Bankok Gödöllőn - Laptörténet

Gönczi Krisztina, 2015. február 27., 15:19-n

2015-02-27T15:19:54Z

← Régebbi változat		A lap 2015. február 27., 15:19-kori változata
35. sor:		35. sor:


			[[Kategória:Gazdaság]]
	[[Kategória:Pénzintézetek]]		[[Kategória:Pénzintézetek]]

Gönczi Krisztina, 2015. február 27., 15:18-n

2015-02-27T15:18:25Z

← Régebbi változat		A lap 2015. február 27., 15:18-kori változata
35. sor:		35. sor:


	[[Kategória:~~Gazdaság~~]]		[[Kategória:Pénzintézetek]]

Gönczi Krisztina: Bankok lapot átneveztem Bankok Gödöllőn névre

2015-02-27T15:18:09Z

Bankok lapot átneveztem Bankok Gödöllőn névre

← Régebbi változat	A lap 2015. február 27., 15:18-kori változata
(Nincs különbség)

Gönczi Krisztina, 2015. február 27., 15:00-n

2015-02-27T15:00:23Z

← Régebbi változat		A lap 2015. február 27., 15:00-kori változata
5. sor:		5. sor:
	== A bankok megalapítása ==		== A bankok megalapítása ==

	A [[Gödöllői Takarékpénztár Rt.]], melyet a köznyelv "gödöllői nagy takarékként" emlegetett, 1869-ben, a Polgári ~~Bank és~~ Takarékpénztár 1905-ben, a [[Gödöllői Járási Hitelbank Rt.]] pedig 1911-ben létesült. A [[Gödöllői Néphitelszövetkezetet]] 1937-ben jegyezték be. A gödöllői bankok a kicsi hitelintézetek közé tartoztak. S ez nem változott, amikor a [[Gödöllői Takarékpénztár Rt.]] bekebelezte a Polgári Bankot és alaptőkéjét 1937-ben 12 ezer pengővel, s amikor a Hitelbank is növelte alaptőkéjét 50-ről 60 ezer pengőre. A Gödöllőn működött kereskedelmi bankokból hármat a dualista monarchia idején, az alapítások korában, a nagyléptékű, gyors és egészében sikeres modernizáció során alapítottak.		A [[Gödöllői Takarékpénztár Rt.]], melyet a köznyelv "gödöllői nagy takarékként" emlegetett, 1869-ben, a [[Gödöllői Polgári Takarékpénztár Rt.]] 1905-ben, a [[Gödöllői Járási Hitelbank Rt.]] pedig 1911-ben létesült. A [[Gödöllői Néphitelszövetkezetet]] 1937-ben jegyezték be. A gödöllői bankok a kicsi hitelintézetek közé tartoztak. S ez nem változott, amikor a [[Gödöllői Takarékpénztár Rt.]] bekebelezte a Polgári Bankot és alaptőkéjét 1937-ben 12 ezer pengővel, s amikor a Hitelbank is növelte alaptőkéjét 50-ről 60 ezer pengőre. A Gödöllőn működött kereskedelmi bankokból hármat a dualista monarchia idején, az alapítások korában, a nagyléptékű, gyors és egészében sikeres modernizáció során alapítottak.

Gönczi Krisztina: Pénzintézetek lapot átneveztem Bankok névre

2015-02-27T14:55:38Z

Pénzintézetek lapot átneveztem Bankok névre

← Régebbi változat	A lap 2015. február 27., 14:55-kori változata
(Nincs különbség)

Gönczi Krisztina, 2015. február 27., 14:35-n

2015-02-27T14:35:13Z

← Régebbi változat		A lap 2015. február 27., 14:35-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Gödöllő]]n a két világháború között négy, majd (1937-től) három, banki jogosítványokkal rendelkező pénzintézet volt. Közülük egy a "hitelbank", egy a "bank- és takarékpénztár", egy a "takarékpénztár" és egy, az 1937-ben bejegyzett, a ~~Néphitel-szövetkezet~~ elnevezést kapta.		[[Gödöllő]]n a két világháború között négy, majd (1937-től) három, banki jogosítványokkal rendelkező pénzintézet volt. Közülük egy a "hitelbank", egy a "bank- és takarékpénztár", egy a "takarékpénztár" és egy, az 1937-ben bejegyzett, a Néphitelszövetkezet elnevezést kapta.


5. sor:		5. sor:
	== A bankok megalapítása ==		== A bankok megalapítása ==

	A [[Gödöllői Takarékpénztár Rt.]], melyet a köznyelv "gödöllői nagy takarékként" emlegetett, 1869-ben, a Polgári Bank és Takarékpénztár 1905-ben, a [[Gödöllői Járási Hitelbank Rt.]] pedig 1911-ben létesült. A [[Gödöllői Néphitelszövetkezetet ~~Rt.~~]] 1937-ben jegyezték be. A gödöllői bankok a kicsi hitelintézetek közé tartoztak. S ez nem változott, amikor a [[Gödöllői Takarékpénztár Rt.]] bekebelezte a Polgári Bankot és alaptőkéjét 1937-ben 12 ezer pengővel, s amikor a Hitelbank is növelte alaptőkéjét 50-ről 60 ezer pengőre. A Gödöllőn működött kereskedelmi bankokból hármat a dualista monarchia idején, az alapítások korában, a nagyléptékű, gyors és egészében sikeres modernizáció során alapítottak.		A [[Gödöllői Takarékpénztár Rt.]], melyet a köznyelv "gödöllői nagy takarékként" emlegetett, 1869-ben, a Polgári Bank és Takarékpénztár 1905-ben, a [[Gödöllői Járási Hitelbank Rt.]] pedig 1911-ben létesült. A [[Gödöllői Néphitelszövetkezetet]] 1937-ben jegyezték be. A gödöllői bankok a kicsi hitelintézetek közé tartoztak. S ez nem változott, amikor a [[Gödöllői Takarékpénztár Rt.]] bekebelezte a Polgári Bankot és alaptőkéjét 1937-ben 12 ezer pengővel, s amikor a Hitelbank is növelte alaptőkéjét 50-ről 60 ezer pengőre. A Gödöllőn működött kereskedelmi bankokból hármat a dualista monarchia idején, az alapítások korában, a nagyléptékű, gyors és egészében sikeres modernizáció során alapítottak.

Gönczi Krisztina, 2015. február 27., 14:30-n

2015-02-27T14:30:49Z

← Régebbi változat		A lap 2015. február 27., 14:30-kori változata
1. sor:		1. sor:
	~~Gödöllőn~~ a két világháború között négy, majd (1937-től) három, banki jogosítványokkal rendelkező pénzintézet volt. Közülük egy a "hitelbank", egy a "bank- és takarékpénztár", egy a "takarékpénztár" és egy, az 1937-ben bejegyzett, a Néphitel-szövetkezet elnevezést kapta. A gödöllői bankok a kicsi hitelintézetek közé tartoztak. S ez nem változott, amikor a Gödöllői Takarékpénztár Rt. bekebelezte a Polgári Bankot és alaptőkéjét 1937-ben 12 ezer pengővel, s amikor a Hitelbank is növelte alaptőkéjét 50-ről 60 ezer pengőre. A Gödöllőn működött kereskedelmi bankokból hármat a dualista monarchia idején, az alapítások korában, a nagyléptékű, gyors és egészében sikeres modernizáció során alapítottak. A Gödöllői Takarékpénztár Rt., melyet a köznyelv "gödöllői nagy takarékként" emlegetett, 1869-ben, a Polgári Bank és Takarékpénztár 1905-ben, a Gödöllői Járási Hitelbank pedig 1911-ben létesült. A Gödöllői Néphitelszövetkezetet 1937-ben jegyezték be.		[[Gödöllő]]n a két világháború között négy, majd (1937-től) három, banki jogosítványokkal rendelkező pénzintézet volt. Közülük egy a "hitelbank", egy a "bank- és takarékpénztár", egy a "takarékpénztár" és egy, az 1937-ben bejegyzett, a Néphitel-szövetkezet elnevezést kapta.

	A gödöllői bankok szerepfelfogása megfelelt az üzleti, pénzintézeti kritériumoknak, funkcióknak és tradícióknak: összegyűjtötték, megőrizték, gyarapították a tőkét, s céljukat, a profitot, árujuk, a pénz működtetésével, dolgoztatásával, hitelként /kölcsönként/ való forgatásával igyekeztek növelni. A kamatláb ebben az üzletágban a harmincas-negyvenes években 7% körül maradt. A gödöllői bankok nem a nagy budapesti kereskedelmi bankok filiáléiként vagy fiókjaiként működtek. Nem organizálták, hanem üzleti gyakorlatukkal orientálták, "terelgették" a helyi gazdaság bizonyos, főként rekonstrukciós, vagy új munkálatait a náluk összegyűjtött pénzből. Javarészt kereskedők, iparosok szabadfoglalkozású értelmiségiek, lapszerkesztők, gyógyszerészek, ügyvédek, orvosok, parasztpolgárok stb. által fenntartott helyi pénzintézetek, a kispolgárság felső és középső csoportjainak - miként a Polgári Bank sorsa mutatta - sikeres, vagy éppen sikertelen vállalkozásai voltak. Mögöttük nem állt jelentősebb tőkeerő; csupán valamelyest járultak hozzá a tőkehiány enyhítéséhez. Legtöbbször kis üzleteket kötöttek kispénzű ügyfelekkel. Nehezen viselték a banküzemi költségeket, lassan fejlődtek, szűk piacon riválisokként versenyeztek, s csak szerény meg-takarítási potenciállal számolhattak.

	A Gödöllői Takarékpénztár tisztikara a helyi gazdaság és társadalom "arisztokratái" voltak. Mindhárom intézet vezérkarában a személyi fluktuáció (a 40-es években) még fel is gyorsult, a Gödöllői Takarékpénztárnál hét, a Polgári Takarékbanknál hat, a Gödöllői Járási Hitelbanknál pedig egyenesen tíz fő került újonnan vezető posztra. A Gödöllői Járási Hitelbank új, addig ismeretlen vezetői között 1943-1944-ben tűnik fel az első vitéz, a volt községi bíró, Stróbl János fia, aki apja helyét megörökölve igazgatósági taggá is avanzsált.

	A községi tisztikarban az esküdtek és a képviselő-testületi tagok közé választott banki tisztségviselők személye volt az a kapocs, amely a helyi pénzügyi szférát, az iparos- és kereskedő társadalmat összekötötte a hivatali-hivatalnoki világgal. A bankvezetők, a közélet diszkrét szereplői, a harsány szólamokat valóban kerülték, lojálisak voltak a mindenkori kormányokhoz. A zsidók deportálása, a banküzemi működésben nem okozott "különösebb zavarokat". Az elhurcoltak között volt Diamant László, a Gödöllői Járási Hitelbank Felügyelő Bizottságának tagja, agyvérzéssel szállították hordágyon a hatvani vasútállomásra. Őrzői, rabtartói "rövid tanácskozás után főbe lőtték."		== A bankok megalapítása ==

			A [[Gödöllői Takarékpénztár Rt.]], melyet a köznyelv "gödöllői nagy takarékként" emlegetett, 1869-ben, a Polgári Bank és Takarékpénztár 1905-ben, a [[Gödöllői Járási Hitelbank Rt.]] pedig 1911-ben létesült. A [[Gödöllői Néphitelszövetkezetet Rt.]] 1937-ben jegyezték be. A gödöllői bankok a kicsi hitelintézetek közé tartoztak. S ez nem változott, amikor a [[Gödöllői Takarékpénztár Rt.]] bekebelezte a Polgári Bankot és alaptőkéjét 1937-ben 12 ezer pengővel, s amikor a Hitelbank is növelte alaptőkéjét 50-ről 60 ezer pengőre. A Gödöllőn működött kereskedelmi bankokból hármat a dualista monarchia idején, az alapítások korában, a nagyléptékű, gyors és egészében sikeres modernizáció során alapítottak.



			== Üzleti tevékenységek ==

			A gödöllői bankok szerepfelfogása megfelelt az üzleti, pénzintézeti kritériumoknak, funkcióknak és tradícióknak: összegyűjtötték, megőrizték, gyarapították a tőkét, s céljukat, a profitot, árujuk, a pénz működtetésével, dolgoztatásával, hitelként /kölcsönként/ való forgatásával igyekeztek növelni. A kamatláb ebben az üzletágban a harmincas-negyvenes években 7% körül maradt. A gödöllői bankok nem a nagy budapesti kereskedelmi bankok filiáléiként vagy fiókjaiként működtek. Nem organizálták, hanem üzleti gyakorlatukkal orientálták, "terelgették" a helyi gazdaság bizonyos, főként rekonstrukciós, vagy új munkálatait a náluk összegyűjtött pénzből. Javarészt kereskedők, iparosok szabadfoglalkozású értelmiségiek, lapszerkesztők, gyógyszerészek, ügyvédek, orvosok, parasztpolgárok stb. által fenntartott helyi pénzintézetek, a kispolgárság felső és középső csoportjainak - miként a Polgári Bank sorsa mutatta - sikeres, vagy éppen sikertelen vállalkozásai voltak. Mögöttük nem állt jelentősebb tőkeerő; csupán valamelyest járultak hozzá a tőkehiány enyhítéséhez. Legtöbbször kis üzleteket kötöttek kispénzű ügyfelekkel. Nehezen viselték a banküzemi költségeket, lassan fejlődtek, szűk piacon riválisokként versenyeztek, s csak szerény megtakarítási potenciállal számolhattak.



			== Szervezet ==

			A [[Gödöllői Takarékpénztár Rt.]] tisztikara a helyi gazdaság és társadalom "arisztokratái" voltak. Mindhárom intézet vezérkarában a személyi fluktuáció (a 40-es években) még fel is gyorsult, a Gödöllői Takarékpénztárnál hét, a Polgári Takarékbanknál hat, a Gödöllői Járási Hitelbanknál pedig egyenesen tíz fő került újonnan vezető posztra. A Gödöllői Járási Hitelbank új, addig ismeretlen vezetői között 1943-1944-ben tűnik fel az első vitéz, a volt községi bíró, Stróbl János fia, aki apja helyét megörökölve igazgatósági taggá is avanzsált. A községi tisztikarban az esküdtek és a képviselő-testületi tagok közé választott banki tisztségviselők személye volt az a kapocs, amely a helyi pénzügyi szférát, az iparos- és kereskedő társadalmat összekötötte a hivatali-hivatalnoki világgal.



			== Politikai szemlélet ==

			A bankvezetők, a közélet diszkrét szereplői, a harsány szólamokat valóban kerülték, lojálisak voltak a mindenkori kormányokhoz. A zsidók deportálása, a banküzemi működésben nem okozott "különösebb zavarokat". Az elhurcoltak között volt Diamant László, a Gödöllői Járási Hitelbank Felügyelő Bizottságának tagja, agyvérzéssel szállították hordágyon a hatvani vasútállomásra. Őrzői, rabtartói "rövid tanácskozás után főbe lőtték."

Gönczi Krisztina, 2015. február 27., 14:23-n

2015-02-27T14:23:49Z

Változtatások megtekintése

Gönczi Krisztina, 2015. február 26., 16:55-n

2015-02-26T16:55:33Z

← Régebbi változat		A lap 2015. február 26., 16:55-kori változata
145. sor:		145. sor:

	==== Ügyész ====		==== Ügyész ====
	*dr Olajos Béla		*dr. [[Olajos Béla]]

	==== Pénztárnok ====		==== Pénztárnok ====

Gönczi Krisztina, 2015. február 26., 16:54-n

2015-02-26T16:54:24Z

← Régebbi változat		A lap 2015. február 26., 16:54-kori változata
16. sor:		16. sor:

	1937. szeptember 29-én tartott rendkívüli közgyűlést a Gödöllői Takarékpénztár és a Gödöllői Polgári Takarékpénztár, ahol bejelentették a Gödöllői Polgári Takarékpénztár megszűnését, illetve a Gödöllői Takarékpénztárba történő beolvadását. A cégegyesülés által minden vagyon, tartozás a Gödöllői Takarékpénztár tulajdonába került. A folyamat a pénzügyi kormányzat törekvéseként jött létre, mely szerint a kisebb pénzintézetek, nagyobb, jobb és erősebb intézetekbe olvadjanak be. Ezzel a lépéssel jól jártak a Polgári Takarékpénztár részvényesei is, mert már évek óta nem kaptak osztalékot, a Gödöllői Takarékpénztár pedig az év második felére már ígért osztalékot a befektetőknek.		1937. szeptember 29-én tartott rendkívüli közgyűlést a Gödöllői Takarékpénztár és a Gödöllői Polgári Takarékpénztár, ahol bejelentették a Gödöllői Polgári Takarékpénztár megszűnését, illetve a Gödöllői Takarékpénztárba történő beolvadását. A cégegyesülés által minden vagyon, tartozás a Gödöllői Takarékpénztár tulajdonába került. A folyamat a pénzügyi kormányzat törekvéseként jött létre, mely szerint a kisebb pénzintézetek, nagyobb, jobb és erősebb intézetekbe olvadjanak be. Ezzel a lépéssel jól jártak a Polgári Takarékpénztár részvényesei is, mert már évek óta nem kaptak osztalékot, a Gödöllői Takarékpénztár pedig az év második felére már ígért osztalékot a befektetőknek.


	=== A bank épülete ===		=== A bank épülete ===