkeretekkel való gazdálkodást kellene központilag intézni. A könyvtárügy rendezését már a felettes hatóságok is sürgették. Az OKK 1950-ben szakfelügyeleti vizsgálatot tartott és megállapította, hogy a karok könyvtárainak elhelyezése nem megfelelő, helyhiánnyal küszködnek, a személyzet létszáma alacsony, a könyvállomány nincs szakszerűen feldolgozva. Az OKK a bajok orvoslására „központi könyvtár-igazgatóság” felállítását javasolta. A négy kari és a gödöllői fiókkönyvtárat közös igazgatás alá vonták, vezetőjévé Magyari Beck Vladimirt nevezték ki. A teljesen eltérő körülmények közt kialakult és fejlődött gyűjtemények „központi igazgatóság” által történő összefogása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Magyari Beck Vladimír elérkezettnek látta az időt arra, hogy 1952. január 4-én az egyetemi Könyvtárbizottság ülésén javaslatot tegyen a vezetése alatt álló „központi könyvtárigazgatás” és a „mezőgazdasági karok” könyvtárának egyesítésére. A központi igazgatás 6 munkatársa és a kari könyvtár 4 dolgozója elegendőnek látszott arra, hogy ellássa a központi feladatokat. A Központi Könyvtár végül 1952 októberében jött létre a volt mezőgazdasági kari könyvtár örököseként, a szerzeményezés és feldolgozás teljes központosításával. 1952-ig hárman dolgoztak az intézményben. 1953-ban a létszámot 28 főre emelték, az új dolgozók között már több képzett könyvtáros is volt. A Központi Könyvtár ideiglenesen a Martos Flóra leánygimnáziumban kapott helyet, ahol végre elhelyezhető volt az Országos Könyvtári Központtól megkapott néhány ezer agrártörténeti értékű, jobbára 18–19. századi forrásmű, továbbá az „ideiglenesen szünetelő” magyaróvári osztály könyvtárának megmaradt és 1952 nyarán átvett állománya. A debreceni és a keszthelyi gyűjtemények megmentett része szintén Gödöllőre került. Kedvezőtlenebb volt a dolgozók elhelyezése: az olvasótermen és a két raktárhelyiségen kívül mindössze két dolgozószoba állt rendelkezésükre, részben a földszinten, részben az emeleten, háromfelé szétszórva. Néhány íróasztalnak csak a raktári állványok között jutott hely, s itt zajlott a kölcsönzés is.
			[[Kép:konyvtar3.jpg\|thumb\|left\|200px\|Raktári részlet 1959, Gödöllő]]
	1954. év ismét változást hozott, az egyetem székhelye ősztől fokozatosan Gödöllőre tevődött át. Az intézmény sok hányattatás után végre állandó és viszonylag elfogadható körülmények közé költözhetett. 807 m2 alapterülete – ebből 351 m2, ötemeletes raktártorony. A munkahelyiségek azonban hiányoztak, s a munkatársak egy részének csak a kölcsönzőterem kettéosztásával lehetett munkahelyet biztosítani. A tágas és világos olvasótermet a volt premontrei rendház refektóriuma helyén alakították ki. A 322 m2 alapterületű olvasóterem 192 olvasó befogadását és jelentős mennyiségű kézikönyv szabadpolcon való elhelyezését tette lehetővé. A munkát ugyanakkor saját könyvkötészet segítette. A raktári toronyban berendeztek és megnyitottak egy külön kutatóhelyiséget.		1954. év ismét változást hozott, az egyetem székhelye ősztől fokozatosan Gödöllőre tevődött át. Az intézmény sok hányattatás után végre állandó és viszonylag elfogadható körülmények közé költözhetett. 807 m2 alapterülete – ebből 351 m2, ötemeletes raktártorony. A munkahelyiségek azonban hiányoztak, s a munkatársak egy részének csak a kölcsönzőterem kettéosztásával lehetett munkahelyet biztosítani. A tágas és világos olvasótermet a volt premontrei rendház refektóriuma helyén alakították ki. A 322 m2 alapterületű olvasóterem 192 olvasó befogadását és jelentős mennyiségű kézikönyv szabadpolcon való elhelyezését tette lehetővé. A munkát ugyanakkor saját könyvkötészet segítette. A raktári toronyban berendeztek és megnyitottak egy külön kutatóhelyiséget.

20. sor:		21. sor:

	=== A könyvtár feladatai az 1960-as években ===		=== A könyvtár feladatai az 1960-as években ===
			[[Kép:konyvtar4.jpg\|thumb\|right\|300px\|Katalógusterem 1960-as évek]]
	Jelentős esemény volt 1962-ben a Gépészmérnöki Kar könyvtárának szervezeti egyesítése a Központi Könyvtárral, amely ekkora az ország legnagyobb mezőgazdasági szakkönyvtárává fejlődött: állománya a tanszékekével együtt meghaladta a 198 ezer könyvtári egységet. 1963- ban új, elsősorban mezőgazdasági mérnökökből álló tájékoztatási csoportot hoztak létre, amelynek a bibliográfiák, könyvkatalógusok, folyóiratok átnézése, a beszerzendő művek kijelölése, majd osztályozása, a tárgyi katalógusok szerkesztése, valamint a tájékoztatás lett a feladata. A másik szervezeti egység, az állománygyarapító és nyilvántartó csoport a kijelölt művek beszerzését, állományba vételét, címleírását, a katalóguscédulák sokszorosítását, szétosztását, valamint a betűrendes katalógus szerkesztését végezte. Az olvasószolgálati csoport feladatköre nem változott.		Jelentős esemény volt 1962-ben a Gépészmérnöki Kar könyvtárának szervezeti egyesítése a Központi Könyvtárral, amely ekkora az ország legnagyobb mezőgazdasági szakkönyvtárává fejlődött: állománya a tanszékekével együtt meghaladta a 198 ezer könyvtári egységet. 1963- ban új, elsősorban mezőgazdasági mérnökökből álló tájékoztatási csoportot hoztak létre, amelynek a bibliográfiák, könyvkatalógusok, folyóiratok átnézése, a beszerzendő művek kijelölése, majd osztályozása, a tárgyi katalógusok szerkesztése, valamint a tájékoztatás lett a feladata. A másik szervezeti egység, az állománygyarapító és nyilvántartó csoport a kijelölt művek beszerzését, állományba vételét, címleírását, a katalóguscédulák sokszorosítását, szétosztását, valamint a betűrendes katalógus szerkesztését végezte. Az olvasószolgálati csoport feladatköre nem változott.

28. sor:		29. sor:

	=== Könyvtár – két átalakítás között (1970–1990) ===		=== Könyvtár – két átalakítás között (1970–1990) ===
			[[Kép:konyvtar5.jpg\|thumb\|left\|300px\|Olvasóterem 1970-es évek]]
	A korábban remélt külön könyvtár megépítése nem valósult meg, de a tervezett átalakítás és bővítés 3 évig tartó munkálatai után 1970-ben befejeződött az építkezés. A könyvtár régi helyéről, a főépület földszintjéről 1970 tavaszán költözött be a főépület első emeleti helyiségeibe.		A korábban remélt külön könyvtár megépítése nem valósult meg, de a tervezett átalakítás és bővítés 3 évig tartó munkálatai után 1970-ben befejeződött az építkezés. A könyvtár régi helyéről, a főépület földszintjéről 1970 tavaszán költözött be a főépület első emeleti helyiségeibe.
	Időközben kiderült, hogy a tervezett raktár teljesen alkalmatlan az állomány elhelyezésére, és új építészeti megoldást kellett keresni, amelyet a műszaki osztállyal együttműködve sikerült megtalálni: a meglévők mellé új, kétszintes raktárt alakítottak ki. Az egész könyvtár alapterülete jelentősen megnőtt, az előző időszakhoz képest 635 m²-rel bővülve 2002 m2 lett. A hasznos tér 440 m²-rel nőtt, amelyből a raktárakra 141 m², az olvasótermek, a kutatószoba és a tájékoztató szolgálat munkaszobáira pedig 299 m² esett. A két új raktári szint ugyan a könyvtár kiszolgáló helyiségeihez közel került, de a régebbi állományrészeket tartalmazó ún. toronyraktár teljesen külön álló elhelyezkedése megmaradt. Így az állomány egy része az új szintekről lifttel könnyen előhozható volt, míg a távol lévő toronyraktárral az összeköttetés változatlanul nehézkesnek bizonyult.		Időközben kiderült, hogy a tervezett raktár teljesen alkalmatlan az állomány elhelyezésére, és új építészeti megoldást kellett keresni, amelyet a műszaki osztállyal együttműködve sikerült megtalálni: a meglévők mellé új, kétszintes raktárt alakítottak ki. Az egész könyvtár alapterülete jelentősen megnőtt, az előző időszakhoz képest 635 m²-rel bővülve 2002 m2 lett. A hasznos tér 440 m²-rel nőtt, amelyből a raktárakra 141 m², az olvasótermek, a kutatószoba és a tájékoztató szolgálat munkaszobáira pedig 299 m² esett. A két új raktári szint ugyan a könyvtár kiszolgáló helyiségeihez közel került, de a régebbi állományrészeket tartalmazó ún. toronyraktár teljesen külön álló elhelyezkedése megmaradt. Így az állomány egy része az új szintekről lifttel könnyen előhozható volt, míg a távol lévő toronyraktárral az összeköttetés változatlanul nehézkesnek bizonyult.
38. sor:		39. sor:

	=== A korszerű tudományos könyvtár (1990–2000) ===		=== A korszerű tudományos könyvtár (1990–2000) ===
			[[Kép:konyvtar6.jpg\|thumb\|right\|300px\|Folyóiratolvasó]]
	Az 1980-as évek végére egyre jobban látszott, hogy a könyvtár működési feltételei, berendezései nem igazán adottak az ország legnagyobb mezőgazdasági felsőoktatási szakkönyvtárától elvárt, korszerű igényeket kielégítő könyvtári szolgáltatás megvalósítására. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a raktári férőhelyek száma rendkívül kevés az állomány megfelelő elhelyezésére és tárolására. 1990-ben sor került a könyvtár átalakítására. Egy különálló könyvtárépület megépítésének megvalósítására nem volt lehetőség, így csak átépítés, térátalakítás kezdődött meg az év második felében. A munkálatok nagy ütemben haladtak, év végére be is fejeződtek, de az átrendezésre, teljes berendezkedés 1991-ben zajlott le.		Az 1980-as évek végére egyre jobban látszott, hogy a könyvtár működési feltételei, berendezései nem igazán adottak az ország legnagyobb mezőgazdasági felsőoktatási szakkönyvtárától elvárt, korszerű igényeket kielégítő könyvtári szolgáltatás megvalósítására. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a raktári férőhelyek száma rendkívül kevés az állomány megfelelő elhelyezésére és tárolására. 1990-ben sor került a könyvtár átalakítására. Egy különálló könyvtárépület megépítésének megvalósítására nem volt lehetőség, így csak átépítés, térátalakítás kezdődött meg az év második felében. A munkálatok nagy ütemben haladtak, év végére be is fejeződtek, de az átrendezésre, teljes berendezkedés 1991-ben zajlott le.
	A könyvtár főbejáratát áthelyezték, a főépületből közvetlenül, könnyen megközelíthetővé vált. Az átépítés során egymás mellett 3 tágas olvasótermet alakítottak ki. A terek jelentős szabadpolcos bővítése valamennyi időre enyhítette a raktározási gondokat. A főbejárat felől megközelíthető első olvasóteremben, a bejárat mellett helyezték el a kölcsönzőpultot, a pulttal szemben pedig az új, önkiszolgáló ruhatári szekrényeket.		A könyvtár főbejáratát áthelyezték, a főépületből közvetlenül, könnyen megközelíthetővé vált. Az átépítés során egymás mellett 3 tágas olvasótermet alakítottak ki. A terek jelentős szabadpolcos bővítése valamennyi időre enyhítette a raktározási gondokat. A főbejárat felől megközelíthető első olvasóteremben, a bejárat mellett helyezték el a kölcsönzőpultot, a pulttal szemben pedig az új, önkiszolgáló ruhatári szekrényeket.
46. sor:		47. sor:

	=== A Könvytár ma ===		=== A Könvytár ma ===
			[[Kép:konyvtar7.jpg\|thumb\|left\|300px\|Egyetemi könyvtár]]
	Az Egyetemi Könyvtár nyilvános tudományos szakkönyvtár. A karok hallgatóit, oktatóit, kutatóit, valamint nyilvános könyvtárként a gyűjtőkörnek megfelelő tudományterületek iránt érdeklődőket látja el szakirodalmi információval, hagyományos és elektronikus dokumentumokkal. A Könyvtár a használókkal együtt folyamatosan alakított, bővülő minőségi szolgáltatásaival, minden tevékenységével az egyetem életében meghatározó, kiemelt intézmény. Az Egyetemi Könyvtár tagkönyvtárai egységes egyetemi szakkönyvtári rendszerben működnek.		Az Egyetemi Könyvtár nyilvános tudományos szakkönyvtár. A karok hallgatóit, oktatóit, kutatóit, valamint nyilvános könyvtárként a gyűjtőkörnek megfelelő tudományterületek iránt érdeklődőket látja el szakirodalmi információval, hagyományos és elektronikus dokumentumokkal. A Könyvtár a használókkal együtt folyamatosan alakított, bővülő minőségi szolgáltatásaival, minden tevékenységével az egyetem életében meghatározó, kiemelt intézmény. Az Egyetemi Könyvtár tagkönyvtárai egységes egyetemi szakkönyvtári rendszerben működnek.

62. sor:		63. sor:

	== Különgyűjtemények, történeti értékek ==		== Különgyűjtemények, történeti értékek ==
			[[Kép:konyvtar8.jpg\|thumb\|right\|200px\|Régi, ritka könyvek gyűjteménye]]
			[[Kép:konyvtar9.jpg\|thumb\|right\|200px\|Régi, ritka könyvek gyűjteménye]]
	A legújabb hazai és külföldi szakirodalom mellett a közel 500 kötetből álló régi, ritka könyvek, nyomtatványok gyűjteménye muzeális értékű. Legrégebbi könyvünk Hieronymus Bock 1556-ban, Strassburgban kiadott Kreuter Buch című műve, de sok más értékes kiadvány is megtalálható itt a 17-18. századból, például Mitterpacher Lajos, a mezőgazdaságtan első magyarországi egyetemi tanárának Elementa rei rustica című tankönyve (Buda, 1777.). A 16. századból három művet őrzünk.		A legújabb hazai és külföldi szakirodalom mellett a közel 500 kötetből álló régi, ritka könyvek, nyomtatványok gyűjteménye muzeális értékű. Legrégebbi könyvünk Hieronymus Bock 1556-ban, Strassburgban kiadott Kreuter Buch című műve, de sok más értékes kiadvány is megtalálható itt a 17-18. századból, például Mitterpacher Lajos, a mezőgazdaságtan első magyarországi egyetemi tanárának Elementa rei rustica című tankönyve (Buda, 1777.). A 16. századból három művet őrzünk.

76. sor:		78. sor:

	== Kosáry Domokos ==		== Kosáry Domokos ==
			[[Kép:konyvtar10.jpg\|thumb\|left\|200px\|Kosáry Domokos a könyvtár névadója]]
	A Könyvtár 2008. október 29-én vette fel Kosáry Domokos nevét. Hivatalos életrajzi adataiban nem tüntetik fel kellő részletességgel, de ismert, hogy Kosáry Domokos meghatározó egyénisége volt a jogelőd intézmény, az Agrártudományi Egyetem könyvtárának. Mellőztetésének időszakában több éven át dolgozott könyvtárunkban, 1952 októberétől 1957 őszéig, letartóztatásáig. Elévülhetetlen érdemei vannak a Központi Könyvtár létrehozásának szakmai megalapozásában. Nevének felvétele nagy tisztességet, de még nagyobb felelősséget jelent számunkra, az egész Egyetem számára. Méltónak lenni nevének viselésére.		A Könyvtár 2008. október 29-én vette fel Kosáry Domokos nevét. Hivatalos életrajzi adataiban nem tüntetik fel kellő részletességgel, de ismert, hogy Kosáry Domokos meghatározó egyénisége volt a jogelőd intézmény, az Agrártudományi Egyetem könyvtárának. Mellőztetésének időszakában több éven át dolgozott könyvtárunkban, 1952 októberétől 1957 őszéig, letartóztatásáig. Elévülhetetlen érdemei vannak a Központi Könyvtár létrehozásának szakmai megalapozásában. Nevének felvétele nagy tisztességet, de még nagyobb felelősséget jelent számunkra, az egész Egyetem számára. Méltónak lenni nevének viselésére.