Csiba József - Laptörténet

Gönczi Krisztina, 2025. április 4., 09:30-n

2025-04-04T09:30:50Z

← Régebbi változat		A lap 2025. április 4., 09:30-kori változata
37. sor:		37. sor:
	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]
	[[Kategória:Vasutasok]]		[[Kategória:Vasutasok]]
			[[Kategória: Gödöllő Város díjai]]

Gönczi Krisztina, 2022. december 19., 10:29-n

2022-12-19T10:29:20Z

← Régebbi változat		A lap 2022. december 19., 10:29-kori változata
28. sor:		28. sor:
	== Díszpolgár ==		== Díszpolgár ==

	Csiba József, aki 1986-ban kapta meg a Gödöllő Város ~~díszpolgára~~ kitüntetést, 2003. október 11-én hunyt el. Felesége, Sáray Klára, akivel 1948-ban házasodtak össze és gyermekei – József (1948), Erzsébet (1949) és Csaba (1954) – büszkén őrzik emlékét annak az embernek, aki sokat tett azért, hogy további jelentős személyekről is megemlékezzen a gödöllői helytörténet-írás.		Csiba József, aki 1986-ban kapta meg a [[Gödöllő Város Díszpolgára]] kitüntetést, 2003. október 11-én hunyt el. Felesége, Sáray Klára, akivel 1948-ban házasodtak össze és gyermekei – József (1948), Erzsébet (1949) és Csaba (1954) – büszkén őrzik emlékét annak az embernek, aki sokat tett azért, hogy további jelentős személyekről is megemlékezzen a gödöllői helytörténet-írás.

Gönczi Krisztina Éva*, 2016. január 19., 10:43-n

2016-01-19T10:43:19Z

← Régebbi változat		A lap 2016. január 19., 10:43-kori változata
32. sor:		32. sor:

	== Forrás ==		== Forrás ==
	*[http://www.szolgalat.com/gszolga100714.pdf Akikre emlékezünk : Csiba József In: Gödöllői Szolgálat 2010. július 14. XIX. ~~évfolya~~ 26. szám]		*[http://www.szolgalat.com/gszolga100714.pdf Akikre emlékezünk : Csiba József In: Gödöllői Szolgálat 2010. július 14. XIX. évfolyam 26. szám]


	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]
	[[Kategória:Vasutasok]]		[[Kategória:Vasutasok]]

Gönczi Krisztina, 2015. május 28., 14:45-n

2015-05-28T14:45:16Z

← Régebbi változat		A lap 2015. május 28., 14:45-kori változata
32. sor:		32. sor:

	== Forrás ==		== Forrás ==
	*[http://www.szolgalat.com/gszolga100714.pdf Gödöllői Szolgálat 2010. július 14. XIX. évfolya 26. szám]		*[http://www.szolgalat.com/gszolga100714.pdf Akikre emlékezünk : Csiba József In: Gödöllői Szolgálat 2010. július 14. XIX. évfolya 26. szám]


	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]
	[[Kategória:Vasutasok]]		[[Kategória:Vasutasok]]

Gönczi Krisztina, 2014. augusztus 29., 13:12-n

2014-08-29T13:12:23Z

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. szeptember 13., 09:23-n

2012-09-13T09:23:06Z

← Régebbi változat		A lap 2012. szeptember 13., 09:23-kori változata
32. sor:		32. sor:

	== Forrás ==		== Forrás ==
	*[http://www.szolgalat.com/gszolga100714.pdf Gödöllői Szolgálat 2010. július 14. - XIX. ~~évfolyam -~~ 26. szám]		*[http://www.szolgalat.com/gszolga100714.pdf Gödöllői Szolgálat 2010. július 14. XIX. évfolya 26. szám]


	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]
	[[Kategória:Vasutasok]]		[[Kategória:Vasutasok]]

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. szeptember 13., 09:19-n

2012-09-13T09:19:52Z

← Régebbi változat		A lap 2012. szeptember 13., 09:19-kori változata
32. sor:		32. sor:

	== Forrás ==		== Forrás ==
	*[http://www.szolgalat.com/gszolga100714.pdf Gödöllői Szolgálat 2010. július 14.XIX. évfolyam 26. szám]		*[http://www.szolgalat.com/gszolga100714.pdf Gödöllői Szolgálat 2010. július 14. - XIX. évfolyam - 26. szám]


	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]
	[[Kategória:Vasutasok]]		[[Kategória:Vasutasok]]

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. július 31., 09:56-n

2012-07-31T09:56:55Z

← Régebbi változat		A lap 2012. július 31., 09:56-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Kép:csiba1.png\|thumb\|right\|300px\|Csiba József]]		[[Kép:csiba1.png\|thumb\|right\|300px\|Csiba József]]
	'''Csiba József''' (1920-2003) vasutas, újságíró, Gödöllő város díszpolgára.		'''Csiba József''' (Gödöllő, 1920. június 3. - Gödöllő, 2003. október 11.) vasutas, újságíró, Gödöllő város díszpolgára.

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. július 31., 09:55-n

2012-07-31T09:55:58Z

← Régebbi változat		A lap 2012. július 31., 09:55-kori változata
24. sor:		24. sor:

	Nagy szerelmese volt a sportnak. A járási majd körzeti bajnokságok szövetségi napjainak elmaradhatatlan szereplőjeként hozta-vitte és írta a híreket. Figyelemmel kísérte a sportolói pályafutásokat az atlétikától a postagalambsportig. Dolgozószobájának íróasztalán az üveg alatt ma is szeretett családtagjainak fényképei sorakoznak.		Nagy szerelmese volt a sportnak. A járási majd körzeti bajnokságok szövetségi napjainak elmaradhatatlan szereplőjeként hozta-vitte és írta a híreket. Figyelemmel kísérte a sportolói pályafutásokat az atlétikától a postagalambsportig. Dolgozószobájának íróasztalán az üveg alatt ma is szeretett családtagjainak fényképei sorakoznak.

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. július 31., 09:55-n

2012-07-31T09:55:47Z

← Régebbi változat		A lap 2012. július 31., 09:55-kori változata
14. sor:		14. sor:

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
	[[Kép:~~csiba~~.~~jpg~~\|thumb\|right\|300px\|~~Csiba József~~]]		[[Kép:csiba2.png\|thumb\|right\|300px\|Petőfi szobor felállítása]]
	Csiba József szakmájában került a MÁV-hoz, s onnan ment nyugdíjba. A Józsefvárosi Pályafenntartási Főnökség 8-as számú pályamesteri szakaszánál dolgozott. Rákostól Aszódig, Aszódtól Balassagyarmatig a sorompók karbantartása volt a fő feladata. Feladatai közé tartozott még ugyanezen vonalszakaszokon az üzemi és szociális létesítmények vízellátásának és a berendezések működőképességének biztosítása. 1963-ban elhatározta, hogy elvégzi a vasútgépészeti technikumot. Elkezdte a tanulást. Az esti iskola hétvégi elfoglaltságot is jelentett. Alig járt egy évet, amikor Tury Nagy Sándor, az akkori tanácselnök megbetegedett, és őt kerték fel arra, hogy helyettesítse munkájában. A kérésnek eleget tett, de a tanulmányainak folytatásában ez akkor nehézséget jelentett, arra nem maradt ideje a több mint egy évig tartó helyettesítés során.		Csiba József szakmájában került a MÁV-hoz, s onnan ment nyugdíjba. A Józsefvárosi Pályafenntartási Főnökség 8-as számú pályamesteri szakaszánál dolgozott. Rákostól Aszódig, Aszódtól Balassagyarmatig a sorompók karbantartása volt a fő feladata. Feladatai közé tartozott még ugyanezen vonalszakaszokon az üzemi és szociális létesítmények vízellátásának és a berendezések működőképességének biztosítása. 1963-ban elhatározta, hogy elvégzi a vasútgépészeti technikumot. Elkezdte a tanulást. Az esti iskola hétvégi elfoglaltságot is jelentett. Alig járt egy évet, amikor Tury Nagy Sándor, az akkori tanácselnök megbetegedett, és őt kerték fel arra, hogy helyettesítse munkájában. A kérésnek eleget tett, de a tanulmányainak folytatásában ez akkor nehézséget jelentett, arra nem maradt ideje a több mint egy évig tartó helyettesítés során.

	S itt kell a már említett „emberi bűvös kockának” egy következő felületére tekintenünk. Csiba József 1950-től 1990-ig tagja volt a gödöllői tanácsnak. Tanácstagi munkájának csupán két, jellegzetes eseményét elevenítjük fel. Az első a Petőfi szobor felállításának ügye. De ez sem vegytiszta tanácstagi szerepvállalás! Csiba József ugyanis 1952-től sajtótudósító volt. „Több mit ötven kötetben őrzi azokat a lapszámokat, melyekben írásával szerepel. Az egyik lapon csak négy soros hírrel, a másikon folytatásos cikk valamelyik részével” – írtuk ezeken a hasábokon 1999-ben. Újságban tette szóvá, hogy a ködbe látszik veszni a Petőfi szobor felállításának terve. Ezután az akkori Tanácselnök őt bízta meg azzal, hogy vigye végig az ügyet. Ennek érdekében számos emberrel találkozott, például az egyik legismertebb Petőfi kutatóval, Dienes Andrással. A két és fél méter magas, bronzból készült Petőfi-szobrot, Turáni Kovács István alkotását, a gödöllői március 15-ék jelképét, 1955. augusztus 21-én leplezték le. „– Az én Petőfim! – sóhajt fel, amikor kezébe veszi a gödöllői útikönyvet és kinyitja, ahol a szoborról készült fotót látjuk. Azután tovább lapoz, és újra belelkesedik: – Az én Erzsébetem! A hatvanas években ugyanis a megrongált királynészobor helyreállításán fáradozott.” – folytatódott az említett cikk a Gödöllői Szolgálatban.		S itt kell a már említett „emberi bűvös kockának” egy következő felületére tekintenünk. Csiba József 1950-től 1990-ig tagja volt a gödöllői tanácsnak. Tanácstagi munkájának csupán két, jellegzetes eseményét elevenítjük fel. Az első a Petőfi szobor felállításának ügye. De ez sem vegytiszta tanácstagi szerepvállalás! Csiba József ugyanis 1952-től sajtótudósító volt. „Több mit ötven kötetben őrzi azokat a lapszámokat, melyekben írásával szerepel. Az egyik lapon csak négy soros hírrel, a másikon folytatásos cikk valamelyik részével” – írtuk ezeken a hasábokon 1999-ben. Újságban tette szóvá, hogy a ködbe látszik veszni a Petőfi szobor felállításának terve. Ezután az akkori Tanácselnök őt bízta meg azzal, hogy vigye végig az ügyet. Ennek érdekében számos emberrel találkozott, például az egyik legismertebb Petőfi kutatóval, Dienes Andrással. A két és fél méter magas, bronzból készült Petőfi-szobrot, Turáni Kovács István alkotását, a gödöllői március 15-ék jelképét, 1955. augusztus 21-én leplezték le. „– Az én Petőfim! – sóhajt fel, amikor kezébe veszi a gödöllői útikönyvet és kinyitja, ahol a szoborról készült fotót látjuk. Azután tovább lapoz, és újra belelkesedik: – Az én Erzsébetem! A hatvanas években ugyanis a megrongált királynészobor helyreállításán fáradozott.” – folytatódott az említett cikk a Gödöllői Szolgálatban.
	[[Kép:~~csiba2~~.~~png~~\|thumb\|left\|300px\|~~Petőfi szobor felállítása~~]]		[[Kép:csiba.jpg\|thumb\|left\|300px\|Csiba József]]
	1987. december 7-én, a királyné születésének közelgő 150. évfordulójára összeállított visszaemlékezésében Csiba József felidézte, hogy az 1951-ben ledöntött és Gödöllőről elhurcolt szobor közel 13 évig hiányzott az Erzsébet parkból. „1964- ben a községi tanács végrehajtó bizottsági ülésén Berze Á. János titkár említést tett, hogy a tanácstagi beszámolókon egyre többen kérdezik, mi lesz az Erzsébet királyné szoborral. Berze Á. János észrevételéhez többen szóltak. Budai Zoltán párttitkár felé magam jegyeztem meg: Gödöllőn a lakosság a jó királynénak emlékét kívánja őrizni és elismerni a művészi alkotást. Tury Nagy Sándor tanácselnök megjegyezte, nem lát semmi kivetnivalót abban, hogy a szobor visszaállíttassék. Javasolta, hogy minden külső ünnepség nélkül állíttassék vissza. Berze Á. János javasolta, hogy Csiba József vegye kezébe a visszaállítás munkáját. Megjegyeztem, abban az esetben vállalom, ha a VB. határozatban bíz meg. Bárki megkérdezheti, hogy a köztéri szobor visszaállítását ki engedélyezte. Megbízás esetén néhány hónap múlva áll a szobor a helyén, hangsúlyoztam”. Ez a pillanat 1964. június 6-án, 18 óra 56 perckor következett be.		1987. december 7-én, a királyné születésének közelgő 150. évfordulójára összeállított visszaemlékezésében Csiba József felidézte, hogy az 1951-ben ledöntött és Gödöllőről elhurcolt szobor közel 13 évig hiányzott az Erzsébet parkból. „1964- ben a községi tanács végrehajtó bizottsági ülésén Berze Á. János titkár említést tett, hogy a tanácstagi beszámolókon egyre többen kérdezik, mi lesz az Erzsébet királyné szoborral. Berze Á. János észrevételéhez többen szóltak. Budai Zoltán párttitkár felé magam jegyeztem meg: Gödöllőn a lakosság a jó királynénak emlékét kívánja őrizni és elismerni a művészi alkotást. Tury Nagy Sándor tanácselnök megjegyezte, nem lát semmi kivetnivalót abban, hogy a szobor visszaállíttassék. Javasolta, hogy minden külső ünnepség nélkül állíttassék vissza. Berze Á. János javasolta, hogy Csiba József vegye kezébe a visszaállítás munkáját. Megjegyeztem, abban az esetben vállalom, ha a VB. határozatban bíz meg. Bárki megkérdezheti, hogy a köztéri szobor visszaállítását ki engedélyezte. Megbízás esetén néhány hónap múlva áll a szobor a helyén, hangsúlyoztam”. Ez a pillanat 1964. június 6-án, 18 óra 56 perckor következett be.

← Régebbi változat		A lap 2014. augusztus 29., 13:12-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Kép:csiba1.png\|thumb\|right\|300px\|Csiba József]]		[[Kép:csiba1.png\|thumb\|right\|300px\|Csiba József]]
	'''Csiba József''' (Gödöllő, 1920. június 3. - Gödöllő, 2003. október 11.) vasutas, újságíró, Gödöllő város díszpolgára.		'''Csiba József''' ([[Gödöllő]], 1920. június 3. - [[Gödöllő]], 2003. október 11.) vasutas, újságíró, [[Gödöllő]] város díszpolgára.


6. sor:		6. sor:
	== Életútja ==		== Életútja ==

	Csiba József életútjának feldolgozása – tudomásunk szerint – még a helytörténet-kutatás értékes eredményeket ígérő feladata. Emlékeinkben egy olyan színes közéleti személyiségként él a településről évtizedeken át egyedüli gödöllőiként tudósító Józsi bácsi, aki – mint egy „emberi bűvös kocka” – számolatlan variációban alkalmazta, hasznosította adottságait, ismeretanyagát és jártasságát. Ezáltal olyan ismertségre tett szert ~~Gödöllőn~~, hogy kislánya egyik sétájukon több mint háromszáz embert számolt meg, aki köszönt neki az utcán, míg a „Hegyről” leért a város központjába.		Csiba József életútjának feldolgozása – tudomásunk szerint – még a helytörténet-kutatás értékes eredményeket ígérő feladata. Emlékeinkben egy olyan színes közéleti személyiségként él a településről évtizedeken át egyedüli gödöllőiként tudósító Józsi bácsi, aki – mint egy „emberi bűvös kocka” – számolatlan variációban alkalmazta, hasznosította adottságait, ismeretanyagát és jártasságát. Ezáltal olyan ismertségre tett szert [[Gödöllő]]n, hogy kislánya egyik sétájukon több mint háromszáz embert számolt meg, aki köszönt neki az utcán, míg a „Hegyről” leért a város központjába.

	A Csiba család pozsonyi és felvidéki ágakkal gyökerezik a múltba. ~~Gödöllőre~~ Gyöngyös környékéről kerültek, a Grassalkovich uradalom szőlőműveseiként. Csiba József 1920. június 3-án született ~~Gödöllőn~~. Az elemi iskola után Pécelre járt polgáriba, majd Rebb Károlynál tanult és szabadult fel. (A Rebb nevet dicsérte többek között a Premontrei Gimnázium bádogos munkája és a nagymarosi római katolikus templom toronysisakjának fedése.) Az akkori ~~Gödöllőn~~ méltán nagy tiszteletnek örvendő, jó nevű lakatos, vízvezeték-szerelő és bádogos családnál sajátította el a szakmai ismeretek mellett azt a szemléletet is, amely szerint a kontárt a mestertől az különbözteti meg, hogy a mester után a ház asszonyának soha nem kell takarítót hívnia, vagy magának takarítania.		A Csiba család pozsonyi és felvidéki ágakkal gyökerezik a múltba. [[Gödöllő]]re Gyöngyös környékéről kerültek, a Grassalkovich uradalom szőlőműveseiként. Csiba József 1920. június 3-án született [[Gödöllő]]n. Az elemi iskola után Pécelre járt polgáriba, majd Rebb Károlynál tanult és szabadult fel. (A Rebb nevet dicsérte többek között a Premontrei Gimnázium bádogos munkája és a nagymarosi római katolikus templom toronysisakjának fedése.) Az akkori [[Gödöllő]]n méltán nagy tiszteletnek örvendő, jó nevű lakatos, vízvezeték-szerelő és bádogos családnál sajátította el a szakmai ismeretek mellett azt a szemléletet is, amely szerint a kontárt a mestertől az különbözteti meg, hogy a mester után a ház asszonyának soha nem kell takarítót hívnia, vagy magának takarítania.

	A második világháború oroszországi hadszínteréről Fülöp István segítségével tért haza. Visszaemlékezése szerint kilátástalanul vánszorogtak hazafelé, amikor megállt mellettük egy teherautó és az azon utazó földije azt mondta: „addig nem megyünk tovább, amíg a Csiba Jóskát fel nem vesszük”. (Fülöp István autószerelő mesterként dolgozott ~~Gödöllőn~~. Élete alkonyán a Gödöllő Vállalkozója kitüntetésben részesült.)		A második világháború oroszországi hadszínteréről Fülöp István segítségével tért haza. Visszaemlékezése szerint kilátástalanul vánszorogtak hazafelé, amikor megállt mellettük egy teherautó és az azon utazó földije azt mondta: „addig nem megyünk tovább, amíg a Csiba Jóskát fel nem vesszük”. (Fülöp István autószerelő mesterként dolgozott [[Gödöllő]]n. Élete alkonyán a Gödöllő Vállalkozója kitüntetésben részesült.)


19. sor:		19. sor:
	S itt kell a már említett „emberi bűvös kockának” egy következő felületére tekintenünk. Csiba József 1950-től 1990-ig tagja volt a gödöllői tanácsnak. Tanácstagi munkájának csupán két, jellegzetes eseményét elevenítjük fel. Az első a Petőfi szobor felállításának ügye. De ez sem vegytiszta tanácstagi szerepvállalás! Csiba József ugyanis 1952-től sajtótudósító volt. „Több mit ötven kötetben őrzi azokat a lapszámokat, melyekben írásával szerepel. Az egyik lapon csak négy soros hírrel, a másikon folytatásos cikk valamelyik részével” – írtuk ezeken a hasábokon 1999-ben. Újságban tette szóvá, hogy a ködbe látszik veszni a Petőfi szobor felállításának terve. Ezután az akkori Tanácselnök őt bízta meg azzal, hogy vigye végig az ügyet. Ennek érdekében számos emberrel találkozott, például az egyik legismertebb Petőfi kutatóval, Dienes Andrással. A két és fél méter magas, bronzból készült Petőfi-szobrot, Turáni Kovács István alkotását, a gödöllői március 15-ék jelképét, 1955. augusztus 21-én leplezték le. „– Az én Petőfim! – sóhajt fel, amikor kezébe veszi a gödöllői útikönyvet és kinyitja, ahol a szoborról készült fotót látjuk. Azután tovább lapoz, és újra belelkesedik: – Az én Erzsébetem! A hatvanas években ugyanis a megrongált királynészobor helyreállításán fáradozott.” – folytatódott az említett cikk a Gödöllői Szolgálatban.		S itt kell a már említett „emberi bűvös kockának” egy következő felületére tekintenünk. Csiba József 1950-től 1990-ig tagja volt a gödöllői tanácsnak. Tanácstagi munkájának csupán két, jellegzetes eseményét elevenítjük fel. Az első a Petőfi szobor felállításának ügye. De ez sem vegytiszta tanácstagi szerepvállalás! Csiba József ugyanis 1952-től sajtótudósító volt. „Több mit ötven kötetben őrzi azokat a lapszámokat, melyekben írásával szerepel. Az egyik lapon csak négy soros hírrel, a másikon folytatásos cikk valamelyik részével” – írtuk ezeken a hasábokon 1999-ben. Újságban tette szóvá, hogy a ködbe látszik veszni a Petőfi szobor felállításának terve. Ezután az akkori Tanácselnök őt bízta meg azzal, hogy vigye végig az ügyet. Ennek érdekében számos emberrel találkozott, például az egyik legismertebb Petőfi kutatóval, Dienes Andrással. A két és fél méter magas, bronzból készült Petőfi-szobrot, Turáni Kovács István alkotását, a gödöllői március 15-ék jelképét, 1955. augusztus 21-én leplezték le. „– Az én Petőfim! – sóhajt fel, amikor kezébe veszi a gödöllői útikönyvet és kinyitja, ahol a szoborról készült fotót látjuk. Azután tovább lapoz, és újra belelkesedik: – Az én Erzsébetem! A hatvanas években ugyanis a megrongált királynészobor helyreállításán fáradozott.” – folytatódott az említett cikk a Gödöllői Szolgálatban.
	[[Kép:csiba.jpg\|thumb\|left\|300px\|Csiba József]]		[[Kép:csiba.jpg\|thumb\|left\|300px\|Csiba József]]
	1987. december 7-én, a királyné születésének közelgő 150. évfordulójára összeállított visszaemlékezésében Csiba József felidézte, hogy az 1951-ben ledöntött és ~~Gödöllőről~~ elhurcolt szobor közel 13 évig hiányzott az Erzsébet ~~parkból~~. „1964- ben a községi tanács végrehajtó bizottsági ülésén Berze Á. János titkár említést tett, hogy a tanácstagi beszámolókon egyre többen kérdezik, mi lesz az Erzsébet királyné szoborral. Berze Á. János észrevételéhez többen szóltak. Budai Zoltán párttitkár felé magam jegyeztem meg: ~~Gödöllőn~~ a lakosság a jó királynénak emlékét kívánja őrizni és elismerni a művészi alkotást. Tury Nagy Sándor tanácselnök megjegyezte, nem lát semmi kivetnivalót abban, hogy a szobor visszaállíttassék. Javasolta, hogy minden külső ünnepség nélkül állíttassék vissza. Berze Á. János javasolta, hogy Csiba József vegye kezébe a visszaállítás munkáját. Megjegyeztem, abban az esetben vállalom, ha a VB. határozatban bíz meg. Bárki megkérdezheti, hogy a köztéri szobor visszaállítását ki engedélyezte. Megbízás esetén néhány hónap múlva áll a szobor a helyén, hangsúlyoztam”. Ez a pillanat 1964. június 6-án, 18 óra 56 perckor következett be.		1987. december 7-én, a királyné születésének közelgő 150. évfordulójára összeállított visszaemlékezésében Csiba József felidézte, hogy az 1951-ben ledöntött és [[Gödöllő]]ről elhurcolt szobor közel 13 évig hiányzott az [[Erzsébet-park]]ból. „1964- ben a községi tanács végrehajtó bizottsági ülésén Berze Á. János titkár említést tett, hogy a tanácstagi beszámolókon egyre többen kérdezik, mi lesz az Erzsébet királyné szoborral. Berze Á. János észrevételéhez többen szóltak. Budai Zoltán párttitkár felé magam jegyeztem meg: [[Gödöllő]]n a lakosság a jó királynénak emlékét kívánja őrizni és elismerni a művészi alkotást. Tury Nagy Sándor tanácselnök megjegyezte, nem lát semmi kivetnivalót abban, hogy a szobor visszaállíttassék. Javasolta, hogy minden külső ünnepség nélkül állíttassék vissza. Berze Á. János javasolta, hogy Csiba József vegye kezébe a visszaállítás munkáját. Megjegyeztem, abban az esetben vállalom, ha a VB. határozatban bíz meg. Bárki megkérdezheti, hogy a köztéri szobor visszaállítását ki engedélyezte. Megbízás esetén néhány hónap múlva áll a szobor a helyén, hangsúlyoztam”. Ez a pillanat 1964. június 6-án, 18 óra 56 perckor következett be.

	A visszaemlékezésben mindazok neve is szerepel, akik részesei voltak a felújításnak és a felállításnak. Az sem véletlen, hogy Csiba József sok emberrel tudott együtt dolgozni – mert sok embert ismert. Ebben bizonyára szerepet játszott az is, hogy Kódó Sándorral és Barna Ottóval hármasban számos utcában ők kötötték rá a házakat az elektromos hálózatra. Itt érdemes megemlíteni azt a történetet is, melynek végén egyetlen délután 33 hírrel kopogtatott a Pest Megyei Hírlap szerkesztőségének ajtaján. Vasutas szakszervezeti titkárként Jóska bácsi megkérte az egyik értekezlet résztvevőit, írják le egy papírra, mire készülnek a falujukban. Ezekből dolgozott az ügyeletes szerkesztő a következő héten. Csiba József tudósította a lapot arról, hogy 1969. április 25-én az ~~Alsóparkban~~ 54 Celsius-fok hőmérsékletű vizet termeltek ki a Vízkutató és Fúróvállalat debreceni egységének dolgozói – akik esténként a Csiba családnál nézték a tévét, és nem gördítettek akadályt az elé, hogy a családfő megfürödjön a Rákos-patakba engedett meleg vízben.		A visszaemlékezésben mindazok neve is szerepel, akik részesei voltak a felújításnak és a felállításnak. Az sem véletlen, hogy Csiba József sok emberrel tudott együtt dolgozni – mert sok embert ismert. Ebben bizonyára szerepet játszott az is, hogy Kódó Sándorral és Barna Ottóval hármasban számos utcában ők kötötték rá a házakat az elektromos hálózatra. Itt érdemes megemlíteni azt a történetet is, melynek végén egyetlen délután 33 hírrel kopogtatott a Pest Megyei Hírlap szerkesztőségének ajtaján. Vasutas szakszervezeti titkárként Jóska bácsi megkérte az egyik értekezlet résztvevőit, írják le egy papírra, mire készülnek a falujukban. Ezekből dolgozott az ügyeletes szerkesztő a következő héten. Csiba József tudósította a lapot arról, hogy 1969. április 25-én az [[Alsópark]]ban 54 Celsius-fok hőmérsékletű vizet termeltek ki a Vízkutató és Fúróvállalat debreceni egységének dolgozói – akik esténként a Csiba családnál nézték a tévét, és nem gördítettek akadályt az elé, hogy a családfő megfürödjön a Rákos-patakba engedett meleg vízben.

	Nagy szerelmese volt a sportnak. A járási majd körzeti bajnokságok szövetségi napjainak elmaradhatatlan szereplőjeként hozta-vitte és írta a híreket. Figyelemmel kísérte a sportolói pályafutásokat az atlétikától a postagalambsportig. Dolgozószobájának íróasztalán az üveg alatt ma is szeretett családtagjainak fényképei sorakoznak.		Nagy szerelmese volt a sportnak. A járási majd körzeti bajnokságok szövetségi napjainak elmaradhatatlan szereplőjeként hozta-vitte és írta a híreket. Figyelemmel kísérte a sportolói pályafutásokat az atlétikától a postagalambsportig. Dolgozószobájának íróasztalán az üveg alatt ma is szeretett családtagjainak fényképei sorakoznak.