Blaha Lujza - Laptörténet

Gönczi Krisztina, 2025. május 26., 07:46-n

2025-05-26T07:46:21Z

← Régebbi változat		A lap 2025. május 26., 07:46-kori változata
125. sor:		125. sor:
	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]
	[[Kategória:Színészek]]		[[Kategória:Színészek]]
			[[Kategória:Tematikus évek]]
	[[Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn]]		[[Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn]]

Gönczi Krisztina, 2017. június 13., 07:16-n

2017-06-13T07:16:59Z

← Régebbi változat		A lap 2017. június 13., 07:16-kori változata
1. sor:		1. sor:
	'''Blaha Lujza''' (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, Erzsébetváros, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Blaha Lujzának fontos szerepe volt a Bach-korszakban elnémetesített főváros magyarrá tételében. Még a német ajkú közönség is inkább az ő játékát nézte, mint a német színházak előadásait.		'''Blaha Lujza''' (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, Erzsébetváros, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Blaha Lujzának fontos szerepe volt a Bach-korszakban elnémetesített főváros magyarrá tételében. Még a német ajkú közönség is inkább az ő játékát nézte, mint a német színházak előadásait.
	[[Fájl:~~blaha_~~.jpg\|thumb\|right\|250px\|Blaha Lujza]]		[[Fájl:blaha.jpg\|thumb\|right\|250px\|Blaha Lujza]]

Gönczi Krisztina, 2017. június 13., 07:15-n

2017-06-13T07:15:55Z

← Régebbi változat		A lap 2017. június 13., 07:15-kori változata
1. sor:		1. sor:
	'''Blaha Lujza''' (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, Erzsébetváros, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Blaha Lujzának fontos szerepe volt a Bach-korszakban elnémetesített főváros magyarrá tételében. Még a német ajkú közönség is inkább az ő játékát nézte, mint a német színházak előadásait.		'''Blaha Lujza''' (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, Erzsébetváros, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Blaha Lujzának fontos szerepe volt a Bach-korszakban elnémetesített főváros magyarrá tételében. Még a német ajkú közönség is inkább az ő játékát nézte, mint a német színházak előadásait.
	[[Fájl:~~blaha~~.jpg\|thumb\|right\|250px\|Blaha Lujza]]		[[Fájl:blaha_.jpg\|thumb\|right\|250px\|Blaha Lujza]]

Gönczi Krisztina, 2015. október 8., 12:03-n

2015-10-08T12:03:16Z

← Régebbi változat		A lap 2015. október 8., 12:03-kori változata
125. sor:		125. sor:
	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]
	[[Kategória:Színészek]]		[[Kategória:Színészek]]
	[[Kategória:Híres Hölgyek Gödöllőn]]		[[Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn]]

Gönczi Krisztina, 2014. augusztus 29., 12:35-n

2014-08-29T12:35:52Z

← Régebbi változat		A lap 2014. augusztus 29., 12:35-kori változata
3. sor:		3. sor:


	==Családja==		== Családja ==

	Édesapja, Reindl Sándor huszártiszt volt a császári és királyi hadseregben. Vándorszínésznek állt, majd felvette a Várai nevet. 1856-ban a kolera sújtotta Kassán játszott, előadás közben vesztette életét. Édesanyja, Dé Ponty Alojzia ezután újból férjhez ment: 1857-ben kötött házasságot Kölesi Antal színpadi festővel.		Édesapja, Reindl Sándor huszártiszt volt a császári és királyi hadseregben. Vándorszínésznek állt, majd felvette a Várai nevet. 1856-ban a kolera sújtotta Kassán játszott, előadás közben vesztette életét. Édesanyja, Dé Ponty Alojzia ezután újból férjhez ment: 1857-ben kötött házasságot Kölesi Antal színpadi festővel.
12. sor:		12. sor:


	==Élete==		== Élete ==
	[[Fájl:blaha2.jpg\|thumb\|right\|300px\|''A Nagymama'', Blaha Lujza Csiky Gergely megzenésített színművének szerepében]]		[[Fájl:blaha2.jpg\|thumb\|right\|300px\|''A Nagymama'', Blaha Lujza Csiky Gergely megzenésített színművének szerepében]]
	Szülei vándor színházi társulattal járták az országot, mikoris Losoncról tartottak Rimaszombat felé, s várandós édesanyja Rimaszombat első lakóházában, Marczel József csizmadia-mester házában, hozta világra leányát, Reindl Ludovikát. Gyermekkorában vidéki társulatokban ismerkedett a színészmesterséggel. Először 1856. április 22-én, hat évesen lépett színpadra az esztergomi Fürdő Szállóban. Játszott Szabadkán és Debrecenben is, de főként a fővárosi színházakban szerepelt.		Szülei vándor színházi társulattal járták az országot, mikoris Losoncról tartottak Rimaszombat felé, s várandós édesanyja Rimaszombat első lakóházában, Marczel József csizmadia-mester házában, hozta világra leányát, Reindl Ludovikát. Gyermekkorában vidéki társulatokban ismerkedett a színészmesterséggel. Először 1856. április 22-én, hat évesen lépett színpadra az esztergomi Fürdő Szállóban. Játszott Szabadkán és Debrecenben is, de főként a fővárosi színházakban szerepelt.
31. sor:		31. sor:


	==Művészete==		== Művészete ==

	Blaha Lujza a népszínmű műfajában mozgott a legotthonosabban. A színpadon megszülető falusi lány alakjának megteremtéséhez értett a legjobban. A népszínmű a XIX. század második felének igénytelen drámai műfaja volt, melyet melodramatikus mese, szüntelen falusi idill, betyárromantika sablonos, egysíkú figurák, állandó nótázás jellemzett. Tulajdonképpen énekes-táncos falusi operett volt ez a műfaj, humoros mellékalakokkal. Erzsébet királyné és Ferenc József is kedvelte ezt a műfajt, magyar specialitást láttak benne, és mindketten tisztelői voltak Blaha Lujza művészetének. „A királynő kedvét leli a magyar népszínműben – írta a Fővárosi Lapok 1868-ban –, melyet sok delnő és uraság hibás felfogásból indulva ki, le szokott nézni.”		Blaha Lujza a népszínmű műfajában mozgott a legotthonosabban. A színpadon megszülető falusi lány alakjának megteremtéséhez értett a legjobban. A népszínmű a XIX. század második felének igénytelen drámai műfaja volt, melyet melodramatikus mese, szüntelen falusi idill, betyárromantika sablonos, egysíkú figurák, állandó nótázás jellemzett. Tulajdonképpen énekes-táncos falusi operett volt ez a műfaj, humoros mellékalakokkal. Erzsébet királyné és Ferenc József is kedvelte ezt a műfajt, magyar specialitást láttak benne, és mindketten tisztelői voltak Blaha Lujza művészetének. „A királynő kedvét leli a magyar népszínműben – írta a Fővárosi Lapok 1868-ban –, melyet sok delnő és uraság hibás felfogásból indulva ki, le szokott nézni.”
39. sor:		39. sor:

	[[Fájl:blaha4.jpg\|thumb\|right\|300px\|Blaha Lujza szerepek]]		[[Fájl:blaha4.jpg\|thumb\|right\|300px\|Blaha Lujza szerepek]]
	==Szerepei==		== Szerepei ==

	===Filmszerepei===		=== Filmszerepei ===

	*A táncz – Pekár Gyula ismeretterjesztő filmsorozatának egy darabjában játszik (1901)		*A táncz – Pekár Gyula ismeretterjesztő filmsorozatának egy darabjában játszik (1901)
47. sor:		47. sor:


	===Színházi szerepei (Válogatás)===		=== Színházi szerepei (Válogatás) ===

	*Féltve őrzött kislány – gyermekcímszereplő – Győri Színház (1863-65)		*Féltve őrzött kislány – gyermekcímszereplő – Győri Színház (1863-65)
62. sor:		62. sor:


	==Blaha Lujza gödöllői háza==		== Blaha Lujza gödöllői háza ==
	[[Fájl:blaha3.jpg\|thumb\|left\|300px\|Blaha Lujza és Kiss Mihály a Piros bugyelláris című népszínműben]]		[[Fájl:blaha3.jpg\|thumb\|left\|300px\|Blaha Lujza és Kiss Mihály a Piros bugyelláris című népszínműben]]
	~~Gödöllőn~~ utcát neveztek el róla elég sajátos módon Blaháné út néven, noha általában nem asszonynévként használta ezt a nevet, hanem Blaha Lujza néven vált ismert színésznővé.		[[Gödöllő]]n utcát neveztek el róla elég sajátos módon Blaháné út néven, noha általában nem asszonynévként használta ezt a nevet, hanem Blaha Lujza néven vált ismert színésznővé.

	Blaha Lujzának háza, telke volt Gödöllőn a róla elnevezett úton. Ma a Blaháné út 132-138. számú telek az, ami valaha a színésznő tulajdonában volt. Eredetileg nagyobb volt, egészen a Lázár Vilmos útig kihúzódott a telek. A színésznő harmadik – Splényi Ödön báróval kötött – házasságának évében vásárolták a gödöllői nyaralót 1881-ben. A gödöllői nyári lakot népies bútorokkal rendezték be.		Blaha Lujzának háza, telke volt Gödöllőn a róla elnevezett úton. Ma a Blaháné út 132-138. számú telek az, ami valaha a színésznő tulajdonában volt. Eredetileg nagyobb volt, egészen a Lázár Vilmos útig kihúzódott a telek. A színésznő harmadik – Splényi Ödön báróval kötött – házasságának évében vásárolták a gödöllői nyaralót 1881-ben. A gödöllői nyári lakot népies bútorokkal rendezték be.

	A fáma szerint Erzsébet királyné is meglátogatta egyik sétája alkalmával Blaha Lujza gödöllői nyaralóját. A történetet Kéry Gyula Blaha Lujza élete című 1896-ban megjelent könyve írja le: „Évekkel ezelőtt egy szerény kis nyári lakban lakott Blaháné a regényes gödöllői hegyek alatt, ahová pár heti pihenésre szokott visszavonulni, amikor a népszínházban az előadások szünetelnek. A nyári lakban az egyik szobát a '''Piros bugyelláris'''-beli szoba mintájára bútorozta be parasztos asztalokkal, tulipános ládákkal, mázas edényekkel teleaggatott fogassal. A mellette levő másik szoba falait valóságos szalagerdő födte, amelyből a feliratok aranyos betűi kandikáltak ki, mint a lombokon keresztülszűrődő napsugarak.” Egy alkalommal amikor a művésznő éppen Pesten tartózkodott, és a személyzet nagytakarítást végzett a nyári lakban, arra sétált Erzsébet királyné, és megcsodálta a színpadias berendezést a sokszínű szalagerdővel együtt.		A fáma szerint [[Erzsébet királyné]] is meglátogatta egyik sétája alkalmával Blaha Lujza gödöllői nyaralóját. A történetet Kéry Gyula Blaha Lujza élete című 1896-ban megjelent könyve írja le: „Évekkel ezelőtt egy szerény kis nyári lakban lakott Blaháné a regényes gödöllői hegyek alatt, ahová pár heti pihenésre szokott visszavonulni, amikor a népszínházban az előadások szünetelnek. A nyári lakban az egyik szobát a '''Piros bugyelláris'''-beli szoba mintájára bútorozta be parasztos asztalokkal, tulipános ládákkal, mázas edényekkel teleaggatott fogassal. A mellette levő másik szoba falait valóságos szalagerdő födte, amelyből a feliratok aranyos betűi kandikáltak ki, mint a lombokon keresztülszűrődő napsugarak.” Egy alkalommal amikor a művésznő éppen Pesten tartózkodott, és a személyzet nagytakarítást végzett a nyári lakban, arra sétált [[Erzsébet királyné]], és megcsodálta a színpadias berendezést a sokszínű szalagerdővel együtt.

	Nagymihály Sándor A Nemzet Csalogánya című Blaha Lujza-életregényében is említi a "Piros bugyelláris" szobát. Így ír róla: "Búboskemence terpeszkedett az egyik sarokban, mennyezetig ér az ágy, faragott az asztalláb, tulipános festésűek a székek, mezei virágokkal díszített Mária-kép fölött örökmécses ég, a falakon magyaros cserépedények díszelegtek, az álló ruhafogason Török bíróné ruhái és babérkoszorúk és szalagok százai, mind-mind a "Piros bugyelláris" csodálatos sikerét bizonyítva."		Nagymihály Sándor A Nemzet Csalogánya című Blaha Lujza-életregényében is említi a "Piros bugyelláris" szobát. Így ír róla: "Búboskemence terpeszkedett az egyik sarokban, mennyezetig ér az ágy, faragott az asztalláb, tulipános festésűek a székek, mezei virágokkal díszített Mária-kép fölött örökmécses ég, a falakon magyaros cserépedények díszelegtek, az álló ruhafogason Török bíróné ruhái és babérkoszorúk és szalagok százai, mind-mind a "Piros bugyelláris" csodálatos sikerét bizonyítva."
74. sor:		74. sor:
	Jó tíz évvel később, 1893-ban eladták a gödöllői házat, és részben annak az árából Balatonfüreden építettek villát. A Blaha Lujza-villa később gyakran látja vendégül Kaffka Margitot is az 1910-es években.		Jó tíz évvel később, 1893-ban eladták a gödöllői házat, és részben annak az árából Balatonfüreden építettek villát. A Blaha Lujza-villa később gyakran látja vendégül Kaffka Margitot is az 1910-es években.

	Blaha Lujza gödöllői házát egy szőnyegbombázás találta el és semmisítette meg 1944-ben – Máthé Attila, a blahai szájhagyományt őrző helytörténész szerint. A ház nélküli telket Kampis Antal (1903-1982) művészettörténész vásárolta meg 1965-ben, de ez a Blaha Lujza vagyonösszeségét képező ingatlanoknak csak egy része volt. Két évvel később Kampis egy 125 négyzetméter alapterületű, két szoba összkomfortos üdülőházat épített föl a telekre. A házat és a telket nagy értékű műgyűjteményével együtt 1978-ban Kampis Gödöllő városának ajándékozta egy cserelakás és egy életjáradéki szerződés ellenében. Ma a Montágh Imre Iskola Gyakorló Parkja és a Blaha Nyári Napközi Tábor működik a telken.		Blaha Lujza gödöllői házát egy szőnyegbombázás találta el és semmisítette meg 1944-ben – Máthé Attila, a blahai szájhagyományt őrző helytörténész szerint. A ház nélküli telket Kampis Antal (1903-1982) művészettörténész vásárolta meg 1965-ben, de ez a Blaha Lujza vagyonösszeségét képező ingatlanoknak csak egy része volt. Két évvel később Kampis egy 125 négyzetméter alapterületű, két szoba összkomfortos üdülőházat épített föl a telekre. A házat és a telket nagy értékű műgyűjteményével együtt 1978-ban Kampis [[Gödöllő]] városának ajándékozta egy cserelakás és egy életjáradéki szerződés ellenében. Ma a Montágh Imre Iskola Gyakorló Parkja és a Blaha Nyári Napközi Tábor működik a telken.


	==Blaha Lujza legyezője==		==Blaha Lujza legyezője==
	[[Fájl:blaha5.png\|thumb\|left\|240px\|Blaha Lujza legyezője]]		[[Fájl:blaha5.png\|thumb\|left\|240px\|Blaha Lujza legyezője]]
	A Kampis-hagyatékkal került be a Gödöllői Városi Múzeum gyűjteményébe a színésznő legyezője, mely az állandó helytörténeti kiállításban látható. A legyező szelvényein 23 ceruzás aláírás található: Molnár Viktor, Franz Bayros, Fadrusz János, Massenet, Goldmark Károly,Saint-Saens, Erkel Ferenc, Jókai Mór, G. Puccini, Ch. Gounod,Apponyi Albert, Szilágyi Dezső, Wekerle Sándor, Székely Bertalan, Kiss József, Zichy Mihály, Joseph Kainz, Gárdonyi Géza, Ágai Adolf, Gromon Dezső, Hugonnay Vilma, Baross Dezső és Eleonora Duse kézjegye. A legyező a Városi Múzeum egyik legértékesebb tárgya.		A Kampis-hagyatékkal került be a [[Gödöllői Városi Múzeum]] gyűjteményébe a színésznő legyezője, mely az állandó helytörténeti kiállításban látható. A legyező szelvényein 23 ceruzás aláírás található: Molnár Viktor, Franz Bayros, Fadrusz János, Massenet, Goldmark Károly,Saint-Saens, Erkel Ferenc, Jókai Mór, G. Puccini, Ch. Gounod,Apponyi Albert, Szilágyi Dezső, Wekerle Sándor, Székely Bertalan, Kiss József, Zichy Mihály, Joseph Kainz, Gárdonyi Géza, Ágai Adolf, Gromon Dezső, Hugonnay Vilma, Baross Dezső és Eleonora Duse kézjegye. A legyező a Városi Múzeum egyik legértékesebb tárgya.

	Vályi Nagy Dezső (1906-1981) és Sztelek Dénes (1893- 1959) festőművész megörökítette Blaha Lujza gödöllői kertjét, ezen kívül egy sokszorosított grafikája is van a múzeumnak a színésznőről. Továbbá két Blaha Lujzát ábrázoló olajnyomattal is rendelkezik a Gödöllői Városi Múzeum: Margitay Tihamér (1859-1922), az anekdotázó, Bastien-Lepage stílusában szalonéletképeket festő művész alkotásai sakkozás és betegség közben ábrázolják a művésznőt, mindkét képen szerepel egy fiatal nő is, aki feltehetően Soldos Sári.		Vályi Nagy Dezső (1906-1981) és Sztelek Dénes (1893- 1959) festőművész megörökítette Blaha Lujza gödöllői kertjét, ezen kívül egy sokszorosított grafikája is van a múzeumnak a színésznőről. Továbbá két Blaha Lujzát ábrázoló olajnyomattal is rendelkezik a [[Gödöllői Városi Múzeum]]: Margitay Tihamér (1859-1922), az anekdotázó, Bastien-Lepage stílusában szalonéletképeket festő művész alkotásai sakkozás és betegség közben ábrázolják a művésznőt, mindkét képen szerepel egy fiatal nő is, aki feltehetően Soldos Sári.


91. sor:		91. sor:
	A Balatoni Szövetség 1926-ban plakettel díszített emlékpadot állíttatott neki a sétányon. Balatonfüredi villáján, ahol 1893 után szívesen töltötte idejét, tábla őrzi emlékét.		A Balatoni Szövetség 1926-ban plakettel díszített emlékpadot állíttatott neki a sétányon. Balatonfüredi villáján, ahol 1893 után szívesen töltötte idejét, tábla őrzi emlékét.

	A színésznő nevét egy egész városrész és egy már bezárt strandfürdő őrzi ~~Gödöllőn~~.		A színésznő nevét egy egész városrész és egy már bezárt strandfürdő őrzi [[Gödöllő]]n.

Gönczi Krisztina Éva*, 2013. február 1., 13:37-n

2013-02-01T13:37:20Z

← Régebbi változat		A lap 2013. február 1., 13:37-kori változata
109. sor:		109. sor:
	*[http://www.kupefolyoirat.hu/index.php/on-line-kult/1446-szineszmuzeum-blaha-lujza Színészmúzeum]		*[http://www.kupefolyoirat.hu/index.php/on-line-kult/1446-szineszmuzeum-blaha-lujza Színészmúzeum]
	*[http://www.ujsag.sote.hu/200107/0701.htm www.ujsag.sote.hu]		*[http://www.ujsag.sote.hu/200107/0701.htm www.ujsag.sote.hu]
	*[http://www.szolgalat.com/gszolga090617.pdf Gödöllői Szolgálat 2009. június 17. XVIII. évf. 23. szám]		*[http://www.szolgalat.com/gszolga090617.pdf Gödöllői Szolgálat 2009. június 17. XVIII. évf. 23. szám (írta: G. Merva Mária)]
	*Gödöllői Szolgálat 2000. augusztus 31. IX. évf. 30. szám		*Gödöllői Szolgálat 2000. augusztus 31. IX. évf. 30. szám
	*[http://www.hedvig.hu/cikk/20091012/blaha-lujza www.hedvig.hu]		*[http://www.hedvig.hu/cikk/20091012/blaha-lujza www.hedvig.hu]

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. szeptember 13., 09:23-n

2012-09-13T09:23:31Z

← Régebbi változat		A lap 2012. szeptember 13., 09:23-kori változata
109. sor:		109. sor:
	*[http://www.kupefolyoirat.hu/index.php/on-line-kult/1446-szineszmuzeum-blaha-lujza Színészmúzeum]		*[http://www.kupefolyoirat.hu/index.php/on-line-kult/1446-szineszmuzeum-blaha-lujza Színészmúzeum]
	*[http://www.ujsag.sote.hu/200107/0701.htm www.ujsag.sote.hu]		*[http://www.ujsag.sote.hu/200107/0701.htm www.ujsag.sote.hu]
	*[http://www.szolgalat.com/gszolga090617.pdf Gödöllői Szolgálat 2009. június 17. - XVIII. évf. - 23. szám]		*[http://www.szolgalat.com/gszolga090617.pdf Gödöllői Szolgálat 2009. június 17. XVIII. évf. 23. szám]
	*Gödöllői Szolgálat 2000. augusztus 31. - IX. évf. - 30. szám		*Gödöllői Szolgálat 2000. augusztus 31. IX. évf. 30. szám
	*[http://www.hedvig.hu/cikk/20091012/blaha-lujza www.hedvig.hu]		*[http://www.hedvig.hu/cikk/20091012/blaha-lujza www.hedvig.hu]
	*[http://pszeudo.hu/view.php?cid=85_blaha_lujza_a_nemzet_csaloganya www.pszeudo.hu]		*[http://pszeudo.hu/view.php?cid=85_blaha_lujza_a_nemzet_csaloganya www.pszeudo.hu]

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. szeptember 13., 09:19-n

2012-09-13T09:19:20Z

← Régebbi változat		A lap 2012. szeptember 13., 09:19-kori változata
110. sor:		110. sor:
	*[http://www.ujsag.sote.hu/200107/0701.htm www.ujsag.sote.hu]		*[http://www.ujsag.sote.hu/200107/0701.htm www.ujsag.sote.hu]
	*[http://www.szolgalat.com/gszolga090617.pdf Gödöllői Szolgálat 2009. június 17. - XVIII. évf. - 23. szám]		*[http://www.szolgalat.com/gszolga090617.pdf Gödöllői Szolgálat 2009. június 17. - XVIII. évf. - 23. szám]
	*~~[http://www.szolgalat.com/gszolga000831.pdf~~ Gödöllői Szolgálat 2000. augusztus 31. - IX. évf. - 30. szám]		*Gödöllői Szolgálat 2000. augusztus 31. - IX. évf. - 30. szám
	*[http://www.hedvig.hu/cikk/20091012/blaha-lujza www.hedvig.hu]		*[http://www.hedvig.hu/cikk/20091012/blaha-lujza www.hedvig.hu]
	*[http://pszeudo.hu/view.php?cid=85_blaha_lujza_a_nemzet_csaloganya www.pszeudo.hu]		*[http://pszeudo.hu/view.php?cid=85_blaha_lujza_a_nemzet_csaloganya www.pszeudo.hu]

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. szeptember 13., 09:18-n

2012-09-13T09:18:21Z

← Régebbi változat		A lap 2012. szeptember 13., 09:18-kori változata
109. sor:		109. sor:
	*[http://www.kupefolyoirat.hu/index.php/on-line-kult/1446-szineszmuzeum-blaha-lujza Színészmúzeum]		*[http://www.kupefolyoirat.hu/index.php/on-line-kult/1446-szineszmuzeum-blaha-lujza Színészmúzeum]
	*[http://www.ujsag.sote.hu/200107/0701.htm www.ujsag.sote.hu]		*[http://www.ujsag.sote.hu/200107/0701.htm www.ujsag.sote.hu]
	*[http://www.szolgalat.com/gszolga090617.pdf Gödöllői Szolgálat 2009. június 17. XVIII. évf. 23. szám ~~8. oldal~~]		*[http://www.szolgalat.com/gszolga090617.pdf Gödöllői Szolgálat 2009. június 17. - XVIII. évf. - 23. szám]
	*Gödöllői Szolgálat 2000. augusztus 31. IX. évf. 30. szám ~~13. oldal~~		*[http://www.szolgalat.com/gszolga000831.pdf Gödöllői Szolgálat 2000. augusztus 31. - IX. évf. - 30. szám]
	*[http://www.hedvig.hu/cikk/20091012/blaha-lujza www.hedvig.hu]		*[http://www.hedvig.hu/cikk/20091012/blaha-lujza www.hedvig.hu]
	*[http://pszeudo.hu/view.php?cid=85_blaha_lujza_a_nemzet_csaloganya www.pszeudo.hu]		*[http://pszeudo.hu/view.php?cid=85_blaha_lujza_a_nemzet_csaloganya www.pszeudo.hu]

Gönczi Krisztina Éva*, 2012. augusztus 28., 07:55-n

2012-08-28T07:55:57Z

← Régebbi változat		A lap 2012. augusztus 28., 07:55-kori változata
68. sor:		68. sor:
	Blaha Lujzának háza, telke volt Gödöllőn a róla elnevezett úton. Ma a Blaháné út 132-138. számú telek az, ami valaha a színésznő tulajdonában volt. Eredetileg nagyobb volt, egészen a Lázár Vilmos útig kihúzódott a telek. A színésznő harmadik – Splényi Ödön báróval kötött – házasságának évében vásárolták a gödöllői nyaralót 1881-ben. A gödöllői nyári lakot népies bútorokkal rendezték be.		Blaha Lujzának háza, telke volt Gödöllőn a róla elnevezett úton. Ma a Blaháné út 132-138. számú telek az, ami valaha a színésznő tulajdonában volt. Eredetileg nagyobb volt, egészen a Lázár Vilmos útig kihúzódott a telek. A színésznő harmadik – Splényi Ödön báróval kötött – házasságának évében vásárolták a gödöllői nyaralót 1881-ben. A gödöllői nyári lakot népies bútorokkal rendezték be.

	A fáma szerint Erzsébet királyné is meglátogatta egyik sétája alkalmával Blaha Lujza gödöllői nyaralóját. A történetet Kéry Gyula Blaha Lujza élete című 1896-ban megjelent könyve írja le: „Évekkel ezelőtt egy szerény kis nyári lakban lakott Blaháné a regényes gödöllői hegyek alatt, ahová pár heti pihenésre szokott visszavonulni, amikor a népszínházban az előadások szünetelnek. A nyári lakban az egyik szobát a <'''Piros bugyelláris'''>-beli szoba mintájára bútorozta be parasztos asztalokkal, tulipános ládákkal, mázas edényekkel teleaggatott fogassal. A mellette levő másik szoba falait valóságos szalagerdő födte, amelyből a feliratok aranyos betűi kandikáltak ki, mint a lombokon keresztülszűrődő napsugarak.” Egy alkalommal amikor a művésznő éppen Pesten tartózkodott, és a személyzet nagytakarítást végzett a nyári lakban, arra sétált Erzsébet királyné, és megcsodálta a színpadias berendezést a sokszínű szalagerdővel együtt.		A fáma szerint Erzsébet királyné is meglátogatta egyik sétája alkalmával Blaha Lujza gödöllői nyaralóját. A történetet Kéry Gyula Blaha Lujza élete című 1896-ban megjelent könyve írja le: „Évekkel ezelőtt egy szerény kis nyári lakban lakott Blaháné a regényes gödöllői hegyek alatt, ahová pár heti pihenésre szokott visszavonulni, amikor a népszínházban az előadások szünetelnek. A nyári lakban az egyik szobát a '''Piros bugyelláris'''-beli szoba mintájára bútorozta be parasztos asztalokkal, tulipános ládákkal, mázas edényekkel teleaggatott fogassal. A mellette levő másik szoba falait valóságos szalagerdő födte, amelyből a feliratok aranyos betűi kandikáltak ki, mint a lombokon keresztülszűrődő napsugarak.” Egy alkalommal amikor a művésznő éppen Pesten tartózkodott, és a személyzet nagytakarítást végzett a nyári lakban, arra sétált Erzsébet királyné, és megcsodálta a színpadias berendezést a sokszínű szalagerdővel együtt.

	Nagymihály Sándor A Nemzet Csalogánya című Blaha Lujza-életregényében is említi a "Piros bugyelláris" szobát. Így ír róla: "Búboskemence terpeszkedett az egyik sarokban, mennyezetig ér az ágy, faragott az asztalláb, tulipános festésűek a székek, mezei virágokkal díszített Mária-kép fölött örökmécses ég, a falakon magyaros cserépedények díszelegtek, az álló ruhafogason Török bíróné ruhái és babérkoszorúk és szalagok százai, mind-mind a "Piros bugyelláris" csodálatos sikerét bizonyítva."		Nagymihály Sándor A Nemzet Csalogánya című Blaha Lujza-életregényében is említi a "Piros bugyelláris" szobát. Így ír róla: "Búboskemence terpeszkedett az egyik sarokban, mennyezetig ér az ágy, faragott az asztalláb, tulipános festésűek a székek, mezei virágokkal díszített Mária-kép fölött örökmécses ég, a falakon magyaros cserépedények díszelegtek, az álló ruhafogason Török bíróné ruhái és babérkoszorúk és szalagok százai, mind-mind a "Piros bugyelláris" csodálatos sikerét bizonyítva."