Erzsébet-park - Laptörténet

Gönczi Krisztina: /* [A Kálvária] */

2022-10-11T09:05:10Z

[A Kálvária]

← Régebbi változat		A lap 2022. október 11., 09:05-kori változata
127. sor:		127. sor:
	== A park műalkotásai ==		== A park műalkotásai ==

	=== [A Kálvária] ===		=== A Kálvária ===

	A Kálváriát I. Grassalkovich Antal halála évében, 1771-ben kezdte el építettetni. Mestere valószínűleg Mayerhoffer János. Az építkezést fia, II. Grassalkovich Antal fejeztette be, így a Kálvária felszentelésére 1775-ben kerülhetett sor. Alapjául egy letompított sarkú, négyzetes alakú építmény szolgál, amelyet mindkét oldalon ívesen felfutó lépcső fog közre. Az építményt és a lépcsőt áttört mintázatú, rokokó kőkorlát övezi. Fent Krisztus és a két lator keresztjének tövében Szűz Mária, Mária Magdolna és Szent János alakja látható. A hat szoborból Szűz Máriáé és Szent Jánosé eredeti. Mária Magdolna figurája 1827-ben készült, amikor a vihar okozta károk helyreállításaként a keresztekre új szobrok kerültek. Az épület üreges belseje nem szakrális, hanem technikai szerepet töltött be: vörös márvánnyal burkolt víztároló volt benne. Ebbe a víztárolóba a Pazsaki forrásból vezették a vizet, cserépcsöveken keresztül. A forrás eliszaposodása miatt a tároló évekig üresen állt, majd a királyi időszakban a Hattyús tó vizét vezették ide, gőzgépek segítségével. Innen földalatti csöveken keresztül a kastély Felsőkertjébe vezették tovább, ahol öntözésre használták.		A Kálváriát I. Grassalkovich Antal halála évében, 1771-ben kezdte el építettetni. Mestere valószínűleg Mayerhoffer János. Az építkezést fia, II. Grassalkovich Antal fejeztette be, így a Kálvária felszentelésére 1775-ben kerülhetett sor. Alapjául egy letompított sarkú, négyzetes alakú építmény szolgál, amelyet mindkét oldalon ívesen felfutó lépcső fog közre. Az építményt és a lépcsőt áttört mintázatú, rokokó kőkorlát övezi. Fent Krisztus és a két lator keresztjének tövében Szűz Mária, Mária Magdolna és Szent János alakja látható. A hat szoborból Szűz Máriáé és Szent Jánosé eredeti. Mária Magdolna figurája 1827-ben készült, amikor a vihar okozta károk helyreállításaként a keresztekre új szobrok kerültek. Az épület üreges belseje nem szakrális, hanem technikai szerepet töltött be: vörös márvánnyal burkolt víztároló volt benne. Ebbe a víztárolóba a Pazsaki forrásból vezették a vizet, cserépcsöveken keresztül. A forrás eliszaposodása miatt a tároló évekig üresen állt, majd a királyi időszakban a Hattyús tó vizét vezették ide, gőzgépek segítségével. Innen földalatti csöveken keresztül a kastély Felsőkertjébe vezették tovább, ahol öntözésre használták.

Gönczi Krisztina: /* A Kálvária */

2022-10-11T09:04:17Z

A Kálvária

← Régebbi változat		A lap 2022. október 11., 09:04-kori változata
127. sor:		127. sor:
	== A park műalkotásai ==		== A park műalkotásai ==

	=== A Kálvária ===		=== [A Kálvária] ===

	A Kálváriát I. Grassalkovich Antal halála évében, 1771-ben kezdte el építtetni. Mestere valószínűleg Mayerhoffer János. Az építkezést fia, II. Grassalkovich Antal fejeztette be, így a Kálvária felszentelésére 1775-ben kerülhetett sor. Alapjául egy letompított sarkú, négyzetes alakú építmény szolgál, amelyet mindkét oldalon ívesen felfutó lépcső fog közre. Az építményt és a lépcsőt áttört mintázatú, rokokó kőkorlát övezi. Fent Krisztus és a két lator keresztjének tövében Szűz Mária, Mária Magdolna és Szent János alakja látható. A hat szoborból Szűz Máriáé és Szent Jánosé eredeti. Mária Magdolna figurája 1827-ben készült, amikor a vihar okozta károk helyreállításaként a keresztekre új szobrok kerültek. Az épület üreges belseje nem szakrális, hanem technikai szerepet töltött be: vörös márvánnyal burkolt víztároló volt benne. Ebbe a víztárolóba a Pazsaki forrásból vezették a vizet, cserépcsöveken keresztül. A forrás eliszaposodása miatt a tároló évekig üresen állt, majd a királyi időszakban a Hattyús tó vizét vezették ide, gőzgépek segítségével. Innen földalatti csöveken keresztül a kastély Felsőkertjébe vezették tovább, ahol öntözésre használták.

			A Kálváriát I. Grassalkovich Antal halála évében, 1771-ben kezdte el építettetni. Mestere valószínűleg Mayerhoffer János. Az építkezést fia, II. Grassalkovich Antal fejeztette be, így a Kálvária felszentelésére 1775-ben kerülhetett sor. Alapjául egy letompított sarkú, négyzetes alakú építmény szolgál, amelyet mindkét oldalon ívesen felfutó lépcső fog közre. Az építményt és a lépcsőt áttört mintázatú, rokokó kőkorlát övezi. Fent Krisztus és a két lator keresztjének tövében Szűz Mária, Mária Magdolna és Szent János alakja látható. A hat szoborból Szűz Máriáé és Szent Jánosé eredeti. Mária Magdolna figurája 1827-ben készült, amikor a vihar okozta károk helyreállításaként a keresztekre új szobrok kerültek. Az épület üreges belseje nem szakrális, hanem technikai szerepet töltött be: vörös márvánnyal burkolt víztároló volt benne. Ebbe a víztárolóba a Pazsaki forrásból vezették a vizet, cserépcsöveken keresztül. A forrás eliszaposodása miatt a tároló évekig üresen állt, majd a királyi időszakban a Hattyús tó vizét vezették ide, gőzgépek segítségével. Innen földalatti csöveken keresztül a kastély Felsőkertjébe vezették tovább, ahol öntözésre használták.

	=== Az Erzsébet királyné szobor ===		=== Az Erzsébet királyné szobor ===

Gönczi Krisztina, 2022. április 5., 10:28-n

2022-04-05T10:28:31Z

← Régebbi változat		A lap 2022. április 5., 10:28-kori változata
141. sor:		141. sor:
	=== A sziklacsoport ===		=== A sziklacsoport ===

	~~1998~~ késő őszén kezdték meg valószínűleg Zala György (1858-1937) tervei alapján a sziklacsoport építését. A sziklacsoport a park legmagasabb, központi részén 4 m magas, 8.000 m3 térfogatú mesterséges dombon áll. Alsó átmérője 10 m, magassága 9 m, köbtartalma kb. 420 m3, a tetején 1 m átmérőjű, fehér mészkőből faragott korona található. A dombba süllyesztve 5 m átmérőjű, 2,5 m magas,5.00 hl űrtartalmú, vasból készült vízmedencét helyeztek el, amelyből csővezetéken juttatták el a vizet a park távolabbi részeibe. A sziklacsoport kb. 30m sugarú, körsétánnyal határolt területen helyezkedik el. A víztároló medence téglapillérekkel és boltozattal biztosított üreg a mai állapotában nem alkalmas víztárolásra. A sziklacsoport előrészén antik kőpad, lépcsős feljáró, kis terasz és egy kőbe vésett, nagyméretű felirat található: „Erzsébet királyné emlékére”. A köveket a történelmi Magyarország négy részéről szállították Gödöllőre. A sziklacsoport nagy részét jelenleg a sűrű növényzet takarja, a koronáról hiányzik a kereszt, az antik kőpad egyes részei letörtek. A kövek közül kifolyó pataknak nyomát sem találni, de a kifolyónyílások megvannak. A vízmedencét és		1898 késő őszén kezdték meg valószínűleg Zala György (1858-1937) tervei alapján a sziklacsoport építését. A sziklacsoport a park legmagasabb, központi részén 4 m magas, 8.000 m3 térfogatú mesterséges dombon áll. Alsó átmérője 10 m, magassága 9 m, köbtartalma kb. 420 m3, a tetején 1 m átmérőjű, fehér mészkőből faragott korona található. A dombba süllyesztve 5 m átmérőjű, 2,5 m magas,5.00 hl űrtartalmú, vasból készült vízmedencét helyeztek el, amelyből csővezetéken juttatták el a vizet a park távolabbi részeibe. A sziklacsoport kb. 30m sugarú, körsétánnyal határolt területen helyezkedik el. A víztároló medence téglapillérekkel és boltozattal biztosított üreg a mai állapotában nem alkalmas víztárolásra. A sziklacsoport előrészén antik kőpad, lépcsős feljáró, kis terasz és egy kőbe vésett, nagyméretű felirat található: „Erzsébet királyné emlékére”. A köveket a történelmi Magyarország négy részéről szállították Gödöllőre. A sziklacsoport nagy részét jelenleg a sűrű növényzet takarja, a koronáról hiányzik a kereszt, az antik kőpad egyes részei letörtek. A kövek közül kifolyó pataknak nyomát sem találni, de a kifolyónyílások megvannak. A vízmedencét és
	a csőhálózatot nem használják. Egy-egy hatalmas kő a park távolabbi részeiben található. A sziklacsoport azonban a jelenlegi állapotában is szép, meghatározó eleme a parknak.		a csőhálózatot nem használják. Egy-egy hatalmas kő a park távolabbi részeiben található. A sziklacsoport azonban a jelenlegi állapotában is szép, meghatározó eleme a parknak.

Gönczi Krisztina Éva*, 2016. április 22., 13:39-n

2016-04-22T13:39:06Z

← Régebbi változat		A lap 2016. április 22., 13:39-kori változata
156. sor:		156. sor:
	[[Kategória:Közterületek]]		[[Kategória:Közterületek]]
	[[Kategória:Parkok]]		[[Kategória:Parkok]]
			[[Kategória:Tematikus évek]]
	[[Kategória:Művészetek Kertje - Gödöllő 2015]]		[[Kategória:Művészetek Kertje - Gödöllő 2015]]

Gönczi Krisztina, 2015. szeptember 19., 10:22-n

2015-09-19T10:22:05Z

← Régebbi változat		A lap 2015. szeptember 19., 10:22-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Kép:epark1.jpg\|thumb\|right\|350px\|Erzsébet-park]]		[[Kép:epark1.jpg\|thumb\|right\|350px\|Erzsébet-park képeslap]]
	Közel száz féle örökzöld díszíti az Erzsébet királyné 1898-ban bekövetkezett, váratlan és tragikus halálát követően, 1898 novemberében létesített ligetet. Egyike volt a legelsőknek, amely emléket állított a gyönyörű királynénak, a tiszteletére Magyarországon ültetett, közel 3.000.000 emlékfából ide mintegy 48.000 került. A krími hársakkal szegélyezett sétány vezet a Gödöllőt – inkább, mint a bécsi Hofburgot – otthonának tekintő királyné szobrához, melyet 1901-ben, Ferenc József jelenlétében lepleztek le.		Közel száz féle örökzöld díszíti az Erzsébet királyné 1898-ban bekövetkezett, váratlan és tragikus halálát követően, 1898 novemberében létesített ligetet. Egyike volt a legelsőknek, amely emléket állított a gyönyörű királynénak, a tiszteletére Magyarországon ültetett, közel 3.000.000 emlékfából ide mintegy 48.000 került. A krími hársakkal szegélyezett sétány vezet a Gödöllőt – inkább, mint a bécsi Hofburgot – otthonának tekintő királyné szobrához, melyet 1901-ben, Ferenc József jelenlétében lepleztek le.

Gönczi Krisztina, 2015. szeptember 19., 10:21-n

2015-09-19T10:21:52Z

← Régebbi változat		A lap 2015. szeptember 19., 10:21-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Kép:epark1.jpg\|thumb\|right\|350px\|]]		[[Kép:epark1.jpg\|thumb\|right\|350px\|Erzsébet-park]]
	Közel száz féle örökzöld díszíti az Erzsébet királyné 1898-ban bekövetkezett, váratlan és tragikus halálát követően, 1898 novemberében létesített ligetet. Egyike volt a legelsőknek, amely emléket állított a gyönyörű királynénak, a tiszteletére Magyarországon ültetett, közel 3.000.000 emlékfából ide mintegy 48.000 került. A krími hársakkal szegélyezett sétány vezet a Gödöllőt – inkább, mint a bécsi Hofburgot – otthonának tekintő királyné szobrához, melyet 1901-ben, Ferenc József jelenlétében lepleztek le.		Közel száz féle örökzöld díszíti az Erzsébet királyné 1898-ban bekövetkezett, váratlan és tragikus halálát követően, 1898 novemberében létesített ligetet. Egyike volt a legelsőknek, amely emléket állított a gyönyörű királynénak, a tiszteletére Magyarországon ültetett, közel 3.000.000 emlékfából ide mintegy 48.000 került. A krími hársakkal szegélyezett sétány vezet a Gödöllőt – inkább, mint a bécsi Hofburgot – otthonának tekintő királyné szobrához, melyet 1901-ben, Ferenc József jelenlétében lepleztek le.

Gönczi Krisztina, 2015. szeptember 19., 10:21-n

2015-09-19T10:21:44Z

← Régebbi változat		A lap 2015. szeptember 19., 10:21-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Kép:epark1.jpg\|thumb\|right\|~~300px~~\|]]		[[Kép:epark1.jpg\|thumb\|right\|350px\|]]
	Közel száz féle örökzöld díszíti az Erzsébet királyné 1898-ban bekövetkezett, váratlan és tragikus halálát követően, 1898 novemberében létesített ligetet. Egyike volt a legelsőknek, amely emléket állított a gyönyörű királynénak, a tiszteletére Magyarországon ültetett, közel 3.000.000 emlékfából ide mintegy 48.000 került. A krími hársakkal szegélyezett sétány vezet a Gödöllőt – inkább, mint a bécsi Hofburgot – otthonának tekintő királyné szobrához, melyet 1901-ben, Ferenc József jelenlétében lepleztek le.		Közel száz féle örökzöld díszíti az Erzsébet királyné 1898-ban bekövetkezett, váratlan és tragikus halálát követően, 1898 novemberében létesített ligetet. Egyike volt a legelsőknek, amely emléket állított a gyönyörű királynénak, a tiszteletére Magyarországon ültetett, közel 3.000.000 emlékfából ide mintegy 48.000 került. A krími hársakkal szegélyezett sétány vezet a Gödöllőt – inkább, mint a bécsi Hofburgot – otthonának tekintő királyné szobrához, melyet 1901-ben, Ferenc József jelenlétében lepleztek le.

18. sor:		18. sor:

	=== 1900-as évek ===		=== 1900-as évek ===
	[[Kép:epark_2.jpg\|thumb\|right\|~~300px~~\|Az Erzsébet-szobor leleplezési ünnepe]]		[[Kép:epark_2.jpg\|thumb\|right\|350px\|Az Erzsébet-szobor leleplezési ünnepe]]
	1901-ben leplezték le Erzsébet királyné szobrát, amelyet Róna József tervezett. Az ünnepségen részt vett I. Ferenc József és a királyi család több tagja is. Darányi Ignác mondott emlékbeszédet. A park területét ekkor már 52 kh (29,9241 ha) volt. Korabeli térkép alapján látható, hogy a Ráde Károly által eredetileg tervezett területhez ÉNy-on nagyobb erdőrészt, valószínűleg gyertyános-tölgyes állományt csatoltak hozzá. A park kiterjedése ekkor volt a legnagyobb.		1901-ben leplezték le Erzsébet királyné szobrát, amelyet Róna József tervezett. Az ünnepségen részt vett I. Ferenc József és a királyi család több tagja is. Darányi Ignác mondott emlékbeszédet. A park területét ekkor már 52 kh (29,9241 ha) volt. Korabeli térkép alapján látható, hogy a Ráde Károly által eredetileg tervezett területhez ÉNy-on nagyobb erdőrészt, valószínűleg gyertyános-tölgyes állományt csatoltak hozzá. A park kiterjedése ekkor volt a legnagyobb.

42. sor:		42. sor:

	=== 1960-as évek ===		=== 1960-as évek ===
	[[Kép:epark3.jpg\|thumb\|right\|~~300px~~\|]]		[[Kép:epark3.jpg\|thumb\|right\|350px\|Erzsébet-park]]
	A háború után az állami tulajdonú parkot a Községi Tanács, 1966-tól, a várossá nyilvánítás évétől pedig a Gödöllői Városi Tanács kezelte. A védetté nyilvánítás (1958) után a Gödöllői Állami Erdőgazdaság végezte el a parkfelújítási munkákat. A parkot ismét bekerítették, útjait, sétányait felújították. Vezető kertészt alkalmaztak, akinek hozzáértő munkája nyomán a fás növények faj- és egyedszáma gyarapodott. Több terv, javaslat, dolgozat született a park gondozásával, felújításával kapcsolatban.		A háború után az állami tulajdonú parkot a Községi Tanács, 1966-tól, a várossá nyilvánítás évétől pedig a Gödöllői Városi Tanács kezelte. A védetté nyilvánítás (1958) után a Gödöllői Állami Erdőgazdaság végezte el a parkfelújítási munkákat. A parkot ismét bekerítették, útjait, sétányait felújították. Vezető kertészt alkalmaztak, akinek hozzáértő munkája nyomán a fás növények faj- és egyedszáma gyarapodott. Több terv, javaslat, dolgozat született a park gondozásával, felújításával kapcsolatban.

68. sor:		68. sor:

	A térség éghajlata kontinentális. Az átlagos évi középhőmérséklet: 9,7°C, az átlagos évi csapadékösszeg: 585 mm, az átlagos évi napfénytartam: 1990 óra. A leghidegebb hónap a január - 2,2°C, a legmelegebb pedig a július 20,1 °C átlagos havi középhőmérséklettel. A tavaszi felmelegedés gyors, a fagyok gyakoriak. Jellemző a tavaszi (május-június) és az őszi (október-november) csapadékcsúcs. A park éghajlatát a domborzat is módosítja. A hosszanti völgyben üdébb, párásabb viszonyok alakulnak ki. A park déli szöglete a vasúti töltés közelében azonban fagyzugos. A klimatikus tényezők a kocsánytalan tölgy és a cser természetes megjelenését segítik elő.		A térség éghajlata kontinentális. Az átlagos évi középhőmérséklet: 9,7°C, az átlagos évi csapadékösszeg: 585 mm, az átlagos évi napfénytartam: 1990 óra. A leghidegebb hónap a január - 2,2°C, a legmelegebb pedig a július 20,1 °C átlagos havi középhőmérséklettel. A tavaszi felmelegedés gyors, a fagyok gyakoriak. Jellemző a tavaszi (május-június) és az őszi (október-november) csapadékcsúcs. A park éghajlatát a domborzat is módosítja. A hosszanti völgyben üdébb, párásabb viszonyok alakulnak ki. A park déli szöglete a vasúti töltés közelében azonban fagyzugos. A klimatikus tényezők a kocsánytalan tölgy és a cser természetes megjelenését segítik elő.
	[[Kép:epark4.jpg\|thumb\|right\|~~300px~~\|]]		[[Kép:epark4.jpg\|thumb\|right\|350px\|Erzsébet-park]]


92. sor:		92. sor:

	=== A park növényzete ===		=== A park növényzete ===
	[[Kép:epark5.jpg\|thumb\|right\|~~300px~~\|]]		[[Kép:epark5.jpg\|thumb\|right\|350px\|Erzsébet-park]]
	A park növényállományát őshonos és kultúrfajok alkotják. A lágyszárú növényzet természetes úton települt. A fa- és cserjeféléket általában telepítették, de jelentős részük természetes úton, magról eredt vagy sarjról felverődött. Az erdőket mesterséges felújítással létesítették, de		A park növényállományát őshonos és kultúrfajok alkotják. A lágyszárú növényzet természetes úton települt. A fa- és cserjeféléket általában telepítették, de jelentős részük természetes úton, magról eredt vagy sarjról felverődött. Az erdőket mesterséges felújítással létesítették, de
	feltételezhető, hogy a gyertyános-tölgyes esetében természetes felújítást alkalmaztak. A növények elhelyezése a főbejárattól a sziklacsoportig terjedő területrészen a parképítés szempontjai szerint történt. A fa- és cserjeféléket szoliterként, sorosan és csoportosan telepítették. A sziklacsoporttól ÉNy-ra, a különböző korszakban elvégzett gyérítéssel és növénytelepítéssel parkerdő jellegű részeket hoztak létre.		feltételezhető, hogy a gyertyános-tölgyes esetében természetes felújítást alkalmaztak. A növények elhelyezése a főbejárattól a sziklacsoportig terjedő területrészen a parképítés szempontjai szerint történt. A fa- és cserjeféléket szoliterként, sorosan és csoportosan telepítették. A sziklacsoporttól ÉNy-ra, a különböző korszakban elvégzett gyérítéssel és növénytelepítéssel parkerdő jellegű részeket hoztak létre.
133. sor:		133. sor:

	=== Az Erzsébet királyné szobor ===		=== Az Erzsébet királyné szobor ===
	[[Kép:epark7.jpg\|thumb\|right\|~~300px~~\|]]		[[Kép:epark7.jpg\|thumb\|right\|350px\|Az Erzsébet-szobor és a sziklacsoport]]
	A négyes krími hársfasor által szegélyezett sétányokon juthatunk az Erzsébet királyné szoborhoz, amely a főbejárattól kb. 220 m-re található.a gödöllői Erzsébet királyné szobor akkor készült, amikor a királyné halálát követően városunk nem csak az emlékpark létesítését, hanem egy szobor felállítását is elhatározta. Róna József szobrászművész alkotása közadakozásból valósult meg. A világ első egész alakos Erzsébet királyné szobra. A gödöllői Erzsébet-szobor bizottság 1901. február 14-én vizsgálta meg a már teljesen elkészült szobormintát. A szobormintát még februárban a Beschorner gyár ércöntőjébe szállították. Az avatási ünnepségre 1901. május 19-én került sor, mikor is egy időkapszulát helyeztek el benne.		A négyes krími hársfasor által szegélyezett sétányokon juthatunk az Erzsébet királyné szoborhoz, amely a főbejárattól kb. 220 m-re található.a gödöllői Erzsébet királyné szobor akkor készült, amikor a királyné halálát követően városunk nem csak az emlékpark létesítését, hanem egy szobor felállítását is elhatározta. Róna József szobrászművész alkotása közadakozásból valósult meg. A világ első egész alakos Erzsébet királyné szobra. A gödöllői Erzsébet-szobor bizottság 1901. február 14-én vizsgálta meg a már teljesen elkészült szobormintát. A szobormintát még februárban a Beschorner gyár ércöntőjébe szállították. Az avatási ünnepségre 1901. május 19-én került sor, mikor is egy időkapszulát helyeztek el benne.

Gönczi Krisztina, 2015. szeptember 19., 10:19-n

2015-09-19T10:19:56Z

← Régebbi változat		A lap 2015. szeptember 19., 10:19-kori változata
18. sor:		18. sor:

	=== 1900-as évek ===		=== 1900-as évek ===
	[[Kép:epark_2.jpg\|thumb\|right\|300px\|]]		[[Kép:epark_2.jpg\|thumb\|right\|300px\|Az Erzsébet-szobor leleplezési ünnepe]]
	1901-ben leplezték le Erzsébet királyné szobrát, amelyet Róna József tervezett. Az ünnepségen részt vett I. Ferenc József és a királyi család több tagja is. Darányi Ignác mondott emlékbeszédet. A park területét ekkor már 52 kh (29,9241 ha) volt. Korabeli térkép alapján látható, hogy a Ráde Károly által eredetileg tervezett területhez ÉNy-on nagyobb erdőrészt, valószínűleg gyertyános-tölgyes állományt csatoltak hozzá. A park kiterjedése ekkor volt a legnagyobb.		1901-ben leplezték le Erzsébet királyné szobrát, amelyet Róna József tervezett. Az ünnepségen részt vett I. Ferenc József és a királyi család több tagja is. Darányi Ignác mondott emlékbeszédet. A park területét ekkor már 52 kh (29,9241 ha) volt. Korabeli térkép alapján látható, hogy a Ráde Károly által eredetileg tervezett területhez ÉNy-on nagyobb erdőrészt, valószínűleg gyertyános-tölgyes állományt csatoltak hozzá. A park kiterjedése ekkor volt a legnagyobb.

Gönczi Krisztina, 2015. szeptember 19., 10:18-n

2015-09-19T10:18:43Z

← Régebbi változat		A lap 2015. szeptember 19., 10:18-kori változata
18. sor:		18. sor:

	=== 1900-as évek ===		=== 1900-as évek ===
	[[Kép:~~epark2~~.jpg\|thumb\|right\|300px\|]]		[[Kép:epark_2.jpg\|thumb\|right\|300px\|]]
	1901-ben leplezték le Erzsébet királyné szobrát, amelyet Róna József tervezett. Az ünnepségen részt vett I. Ferenc József és a királyi család több tagja is. Darányi Ignác mondott emlékbeszédet. A park területét ekkor már 52 kh (29,9241 ha) volt. Korabeli térkép alapján látható, hogy a Ráde Károly által eredetileg tervezett területhez ÉNy-on nagyobb erdőrészt, valószínűleg gyertyános-tölgyes állományt csatoltak hozzá. A park kiterjedése ekkor volt a legnagyobb.		1901-ben leplezték le Erzsébet királyné szobrát, amelyet Róna József tervezett. Az ünnepségen részt vett I. Ferenc József és a királyi család több tagja is. Darányi Ignác mondott emlékbeszédet. A park területét ekkor már 52 kh (29,9241 ha) volt. Korabeli térkép alapján látható, hogy a Ráde Károly által eredetileg tervezett területhez ÉNy-on nagyobb erdőrészt, valószínűleg gyertyános-tölgyes állományt csatoltak hozzá. A park kiterjedése ekkor volt a legnagyobb.

Gönczi Krisztina, 2015. szeptember 19., 10:15-n

2015-09-19T10:15:34Z

← Régebbi változat		A lap 2015. szeptember 19., 10:15-kori változata
126. sor:		126. sor:

	== A park műalkotásai ==		== A park műalkotásai ==
	~~[[Kép:epark6.jpg\|thumb\|right\|300px\|]]~~
	=== A Kálvária ===		=== A Kálvária ===

133. sor:		133. sor:

	=== Az Erzsébet királyné szobor ===		=== Az Erzsébet királyné szobor ===
			[[Kép:epark7.jpg\|thumb\|right\|300px\|]]
	A négyes krími hársfasor által szegélyezett sétányokon juthatunk az Erzsébet királyné szoborhoz, amely a főbejárattól kb. 220 m-re található.a gödöllői Erzsébet királyné szobor akkor készült, amikor a királyné halálát követően városunk nem csak az emlékpark létesítését, hanem egy szobor felállítását is elhatározta. Róna József szobrászművész alkotása közadakozásból valósult meg. A világ első egész alakos Erzsébet királyné szobra. A gödöllői Erzsébet-szobor bizottság 1901. február 14-én vizsgálta meg a már teljesen elkészült szobormintát. A szobormintát még februárban a Beschorner gyár ércöntőjébe szállították. Az avatási ünnepségre 1901. május 19-én került sor, mikor is egy időkapszulát helyeztek el benne.		A négyes krími hársfasor által szegélyezett sétányokon juthatunk az Erzsébet királyné szoborhoz, amely a főbejárattól kb. 220 m-re található.a gödöllői Erzsébet királyné szobor akkor készült, amikor a királyné halálát követően városunk nem csak az emlékpark létesítését, hanem egy szobor felállítását is elhatározta. Róna József szobrászművész alkotása közadakozásból valósult meg. A világ első egész alakos Erzsébet királyné szobra. A gödöllői Erzsébet-szobor bizottság 1901. február 14-én vizsgálta meg a már teljesen elkészült szobormintát. A szobormintát még februárban a Beschorner gyár ércöntőjébe szállították. Az avatási ünnepségre 1901. május 19-én került sor, mikor is egy időkapszulát helyeztek el benne.