Csiki Kovács Dénes - Laptörténet

Gönczi Krisztina, 2016. február 4., 15:13-n

2016-02-04T15:13:47Z

← Régebbi változat		A lap 2016. február 4., 15:13-kori változata
8. sor:		8. sor:
	A csíksomlyói Római Katolikus Tanítóképző Intézetben szerzett okleveles tanítói diplomát 1912. június 24-én. A tanítóképző elvégzése után először a Kolozs megyei Jegenyén kapott állást. Majd 1917- ben messze került a szülőföldtől, Somogy megyében telepedett le, ott vette feleségül a nagyszebeni születésű, szintén tanító Schuh Gizellát. Házasságuk rövid életű volt, Gizella 24 éves korában meghalt. Közös gyermekük az, 1920-ban született Dénes, aki képzőművészeti tanulmányokat folytatott Budapesten, majd 1943-ban édesapja szülőföldjére, Erdélybe ment, és Csíkszeredában megalapította a Csíki Székely Múzeumot.		A csíksomlyói Római Katolikus Tanítóképző Intézetben szerzett okleveles tanítói diplomát 1912. június 24-én. A tanítóképző elvégzése után először a Kolozs megyei Jegenyén kapott állást. Majd 1917- ben messze került a szülőföldtől, Somogy megyében telepedett le, ott vette feleségül a nagyszebeni születésű, szintén tanító Schuh Gizellát. Házasságuk rövid életű volt, Gizella 24 éves korában meghalt. Közös gyermekük az, 1920-ban született Dénes, aki képzőművészeti tanulmányokat folytatott Budapesten, majd 1943-ban édesapja szülőföldjére, Erdélybe ment, és Csíkszeredában megalapította a Csíki Székely Múzeumot.

	1923-~~han~~ ismét megnősült, a Kézdivásárhelyről származó, Budán élő 18 éves Jancsó Margitot vette feleségül. 1924-ben született közös gyermekük, Ferenc, akiből gyermekpszichológus lett, és 1956 óta Dániában él. A család 1925-ben költözött Somogyból [[Máriabesnyő]]re, ahol 1926. január 1-jétől tanítónak nevezték ki a katolikus elemi iskolába. 1943 őszén áthelyezték Szentendrére állami elemi iskolába, ahol igazgató-tanítóként dolgozott. 1943-ig [[Máriabesnyő]]n lakott a Teleki út 5. számú házban, majd [[Gödöllő]]n talált otthonra, a Kossuth Lajos utca 27-ben, amikor ezt a házat lebontották, akkor a [[Nagy Sándor]] közbe költözött. Szentendrei működése alatt is gödöllői lakos maradt, de ott is bérelt albérleti szobát. [[Máriabesnyő]]n a Fenyvesi főút 21. szám alatt volt a nyaralója, ami ma is megvan. 1945 után először Isaszegen, majd Kistarcsán tanított. Nyugdíjazása után több alkalommal [[Gödöllő]]n vállalt munkát. Titkára volt az Országos Katolikus Tanítószövetségnek és az Egyetemes Tanítószövetségnek.		1923-ban ismét megnősült, a Kézdivásárhelyről származó, Budán élő 18 éves Jancsó Margitot vette feleségül. 1924-ben született közös gyermekük, Ferenc, akiből gyermekpszichológus lett, és 1956 óta Dániában él. A család 1925-ben költözött Somogyból [[Máriabesnyő]]re, ahol 1926. január 1-jétől tanítónak nevezték ki a katolikus elemi iskolába. 1943 őszén áthelyezték Szentendrére állami elemi iskolába, ahol igazgató-tanítóként dolgozott. 1943-ig [[Máriabesnyő]]n lakott a Teleki út 5. számú házban, majd [[Gödöllő]]n talált otthonra, a Kossuth Lajos utca 27-ben, amikor ezt a házat lebontották, akkor a [[Nagy Sándor]] közbe költözött. Szentendrei működése alatt is gödöllői lakos maradt, de ott is bérelt albérleti szobát. [[Máriabesnyő]]n a Fenyvesi főút 21. szám alatt volt a nyaralója, ami ma is megvan. 1945 után először Isaszegen, majd Kistarcsán tanított. Nyugdíjazása után több alkalommal [[Gödöllő]]n vállalt munkát. Titkára volt az Országos Katolikus Tanítószövetségnek és az Egyetemes Tanítószövetségnek.

Gönczi Krisztina Éva*, 2013. február 1., 12:37-n

2013-02-01T12:37:44Z

← Régebbi változat		A lap 2013. február 1., 12:37-kori változata
8. sor:		8. sor:
	A csíksomlyói Római Katolikus Tanítóképző Intézetben szerzett okleveles tanítói diplomát 1912. június 24-én. A tanítóképző elvégzése után először a Kolozs megyei Jegenyén kapott állást. Majd 1917- ben messze került a szülőföldtől, Somogy megyében telepedett le, ott vette feleségül a nagyszebeni születésű, szintén tanító Schuh Gizellát. Házasságuk rövid életű volt, Gizella 24 éves korában meghalt. Közös gyermekük az, 1920-ban született Dénes, aki képzőművészeti tanulmányokat folytatott Budapesten, majd 1943-ban édesapja szülőföldjére, Erdélybe ment, és Csíkszeredában megalapította a Csíki Székely Múzeumot.		A csíksomlyói Római Katolikus Tanítóképző Intézetben szerzett okleveles tanítói diplomát 1912. június 24-én. A tanítóképző elvégzése után először a Kolozs megyei Jegenyén kapott állást. Majd 1917- ben messze került a szülőföldtől, Somogy megyében telepedett le, ott vette feleségül a nagyszebeni születésű, szintén tanító Schuh Gizellát. Házasságuk rövid életű volt, Gizella 24 éves korában meghalt. Közös gyermekük az, 1920-ban született Dénes, aki képzőművészeti tanulmányokat folytatott Budapesten, majd 1943-ban édesapja szülőföldjére, Erdélybe ment, és Csíkszeredában megalapította a Csíki Székely Múzeumot.

	1923-han ismét megnősült, a Kézdivásárhelyről származó, Budán élő 18 éves Jancsó Margitot vette feleségül. 1924-ben született közös gyermekük, Ferenc, akiből gyermekpszichológus lett, és 1956 óta Dániában él. A család 1925-ben költözött Somogyból [[~~Máriabesnyőre~~]], ahol 1926. január 1-jétől tanítónak nevezték ki a katolikus elemi iskolába. 1943 őszén áthelyezték Szentendrére állami elemi iskolába, ahol igazgató-tanítóként dolgozott. 1943-ig [[~~Máriabesnyőn~~]] lakott a Teleki út 5. számú házban, majd [[~~Gödöllőn~~]] talált otthonra, a Kossuth Lajos utca 27-ben, amikor ezt a házat lebontották, akkor a [[Nagy Sándor]] közbe költözött. Szentendrei működése alatt is gödöllői lakos maradt, de ott is bérelt albérleti szobát. [[~~Máriabesnyőn~~]] a Fenyvesi főút 21. szám alatt volt a nyaralója, ami ma is megvan. 1945 után először Isaszegen, majd Kistarcsán tanított. Nyugdíjazása után több alkalommal [[~~Gödöllőn~~]] vállalt munkát. Titkára volt az Országos Katolikus Tanítószövetségnek és az Egyetemes Tanítószövetségnek.		1923-han ismét megnősült, a Kézdivásárhelyről származó, Budán élő 18 éves Jancsó Margitot vette feleségül. 1924-ben született közös gyermekük, Ferenc, akiből gyermekpszichológus lett, és 1956 óta Dániában él. A család 1925-ben költözött Somogyból [[Máriabesnyő]]re, ahol 1926. január 1-jétől tanítónak nevezték ki a katolikus elemi iskolába. 1943 őszén áthelyezték Szentendrére állami elemi iskolába, ahol igazgató-tanítóként dolgozott. 1943-ig [[Máriabesnyő]]n lakott a Teleki út 5. számú házban, majd [[Gödöllő]]n talált otthonra, a Kossuth Lajos utca 27-ben, amikor ezt a házat lebontották, akkor a [[Nagy Sándor]] közbe költözött. Szentendrei működése alatt is gödöllői lakos maradt, de ott is bérelt albérleti szobát. [[Máriabesnyő]]n a Fenyvesi főút 21. szám alatt volt a nyaralója, ami ma is megvan. 1945 után először Isaszegen, majd Kistarcsán tanított. Nyugdíjazása után több alkalommal [[Gödöllő]]n vállalt munkát. Titkára volt az Országos Katolikus Tanítószövetségnek és az Egyetemes Tanítószövetségnek.


27. sor:		27. sor:
	„Lapunkat az Országos Közoktatási Tanács Ifjúsági Irodalmi Bizottsága elemi iskolák I-VIII. polgári és középiskolák alsó osztályai részére engedélyezte.”		„Lapunkat az Országos Közoktatási Tanács Ifjúsági Irodalmi Bizottsága elemi iskolák I-VIII. polgári és középiskolák alsó osztályai részére engedélyezte.”

	[[Rezek ~~Románnak~~]] is volt a lapban egy nyelvészeti rovata Hogyan írjunk és beszéljünk? címmel. Néhány ismertebb név is feltűnt: Erdélyi József, Gazdag Erzsi, leginkább azonban ismeretlen szerzők írásai jelentek meg a Kicsi Góbéban. Némelyik csak „Feri bácsi”, „Nagyapó”, „Pap bácsi” néven szerepelt. Az írások nagy része azonban a szerkesztőtől, Kovács Dénestől származott, melynek feltehetően anyagi okai is voltak.		[[Rezek Román]]nak is volt a lapban egy nyelvészeti rovata Hogyan írjunk és beszéljünk? címmel. Néhány ismertebb név is feltűnt: Erdélyi József, Gazdag Erzsi, leginkább azonban ismeretlen szerzők írásai jelentek meg a Kicsi Góbéban. Némelyik csak „Feri bácsi”, „Nagyapó”, „Pap bácsi” néven szerepelt. Az írások nagy része azonban a szerkesztőtől, Kovács Dénestől származott, melynek feltehetően anyagi okai is voltak.

	A Kicsi Góbé a székelyföldi kultúrát és embereket igyekezett népszerűsíteni, erről szólt a címlap is, melyet Ábrán Zoltán rajzolt: a jobb felső sarokban egy székely népviseletbe öltözött fiatalember ül egy díszes kemencepadkán, egy kopjafának tűnő, népi motívumokkal díszített oszlopnak támasztja a hátát, és olvas, miközben a mosolygó napsugár adja neki az olvasáshoz szükséges fényt.		A Kicsi Góbé a székelyföldi kultúrát és embereket igyekezett népszerűsíteni, erről szólt a címlap is, melyet Ábrán Zoltán rajzolt: a jobb felső sarokban egy székely népviseletbe öltözött fiatalember ül egy díszes kemencepadkán, egy kopjafának tűnő, népi motívumokkal díszített oszlopnak támasztja a hátát, és olvas, miközben a mosolygó napsugár adja neki az olvasáshoz szükséges fényt.
45. sor:		45. sor:
	== Kovács Dénes és Gödöllő ==		== Kovács Dénes és Gödöllő ==

	Kovács Dénes nagy népszerűségnek örvendett [[~~Gödöllőn~~]], elismerték pedagógusi, írói és szerkesztői munkáját. Rendszeresen publikált a Gödöllői Hírlapba és a máriabesnyői Kapucinus Rend kiadásában évi rendszerességgel megjelenő Zarándoknaptárba. Rezek Román, a későbbi katolikus teológiai író és költő többször is elismerően írt Kovács Dénesről. „Színmagyar, patakzatos előadását”, „mondanivalójának magvas választékosságát” és erős „művészi hitelét” emelte ki. A Góbé meséket, mely [[Nagy Sándor]] festőművész rajzaival jelent meg 1943-ban, a helyi lapban dicsérte. A legjobb meseírók közé sorolta Kovács Dénest. Történeti és vallási tárgyú meséibe hasznos tanulságokat sző művészi módon – írja a recenzens –‚ mindig megőrizve a mese hangulatát.		Kovács Dénes nagy népszerűségnek örvendett [[Gödöllő]]n, elismerték pedagógusi, írói és szerkesztői munkáját. Rendszeresen publikált a Gödöllői Hírlapba és a máriabesnyői Kapucinus Rend kiadásában évi rendszerességgel megjelenő Zarándoknaptárba. Rezek Román, a későbbi katolikus teológiai író és költő többször is elismerően írt Kovács Dénesről. „Színmagyar, patakzatos előadását”, „mondanivalójának magvas választékosságát” és erős „művészi hitelét” emelte ki. A Góbé meséket, mely [[Nagy Sándor]] festőművész rajzaival jelent meg 1943-ban, a helyi lapban dicsérte. A legjobb meseírók közé sorolta Kovács Dénest. Történeti és vallási tárgyú meséibe hasznos tanulságokat sző művészi módon – írja a recenzens –‚ mindig megőrizve a mese hangulatát.

	1981. november 27-én halt meg, a gödöllői római katolikus temetőben nyugszik.		1981. november 27-én halt meg, a gödöllői római katolikus temetőben nyugszik.
58. sor:		58. sor:
	== Forrás ==		== Forrás ==

	*[http://www.szolgalat.com/gszolga100127.pdf Gödöllői Szolgálat 2010. január 27. XIX. évfolyam 3. szám]		*[http://www.szolgalat.com/gszolga100127.pdf Gödöllői Szolgálat 2010. január 27. XIX. évfolyam 3. szám (írta: G. Merva Mária)]

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. szeptember 13., 09:22-n

2012-09-13T09:22:50Z

← Régebbi változat		A lap 2012. szeptember 13., 09:22-kori változata
1. sor:		1. sor:
	'''Csiki Kovács Dénes''' (Csíkkozmás, 1893. február 6. - Gödöllő, 1981. november 27.) tanár, író, újságíró.		'''Csiki Kovács Dénes''' (Csíkkozmás, 1893. február 6. - [[Gödöllő]], 1981. november 27.) tanár, író, újságíró.


8. sor:		8. sor:
	A csíksomlyói Római Katolikus Tanítóképző Intézetben szerzett okleveles tanítói diplomát 1912. június 24-én. A tanítóképző elvégzése után először a Kolozs megyei Jegenyén kapott állást. Majd 1917- ben messze került a szülőföldtől, Somogy megyében telepedett le, ott vette feleségül a nagyszebeni születésű, szintén tanító Schuh Gizellát. Házasságuk rövid életű volt, Gizella 24 éves korában meghalt. Közös gyermekük az, 1920-ban született Dénes, aki képzőművészeti tanulmányokat folytatott Budapesten, majd 1943-ban édesapja szülőföldjére, Erdélybe ment, és Csíkszeredában megalapította a Csíki Székely Múzeumot.		A csíksomlyói Római Katolikus Tanítóképző Intézetben szerzett okleveles tanítói diplomát 1912. június 24-én. A tanítóképző elvégzése után először a Kolozs megyei Jegenyén kapott állást. Majd 1917- ben messze került a szülőföldtől, Somogy megyében telepedett le, ott vette feleségül a nagyszebeni születésű, szintén tanító Schuh Gizellát. Házasságuk rövid életű volt, Gizella 24 éves korában meghalt. Közös gyermekük az, 1920-ban született Dénes, aki képzőművészeti tanulmányokat folytatott Budapesten, majd 1943-ban édesapja szülőföldjére, Erdélybe ment, és Csíkszeredában megalapította a Csíki Székely Múzeumot.

	1923-han ismét megnősült, a Kézdivásárhelyről származó, Budán élő 18 éves Jancsó Margitot vette feleségül. 1924-ben született közös gyermekük, Ferenc, akiből gyermekpszichológus lett, és 1956 óta Dániában él. A család 1925-ben költözött Somogyból Máriabesnyőre, ahol 1926. január 1-jétől tanítónak nevezték ki a katolikus elemi iskolába. 1943 őszén áthelyezték Szentendrére állami elemi iskolába, ahol igazgató-tanítóként dolgozott. 1943-ig Máriabesnyőn lakott a Teleki út 5. számú házban, majd Gödöllőn talált otthonra, a Kossuth Lajos utca 27-ben, amikor ezt a házat lebontották, akkor a Nagy Sándor közbe költözött. Szentendrei működése alatt is gödöllői lakos maradt, de ott is bérelt albérleti szobát. Máriabesnyőn a Fenyvesi főút 21. szám alatt volt a nyaralója, ami ma is megvan. 1945 után először Isaszegen, majd Kistarcsán tanított. Nyugdíjazása után több alkalommal Gödöllőn vállalt munkát. Titkára volt az Országos Katolikus Tanítószövetségnek és az Egyetemes Tanítószövetségnek.		1923-han ismét megnősült, a Kézdivásárhelyről származó, Budán élő 18 éves Jancsó Margitot vette feleségül. 1924-ben született közös gyermekük, Ferenc, akiből gyermekpszichológus lett, és 1956 óta Dániában él. A család 1925-ben költözött Somogyból [[Máriabesnyőre]], ahol 1926. január 1-jétől tanítónak nevezték ki a katolikus elemi iskolába. 1943 őszén áthelyezték Szentendrére állami elemi iskolába, ahol igazgató-tanítóként dolgozott. 1943-ig [[Máriabesnyőn]] lakott a Teleki út 5. számú házban, majd [[Gödöllőn]] talált otthonra, a Kossuth Lajos utca 27-ben, amikor ezt a házat lebontották, akkor a [[Nagy Sándor]] közbe költözött. Szentendrei működése alatt is gödöllői lakos maradt, de ott is bérelt albérleti szobát. [[Máriabesnyőn]] a Fenyvesi főút 21. szám alatt volt a nyaralója, ami ma is megvan. 1945 után először Isaszegen, majd Kistarcsán tanított. Nyugdíjazása után több alkalommal [[Gödöllőn]] vállalt munkát. Titkára volt az Országos Katolikus Tanítószövetségnek és az Egyetemes Tanítószövetségnek.


27. sor:		27. sor:
	„Lapunkat az Országos Közoktatási Tanács Ifjúsági Irodalmi Bizottsága elemi iskolák I-VIII. polgári és középiskolák alsó osztályai részére engedélyezte.”		„Lapunkat az Országos Közoktatási Tanács Ifjúsági Irodalmi Bizottsága elemi iskolák I-VIII. polgári és középiskolák alsó osztályai részére engedélyezte.”

	Rezek Románnak is volt a lapban egy nyelvészeti rovata Hogyan írjunk és beszéljünk? címmel. Néhány ismertebb név is feltűnt: Erdélyi József, Gazdag Erzsi, leginkább azonban ismeretlen szerzők írásai jelentek meg a Kicsi Góbéban. Némelyik csak „Feri bácsi”, „Nagyapó”, „Pap bácsi” néven szerepelt. Az írások nagy része azonban a szerkesztőtől, Kovács Dénestől származott, melynek feltehetően anyagi okai is voltak.		[[Rezek Románnak]] is volt a lapban egy nyelvészeti rovata Hogyan írjunk és beszéljünk? címmel. Néhány ismertebb név is feltűnt: Erdélyi József, Gazdag Erzsi, leginkább azonban ismeretlen szerzők írásai jelentek meg a Kicsi Góbéban. Némelyik csak „Feri bácsi”, „Nagyapó”, „Pap bácsi” néven szerepelt. Az írások nagy része azonban a szerkesztőtől, Kovács Dénestől származott, melynek feltehetően anyagi okai is voltak.

	A Kicsi Góbé a székelyföldi kultúrát és embereket igyekezett népszerűsíteni, erről szólt a címlap is, melyet Ábrán Zoltán rajzolt: a jobb felső sarokban egy székely népviseletbe öltözött fiatalember ül egy díszes kemencepadkán, egy kopjafának tűnő, népi motívumokkal díszített oszlopnak támasztja a hátát, és olvas, miközben a mosolygó napsugár adja neki az olvasáshoz szükséges fényt.		A Kicsi Góbé a székelyföldi kultúrát és embereket igyekezett népszerűsíteni, erről szólt a címlap is, melyet Ábrán Zoltán rajzolt: a jobb felső sarokban egy székely népviseletbe öltözött fiatalember ül egy díszes kemencepadkán, egy kopjafának tűnő, népi motívumokkal díszített oszlopnak támasztja a hátát, és olvas, miközben a mosolygó napsugár adja neki az olvasáshoz szükséges fényt.
45. sor:		45. sor:
	== Kovács Dénes és Gödöllő ==		== Kovács Dénes és Gödöllő ==

	Kovács Dénes nagy népszerűségnek örvendett Gödöllőn, elismerték pedagógusi, írói és szerkesztői munkáját. Rendszeresen publikált a Gödöllői Hírlapba és a máriabesnyői Kapucinus Rend kiadásában évi rendszerességgel megjelenő Zarándoknaptárba. Rezek Román, a későbbi katolikus teológiai író és költő többször is elismerően írt Kovács Dénesről. „Színmagyar, patakzatos előadását”, „mondanivalójának magvas választékosságát” és erős „művészi hitelét” emelte ki. A Góbé meséket, mely Nagy Sándor festőművész rajzaival jelent meg 1943-ban, a helyi lapban dicsérte. A legjobb meseírók közé sorolta Kovács Dénest. Történeti és vallási tárgyú meséibe hasznos tanulságokat sző művészi módon – írja a recenzens –‚ mindig megőrizve a mese hangulatát.		Kovács Dénes nagy népszerűségnek örvendett [[Gödöllőn]], elismerték pedagógusi, írói és szerkesztői munkáját. Rendszeresen publikált a Gödöllői Hírlapba és a máriabesnyői Kapucinus Rend kiadásában évi rendszerességgel megjelenő Zarándoknaptárba. Rezek Román, a későbbi katolikus teológiai író és költő többször is elismerően írt Kovács Dénesről. „Színmagyar, patakzatos előadását”, „mondanivalójának magvas választékosságát” és erős „művészi hitelét” emelte ki. A Góbé meséket, mely [[Nagy Sándor]] festőművész rajzaival jelent meg 1943-ban, a helyi lapban dicsérte. A legjobb meseírók közé sorolta Kovács Dénest. Történeti és vallási tárgyú meséibe hasznos tanulságokat sző művészi módon – írja a recenzens –‚ mindig megőrizve a mese hangulatát.

	1981. november 27-én halt meg, a gödöllői római katolikus temetőben nyugszik.		1981. november 27-én halt meg, a gödöllői római katolikus temetőben nyugszik.

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. július 31., 10:02-n

2012-07-31T10:02:01Z

← Régebbi változat		A lap 2012. július 31., 10:02-kori változata
58. sor:		58. sor:
	== Forrás ==		== Forrás ==

	*http://www.szolgalat.com/gszolga100127.pdf Gödöllői Szolgálat 2010. január 27. XIX. évfolyam 3. szám]		*[http://www.szolgalat.com/gszolga100127.pdf Gödöllői Szolgálat 2010. január 27. XIX. évfolyam 3. szám]

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. július 31., 10:01-n

2012-07-31T10:01:46Z

← Régebbi változat		A lap 2012. július 31., 10:01-kori változata
58. sor:		58. sor:
	== Forrás ==		== Forrás ==

	*~~[http://www.szolgalat.com/gszolga100127.pdf~~ http://www.szolgalat.com/gszolga100127.pdf Gödöllői Szolgálat 2010. január 27. XIX. évfolyam 3. szám]		*http://www.szolgalat.com/gszolga100127.pdf Gödöllői Szolgálat 2010. január 27. XIX. évfolyam 3. szám]

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. július 31., 10:01-n

2012-07-31T10:01:29Z

← Régebbi változat		A lap 2012. július 31., 10:01-kori változata
62. sor:		62. sor:

	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]
			[[Kategória:Tanárok]]
	[[Kategória:Költők, írók]]		[[Kategória:Költők, írók]]

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. július 31., 10:00-n

2012-07-31T10:00:51Z

← Régebbi változat		A lap 2012. július 31., 10:00-kori változata
1. sor:		1. sor:
	'''Csiki Kovács Dénes''' (Csíkkozmás, 1893. február 6., - Gödöllő, 1981. november 27.)		'''Csiki Kovács Dénes''' (Csíkkozmás, 1893. február 6. - Gödöllő, 1981. november 27.) tanár, író, újságíró.

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. július 31., 09:59-n

2012-07-31T09:59:52Z

← Régebbi változat		A lap 2012. július 31., 09:59-kori változata
58. sor:		58. sor:
	== Forrás ==		== Forrás ==

	*~~Gödöllői Szolgálat 2010 - XIX. évfolyam - 3. szám~~ [http://www.szolgalat.com/gszolga100127.pdf http://www.szolgalat.com/gszolga100127.pdf]		*[http://www.szolgalat.com/gszolga100127.pdf http://www.szolgalat.com/gszolga100127.pdf Gödöllői Szolgálat 2010. január 27. XIX. évfolyam 3. szám]


	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]
	[[Kategória:Költők, írók]]		[[Kategória:Költők, írók]]

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. március 27., 14:08-n

2012-03-27T14:08:15Z

← Régebbi változat		A lap 2012. március 27., 14:08-kori változata
1. sor:		1. sor:
	'''Csiki Kovács Dénes''' (1893. február 6., ~~Csíkkozmás~~ - 1981. november 27.~~, Gödöllő~~)		'''Csiki Kovács Dénes''' (Csíkkozmás, 1893. február 6., - Gödöllő, 1981. november 27.)


51. sor:		51. sor:

	== Könyvei ==		== Könyvei ==

	* A csiki Havason (Budapest, 1942;)		* A csiki Havason (Budapest, 1942;)
	* Tündér a havason (Budapest, 1970; Keserű Ilona rajzaival)		* Tündér a havason (Budapest, 1970; Keserű Ilona rajzaival)
56. sor:		57. sor:

	== Forrás ==		== Forrás ==

	*Gödöllői Szolgálat 2010 - XIX. évfolyam - 3. szám [http://www.szolgalat.com/gszolga100127.pdf http://www.szolgalat.com/gszolga100127.pdf]		*Gödöllői Szolgálat 2010 - XIX. évfolyam - 3. szám [http://www.szolgalat.com/gszolga100127.pdf http://www.szolgalat.com/gszolga100127.pdf]


			[[Kategória:Személyek]]
	[[Kategória:Költők, írók]]		[[Kategória:Költők, írók]]
	~~[[Kategória:Személyek]]~~

Gönczi Krisztina Éva*, 2011. december 12., 13:50-n

2011-12-12T13:50:46Z

← Régebbi változat		A lap 2011. december 12., 13:50-kori változata
1. sor:		1. sor:
	'''Csiki Kovács Dénes''' (1893. február 6., ~~Csíkkozmáson~~ - 1981. november 27., Gödöllő)		'''Csiki Kovács Dénes''' (1893. február 6., Csíkkozmás - 1981. november 27., Gödöllő)


43. sor:		43. sor:


			== Kovács Dénes és Gödöllő ==

			Kovács Dénes nagy népszerűségnek örvendett Gödöllőn, elismerték pedagógusi, írói és szerkesztői munkáját. Rendszeresen publikált a Gödöllői Hírlapba és a máriabesnyői Kapucinus Rend kiadásában évi rendszerességgel megjelenő Zarándoknaptárba. Rezek Román, a későbbi katolikus teológiai író és költő többször is elismerően írt Kovács Dénesről. „Színmagyar, patakzatos előadását”, „mondanivalójának magvas választékosságát” és erős „művészi hitelét” emelte ki. A Góbé meséket, mely Nagy Sándor festőművész rajzaival jelent meg 1943-ban, a helyi lapban dicsérte. A legjobb meseírók közé sorolta Kovács Dénest. Történeti és vallási tárgyú meséibe hasznos tanulságokat sző művészi módon – írja a recenzens –‚ mindig megőrizve a mese hangulatát.

	Kovács Dénes nagy népszerűségnek örvendett Gödöllőn, elismerték pedagógusi, írói és szerkesztői munkáját. Rendszeresen publikált a Gödöllői Hírlapba és a máriabesnyői Kapucinus Rend kiadásában évi rendszerességgel megjelenő Zarándoknaptárba. Rezek Román, a későbbi katolikus teológiai író és költő többször is elismerően írt Kovács Dénesről.
	„Színmagyar, patakzatos előadását”, „mondanivalójának magvas választékosságát” és erős „művészi hitelét” emelte ki. A Góbé meséket, mely Nagy Sándor festőművész rajzaival jelent meg 1943-ban, a helyi lapban dicsérte. A legjobb meseírók közé sorolta Kovács Dénest. Történeti és vallási tárgyú meséibe hasznos tanulságokat sző művészi módon – írja a recenzens –‚ mindig megőrizve a mese hangulatát.
	1981. november 27-én halt meg, a gödöllői római katolikus temetőben nyugszik.		1981. november 27-én halt meg, a gödöllői római katolikus temetőben nyugszik.