Bezsilla villa - Laptörténet

Gönczi Krisztina, 2014. augusztus 28., 12:48-n

2014-08-28T12:48:46Z

← Régebbi változat		A lap 2014. augusztus 28., 12:48-kori változata
6. sor:		6. sor:
	== A villa története ==		== A villa története ==

	A villa épület az 1930-as évek elején készült Rákos Pál tervei szerint. Az épület már szerepelt az 1933-ban megjelent Gödöllőt ismertető könyvben. Rákos		A villa épület az 1930-as évek elején készült Rákos Pál tervei szerint. Az épület már szerepelt az 1933-ban megjelent Gödöllőt ismertető könyvben. Rákos Pál munkáját az Új Magyar Építőművészet közölte 1938-ban. Az itt publikált főhomlokzati és két belső kép a kettős légterű nappaliról jól mutatja, hogy a korszak kiemelkedő alkotásáról van szó. A villa a II. világháború alatt és után 1951-ig lakatlan volt, és ez idő alatt pusztult. Az államosítást követően, 1951-ben, az árnyas kertben álló házba a rendőrség költözött. Az 1956-ban itt történt események az október 23-i városi megemlékezések színhelyévé tették. 1956. október 25-én tüntető tömeg vonult ide, a rendőrség épülete elé, követelve az egyetemisták szabadon bocsátását. A kerítésen átmászva sortűz fogadta őket, amelyben többen megsérültek, a 17 éves Balázsovich András életét vesztette. A villa az 56-os forradalom győzelmével előbb a Nemzetőrség székháza, majd ismét a rendőrség tulajdona lett; itt hallgatták ki a forradalomban részt vett gödöllőieket.
	Pál munkáját az Új Magyar Építőművészet közölte 1938-ban. Az itt publikált főhomlokzati és két belső kép a kettős légterű nappaliról jól mutatja, hogy a korszak kiemelkedő alkotásáról van szó. A villa a II. világháború alatt és után 1951-ig lakatlan volt és ez idő alatt pusztult. Az államosítást követően, 1951-ben az árnyas kertben álló házba a rendőrség költözött. Az 1956-ban itt történt események az október 23-i városi megemlékezések színhelyévé tették. 1956. október 25-én tüntető tömeg vonult ide, a rendőrség épülete elé, követelve az egyetemisták szabadon bocsátását. A kerítésen átmászva sortűz fogadta őket, amelyben többen megsérültek, a 17 éves Balázsovich András életét vesztette. A villa az 56-os forradalom győzelmével előbb a Nemzetőrség székháza, majd ismét a rendőrség tulajdona lett; itt hallgatták ki a forradalomban részt vett gödöllőieket.

	1985-ben a rendőrség a jelenlegi helyére, a Petőfi Sándor u. 6-10-be költözött, az épület ezt követően az Agrártudományi Egyetem (ma Szent István Egyetem), Tanárképző Intézetének adott otthont 1986-tól. A mezőgazdasági irányultságú szakközép- és szakmunkásképző intézmények részére képezték itt ki az elméleti és gyakorlati ismereteket oktató szakpedagógusokat. Magyarországon itt volt az egyetlen intézet, ahol ilyen jellegű szakpedagógusi végzettséget lehetett szerezni.		1985-ben a rendőrség a jelenlegi helyére, a Petőfi Sándor u. 6-10-be költözött, az épület ezt követően az Agrártudományi Egyetem (ma Szent István Egyetem), Tanárképző Intézetének adott otthont 1986-tól. A mezőgazdasági irányultságú szakközép- és szakmunkásképző intézmények részére képezték itt ki az elméleti és gyakorlati ismereteket oktató szakpedagógusokat. Magyarországon itt volt az egyetlen intézet, ahol ilyen jellegű szakpedagógusi végzettséget lehetett szerezni.
13. sor:		12. sor:
	1989-ben fenyőfát ültettek az itt elesett fiatalember emlékére. 1996-ban közadakozásból egy emléktábla került elhelyezésre a kőkerítésen, az '56-os forradalom gödöllői áldozatainak emlékére. 2001-ben az 56-os Szövetség Pest Megyei Szervezetének elnöke kezdeményezésére a kertben egy kopjafát és egy emléktáblát helyeztek el. A Pálvölgyi Richárd által készített kopjafa leleplezésére 2001. október 23-i városi emlékünnepség keretén belül került sor. A kopjafa talapzatán Balázsovich András ás Kiss Antal gödöllői diákok, valamint Benedicty Ernő, Bilicsky András és fodor Zoltán Gödöllőn tanuló egyetemisták neve szerepel, akik a budapesti harcokban haltak hősi halált.		1989-ben fenyőfát ültettek az itt elesett fiatalember emlékére. 1996-ban közadakozásból egy emléktábla került elhelyezésre a kőkerítésen, az '56-os forradalom gödöllői áldozatainak emlékére. 2001-ben az 56-os Szövetség Pest Megyei Szervezetének elnöke kezdeményezésére a kertben egy kopjafát és egy emléktáblát helyeztek el. A Pálvölgyi Richárd által készített kopjafa leleplezésére 2001. október 23-i városi emlékünnepség keretén belül került sor. A kopjafa talapzatán Balázsovich András ás Kiss Antal gödöllői diákok, valamint Benedicty Ernő, Bilicsky András és fodor Zoltán Gödöllőn tanuló egyetemisták neve szerepel, akik a budapesti harcokban haltak hősi halált.

	2006 nyarán az idővel Humán Tudományi, Nyelvi és Tanárképző Intézetre keresztelt intézmény kiköltözött az épületből. ~~Az ingatlan jelenleg eladás alatt áll.~~		2006 nyarán az idővel Humán Tudományi, Nyelvi és Tanárképző Intézetre keresztelt intézmény kiköltözött az épületből.


	== Az épület átalakításai ==		== Az épület átalakításai ==

	A rendőrség beköltözése után átalakításon esett át az épület. A rendvédelmi szerv saját igényeinek megfelelően több ütemben megváltoztatta az épületet. A leglényegesebb változást a nagy légterű nappali födémmel való kettéosztása jelentette, a többletterület érdekében. A rendőrség 1985-ben kiköltözött és az Agrártudományi Egyetem vette meg az épületet 1986-ban, irodaház céljára. Hasznosítására több terv is született, míg 1990-ben az egyetem megkezdte az átalakítást. A gödöllői Főépítészi Hivatal kezdeményezésére 1990 decemberében megkezdődött az épület műemlékké nyilvánítási eljárása. Ez a helyreállítással szemben új követelményeket támasztott. 1991. májusában az ÁFÉSZ ELSZER Kft. megbízást kapott az épület műemléki szempontokat is szem előtt tartó átalakításának megtervezésére.		A rendőrség beköltözése után átalakításon esett át az épület. A rendvédelmi szerv saját igényeinek megfelelően több ütemben megváltoztatta az épületet. A leglényegesebb változást a nagy légterű nappali födémmel való kettéosztása jelentette, a többletterület érdekében. A rendőrség 1985-ben kiköltözött, és az Agrártudományi Egyetem vette meg az épületet 1986-ban, irodaház céljára. Hasznosítására több terv is született, míg 1990-ben az egyetem megkezdte az átalakítást. A gödöllői Főépítészi Hivatal kezdeményezésére 1990 decemberében megkezdődött az épület műemlékké nyilvánítási eljárása.




			1991. májusában az ÁFÉSZ ELSZER Kft. megbízást kapott az épület műemléki szempontokat is szem előtt tartó átalakításának megtervezésére. Problémát jelentett, hogy az épület eredeti tervei nem kerültek elő. A villa hasonmásának (Sándor Károly budapesti villája) tanulmányozása segített a felújító ÁFÉSZ ELSZER Kft. embereinek az épület hiteles rekonstrukciójában. A felújítás során szinte teljes mértékben sikerült az eredeti homlokzatot visszaállítani, a belső terek kialakításánál viszont az eredeti villafunkció visszaállítása nem volt lehetséges, mert terület veszteséggel járt volna a beruházó számára.

	Az ~~épület eredeti tervei nincsenek meg~~.		Eredetileg az Agrártudományi Egyetem termelésfejlesztési intézete költözött volna az épületbe. A kivitelezés vége felé derült ki, hogy a tanárképző intézet kapja meg az épületet. Ez volt az oka, hogy az alagsori raktárakból és a garázsból könyvtárat, raktárat irodákat és előadót alakítottak ki, valamint a torony legfelső szintjének gépészeti kisegítő helyiségben egy előadó-szemináriumi szobát alakítottak ki. A földszinten kapott helyet tanszékvezetői szoba, a titkárság, az irodák, a porta/ruhatár és az előcsarnok. Az emeleten egy társalgó, három iroda és egy előadóterem található.


29. sor:		27. sor:

	* Bezsilla villa - Kulturális Örökség Napjai Gödöllő 2006 - szórólap		* Bezsilla villa - Kulturális Örökség Napjai Gödöllő 2006 - szórólap
	* Építés Felújítás 1994. november 12. 1. évfolyam. 6. szám 358-361. p.		* Építés Felújítás 1994. november 12. 1. évfolyam. 6. szám 358-361. p. (Szerzők: Nándori Klára, Deák Zoltán)

Soldevila Katalin: / A villa története */

2014-08-28T06:29:23Z

A villa története

← Régebbi változat		A lap 2014. augusztus 28., 06:29-kori változata
7. sor:		7. sor:

	A villa épület az 1930-as évek elején készült Rákos Pál tervei szerint. Az épület már szerepelt az 1933-ban megjelent Gödöllőt ismertető könyvben. Rákos		A villa épület az 1930-as évek elején készült Rákos Pál tervei szerint. Az épület már szerepelt az 1933-ban megjelent Gödöllőt ismertető könyvben. Rákos
	Pál munkáját az Új Magyar Építőművészet közölte 1938-ban. Az itt publikált főhomlokzati és két belső kép a kettős légterű nappaliról jól mutatja, hogy a korszak kiemelkedő alkotásáról van szó. A villa a ~~két~~ világháború alatt és után 1951-ig lakatlan volt és az idő alatt pusztult. Az államosítást követően, 1951-ben az árnyas kertben álló házba a rendőrség költözött. Az 1956-ban itt történt események az október 23-i városi megemlékezések színhelyévé tették. 1956. október 25-én tüntető tömeg vonult ide, a rendőrség épülete elé, követelve az egyetemisták szabadon bocsátását. A kerítésen átmászva sortűz fogadta őket, amelyben többen megsérültek, a 17 éves Balázsovich András életét vesztette. A villa az 56-os forradalom győzelmével előbb a Nemzetőrség székháza, majd ismét a rendőrség tulajdona lett; itt hallgatták ki a forradalomban részt vett gödöllőieket.		Pál munkáját az Új Magyar Építőművészet közölte 1938-ban. Az itt publikált főhomlokzati és két belső kép a kettős légterű nappaliról jól mutatja, hogy a korszak kiemelkedő alkotásáról van szó. A villa a II. világháború alatt és után 1951-ig lakatlan volt és ez idő alatt pusztult. Az államosítást követően, 1951-ben az árnyas kertben álló házba a rendőrség költözött. Az 1956-ban itt történt események az október 23-i városi megemlékezések színhelyévé tették. 1956. október 25-én tüntető tömeg vonult ide, a rendőrség épülete elé, követelve az egyetemisták szabadon bocsátását. A kerítésen átmászva sortűz fogadta őket, amelyben többen megsérültek, a 17 éves Balázsovich András életét vesztette. A villa az 56-os forradalom győzelmével előbb a Nemzetőrség székháza, majd ismét a rendőrség tulajdona lett; itt hallgatták ki a forradalomban részt vett gödöllőieket.

	1985-ben a rendőrség a jelenlegi helyére, a Petőfi Sándor u. 6-10-be költözött, az épület ezt követően az Agrártudományi Egyetem (ma Szent István Egyetem), Tanárképző Intézetének adott otthont 1986-tól. A mezőgazdasági irányultságú szakközép- és szakmunkásképző intézmények részére képezték itt ki az elméleti és gyakorlati ismereteket oktató szakpedagógusokat. Magyarországon itt volt az egyetlen intézet, ahol ilyen jellegű szakpedagógusi végzettséget lehetett szerezni.		1985-ben a rendőrség a jelenlegi helyére, a Petőfi Sándor u. 6-10-be költözött, az épület ezt követően az Agrártudományi Egyetem (ma Szent István Egyetem), Tanárképző Intézetének adott otthont 1986-tól. A mezőgazdasági irányultságú szakközép- és szakmunkásképző intézmények részére képezték itt ki az elméleti és gyakorlati ismereteket oktató szakpedagógusokat. Magyarországon itt volt az egyetlen intézet, ahol ilyen jellegű szakpedagógusi végzettséget lehetett szerezni.
13. sor:		13. sor:
	1989-ben fenyőfát ültettek az itt elesett fiatalember emlékére. 1996-ban közadakozásból egy emléktábla került elhelyezésre a kőkerítésen, az '56-os forradalom gödöllői áldozatainak emlékére. 2001-ben az 56-os Szövetség Pest Megyei Szervezetének elnöke kezdeményezésére a kertben egy kopjafát és egy emléktáblát helyeztek el. A Pálvölgyi Richárd által készített kopjafa leleplezésére 2001. október 23-i városi emlékünnepség keretén belül került sor. A kopjafa talapzatán Balázsovich András ás Kiss Antal gödöllői diákok, valamint Benedicty Ernő, Bilicsky András és fodor Zoltán Gödöllőn tanuló egyetemisták neve szerepel, akik a budapesti harcokban haltak hősi halált.		1989-ben fenyőfát ültettek az itt elesett fiatalember emlékére. 1996-ban közadakozásból egy emléktábla került elhelyezésre a kőkerítésen, az '56-os forradalom gödöllői áldozatainak emlékére. 2001-ben az 56-os Szövetség Pest Megyei Szervezetének elnöke kezdeményezésére a kertben egy kopjafát és egy emléktáblát helyeztek el. A Pálvölgyi Richárd által készített kopjafa leleplezésére 2001. október 23-i városi emlékünnepség keretén belül került sor. A kopjafa talapzatán Balázsovich András ás Kiss Antal gödöllői diákok, valamint Benedicty Ernő, Bilicsky András és fodor Zoltán Gödöllőn tanuló egyetemisták neve szerepel, akik a budapesti harcokban haltak hősi halált.

	2006 nyarán az idővel Humán Tudományi, Nyelvi és Tanárképző Intézetre keresztelt intézmény kiköltözött az épületből. Az ingatlan jelenleg eladás alatt áll.		2006 nyarán az idővel Humán Tudományi, Nyelvi és Tanárképző Intézetre keresztelt intézmény kiköltözött az épületből. Az ingatlan jelenleg eladás alatt áll.


	== Az épület átalakításai ==		== Az épület átalakításai ==

Gönczi Krisztina, 2013. június 17., 10:12-n

2013-06-17T10:12:01Z

← Régebbi változat		A lap 2013. június 17., 10:12-kori változata
16. sor:		16. sor:


	== Az épület átalakításai ~~az évek során~~ ==		== Az épület átalakításai ==

			A rendőrség beköltözése után átalakításon esett át az épület. A rendvédelmi szerv saját igényeinek megfelelően több ütemben megváltoztatta az épületet. A leglényegesebb változást a nagy légterű nappali födémmel való kettéosztása jelentette, a többletterület érdekében. A rendőrség 1985-ben kiköltözött és az Agrártudományi Egyetem vette meg az épületet 1986-ban, irodaház céljára. Hasznosítására több terv is született, míg 1990-ben az egyetem megkezdte az átalakítást. A gödöllői Főépítészi Hivatal kezdeményezésére 1990 decemberében megkezdődött az épület műemlékké nyilvánítási eljárása. Ez a helyreállítással szemben új követelményeket támasztott. 1991. májusában az ÁFÉSZ ELSZER Kft. megbízást kapott az épület műemléki szempontokat is szem előtt tartó átalakításának megtervezésére.



	~~A rendőrség a saját céljainak megfelelően~~

Gönczi Krisztina, 2013. június 17., 09:55-n

2013-06-17T09:55:34Z

← Régebbi változat		A lap 2013. június 17., 09:55-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Fájl:bezsilla.jpg\|thumb\|right\|~~250px~~\|Bezsilla villa]]		[[Fájl:bezsilla.jpg\|thumb\|right\|300px\|Bezsilla villa]]
	A '''Bezsilla villa''' a 30-as években épült modernista villa. A villaépület "névadója" és egykori tulajdonosa, Dr. Bezsilla István Pest vármegye tiszteletbeli és a Gödöllő Takarékpénztár ügyésze volt. A Rákos-patak partján álló épületet Rákos Pál építész tervezte. Gödöllő építészeti örökségének ez az értékes eleme Bauhaus stílusban épült, a két világháború közötti progresszív építészet egyik legmarkánsabb megjelenésű képviselője. érdekesség, hogy az épületnek van egy "tükörkép-ikertestvére" Budapesten, a XI. kerületben. A hasonmás épületet Sándor Károly építészmérnök tervezte.		A '''Bezsilla villa''' a 30-as években épült modernista villa. A villaépület "névadója" és egykori tulajdonosa, Dr. Bezsilla István Pest vármegye tiszteletbeli és a Gödöllő Takarékpénztár ügyésze volt. A Rákos-patak partján álló épületet Rákos Pál építész tervezte. Gödöllő építészeti örökségének ez az értékes eleme Bauhaus stílusban épült, a két világháború közötti progresszív építészet egyik legmarkánsabb megjelenésű képviselője. érdekesség, hogy az épületnek van egy "tükörkép-ikertestvére" Budapesten, a XI. kerületben. A hasonmás épületet Sándor Károly építészmérnök tervezte.

Gönczi Krisztina, 2013. június 17., 09:51-n

2013-06-17T09:51:14Z

← Régebbi változat		A lap 2013. június 17., 09:51-kori változata
1. sor:		1. sor:
			[[Fájl:bezsilla.jpg\|thumb\|right\|250px\|Bezsilla villa]]
	A '''Bezsilla villa''' a 30-as években épült modernista villa. A villaépület "névadója" és egykori tulajdonosa, Dr. Bezsilla István Pest vármegye tiszteletbeli és a Gödöllő Takarékpénztár ügyésze volt. A Rákos-patak partján álló épületet Rákos Pál építész tervezte. Gödöllő építészeti örökségének ez az értékes eleme Bauhaus stílusban épült, a két világháború közötti progresszív építészet egyik legmarkánsabb megjelenésű képviselője. érdekesség, hogy az épületnek van egy "tükörkép-ikertestvére" Budapesten, a XI. kerületben. A hasonmás épületet Sándor Károly építészmérnök tervezte.		A '''Bezsilla villa''' a 30-as években épült modernista villa. A villaépület "névadója" és egykori tulajdonosa, Dr. Bezsilla István Pest vármegye tiszteletbeli és a Gödöllő Takarékpénztár ügyésze volt. A Rákos-patak partján álló épületet Rákos Pál építész tervezte. Gödöllő építészeti örökségének ez az értékes eleme Bauhaus stílusban épült, a két világháború közötti progresszív építészet egyik legmarkánsabb megjelenésű képviselője. érdekesség, hogy az épületnek van egy "tükörkép-ikertestvére" Budapesten, a XI. kerületben. A hasonmás épületet Sándor Károly építészmérnök tervezte.

Gönczi Krisztina, 2013. június 17., 09:50-n

2013-06-17T09:50:35Z

← Régebbi változat		A lap 2013. június 17., 09:50-kori változata
22. sor:		22. sor:

	Az épület eredeti tervei nincsenek meg.		Az épület eredeti tervei nincsenek meg.


			== Forrás ==

			* Bezsilla villa - Kulturális Örökség Napjai Gödöllő 2006 - szórólap
			* Építés Felújítás 1994. november 12. 1. évfolyam. 6. szám 358-361. p.





			[[Kategória:Épületek]]
			[[Kategória:Lakóházak]]

Gönczi Krisztina, 2013. június 17., 09:46-n

2013-06-17T09:46:42Z

← Régebbi változat		A lap 2013. június 17., 09:46-kori változata
4. sor:		4. sor:

	== A villa története ==		== A villa története ==

			A villa épület az 1930-as évek elején készült Rákos Pál tervei szerint. Az épület már szerepelt az 1933-ban megjelent Gödöllőt ismertető könyvben. Rákos
			Pál munkáját az Új Magyar Építőművészet közölte 1938-ban. Az itt publikált főhomlokzati és két belső kép a kettős légterű nappaliról jól mutatja, hogy a korszak kiemelkedő alkotásáról van szó. A villa a két világháború alatt és után 1951-ig lakatlan volt és az idő alatt pusztult. Az államosítást követően, 1951-ben az árnyas kertben álló házba a rendőrség költözött. Az 1956-ban itt történt események az október 23-i városi megemlékezések színhelyévé tették. 1956. október 25-én tüntető tömeg vonult ide, a rendőrség épülete elé, követelve az egyetemisták szabadon bocsátását. A kerítésen átmászva sortűz fogadta őket, amelyben többen megsérültek, a 17 éves Balázsovich András életét vesztette. A villa az 56-os forradalom győzelmével előbb a Nemzetőrség székháza, majd ismét a rendőrség tulajdona lett; itt hallgatták ki a forradalomban részt vett gödöllőieket.

			1985-ben a rendőrség a jelenlegi helyére, a Petőfi Sándor u. 6-10-be költözött, az épület ezt követően az Agrártudományi Egyetem (ma Szent István Egyetem), Tanárképző Intézetének adott otthont 1986-tól. A mezőgazdasági irányultságú szakközép- és szakmunkásképző intézmények részére képezték itt ki az elméleti és gyakorlati ismereteket oktató szakpedagógusokat. Magyarországon itt volt az egyetlen intézet, ahol ilyen jellegű szakpedagógusi végzettséget lehetett szerezni.

			1989-ben fenyőfát ültettek az itt elesett fiatalember emlékére. 1996-ban közadakozásból egy emléktábla került elhelyezésre a kőkerítésen, az '56-os forradalom gödöllői áldozatainak emlékére. 2001-ben az 56-os Szövetség Pest Megyei Szervezetének elnöke kezdeményezésére a kertben egy kopjafát és egy emléktáblát helyeztek el. A Pálvölgyi Richárd által készített kopjafa leleplezésére 2001. október 23-i városi emlékünnepség keretén belül került sor. A kopjafa talapzatán Balázsovich András ás Kiss Antal gödöllői diákok, valamint Benedicty Ernő, Bilicsky András és fodor Zoltán Gödöllőn tanuló egyetemisták neve szerepel, akik a budapesti harcokban haltak hősi halált.

			2006 nyarán az idővel Humán Tudományi, Nyelvi és Tanárképző Intézetre keresztelt intézmény kiköltözött az épületből. Az ingatlan jelenleg eladás alatt áll.


			== Az épület átalakításai az évek során ==


			A rendőrség a saját céljainak megfelelően


			Az épület eredeti tervei nincsenek meg.

Gönczi Krisztina: Új oldal, tartalma: „A '''Bezsilla villa''' a 30-as években épült modernista villa. A villaépület "névadója" és egykori tulajdonosa, Dr. Bezsilla István Pest vármegye tiszteletbeli …”

2013-06-17T09:02:49Z

Új oldal, tartalma: „A '''Bezsilla villa''' a 30-as években épült modernista villa. A villaépület "névadója" és egykori tulajdonosa, Dr. Bezsilla István Pest vármegye tiszteletbeli …”

Új lap

A '''Bezsilla villa''' a 30-as években épült modernista villa. A villaépület "névadója" és egykori tulajdonosa, Dr. Bezsilla István Pest vármegye tiszteletbeli és a Gödöllő Takarékpénztár ügyésze volt. A Rákos-patak partján álló épületet Rákos Pál építész tervezte. Gödöllő építészeti örökségének ez az értékes eleme Bauhaus stílusban épült, a két világháború közötti progresszív építészet egyik legmarkánsabb megjelenésű képviselője. érdekesség, hogy az épületnek van egy "tükörkép-ikertestvére" Budapesten, a XI. kerületben. A hasonmás épületet Sándor Károly építészmérnök tervezte.

== A villa története ==