Gödöllő - Laptörténet

Gönczi Krisztina, 2022. január 21., 10:04-n

2022-01-21T10:04:59Z

← Régebbi változat		A lap 2022. január 21., 10:04-kori változata
238. sor:		238. sor:
	*Gödöllői Óvoda Zöld Tagóvodája (Batthyány utca)		*Gödöllői Óvoda Zöld Tagóvodája (Batthyány utca)

			==== Egyházi és magán ====

	~~==== Magán ====~~		*Gödöllői Református Óvoda

	*Játékkuckó Magánóvoda		*Játékkuckó Magánóvoda
	*Gödöllő Szabad Waldorf Óvoda		*Gödöllő Szabad Waldorf Óvoda
	*Tudásfa Tanoda Alapítványi Óvoda		*Tudásfa Tanoda Alapítványi Óvoda
	*Mókus Odú Gyermekóvoda		*Mókus Odú Gyermekóvoda


	[[Kép:godollo12.jpg\|thumb\|right\|400px\|Damjanich János Általános Iskola épülete]]		[[Kép:godollo12.jpg\|thumb\|right\|400px\|Damjanich János Általános Iskola épülete]]
261. sor:		262. sor:
	==== Egyházi és magán ====		==== Egyházi és magán ====

	*Szent Imre Katolikus Általános Iskola		*Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda
	*Gödöllői Waldorf Általános Iskola és Gimnázium és Alapfokú ~~Művészetoktatási Intézmény~~		*Gödöllői Waldorf Általános Iskola és Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola


274. sor:		275. sor:
	==== Egyházi és magán ====		==== Egyházi és magán ====

	*~~Angol-Magyar érdekeltségű Szakközépiskola és Gimnázium~~		*Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakgimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium
	*Gödöllői Premontrei Szent Norbert Gimnázium		*Gödöllői Református Líceum Gimnázium
	*Gödöllői Református Líceum ~~Gimnáziuma és Kollégiuma~~		*Gödöllői Waldorf Általános Iskola és Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola
	*Gödöllői Waldorf Általános Iskola és Gimnázium és Alapfokú ~~Művészetoktatási Intézmény~~
	[[Kép:godollo13.jpg\|thumb\|right\|400px\|Szent István Egyetem épülete]]		[[Kép:godollo13.jpg\|thumb\|right\|400px\|Szent István Egyetem épülete]]

283. sor:		283. sor:
	=== Felsőoktatási intézmények ===		=== Felsőoktatási intézmények ===

	==== ~~A Szent István~~ Egyetem ====		==== Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem ====

	~~Gödöllő egyetlen felsőoktatási intézménye a~~ [[~~Szent István~~ Egyetem]], ~~mely~~ az ~~Állatorvostudományi Egyetem,~~ a ~~Gödöllői Agrártudományi Egyetem~~, a ~~Kertészeti és Élelmiszeripari~~ Egyetem~~, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola~~ és ~~az Ybl Miklós Műszaki Főiskola összevonásával alakult meg 2000. január 1-jén. Ezután 2003~~. ~~szeptember 1~~-~~jétől a gyöngyösi Gazdálkodási~~ és ~~Mezőgazdasági Főiskolai Kar Károly Róbert Főiskola elnevezéssel önálló felsőoktatási~~ intézmény, az ~~egyetem három volt budai kara (Élelmiszertudományi Kar~~, a ~~Kertészettudományi Kar~~ és ~~a Tájépítészeti-védelmi~~ és ~~-fejlesztési Kar) pedig~~ a ~~Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (új nevén Budapesti Corvinus Egyetem) szervezetében folytatta munkáját~~.		A [[Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem]] megalapításával 2021. február 1-jén Európa egyik legnagyobb agrárfókuszú, multidiszciplináris képzési helye jött létre. Az intézmény fenntartója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány. Ezzel egyidőben az Egyetemhez csatlakozott a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 11 kutatóintézete és gazdasági társaságai, valamint a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézete. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) így nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat tudományos, gyakorlati és innovációs központjává válik. A Budai, Gödöllői, Gyöngyösi, Kaposvári és Keszthelyi Campus a 21. század technológiai kihívásainak megfelelő és folyamatosan megújuló képzésekkel és jelentős beruházásokkal kíván még erősebb szálakkal csatlakozni a nemzetközi felsőoktatási vérkeringéshez.


	=== Egyéb oktatási intézmények ===		=== Egyéb oktatási intézmények ===

	*Frédéric Chopin ~~Zeneiskola~~		*Frédéric Chopin Zenei Alapfokú Művészeti Iskola
	*Nyári Napközi		*Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Gödöllői Tagintézmény
	*Nevelési Tanácsadó
	*Logopédiai Intézet és Általános Iskola
	*~~Egységes~~ Pedagógiai Szakszolgálat


300. sor:		298. sor:
	== Média ==		== Média ==

	*Gödöllői Szolgálat (hetilap)		*Gödöllői Szolgálat (megjelenik hetilap)
	*Gödöllői Hírek (megjelenik ~~kéthetente~~)		*Gödöllői Hírek (havilap)
			*GDL.hu Pelikán magazin (megjelenik évente 10 alkalommal)


308. sor:		307. sor:

	*Grassalkovich Antal koronaőr, királyi személynök		*Grassalkovich Antal koronaőr, királyi személynök


	=== Gödöllőn született ===		=== Gödöllőn született ===
	[[Kép:godollo14.jpg\|thumb\|right\|300px\|Török Ignác aradi vértanú]]		[[Kép:godollo14.jpg\|thumb\|right\|300px\|Török Ignác aradi vértanú]]
	*Ádám Mihály labdarúgó-játékvezető		*Ádám Mihály labdarúgó-játékvezető
	*Bor Ambrus író, műfordító, publicista		*[[Bor Ambrus]] író, műfordító, publicista
	*Dzurják József bajnok, kupagyőztes labdarúgó		*Dzurják József bajnok, kupagyőztes labdarúgó
	*Galló Istvánné tanár, szakszervezeti vezető		*Galló Istvánné tanár, szakszervezeti vezető

Gönczi Krisztina, 2022. január 21., 09:24-n

2022-01-21T09:24:11Z

← Régebbi változat		A lap 2022. január 21., 09:24-kori változata
168. sor:		168. sor:

	'''Gémesi György dr. (1990–)'''		'''Gémesi György dr. (1990–)'''
	A képviselő-testületbe a 1990 és 2010 között 14 választókerületből választottak képviselőket, illetve további 9 fő kerül be kompenzációs listáról, azaz a testület összesen 23 főből állt. A 2010-ben módosított jogi szabályozás a választókerületek számát 10-re, a kompenzációs listáról megszerezhető mandátumok számát pedig 4-re csökkentette, így az új képviselő testület 14 fős lett. A polgármesternek két helyettese van, akik a képviselők közül kerülnek megválasztásra. A város több közszolgáltatást végző gazdasági társaságot alapított amelyek a távfűtési hálózat, a városi piac, illetve a [[Művészetek Háza]] üzemeltetését, továbbá a közétkeztetést, a hulladék-gazdálkodást és az általános városüzemeltetési feladatokat végzik.[		A képviselő-testületbe a 1990 és 2010 között 14 választókerületből választottak képviselőket, illetve további 9 fő kerül be kompenzációs listáról, azaz a testület összesen 23 főből állt. A 2010-ben módosított jogi szabályozás a választókerületek számát 10-re, a kompenzációs listáról megszerezhető mandátumok számát pedig 4-re csökkentette, így az új képviselő testület 14 fős lett. A polgármesternek két helyettese van, akik a képviselők közül kerülnek megválasztásra. A város több közszolgáltatást végző gazdasági társaságot alapított amelyek a távfűtési hálózat, a városi piac, illetve a [[Művészetek Háza]] üzemeltetését, továbbá a közétkeztetést, a hulladék-gazdálkodást és az általános városüzemeltetési feladatokat végzik.

	A városban a roma, a lengyel, a német és a ruszin nemzetiség alakított önkormányzatot.		A városban a roma, a lengyel, a német és a ruszin nemzetiség alakított önkormányzatot.
193. sor:		193. sor:
	A városban működik az Országos Mentőszolgálat egyik mentőállomása.		A városban működik az Országos Mentőszolgálat egyik mentőállomása.

	A térség lakosainak egészségügyi ellátását elsődlegesen a Tormay Károly Egészségügyi Központ látja el. Az intézmény öt telephellyel rendelkezik a városban.		A térség lakosainak egészségügyi ellátását elsődlegesen a Tormay Károly Egészségügyi Központ látja el. Az intézmény négy telephellyel rendelkezik a városban.


243. sor:		243. sor:
	*Játékkuckó Magánóvoda		*Játékkuckó Magánóvoda
	*Gödöllő Szabad Waldorf Óvoda		*Gödöllő Szabad Waldorf Óvoda
	*Stefi Néni Óvodája
	*Tudásfa Tanoda Alapítványi Óvoda		*Tudásfa Tanoda Alapítványi Óvoda
	*Mókus Odú Gyermekóvoda		*Mókus Odú Gyermekóvoda

	[[Kép:godollo12.jpg\|thumb\|right\|400px\|Damjanich János Általános Iskola épülete]]		[[Kép:godollo12.jpg\|thumb\|right\|400px\|Damjanich János Általános Iskola épülete]]


	=== Általános iskolák ===		=== Általános iskolák ===

Gönczi Krisztina, 2021. december 30., 16:50-n

2021-12-30T16:50:31Z

← Régebbi változat		A lap 2021. december 30., 16:50-kori változata
229. sor:		229. sor:
	==== Önkormányzati ====		==== Önkormányzati ====

	*Martinovics utcai Óvoda		Gödöllői Óvoda (székhely: Szent János utca)
	*Szent János ~~utcai Óvoda~~
	*~~Kazinczy körúti~~ Óvoda		*Gödöllői Óvoda Fenyőliget Tagóvodája (Táncsics Mihály út)
	*~~Palotakerti~~ Óvoda		*Gödöllői Óvoda Kastélykert Tagóvodája (Martinovics utca)
	*~~Tisza utcai~~ Óvoda		*Gödöllői Óvoda Mesék Háza Tagóvodája (Szent János utca)
	*~~Táncsics Mihály úti~~ Óvoda		*Gödöllői Óvoda Mosolygó Tagóvodája (Kazinczy krt.)
	*~~Egyetem téri~~ Óvoda		*Gödöllői Óvoda Palotakert Tagóvodája (Palota-kert)
	*Zöld ~~Óvoda~~		*Gödöllői Óvoda Zöld Tagóvodája (Batthyány utca)


	==== Magán ====		==== Magán ====

Gönczi Krisztina, 2021. december 30., 16:41-n

2021-12-30T16:41:00Z

← Régebbi változat		A lap 2021. december 30., 16:41-kori változata
19. sor:		19. sor:
	Az első világháború végén IV. Károly király itt értesült az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásáról. 1919-ben Stromfeld Aurél – a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének vezérkari főnöke – a kastélyban rendezte be főhadiszállását. A két világháború közt a település Horthy Miklós rezidenciája volt. Az 1920-as években építtették a premontrei gimnázium épületét. 1933-ban a város adott otthont a fiú cserkészek világtalálkozójának, a dzsemborinak, 1939-ben pedig a lányok világtalálkozójának a Pax Ting-nak.		Az első világháború végén IV. Károly király itt értesült az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásáról. 1919-ben Stromfeld Aurél – a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének vezérkari főnöke – a kastélyban rendezte be főhadiszállását. A két világháború közt a település Horthy Miklós rezidenciája volt. Az 1920-as években építtették a premontrei gimnázium épületét. 1933-ban a város adott otthont a fiú cserkészek világtalálkozójának, a dzsemborinak, 1939-ben pedig a lányok világtalálkozójának a Pax Ting-nak.

	A második világháborúban a mai Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (korábban: Szent István Egyetem) épületét több bombatalálat érte, a háború vége felé hadikórházként működött. Miután 1944. december 12-én a várost elfoglalták a szovjet csapatok, az épületben és környékén 1945 januárjában 30 000 férőhelyes szovjet fogolytábor létesült, ahol a márciusi táborbezárásig becslések szerint mindegy 50 000 magyar és német katona és civil raboskodott. 2011-ben az Erzsébet-park felújítási munkálatai során egy német hadisírt tártak fel.		A második világháborúban a mai Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (korábban: Szent István Egyetem) épületét több bombatalálat érte, a háború vége felé hadikórházként működött. Miután 1944. december 12-én a várost elfoglalták a szovjet csapatok, az épületben és környékén 1945 januárjában 30 000 férőhelyes szovjet fogolytábor létesült, ahol a márciusi táborbezárásig becslések szerint mindegy 50 000 magyar és német katona, valamint civil raboskodott. 2011-ben az Erzsébet-park felújítási munkálatai során egy német hadisírt tártak fel.

	A második világháború után mezőgazdasági központtá fejlődik. A Grassalkovich-kastély egy része szovjet laktanya lett, másik részébe a Fővárosi Tanács Szociális Otthonát költöztették. 1950-ben ide telepítik az Agrártudományi Egyetemet (később más egyetemekkel, főiskolákkal egyesítik [[~~Szent István~~ Egyetem]] néven) és a [[Ganz Árammérőgyár]]at. Az iparosítás és az új munkahelyek teremtése következtében az 1960-as évekre megugrott a lakosság létszáma. Ekkor épültek az első lakótelepek. 1965-ben hozzácsatolták [[Máriabesnyő]]t, így Gödöllő 1966. január 1. óta város. A várossá nyilvánítás után felgyorsult a település szocialista várossá fejlesztése. Az 1970-es évek végén épültek a mai belváros képét meghatározó panelháztömbök.		A második világháború után mezőgazdasági központtá fejlődik. A Grassalkovich-kastély egy része szovjet laktanya lett, másik részébe a Fővárosi Tanács Szociális Otthonát költöztették. 1950-ben ide telepítik az Agrártudományi Egyetemet (később más egyetemekkel, főiskolákkal egyesítik [[Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem]] néven) és a [[Ganz Árammérőgyár]]at. Az iparosítás és az új munkahelyek teremtése következtében az 1960-as évekre megugrott a lakosság létszáma. Ekkor épültek az első lakótelepek. 1965-ben hozzácsatolták [[Máriabesnyő]]t, így Gödöllő 1966. január 1. óta város. A várossá nyilvánítás után felgyorsult a település szocialista várossá fejlesztése. Az 1970-es évek végén épültek a mai belváros képét meghatározó panelháztömbök.


	1989-ben Cservenka Ferencné – a Pest megyei pártbizottság első titkára, a várost érintő döntések meghozója – volt az első országgyűlési képviselő, akit a még csak formálódó ellenzék vissza akart hívni tisztségéből. A városban aláírásgyűjtés kezdődött, végül 1989 április elején a képviselőnő lemondott mandátumáról.		1989-ben Cservenka Ferencné – a Pest megyei pártbizottság első titkára, a várost érintő döntések meghozója – volt az első országgyűlési képviselő, akit a még csak formálódó ellenzék vissza akart hívni tisztségéből. A városban aláírásgyűjtés kezdődött, végül 1989 április elején a képviselőnő lemondott mandátumáról.

	A 2011-es magyar EU elnökség idején az informális miniszteri értekezletek többségét a Gödöllői Királyi ~~Kastélyban~~ rendezték.		A 2011-es magyar EU elnökség idején az informális miniszteri értekezletek többségét a [[Gödöllői Királyi Kastély]]ban rendezték.


52. sor:		52. sor:
	=== Gödöllői Ipari Park ===		=== Gödöllői Ipari Park ===

	Az Ipari Park ~~"Gödöllői~~ Innovációs és Logisztikai ~~Park"~~ néven jött létre 2006. szeptember 19-én. Igen kedvező fekvésű, mivel Budapest határától 10 kilométerre, az M31-es autópálya (M0-M3-as autópálya-átkötő) és a 3-as főút csomópontjában található, így 2010-re Budapest északkeleti agglomerációjának fő fejlesztési központjává vált. A Gödöllői Ipari Park területén jelenleg 34 vállalkozás üzemel, és az Ipari Park Szolgáltató Központjának épületeiben kilenc vállalkozás működik, ez 1/3-os telítettséget jelent. Az itt megtelepedett cégek tevékenységi köre igen változatos, találhatóak vegyipari, élelmiszerpari, kereskedelmi, gépipai és nyomdaipar vállalatok egyaránt. A Gödöllői Ipari Park jelentős kutatási és fejlesztési tevékenységet is végez, ennek keretében együttműködik a Gödöllőn és környékén található felsőoktatási és kutatási intézményekkel. Jelenleg a ~~Szent István~~ Egyetemmel, a Mezőgazdasági Gépesítési Intézettel, a Kooperációs Kutatási Központ Vezetők Egyesületével és az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ Alapítvánnyal kötöttek szerződést az Ipari Park egyes vállalatai.		Az Ipari Park „Gödöllői Innovációs és Logisztikai Park” néven jött létre 2006. szeptember 19-én. Igen kedvező fekvésű, mivel Budapest határától 10 kilométerre, az M31-es autópálya (M0-M3-as autópálya-átkötő) és a 3-as főút csomópontjában található, így 2010-re Budapest északkeleti agglomerációjának fő fejlesztési központjává vált. A Gödöllői Ipari Park területén jelenleg 34 vállalkozás üzemel, és az Ipari Park Szolgáltató Központjának épületeiben kilenc vállalkozás működik, ez 1/3-os telítettséget jelent. Az itt megtelepedett cégek tevékenységi köre igen változatos, találhatóak vegyipari, élelmiszerpari, kereskedelmi, gépipai és nyomdaipar vállalatok egyaránt. A Gödöllői Ipari Park jelentős kutatási és fejlesztési tevékenységet is végez, ennek keretében együttműködik a Gödöllőn és környékén található felsőoktatási és kutatási intézményekkel. Jelenleg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel, a Mezőgazdasági Gépesítési Intézettel, a Kooperációs Kutatási Központ Vezetők Egyesületével és az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ Alapítvánnyal kötöttek szerződést az Ipari Park egyes vállalatai.


67. sor:		67. sor:
	=== Máriabesnyői kegyhely ===		=== Máriabesnyői kegyhely ===

	Legfontosabb nevezetessége a búcsújáró templom, amely a magyarországi Mária-kegyhelyek közül a második leglátogatottabb zarándokhely. Grassalkovich Antal alapította meg a máriabesnyői szent helyet, a templom a község régi temploma helyén épült, és a romok eltakarítása közben akadtak rá egy Mária-szobrocskára, mely Besnyőt kegyhellyé avatta. A kápolna felépülte után 1759-ben az olaszországi Loretóból egy Szűz Mária-szobrot is ~~hozatottak~~, a libanoni cédrusfából készült 1 méter magas kegyszobor ma is látható a főoltár mögött. A kegytemplom 2008-ban kis bazilika (basilica minor) rangot kapott.		Legfontosabb nevezetessége a búcsújáró templom, amely a magyarországi Mária-kegyhelyek közül a második leglátogatottabb zarándokhely. Grassalkovich Antal alapította meg a máriabesnyői szent helyet, a templom a község régi temploma helyén épült, és a romok eltakarítása közben akadtak rá egy Mária-szobrocskára, mely Besnyőt kegyhellyé avatta. A kápolna felépülte után 1759-ben az olaszországi Loretóból egy Szűz Mária-szobrot is hozattak, a libanoni cédrusfából készült 1 méter magas kegyszobor ma is látható a főoltár mögött. A kegytemplom 2008-ban kis bazilika (basilica minor) rangot kapott.


189. sor:		189. sor:
	== Rendvédelem, egészségügy ==		== Rendvédelem, egészségügy ==

	A Gödöllői Rendőrkapitányság Pest megye egyik kiemelt rendőrkapitánysága, illetékességi területe 27 településre (7 város , 20 község) terjed ki. A kapitányságon 217 rendőr teljesít szolgálatot. A rendőrkapitányság alárendeltségébe tartozik az Aszódi Rendőrőrs, a Kistarcsai Rendőrőrs, a Péceli Rendőrőrs és a Veresegyházi Rendőrőrs. 2010-ben a százezer lakosra jutó regisztrált bűncselekmények száma 2556 volt, ami a megyei átlag alatti érték.		A Gödöllői Rendőrkapitányság Pest megye egyik kiemelt rendőrkapitánysága, illetékességi területe 27 településre (7 város, 20 község) terjed ki. A kapitányságon 217 rendőr teljesít szolgálatot. A rendőrkapitányság alárendeltségébe tartozik az Aszódi Rendőrőrs, a Kistarcsai Rendőrőrs, a Péceli Rendőrőrs és a Veresegyházi Rendőrőrs. 2010-ben a százezer lakosra jutó regisztrált bűncselekmények száma 2556 volt, ami a megyei átlag alatti érték.

	A városban működik az Országos Mentőszolgálat egyik mentőállomása.		A városban működik az Országos Mentőszolgálat egyik mentőállomása.
220. sor:		220. sor:
	=== Bölcsődék ===		=== Bölcsődék ===

	*~~1. sz.~~ Bölcsőde (Palotakert)		*Gödöllői Egyesített Palotakert Bölcsőde (Palotakert) - székhely
	*~~2. sz. Bölcsőde~~ (~~Kossuth L.~~ utca)		*Mézeskalács Ház (Premontrei utca) - telephely
	*~~3. sz.~~ Bölcsőde (~~Premontrei út~~)		*Mesevilág Bölcsőde (Kossuth Lajos utca) - telephely

Gönczi Krisztina, 2021. december 30., 15:48-n

2021-12-30T15:48:34Z

Gönczi Krisztina, 2021. január 4., 12:29-n

2021-01-04T12:29:02Z

← Régebbi változat		A lap 2021. január 4., 12:29-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Kép:godollo1.jpg\|thumb\|right\|300px\|Gödöllő látképe]]		[[Kép:godollo1.jpg\|thumb\|right\|300px\|Gödöllő látképe]]
	'''Gödöllő''' (szlovákul: Jedľovo, németül: Getterle) város Pest megyében, Budapesttől 30 kilométerre északkeletre, a Gödöllői járás központja. Gödöllő több mint 650 éve település, közel 50 éve város. Erzsébet királyné kedvenc magyarországi tartózkodási helye. Legismertebb nevezetessége a [[Gödöllői Királyi Kastély]], a volt Grassalkovich Kastély, valamint a [[Máriabesnyő]]n található Nagyboldogasszony Bazilika. Címerében a gyermekeit saját vérével tápláló pelikánmadár látható, a megújulást szimbolizálja. Gödöllő történetének két nagy ~~korszak~~ volt: Grassalkovich Antal nevével fémjelzett XVIII. századi barokk felvirágzás és a kiegyezéstől az első világháború végégig terjedő öt évtized.		'''Gödöllő''' (szlovákul: Jedľovo, németül: Getterle) város Pest megyében, Budapesttől 30 kilométerre északkeletre, a Gödöllői járás központja. Gödöllő több mint 650 éve település, közel 50 éve város. Erzsébet királyné kedvenc magyarországi tartózkodási helye. Legismertebb nevezetessége a [[Gödöllői Királyi Kastély]], a volt Grassalkovich Kastély, valamint a [[Máriabesnyő]]n található Nagyboldogasszony Bazilika. Címerében a gyermekeit saját vérével tápláló pelikánmadár látható, a megújulást szimbolizálja. Gödöllő történetének két nagy korszaka volt: Grassalkovich Antal nevével fémjelzett XVIII. századi barokk felvirágzás és a kiegyezéstől az első világháború végégig terjedő öt évtized.

Gönczi Krisztina, 2017. június 13., 07:19-n

2017-06-13T07:19:26Z

← Régebbi változat		A lap 2017. június 13., 07:19-kori változata
198. sor:		198. sor:

	== Városrészek ==		== Városrészek ==
	[[Kép:godollo09.~~jpg~~\|thumb\|right\|250px\|Gödöllői városrészei]]		[[Kép:godollo09.png\|thumb\|right\|250px\|Gödöllői városrészei]]

	=== Gödöllő városrészei ===		=== Gödöllő városrészei ===

Gönczi Krisztina: /* Városrészek */

2016-12-19T09:05:11Z

Városrészek

← Régebbi változat		A lap 2016. december 19., 09:05-kori változata
198. sor:		198. sor:

	== Városrészek ==		== Városrészek ==
	[[Kép:~~godollo9~~.jpg\|thumb\|right\|250px\|Gödöllői városrészei]]		[[Kép:godollo09.jpg\|thumb\|right\|250px\|Gödöllői városrészei]]

	=== Gödöllő városrészei ===		=== Gödöllő városrészei ===
215. sor:		215. sor:
	*Incső		*Incső
	*Marikatelep		*Marikatelep



	== Oktatás ==		== Oktatás ==

Gönczi Krisztina, 2016. december 19., 09:04-n

2016-12-19T09:04:36Z

← Régebbi változat		A lap 2016. december 19., 09:04-kori változata
198. sor:		198. sor:

	== Városrészek ==		== Városrészek ==
			[[Kép:godollo9.jpg\|thumb\|right\|250px\|Gödöllői városrészei]]

	=== Gödöllő városrészei ===		=== Gödöllő városrészei ===

Gönczi Krisztina, 2016. december 19., 09:02-n

2016-12-19T09:02:25Z

← Régebbi változat		A lap 2016. december 19., 09:02-kori változata
199. sor:		199. sor:
	== Városrészek ==		== Városrészek ==

	~~[[Kép:godollo9.png\|thumb\|right\|250px\|Gödöllői városrészei]]~~
	=== Gödöllő városrészei ===		=== Gödöllő városrészei ===

← Régebbi változat		A lap 2021. december 30., 15:48-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Kép:godollo1.jpg\|thumb\|right\|300px\|Gödöllő látképe]]		[[Kép:godollo1.jpg\|thumb\|right\|300px\|Gödöllő látképe]]
	'''Gödöllő''' (szlovákul: Jedľovo, németül: Getterle) város Pest megyében, Budapesttől 30 kilométerre északkeletre, a Gödöllői járás központja. Gödöllő több mint 650 éve település, közel 50 éve város. Erzsébet királyné kedvenc magyarországi tartózkodási helye. Legismertebb nevezetessége a [[Gödöllői Királyi Kastély]], a volt Grassalkovich Kastély, valamint a [[Máriabesnyő]]n található Nagyboldogasszony Bazilika. Címerében a gyermekeit saját vérével tápláló pelikánmadár látható, a megújulást szimbolizálja. Gödöllő történetének két nagy korszaka volt: Grassalkovich Antal nevével fémjelzett XVIII. századi barokk felvirágzás és a kiegyezéstől az első világháború végégig terjedő öt évtized.		'''Gödöllő''' (szlovákul: Jedľovo, németül: Getterle) város Pest megyében, Budapesttől 30 kilométerre északkeletre, a Gödöllői járás központja. Gödöllő több mint 650 éve település, közel 50 éve város. [[Erzsébet királyné]] kedvenc magyarországi tartózkodási helye. Legismertebb nevezetessége a [[Gödöllői Királyi Kastély]], a volt Grassalkovich Kastély, valamint a [[Máriabesnyő]]n található Nagyboldogasszony Bazilika. Címerében a gyermekeit saját vérével tápláló pelikánmadár látható, a megújulást szimbolizálja. Gödöllő történetének két nagy korszaka volt: a Grassalkovich Antal nevével fémjelzett XVIII. századi barokk felvirágzás és a kiegyezéstől az első világháború végégig terjedő öt évtized.


6. sor:		6. sor:
	== Története ==		== Története ==

	A történeti források Gödöllőt először 1349-ben említik meg. I Nagy Lajos oklevelében szerepel Gudulleu néven. Az oklevél szerint I. Nagy Lajos vitézének Pohárus Péternek adományozza a települést. A település neve Gudulleu, Gudullur, Gödöle, Gedellő alakban fordul elő a korai oklevelekben, 1868-ban nyerte el hivatalosan a Gödöllő elnevezést. 1492-ben a falunak már volt tornyos kőtemploma, de a török megszállás idején a falu nagyrészt elpusztult. A XVII. század közepén protestáns közösség népesítette be, lelkészük Némedi Mihály volt. Hamvay Ferenc volt az első földesúr, aki Gödöllőn is lakott a központban 1662-ben fölépített kúriájában, amely ma a [[Gödöllői Városi Múzeum]]nak és a ~~Városi Mozinak~~ ad helyet. A település annak ellenére, hogy kereskedelmi országút mentén terült el, fejlődése csak Grassalkovich Antal gróf Gödöllőre költözésekor indult el.		A történeti források Gödöllőt először 1349-ben említik meg. I Nagy Lajos oklevelében szerepel Gudulleu néven. Az oklevél szerint I. Nagy Lajos vitézének Pohárus Péternek adományozza a települést. A település neve Gudulleu, Gudullur, Gödöle, Gedellő alakban fordul elő a korai oklevelekben, 1868-ban nyerte el hivatalosan a Gödöllő elnevezést. 1492-ben a falunak már volt tornyos kőtemploma, de a török megszállás idején a falu nagyrészt elpusztult. A XVII. század közepén protestáns közösség népesítette be, lelkészük Némedi Mihály volt. Hamvay Ferenc volt az első földesúr, aki Gödöllőn is lakott a központban 1662-ben fölépített kúriájában, amely ma a [[Gödöllői Városi Múzeum]]nak és a [[Gödöllői Filmszínház]]nak ad helyet. A település annak ellenére, hogy kereskedelmi országút mentén terült el, fejlődése csak Grassalkovich Antal gróf Gödöllőre költözésekor indult el.
	[[Kép:godollo4.jpg\|thumb\|right\|300px\|A királyi család Gödöllőn]]		[[Kép:godollo4.jpg\|thumb\|right\|300px\|A királyi család Gödöllőn]]

12. sor:		12. sor:
	szerzetesek gondozzák a mai napig. A templomok mellett köztéri szobrok emelését finanszírozta, megépítette a [[Babati Istállókastély]]t, a mai nevén ismert Testőrlaktanyát, ami Grassalkovich idejében a jószágigazgató otthona volt. Présházat hozott létre, ahol a szőlőből bort készített. A Kálvária felépítése is az ő nevéhez fűződik. Fia és unokája nem öregbítette a Grassalkovich nevet, felélték a vagyont, a család a csőd szélére került. 1841-ben a Grassalkovich család kihalt, így a Viczay család örökölte a birtokokat, rövid idő múlva már a Sina családot találjuk a település földesuraként, végül egy belga bank tulajdonába került.		szerzetesek gondozzák a mai napig. A templomok mellett köztéri szobrok emelését finanszírozta, megépítette a [[Babati Istállókastély]]t, a mai nevén ismert Testőrlaktanyát, ami Grassalkovich idejében a jószágigazgató otthona volt. Présházat hozott létre, ahol a szőlőből bort készített. A Kálvária felépítése is az ő nevéhez fűződik. Fia és unokája nem öregbítette a Grassalkovich nevet, felélték a vagyont, a család a csőd szélére került. 1841-ben a Grassalkovich család kihalt, így a Viczay család örökölte a birtokokat, rövid idő múlva már a Sina családot találjuk a település földesuraként, végül egy belga bank tulajdonába került.

	Az 1848-as szabadságharc idején a kastély Windisch-Grätz szálláshelye volt, majd az isaszegi csata után Kossuth Lajos főhadiszállása. Kossuth itt fogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot. A kiegyezés után a magyar állam visszavásárolta az uradalmat a tulajdonos belga banktól, és koronázási ajándékként állandó használatra felajánlották az uralkodó család számára, mely akkor éppen I. Ferenc József és [[Erzsébet királyné]] („Sisi”) volt. A kastély a királyi család egyik kedvenc nyaralóhelyévé vált, több nyarat is itt töltöttek el, [[Erzsébet királyné]]nak pedig állítólag a kedvenc nyaralóhelye volt. A barokk korszakhoz hasonlóan a királyi korszak is fellendülést jelentett Gödöllőnek. A ~~kastélt~~ átalakították a királyi család számára, kiépítették a ~~vasút vonalat~~ Gödöllőig. 1884-ben nagyközség lett. 1911-től megindulhatott a közlekedés a HÉV-vonalán is Budapest és Gödöllő között. Érdekessége ennek a vonalnak, hogy azóta is fordított közlekedési rend van érvényben, azaz a vonatok menetirány szerinti bal oldalon közlekednek.		Az 1848-as szabadságharc idején a kastély Windisch-Grätz szálláshelye volt, majd az isaszegi csata után Kossuth Lajos főhadiszállása. Kossuth itt fogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot. A kiegyezés után a magyar állam visszavásárolta az uradalmat a tulajdonos belga banktól, és koronázási ajándékként állandó használatra felajánlották az uralkodó család számára, mely akkor éppen I. Ferenc József és [[Erzsébet királyné]] („Sisi”) volt. A kastély a királyi család egyik kedvenc nyaralóhelyévé vált, több nyarat is itt töltöttek el, [[Erzsébet királyné]]nak pedig állítólag a kedvenc nyaralóhelye volt. A barokk korszakhoz hasonlóan a királyi korszak is fellendülést jelentett Gödöllőnek. A kastélyt átalakították a királyi család számára, kiépítették a vasútvonalat Gödöllőig. 1884-ben nagyközség lett. 1911-től megindulhatott a közlekedés a HÉV-vonalán is Budapest és Gödöllő között. Érdekessége ennek a vonalnak, hogy azóta is fordított közlekedési rend van érvényben, azaz a vonatok menetirány szerinti bal oldalon közlekednek.

	Az infrastruktúra fejlődésének köszönhetően megnőtt az idegenforgalom és a kisipar, megnőtt a betelepülők száma, a lakosság kétszeresére nőtt. Neves művészek és írók választották lakóhelyüknek, illetve nyaralóhelyüknek ([[Blaha Lujza]], Hegedűs Gyula, Ambrus Zoltán, Ottlik Géza) Gödöllőt. A [[Gödöllői művésztelep]] is itt talált otthonra. A művésztelep ~~egész~~ 1920-ig működött. A koronauradalom különböző mezőgazdasági tanintézetek telepítését tette lehetővé, ilyen volt például az [[Állami Méhészeti Gazdaság]], a fenyőkísérleti telep és a [[Magyar Királyi Baromfitenyésztő Telep és Munkásképző Iskola]].		Az infrastruktúra fejlődésének köszönhetően megnőtt az idegenforgalom és a kisipar, megnőtt a betelepülők száma, a lakosság kétszeresére nőtt. Neves művészek és írók választották lakóhelyüknek, illetve nyaralóhelyüknek ([[Blaha Lujza]], Hegedűs Gyula, [[Ambrus Zoltán]], Ottlik Géza) Gödöllőt. A [[Gödöllői művésztelep]] is itt talált otthonra. A művésztelep egészen 1920-ig működött. A koronauradalom különböző mezőgazdasági tanintézetek telepítését tette lehetővé, ilyen volt például az [[Állami Méhészeti Gazdaság]], a fenyőkísérleti telep és a [[Magyar Királyi Baromfitenyésztő Telep és Munkásképző Iskola]].
	[[Kép:godollo5.jpg\|thumb\|right\|300px\|Szovjet emlékmű-GATE-Kastély-Községháza-Népbolt 1956]]		[[Kép:godollo5.jpg\|thumb\|right\|300px\|Szovjet emlékmű-GATE-Kastély-Községháza-Népbolt 1956]]

	Az első világháború végén IV. Károly király itt értesült az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásáról. 1919-ben Stromfeld Aurél – a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének vezérkari főnöke – a kastélyban rendezte be főhadiszállását. A két világháború közt a település Horthy Miklós rezidenciája. Az 1920-as években építtették a premontrei gimnázium épületét. 1933-ban a város adott otthont a fiú cserkészek világtalálkozójának, a dzsemborinak, 1939-ben pedig a lányok világtalálkozójának a Pax Ting-nak.		Az első világháború végén IV. Károly király itt értesült az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásáról. 1919-ben Stromfeld Aurél – a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének vezérkari főnöke – a kastélyban rendezte be főhadiszállását. A két világháború közt a település Horthy Miklós rezidenciája volt. Az 1920-as években építtették a premontrei gimnázium épületét. 1933-ban a város adott otthont a fiú cserkészek világtalálkozójának, a dzsemborinak, 1939-ben pedig a lányok világtalálkozójának a Pax Ting-nak.

	A második világháborúban a mai Szent István Egyetem épületét több bombatalálat érte, a háború vége felé hadikórházként működött. Miután 1944. december 12-én a várost elfoglalták a szovjet csapatok, az épületben és környékén 1945 januárjában 30 000 férőhelyes szovjet fogolytábor létesült, ahol a márciusi táborbezárásig becslések szerint mindegy 50 000 magyar és német katona és civil raboskodott. 2011-ben az Erzsébet-park felújítási munkálatai során egy német hadisírt tártak fel.		A második világháborúban a mai Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (korábban: Szent István Egyetem) épületét több bombatalálat érte, a háború vége felé hadikórházként működött. Miután 1944. december 12-én a várost elfoglalták a szovjet csapatok, az épületben és környékén 1945 januárjában 30 000 férőhelyes szovjet fogolytábor létesült, ahol a márciusi táborbezárásig becslések szerint mindegy 50 000 magyar és német katona és civil raboskodott. 2011-ben az Erzsébet-park felújítási munkálatai során egy német hadisírt tártak fel.

	A második világháború után mezőgazdasági központtá fejlődik. A Grassalkovich-kastély egy része szovjet laktanya lett, másik részébe a Fővárosi Tanács Szociális Otthonát költöztették. 1950-ben ide telepítik az Agrártudományi Egyetemet (később más egyetemekkel, főiskolákkal egyesítik [[Szent István Egyetem]] néven) és a [[Ganz Árammérőgyár]]at. Az iparosítás és az új munkahelyek teremtése következtében az 1960-as évekre megugrott a lakosság létszáma. Ekkor épültek az első lakótelepek. 1965-ben hozzácsatolták [[Máriabesnyő]]t, így Gödöllő 1966. január 1. óta város. A várossá nyilvánítás után felgyorsult a település szocialista várossá fejlesztése. Az 1970-es évek végén épültek a mai belváros képét meghatározó panelháztömbök.		A második világháború után mezőgazdasági központtá fejlődik. A Grassalkovich-kastély egy része szovjet laktanya lett, másik részébe a Fővárosi Tanács Szociális Otthonát költöztették. 1950-ben ide telepítik az Agrártudományi Egyetemet (később más egyetemekkel, főiskolákkal egyesítik [[Szent István Egyetem]] néven) és a [[Ganz Árammérőgyár]]at. Az iparosítás és az új munkahelyek teremtése következtében az 1960-as évekre megugrott a lakosság létszáma. Ekkor épültek az első lakótelepek. 1965-ben hozzácsatolták [[Máriabesnyő]]t, így Gödöllő 1966. január 1. óta város. A várossá nyilvánítás után felgyorsult a település szocialista várossá fejlesztése. Az 1970-es évek végén épültek a mai belváros képét meghatározó panelháztömbök.