Gödöllői szövőműhely - Laptörténet

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. október 15., 13:28-n

2012-10-15T13:28:21Z

← Régebbi változat		A lap 2012. október 15., 13:28-kori változata
24. sor:		24. sor:
	1909-ben sikeresen mutatkozik be a gödöllöi telep a Nemzeti Szalon kiállításán és bizonyítja, hogyan lehet gyár nélkül, anilinfesték nélkül, művészi becsű és hosszú életre szánt szőnyeget előállítani. Anyagul hazai, különösképpen erdélyi gyapjút használnak. 1910-ben már mintegy 20 növendék tanult a gödöllői szövőiskolában és ekkor adták közre a műhely árjegyzékét is.		1909-ben sikeresen mutatkozik be a gödöllöi telep a Nemzeti Szalon kiállításán és bizonyítja, hogyan lehet gyár nélkül, anilinfesték nélkül, művészi becsű és hosszú életre szánt szőnyeget előállítani. Anyagul hazai, különösképpen erdélyi gyapjút használnak. 1910-ben már mintegy 20 növendék tanult a gödöllői szövőiskolában és ekkor adták közre a műhely árjegyzékét is.

	A tizes évek elején a gödöllői telep művészeinek nagyobb állami megbízatásai miatt kevesebbet terveztek a műhelynek. A háború kitörése megpecsételte a telep sorsát. A szövőlányok egy része még dolgozott, Körösfőit kinevezték az Iparművészeti Társulat élére. A műhelynek még a háború alatt is voltak megbízatásai. Az 1919-es Tanácsköztársaság közoktatásügyi népbiztosa Antal Frigyes fölmentette Körösfőit a szövőműhely vezetése alól. 1920-ban bekövetkezett halála után [[Nagy Sándor]] és felesége [[~~Krisch~~ Laura]] vezette a műhelyt.		A tizes évek elején a gödöllői telep művészeinek nagyobb állami megbízatásai miatt kevesebbet terveztek a műhelynek. A háború kitörése megpecsételte a telep sorsát. A szövőlányok egy része még dolgozott, Körösfőit kinevezték az Iparművészeti Társulat élére. A műhelynek még a háború alatt is voltak megbízatásai. Az 1919-es Tanácsköztársaság közoktatásügyi népbiztosa Antal Frigyes fölmentette Körösfőit a szövőműhely vezetése alól. 1920-ban bekövetkezett halála után [[Nagy Sándor]] és felesége [[Kriesch Laura]] vezette a műhelyt.


31. sor:		31. sor:
	A forrásokból és visszaemlékezésekből tudjuk, hogy csak a módosabb családok leányai jártak a szövőbe és ott dolgozni bizonyos rangot is jelentett. A műhelyben dolgozó szövőlányokat nagy becsben tartották.		A forrásokból és visszaemlékezésekből tudjuk, hogy csak a módosabb családok leányai jártak a szövőbe és ott dolgozni bizonyos rangot is jelentett. A műhelyben dolgozó szövőlányokat nagy becsben tartották.

	Az Iparművészeti Múzeum katalógusa szerint 1904-ben ~~Gödöllőn~~ Kovalszki Sarolta szőtte meg Vaszary János Jegyespár és Vásár című szőnyegeit, amelyeket korábban már Németeleméren is megszőttek. Kovalszki Sarolta úttörő szerepet vállalt a szecessziós kárpitművészetben a népművészetből merített szecessziós mintakincs és technika elterjesztésében, Guilleaume Margit pedig a gödöllői szövőmunkások betanításán túl a húszas években ő szőtte a ~~Gödöllői~~ kárpitokat.		Az Iparművészeti Múzeum katalógusa szerint 1904-ben [[Gödöllő]]n Kovalszki Sarolta szőtte meg Vaszary János Jegyespár és Vásár című szőnyegeit, amelyeket korábban már Németeleméren is megszőttek. Kovalszki Sarolta úttörő szerepet vállalt a szecessziós kárpitművészetben a népművészetből merített szecessziós mintakincs és technika elterjesztésében, Guilleaume Margit pedig a gödöllői szövőmunkások betanításán túl a húszas években ő szőtte a [[Gödöllő]]i kárpitokat.

	A gödöllői szövőműhely másik jelentős alakja Kiss Mária Valéria, Kiss Ernő 48-as honvéd altábornagy leánya, egy kedves idős hölgy. Körösfői Kriesch 1905-ben Koronghi Lippich Edével folytatott levelezésében sokat foglalkozik a telep és a tanműhely szervezésével. Levelében Kiss Valériát egy garasos nénikének nevezi, aki a csomózást Kis-Ázsiában, a csipkevarrást Velencében és Brüsszelben tanulta - ilyesmire csak székely asszony képes – írja. Kiss Valéria 1906 nyaráig dolgozott a gödöllői szövőiskolában Körösfői Szalay kisasszonyt említi a helyébe, akivel meg van elégedve, mert csendes és rendszerető.		A gödöllői szövőműhely másik jelentős alakja Kiss Mária Valéria, Kiss Ernő 48-as honvéd altábornagy leánya, egy kedves idős hölgy. Körösfői Kriesch 1905-ben Koronghi Lippich Edével folytatott levelezésében sokat foglalkozik a telep és a tanműhely szervezésével. Levelében Kiss Valériát egy garasos nénikének nevezi, aki a csomózást Kis-Ázsiában, a csipkevarrást Velencében és Brüsszelben tanulta - ilyesmire csak székely asszony képes – írja. Kiss Valéria 1906 nyaráig dolgozott a gödöllői szövőiskolában Körösfői Szalay kisasszonyt említi a helyébe, akivel meg van elégedve, mert csendes és rendszerető.

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. október 8., 13:03-n

2012-10-08T13:03:13Z

← Régebbi változat		A lap 2012. október 8., 13:03-kori változata
8. sor:		8. sor:
	Az 1901-ben [[Gödöllő]]n letelepedett [[Körösfői-Kriesch Aladár]] festőművész a kor szellemének megfelelően - a háziipar és a műipar fejlődését követve - már korábban is foglalkozott iparművészeti tervezéssel képzőművészeti tevékenysége mellett. A textil, a szövőipar fejlődése nagyon fontos szerepet töltött be az iparművészeti fejlődésben Magyarországon, ennek köszönhetően jött létre a pozsonyi állami szövőiskola, a Torontáli Szőnyeggyár Rt. nagybecskereki gyára, valamint Kovalszki Sarolta németeleméri műhelye. Ez a tendencia már az 1800-as évek utolsó harmadában jelentkezett hazánkban. [[Körösfői-Kriesch Aladár]] és [[Nagy Sándor]] ezekkel a műhelyekkel már korábban is kapcsolatban állt.		Az 1901-ben [[Gödöllő]]n letelepedett [[Körösfői-Kriesch Aladár]] festőművész a kor szellemének megfelelően - a háziipar és a műipar fejlődését követve - már korábban is foglalkozott iparművészeti tervezéssel képzőművészeti tevékenysége mellett. A textil, a szövőipar fejlődése nagyon fontos szerepet töltött be az iparművészeti fejlődésben Magyarországon, ennek köszönhetően jött létre a pozsonyi állami szövőiskola, a Torontáli Szőnyeggyár Rt. nagybecskereki gyára, valamint Kovalszki Sarolta németeleméri műhelye. Ez a tendencia már az 1800-as évek utolsó harmadában jelentkezett hazánkban. [[Körösfői-Kriesch Aladár]] és [[Nagy Sándor]] ezekkel a műhelyekkel már korábban is kapcsolatban állt.

	A gödöllői szövőműhely szervezését 1903-ban kezdték meg, amikor is Kovalszki Sarolta a kultuszminisztériumhoz fordult anyagi segítségért műhelye fenntartása érdekében. Ekkor ajánlották fel [[Körösfői-Kriesch Aladár]]nak a lehetőséget egy szövőműhely létrehozására, és a németeleméri műhelyt [[Gödöllő]]re költöztették. A gödöllői szövőiskola jelentős szerepet játszik Gödöllő életében.		A gödöllői szövőműhely szervezését 1903-ban kezdték meg, amikor is Kovalszki Sarolta a kultuszminisztériumhoz fordult anyagi segítségért műhelye fenntartása érdekében. Ekkor ajánlották fel [[Körösfői-Kriesch Aladár]]nak a lehetőséget egy szövőműhely létrehozására, és a németeleméri műhelyt [[Gödöllő]]re költöztették. A gödöllői szövőiskola jelentős szerepet játszik [[Gödöllő]] életében.

	1904-ben kezdődött el a munka [[Gödöllő]]n Kovalszky Sarolta és Guilleaumme Margit németeleméri szövőnők segítségével. [[Gödöllő]]n és az ország egész területén fiatal lányokat, asszonyokat toboroztak a gödöllői szövőműhelybe. A jelentkezők tanfolyamon vettek részt, ahol megtanulták a szövés alapjait, azokat a könnyen elsajátítható technikákat, amelyeket ekkor a háziipari műhelyekben tanítottak.		1904-ben kezdődött el a munka [[Gödöllő]]n Kovalszky Sarolta és Guilleaumme Margit németeleméri szövőnők segítségével. [[Gödöllő]]n és az ország egész területén fiatal lányokat, asszonyokat toboroztak a gödöllői szövőműhelybe. A jelentkezők tanfolyamon vettek részt, ahol megtanulták a szövés alapjait, azokat a könnyen elsajátítható technikákat, amelyeket ekkor a háziipari műhelyekben tanítottak.
14. sor:		14. sor:
	1905 őszén folyamatos anyagi támogatást kért a műhely számára. A Magyar Iparművészet közli Lukács György november 12-én elhangzott beszédét, amelyben elkötelezi magát a képző és iparművészeti iskolák, tanműhelyek, művésztelepek tanfolyamok széles körben lehetséges elterjesztését támogatni kiemeli a gödöllői szövőműhely jelentőségét.		1905 őszén folyamatos anyagi támogatást kért a műhely számára. A Magyar Iparművészet közli Lukács György november 12-én elhangzott beszédét, amelyben elkötelezi magát a képző és iparművészeti iskolák, tanműhelyek, művésztelepek tanfolyamok széles körben lehetséges elterjesztését támogatni kiemeli a gödöllői szövőműhely jelentőségét.

	Ebben az évben költözik ~~Gödöllőre~~ Belmonte Leó, akivel [[Nagy Sándor]] Párizsban ismerkedett meg, és akit Körösfői felkért, hogy végezze el a Manufacture des gobelins tanfolyamát és vegyen részt a gödöllői szőnyegüzem munkájában. Ekkor nevezik először a műhelyt üzemnek, aminek a működés és a támogatás miatt lehetett jelentősége. Ekkor a vezető Guilleaume Margit.		Ebben az évben költözik [[Gödöllő]]re Belmonte Leó, akivel [[Nagy Sándor]] Párizsban ismerkedett meg, és akit Körösfői felkért, hogy végezze el a Manufacture des gobelins tanfolyamát és vegyen részt a gödöllői szőnyegüzem munkájában. Ekkor nevezik először a műhelyt üzemnek, aminek a működés és a támogatás miatt lehetett jelentősége. Ekkor a vezető Guilleaume Margit.

	~~Krisch~~ Aladár levelezéséből megtudhatjuk, hogy a szövőműhelyben korántsem volt olyan idilli a helyzet, ahogyan azt gondolnánk, a lányok egy részét el kellett bocsátani. Ezzel összefüggésbe hozza Kiss Valéria személyét, aki állítólag még távozása után is izgatta a lányokat ellenük.		[[Körösfői-Kriesch Aladár]] levelezéséből megtudhatjuk, hogy a szövőműhelyben korántsem volt olyan idilli a helyzet, ahogyan azt gondolnánk, a lányok egy részét el kellett bocsátani. Ezzel összefüggésbe hozza Kiss Valéria személyét, aki állítólag még távozása után is izgatta a lányokat ellenük.

	1907 elején ismételten anyagi gondok léptek fel, és ekkor már fölmerül a műhely önfenntartó rendszerének kérdése, ami ellen Körösfői minden módon ágál mondván, hogy őket még a bolt ügyből öt, hat évre ki lehetne zárni, és ismét Belmonte visszatértére hivatkozik, aki a fonalfestés kérdését kellet volna hogy tisztázza. 1907 a legjelentősebb év a Gödöllői szövőműhely életében, mert ekkor, mint az Iparművészeti Iskola Szőnyeg tanszaka működött. Körösfőit kinevezték a tanszak tanárának, és így az ipar és művészetoktatás kedvezőbb támogatása miatt a műhelymunkát a minisztérium jobban tudta támogatni. Ezután több ösztöndíjas iparművészjelölt került Gödöllőre pályázati úton. Természetesen a ruskini elveknek megfelelően nagy hangsúlyt fektettek a jó és szép kivitelezésnek.		1907 elején ismételten anyagi gondok léptek fel, és ekkor már fölmerül a műhely önfenntartó rendszerének kérdése, ami ellen Körösfői minden módon ágál mondván, hogy őket még a bolt ügyből öt, hat évre ki lehetne zárni, és ismét Belmonte visszatértére hivatkozik, aki a fonalfestés kérdését kellet volna hogy tisztázza. 1907 a legjelentősebb év a Gödöllői szövőműhely életében, mert ekkor, mint az Iparművészeti Iskola Szőnyeg tanszaka működött. Körösfőit kinevezték a tanszak tanárának, és így az ipar és művészetoktatás kedvezőbb támogatása miatt a műhelymunkát a minisztérium jobban tudta támogatni. Ezután több ösztöndíjas iparművészjelölt került Gödöllőre pályázati úton. Természetesen a ruskini elveknek megfelelően nagy hangsúlyt fektettek a jó és szép kivitelezésnek.

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. október 8., 12:59-n

2012-10-08T12:59:46Z

← Régebbi változat		A lap 2012. október 8., 12:59-kori változata
67. sor:		67. sor:
	== Forrás ==		== Forrás ==

	*[www.gkrte.hu~~/user/magazin/934/A_godolloi_szovomuhely~~.doc Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szövőműhely]		*[http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&cad=rja&ved=0CCEQFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww.gkrte.hu%2Fuser%2Fmagazin%2F934%2FA_godolloi_szovomuhely.doc&ei=_c1yUJzoE4fGtAakooHgAg&usg=AFQjCNG7ilePz4Q9MAwf9W9nsICN0hjHOQ Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szövőműhely]
	*[w3.externet.hu/~doborl~~/text/godollo~~.doc Őriné Nagy Cecília: Gödöllői szövőműhely (kivonat)]		*[http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&cad=rja&ved=0CCcQFjAB&url=http%3A%2F%2Fw3.externet.hu%2F~doborl%2Ftext%2Fgodollo.doc&ei=_c1yUJzoE4fGtAakooHgAg&usg=AFQjCNFSnumEDCPkRaAg7ZVtv5ji1IG41g Őriné Nagy Cecília: Gödöllői szövőműhely (kivonat)]
	*[http://www.revart.eoldal.hu/cikkek/godolloi-muvesztelep/godolloi-muvesztelep-centenariumi-kiallitasa.html Révész Emese: Gödöllői művésztelep centenáriumi kiállítása]		*[http://www.revart.eoldal.hu/cikkek/godolloi-muvesztelep/godolloi-muvesztelep-centenariumi-kiallitasa.html Révész Emese: Gödöllői művésztelep centenáriumi kiállítása]

Gönczi Krisztina Éva*: Új oldal, tartalma: „A '''Gödöllői szövőműhely''' a Gödöllői művésztelep megalakulásának köszönheti létét. A szövőműhely a művésztelep legsajátosabb formációja, hi…”

2012-10-08T12:57:54Z

Új oldal, tartalma: „A '''Gödöllői szövőműhely''' a Gödöllői művésztelep megalakulásának köszönheti létét. A szövőműhely a művésztelep legsajátosabb formációja, hi…”

Új lap

A '''Gödöllői szövőműhely''' a [[Gödöllői művésztelep]] megalakulásának köszönheti létét. A szövőműhely a művésztelep legsajátosabb formációja, hiszen a századfordulós művésztelepeink egyikéhez sem kapcsolódott ehhez hasonló üzleti vállalkozás. Tevékenységében az alkotóközösség lényegében valamennyi tagja részt vett. Működése a telep a különféle tevékenységeit szintetizálta, hiszen a műhely egyszerre volt a művészi tervező munka, az oktatás és foglalkoztatás színtere, megvalósítva művészet és munka, művészet és élet eszményi összhangját. Másrészt személyes kapcsolatot teremtett a művésztelep alkotói és a környező vidék népe között, megteremtve a népművészet és iparművészet kölcsönhatásának lehetőségét.

== A műhely ==

Az 1901-ben [[Gödöllő]]n letelepedett [[Körösfői-Kriesch Aladár]] festőművész a kor szellemének megfelelően - a háziipar és a műipar fejlődését követve - már korábban is foglalkozott iparművészeti tervezéssel képzőművészeti tevékenysége mellett. A textil, a szövőipar fejlődése nagyon fontos szerepet töltött be az iparművészeti fejlődésben Magyarországon, ennek köszönhetően jött létre a pozsonyi állami szövőiskola, a Torontáli Szőnyeggyár Rt. nagybecskereki gyára, valamint Kovalszki Sarolta németeleméri műhelye. Ez a tendencia már az 1800-as évek utolsó harmadában jelentkezett hazánkban. [[Körösfői-Kriesch Aladár]] és [[Nagy Sándor]] ezekkel a műhelyekkel már korábban is kapcsolatban állt.

A gödöllői szövőműhely szervezését 1903-ban kezdték meg, amikor is Kovalszki Sarolta a kultuszminisztériumhoz fordult anyagi segítségért műhelye fenntartása érdekében. Ekkor ajánlották fel [[Körösfői-Kriesch Aladár]]nak a lehetőséget egy szövőműhely létrehozására, és a németeleméri műhelyt [[Gödöllő]]re költöztették. A gödöllői szövőiskola jelentős szerepet játszik Gödöllő életében.

1904-ben kezdődött el a munka [[Gödöllő]]n Kovalszky Sarolta és Guilleaumme Margit németeleméri szövőnők segítségével. [[Gödöllő]]n és az ország egész területén fiatal lányokat, asszonyokat toboroztak a gödöllői szövőműhelybe. A jelentkezők tanfolyamon vettek részt, ahol megtanulták a szövés alapjait, azokat a könnyen elsajátítható technikákat, amelyeket ekkor a háziipari műhelyekben tanítottak.

1905 őszén folyamatos anyagi támogatást kért a műhely számára. A Magyar Iparművészet közli Lukács György november 12-én elhangzott beszédét, amelyben elkötelezi magát a képző és iparművészeti iskolák, tanműhelyek, művésztelepek tanfolyamok széles körben lehetséges elterjesztését támogatni kiemeli a gödöllői szövőműhely jelentőségét.

Ebben az évben költözik Gödöllőre Belmonte Leó, akivel [[Nagy Sándor]] Párizsban ismerkedett meg, és akit Körösfői felkért, hogy végezze el a Manufacture des gobelins tanfolyamát és vegyen részt a gödöllői szőnyegüzem munkájában. Ekkor nevezik először a műhelyt üzemnek, aminek a működés és a támogatás miatt lehetett jelentősége. Ekkor a vezető Guilleaume Margit.

Krisch Aladár levelezéséből megtudhatjuk, hogy a szövőműhelyben korántsem volt olyan idilli a helyzet, ahogyan azt gondolnánk, a lányok egy részét el kellett bocsátani. Ezzel összefüggésbe hozza Kiss Valéria személyét, aki állítólag még távozása után is izgatta a lányokat ellenük.

1907 elején ismételten anyagi gondok léptek fel, és ekkor már fölmerül a műhely önfenntartó rendszerének kérdése, ami ellen Körösfői minden módon ágál mondván, hogy őket még a bolt ügyből öt, hat évre ki lehetne zárni, és ismét Belmonte visszatértére hivatkozik, aki a fonalfestés kérdését kellet volna hogy tisztázza. 1907 a legjelentősebb év a Gödöllői szövőműhely életében, mert ekkor, mint az Iparművészeti Iskola Szőnyeg tanszaka működött. Körösfőit kinevezték a tanszak tanárának, és így az ipar és művészetoktatás kedvezőbb támogatása miatt a műhelymunkát a minisztérium jobban tudta támogatni. Ezután több ösztöndíjas iparművészjelölt került Gödöllőre pályázati úton. Természetesen a ruskini elveknek megfelelően nagy hangsúlyt fektettek a jó és szép kivitelezésnek.

A műhely 1907-ben aranyérmet kapott a tavaszi kiállításon és nagydíjat Pécsett, továbbá meghívást kapott cannes-i textilkiállításra. A támogatottság és a megrendelések számának emelkedése is hozzájárult a fejlődéshez. 1906 és 1909 között a szövőnők száma is emelkedett és ebben az időszakban olvashatunk legtöbbet a szövőműhely telephelyének kérdéseiről. 1907-ben elkészülnek Medgyaszai és Thoroczkay tervei az új szövőiskoláról, de ezek már nem valósulnak meg.

1909-ben sikeresen mutatkozik be a gödöllöi telep a Nemzeti Szalon kiállításán és bizonyítja, hogyan lehet gyár nélkül, anilinfesték nélkül, művészi becsű és hosszú életre szánt szőnyeget előállítani. Anyagul hazai, különösképpen erdélyi gyapjút használnak. 1910-ben már mintegy 20 növendék tanult a gödöllői szövőiskolában és ekkor adták közre a műhely árjegyzékét is.

A tizes évek elején a gödöllői telep művészeinek nagyobb állami megbízatásai miatt kevesebbet terveztek a műhelynek. A háború kitörése megpecsételte a telep sorsát. A szövőlányok egy része még dolgozott, Körösfőit kinevezték az Iparművészeti Társulat élére. A műhelynek még a háború alatt is voltak megbízatásai. Az 1919-es Tanácsköztársaság közoktatásügyi népbiztosa Antal Frigyes fölmentette Körösfőit a szövőműhely vezetése alól. 1920-ban bekövetkezett halála után [[Nagy Sándor]] és felesége [[Krisch Laura]] vezette a műhelyt.

== A szövőnők ==

A forrásokból és visszaemlékezésekből tudjuk, hogy csak a módosabb családok leányai jártak a szövőbe és ott dolgozni bizonyos rangot is jelentett. A műhelyben dolgozó szövőlányokat nagy becsben tartották.

Az Iparművészeti Múzeum katalógusa szerint 1904-ben Gödöllőn Kovalszki Sarolta szőtte meg Vaszary János Jegyespár és Vásár című szőnyegeit, amelyeket korábban már Németeleméren is megszőttek. Kovalszki Sarolta úttörő szerepet vállalt a szecessziós kárpitművészetben a népművészetből merített szecessziós mintakincs és technika elterjesztésében, Guilleaume Margit pedig a gödöllői szövőmunkások betanításán túl a húszas években ő szőtte a Gödöllői kárpitokat.

A gödöllői szövőműhely másik jelentős alakja Kiss Mária Valéria, Kiss Ernő 48-as honvéd altábornagy leánya, egy kedves idős hölgy. Körösfői Kriesch 1905-ben Koronghi Lippich Edével folytatott levelezésében sokat foglalkozik a telep és a tanműhely szervezésével. Levelében Kiss Valériát egy garasos nénikének nevezi, aki a csomózást Kis-Ázsiában, a csipkevarrást Velencében és Brüsszelben tanulta - ilyesmire csak székely asszony képes – írja. Kiss Valéria 1906 nyaráig dolgozott a gödöllői szövőiskolában Körösfői Szalay kisasszonyt említi a helyébe, akivel meg van elégedve, mert csendes és rendszerető.

A művésztelep tervező alkotói mellett dolgozó szövőnők fárasztó, alázatos munkával készítették a műhelyrajzokat, görnyedtek a szövőszékek mellett. Frey Rózsa 1907-ben a műhely vezetője lett, testvére Frey Vilma a szövés mellett ösztöndíjasként rajzaival is segítette a munkát. Undy Carla az Iparművészeti Iskola ösztöndíjasaként műhelyrajz-készítést tanított. A gödöllői Pokorádi Mari pedig ismereteink szerint Mihály Rezső több textiltervét is megszőtte. A művészurak vázlatai, rajzai is tanúskodnak arról, hogy szívesen időztek, rajzolgattak a műhelyben.

== Módszerek, technikák ==

A műhelyben készített szőnyegek egy része mindennapi használatra szánt ornamentális motívumokkal díszített darab volt, de az iskola hírnevét elsősorban az összetett figurális motívumokat ábrázoló képszőnyegek alapozták meg. A technika fontosságát jelzi, hogy a figurális darabok közül több a gödöllőiek művészeti programképeinek körébe tartozik.

Az északi Scherrebeckből elterjedt svéd gobelin-technikát tanították, amely könnyen elsajátítható, mivel hasonlít a magyar népi szövésre. Használatos volt még a szumák, a görögszumák, ógobelin, a kilim, a torontáli szövés - mely technikák képszövésre is alkalmasak. A szövési módszerek sokfélesége mellett a gödöllői szövőműhely a természetes anyagok használatát, a növényi festést is előnyben részesítette a 19.században rendkívüli gyorsasággal elterjedt gyáriipari szintetikus festéssel szemben.

Belmonte Leó növényi festéssel kísérletezett. Kőrösfői a növények számára igyekezett telket találni. De 1906-ban kelt leveléből kitűnik, hogy a kísérletek kudarccal jártak és Belmontét ismételten Párizsba irányította tapasztalatokért. Végül kiderült, hogy ezeket a növényeket egyenesen lehetetlen ezen a klímán termeszteni.

1913-ban Frey Rózsa a svédországi Morába utazik, hogy a festőnövényeket a tanulmányozza, de tudjuk, hogy végül le kellett mondaniuk a fonalfestésről. Kiss Valéria alkalmazása is azzal állt összefüggésben, hogy ismerte a fonalfestési eljárásokat. Kovalszki Sarolta a monarchia legjobb festőműhelyeire is panaszkodott. Belmonte tapasztalatai a földrajzi adottságok miatt használhatatlanok voltak. A különféle pácolási eljárások gyakorlati tapasztalatainak nem voltak birtokában. A gödöllői szőnyegeknek csak kis részét készítették saját festésű anyagból.

== A műhely tagjai ==

*Frey Rózsa
*Frey Vilma
*Pokorádi Mari
*Kovalszki Sarolta
*Guilleaumme Margit
*[[Körösfői-Kriesch Aladár]]
*[[Nagy Sándor]]
*[[Kriesch Laura]]
*Kiss Mária Valéria
*Undy Carla
*Leo Belmonte
*Mihály Rezső

== Forrás ==

*[www.gkrte.hu/user/magazin/934/A_godolloi_szovomuhely.doc Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szövőműhely]
*[w3.externet.hu/~doborl/text/godollo.doc Őriné Nagy Cecília: Gödöllői szövőműhely (kivonat)]
*[http://www.revart.eoldal.hu/cikkek/godolloi-muvesztelep/godolloi-muvesztelep-centenariumi-kiallitasa.html Révész Emese: Gödöllői művésztelep centenáriumi kiállítása]

[[Kategória:Épületek]]
[[Kategória:Kulturális épületek]]
[[Kategória:Alkotóműhelyek]]