Arady-villa - Laptörténet

Gönczi Krisztina, 2015. március 3., 11:19-n

2015-03-03T11:19:29Z

← Régebbi változat		A lap 2015. március 3., 11:19-kori változata
54. sor:		54. sor:


	=Forrás=		== Forrás ==

	*[http://www.szolgalat.com/gszolga100825.pdf Boda Anikó: A fenyvesi Arady-villa története In: Gödöllői Szolgálat 2010. augusztus 25. XIX. évf. 29. szám]		*[http://www.szolgalat.com/gszolga100825.pdf Boda Anikó: A fenyvesi Arady-villa története In: Gödöllői Szolgálat 2010. augusztus 25. XIX. évf. 29. szám]

Gönczi Krisztina, 2015. március 3., 11:19-n

2015-03-03T11:19:11Z

← Régebbi változat		A lap 2015. március 3., 11:19-kori változata
33. sor:		33. sor:
	== Felújítás ==		== Felújítás ==

	Az 1890-es évekből származó villát dr. Boda Anikó festőművész és családja az örökösöktől vásárolta meg, majd szakemberek bevonásával több éven át tartó helyreállítással varázsolta újjá. A kívül és belül az eredeti elemek megtartásával, illetve pótlásával történt felújításért a Város- és Faluvédők Szövetsége (Hungaria Nostra) az idén Podmaniczky-díjjal tüntette ki dr. Boda Anikót. Az Arady-villát körbefogó birtok történetét 1795-ig sikerült feltárniuk az új tulajdonosoknak.		Az 1890-es évekből származó villát dr. Boda Anikó festőművész és családja az örökösöktől vásárolta meg, majd szakemberek bevonásával több éven át tartó helyreállítással varázsolta újjá. A kívül és belül az eredeti elemek megtartásával, illetve pótlásával történt felújításért a Város- és Faluvédők Szövetsége (Hungaria Nostra) az idén Podmaniczky-díjjal tüntette ki dr. Boda Anikót. Az Arady-villát körbefogó birtok történetét 1795-ig sikerült feltárniuk az új tulajdonosoknak. Az épületet ábrázoló öreg fotók alapján kezdte meg a tervezést, majd a kivitelezést. Ez utóbbi speciális szakmunkát igényelt, amihez a műemlék épületek építésében, felújításában jártas, a régi építészeti technológiákat jól ismerő szakemberekre volt szükség, mint például Nagy András építész mérnök, statikus, akinek nagyon sokat köszönhet. A 120 esztendős épület három éves munka eredményeként nyerte vissza „eredeti” állapotát, ezután pedig – régi fotók alapján a kertrekonstrukció is megtörtént, igaz, ezt ma már nem lehet eredeti állapotába vissza állítani, mivel az egykor hatalmas terület nem alkot egységet.


58. sor:		58. sor:
	*[http://www.szolgalat.com/gszolga100825.pdf Boda Anikó: A fenyvesi Arady-villa története In: Gödöllői Szolgálat 2010. augusztus 25. XIX. évf. 29. szám]		*[http://www.szolgalat.com/gszolga100825.pdf Boda Anikó: A fenyvesi Arady-villa története In: Gödöllői Szolgálat 2010. augusztus 25. XIX. évf. 29. szám]
	*[http://www.godollo.hu/hirek/hirek/index.php/?newswf2_id=50608 Örökség-felfedezők az Arady-villában]		*[http://www.godollo.hu/hirek/hirek/index.php/?newswf2_id=50608 Örökség-felfedezők az Arady-villában]
			*[http://szolgalat.com/gszolga140701.pdf K. J., Boda Anikó: Építészeti díjat kap a gödöllői festőművész In: Gödöllői Szolgálat 2014. július 1. XXIII. évf. 24. szám]

Gönczi Krisztina, 2015. március 3., 11:07-n

2015-03-03T11:07:35Z

← Régebbi változat		A lap 2015. március 3., 11:07-kori változata
46. sor:		46. sor:
	\| [[Kép:arady4.jpg\|thumb\|right\|200px\|]]		\| [[Kép:arady4.jpg\|thumb\|right\|200px\|]]
	\| [[Kép:arady5.jpg\|thumb\|right\|200px\|]]		\| [[Kép:arady5.jpg\|thumb\|right\|200px\|]]
	\| [[Kép:arady6.jpg\|thumb\|right\|~~150px~~\|]]		\| [[Kép:arady6.jpg\|thumb\|right\|140px\|]]
	\| [[Kép:arady7.jpg\|thumb\|right\|~~150px~~\|]]		\| [[Kép:arady7.jpg\|thumb\|right\|140px\|]]

Gönczi Krisztina, 2015. március 3., 11:07-n

2015-03-03T11:07:11Z

← Régebbi változat		A lap 2015. március 3., 11:07-kori változata
38. sor:		38. sor:

	== Kép galéria ==		== Kép galéria ==



	{\|		{\|
	\|-		\|-
	\| [[Kép:arady3.jpg\|thumb\|right\|~~180px~~\|~~A felújított épület bejárata~~]]		\| [[Kép:arady3.jpg\|thumb\|right\|200px\|]]
	\| [[Kép:arady4.jpg\|thumb\|right\|~~180px~~\|~~Az aula~~]]		\| [[Kép:arady4.jpg\|thumb\|right\|200px\|]]
	\| [[Kép:arady5.jpg\|thumb\|right\|~~180px~~\|~~Konferencia Központ~~]]		\| [[Kép:arady5.jpg\|thumb\|right\|200px\|]]
	\| [[Kép:arady6.jpg\|thumb\|right\|~~180px~~\|~~A színháztetem~~]]		\| [[Kép:arady6.jpg\|thumb\|right\|150px\|]]
	\| [[Kép:arady7.jpg\|thumb\|right\|~~180px~~\|~~Novo Café~~]]		\| [[Kép:arady7.jpg\|thumb\|right\|150px\|]]


	\|}		\|}

Gönczi Krisztina, 2015. március 3., 11:04-n

2015-03-03T11:04:07Z

← Régebbi változat		A lap 2015. március 3., 11:04-kori változata
41. sor:		41. sor:
	{\|		{\|
	\|-		\|-
	\| [[Kép:~~muveszet6~~.jpg\|thumb\|right\|180px\|A felújított épület bejárata]]		\| [[Kép:arady3.jpg\|thumb\|right\|180px\|A felújított épület bejárata]]
	\| [[Kép:~~muveszet7~~.jpg\|thumb\|right\|180px\|Az aula]]		\| [[Kép:arady4.jpg\|thumb\|right\|180px\|Az aula]]
	\| [[Kép:~~muveszet8~~.jpg\|thumb\|right\|180px\|Konferencia Központ]]		\| [[Kép:arady5.jpg\|thumb\|right\|180px\|Konferencia Központ]]
	\| [[Kép:~~muveszet9~~.jpg\|thumb\|right\|180px\|A színháztetem]]		\| [[Kép:arady6.jpg\|thumb\|right\|180px\|A színháztetem]]
	\| [[Kép:~~muveszet10~~.jpg\|thumb\|right\|180px\|Novo Café]]		\| [[Kép:arady7.jpg\|thumb\|right\|180px\|Novo Café]]

Gönczi Krisztina, 2015. március 3., 11:00-n

2015-03-03T11:00:11Z

← Régebbi változat		A lap 2015. március 3., 11:00-kori változata
16. sor:		16. sor:

	1915. után Garán Dániel halálát követően még hét évig a család tulajdonában állt az épület.		1915. után Garán Dániel halálát követően még hét évig a család tulajdonában állt az épület.
			[[Kép:arady2.jpg\|thumb\|right\|200px\|Arady-villa napjainkban]]


			== Eperjessy-család ==

	~~== Eperjessy-család ==~~
	~~[[Kép:arady2.jpg\|thumb\|right\|300px\|Arady-villa napjainkban]]~~
	1922. május 15-én egy ősi erdélyi nemesi család leszármazottja, dr. Eperjessy József feleségével, Perszinka Margittal 1.200.000 koronáért vásárolta meg a villát a hozzá tartozó birtokkal együtt. Eperjessy doktorék mindössze bő hét évig birtokolták a villát.		1922. május 15-én egy ősi erdélyi nemesi család leszármazottja, dr. Eperjessy József feleségével, Perszinka Margittal 1.200.000 koronáért vásárolta meg a villát a hozzá tartozó birtokkal együtt. Eperjessy doktorék mindössze bő hét évig birtokolták a villát.

Gönczi Krisztina, 2015. március 3., 10:59-n

2015-03-03T10:59:32Z

← Régebbi változat		A lap 2015. március 3., 10:59-kori változata
20. sor:		20. sor:

	== Eperjessy-család ==		== Eperjessy-család ==
	[[Kép:arady2.~~png~~\|thumb\|right\|300px\|Arady-villa napjainkban]]		[[Kép:arady2.jpg\|thumb\|right\|300px\|Arady-villa napjainkban]]
	1922. május 15-én egy ősi erdélyi nemesi család leszármazottja, dr. Eperjessy József feleségével, Perszinka Margittal 1.200.000 koronáért vásárolta meg a villát a hozzá tartozó birtokkal együtt. Eperjessy doktorék mindössze bő hét évig birtokolták a villát.		1922. május 15-én egy ősi erdélyi nemesi család leszármazottja, dr. Eperjessy József feleségével, Perszinka Margittal 1.200.000 koronáért vásárolta meg a villát a hozzá tartozó birtokkal együtt. Eperjessy doktorék mindössze bő hét évig birtokolták a villát.

Gönczi Krisztina, 2015. március 3., 10:55-n

2015-03-03T10:55:28Z

← Régebbi változat		A lap 2015. március 3., 10:55-kori változata
3. sor:		3. sor:


	=A villa=		== A villa ==
	[[Kép:arady.png\|thumb\|right\|300px\|Arady-villa]]		[[Kép:arady.png\|thumb\|right\|300px\|Arady-villa]]
	Hogy Garán Dániel mikor határozta el a villa építését, nem tudni. Annyi bizonyos, hogy 1890-ben vásárolta meg a területet, s 1898-ban egy Pap József nevű, soponyai születésű 24 éves besnyői földműves már a Fenyvesi szőlő, Garán-villa lakcímre volt bejelentve. (Nem a villában, hanem a közelében ma is álló hosszú házban, a zsellérszálláson laktak az alkalmazottak.) Az építkezés több éven át tartott. Először elkészült a borospince, valószínűleg több ütemben. A földszint építésekor néhány helyen eltértek a pince alaprajzától, így valószínűleg a terv többször is módosult az eredeti elképzeléshez képest, így nyerte el az épület a mai, eklektikus arculatát: „Sarokrizalitos, tornyos megoldású. Eredeti nyílászárói változatos formájúak és díszítésűek (félkörívesek, zsalugáteresek, stb) Eklektikus oromfala, a tetőterasz balluszteres mellvédje, valamint csúcsos fedésű neogótikus tetőterasz kijárata teszi izgalmassá. Klinkertégla falazott és burkolatdíszítései tagolják homlokzatait (timpanonok, szemöldökpárkány díszítések).”		Hogy Garán Dániel mikor határozta el a villa építését, nem tudni. Annyi bizonyos, hogy 1890-ben vásárolta meg a területet, s 1898-ban egy Pap József nevű, soponyai születésű 24 éves besnyői földműves már a Fenyvesi szőlő, Garán-villa lakcímre volt bejelentve. (Nem a villában, hanem a közelében ma is álló hosszú házban, a zsellérszálláson laktak az alkalmazottak.) Az építkezés több éven át tartott. Először elkészült a borospince, valószínűleg több ütemben. A földszint építésekor néhány helyen eltértek a pince alaprajzától, így valószínűleg a terv többször is módosult az eredeti elképzeléshez képest, így nyerte el az épület a mai, eklektikus arculatát: „Sarokrizalitos, tornyos megoldású. Eredeti nyílászárói változatos formájúak és díszítésűek (félkörívesek, zsalugáteresek, stb) Eklektikus oromfala, a tetőterasz balluszteres mellvédje, valamint csúcsos fedésű neogótikus tetőterasz kijárata teszi izgalmassá. Klinkertégla falazott és burkolatdíszítései tagolják homlokzatait (timpanonok, szemöldökpárkány díszítések).”
9. sor:		9. sor:


	=Garán-család=		== Garán-család ==

	1890-ben vásárolta meg a villát Garán Dániel és felesége, Nagy Éva. Garán Dániel ügyvédként kereste kenyerét, de munkája mellett igyekezett szerepet vállalni mind a Monarchia-korabeli Gödöllő közéletében, mind az országos ügyekben. 1890-ben Galle Antal cs. és kir. udvari ellenőrrel közösen megszervezték a Gödöllői Tűzoltó-Testületet, melynek 40-50 tagja teljesen önkéntes alapon dolgozott. 1896-ban Garán Dániel már a gödöllői kaszinó elnöke. A kiegyezést követően a királyi család megérkezésével az 1870- es években Gödöllő közélete felpezsdült. 1871-ben készült el az Erzsébet-szálló nagyterme, mely otthont adott a Beniczky Ferenc koronauradalmi jószágigazgató által alapított kaszinónak is. A kaszinó a környékbeli elit társadalmi életének központjává vált, hangversenyeken, műkedvelő előadásokon, nyári és farsangi táncestélyeken mulatott itt az úri nép. A kaszinó könyvtára Garán Dániel elnöklete alatt 1896-ra már 500 kötetet tett ki. Felesége szintén kivette a részét a helyi közéletből.		1890-ben vásárolta meg a villát Garán Dániel és felesége, Nagy Éva. Garán Dániel ügyvédként kereste kenyerét, de munkája mellett igyekezett szerepet vállalni mind a Monarchia-korabeli Gödöllő közéletében, mind az országos ügyekben. 1890-ben Galle Antal cs. és kir. udvari ellenőrrel közösen megszervezték a Gödöllői Tűzoltó-Testületet, melynek 40-50 tagja teljesen önkéntes alapon dolgozott. 1896-ban Garán Dániel már a gödöllői kaszinó elnöke. A kiegyezést követően a királyi család megérkezésével az 1870- es években Gödöllő közélete felpezsdült. 1871-ben készült el az Erzsébet-szálló nagyterme, mely otthont adott a Beniczky Ferenc koronauradalmi jószágigazgató által alapított kaszinónak is. A kaszinó a környékbeli elit társadalmi életének központjává vált, hangversenyeken, műkedvelő előadásokon, nyári és farsangi táncestélyeken mulatott itt az úri nép. A kaszinó könyvtára Garán Dániel elnöklete alatt 1896-ra már 500 kötetet tett ki. Felesége szintén kivette a részét a helyi közéletből.
19. sor:		19. sor:


	=Eperjessy-család=		== Eperjessy-család ==
			[[Kép:arady2.png\|thumb\|right\|300px\|Arady-villa napjainkban]]
	1922. május 15-én egy ősi erdélyi nemesi család leszármazottja, dr. Eperjessy József feleségével, Perszinka Margittal 1.200.000 koronáért vásárolta meg a villát a hozzá tartozó birtokkal együtt. Eperjessy doktorék mindössze bő hét évig birtokolták a villát.		1922. május 15-én egy ősi erdélyi nemesi család leszármazottja, dr. Eperjessy József feleségével, Perszinka Margittal 1.200.000 koronáért vásárolta meg a villát a hozzá tartozó birtokkal együtt. Eperjessy doktorék mindössze bő hét évig birtokolták a villát.



	=Arady-család=		== Arady-család ==

	1929. október 23-án 35.000 pengőért a vitézi címet viselő prakfalvi Arady István birtokába került az épület. Ettől a naptól kezdve a villa története az Arady-családéval fonódik össze. Vitéz Arady István a Kassa melletti Prakfalváról származott, apja, Arady János a korszak híres prakfalvi vasöntödéjének igazgatója. Számos kohászati találmánya, új eljárásai a Monarchia elismert szakemberévé tették, neve gyakran szerepel a korabeli szaklapokban. Az öntödében sok remek szobor is készült, többek között Arady irányításával öntötték ki a Hősök terének közepén álló oszlop tetején lévő angyalt. Fia, Arady István katonai pályára lépett, s mint Horthy Miklós tábornoka kapott vitézi címet. Trianon után a család a csonka Magyarországra menekült, s Gödöllőn telepedtek le. A II. világháború alatt a villa a 28 éves ifj. Arady Istvánra szállt, s annak néhány esztendővel ezelőtt bekövetkezett haláláig a család tulajdonában maradt.		1929. október 23-án 35.000 pengőért a vitézi címet viselő prakfalvi Arady István birtokába került az épület. Ettől a naptól kezdve a villa története az Arady-családéval fonódik össze. Vitéz Arady István a Kassa melletti Prakfalváról származott, apja, Arady János a korszak híres prakfalvi vasöntödéjének igazgatója. Számos kohászati találmánya, új eljárásai a Monarchia elismert szakemberévé tették, neve gyakran szerepel a korabeli szaklapokban. Az öntödében sok remek szobor is készült, többek között Arady irányításával öntötték ki a Hősök terének közepén álló oszlop tetején lévő angyalt. Fia, Arady István katonai pályára lépett, s mint Horthy Miklós tábornoka kapott vitézi címet. Trianon után a család a csonka Magyarországra menekült, s Gödöllőn telepedtek le. A II. világháború alatt a villa a 28 éves ifj. Arady Istvánra szállt, s annak néhány esztendővel ezelőtt bekövetkezett haláláig a család tulajdonában maradt.



			== Felújítás ==

			Az 1890-es évekből származó villát dr. Boda Anikó festőművész és családja az örökösöktől vásárolta meg, majd szakemberek bevonásával több éven át tartó helyreállítással varázsolta újjá. A kívül és belül az eredeti elemek megtartásával, illetve pótlásával történt felújításért a Város- és Faluvédők Szövetsége (Hungaria Nostra) az idén Podmaniczky-díjjal tüntette ki dr. Boda Anikót. Az Arady-villát körbefogó birtok történetét 1795-ig sikerült feltárniuk az új tulajdonosoknak.



			== Kép galéria ==

			{\|
			\|-
			\| [[Kép:muveszet6.jpg\|thumb\|right\|180px\|A felújított épület bejárata]]
			\| [[Kép:muveszet7.jpg\|thumb\|right\|180px\|Az aula]]
			\| [[Kép:muveszet8.jpg\|thumb\|right\|180px\|Konferencia Központ]]
			\| [[Kép:muveszet9.jpg\|thumb\|right\|180px\|A színháztetem]]
			\| [[Kép:muveszet10.jpg\|thumb\|right\|180px\|Novo Café]]


			\|}



34. sor:		56. sor:

	*[http://www.szolgalat.com/gszolga100825.pdf Boda Anikó: A fenyvesi Arady-villa története In: Gödöllői Szolgálat 2010. augusztus 25. XIX. évf. 29. szám]		*[http://www.szolgalat.com/gszolga100825.pdf Boda Anikó: A fenyvesi Arady-villa története In: Gödöllői Szolgálat 2010. augusztus 25. XIX. évf. 29. szám]
			*[http://www.godollo.hu/hirek/hirek/index.php/?newswf2_id=50608 Örökség-felfedezők az Arady-villában]





	[[Kategória:Épületek]]		[[Kategória:Épületek]]
	[[Kategória:Lakóházak]]		[[Kategória:Lakóházak]]

Gönczi Krisztina, 2015. március 3., 10:45-n

2015-03-03T10:45:51Z

← Régebbi változat		A lap 2015. március 3., 10:45-kori változata
1. sor:		1. sor:
	A ma '''Arady-villa''' néven ismert épülethez tartozó birtok első tulajdonosai az Alberti család tagjai voltak. A Grassalkovichok idejétől kezdődően három generáción keresztül birtokolták a területet.		A ma '''Arady-villa''' néven ismert épülethez tartozó birtok első tulajdonosai az Alberti család tagjai voltak. A Grassalkovichok idejétől kezdődően három generáción keresztül birtokolták a területet.



5. sor:		6. sor:
	[[Kép:arady.png\|thumb\|right\|300px\|Arady-villa]]		[[Kép:arady.png\|thumb\|right\|300px\|Arady-villa]]
	Hogy Garán Dániel mikor határozta el a villa építését, nem tudni. Annyi bizonyos, hogy 1890-ben vásárolta meg a területet, s 1898-ban egy Pap József nevű, soponyai születésű 24 éves besnyői földműves már a Fenyvesi szőlő, Garán-villa lakcímre volt bejelentve. (Nem a villában, hanem a közelében ma is álló hosszú házban, a zsellérszálláson laktak az alkalmazottak.) Az építkezés több éven át tartott. Először elkészült a borospince, valószínűleg több ütemben. A földszint építésekor néhány helyen eltértek a pince alaprajzától, így valószínűleg a terv többször is módosult az eredeti elképzeléshez képest, így nyerte el az épület a mai, eklektikus arculatát: „Sarokrizalitos, tornyos megoldású. Eredeti nyílászárói változatos formájúak és díszítésűek (félkörívesek, zsalugáteresek, stb) Eklektikus oromfala, a tetőterasz balluszteres mellvédje, valamint csúcsos fedésű neogótikus tetőterasz kijárata teszi izgalmassá. Klinkertégla falazott és burkolatdíszítései tagolják homlokzatait (timpanonok, szemöldökpárkány díszítések).”		Hogy Garán Dániel mikor határozta el a villa építését, nem tudni. Annyi bizonyos, hogy 1890-ben vásárolta meg a területet, s 1898-ban egy Pap József nevű, soponyai születésű 24 éves besnyői földműves már a Fenyvesi szőlő, Garán-villa lakcímre volt bejelentve. (Nem a villában, hanem a közelében ma is álló hosszú házban, a zsellérszálláson laktak az alkalmazottak.) Az építkezés több éven át tartott. Először elkészült a borospince, valószínűleg több ütemben. A földszint építésekor néhány helyen eltértek a pince alaprajzától, így valószínűleg a terv többször is módosult az eredeti elképzeléshez képest, így nyerte el az épület a mai, eklektikus arculatát: „Sarokrizalitos, tornyos megoldású. Eredeti nyílászárói változatos formájúak és díszítésűek (félkörívesek, zsalugáteresek, stb) Eklektikus oromfala, a tetőterasz balluszteres mellvédje, valamint csúcsos fedésű neogótikus tetőterasz kijárata teszi izgalmassá. Klinkertégla falazott és burkolatdíszítései tagolják homlokzatait (timpanonok, szemöldökpárkány díszítések).”



14. sor:		16. sor:

	1915. után Garán Dániel halálát követően még hét évig a család tulajdonában állt az épület.		1915. után Garán Dániel halálát követően még hét évig a család tulajdonában állt az épület.



19. sor:		22. sor:

	1922. május 15-én egy ősi erdélyi nemesi család leszármazottja, dr. Eperjessy József feleségével, Perszinka Margittal 1.200.000 koronáért vásárolta meg a villát a hozzá tartozó birtokkal együtt. Eperjessy doktorék mindössze bő hét évig birtokolták a villát.		1922. május 15-én egy ősi erdélyi nemesi család leszármazottja, dr. Eperjessy József feleségével, Perszinka Margittal 1.200.000 koronáért vásárolta meg a villát a hozzá tartozó birtokkal együtt. Eperjessy doktorék mindössze bő hét évig birtokolták a villát.



24. sor:		28. sor:

	1929. október 23-án 35.000 pengőért a vitézi címet viselő prakfalvi Arady István birtokába került az épület. Ettől a naptól kezdve a villa története az Arady-családéval fonódik össze. Vitéz Arady István a Kassa melletti Prakfalváról származott, apja, Arady János a korszak híres prakfalvi vasöntödéjének igazgatója. Számos kohászati találmánya, új eljárásai a Monarchia elismert szakemberévé tették, neve gyakran szerepel a korabeli szaklapokban. Az öntödében sok remek szobor is készült, többek között Arady irányításával öntötték ki a Hősök terének közepén álló oszlop tetején lévő angyalt. Fia, Arady István katonai pályára lépett, s mint Horthy Miklós tábornoka kapott vitézi címet. Trianon után a család a csonka Magyarországra menekült, s Gödöllőn telepedtek le. A II. világháború alatt a villa a 28 éves ifj. Arady Istvánra szállt, s annak néhány esztendővel ezelőtt bekövetkezett haláláig a család tulajdonában maradt.		1929. október 23-án 35.000 pengőért a vitézi címet viselő prakfalvi Arady István birtokába került az épület. Ettől a naptól kezdve a villa története az Arady-családéval fonódik össze. Vitéz Arady István a Kassa melletti Prakfalváról származott, apja, Arady János a korszak híres prakfalvi vasöntödéjének igazgatója. Számos kohászati találmánya, új eljárásai a Monarchia elismert szakemberévé tették, neve gyakran szerepel a korabeli szaklapokban. Az öntödében sok remek szobor is készült, többek között Arady irányításával öntötték ki a Hősök terének közepén álló oszlop tetején lévő angyalt. Fia, Arady István katonai pályára lépett, s mint Horthy Miklós tábornoka kapott vitézi címet. Trianon után a család a csonka Magyarországra menekült, s Gödöllőn telepedtek le. A II. világháború alatt a villa a 28 éves ifj. Arady Istvánra szállt, s annak néhány esztendővel ezelőtt bekövetkezett haláláig a család tulajdonában maradt.



	=Forrás=		=Forrás=

	*[http://www.szolgalat.com/gszolga100825.pdf Gödöllői Szolgálat 2010. augusztus 25. XIX. évf. 29. szám ~~(írta: Boda Anikó)~~]		*[http://www.szolgalat.com/gszolga100825.pdf Boda Anikó: A fenyvesi Arady-villa története In: Gödöllői Szolgálat 2010. augusztus 25. XIX. évf. 29. szám]


	[[Kategória:Épületek]]		[[Kategória:Épületek]]
	[[Kategória:Lakóházak]]		[[Kategória:Lakóházak]]

Gönczi Krisztina Éva*, 2013. február 1., 13:19-n

2013-02-01T13:19:00Z

← Régebbi változat		A lap 2013. február 1., 13:19-kori változata
28. sor:		28. sor:
	=Forrás=		=Forrás=

	*~~Gödöllői Szolgálat:~~ http://www.szolgalat.com/gszolga100825.pdf		*[http://www.szolgalat.com/gszolga100825.pdf Gödöllői Szolgálat 2010. augusztus 25. XIX. évf. 29. szám (írta: Boda Anikó)]
	*Boda Anikó


	[[Kategória:Épületek]]		[[Kategória:Épületek]]
	[[Kategória:Lakóházak]]		[[Kategória:Lakóházak]]

← Régebbi változat		A lap 2015. március 3., 11:07-kori változata
46. sor:		46. sor:
	\| [[Kép:arady4.jpg\|thumb\|right\|200px\|]]		\| [[Kép:arady4.jpg\|thumb\|right\|200px\|]]
	\| [[Kép:arady5.jpg\|thumb\|right\|200px\|]]		\| [[Kép:arady5.jpg\|thumb\|right\|200px\|]]
	\| [[Kép:arady6.jpg\|thumb\|right\|~~150px~~\|]]		\| [[Kép:arady6.jpg\|thumb\|right\|140px\|]]
	\| [[Kép:arady7.jpg\|thumb\|right\|~~150px~~\|]]		\| [[Kép:arady7.jpg\|thumb\|right\|140px\|]]

← Régebbi változat		A lap 2015. március 3., 11:07-kori változata
38. sor:		38. sor:

	== Kép galéria ==		== Kép galéria ==



	{\|		{\|
	\|-		\|-
	\| [[Kép:arady3.jpg\|thumb\|right\|~~180px~~\|~~A felújított épület bejárata~~]]		\| [[Kép:arady3.jpg\|thumb\|right\|200px\|]]
	\| [[Kép:arady4.jpg\|thumb\|right\|~~180px~~\|~~Az aula~~]]		\| [[Kép:arady4.jpg\|thumb\|right\|200px\|]]
	\| [[Kép:arady5.jpg\|thumb\|right\|~~180px~~\|~~Konferencia Központ~~]]		\| [[Kép:arady5.jpg\|thumb\|right\|200px\|]]
	\| [[Kép:arady6.jpg\|thumb\|right\|~~180px~~\|~~A színháztetem~~]]		\| [[Kép:arady6.jpg\|thumb\|right\|150px\|]]
	\| [[Kép:arady7.jpg\|thumb\|right\|~~180px~~\|~~Novo Café~~]]		\| [[Kép:arady7.jpg\|thumb\|right\|150px\|]]


	\|}		\|}

← Régebbi változat		A lap 2015. március 3., 11:04-kori változata
41. sor:		41. sor:
	{\|		{\|
	\|-		\|-
	\| [[Kép:~~muveszet6~~.jpg\|thumb\|right\|180px\|A felújított épület bejárata]]		\| [[Kép:arady3.jpg\|thumb\|right\|180px\|A felújított épület bejárata]]
	\| [[Kép:~~muveszet7~~.jpg\|thumb\|right\|180px\|Az aula]]		\| [[Kép:arady4.jpg\|thumb\|right\|180px\|Az aula]]
	\| [[Kép:~~muveszet8~~.jpg\|thumb\|right\|180px\|Konferencia Központ]]		\| [[Kép:arady5.jpg\|thumb\|right\|180px\|Konferencia Központ]]
	\| [[Kép:~~muveszet9~~.jpg\|thumb\|right\|180px\|A színháztetem]]		\| [[Kép:arady6.jpg\|thumb\|right\|180px\|A színháztetem]]
	\| [[Kép:~~muveszet10~~.jpg\|thumb\|right\|180px\|Novo Café]]		\| [[Kép:arady7.jpg\|thumb\|right\|180px\|Novo Café]]