Családtörténetek - Laptörténet

Gönczi Krisztina, 2025. június 3., 09:32-n

2025-06-03T09:32:29Z

← Régebbi változat		A lap 2025. június 3., 09:32-kori változata
55. sor:		55. sor:


	== lászlófalvi ~~Eördög~~ Tibor tartalékos őrmester ==		== lászlófalvi Eördögh Tibor tartalékos őrmester ==
	[[Fájl:cst_3.jpg\|thumb\|right\|400px\|]]		[[Fájl:cst_3.jpg\|thumb\|right\|400px\|]]
	Pál Gábor - régi gödöllői lakos - nagyapja, '''lászlófalvi [[~~Eördög~~ Tibor]] tartalékos őrmester''' , harctéri emlékeit osztotta meg velünk. [[Eördögh Tibor]] hosszú évtizedeken keresztül élt Gödöllőn. Kókán született, apja nyomdokaiba lépve tisztviselő lett. Turára költözött, ahol segédjegyző lett, majd onnan Orgoványra, ahol már főjegyzőként dolgozott. 1933-ban költöztek Gödöllőre családjával. Nyugdíjazása után tovább dolgozott a Községházán. Városunkban hunyt el 66 éves korában.		Pál Gábor - régi gödöllői lakos - nagyapja, '''lászlófalvi [[Eördögh Tibor]] tartalékos őrmester''' , harctéri emlékeit osztotta meg velünk. [[Eördögh Tibor]] hosszú évtizedeken keresztül élt Gödöllőn. Kókán született, apja nyomdokaiba lépve tisztviselő lett. Turára költözött, ahol segédjegyző lett, majd onnan Orgoványra, ahol már főjegyzőként dolgozott. 1933-ban költöztek Gödöllőre családjával. Nyugdíjazása után tovább dolgozott a Községházán. Városunkban hunyt el 66 éves korában.

	Az I. világháborúban felmentése volt a sorkatonai szolgálat alól, mert hivatalnokként dolgozott, azonban önként hadba vonult. A szolnoki 68. gyalogezredhez csatlakozott. Kikerült az orosz frontra, ahonnan 7 hónap után került haza, mikor megsebesült. A háború után 1921-ben Orgoványon 60 önkéntes bevonásával részt vett a Lajtabánsági harcokban, amely az Őrvidék elcsatolása miatt alakult ki. A harcok Prónay Pál vezetésével folytak. Eördögh Tibort Prónay emlékéremmel tüntették ki, az elismerő oklevélen Héjjas Iván aláírásával. A Prónay emlékérmet tartják a legszebb emlékéremnek.		Az I. világháborúban felmentése volt a sorkatonai szolgálat alól, mert hivatalnokként dolgozott, azonban önként hadba vonult. A szolnoki 68. gyalogezredhez csatlakozott. Kikerült az orosz frontra, ahonnan 7 hónap után került haza, mikor megsebesült. A háború után 1921-ben Orgoványon 60 önkéntes bevonásával részt vett a Lajtabánsági harcokban, amely az Őrvidék elcsatolása miatt alakult ki. A harcok Prónay Pál vezetésével folytak. Eördögh Tibort Prónay emlékéremmel tüntették ki, az elismerő oklevélen Héjjas Iván aláírásával. A Prónay emlékérmet tartják a legszebb emlékéremnek.

Gönczi Krisztina, 2025. június 3., 09:31-n

2025-06-03T09:31:46Z

← Régebbi változat		A lap 2025. június 3., 09:31-kori változata
57. sor:		57. sor:
	== lászlófalvi Eördög Tibor tartalékos őrmester ==		== lászlófalvi Eördög Tibor tartalékos őrmester ==
	[[Fájl:cst_3.jpg\|thumb\|right\|400px\|]]		[[Fájl:cst_3.jpg\|thumb\|right\|400px\|]]
	Pál Gábor - régi gödöllői lakos - nagyapja, '''[[~~lászlófalvi~~ Eördög Tibor tartalékos őrmester]]''' , harctéri emlékeit osztotta meg velünk. Eördögh Tibor hosszú évtizedeken keresztül élt Gödöllőn. Kókán született, apja nyomdokaiba lépve tisztviselő lett. Turára költözött, ahol segédjegyző lett, majd onnan Orgoványra, ahol már főjegyzőként dolgozott. 1933-ban költöztek Gödöllőre családjával. Nyugdíjazása után tovább dolgozott a Községházán. Városunkban hunyt el 66 éves korában.		Pál Gábor - régi gödöllői lakos - nagyapja, '''lászlófalvi [[Eördög Tibor]] tartalékos őrmester''' , harctéri emlékeit osztotta meg velünk. [[Eördögh Tibor]] hosszú évtizedeken keresztül élt Gödöllőn. Kókán született, apja nyomdokaiba lépve tisztviselő lett. Turára költözött, ahol segédjegyző lett, majd onnan Orgoványra, ahol már főjegyzőként dolgozott. 1933-ban költöztek Gödöllőre családjával. Nyugdíjazása után tovább dolgozott a Községházán. Városunkban hunyt el 66 éves korában.

	Az I. világháborúban felmentése volt a sorkatonai szolgálat alól, mert hivatalnokként dolgozott, azonban önként hadba vonult. A szolnoki 68. gyalogezredhez csatlakozott. Kikerült az orosz frontra, ahonnan 7 hónap után került haza, mikor megsebesült. A háború után 1921-ben Orgoványon 60 önkéntes bevonásával részt vett a Lajtabánsági harcokban, amely az Őrvidék elcsatolása miatt alakult ki. A harcok Prónay Pál vezetésével folytak. Eördögh Tibort Prónay emlékéremmel tüntették ki, az elismerő oklevélen Héjjas Iván aláírásával. A Prónay emlékérmet tartják a legszebb emlékéremnek.		Az I. világháborúban felmentése volt a sorkatonai szolgálat alól, mert hivatalnokként dolgozott, azonban önként hadba vonult. A szolnoki 68. gyalogezredhez csatlakozott. Kikerült az orosz frontra, ahonnan 7 hónap után került haza, mikor megsebesült. A háború után 1921-ben Orgoványon 60 önkéntes bevonásával részt vett a Lajtabánsági harcokban, amely az Őrvidék elcsatolása miatt alakult ki. A harcok Prónay Pál vezetésével folytak. Eördögh Tibort Prónay emlékéremmel tüntették ki, az elismerő oklevélen Héjjas Iván aláírásával. A Prónay emlékérmet tartják a legszebb emlékéremnek.

Gönczi Krisztina, 2017. április 18., 13:58-n

2017-04-18T13:58:25Z

← Régebbi változat		A lap 2017. április 18., 13:58-kori változata
1. sor:		1. sor:
	A kiállításon gödöllői családok I. világháborús írásos emlékeit mutattuk be. Kiemelten hat katona sorsát követhetjük nyomon, akik sorozott vagy önkéntes katonaként vettek részt a nagy háborúban. Bemutatásra kerül '''[[lászlófalvi Eördög Tibor tartalékos őrmester]]''' (Pál Gábor anyai nagyapja), '''[[ Farkas Jenő főhadnagy, ütegparancsnok]]''' (Farkas Jenő édesapja), '''[[Rausz Sándor honvéd]]''' ([[Kovács Zoltán]] családi barátja), '''[[Polyák Pál őrvezető]]''' (Polyák Pál nagyapja), '''[[vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes]]''' (Dr. Bucsy László édesapja), '''[[vitéz Orosz János lovas testőr]] és [[Besse Aladár huszár]]''' (Besse Aladár nagyszülei) életútja, a családoknál őrzött írásos dokumentumok alapján. A feleség és a távol lévő férj, a szülő és gyermeke közötti levelezés hű képet ad a korszak frontvonalbeli, hadifogságban töltött, vagy a hátországbeli életéről.		A kiállításon gödöllői családok I. világháborús írásos emlékeit mutattuk be. Kiemelten hat katona sorsát követhetjük nyomon, akik sorozott vagy önkéntes katonaként vettek részt a nagy háborúban. Bemutatásra kerül '''[[lászlófalvi Eördög Tibor tartalékos őrmester]]''' (Pál Gábor anyai nagyapja), '''[[ Farkas Jenő főhadnagy, ütegparancsnok]]''' (Farkas Jenő édesapja), '''[[Rausz Sándor honvéd]]''' (Kovács Zoltán családi barátja), '''[[Polyák Pál őrvezető]]''' (Polyák Pál nagyapja), '''[[vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes]]''' (Dr. Bucsy László édesapja), '''[[vitéz Orosz János lovas testőr]] és [[Besse Aladár huszár]]''' (Besse Aladár nagyszülei) életútja, a családoknál őrzött írásos dokumentumok alapján. A feleség és a távol lévő férj, a szülő és gyermeke közötti levelezés hű képet ad a korszak frontvonalbeli, hadifogságban töltött, vagy a hátországbeli életéről.

Gönczi Krisztina, 2017. március 16., 14:55-n

2017-03-16T14:55:17Z

← Régebbi változat		A lap 2017. március 16., 14:55-kori változata
76. sor:		76. sor:
	'''Farkas Jenő''' a gimnázium után a nagyváradi gyalogos hadapródiskolába került, 1907-1910 között tanult ott. 1911-ben Szatmárban érettségi vizsgát tett. Ezután Selmecbányára került, ahol az Erdőmérnöki Főiskolán tanult. 1914. novemberében önként jelentkezett a 39-es Tábori Tarackos Tüzérezred 6. ütegéhez. 1916-1919-ig orosz fronton harcolt, tartalékos hadnaggyá nevezték ki 1916-ban. Felterjesztették kitüntetésre, megkapta a Bronz Signum Laudis kitüntetést. 1917. első felében Miskolcon, Nagysároson, Poprádon, Tósóváron pihent az üteg, majd Fogaras, Brassó, Nagyszeben, Csíkcsicsó állomás következett.		'''Farkas Jenő''' a gimnázium után a nagyváradi gyalogos hadapródiskolába került, 1907-1910 között tanult ott. 1911-ben Szatmárban érettségi vizsgát tett. Ezután Selmecbányára került, ahol az Erdőmérnöki Főiskolán tanult. 1914. novemberében önként jelentkezett a 39-es Tábori Tarackos Tüzérezred 6. ütegéhez. 1916-1919-ig orosz fronton harcolt, tartalékos hadnaggyá nevezték ki 1916-ban. Felterjesztették kitüntetésre, megkapta a Bronz Signum Laudis kitüntetést. 1917. első felében Miskolcon, Nagysároson, Poprádon, Tósóváron pihent az üteg, majd Fogaras, Brassó, Nagyszeben, Csíkcsicsó állomás következett.

	1917. július 1-jétől a román fronton harcolt, Putna és Ojtoz völgy közelében. Májustól már az olasz fronton teljesített szolgálatot, mint ütegparancsnok. 1919-ben fogságba esett, Genovában hadifogoly. Októberi szabadulása után Sopronba költözött családjához. A háború végén [[Farkas Jenő főhadnagy, ütegparancsnok]]ként szerelt le. Erdőmérnöki tanulmányait 1924-ben fejezte be, innentől erdőmérnökként dolgozott Rédén.		1917. július 1-jétől a román fronton harcolt, Putna és Ojtoz völgy közelében. Májustól már az olasz fronton teljesített szolgálatot, mint ütegparancsnok. 1919-ben fogságba esett, Genovában hadifogoly. Októberi szabadulása után Sopronba költözött családjához. A háború végén '''[[Farkas Jenő főhadnagy, ütegparancsnok]]'''ként szerelt le. Erdőmérnöki tanulmányait 1924-ben fejezte be, innentől erdőmérnökként dolgozott Rédén.

Gönczi Krisztina, 2016. április 29., 15:20-n

2016-04-29T15:20:05Z

← Régebbi változat		A lap 2016. április 29., 15:20-kori változata
76. sor:		76. sor:
	'''Farkas Jenő''' a gimnázium után a nagyváradi gyalogos hadapródiskolába került, 1907-1910 között tanult ott. 1911-ben Szatmárban érettségi vizsgát tett. Ezután Selmecbányára került, ahol az Erdőmérnöki Főiskolán tanult. 1914. novemberében önként jelentkezett a 39-es Tábori Tarackos Tüzérezred 6. ütegéhez. 1916-1919-ig orosz fronton harcolt, tartalékos hadnaggyá nevezték ki 1916-ban. Felterjesztették kitüntetésre, megkapta a Bronz Signum Laudis kitüntetést. 1917. első felében Miskolcon, Nagysároson, Poprádon, Tósóváron pihent az üteg, majd Fogaras, Brassó, Nagyszeben, Csíkcsicsó állomás következett.		'''Farkas Jenő''' a gimnázium után a nagyváradi gyalogos hadapródiskolába került, 1907-1910 között tanult ott. 1911-ben Szatmárban érettségi vizsgát tett. Ezután Selmecbányára került, ahol az Erdőmérnöki Főiskolán tanult. 1914. novemberében önként jelentkezett a 39-es Tábori Tarackos Tüzérezred 6. ütegéhez. 1916-1919-ig orosz fronton harcolt, tartalékos hadnaggyá nevezték ki 1916-ban. Felterjesztették kitüntetésre, megkapta a Bronz Signum Laudis kitüntetést. 1917. első felében Miskolcon, Nagysároson, Poprádon, Tósóváron pihent az üteg, majd Fogaras, Brassó, Nagyszeben, Csíkcsicsó állomás következett.

	1917. július 1-jétől a román fronton harcolt, Putna és Ojtoz völgy közelében. Májustól már az olasz fronton teljesített szolgálatot, mint ütegparancsnok. 1919-ben fogságba esett, Genovában hadifogoly. Októberi szabadulása után Sopronba költözött családjához. A háború végén [[Farkas Jenő főhadnagy ütegparancsnok]]ként szerelt le. Erdőmérnöki tanulmányait 1924-ben fejezte be, innentől erdőmérnökként dolgozott Rédén.		1917. július 1-jétől a román fronton harcolt, Putna és Ojtoz völgy közelében. Májustól már az olasz fronton teljesített szolgálatot, mint ütegparancsnok. 1919-ben fogságba esett, Genovában hadifogoly. Októberi szabadulása után Sopronba költözött családjához. A háború végén [[Farkas Jenő főhadnagy, ütegparancsnok]]ként szerelt le. Erdőmérnöki tanulmányait 1924-ben fejezte be, innentől erdőmérnökként dolgozott Rédén.

Gönczi Krisztina, 2016. április 29., 15:19-n

2016-04-29T15:19:20Z

← Régebbi változat		A lap 2016. április 29., 15:19-kori változata
57. sor:		57. sor:
	== lászlófalvi Eördög Tibor tartalékos őrmester ==		== lászlófalvi Eördög Tibor tartalékos őrmester ==
	[[Fájl:cst_3.jpg\|thumb\|right\|400px\|]]		[[Fájl:cst_3.jpg\|thumb\|right\|400px\|]]
	Pál Gábor - régi gödöllői lakos - nagyapja, '''[[lászlófalvi ~~Eördögh~~ Tibor tartalékos őrmester]]''' , harctéri emlékeit osztotta meg velünk. Eördögh Tibor hosszú évtizedeken keresztül élt Gödöllőn. Kókán született, apja nyomdokaiba lépve tisztviselő lett. Turára költözött, ahol segédjegyző lett, majd onnan Orgoványra, ahol már főjegyzőként dolgozott. 1933-ban költöztek Gödöllőre családjával. Nyugdíjazása után tovább dolgozott a Községházán. Városunkban hunyt el 66 éves korában.		Pál Gábor - régi gödöllői lakos - nagyapja, '''[[lászlófalvi Eördög Tibor tartalékos őrmester]]''' , harctéri emlékeit osztotta meg velünk. Eördögh Tibor hosszú évtizedeken keresztül élt Gödöllőn. Kókán született, apja nyomdokaiba lépve tisztviselő lett. Turára költözött, ahol segédjegyző lett, majd onnan Orgoványra, ahol már főjegyzőként dolgozott. 1933-ban költöztek Gödöllőre családjával. Nyugdíjazása után tovább dolgozott a Községházán. Városunkban hunyt el 66 éves korában.

	Az I. világháborúban felmentése volt a sorkatonai szolgálat alól, mert hivatalnokként dolgozott, azonban önként hadba vonult. A szolnoki 68. gyalogezredhez csatlakozott. Kikerült az orosz frontra, ahonnan 7 hónap után került haza, mikor megsebesült. A háború után 1921-ben Orgoványon 60 önkéntes bevonásával részt vett a Lajtabánsági harcokban, amely az Őrvidék elcsatolása miatt alakult ki. A harcok Prónay Pál vezetésével folytak. Eördögh Tibort Prónay emlékéremmel tüntették ki, az elismerő oklevélen Héjjas Iván aláírásával. A Prónay emlékérmet tartják a legszebb emlékéremnek.		Az I. világháborúban felmentése volt a sorkatonai szolgálat alól, mert hivatalnokként dolgozott, azonban önként hadba vonult. A szolnoki 68. gyalogezredhez csatlakozott. Kikerült az orosz frontra, ahonnan 7 hónap után került haza, mikor megsebesült. A háború után 1921-ben Orgoványon 60 önkéntes bevonásával részt vett a Lajtabánsági harcokban, amely az Őrvidék elcsatolása miatt alakult ki. A harcok Prónay Pál vezetésével folytak. Eördögh Tibort Prónay emlékéremmel tüntették ki, az elismerő oklevélen Héjjas Iván aláírásával. A Prónay emlékérmet tartják a legszebb emlékéremnek.

Gönczi Krisztina, 2016. április 29., 15:18-n

2016-04-29T15:18:28Z

Gönczi Krisztina, 2016. április 29., 15:18-n

2016-04-29T15:18:00Z

← Régebbi változat		A lap 2016. április 29., 15:18-kori változata
38. sor:		38. sor:
	== vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes ==		== vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes ==
	[[Fájl:cst_2.jpg\|thumb\|right\|400px\|]]		[[Fájl:cst_2.jpg\|thumb\|right\|400px\|]]
	[['''vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes]]''' 1892. október 7-én született Székelyudvarhelyen. Édesapja állami kishivatalnok. Szülei halála után bátyja, Bucsy István vette gyámsága alá. Zalaegerszegen végezte a gimnáziumot. 1910-1914 között a Budapesti Tudomány Egyetem bölcsész hallgatója volt, matematika-fizika szakos diplomát szerzett. 1914-ben vonult be katonának Triesztbe a hegyivadászokhoz. 1916 októberéig a fronton harcolt, közben tiszti képzést is kapott. Októberben orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogságban újságot szerkesztett társaival, Szittyák néven. A lapot kézzel írták és díszítették. Mindenki, aki olvasta az újságot, aláírta.		'''[[vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes]]''' 1892. október 7-én született Székelyudvarhelyen. Édesapja állami kishivatalnok. Szülei halála után bátyja, Bucsy István vette gyámsága alá. Zalaegerszegen végezte a gimnáziumot. 1910-1914 között a Budapesti Tudomány Egyetem bölcsész hallgatója volt, matematika-fizika szakos diplomát szerzett. 1914-ben vonult be katonának Triesztbe a hegyivadászokhoz. 1916 októberéig a fronton harcolt, közben tiszti képzést is kapott. Októberben orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogságban újságot szerkesztett társaival, Szittyák néven. A lapot kézzel írták és díszítették. Mindenki, aki olvasta az újságot, aláírta.

	1916-ban kinevezték tartalékoshadnaggyá, majd 1918-ban tartalékos főhadnaggyá. A háború után a nagykanizsai katonai főreáliskolába került tanárként. Itt tanított, mint tartalékos főhadnagy, próbaszolgálatos tanár. 1921-ben kinevezték IX. rangosztályú nevelőtanárra. Nyugdíjazásáig Pécsett és Sopronban is tanított. Rendkívül humánus beállítottságú, szociálisan érzékeny ember volt. Elhivatott volt, ami a pedagógiát illeti.		1916-ban kinevezték tartalékoshadnaggyá, majd 1918-ban tartalékos főhadnaggyá. A háború után a nagykanizsai katonai főreáliskolába került tanárként. Itt tanított, mint tartalékos főhadnagy, próbaszolgálatos tanár. 1921-ben kinevezték IX. rangosztályú nevelőtanárra. Nyugdíjazásáig Pécsett és Sopronban is tanított. Rendkívül humánus beállítottságú, szociálisan érzékeny ember volt. Elhivatott volt, ami a pedagógiát illeti.

Gönczi Krisztina, 2016. április 29., 15:17-n

2016-04-29T15:17:36Z

Gönczi Krisztina, 2016. április 29., 15:15-n

2016-04-29T15:15:47Z

← Régebbi változat		A lap 2016. április 29., 15:15-kori változata
1. sor:		1. sor:
	A kiállításon gödöllői családok I. világháborús írásos emlékeit mutattuk be. Kiemelten hat katona sorsát követhetjük nyomon, akik sorozott vagy önkéntes katonaként vettek részt a nagy háborúban. Bemutatásra kerül '''[[lászlófalvi Eördög Tibor tartalékos őrmester]]''' (Pál Gábor anyai nagyapja), '''[[ Farkas Jenő főhadnagy, ütegparancsnok]]''' (Farkas Jenő édesapja), '''[[Rausz Sándor honvéd]]''' ([[Kovács Zoltán]] családi barátja), '''[[Polyák Pál őrvezető]]''' (Polyák Pál nagyapja), '''[[Bucsy Béla ~~vitéz~~ szakszolgálati ezredes]]''' (Dr. Bucsy László édesapja), '''[[vitéz Orosz János lovas testőr]] és [[Besse Aladár huszár]]''' (Besse Aladár nagyszülei) életútja, a családoknál őrzött írásos dokumentumok alapján. A feleség és a távol lévő férj, a szülő és gyermeke közötti levelezés hű képet ad a korszak frontvonalbeli, hadifogságban töltött, vagy a hátországbeli életéről.		A kiállításon gödöllői családok I. világháborús írásos emlékeit mutattuk be. Kiemelten hat katona sorsát követhetjük nyomon, akik sorozott vagy önkéntes katonaként vettek részt a nagy háborúban. Bemutatásra kerül '''[[lászlófalvi Eördög Tibor tartalékos őrmester]]''' (Pál Gábor anyai nagyapja), '''[[ Farkas Jenő főhadnagy, ütegparancsnok]]''' (Farkas Jenő édesapja), '''[[Rausz Sándor honvéd]]''' ([[Kovács Zoltán]] családi barátja), '''[[Polyák Pál őrvezető]]''' (Polyák Pál nagyapja), '''[[vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes]]''' (Dr. Bucsy László édesapja), '''[[vitéz Orosz János lovas testőr]] és [[Besse Aladár huszár]]''' (Besse Aladár nagyszülei) életútja, a családoknál őrzött írásos dokumentumok alapján. A feleség és a távol lévő férj, a szülő és gyermeke közötti levelezés hű képet ad a korszak frontvonalbeli, hadifogságban töltött, vagy a hátországbeli életéről.

← Régebbi változat		A lap 2016. április 29., 15:17-kori változata
5. sor:		5. sor:
	[[Fájl:cst_01.jpg\|thumb\|right\|400px\|]]		[[Fájl:cst_01.jpg\|thumb\|right\|400px\|]]

	'''[[Besse Aladár''' ~~huszár]]~~ 1879-ben született Gödöllőn. Iskoláit Budapesten végezte. Szobafestő és mázolónak tanult. Budapesten és Gödöllőn dolgozott, mint segéd. 1910-ben önállósította magát. Az Ipartestület és az Iparos Dalkör tagja, valamint a Tűzoltó Testület szakaszparancsnoka volt. 1922-ben nagyobb állami építkezés munkáit végezte. 1915-ben vonult be, és az olasz harctéren küzdött. Kétszer sebesült meg. 11 hónapig volt olasz fogságban, majd 1919-ben szerelt le. Vitéz Besse Aladár apai nagyapja volt.		'''[[Besse Aladár huszár]]''' 1879-ben született Gödöllőn. Iskoláit Budapesten végezte. Szobafestő és mázolónak tanult. Budapesten és Gödöllőn dolgozott, mint segéd. 1910-ben önállósította magát. Az Ipartestület és az Iparos Dalkör tagja, valamint a Tűzoltó Testület szakaszparancsnoka volt. 1922-ben nagyobb állami építkezés munkáit végezte. 1915-ben vonult be, és az olasz harctéren küzdött. Kétszer sebesült meg. 11 hónapig volt olasz fogságban, majd 1919-ben szerelt le. Vitéz Besse Aladár apai nagyapja volt.


21. sor:		21. sor:


	Vitéz Besse Aladár anyai nagyapja '''[[vitéz Orosz János~~'''~~ lovas testőr]], tiszthelyettes. 1888-ban született Martonoson. Tényleges katonai szolgálatra 1912. június 6-án vonult be a 8. hadezredhez. Az I. világháború alatt mind a három frontot megjárta. 1914. július 29-én a szerb frontra vitték, ahol részt vett a sabáci ütközetben. Utána az orosz frontra került. Ott a lembergi ütközetben harcba. 1914. szeptember 13-án 10 huszárral felderítő szolgálatra küldték, ahol 3 sebesültszállító kocsit mentett meg, amiért őrmesterré léptették elő. 1916 végén a román harctérre vitték. Ott 1917. június 4-én a Kukul-hegy elfoglalásánál megsebesült. Felgyógyulása után Marosvásárhelyre vezényelték kiképző altisztnek, majd Bruck-Királyhidán géppuska szakaszparancsnoki iskolát végzett. 1917-ben az olasz frontra került, ahol az összeomlásig harcolt. 1918. november 3-án olasz hadifogságba esett, ahonnan 1919. november elején tért haza. 1923-ban avatták vitézzé.		Vitéz Besse Aladár anyai nagyapja '''[[vitéz Orosz János lovas testőr]]''', tiszthelyettes. 1888-ban született Martonoson. Tényleges katonai szolgálatra 1912. június 6-án vonult be a 8. hadezredhez. Az I. világháború alatt mind a három frontot megjárta. 1914. július 29-én a szerb frontra vitték, ahol részt vett a sabáci ütközetben. Utána az orosz frontra került. Ott a lembergi ütközetben harcba. 1914. szeptember 13-án 10 huszárral felderítő szolgálatra küldték, ahol 3 sebesültszállító kocsit mentett meg, amiért őrmesterré léptették elő. 1916 végén a román harctérre vitték. Ott 1917. június 4-én a Kukul-hegy elfoglalásánál megsebesült. Felgyógyulása után Marosvásárhelyre vezényelték kiképző altisztnek, majd Bruck-Királyhidán géppuska szakaszparancsnoki iskolát végzett. 1917-ben az olasz frontra került, ahol az összeomlásig harcolt. 1918. november 3-án olasz hadifogságba esett, ahonnan 1919. november elején tért haza. 1923-ban avatták vitézzé.


38. sor:		38. sor:
	== vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes ==		== vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes ==
	[[Fájl:cst_2.jpg\|thumb\|right\|400px\|]]		[[Fájl:cst_2.jpg\|thumb\|right\|400px\|]]
	[['''vitéz Bucsy Béla~~'''~~ szakszolgálati ezredes]] 1892. október 7-én született Székelyudvarhelyen. Édesapja állami kishivatalnok. Szülei halála után bátyja, Bucsy István vette gyámsága alá. Zalaegerszegen végezte a gimnáziumot. 1910-1914 között a Budapesti Tudomány Egyetem bölcsész hallgatója volt, matematika-fizika szakos diplomát szerzett. 1914-ben vonult be katonának Triesztbe a hegyivadászokhoz. 1916 októberéig a fronton harcolt, közben tiszti képzést is kapott. Októberben orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogságban újságot szerkesztett társaival, Szittyák néven. A lapot kézzel írták és díszítették. Mindenki, aki olvasta az újságot, aláírta.		[['''vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes]]''' 1892. október 7-én született Székelyudvarhelyen. Édesapja állami kishivatalnok. Szülei halála után bátyja, Bucsy István vette gyámsága alá. Zalaegerszegen végezte a gimnáziumot. 1910-1914 között a Budapesti Tudomány Egyetem bölcsész hallgatója volt, matematika-fizika szakos diplomát szerzett. 1914-ben vonult be katonának Triesztbe a hegyivadászokhoz. 1916 októberéig a fronton harcolt, közben tiszti képzést is kapott. Októberben orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogságban újságot szerkesztett társaival, Szittyák néven. A lapot kézzel írták és díszítették. Mindenki, aki olvasta az újságot, aláírta.

	1916-ban kinevezték tartalékoshadnaggyá, majd 1918-ban tartalékos főhadnaggyá. A háború után a nagykanizsai katonai főreáliskolába került tanárként. Itt tanított, mint tartalékos főhadnagy, próbaszolgálatos tanár. 1921-ben kinevezték IX. rangosztályú nevelőtanárra. Nyugdíjazásáig Pécsett és Sopronban is tanított. Rendkívül humánus beállítottságú, szociálisan érzékeny ember volt. Elhivatott volt, ami a pedagógiát illeti.		1916-ban kinevezték tartalékoshadnaggyá, majd 1918-ban tartalékos főhadnaggyá. A háború után a nagykanizsai katonai főreáliskolába került tanárként. Itt tanított, mint tartalékos főhadnagy, próbaszolgálatos tanár. 1921-ben kinevezték IX. rangosztályú nevelőtanárra. Nyugdíjazásáig Pécsett és Sopronban is tanított. Rendkívül humánus beállítottságú, szociálisan érzékeny ember volt. Elhivatott volt, ami a pedagógiát illeti.
57. sor:		57. sor:
	== lászlófalvi Eördög Tibor tartalékos őrmester ==		== lászlófalvi Eördög Tibor tartalékos őrmester ==
	[[Fájl:cst_3.jpg\|thumb\|right\|400px\|]]		[[Fájl:cst_3.jpg\|thumb\|right\|400px\|]]
	Pál Gábor - régi gödöllői lakos - nagyapja, [['''lászlófalvi Eördögh Tibor~~'''~~ tartalékos őrmester]], harctéri emlékeit osztotta meg velünk. Eördögh Tibor hosszú évtizedeken keresztül élt Gödöllőn. Kókán született, apja nyomdokaiba lépve tisztviselő lett. Turára költözött, ahol segédjegyző lett, majd onnan Orgoványra, ahol már főjegyzőként dolgozott. 1933-ban költöztek Gödöllőre családjával. Nyugdíjazása után tovább dolgozott a Községházán. Városunkban hunyt el 66 éves korában.		Pál Gábor - régi gödöllői lakos - nagyapja, [['''lászlófalvi Eördögh Tibor tartalékos őrmester]]''' , harctéri emlékeit osztotta meg velünk. Eördögh Tibor hosszú évtizedeken keresztül élt Gödöllőn. Kókán született, apja nyomdokaiba lépve tisztviselő lett. Turára költözött, ahol segédjegyző lett, majd onnan Orgoványra, ahol már főjegyzőként dolgozott. 1933-ban költöztek Gödöllőre családjával. Nyugdíjazása után tovább dolgozott a Községházán. Városunkban hunyt el 66 éves korában.

	Az I. világháborúban felmentése volt a sorkatonai szolgálat alól, mert hivatalnokként dolgozott, azonban önként hadba vonult. A szolnoki 68. gyalogezredhez csatlakozott. Kikerült az orosz frontra, ahonnan 7 hónap után került haza, mikor megsebesült. A háború után 1921-ben Orgoványon 60 önkéntes bevonásával részt vett a Lajtabánsági harcokban, amely az Őrvidék elcsatolása miatt alakult ki. A harcok Prónay Pál vezetésével folytak. Eördögh Tibort Prónay emlékéremmel tüntették ki, az elismerő oklevélen Héjjas Iván aláírásával. A Prónay emlékérmet tartják a legszebb emlékéremnek.		Az I. világháborúban felmentése volt a sorkatonai szolgálat alól, mert hivatalnokként dolgozott, azonban önként hadba vonult. A szolnoki 68. gyalogezredhez csatlakozott. Kikerült az orosz frontra, ahonnan 7 hónap után került haza, mikor megsebesült. A háború után 1921-ben Orgoványon 60 önkéntes bevonásával részt vett a Lajtabánsági harcokban, amely az Őrvidék elcsatolása miatt alakult ki. A harcok Prónay Pál vezetésével folytak. Eördögh Tibort Prónay emlékéremmel tüntették ki, az elismerő oklevélen Héjjas Iván aláírásával. A Prónay emlékérmet tartják a legszebb emlékéremnek.
95. sor:		95. sor:
	== Polyák Pál őrvezető ==		== Polyák Pál őrvezető ==
	[[Fájl:cst_5.jpg\|thumb\|right\|400px\|]]		[[Fájl:cst_5.jpg\|thumb\|right\|400px\|]]
	[['''Polyák Pál''' ~~őrvezető]]~~, városunk polgárának Polyák Pálnak volt nagyapja. A háborús emlékeket a nagymama által őrzött levelekből ismeri a család. Az I. világháborúban orosz frontra vezényelték a nagyapát, ahol hadifogságba esett. Hat évet töltött orosz hadifogolyként, ahonnan németül írt tábori levelezőlapokat küldött haza a családnak. A fronton töltött napokról a magyarul írt levelek tanúskodnak. A nagymama Hévízgyörkön volt bábaasszony. Mivel a katona férjek hosszú távolléte megviselte a családokat, az asszonyok mindent elkövettek azért, hogy a háború után újra együtt legyen anya, apa és gyerek. A kiállított gyönyörű anya-fiú fényképet egy volt hadifogoly társával küldte a férjének az itthon maradt asszony.		[['''Polyák Pál őrvezető]]''', városunk polgárának Polyák Pálnak volt nagyapja. A háborús emlékeket a nagymama által őrzött levelekből ismeri a család. Az I. világháborúban orosz frontra vezényelték a nagyapát, ahol hadifogságba esett. Hat évet töltött orosz hadifogolyként, ahonnan németül írt tábori levelezőlapokat küldött haza a családnak. A fronton töltött napokról a magyarul írt levelek tanúskodnak. A nagymama Hévízgyörkön volt bábaasszony. Mivel a katona férjek hosszú távolléte megviselte a családokat, az asszonyok mindent elkövettek azért, hogy a háború után újra együtt legyen anya, apa és gyerek. A kiállított gyönyörű anya-fiú fényképet egy volt hadifogoly társával küldte a férjének az itthon maradt asszony.


117. sor:		117. sor:
	== Rausz Sándor honvéd ==		== Rausz Sándor honvéd ==
	[[Fájl:cst_6.jpg\|thumb\|right\|400px\|]]		[[Fájl:cst_6.jpg\|thumb\|right\|400px\|]]
	[['''Rausz Sándor''' ~~honvéd]]~~ Kovács Zoltán családi barátja volt. 1892-ben született Aszódon. A Magyar Királyi I. Honvéd gyalogezred 2. századában szolgált 1913-14 között. A háborús katonai szolgálatát 1914. augusztus 8-án kezdte meg az I. Honvéd gyalogezrednél. Budapesten vonult be, 1922-ben szerelt le. 1917. augusztus 29-én Galíciában Rohatinnál harcolt. 1914. szeptember 6-án Galíciában az orosz harctéren megsebesült.		[['''Rausz Sándor honvéd]]''' Kovács Zoltán családi barátja volt. 1892-ben született Aszódon. A Magyar Királyi I. Honvéd gyalogezred 2. századában szolgált 1913-14 között. A háborús katonai szolgálatát 1914. augusztus 8-án kezdte meg az I. Honvéd gyalogezrednél. Budapesten vonult be, 1922-ben szerelt le. 1917. augusztus 29-én Galíciában Rohatinnál harcolt. 1914. szeptember 6-án Galíciában az orosz harctéren megsebesült.

	1914. októberében a Magyar Királyi 23. Honvéd gyalogezred kötelékében Nagy Bereznánál, majd a Mezőlaborci szorosban harcolt. 1915. április 6-án Reviczki telepen orosz hadifogságba esett, ahol 6 évet és 8 hónapot töltött. 1921. december elején hadifogoly szállítmánnyal érkezett Csótra, a leszerelő táborba.		1914. októberében a Magyar Királyi 23. Honvéd gyalogezred kötelékében Nagy Bereznánál, majd a Mezőlaborci szorosban harcolt. 1915. április 6-án Reviczki telepen orosz hadifogságba esett, ahol 6 évet és 8 hónapot töltött. 1921. december elején hadifogoly szállítmánnyal érkezett Csótra, a leszerelő táborba.