Gödöllői víztorony - Laptörténet

Gönczi Krisztina: Gönczi Krisztina átnevezte a(z) Szent István Egyetem Víztornya lapot Gödöllői víztorony lapra az átirányítást felülírva

2022-10-05T10:39:01Z

Gönczi Krisztina átnevezte a(z) Szent István Egyetem Víztornya lapot Gödöllői víztorony lapra az átirányítást felülírva

← Régebbi változat	A lap 2022. október 5., 10:39-kori változata
(Nincs különbség)

Gönczi Krisztina, 2022. október 5., 10:37-n

2022-10-05T10:37:22Z

← Régebbi változat	A lap 2022. október 5., 10:37-kori változata
(Nincs különbség)

Gönczi Krisztina, 2013. június 14., 16:15-n

2013-06-14T16:15:01Z

← Régebbi változat		A lap 2013. június 14., 16:15-kori változata
22. sor:		22. sor:
	Az egyetemi víztorony szimbolikus, kultikus épület. A teljesen hétköznapi funkcióhoz egyedileg tervezett igényes és nagyvonalú alkotás született. Nem egyszerű ipari létesítmény, hanem ősi törvényszerűségeket megtestesítő jelkép. Az idő múlását mutató, ugyanakkor kortalan építmény, mely együtt halad az idővel, s minden korban képes megőrizni korszerűségét.		Az egyetemi víztorony szimbolikus, kultikus épület. A teljesen hétköznapi funkcióhoz egyedileg tervezett igényes és nagyvonalú alkotás született. Nem egyszerű ipari létesítmény, hanem ősi törvényszerűségeket megtestesítő jelkép. Az idő múlását mutató, ugyanakkor kortalan építmény, mely együtt halad az idővel, s minden korban képes megőrizni korszerűségét.

			[[Kép:vizt2.jpg\|thumb\|right\|150px\|Szélkakas]]
			== Közreműködők ==

	~~== Közreműködők ==~~
	~~[[Kép:vizt2.jpg\|thumb\|right\|150px\|Szélkakas]]~~
	*Építészek:		*Építészek:
	**Jánossy György		**Jánossy György

Gönczi Krisztina: Gödöllői víztorony lapot átneveztem Szent István Egyetem Víztornya névre

2013-06-14T16:14:27Z

Gödöllői víztorony lapot átneveztem Szent István Egyetem Víztornya névre

← Régebbi változat	A lap 2013. június 14., 16:14-kori változata
(Nincs különbség)

Gönczi Krisztina, 2013. június 14., 16:13-n

2013-06-14T16:13:49Z

← Régebbi változat		A lap 2013. június 14., 16:13-kori változata
12. sor:		12. sor:

	== A kert ==		== A kert ==
	[[Kép:vizt1.jpg\|thumb\|right\|~~130px~~\|Egyik zodiákus jegy]]		[[Kép:vizt1.jpg\|thumb\|right\|110px\|Egyik zodiákus jegy]]
	A torony környezetét is nagy műgonddal tervezték meg. A rézkakas földre vetett árnyéka jelölte ki a tornyot övező téglakerítés vonalát. A vetett árnyék a Nap mozgása szerint kiszerkesztve a kerítés kettős vesére emlékeztető formáját adta. A kerítésen belül a szélkakas árnyékának mozgását felhasználva virágórát is terveztek az egyetem kertészeinek segítségével. Az eredeti elképzelés szerint a virágóra egyben az évszakokat, hónapokat is jelezte volna : a hajnali órákhoz ültetett virágok tavasszal, a dél körüliek nyáron, a délutániak ősszel nyíltak volna. A telet a téglafalra felfuttatott borostyánnal szándékozták jelezni. A torony bejárata fölött kapott helyet Borsos Miklós „Arion és a delfin” című bronz domborműve, ami feltűnően hasonlít ahhoz, ami a művész síremlékén is látható. A torony csúcsán levő szélkakas Megyeri Barna munkája. A szélkakas földre vetett árnyéka jelölte ki a tornyot körülvevő téglakerítés vonalát. A víztorony napóraként is szolgált volna, a torony mutatóként, a téglakerítés pedig számlapként. Az idő múlását a 12 zodiákus jegyét ábrázoló kőszobor mutatta volna 8 és 17 óra között. A napóra működését a kőfalon kívül egy erdőbe vágott nyíladék segítette volna. A kőszobrokat Nagy Géza (Bika, Rák, Oroszlán, Nyílas, Vízöntő, Halak) és Molnár László (Kos, Ikrek, Szűz, Mérleg, Skorpió, Bak) faragta, ezeket 1962-ben állították fel. 1990-ben ide került a Mezőgazdasági Vízgazdálkodás- és Geodéziatörténeti Kiállítás a Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszék szervezésében.		A torony környezetét is nagy műgonddal tervezték meg. A rézkakas földre vetett árnyéka jelölte ki a tornyot övező téglakerítés vonalát. A vetett árnyék a Nap mozgása szerint kiszerkesztve a kerítés kettős vesére emlékeztető formáját adta. A kerítésen belül a szélkakas árnyékának mozgását felhasználva virágórát is terveztek az egyetem kertészeinek segítségével. Az eredeti elképzelés szerint a virágóra egyben az évszakokat, hónapokat is jelezte volna : a hajnali órákhoz ültetett virágok tavasszal, a dél körüliek nyáron, a délutániak ősszel nyíltak volna. A telet a téglafalra felfuttatott borostyánnal szándékozták jelezni. A torony bejárata fölött kapott helyet Borsos Miklós „Arion és a delfin” című bronz domborműve, ami feltűnően hasonlít ahhoz, ami a művész síremlékén is látható. A torony csúcsán levő szélkakas Megyeri Barna munkája. A szélkakas földre vetett árnyéka jelölte ki a tornyot körülvevő téglakerítés vonalát. A víztorony napóraként is szolgált volna, a torony mutatóként, a téglakerítés pedig számlapként. Az idő múlását a 12 zodiákus jegyét ábrázoló kőszobor mutatta volna 8 és 17 óra között. A napóra működését a kőfalon kívül egy erdőbe vágott nyíladék segítette volna. A kőszobrokat Nagy Géza (Bika, Rák, Oroszlán, Nyílas, Vízöntő, Halak) és Molnár László (Kos, Ikrek, Szűz, Mérleg, Skorpió, Bak) faragta, ezeket 1962-ben állították fel. 1990-ben ide került a Mezőgazdasági Vízgazdálkodás- és Geodéziatörténeti Kiállítás a Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszék szervezésében.

24. sor:		24. sor:

	== Közreműködők ==		== Közreműködők ==
	[[Kép:vizt2.jpg\|thumb\|right\|~~180px~~\|Szélkakas]]		[[Kép:vizt2.jpg\|thumb\|right\|150px\|Szélkakas]]
	*Építészek:		*Építészek:
	**Jánossy György		**Jánossy György
33. sor:		33. sor:
	**Nagy Géza		**Nagy Géza
	**Molnár László		**Molnár László

Gönczi Krisztina, 2013. június 14., 16:13-n

2013-06-14T16:13:21Z

← Régebbi változat		A lap 2013. június 14., 16:13-kori változata
35. sor:		35. sor:


	~~A Víztorony megtekinthető előzetes bejelentés alapján.~~


42. sor:		42. sor:
	* [http://viztorony.hu/h/pest/godollo/02.html A Gödöllői víztorony a viztorony.hu oldalán]		* [http://viztorony.hu/h/pest/godollo/02.html A Gödöllői víztorony a viztorony.hu oldalán]
	* [http://szolgalat.com/gszolga111005.pdf Gödöllői Szolgálat 2011. október 5. XX. évfolyam 34. szám]		* [http://szolgalat.com/gszolga111005.pdf Gödöllői Szolgálat 2011. október 5. XX. évfolyam 34. szám]
			* Leporello - A Szent István Egyetem Víztornya - Kulturális Örökség Napjai 2006


	== Jegyzetek ==		== Jegyzetek ==
48. sor:		50. sor:


			[[Kategória:Épületek]]
	[[Kategória:Emlékművek]]		[[Kategória:Emlékművek]]
	~~[[Kategória:Épületek]]~~

Gönczi Krisztina, 2013. június 14., 16:12-n

2013-06-14T16:12:06Z

← Régebbi változat		A lap 2013. június 14., 16:12-kori változata
4. sor:		4. sor:

	== Az épület ==		== Az épület ==
	[[Kép:vizt4.jpg\|thumb\|left\|~~250px~~\|Gödöllői víztorony belülről]]		[[Kép:vizt4.jpg\|thumb\|left\|200px\|Gödöllői víztorony belülről]]
	Az a dombvidék, melynek legmagasabb pontján ma a víztorony áll - a Duna és a Tisza vízválasztójában fekszik - tehát ad abszurdum a torony egyik oldalán lecsorgó esővíz a Duna irányába folyik el, a másik oldal csapadéka pedig a Tisza vízgyűjtőjére esik. Ezért került a torony tetejére egy üvegezett acélszerkezetű kilátó - meteorológiai állomás. Maga a víztorony két, koncentrikusan elhelyezett hengerből áll. A hengerpalástot 25 cm vastag téglafal alkotja, a külső és belső téglaköpenyt két vasbeton lépcső fogja össze. Ugyanis a toronynak két bejárata van, és a két képcső e két pontból indul ki.		Az a dombvidék, melynek legmagasabb pontján ma a víztorony áll - a Duna és a Tisza vízválasztójában fekszik - tehát ad abszurdum a torony egyik oldalán lecsorgó esővíz a Duna irányába folyik el, a másik oldal csapadéka pedig a Tisza vízgyűjtőjére esik. Ezért került a torony tetejére egy üvegezett acélszerkezetű kilátó - meteorológiai állomás. Maga a víztorony két, koncentrikusan elhelyezett hengerből áll. A hengerpalástot 25 cm vastag téglafal alkotja, a külső és belső téglaköpenyt két vasbeton lépcső fogja össze. Ugyanis a toronynak két bejárata van, és a két képcső e két pontból indul ki.

12. sor:		12. sor:

	== A kert ==		== A kert ==
	[[Kép:vizt1.jpg\|thumb\|right\|~~150px~~\|Egyik zodiákus jegy]]		[[Kép:vizt1.jpg\|thumb\|right\|130px\|Egyik zodiákus jegy]]
	A torony környezetét is nagy műgonddal tervezték meg. A rézkakas földre vetett árnyéka jelölte ki a tornyot övező téglakerítés vonalát. A vetett árnyék a Nap mozgása szerint kiszerkesztve a kerítés kettős vesére emlékeztető formáját adta. A kerítésen belül a szélkakas árnyékának mozgását felhasználva virágórát is terveztek az egyetem kertészeinek segítségével. Az eredeti elképzelés szerint a virágóra egyben az évszakokat, hónapokat is jelezte volna : a hajnali órákhoz ültetett virágok tavasszal, a dél körüliek nyáron, a délutániak ősszel nyíltak volna. A telet a téglafalra felfuttatott borostyánnal szándékozták jelezni. A torony bejárata fölött kapott helyet Borsos Miklós „Arion és a delfin” című bronz domborműve, ami feltűnően hasonlít ahhoz, ami a művész síremlékén is látható. A torony csúcsán levő szélkakas Megyeri Barna munkája. A szélkakas földre vetett árnyéka jelölte ki a tornyot körülvevő téglakerítés vonalát. A víztorony napóraként is szolgált volna, a torony mutatóként, a téglakerítés pedig számlapként. Az idő múlását a 12 zodiákus jegyét ábrázoló kőszobor mutatta volna 8 és 17 óra között. A napóra működését a kőfalon kívül egy erdőbe vágott nyíladék segítette volna. A kőszobrokat Nagy Géza (Bika, Rák, Oroszlán, Nyílas, Vízöntő, Halak) és Molnár László (Kos, Ikrek, Szűz, Mérleg, Skorpió, Bak) faragta, ezeket 1962-ben állították fel. 1990-ben ide került a Mezőgazdasági Vízgazdálkodás- és Geodéziatörténeti Kiállítás a Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszék szervezésében.		A torony környezetét is nagy műgonddal tervezték meg. A rézkakas földre vetett árnyéka jelölte ki a tornyot övező téglakerítés vonalát. A vetett árnyék a Nap mozgása szerint kiszerkesztve a kerítés kettős vesére emlékeztető formáját adta. A kerítésen belül a szélkakas árnyékának mozgását felhasználva virágórát is terveztek az egyetem kertészeinek segítségével. Az eredeti elképzelés szerint a virágóra egyben az évszakokat, hónapokat is jelezte volna : a hajnali órákhoz ültetett virágok tavasszal, a dél körüliek nyáron, a délutániak ősszel nyíltak volna. A telet a téglafalra felfuttatott borostyánnal szándékozták jelezni. A torony bejárata fölött kapott helyet Borsos Miklós „Arion és a delfin” című bronz domborműve, ami feltűnően hasonlít ahhoz, ami a művész síremlékén is látható. A torony csúcsán levő szélkakas Megyeri Barna munkája. A szélkakas földre vetett árnyéka jelölte ki a tornyot körülvevő téglakerítés vonalát. A víztorony napóraként is szolgált volna, a torony mutatóként, a téglakerítés pedig számlapként. Az idő múlását a 12 zodiákus jegyét ábrázoló kőszobor mutatta volna 8 és 17 óra között. A napóra működését a kőfalon kívül egy erdőbe vágott nyíladék segítette volna. A kőszobrokat Nagy Géza (Bika, Rák, Oroszlán, Nyílas, Vízöntő, Halak) és Molnár László (Kos, Ikrek, Szűz, Mérleg, Skorpió, Bak) faragta, ezeket 1962-ben állították fel. 1990-ben ide került a Mezőgazdasági Vízgazdálkodás- és Geodéziatörténeti Kiállítás a Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszék szervezésében.

24. sor:		24. sor:

	== Közreműködők ==		== Közreműködők ==
	[[Kép:vizt2.jpg\|thumb\|right\|~~200px~~\|Szélkakas]]		[[Kép:vizt2.jpg\|thumb\|right\|180px\|Szélkakas]]
	*Építészek:		*Építészek:
	**Jánossy György		**Jánossy György

Gönczi Krisztina, 2013. június 14., 16:11-n

2013-06-14T16:11:35Z

← Régebbi változat		A lap 2013. június 14., 16:11-kori változata
4. sor:		4. sor:

	== Az épület ==		== Az épület ==
	[[Kép:vizt4.jpg\|thumb\|left\|~~150px~~\|Gödöllői víztorony belülről]]		[[Kép:vizt4.jpg\|thumb\|left\|250px\|Gödöllői víztorony belülről]]
	Az a dombvidék, melynek legmagasabb pontján ma a víztorony áll - a Duna és a Tisza vízválasztójában fekszik - tehát ad abszurdum a torony egyik oldalán lecsorgó esővíz a Duna irányába folyik el, a másik oldal csapadéka pedig a Tisza vízgyűjtőjére esik. Ezért került a torony tetejére egy üvegezett acélszerkezetű kilátó - meteorológiai állomás. Maga a víztorony két, koncentrikusan elhelyezett hengerből áll. A hengerpalástot 25 cm vastag téglafal alkotja, a külső és belső téglaköpenyt két vasbeton lépcső fogja össze. Ugyanis a toronynak két bejárata van, és a két képcső e két pontból indul ki.		Az a dombvidék, melynek legmagasabb pontján ma a víztorony áll - a Duna és a Tisza vízválasztójában fekszik - tehát ad abszurdum a torony egyik oldalán lecsorgó esővíz a Duna irányába folyik el, a másik oldal csapadéka pedig a Tisza vízgyűjtőjére esik. Ezért került a torony tetejére egy üvegezett acélszerkezetű kilátó - meteorológiai állomás. Maga a víztorony két, koncentrikusan elhelyezett hengerből áll. A hengerpalástot 25 cm vastag téglafal alkotja, a külső és belső téglaköpenyt két vasbeton lépcső fogja össze. Ugyanis a toronynak két bejárata van, és a két képcső e két pontból indul ki.

12. sor:		12. sor:

	== A kert ==		== A kert ==
	[[Kép:vizt1.jpg\|thumb\|right\|~~100px~~\|Egyik zodiákus jegy]]		[[Kép:vizt1.jpg\|thumb\|right\|150px\|Egyik zodiákus jegy]]
	A torony környezetét is nagy műgonddal tervezték meg. A rézkakas földre vetett árnyéka jelölte ki a tornyot övező téglakerítés vonalát. A vetett árnyék a Nap mozgása szerint kiszerkesztve a kerítés kettős vesére emlékeztető formáját adta. A kerítésen belül a szélkakas árnyékának mozgását felhasználva virágórát is terveztek az egyetem kertészeinek segítségével. Az eredeti elképzelés szerint a virágóra egyben az évszakokat, hónapokat is jelezte volna : a hajnali órákhoz ültetett virágok tavasszal, a dél körüliek nyáron, a délutániak ősszel nyíltak volna. A telet a téglafalra felfuttatott borostyánnal szándékozták jelezni. A torony bejárata fölött kapott helyet Borsos Miklós „Arion és a delfin” című bronz domborműve, ami feltűnően hasonlít ahhoz, ami a művész síremlékén is látható. A torony csúcsán levő szélkakas Megyeri Barna munkája. A szélkakas földre vetett árnyéka jelölte ki a tornyot körülvevő téglakerítés vonalát. A víztorony napóraként is szolgált volna, a torony mutatóként, a téglakerítés pedig számlapként. Az idő múlását a 12 zodiákus jegyét ábrázoló kőszobor mutatta volna 8 és 17 óra között. A napóra működését a kőfalon kívül egy erdőbe vágott nyíladék segítette volna. A kőszobrokat Nagy Géza (Bika, Rák, Oroszlán, Nyílas, Vízöntő, Halak) és Molnár László (Kos, Ikrek, Szűz, Mérleg, Skorpió, Bak) faragta, ezeket 1962-ben állították fel. 1990-ben ide került a Mezőgazdasági Vízgazdálkodás- és Geodéziatörténeti Kiállítás a Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszék szervezésében.		A torony környezetét is nagy műgonddal tervezték meg. A rézkakas földre vetett árnyéka jelölte ki a tornyot övező téglakerítés vonalát. A vetett árnyék a Nap mozgása szerint kiszerkesztve a kerítés kettős vesére emlékeztető formáját adta. A kerítésen belül a szélkakas árnyékának mozgását felhasználva virágórát is terveztek az egyetem kertészeinek segítségével. Az eredeti elképzelés szerint a virágóra egyben az évszakokat, hónapokat is jelezte volna : a hajnali órákhoz ültetett virágok tavasszal, a dél körüliek nyáron, a délutániak ősszel nyíltak volna. A telet a téglafalra felfuttatott borostyánnal szándékozták jelezni. A torony bejárata fölött kapott helyet Borsos Miklós „Arion és a delfin” című bronz domborműve, ami feltűnően hasonlít ahhoz, ami a művész síremlékén is látható. A torony csúcsán levő szélkakas Megyeri Barna munkája. A szélkakas földre vetett árnyéka jelölte ki a tornyot körülvevő téglakerítés vonalát. A víztorony napóraként is szolgált volna, a torony mutatóként, a téglakerítés pedig számlapként. Az idő múlását a 12 zodiákus jegyét ábrázoló kőszobor mutatta volna 8 és 17 óra között. A napóra működését a kőfalon kívül egy erdőbe vágott nyíladék segítette volna. A kőszobrokat Nagy Géza (Bika, Rák, Oroszlán, Nyílas, Vízöntő, Halak) és Molnár László (Kos, Ikrek, Szűz, Mérleg, Skorpió, Bak) faragta, ezeket 1962-ben állították fel. 1990-ben ide került a Mezőgazdasági Vízgazdálkodás- és Geodéziatörténeti Kiállítás a Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszék szervezésében.

24. sor:		24. sor:

	== Közreműködők ==		== Közreműködők ==
	[[Kép:vizt2.jpg\|thumb\|right\|~~150px~~\|Szélkakas]]		[[Kép:vizt2.jpg\|thumb\|right\|200px\|Szélkakas]]
	*Építészek:		*Építészek:
	**Jánossy György		**Jánossy György

Gönczi Krisztina, 2013. június 14., 16:11-n

2013-06-14T16:11:09Z

← Régebbi változat		A lap 2013. június 14., 16:11-kori változata
4. sor:		4. sor:

	== Az épület ==		== Az épület ==
			[[Kép:vizt4.jpg\|thumb\|left\|150px\|Gödöllői víztorony belülről]]
			Az a dombvidék, melynek legmagasabb pontján ma a víztorony áll - a Duna és a Tisza vízválasztójában fekszik - tehát ad abszurdum a torony egyik oldalán lecsorgó esővíz a Duna irányába folyik el, a másik oldal csapadéka pedig a Tisza vízgyűjtőjére esik. Ezért került a torony tetejére egy üvegezett acélszerkezetű kilátó - meteorológiai állomás. Maga a víztorony két, koncentrikusan elhelyezett hengerből áll. A hengerpalástot 25 cm vastag téglafal alkotja, a külső és belső téglaköpenyt két vasbeton lépcső fogja össze. Ugyanis a toronynak két bejárata van, és a két képcső e két pontból indul ki.

	Az a ~~dombvidék~~, ~~melynek legmagasabb pontján ma~~ a ~~víztorony áll - a Duna és a Tisza vízválasztójában fekszik - tehát ad abszurdum~~ a torony ~~egyik oldalán lecsorgó esővíz a Duna irányába folyik el~~, a ~~másik oldal csapadéka pedig a Tisza vízgyűjtőjére esik~~. ~~[[Kép:vizt4.jpg\|thumb\|left\|150px\|Gödöllői víztorony belülről]]Ezért került a~~ torony ~~tetejére egy üvegezett acélszerkezetű kilátó - meteorológiai állomás~~. ~~Maga~~ a ~~víztorony két~~, ~~koncentrikusan elhelyezett hengerből áll. A hengerpalástot 25 cm vastag téglafal alkotja~~, a ~~külső~~ és ~~belső téglaköpenyt két vasbeton lépcső fogja össze. Ugyanis~~ a ~~toronynak két bejárata van~~, és a ~~két képcső e két pontból indul ki~~.		Az egyik lépcső a vízmedencéhez, a másik a torony tetején megépített üvegfalú kilátóhoz vezet, ugyanakkor "ördöglépcső" módjára elkerülik egymást. A víztartályt a belső téglafal tartja. A torony külső felülete fehérre festett nyerstégla, felültéből függőlegesen lefutú pici ablaknyílások emelkednek ki. Eredetileg a ma kilátóként üzemelő toronytető csillagászati megfigyelőhelyként szolgált volna, de a kúp alakú fémsisakkal fedett, acélszerkezetű "üvegdobozt" végülis nem vették birtokba a csillagászok. Az épület bejárata feletti domborművet "Arion és a delfin" Borsos Miklós szobrászművész alkotta, míg a torony csúcsán álló szélkakas Magyari Barna munkája.

	Az egyik lépcső a vízmedencéhez, a másik a torony tetején megépített üvegfalú kilátóhoz vezet, ugyanakkor "ördöglépcső" módjára elkerülik egymást. A víztartályt a belső téglafal tartja. A torony külső felülete fehérre festett nyerstégla, felültéből függőlegesen lefutú pici ablaknyílások emelkednek ki. Eredetileg a ma kilátóként üzemelő toronytető csillagászati megfigyelőhelyként szolgált volna, de a kúp alakú fémsisakkal fedett, acélszerkezetű "üvegdobozt" végülis nem vették birtokba a csillagászok. Az épület bejárata feletti domborművet "Arion és a delfin" Borsos Miklós szobrászművész alkotta, míg a torony csúcsán álló szélkakas Magyari Barna munkája.
	~~[[Kép:vizt1.jpg\|thumb\|right\|100px\|Egyik zodiákus jegy]]~~


	== A kert ==		== A kert ==
			[[Kép:vizt1.jpg\|thumb\|right\|100px\|Egyik zodiákus jegy]]
	A torony környezetét is nagy műgonddal tervezték meg. A rézkakas földre vetett árnyéka jelölte ki a tornyot övező téglakerítés vonalát. A vetett árnyék a Nap mozgása szerint kiszerkesztve a kerítés kettős vesére emlékeztető formáját adta. A kerítésen belül a szélkakas árnyékának mozgását felhasználva virágórát is terveztek az egyetem kertészeinek segítségével. Az eredeti elképzelés szerint a virágóra egyben az évszakokat, hónapokat is jelezte volna : a hajnali órákhoz ültetett virágok tavasszal, a dél körüliek nyáron, a délutániak ősszel nyíltak volna. A telet a téglafalra felfuttatott borostyánnal szándékozták jelezni. A torony bejárata fölött kapott helyet Borsos Miklós „Arion és a delfin” című bronz domborműve, ami feltűnően hasonlít ahhoz, ami a művész síremlékén is látható. A torony csúcsán levő szélkakas Megyeri Barna munkája. A szélkakas földre vetett árnyéka jelölte ki a tornyot körülvevő téglakerítés vonalát. A víztorony napóraként is szolgált volna, a torony mutatóként, a téglakerítés pedig számlapként. Az idő múlását a 12 zodiákus jegyét ábrázoló kőszobor mutatta volna 8 és 17 óra között. A napóra működését a kőfalon kívül egy erdőbe vágott nyíladék segítette volna. A kőszobrokat Nagy Géza (Bika, Rák, Oroszlán, Nyílas, Vízöntő, Halak) és Molnár László (Kos, Ikrek, Szűz, Mérleg, Skorpió, Bak) faragta, ezeket 1962-ben állították fel. 1990-ben ide került a Mezőgazdasági Vízgazdálkodás- és Geodéziatörténeti Kiállítás a Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszék szervezésében.		A torony környezetét is nagy műgonddal tervezték meg. A rézkakas földre vetett árnyéka jelölte ki a tornyot övező téglakerítés vonalát. A vetett árnyék a Nap mozgása szerint kiszerkesztve a kerítés kettős vesére emlékeztető formáját adta. A kerítésen belül a szélkakas árnyékának mozgását felhasználva virágórát is terveztek az egyetem kertészeinek segítségével. Az eredeti elképzelés szerint a virágóra egyben az évszakokat, hónapokat is jelezte volna : a hajnali órákhoz ültetett virágok tavasszal, a dél körüliek nyáron, a délutániak ősszel nyíltak volna. A telet a téglafalra felfuttatott borostyánnal szándékozták jelezni. A torony bejárata fölött kapott helyet Borsos Miklós „Arion és a delfin” című bronz domborműve, ami feltűnően hasonlít ahhoz, ami a művész síremlékén is látható. A torony csúcsán levő szélkakas Megyeri Barna munkája. A szélkakas földre vetett árnyéka jelölte ki a tornyot körülvevő téglakerítés vonalát. A víztorony napóraként is szolgált volna, a torony mutatóként, a téglakerítés pedig számlapként. Az idő múlását a 12 zodiákus jegyét ábrázoló kőszobor mutatta volna 8 és 17 óra között. A napóra működését a kőfalon kívül egy erdőbe vágott nyíladék segítette volna. A kőszobrokat Nagy Géza (Bika, Rák, Oroszlán, Nyílas, Vízöntő, Halak) és Molnár László (Kos, Ikrek, Szűz, Mérleg, Skorpió, Bak) faragta, ezeket 1962-ben állították fel. 1990-ben ide került a Mezőgazdasági Vízgazdálkodás- és Geodéziatörténeti Kiállítás a Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszék szervezésében.

21. sor:		21. sor:

	Az egyetemi víztorony szimbolikus, kultikus épület. A teljesen hétköznapi funkcióhoz egyedileg tervezett igényes és nagyvonalú alkotás született. Nem egyszerű ipari létesítmény, hanem ősi törvényszerűségeket megtestesítő jelkép. Az idő múlását mutató, ugyanakkor kortalan építmény, mely együtt halad az idővel, s minden korban képes megőrizni korszerűségét.		Az egyetemi víztorony szimbolikus, kultikus épület. A teljesen hétköznapi funkcióhoz egyedileg tervezett igényes és nagyvonalú alkotás született. Nem egyszerű ipari létesítmény, hanem ősi törvényszerűségeket megtestesítő jelkép. Az idő múlását mutató, ugyanakkor kortalan építmény, mely együtt halad az idővel, s minden korban képes megőrizni korszerűségét.
	~~[[Kép:vizt2.jpg\|thumb\|right\|150px\|Szélkakas]]~~

	== Közreműködők ==		== Közreműködők ==
			[[Kép:vizt2.jpg\|thumb\|right\|150px\|Szélkakas]]
	*Építészek:		*Építészek:
	**Jánossy György		**Jánossy György

Gönczi Krisztina, 2013. június 14., 16:10-n

2013-06-14T16:10:22Z

← Régebbi változat		A lap 2013. június 14., 16:10-kori változata
4. sor:		4. sor:

	== Az épület ==		== Az épület ==
	~~[[Kép:vizt4.jpg\|thumb\|left\|150px\|Gödöllői víztorony belülről]]~~
	Az a dombvidék, melynek legmagasabb pontján ma a víztorony áll - a Duna és a Tisza vízválasztójában fekszik - tehát ad abszurdum a torony egyik oldalán lecsorgó esővíz a Duna irányába folyik el, a másik oldal csapadéka pedig a Tisza vízgyűjtőjére esik. Ezért került a torony tetejére egy üvegezett acélszerkezetű kilátó - meteorológiai állomás. Maga a víztorony két, koncentrikusan elhelyezett hengerből áll. A hengerpalástot 25 cm vastag téglafal alkotja, a külső és belső téglaköpenyt két vasbeton lépcső fogja össze. Ugyanis a toronynak két bejárata van, és a két képcső e két pontból indul ki.		Az a dombvidék, melynek legmagasabb pontján ma a víztorony áll - a Duna és a Tisza vízválasztójában fekszik - tehát ad abszurdum a torony egyik oldalán lecsorgó esővíz a Duna irányába folyik el, a másik oldal csapadéka pedig a Tisza vízgyűjtőjére esik. [[Kép:vizt4.jpg\|thumb\|left\|150px\|Gödöllői víztorony belülről]]Ezért került a torony tetejére egy üvegezett acélszerkezetű kilátó - meteorológiai állomás. Maga a víztorony két, koncentrikusan elhelyezett hengerből áll. A hengerpalástot 25 cm vastag téglafal alkotja, a külső és belső téglaköpenyt két vasbeton lépcső fogja össze. Ugyanis a toronynak két bejárata van, és a két képcső e két pontból indul ki.

	Az egyik lépcső a vízmedencéhez, a másik a torony tetején megépített üvegfalú kilátóhoz vezet, ugyanakkor "ördöglépcső" módjára elkerülik egymást. A víztartályt a belső téglafal tartja. A torony külső felülete fehérre festett nyerstégla, felültéből függőlegesen lefutú pici ablaknyílások emelkednek ki. Eredetileg a ma kilátóként üzemelő toronytető csillagászati megfigyelőhelyként szolgált volna, de a kúp alakú fémsisakkal fedett, acélszerkezetű "üvegdobozt" végülis nem vették birtokba a csillagászok. Az épület bejárata feletti domborművet "Arion és a delfin" Borsos Miklós szobrászművész alkotta, míg a torony csúcsán álló szélkakas Magyari Barna munkája.		Az egyik lépcső a vízmedencéhez, a másik a torony tetején megépített üvegfalú kilátóhoz vezet, ugyanakkor "ördöglépcső" módjára elkerülik egymást. A víztartályt a belső téglafal tartja. A torony külső felülete fehérre festett nyerstégla, felültéből függőlegesen lefutú pici ablaknyílások emelkednek ki. Eredetileg a ma kilátóként üzemelő toronytető csillagászati megfigyelőhelyként szolgált volna, de a kúp alakú fémsisakkal fedett, acélszerkezetű "üvegdobozt" végülis nem vették birtokba a csillagászok. Az épület bejárata feletti domborművet "Arion és a delfin" Borsos Miklós szobrászművész alkotta, míg a torony csúcsán álló szélkakas Magyari Barna munkája.
17. sor:		17. sor:

	== Stílusa ==		== Stílusa ==
	~~[[Kép:vizt2.jpg\|thumb\|right\|150px\|Szélkakas]]~~
	A torony az ötvenes évekből való, stílusa mégsem szocreál. Talán csak a téglafelületből alig kiugró párkány és a négyzetes, keretezett ablakok utalnak a korra. Az első pillantásra szépséget és egyszerűséget tükröző épületen az 1920-as évek észak-európai építészetének neoklasszicista stílusa érezhető. Dániából kézben hozták haza a nagy Asplund-monográfiát. Klasszikus elem rajta a zárópárkány, de profilja összenyomott, visszafogott. Megosztja, értelmesen tagolja a felületet.		A torony az ötvenes évekből való, stílusa mégsem szocreál. Talán csak a téglafelületből alig kiugró párkány és a négyzetes, keretezett ablakok utalnak a korra. Az első pillantásra szépséget és egyszerűséget tükröző épületen az 1920-as évek észak-európai építészetének neoklasszicista stílusa érezhető. Dániából kézben hozták haza a nagy Asplund-monográfiát. Klasszikus elem rajta a zárópárkány, de profilja összenyomott, visszafogott. Megosztja, értelmesen tagolja a felületet.

	Az egyetemi víztorony szimbolikus, kultikus épület. A teljesen hétköznapi funkcióhoz egyedileg tervezett igényes és nagyvonalú alkotás született. Nem egyszerű ipari létesítmény, hanem ősi törvényszerűségeket megtestesítő jelkép. Az idő múlását mutató, ugyanakkor kortalan építmény, mely együtt halad az idővel, s minden korban képes megőrizni korszerűségét.		Az egyetemi víztorony szimbolikus, kultikus épület. A teljesen hétköznapi funkcióhoz egyedileg tervezett igényes és nagyvonalú alkotás született. Nem egyszerű ipari létesítmény, hanem ősi törvényszerűségeket megtestesítő jelkép. Az idő múlását mutató, ugyanakkor kortalan építmény, mely együtt halad az idővel, s minden korban képes megőrizni korszerűségét.
			[[Kép:vizt2.jpg\|thumb\|right\|150px\|Szélkakas]]

	== Közreműködők ==		== Közreműködők ==