https://www.gvkik.hu/wiki/api.php?action=feedcontributions&user=G%C3%B6nczi+Krisztina+%C3%89va%2A&feedformat=atomGödöllő - Felhasználó közreműködései [hu]2024-03-28T15:16:35ZFelhasználó közreműködéseiMediaWiki 1.39.2https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kezd%C5%91lap&diff=5097Kezdőlap2018-10-09T15:26:07Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div><br />
{|<br />
|-<br />
| [[Kép:wiki_007.jpg|thumb|right|160px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91i_V%C3%A1rosi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r_%C3%A9s_Inform%C3%A1ci%C3%B3s_K%C3%B6zpont Gödöllői Városi Könyvtár]]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_011.jpg|thumb|right|170px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/%C3%81llami_M%C3%A9h%C3%A9szeti_Gazdas%C3%A1g Állami Méhészeti Gazdaság]]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_8.jpg|thumb|right|180px|Református templom]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_031.jpg|thumb|right|180px|Magyar Királyi Postahivatal]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_61.jpg|thumb|right|175px|Szauter Endre Vendéglő]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_061.jpg|thumb|right|170px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Erzs%C3%A9bet-park A gödöllői Erzsébet park]]]<br />
<br />
|}<br />
<br />
[[Kép:wiki_01.jpg|thumb|rigth|180px|Ferencz József tér]]<br />
[[Kép:wiki_02.jpg|thumb|rigth|180px|Kálvária]]<br />
[[Kép:wiki_03.jpg|thumb|rigth|180px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91i_Kir%C3%A1lyi_Kast%C3%A9ly Gödöllői Királyi Kastély]]]<br />
[[Kép:wiki_05.jpg|thumb|rigth|180px|Gödöllői Pályaudvar]]<br />
[[Kép:wiki_005.jpg|thumb|rigth|180px|Szent Jakabi tófürdő]]<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<font size="5"> '''Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!''' </font><br />
<br />
<br />
<p align="justify"> Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. <br />
Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. <br />
Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.</p><br />
<br />
<p align="justify">Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához! <br />
<br><br />
<br />
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat! </p><br />
<br />
<br />
<p align="justify">Az alábbi e-mail címre küldheti: '''konyvtarwiki@gvkik.hu''' vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez<br />
útmutatót talál a bal oldali &#8222;'''segítség'''&#8221; szóra kattintva.<br />
<br><br />
<br><br />
<br />
A Gödöllő Wikipédiában jelenleg '''{{SZÓCIKKEKSZÁMA}}''' szócikk található.<br />
</p><br />
<br />
== Október szülöttjei ==<br />
<br />
{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"<br />
<br />
|-<br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Dr. Kalocsay Kálmán '''</font><br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes'''</font><br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Winkler Nándor'''</font><br />
<br />
|-<br />
|[[Kép:kalocsay.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Dr._Kalocsay_K%C3%A1lm%C3%A1n Dr. Kalocsay Kálmán ]]]<br />
|[[Kép: gh_5.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Vit%C3%A9z_Bucsy_B%C3%A9la_szakszolg%C3%A1lati_ezredes vitéz Bucsy Béla és Bucsy Piroska]]]<br />
|[[Kép:winkler2.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Winkler_N%C3%A1ndor Winkler Nándor]]]<br />
<br />
<br />
|-<br />
|<p align="justify"> ''' [[Dr. Kalocsay Kálmán]]''' (Abaújszántó, 1891. október 6. - Budapest, 1976. február 27.), infektológus orvos, eszperantó költő, műfordító, szerkesztő. 1920-tól 1966-ig, nyugdíjba vonulásáig infektológusként a Szent László Kórházban dolgozott. 1926-ban adjunktusi kinevezést kapott. 1952-ben elnyerte az Orvostudományok kandidátusa, majd 1958-ban az Orvostudományok doktora tudományos fokozatot, 1963 címzetes egyetemi tanári címet kapott. 1911-ben kezdte el tanulni az eszperantó nyelvet, 1913-ban pedig már tanította. Költői tevékenységét még gimnazista korában magyar versekkel kezdte. Három verse meg is jelent a Nyugatban. </p><br />
<br />
|<p align="justify"> ''' [[Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes]]''' 1892. október 7-én született Székelyudvarhelyen. 1910-1914 között a Budapesti Tudomány Egyetem bölcsész hallgatója volt, matematika-fizika szakos diplomát szerzett. 1914-ben vonult be katonának 1916 októberéig a fronton harcolt, közben tiszti képzést is kapott. Októberben orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogságban újságot szerkesztett társaival, Szittyák néven. Nyugdíjazásáig Pécsett és Sopronban is tanított. Rendkívül humánus beállítottságú, szociálisan érzékeny ember volt.</p><br />
<br />
|<p align="justify"> ''' [[Winkler Nándor]]''' (Vereknye, 1917. október 9. – [[Gödöllő]], 2005. július 10.). 1933-ban járt először [[Gödöllő]]n, amikor részt vett a Jamboreen. Hazatérve cserkészcsapatot alapított. 1937-ben tett érettségi és képesítő vizsgát. A benes dekrétum miatt a Winkler család 1947. szeptember 12-én érkezett [[Gödöllő]]re. A Premontrei Rend iskolájában kapott munkát, ahol éneket tanított és vezette az iskola énekkarát. 1965-ben, a Petőfi Sándor Általános Iskolában alakította meg a Rigók kamarakórusát. A járási énekzene munkaközösség vezetőjeként is tevékenykedett az iskolák munkájának segítése, az ének-zenei nevelés jobbítása érdekében. [[Gödöllő]] városának képviselő-testülete 2003-ban díszpolgári címmel ismerte el munkáját. </p><br />
|}<br />
<br />
<br />
{|class="sortable" border="1" style="width:40%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"<br />
<br />
|-<br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Dr. Barabás Andor '''</font><br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Körösfői-Kriesch Aladár '''</font> <br />
<br />
|-<br />
|[[Kép:barabás.jpg|thumb|center|200px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Dr._Barab%C3%A1s_Andor Dr. Barabás Andor]]]<br />
|[[Kép:koros1.jpg|thumb|center|180px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/K%C3%B6r%C3%B6sf%C5%91i-Kriesch_Alad%C3%A1r Körösfői-Kriesch Aladár]]]<br />
<br />
|-<br />
|<p align="justify"> ''' [[Dr. Barabás Andor]]''' (Kerepes, 1911. október 13. – Gödöllő, 2002. április 5.) jogász. Ügyvédjelöltként [[Gödöllő]]n helyezkedett el Fischer ügyvéd mellett. A II. világháborúban az orosz frontra került, ahonnan több ezer kilométeres gyaloglás után tért haza. Gödöllő Járási Főügyésze, és mint községi jegyző dolgozott 1945-től. 1947-től ügyvédként, 1949-től a Földművelési Minisztérium jogi főelőadójaként tevékenykedett. 1957-től ismét ügyvédként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. 1950-től tanácstagként képviselte a lakosság érdekeit. A Gödöllői Hírek első főszerkesztője, a Gödöllői Fáklya Klub egyik alapítója, egy ideig a Gödöllői Sport Club elnöke is volt. </p><br />
<br />
|<p align="justify"> ''' [[Körösfői-Kriesch Aladár]]''' (Buda, 1863. október 29.–Budapest, 1920. június 16.) festő, grafikus, iparművész, a [[Gödöllői Művésztelep]] megalapítója. Művészeti tanulmányait a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly vezetésével végezte. Körösfői-Kriesch Aladár a művésztelep szellemi és lelki vezéregyénisége. 1903-ban már [[Gödöllő]]n él családjával, ahol művésztársai gyakran látogatják, és kialakulóban van a gödöllői művésztelep. Az első világháború jelentős változást hozott: Körösfői-Kriesch Aladár hadi festő lett. Legnagyobb hatással az „olasz primitívek”, az angol preraffaelita mozgalom és a tolsztojánus életfelfogás voltak rá. </p><br />
|}<br />
<br />
<br />
== Évfordulók ==<br />
<br />
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"<br />
|-<br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Szittyák, a hadifogságban született újság '''</font><br />
<br />
|-<br />
|[[Kép:sz1.jpg|thumb|center|250px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Szitty%C3%A1k Szittyák]]]<br />
<br />
|-<br />
|<p align="justify"> Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes városunk polgárának, dr. Bucsy Lászlónak apai nagyapja volt. 1916 októberében orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogság alatt a többi fogollyal újságot szerkesztettek. A lapot [[Szittyák]]nak nevezték el. Tintával írt, gazdagon díszített újság volt. A megsárgult lapokon gyönyörű kézírással írt verseket és novellákat olvashatunk. A végén hirdetéseket, híreket, valamint szerkesztői levelet találunk. A művekhez rajzok is tartoznak, fekete-fehérek és színesek, mind élethű, részlet gazdag. Az orosz hadifogoly táborokban voltak a legrosszabb körülmények, mégis létre tudtak hozni egy ilyen színvonalas kiadványt.</p><br />
|}<br />
<br />
<br />
<br />
== Gödöllő ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91 Gödöllő listázása]<br />
<br />
== Tematikus évek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Tematikus_%C3%A9vek Tematikus évek listázása]<br />
<br />
== Személyek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Szem%C3%A9lyek Személyek listázása]<br />
<br />
== Épületek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:%C3%89p%C3%BCletek Épületek listázása]<br />
<br />
== Természeti értékek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Természeti_értékek Természeti értékek listázása]<br />
<br />
== Művészeti csoportok ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:M%C5%B1v%C3%A9szeti_csoportok Művészeti csoportok listázása]<br />
<br />
== Közterületek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Közterületek Közterületek listázása]<br />
<br />
== Emlékművek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kategória:Emlékművek Emlékművek listázása]<br />
<br />
== Gazdaság ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Gazdas%C3%A1g Gazdaság listázása]<br />
<br />
== Közlekedés ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:K%C3%B6zleked%C3%A9s Közlekedés listázása]<br />
<br />
== Üzemek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Üzemek Üzemek listázása]<br />
<br />
== Kisebbségek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Kisebbségek Kisebbségek listázása]<br />
<br />
== Partnerintézmények ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Partnerintézmények Partnerintézmények listázása]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kezd%C5%91lap&diff=5096Kezdőlap2018-10-09T15:24:05Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div><br />
{|<br />
|-<br />
| [[Kép:wiki_007.jpg|thumb|right|160px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91i_V%C3%A1rosi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r_%C3%A9s_Inform%C3%A1ci%C3%B3s_K%C3%B6zpont Gödöllői Városi Könyvtár]]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_011.jpg|thumb|right|170px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/%C3%81llami_M%C3%A9h%C3%A9szeti_Gazdas%C3%A1g Állami Méhészeti Gazdaság]]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_8.jpg|thumb|right|180px|Református templom]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_031.jpg|thumb|right|180px|Magyar Királyi Postahivatal]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_61.jpg|thumb|right|175px|Szauter Endre Vendéglő]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_061.jpg|thumb|right|170px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Erzs%C3%A9bet-park A gödöllői Erzsébet park]]]<br />
<br />
|}<br />
<br />
[[Kép:wiki_01.jpg|thumb|rigth|180px|Ferencz József tér]]<br />
[[Kép:wiki_02.jpg|thumb|rigth|180px|Kálvária]]<br />
[[Kép:wiki_03.jpg|thumb|rigth|180px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91i_Kir%C3%A1lyi_Kast%C3%A9ly Gödöllői Királyi Kastély]]]<br />
[[Kép:wiki_05.jpg|thumb|rigth|180px|Gödöllői Pályaudvar]]<br />
[[Kép:wiki_005.jpg|thumb|rigth|180px|Szent Jakabi tófürdő]]<br />
<br />
<br />
<marquee direction="right">SZÖVEGEM</marquee><br />
<br />
<br />
<font size="5"> '''Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!''' </font><br />
<br />
<br />
<p align="justify"> Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. <br />
Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. <br />
Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.</p><br />
<br />
<p align="justify">Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához! <br />
<br><br />
<br />
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat! </p><br />
<br />
<br />
<p align="justify">Az alábbi e-mail címre küldheti: '''konyvtarwiki@gvkik.hu''' vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez<br />
útmutatót talál a bal oldali &#8222;'''segítség'''&#8221; szóra kattintva.<br />
<br><br />
<br><br />
<br />
A Gödöllő Wikipédiában jelenleg '''{{SZÓCIKKEKSZÁMA}}''' szócikk található.<br />
</p><br />
<br />
== Október szülöttjei ==<br />
<br />
{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"<br />
<br />
|-<br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Dr. Kalocsay Kálmán '''</font><br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes'''</font><br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Winkler Nándor'''</font><br />
<br />
|-<br />
|[[Kép:kalocsay.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Dr._Kalocsay_K%C3%A1lm%C3%A1n Dr. Kalocsay Kálmán ]]]<br />
|[[Kép: gh_5.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Vit%C3%A9z_Bucsy_B%C3%A9la_szakszolg%C3%A1lati_ezredes vitéz Bucsy Béla és Bucsy Piroska]]]<br />
|[[Kép:winkler2.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Winkler_N%C3%A1ndor Winkler Nándor]]]<br />
<br />
<br />
|-<br />
|<p align="justify"> ''' [[Dr. Kalocsay Kálmán]]''' (Abaújszántó, 1891. október 6. - Budapest, 1976. február 27.), infektológus orvos, eszperantó költő, műfordító, szerkesztő. 1920-tól 1966-ig, nyugdíjba vonulásáig infektológusként a Szent László Kórházban dolgozott. 1926-ban adjunktusi kinevezést kapott. 1952-ben elnyerte az Orvostudományok kandidátusa, majd 1958-ban az Orvostudományok doktora tudományos fokozatot, 1963 címzetes egyetemi tanári címet kapott. 1911-ben kezdte el tanulni az eszperantó nyelvet, 1913-ban pedig már tanította. Költői tevékenységét még gimnazista korában magyar versekkel kezdte. Három verse meg is jelent a Nyugatban. </p><br />
<br />
|<p align="justify"> ''' [[Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes]]''' 1892. október 7-én született Székelyudvarhelyen. 1910-1914 között a Budapesti Tudomány Egyetem bölcsész hallgatója volt, matematika-fizika szakos diplomát szerzett. 1914-ben vonult be katonának 1916 októberéig a fronton harcolt, közben tiszti képzést is kapott. Októberben orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogságban újságot szerkesztett társaival, Szittyák néven. Nyugdíjazásáig Pécsett és Sopronban is tanított. Rendkívül humánus beállítottságú, szociálisan érzékeny ember volt.</p><br />
<br />
|<p align="justify"> ''' [[Winkler Nándor]]''' (Vereknye, 1917. október 9. – [[Gödöllő]], 2005. július 10.). 1933-ban járt először [[Gödöllő]]n, amikor részt vett a Jamboreen. Hazatérve cserkészcsapatot alapított. 1937-ben tett érettségi és képesítő vizsgát. A benes dekrétum miatt a Winkler család 1947. szeptember 12-én érkezett [[Gödöllő]]re. A Premontrei Rend iskolájában kapott munkát, ahol éneket tanított és vezette az iskola énekkarát. 1965-ben, a Petőfi Sándor Általános Iskolában alakította meg a Rigók kamarakórusát. A járási énekzene munkaközösség vezetőjeként is tevékenykedett az iskolák munkájának segítése, az ének-zenei nevelés jobbítása érdekében. [[Gödöllő]] városának képviselő-testülete 2003-ban díszpolgári címmel ismerte el munkáját. </p><br />
|}<br />
<br />
<br />
{|class="sortable" border="1" style="width:40%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"<br />
<br />
|-<br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Dr. Barabás Andor '''</font><br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Körösfői-Kriesch Aladár '''</font> <br />
<br />
|-<br />
|[[Kép:barabás.jpg|thumb|center|200px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Dr._Barab%C3%A1s_Andor Dr. Barabás Andor]]]<br />
|[[Kép:koros1.jpg|thumb|center|180px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/K%C3%B6r%C3%B6sf%C5%91i-Kriesch_Alad%C3%A1r Körösfői-Kriesch Aladár]]]<br />
<br />
|-<br />
|<p align="justify"> ''' [[Dr. Barabás Andor]]''' (Kerepes, 1911. október 13. – Gödöllő, 2002. április 5.) jogász. Ügyvédjelöltként [[Gödöllő]]n helyezkedett el Fischer ügyvéd mellett. A II. világháborúban az orosz frontra került, ahonnan több ezer kilométeres gyaloglás után tért haza. Gödöllő Járási Főügyésze, és mint községi jegyző dolgozott 1945-től. 1947-től ügyvédként, 1949-től a Földművelési Minisztérium jogi főelőadójaként tevékenykedett. 1957-től ismét ügyvédként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. 1950-től tanácstagként képviselte a lakosság érdekeit. A Gödöllői Hírek első főszerkesztője, a Gödöllői Fáklya Klub egyik alapítója, egy ideig a Gödöllői Sport Club elnöke is volt. </p><br />
<br />
|<p align="justify"> ''' [[Körösfői-Kriesch Aladár]]''' (Buda, 1863. október 29.–Budapest, 1920. június 16.) festő, grafikus, iparművész, a [[Gödöllői Művésztelep]] megalapítója. Művészeti tanulmányait a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly vezetésével végezte. Körösfői-Kriesch Aladár a művésztelep szellemi és lelki vezéregyénisége. 1903-ban már [[Gödöllő]]n él családjával, ahol művésztársai gyakran látogatják, és kialakulóban van a gödöllői művésztelep. Az első világháború jelentős változást hozott: Körösfői-Kriesch Aladár hadi festő lett. Legnagyobb hatással az „olasz primitívek”, az angol preraffaelita mozgalom és a tolsztojánus életfelfogás voltak rá. </p><br />
|}<br />
<br />
<br />
== Évfordulók ==<br />
<br />
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"<br />
|-<br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Szittyák, a hadifogságban született újság '''</font><br />
<br />
|-<br />
|[[Kép:sz1.jpg|thumb|center|250px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Szitty%C3%A1k Szittyák]]]<br />
<br />
|-<br />
|<p align="justify"> Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes városunk polgárának, dr. Bucsy Lászlónak apai nagyapja volt. 1916 októberében orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogság alatt a többi fogollyal újságot szerkesztettek. A lapot [[Szittyák]]nak nevezték el. Tintával írt, gazdagon díszített újság volt. A megsárgult lapokon gyönyörű kézírással írt verseket és novellákat olvashatunk. A végén hirdetéseket, híreket, valamint szerkesztői levelet találunk. A művekhez rajzok is tartoznak, fekete-fehérek és színesek, mind élethű, részlet gazdag. Az orosz hadifogoly táborokban voltak a legrosszabb körülmények, mégis létre tudtak hozni egy ilyen színvonalas kiadványt.</p><br />
|}<br />
<br />
<br />
<br />
== Gödöllő ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91 Gödöllő listázása]<br />
<br />
== Tematikus évek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Tematikus_%C3%A9vek Tematikus évek listázása]<br />
<br />
== Személyek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Szem%C3%A9lyek Személyek listázása]<br />
<br />
== Épületek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:%C3%89p%C3%BCletek Épületek listázása]<br />
<br />
== Természeti értékek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Természeti_értékek Természeti értékek listázása]<br />
<br />
== Művészeti csoportok ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:M%C5%B1v%C3%A9szeti_csoportok Művészeti csoportok listázása]<br />
<br />
== Közterületek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Közterületek Közterületek listázása]<br />
<br />
== Emlékművek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kategória:Emlékművek Emlékművek listázása]<br />
<br />
== Gazdaság ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Gazdas%C3%A1g Gazdaság listázása]<br />
<br />
== Közlekedés ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:K%C3%B6zleked%C3%A9s Közlekedés listázása]<br />
<br />
== Üzemek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Üzemek Üzemek listázása]<br />
<br />
== Kisebbségek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Kisebbségek Kisebbségek listázása]<br />
<br />
== Partnerintézmények ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Partnerintézmények Partnerintézmények listázása]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kezd%C5%91lap&diff=5095Kezdőlap2018-10-09T15:19:45Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div><br />
{|<br />
|-<br />
| [[Kép:wiki_007.jpg|thumb|right|160px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91i_V%C3%A1rosi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r_%C3%A9s_Inform%C3%A1ci%C3%B3s_K%C3%B6zpont Gödöllői Városi Könyvtár]]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_011.jpg|thumb|right|170px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/%C3%81llami_M%C3%A9h%C3%A9szeti_Gazdas%C3%A1g Állami Méhészeti Gazdaság]]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_8.jpg|thumb|right|180px|Református templom]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_031.jpg|thumb|right|180px|Magyar Királyi Postahivatal]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_61.jpg|thumb|right|175px|Szauter Endre Vendéglő]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_061.jpg|thumb|right|170px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Erzs%C3%A9bet-park A gödöllői Erzsébet park]]]<br />
<br />
|}<br />
<br />
[[Kép:wiki_01.jpg|thumb|rigth|180px|Ferencz József tér]]<br />
[[Kép:wiki_02.jpg|thumb|rigth|180px|Kálvária]]<br />
[[Kép:wiki_03.jpg|thumb|rigth|180px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91i_Kir%C3%A1lyi_Kast%C3%A9ly Gödöllői Királyi Kastély]]]<br />
[[Kép:wiki_05.jpg|thumb|rigth|180px|Gödöllői Pályaudvar]]<br />
[[Kép:wiki_005.jpg|thumb|rigth|180px|Szent Jakabi tófürdő]]<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<font size="5"> '''Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!''' </font><br />
<br />
<br />
<p align="justify"> Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. <br />
Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. <br />
Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.</p><br />
<br />
<p align="justify">Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához! <br />
<br><br />
<br />
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat! </p><br />
<br />
<br />
<p align="justify">Az alábbi e-mail címre küldheti: '''konyvtarwiki@gvkik.hu''' vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez<br />
útmutatót talál a bal oldali &#8222;'''segítség'''&#8221; szóra kattintva.<br />
<br><br />
<br><br />
<br />
A Gödöllő Wikipédiában jelenleg '''{{SZÓCIKKEKSZÁMA}}''' szócikk található.<br />
</p><br />
<br />
== Október szülöttjei ==<br />
<br />
{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"<br />
<br />
|-<br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Dr. Kalocsay Kálmán '''</font><br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes'''</font><br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Winkler Nándor'''</font><br />
<br />
|-<br />
|[[Kép:kalocsay.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Dr._Kalocsay_K%C3%A1lm%C3%A1n Dr. Kalocsay Kálmán ]]]<br />
|[[Kép: gh_5.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Vit%C3%A9z_Bucsy_B%C3%A9la_szakszolg%C3%A1lati_ezredes vitéz Bucsy Béla és Bucsy Piroska]]]<br />
|[[Kép:winkler2.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Winkler_N%C3%A1ndor Winkler Nándor]]]<br />
<br />
<br />
|-<br />
|<p align="justify"> ''' [[Dr. Kalocsay Kálmán]]''' (Abaújszántó, 1891. október 6. - Budapest, 1976. február 27.), infektológus orvos, eszperantó költő, műfordító, szerkesztő. 1920-tól 1966-ig, nyugdíjba vonulásáig infektológusként a Szent László Kórházban dolgozott. 1926-ban adjunktusi kinevezést kapott. 1952-ben elnyerte az Orvostudományok kandidátusa, majd 1958-ban az Orvostudományok doktora tudományos fokozatot, 1963 címzetes egyetemi tanári címet kapott. 1911-ben kezdte el tanulni az eszperantó nyelvet, 1913-ban pedig már tanította. Költői tevékenységét még gimnazista korában magyar versekkel kezdte. Három verse meg is jelent a Nyugatban. </p><br />
<br />
|<p align="justify"> ''' [[Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes]]''' 1892. október 7-én született Székelyudvarhelyen. 1910-1914 között a Budapesti Tudomány Egyetem bölcsész hallgatója volt, matematika-fizika szakos diplomát szerzett. 1914-ben vonult be katonának 1916 októberéig a fronton harcolt, közben tiszti képzést is kapott. Októberben orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogságban újságot szerkesztett társaival, Szittyák néven. Nyugdíjazásáig Pécsett és Sopronban is tanított. Rendkívül humánus beállítottságú, szociálisan érzékeny ember volt.</p><br />
<br />
|<p align="justify"> ''' [[Winkler Nándor]]''' (Vereknye, 1917. október 9. – [[Gödöllő]], 2005. július 10.). 1933-ban járt először [[Gödöllő]]n, amikor részt vett a Jamboreen. Hazatérve cserkészcsapatot alapított. 1937-ben tett érettségi és képesítő vizsgát. A benes dekrétum miatt a Winkler család 1947. szeptember 12-én érkezett [[Gödöllő]]re. A Premontrei Rend iskolájában kapott munkát, ahol éneket tanított és vezette az iskola énekkarát. 1965-ben, a Petőfi Sándor Általános Iskolában alakította meg a Rigók kamarakórusát. A járási énekzene munkaközösség vezetőjeként is tevékenykedett az iskolák munkájának segítése, az ének-zenei nevelés jobbítása érdekében. [[Gödöllő]] városának képviselő-testülete 2003-ban díszpolgári címmel ismerte el munkáját. </p><br />
|}<br />
<br />
<br />
{|class="sortable" border="1" style="width:40%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"<br />
<br />
|-<br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Dr. Barabás Andor '''</font><br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Körösfői-Kriesch Aladár '''</font> <br />
<br />
|-<br />
|[[Kép:barabás.jpg|thumb|center|200px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Dr._Barab%C3%A1s_Andor Dr. Barabás Andor]]]<br />
|[[Kép:koros1.jpg|thumb|center|180px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/K%C3%B6r%C3%B6sf%C5%91i-Kriesch_Alad%C3%A1r Körösfői-Kriesch Aladár]]]<br />
<br />
|-<br />
|<p align="justify"> ''' [[Dr. Barabás Andor]]''' (Kerepes, 1911. október 13. – Gödöllő, 2002. április 5.) jogász. Ügyvédjelöltként [[Gödöllő]]n helyezkedett el Fischer ügyvéd mellett. A II. világháborúban az orosz frontra került, ahonnan több ezer kilométeres gyaloglás után tért haza. Gödöllő Járási Főügyésze, és mint községi jegyző dolgozott 1945-től. 1947-től ügyvédként, 1949-től a Földművelési Minisztérium jogi főelőadójaként tevékenykedett. 1957-től ismét ügyvédként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. 1950-től tanácstagként képviselte a lakosság érdekeit. A Gödöllői Hírek első főszerkesztője, a Gödöllői Fáklya Klub egyik alapítója, egy ideig a Gödöllői Sport Club elnöke is volt. </p><br />
<br />
|<p align="justify"> ''' [[Körösfői-Kriesch Aladár]]''' (Buda, 1863. október 29.–Budapest, 1920. június 16.) festő, grafikus, iparművész, a [[Gödöllői Művésztelep]] megalapítója. Művészeti tanulmányait a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly vezetésével végezte. Körösfői-Kriesch Aladár a művésztelep szellemi és lelki vezéregyénisége. 1903-ban már [[Gödöllő]]n él családjával, ahol művésztársai gyakran látogatják, és kialakulóban van a gödöllői művésztelep. Az első világháború jelentős változást hozott: Körösfői-Kriesch Aladár hadi festő lett. Legnagyobb hatással az „olasz primitívek”, az angol preraffaelita mozgalom és a tolsztojánus életfelfogás voltak rá. </p><br />
|}<br />
<br />
<br />
== Évfordulók ==<br />
<br />
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"<br />
|-<br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Szittyák, a hadifogságban született újság '''</font><br />
<br />
|-<br />
|[[Kép:sz1.jpg|thumb|center|250px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Szitty%C3%A1k Szittyák]]]<br />
<br />
|-<br />
|<p align="justify"> Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes városunk polgárának, dr. Bucsy Lászlónak apai nagyapja volt. 1916 októberében orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogság alatt a többi fogollyal újságot szerkesztettek. A lapot [[Szittyák]]nak nevezték el. Tintával írt, gazdagon díszített újság volt. A megsárgult lapokon gyönyörű kézírással írt verseket és novellákat olvashatunk. A végén hirdetéseket, híreket, valamint szerkesztői levelet találunk. A művekhez rajzok is tartoznak, fekete-fehérek és színesek, mind élethű, részlet gazdag. Az orosz hadifogoly táborokban voltak a legrosszabb körülmények, mégis létre tudtak hozni egy ilyen színvonalas kiadványt.</p><br />
|}<br />
<br />
<br />
<br />
== Gödöllő ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91 Gödöllő listázása]<br />
<br />
== Tematikus évek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Tematikus_%C3%A9vek Tematikus évek listázása]<br />
<br />
== Személyek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Szem%C3%A9lyek Személyek listázása]<br />
<br />
== Épületek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:%C3%89p%C3%BCletek Épületek listázása]<br />
<br />
== Természeti értékek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Természeti_értékek Természeti értékek listázása]<br />
<br />
== Művészeti csoportok ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:M%C5%B1v%C3%A9szeti_csoportok Művészeti csoportok listázása]<br />
<br />
== Közterületek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Közterületek Közterületek listázása]<br />
<br />
== Emlékművek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kategória:Emlékművek Emlékművek listázása]<br />
<br />
== Gazdaság ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Gazdas%C3%A1g Gazdaság listázása]<br />
<br />
== Közlekedés ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:K%C3%B6zleked%C3%A9s Közlekedés listázása]<br />
<br />
== Üzemek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Üzemek Üzemek listázása]<br />
<br />
== Kisebbségek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Kisebbségek Kisebbségek listázása]<br />
<br />
== Partnerintézmények ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Partnerintézmények Partnerintézmények listázása]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kezd%C5%91lap&diff=5094Kezdőlap2018-10-09T15:18:45Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div><br />
{|<br />
|-<br />
| [[Kép:wiki_007.jpg|thumb|right|160px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91i_V%C3%A1rosi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r_%C3%A9s_Inform%C3%A1ci%C3%B3s_K%C3%B6zpont Gödöllői Városi Könyvtár]]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_011.jpg|thumb|right|170px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/%C3%81llami_M%C3%A9h%C3%A9szeti_Gazdas%C3%A1g Állami Méhészeti Gazdaság]]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_8.jpg|thumb|right|180px|Református templom]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_031.jpg|thumb|right|180px|Magyar Királyi Postahivatal]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_61.jpg|thumb|right|175px|Szauter Endre Vendéglő]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_061.jpg|thumb|right|170px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Erzs%C3%A9bet-park A gödöllői Erzsébet park]]]<br />
<br />
|}<br />
<br />
[[Kép:wiki_01.jpg|thumb|rigth|180px|Ferencz József tér]]<br />
[[Kép:wiki_02.jpg|thumb|rigth|180px|Kálvária]]<br />
[[Kép:wiki_03.jpg|thumb|rigth|180px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91i_Kir%C3%A1lyi_Kast%C3%A9ly Gödöllői Királyi Kastély]]]<br />
[[Kép:wiki_05.jpg|thumb|rigth|180px|Gödöllői Pályaudvar]]<br />
[[Kép:wiki_005.jpg|thumb|rigth|180px|Szent Jakabi tófürdő]]<br />
<br />
<br />
<html> <br />
<head> <br />
</head><br />
<body><br />
<img src="terkep1.gif" width="342" height="120" border="0" usemap="#terkep"><br />
<map name="terkep"><br />
<area href="http://www.yahoo.com" target="_blank" alt="Yahoo!" shape="circle" coords="50,50,30"><br />
<area href="http://www.google.com" target="_blank" alt="Goooogle" shape="rect" coords="100,50,200,100"> <br />
<area href="http://www.origo.hu" target="_blank" alt="[origo] :-)" shape="poly" coords="250,25,225,80,330,100"><br />
</map><br />
</body><br />
</html><br />
<br />
<br />
<font size="5"> '''Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!''' </font><br />
<br />
<br />
<p align="justify"> Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. <br />
Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. <br />
Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.</p><br />
<br />
<p align="justify">Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához! <br />
<br><br />
<br />
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat! </p><br />
<br />
<br />
<p align="justify">Az alábbi e-mail címre küldheti: '''konyvtarwiki@gvkik.hu''' vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez<br />
útmutatót talál a bal oldali &#8222;'''segítség'''&#8221; szóra kattintva.<br />
<br><br />
<br><br />
<br />
A Gödöllő Wikipédiában jelenleg '''{{SZÓCIKKEKSZÁMA}}''' szócikk található.<br />
</p><br />
<br />
== Október szülöttjei ==<br />
<br />
{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"<br />
<br />
|-<br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Dr. Kalocsay Kálmán '''</font><br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes'''</font><br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Winkler Nándor'''</font><br />
<br />
|-<br />
|[[Kép:kalocsay.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Dr._Kalocsay_K%C3%A1lm%C3%A1n Dr. Kalocsay Kálmán ]]]<br />
|[[Kép: gh_5.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Vit%C3%A9z_Bucsy_B%C3%A9la_szakszolg%C3%A1lati_ezredes vitéz Bucsy Béla és Bucsy Piroska]]]<br />
|[[Kép:winkler2.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Winkler_N%C3%A1ndor Winkler Nándor]]]<br />
<br />
<br />
|-<br />
|<p align="justify"> ''' [[Dr. Kalocsay Kálmán]]''' (Abaújszántó, 1891. október 6. - Budapest, 1976. február 27.), infektológus orvos, eszperantó költő, műfordító, szerkesztő. 1920-tól 1966-ig, nyugdíjba vonulásáig infektológusként a Szent László Kórházban dolgozott. 1926-ban adjunktusi kinevezést kapott. 1952-ben elnyerte az Orvostudományok kandidátusa, majd 1958-ban az Orvostudományok doktora tudományos fokozatot, 1963 címzetes egyetemi tanári címet kapott. 1911-ben kezdte el tanulni az eszperantó nyelvet, 1913-ban pedig már tanította. Költői tevékenységét még gimnazista korában magyar versekkel kezdte. Három verse meg is jelent a Nyugatban. </p><br />
<br />
|<p align="justify"> ''' [[Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes]]''' 1892. október 7-én született Székelyudvarhelyen. 1910-1914 között a Budapesti Tudomány Egyetem bölcsész hallgatója volt, matematika-fizika szakos diplomát szerzett. 1914-ben vonult be katonának 1916 októberéig a fronton harcolt, közben tiszti képzést is kapott. Októberben orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogságban újságot szerkesztett társaival, Szittyák néven. Nyugdíjazásáig Pécsett és Sopronban is tanított. Rendkívül humánus beállítottságú, szociálisan érzékeny ember volt.</p><br />
<br />
|<p align="justify"> ''' [[Winkler Nándor]]''' (Vereknye, 1917. október 9. – [[Gödöllő]], 2005. július 10.). 1933-ban járt először [[Gödöllő]]n, amikor részt vett a Jamboreen. Hazatérve cserkészcsapatot alapított. 1937-ben tett érettségi és képesítő vizsgát. A benes dekrétum miatt a Winkler család 1947. szeptember 12-én érkezett [[Gödöllő]]re. A Premontrei Rend iskolájában kapott munkát, ahol éneket tanított és vezette az iskola énekkarát. 1965-ben, a Petőfi Sándor Általános Iskolában alakította meg a Rigók kamarakórusát. A járási énekzene munkaközösség vezetőjeként is tevékenykedett az iskolák munkájának segítése, az ének-zenei nevelés jobbítása érdekében. [[Gödöllő]] városának képviselő-testülete 2003-ban díszpolgári címmel ismerte el munkáját. </p><br />
|}<br />
<br />
<br />
{|class="sortable" border="1" style="width:40%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"<br />
<br />
|-<br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Dr. Barabás Andor '''</font><br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Körösfői-Kriesch Aladár '''</font> <br />
<br />
|-<br />
|[[Kép:barabás.jpg|thumb|center|200px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Dr._Barab%C3%A1s_Andor Dr. Barabás Andor]]]<br />
|[[Kép:koros1.jpg|thumb|center|180px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/K%C3%B6r%C3%B6sf%C5%91i-Kriesch_Alad%C3%A1r Körösfői-Kriesch Aladár]]]<br />
<br />
|-<br />
|<p align="justify"> ''' [[Dr. Barabás Andor]]''' (Kerepes, 1911. október 13. – Gödöllő, 2002. április 5.) jogász. Ügyvédjelöltként [[Gödöllő]]n helyezkedett el Fischer ügyvéd mellett. A II. világháborúban az orosz frontra került, ahonnan több ezer kilométeres gyaloglás után tért haza. Gödöllő Járási Főügyésze, és mint községi jegyző dolgozott 1945-től. 1947-től ügyvédként, 1949-től a Földművelési Minisztérium jogi főelőadójaként tevékenykedett. 1957-től ismét ügyvédként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. 1950-től tanácstagként képviselte a lakosság érdekeit. A Gödöllői Hírek első főszerkesztője, a Gödöllői Fáklya Klub egyik alapítója, egy ideig a Gödöllői Sport Club elnöke is volt. </p><br />
<br />
|<p align="justify"> ''' [[Körösfői-Kriesch Aladár]]''' (Buda, 1863. október 29.–Budapest, 1920. június 16.) festő, grafikus, iparművész, a [[Gödöllői Művésztelep]] megalapítója. Művészeti tanulmányait a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly vezetésével végezte. Körösfői-Kriesch Aladár a művésztelep szellemi és lelki vezéregyénisége. 1903-ban már [[Gödöllő]]n él családjával, ahol művésztársai gyakran látogatják, és kialakulóban van a gödöllői művésztelep. Az első világháború jelentős változást hozott: Körösfői-Kriesch Aladár hadi festő lett. Legnagyobb hatással az „olasz primitívek”, az angol preraffaelita mozgalom és a tolsztojánus életfelfogás voltak rá. </p><br />
|}<br />
<br />
<br />
== Évfordulók ==<br />
<br />
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"<br />
|-<br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Szittyák, a hadifogságban született újság '''</font><br />
<br />
|-<br />
|[[Kép:sz1.jpg|thumb|center|250px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Szitty%C3%A1k Szittyák]]]<br />
<br />
|-<br />
|<p align="justify"> Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes városunk polgárának, dr. Bucsy Lászlónak apai nagyapja volt. 1916 októberében orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogság alatt a többi fogollyal újságot szerkesztettek. A lapot [[Szittyák]]nak nevezték el. Tintával írt, gazdagon díszített újság volt. A megsárgult lapokon gyönyörű kézírással írt verseket és novellákat olvashatunk. A végén hirdetéseket, híreket, valamint szerkesztői levelet találunk. A művekhez rajzok is tartoznak, fekete-fehérek és színesek, mind élethű, részlet gazdag. Az orosz hadifogoly táborokban voltak a legrosszabb körülmények, mégis létre tudtak hozni egy ilyen színvonalas kiadványt.</p><br />
|}<br />
<br />
<br />
<br />
== Gödöllő ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91 Gödöllő listázása]<br />
<br />
== Tematikus évek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Tematikus_%C3%A9vek Tematikus évek listázása]<br />
<br />
== Személyek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Szem%C3%A9lyek Személyek listázása]<br />
<br />
== Épületek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:%C3%89p%C3%BCletek Épületek listázása]<br />
<br />
== Természeti értékek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Természeti_értékek Természeti értékek listázása]<br />
<br />
== Művészeti csoportok ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:M%C5%B1v%C3%A9szeti_csoportok Művészeti csoportok listázása]<br />
<br />
== Közterületek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Közterületek Közterületek listázása]<br />
<br />
== Emlékművek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kategória:Emlékművek Emlékművek listázása]<br />
<br />
== Gazdaság ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Gazdas%C3%A1g Gazdaság listázása]<br />
<br />
== Közlekedés ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:K%C3%B6zleked%C3%A9s Közlekedés listázása]<br />
<br />
== Üzemek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Üzemek Üzemek listázása]<br />
<br />
== Kisebbségek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Kisebbségek Kisebbségek listázása]<br />
<br />
== Partnerintézmények ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Partnerintézmények Partnerintézmények listázása]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kezd%C5%91lap&diff=5093Kezdőlap2018-10-09T15:18:17Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div><br />
{|<br />
|-<br />
| [[Kép:wiki_007.jpg|thumb|right|160px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91i_V%C3%A1rosi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r_%C3%A9s_Inform%C3%A1ci%C3%B3s_K%C3%B6zpont Gödöllői Városi Könyvtár]]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_011.jpg|thumb|right|170px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/%C3%81llami_M%C3%A9h%C3%A9szeti_Gazdas%C3%A1g Állami Méhészeti Gazdaság]]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_8.jpg|thumb|right|180px|Református templom]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_031.jpg|thumb|right|180px|Magyar Királyi Postahivatal]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_61.jpg|thumb|right|175px|Szauter Endre Vendéglő]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_061.jpg|thumb|right|170px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Erzs%C3%A9bet-park A gödöllői Erzsébet park]]]<br />
<br />
|}<br />
<br />
[[Kép:wiki_01.jpg|thumb|rigth|180px|Ferencz József tér]]<br />
[[Kép:wiki_02.jpg|thumb|rigth|180px|Kálvária]]<br />
[[Kép:wiki_03.jpg|thumb|rigth|180px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91i_Kir%C3%A1lyi_Kast%C3%A9ly Gödöllői Királyi Kastély]]]<br />
[[Kép:wiki_05.jpg|thumb|rigth|180px|Gödöllői Pályaudvar]]<br />
[[Kép:wiki_005.jpg|thumb|rigth|180px|Szent Jakabi tófürdő]]<br />
<br />
<br />
<img src="terkep1.gif" width="342" height="120" border="0" usemap="#terkep"><br />
<map name="terkep"><br />
<area href="http://www.yahoo.com" target="_blank" alt="Yahoo!" shape="circle" coords="50,50,30"><br />
</map><br />
<br />
<br />
<font size="5"> '''Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!''' </font><br />
<br />
<br />
<p align="justify"> Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. <br />
Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. <br />
Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.</p><br />
<br />
<p align="justify">Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához! <br />
<br><br />
<br />
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat! </p><br />
<br />
<br />
<p align="justify">Az alábbi e-mail címre küldheti: '''konyvtarwiki@gvkik.hu''' vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez<br />
útmutatót talál a bal oldali &#8222;'''segítség'''&#8221; szóra kattintva.<br />
<br><br />
<br><br />
<br />
A Gödöllő Wikipédiában jelenleg '''{{SZÓCIKKEKSZÁMA}}''' szócikk található.<br />
</p><br />
<br />
== Október szülöttjei ==<br />
<br />
{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"<br />
<br />
|-<br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Dr. Kalocsay Kálmán '''</font><br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes'''</font><br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Winkler Nándor'''</font><br />
<br />
|-<br />
|[[Kép:kalocsay.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Dr._Kalocsay_K%C3%A1lm%C3%A1n Dr. Kalocsay Kálmán ]]]<br />
|[[Kép: gh_5.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Vit%C3%A9z_Bucsy_B%C3%A9la_szakszolg%C3%A1lati_ezredes vitéz Bucsy Béla és Bucsy Piroska]]]<br />
|[[Kép:winkler2.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Winkler_N%C3%A1ndor Winkler Nándor]]]<br />
<br />
<br />
|-<br />
|<p align="justify"> ''' [[Dr. Kalocsay Kálmán]]''' (Abaújszántó, 1891. október 6. - Budapest, 1976. február 27.), infektológus orvos, eszperantó költő, műfordító, szerkesztő. 1920-tól 1966-ig, nyugdíjba vonulásáig infektológusként a Szent László Kórházban dolgozott. 1926-ban adjunktusi kinevezést kapott. 1952-ben elnyerte az Orvostudományok kandidátusa, majd 1958-ban az Orvostudományok doktora tudományos fokozatot, 1963 címzetes egyetemi tanári címet kapott. 1911-ben kezdte el tanulni az eszperantó nyelvet, 1913-ban pedig már tanította. Költői tevékenységét még gimnazista korában magyar versekkel kezdte. Három verse meg is jelent a Nyugatban. </p><br />
<br />
|<p align="justify"> ''' [[Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes]]''' 1892. október 7-én született Székelyudvarhelyen. 1910-1914 között a Budapesti Tudomány Egyetem bölcsész hallgatója volt, matematika-fizika szakos diplomát szerzett. 1914-ben vonult be katonának 1916 októberéig a fronton harcolt, közben tiszti képzést is kapott. Októberben orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogságban újságot szerkesztett társaival, Szittyák néven. Nyugdíjazásáig Pécsett és Sopronban is tanított. Rendkívül humánus beállítottságú, szociálisan érzékeny ember volt.</p><br />
<br />
|<p align="justify"> ''' [[Winkler Nándor]]''' (Vereknye, 1917. október 9. – [[Gödöllő]], 2005. július 10.). 1933-ban járt először [[Gödöllő]]n, amikor részt vett a Jamboreen. Hazatérve cserkészcsapatot alapított. 1937-ben tett érettségi és képesítő vizsgát. A benes dekrétum miatt a Winkler család 1947. szeptember 12-én érkezett [[Gödöllő]]re. A Premontrei Rend iskolájában kapott munkát, ahol éneket tanított és vezette az iskola énekkarát. 1965-ben, a Petőfi Sándor Általános Iskolában alakította meg a Rigók kamarakórusát. A járási énekzene munkaközösség vezetőjeként is tevékenykedett az iskolák munkájának segítése, az ének-zenei nevelés jobbítása érdekében. [[Gödöllő]] városának képviselő-testülete 2003-ban díszpolgári címmel ismerte el munkáját. </p><br />
|}<br />
<br />
<br />
{|class="sortable" border="1" style="width:40%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"<br />
<br />
|-<br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Dr. Barabás Andor '''</font><br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Körösfői-Kriesch Aladár '''</font> <br />
<br />
|-<br />
|[[Kép:barabás.jpg|thumb|center|200px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Dr._Barab%C3%A1s_Andor Dr. Barabás Andor]]]<br />
|[[Kép:koros1.jpg|thumb|center|180px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/K%C3%B6r%C3%B6sf%C5%91i-Kriesch_Alad%C3%A1r Körösfői-Kriesch Aladár]]]<br />
<br />
|-<br />
|<p align="justify"> ''' [[Dr. Barabás Andor]]''' (Kerepes, 1911. október 13. – Gödöllő, 2002. április 5.) jogász. Ügyvédjelöltként [[Gödöllő]]n helyezkedett el Fischer ügyvéd mellett. A II. világháborúban az orosz frontra került, ahonnan több ezer kilométeres gyaloglás után tért haza. Gödöllő Járási Főügyésze, és mint községi jegyző dolgozott 1945-től. 1947-től ügyvédként, 1949-től a Földművelési Minisztérium jogi főelőadójaként tevékenykedett. 1957-től ismét ügyvédként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. 1950-től tanácstagként képviselte a lakosság érdekeit. A Gödöllői Hírek első főszerkesztője, a Gödöllői Fáklya Klub egyik alapítója, egy ideig a Gödöllői Sport Club elnöke is volt. </p><br />
<br />
|<p align="justify"> ''' [[Körösfői-Kriesch Aladár]]''' (Buda, 1863. október 29.–Budapest, 1920. június 16.) festő, grafikus, iparművész, a [[Gödöllői Művésztelep]] megalapítója. Művészeti tanulmányait a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly vezetésével végezte. Körösfői-Kriesch Aladár a művésztelep szellemi és lelki vezéregyénisége. 1903-ban már [[Gödöllő]]n él családjával, ahol művésztársai gyakran látogatják, és kialakulóban van a gödöllői művésztelep. Az első világháború jelentős változást hozott: Körösfői-Kriesch Aladár hadi festő lett. Legnagyobb hatással az „olasz primitívek”, az angol preraffaelita mozgalom és a tolsztojánus életfelfogás voltak rá. </p><br />
|}<br />
<br />
<br />
== Évfordulók ==<br />
<br />
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"<br />
|-<br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Szittyák, a hadifogságban született újság '''</font><br />
<br />
|-<br />
|[[Kép:sz1.jpg|thumb|center|250px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Szitty%C3%A1k Szittyák]]]<br />
<br />
|-<br />
|<p align="justify"> Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes városunk polgárának, dr. Bucsy Lászlónak apai nagyapja volt. 1916 októberében orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogság alatt a többi fogollyal újságot szerkesztettek. A lapot [[Szittyák]]nak nevezték el. Tintával írt, gazdagon díszített újság volt. A megsárgult lapokon gyönyörű kézírással írt verseket és novellákat olvashatunk. A végén hirdetéseket, híreket, valamint szerkesztői levelet találunk. A művekhez rajzok is tartoznak, fekete-fehérek és színesek, mind élethű, részlet gazdag. Az orosz hadifogoly táborokban voltak a legrosszabb körülmények, mégis létre tudtak hozni egy ilyen színvonalas kiadványt.</p><br />
|}<br />
<br />
<br />
<br />
== Gödöllő ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91 Gödöllő listázása]<br />
<br />
== Tematikus évek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Tematikus_%C3%A9vek Tematikus évek listázása]<br />
<br />
== Személyek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Szem%C3%A9lyek Személyek listázása]<br />
<br />
== Épületek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:%C3%89p%C3%BCletek Épületek listázása]<br />
<br />
== Természeti értékek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Természeti_értékek Természeti értékek listázása]<br />
<br />
== Művészeti csoportok ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:M%C5%B1v%C3%A9szeti_csoportok Művészeti csoportok listázása]<br />
<br />
== Közterületek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Közterületek Közterületek listázása]<br />
<br />
== Emlékművek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kategória:Emlékművek Emlékművek listázása]<br />
<br />
== Gazdaság ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Gazdas%C3%A1g Gazdaság listázása]<br />
<br />
== Közlekedés ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:K%C3%B6zleked%C3%A9s Közlekedés listázása]<br />
<br />
== Üzemek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Üzemek Üzemek listázása]<br />
<br />
== Kisebbségek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Kisebbségek Kisebbségek listázása]<br />
<br />
== Partnerintézmények ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Partnerintézmények Partnerintézmények listázása]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kezd%C5%91lap&diff=5092Kezdőlap2018-10-09T15:15:05Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div><br />
{|<br />
|-<br />
| [[Kép:wiki_007.jpg|thumb|right|160px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91i_V%C3%A1rosi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r_%C3%A9s_Inform%C3%A1ci%C3%B3s_K%C3%B6zpont Gödöllői Városi Könyvtár]]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_011.jpg|thumb|right|170px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/%C3%81llami_M%C3%A9h%C3%A9szeti_Gazdas%C3%A1g Állami Méhészeti Gazdaság]]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_8.jpg|thumb|right|180px|Református templom]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_031.jpg|thumb|right|180px|Magyar Királyi Postahivatal]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_61.jpg|thumb|right|175px|Szauter Endre Vendéglő]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_061.jpg|thumb|right|170px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Erzs%C3%A9bet-park A gödöllői Erzsébet park]]]<br />
<br />
|}<br />
<br />
[[Kép:wiki_01.jpg|thumb|rigth|180px|Ferencz József tér]]<br />
[[Kép:wiki_02.jpg|thumb|rigth|180px|Kálvária]]<br />
[[Kép:wiki_03.jpg|thumb|rigth|180px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91i_Kir%C3%A1lyi_Kast%C3%A9ly Gödöllői Királyi Kastély]]]<br />
[[Kép:wiki_05.jpg|thumb|rigth|180px|Gödöllői Pályaudvar]]<br />
[[Kép:wiki_005.jpg|thumb|rigth|180px|Szent Jakabi tófürdő]]<br />
<br />
<br />
<br />
<map name="terkep"><br />
<area href="http://www.yahoo.com" target="_blank" alt="Yahoo!" shape="circle" coords="50,50,30"><br />
</map><br />
<br />
<br />
<font size="5"> '''Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!''' </font><br />
<br />
<br />
<p align="justify"> Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. <br />
Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. <br />
Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.</p><br />
<br />
<p align="justify">Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához! <br />
<br><br />
<br />
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat! </p><br />
<br />
<br />
<p align="justify">Az alábbi e-mail címre küldheti: '''konyvtarwiki@gvkik.hu''' vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez<br />
útmutatót talál a bal oldali &#8222;'''segítség'''&#8221; szóra kattintva.<br />
<br><br />
<br><br />
<br />
A Gödöllő Wikipédiában jelenleg '''{{SZÓCIKKEKSZÁMA}}''' szócikk található.<br />
</p><br />
<br />
== Október szülöttjei ==<br />
<br />
{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"<br />
<br />
|-<br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Dr. Kalocsay Kálmán '''</font><br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes'''</font><br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Winkler Nándor'''</font><br />
<br />
|-<br />
|[[Kép:kalocsay.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Dr._Kalocsay_K%C3%A1lm%C3%A1n Dr. Kalocsay Kálmán ]]]<br />
|[[Kép: gh_5.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Vit%C3%A9z_Bucsy_B%C3%A9la_szakszolg%C3%A1lati_ezredes vitéz Bucsy Béla és Bucsy Piroska]]]<br />
|[[Kép:winkler2.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Winkler_N%C3%A1ndor Winkler Nándor]]]<br />
<br />
<br />
|-<br />
|<p align="justify"> ''' [[Dr. Kalocsay Kálmán]]''' (Abaújszántó, 1891. október 6. - Budapest, 1976. február 27.), infektológus orvos, eszperantó költő, műfordító, szerkesztő. 1920-tól 1966-ig, nyugdíjba vonulásáig infektológusként a Szent László Kórházban dolgozott. 1926-ban adjunktusi kinevezést kapott. 1952-ben elnyerte az Orvostudományok kandidátusa, majd 1958-ban az Orvostudományok doktora tudományos fokozatot, 1963 címzetes egyetemi tanári címet kapott. 1911-ben kezdte el tanulni az eszperantó nyelvet, 1913-ban pedig már tanította. Költői tevékenységét még gimnazista korában magyar versekkel kezdte. Három verse meg is jelent a Nyugatban. </p><br />
<br />
|<p align="justify"> ''' [[Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes]]''' 1892. október 7-én született Székelyudvarhelyen. 1910-1914 között a Budapesti Tudomány Egyetem bölcsész hallgatója volt, matematika-fizika szakos diplomát szerzett. 1914-ben vonult be katonának 1916 októberéig a fronton harcolt, közben tiszti képzést is kapott. Októberben orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogságban újságot szerkesztett társaival, Szittyák néven. Nyugdíjazásáig Pécsett és Sopronban is tanított. Rendkívül humánus beállítottságú, szociálisan érzékeny ember volt.</p><br />
<br />
|<p align="justify"> ''' [[Winkler Nándor]]''' (Vereknye, 1917. október 9. – [[Gödöllő]], 2005. július 10.). 1933-ban járt először [[Gödöllő]]n, amikor részt vett a Jamboreen. Hazatérve cserkészcsapatot alapított. 1937-ben tett érettségi és képesítő vizsgát. A benes dekrétum miatt a Winkler család 1947. szeptember 12-én érkezett [[Gödöllő]]re. A Premontrei Rend iskolájában kapott munkát, ahol éneket tanított és vezette az iskola énekkarát. 1965-ben, a Petőfi Sándor Általános Iskolában alakította meg a Rigók kamarakórusát. A járási énekzene munkaközösség vezetőjeként is tevékenykedett az iskolák munkájának segítése, az ének-zenei nevelés jobbítása érdekében. [[Gödöllő]] városának képviselő-testülete 2003-ban díszpolgári címmel ismerte el munkáját. </p><br />
|}<br />
<br />
<br />
{|class="sortable" border="1" style="width:40%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"<br />
<br />
|-<br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Dr. Barabás Andor '''</font><br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Körösfői-Kriesch Aladár '''</font> <br />
<br />
|-<br />
|[[Kép:barabás.jpg|thumb|center|200px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Dr._Barab%C3%A1s_Andor Dr. Barabás Andor]]]<br />
|[[Kép:koros1.jpg|thumb|center|180px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/K%C3%B6r%C3%B6sf%C5%91i-Kriesch_Alad%C3%A1r Körösfői-Kriesch Aladár]]]<br />
<br />
|-<br />
|<p align="justify"> ''' [[Dr. Barabás Andor]]''' (Kerepes, 1911. október 13. – Gödöllő, 2002. április 5.) jogász. Ügyvédjelöltként [[Gödöllő]]n helyezkedett el Fischer ügyvéd mellett. A II. világháborúban az orosz frontra került, ahonnan több ezer kilométeres gyaloglás után tért haza. Gödöllő Járási Főügyésze, és mint községi jegyző dolgozott 1945-től. 1947-től ügyvédként, 1949-től a Földművelési Minisztérium jogi főelőadójaként tevékenykedett. 1957-től ismét ügyvédként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. 1950-től tanácstagként képviselte a lakosság érdekeit. A Gödöllői Hírek első főszerkesztője, a Gödöllői Fáklya Klub egyik alapítója, egy ideig a Gödöllői Sport Club elnöke is volt. </p><br />
<br />
|<p align="justify"> ''' [[Körösfői-Kriesch Aladár]]''' (Buda, 1863. október 29.–Budapest, 1920. június 16.) festő, grafikus, iparművész, a [[Gödöllői Művésztelep]] megalapítója. Művészeti tanulmányait a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly vezetésével végezte. Körösfői-Kriesch Aladár a művésztelep szellemi és lelki vezéregyénisége. 1903-ban már [[Gödöllő]]n él családjával, ahol művésztársai gyakran látogatják, és kialakulóban van a gödöllői művésztelep. Az első világháború jelentős változást hozott: Körösfői-Kriesch Aladár hadi festő lett. Legnagyobb hatással az „olasz primitívek”, az angol preraffaelita mozgalom és a tolsztojánus életfelfogás voltak rá. </p><br />
|}<br />
<br />
<br />
== Évfordulók ==<br />
<br />
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"<br />
|-<br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Szittyák, a hadifogságban született újság '''</font><br />
<br />
|-<br />
|[[Kép:sz1.jpg|thumb|center|250px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Szitty%C3%A1k Szittyák]]]<br />
<br />
|-<br />
|<p align="justify"> Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes városunk polgárának, dr. Bucsy Lászlónak apai nagyapja volt. 1916 októberében orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogság alatt a többi fogollyal újságot szerkesztettek. A lapot [[Szittyák]]nak nevezték el. Tintával írt, gazdagon díszített újság volt. A megsárgult lapokon gyönyörű kézírással írt verseket és novellákat olvashatunk. A végén hirdetéseket, híreket, valamint szerkesztői levelet találunk. A művekhez rajzok is tartoznak, fekete-fehérek és színesek, mind élethű, részlet gazdag. Az orosz hadifogoly táborokban voltak a legrosszabb körülmények, mégis létre tudtak hozni egy ilyen színvonalas kiadványt.</p><br />
|}<br />
<br />
<br />
<br />
== Gödöllő ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91 Gödöllő listázása]<br />
<br />
== Tematikus évek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Tematikus_%C3%A9vek Tematikus évek listázása]<br />
<br />
== Személyek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Szem%C3%A9lyek Személyek listázása]<br />
<br />
== Épületek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:%C3%89p%C3%BCletek Épületek listázása]<br />
<br />
== Természeti értékek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Természeti_értékek Természeti értékek listázása]<br />
<br />
== Művészeti csoportok ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:M%C5%B1v%C3%A9szeti_csoportok Művészeti csoportok listázása]<br />
<br />
== Közterületek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Közterületek Közterületek listázása]<br />
<br />
== Emlékművek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kategória:Emlékművek Emlékművek listázása]<br />
<br />
== Gazdaság ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Gazdas%C3%A1g Gazdaság listázása]<br />
<br />
== Közlekedés ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:K%C3%B6zleked%C3%A9s Közlekedés listázása]<br />
<br />
== Üzemek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Üzemek Üzemek listázása]<br />
<br />
== Kisebbségek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Kisebbségek Kisebbségek listázása]<br />
<br />
== Partnerintézmények ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Partnerintézmények Partnerintézmények listázása]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kezd%C5%91lap&diff=5091Kezdőlap2018-10-09T14:36:24Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div><br />
{|<br />
|-<br />
| [[Kép:wiki_007.jpg|thumb|right|160px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91i_V%C3%A1rosi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r_%C3%A9s_Inform%C3%A1ci%C3%B3s_K%C3%B6zpont Gödöllői Városi Könyvtár]]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_011.jpg|thumb|right|170px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/%C3%81llami_M%C3%A9h%C3%A9szeti_Gazdas%C3%A1g Állami Méhészeti Gazdaság]]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_8.jpg|thumb|right|180px|Református templom]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_031.jpg|thumb|right|180px|Magyar Királyi Postahivatal]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_61.jpg|thumb|right|175px|Szauter Endre Vendéglő]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_061.jpg|thumb|right|170px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Erzs%C3%A9bet-park A gödöllői Erzsébet park]]]<br />
<br />
|}<br />
<br />
[[Kép:wiki_01.jpg|thumb|rigth|180px|Ferencz József tér]]<br />
[[Kép:wiki_02.jpg|thumb|rigth|180px|Kálvária]]<br />
[[Kép:wiki_03.jpg|thumb|rigth|180px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91i_Kir%C3%A1lyi_Kast%C3%A9ly Gödöllői Királyi Kastély]]]<br />
[[Kép:wiki_05.jpg|thumb|rigth|180px|Gödöllői Pályaudvar]]<br />
[[Kép:wiki_005.jpg|thumb|rigth|180px|Szent Jakabi tófürdő]]<br />
<br />
<font size="5"> '''Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!''' </font><br />
<br />
<br />
<p align="justify"> Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. <br />
Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. <br />
Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.</p><br />
<br />
<p align="justify">Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához! <br />
<br><br />
<br />
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat! </p><br />
<br />
<br />
<p align="justify">Az alábbi e-mail címre küldheti: '''konyvtarwiki@gvkik.hu''' vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez<br />
útmutatót talál a bal oldali &#8222;'''segítség'''&#8221; szóra kattintva.<br />
<br><br />
<br><br />
<br />
A Gödöllő Wikipédiában jelenleg '''{{SZÓCIKKEKSZÁMA}}''' szócikk található.<br />
</p><br />
<br />
== Október szülöttjei ==<br />
<br />
{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"<br />
<br />
|-<br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Dr. Kalocsay Kálmán '''</font><br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes'''</font><br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Winkler Nándor'''</font><br />
<br />
|-<br />
|[[Kép:kalocsay.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Dr._Kalocsay_K%C3%A1lm%C3%A1n Dr. Kalocsay Kálmán ]]]<br />
|[[Kép: gh_5.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Vit%C3%A9z_Bucsy_B%C3%A9la_szakszolg%C3%A1lati_ezredes vitéz Bucsy Béla és Bucsy Piroska]]]<br />
|[[Kép:winkler2.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Winkler_N%C3%A1ndor Winkler Nándor]]]<br />
<br />
<br />
|-<br />
|<p align="justify"> ''' [[Dr. Kalocsay Kálmán]]''' (Abaújszántó, 1891. október 6. - Budapest, 1976. február 27.), infektológus orvos, eszperantó költő, műfordító, szerkesztő. 1920-tól 1966-ig, nyugdíjba vonulásáig infektológusként a Szent László Kórházban dolgozott. 1926-ban adjunktusi kinevezést kapott. 1952-ben elnyerte az Orvostudományok kandidátusa, majd 1958-ban az Orvostudományok doktora tudományos fokozatot, 1963 címzetes egyetemi tanári címet kapott. 1911-ben kezdte el tanulni az eszperantó nyelvet, 1913-ban pedig már tanította. Költői tevékenységét még gimnazista korában magyar versekkel kezdte. Három verse meg is jelent a Nyugatban. </p><br />
<br />
|<p align="justify"> ''' [[Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes]]''' 1892. október 7-én született Székelyudvarhelyen. 1910-1914 között a Budapesti Tudomány Egyetem bölcsész hallgatója volt, matematika-fizika szakos diplomát szerzett. 1914-ben vonult be katonának 1916 októberéig a fronton harcolt, közben tiszti képzést is kapott. Októberben orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogságban újságot szerkesztett társaival, Szittyák néven. Nyugdíjazásáig Pécsett és Sopronban is tanított. Rendkívül humánus beállítottságú, szociálisan érzékeny ember volt.</p><br />
<br />
|<p align="justify"> ''' [[Winkler Nándor]]''' (Vereknye, 1917. október 9. – [[Gödöllő]], 2005. július 10.). 1933-ban járt először [[Gödöllő]]n, amikor részt vett a Jamboreen. Hazatérve cserkészcsapatot alapított. 1937-ben tett érettségi és képesítő vizsgát. A benes dekrétum miatt a Winkler család 1947. szeptember 12-én érkezett [[Gödöllő]]re. A Premontrei Rend iskolájában kapott munkát, ahol éneket tanított és vezette az iskola énekkarát. 1965-ben, a Petőfi Sándor Általános Iskolában alakította meg a Rigók kamarakórusát. A járási énekzene munkaközösség vezetőjeként is tevékenykedett az iskolák munkájának segítése, az ének-zenei nevelés jobbítása érdekében. [[Gödöllő]] városának képviselő-testülete 2003-ban díszpolgári címmel ismerte el munkáját. </p><br />
|}<br />
<br />
<br />
{|class="sortable" border="1" style="width:40%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"<br />
<br />
|-<br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Dr. Barabás Andor '''</font><br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Körösfői-Kriesch Aladár '''</font> <br />
<br />
|-<br />
|[[Kép:barabás.jpg|thumb|center|200px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Dr._Barab%C3%A1s_Andor Dr. Barabás Andor]]]<br />
|[[Kép:koros1.jpg|thumb|center|180px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/K%C3%B6r%C3%B6sf%C5%91i-Kriesch_Alad%C3%A1r Körösfői-Kriesch Aladár]]]<br />
<br />
|-<br />
|<p align="justify"> ''' [[Dr. Barabás Andor]]''' (Kerepes, 1911. október 13. – Gödöllő, 2002. április 5.) jogász. Ügyvédjelöltként [[Gödöllő]]n helyezkedett el Fischer ügyvéd mellett. A II. világháborúban az orosz frontra került, ahonnan több ezer kilométeres gyaloglás után tért haza. Gödöllő Járási Főügyésze, és mint községi jegyző dolgozott 1945-től. 1947-től ügyvédként, 1949-től a Földművelési Minisztérium jogi főelőadójaként tevékenykedett. 1957-től ismét ügyvédként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. 1950-től tanácstagként képviselte a lakosság érdekeit. A Gödöllői Hírek első főszerkesztője, a Gödöllői Fáklya Klub egyik alapítója, egy ideig a Gödöllői Sport Club elnöke is volt. </p><br />
<br />
|<p align="justify"> ''' [[Körösfői-Kriesch Aladár]]''' (Buda, 1863. október 29.–Budapest, 1920. június 16.) festő, grafikus, iparművész, a [[Gödöllői Művésztelep]] megalapítója. Művészeti tanulmányait a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly vezetésével végezte. Körösfői-Kriesch Aladár a művésztelep szellemi és lelki vezéregyénisége. 1903-ban már [[Gödöllő]]n él családjával, ahol művésztársai gyakran látogatják, és kialakulóban van a gödöllői művésztelep. Az első világháború jelentős változást hozott: Körösfői-Kriesch Aladár hadi festő lett. Legnagyobb hatással az „olasz primitívek”, az angol preraffaelita mozgalom és a tolsztojánus életfelfogás voltak rá. </p><br />
|}<br />
<br />
<br />
== Évfordulók ==<br />
<br />
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"<br />
|-<br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Szittyák, a hadifogságban született újság '''</font><br />
<br />
|-<br />
|[[Kép:sz1.jpg|thumb|center|250px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Szitty%C3%A1k Szittyák]]]<br />
<br />
|-<br />
|<p align="justify"> Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes városunk polgárának, dr. Bucsy Lászlónak apai nagyapja volt. 1916 októberében orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogság alatt a többi fogollyal újságot szerkesztettek. A lapot [[Szittyák]]nak nevezték el. Tintával írt, gazdagon díszített újság volt. A megsárgult lapokon gyönyörű kézírással írt verseket és novellákat olvashatunk. A végén hirdetéseket, híreket, valamint szerkesztői levelet találunk. A művekhez rajzok is tartoznak, fekete-fehérek és színesek, mind élethű, részlet gazdag. Az orosz hadifogoly táborokban voltak a legrosszabb körülmények, mégis létre tudtak hozni egy ilyen színvonalas kiadványt.</p><br />
|}<br />
<br />
<br />
<br />
== Gödöllő ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91 Gödöllő listázása]<br />
<br />
== Tematikus évek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Tematikus_%C3%A9vek Tematikus évek listázása]<br />
<br />
== Személyek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Szem%C3%A9lyek Személyek listázása]<br />
<br />
== Épületek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:%C3%89p%C3%BCletek Épületek listázása]<br />
<br />
== Természeti értékek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Természeti_értékek Természeti értékek listázása]<br />
<br />
== Művészeti csoportok ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:M%C5%B1v%C3%A9szeti_csoportok Művészeti csoportok listázása]<br />
<br />
== Közterületek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Közterületek Közterületek listázása]<br />
<br />
== Emlékművek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kategória:Emlékművek Emlékművek listázása]<br />
<br />
== Gazdaság ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Gazdas%C3%A1g Gazdaság listázása]<br />
<br />
== Közlekedés ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:K%C3%B6zleked%C3%A9s Közlekedés listázása]<br />
<br />
== Üzemek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Üzemek Üzemek listázása]<br />
<br />
== Kisebbségek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Kisebbségek Kisebbségek listázása]<br />
<br />
== Partnerintézmények ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Partnerintézmények Partnerintézmények listázása]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kezd%C5%91lap&diff=5090Kezdőlap2018-10-09T14:35:30Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div><br />
{|<br />
|-<br />
| [[Kép:wiki_007.jpg|thumb|right|160px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91i_V%C3%A1rosi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r_%C3%A9s_Inform%C3%A1ci%C3%B3s_K%C3%B6zpont Gödöllői Városi Könyvtár]]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_011.jpg|thumb|right|170px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/%C3%81llami_M%C3%A9h%C3%A9szeti_Gazdas%C3%A1g Állami Méhészeti Gazdaság]]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_8.jpg|thumb|right|180px|Református templom]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_031.jpg|thumb|right|180px|Magyar Királyi Postahivatal]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_61.jpg|thumb|right|175px|Szauter Endre Vendéglő]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_061.jpg|thumb|right|170px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Erzs%C3%A9bet-park A gödöllői Erzsébet park]]]<br />
<br />
|}<br />
<br />
[[Kép:wiki_01.jpg|thumb|rigth|180px|Ferencz József tér]]<br />
[[Kép:wiki_02.jpg|thumb|rigth|180px|Kálvária]]<br />
[[Kép:wiki_03.jpg|thumb|rigth|180px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91i_Kir%C3%A1lyi_Kast%C3%A9ly Gödöllői Királyi Kastély]]]<br />
[[Kép:wiki_05.jpg|thumb|rigth|180px|Gödöllői Pályaudvar]]<br />
[[Kép:wiki_005.jpg|thumb|rigth|180px|Szent Jakabi tófürdő]]<br />
<br />
<font size="5"> '''Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!''' </font><br />
<br />
<br />
<p align="justify"> Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. <br />
Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. <br />
Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.</p><br />
<br />
<p align="justify">Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához! <br />
<br><br />
<br />
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat! </p><br />
<br />
<br />
<p align="justify">Az alábbi e-mail címre küldheti: '''konyvtarwiki@gvkik.hu''' vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez<br />
útmutatót talál a bal oldali &#8222;'''segítség'''&#8221; szóra kattintva.<br />
<br><br />
<br><br />
<br />
A Gödöllő Wikipédiában jelenleg '''{{SZÓCIKKEKSZÁMA}}''' szócikk található.<br />
</p><br />
<br />
== Október szülöttjei ==<br />
<br />
{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"<br />
<br />
|-<br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Dr. Kalocsay Kálmán '''</font><br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes'''</font><br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Winkler Nándor'''</font><br />
<br />
|-<br />
|[[Kép:kalocsay.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Dr._Kalocsay_K%C3%A1lm%C3%A1n Dr. Kalocsay Kálmán ]]]<br />
|[[Kép: gh_5.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Vit%C3%A9z_Bucsy_B%C3%A9la_szakszolg%C3%A1lati_ezredes vitéz Bucsy Béla és Bucsy Piroska]]]<br />
|[[Kép:winkler2.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Winkler_N%C3%A1ndor Winkler Nándor]]]<br />
<br />
<br />
|-<br />
|<p align="justify"> ''' [[Dr. Kalocsay Kálmán]]''' (Abaújszántó, 1891. október 6. - Budapest, 1976. február 27.), infektológus orvos, eszperantó költő, műfordító, szerkesztő. 1920-tól 1966-ig, nyugdíjba vonulásáig infektológusként a Szent László Kórházban dolgozott. 1926-ban adjunktusi kinevezést kapott. 1952-ben elnyerte az Orvostudományok kandidátusa, majd 1958-ban az Orvostudományok doktora tudományos fokozatot, 1963 címzetes egyetemi tanári címet kapott. 1911-ben kezdte el tanulni az eszperantó nyelvet, 1913-ban pedig már tanította. Költői tevékenységét még gimnazista korában magyar versekkel kezdte. Három verse meg is jelent a Nyugatban. </p><br />
<br />
|<p align="justify"> ''' [[Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes]]''' 1892. október 7-én született Székelyudvarhelyen. 1910-1914 között a Budapesti Tudomány Egyetem bölcsész hallgatója volt, matematika-fizika szakos diplomát szerzett. 1914-ben vonult be katonának 1916 októberéig a fronton harcolt, közben tiszti képzést is kapott. Októberben orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogságban újságot szerkesztett társaival, Szittyák néven. Nyugdíjazásáig Pécsett és Sopronban is tanított. Rendkívül humánus beállítottságú, szociálisan érzékeny ember volt.</p><br />
<br />
|<p align="justify"> ''' [[Winkler Nándor]]''' (Vereknye, 1917. október 9. – [[Gödöllő]], 2005. július 10.). 1933-ban járt először [[Gödöllő]]n, amikor részt vett a Jamboreen. Hazatérve cserkészcsapatot alapított. 1937-ben tett érettségi és képesítő vizsgát. A benes dekrétum miatt a Winkler család 1947. szeptember 12-én érkezett [[Gödöllő]]re. A Premontrei Rend iskolájában kapott munkát, ahol éneket tanított és vezette az iskola énekkarát. 1965-ben, a Petőfi Sándor Általános Iskolában alakította meg a Rigók kamarakórusát. A járási énekzene munkaközösség vezetőjeként is tevékenykedett az iskolák munkájának segítése, az ének-zenei nevelés jobbítása érdekében. [[Gödöllő]] városának képviselő-testülete 2003-ban díszpolgári címmel ismerte el munkáját. </p><br />
|}<br />
<br />
<br />
{|class="sortable" border="1" style="width:40%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"<br />
<br />
|-<br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Dr. Barabás Andor '''</font><br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Körösfői-Kriesch Aladár '''</font> <br />
<br />
|-<br />
|[[Kép:barabás.jpg|thumb|center|200px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Dr._Barab%C3%A1s_Andor Dr. Barabás Andor]]]<br />
|[[Kép:koros1.jpg|thumb|center|180px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/K%C3%B6r%C3%B6sf%C5%91i-Kriesch_Alad%C3%A1r Körösfői-Kriesch Aladár]]]<br />
<br />
|-<br />
|<p align="justify"> ''' [[Dr. Barabás Andor]]''' (Kerepes, 1911. október 13. – Gödöllő, 2002. április 5.) jogász. Ügyvédjelöltként [[Gödöllő]]n helyezkedett el Fischer ügyvéd mellett. A II. világháborúban az orosz frontra került, ahonnan több ezer kilométeres gyaloglás után tért haza. Gödöllő Járási Főügyésze, és mint községi jegyző dolgozott 1945-től. 1947-től ügyvédként, 1949-től a Földművelési Minisztérium jogi főelőadójaként tevékenykedett. 1957-től ismét ügyvédként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. 1950-től tanácstagként képviselte a lakosság érdekeit. A Gödöllői Hírek első főszerkesztője, a Gödöllői Fáklya Klub egyik alapítója, egy ideig a Gödöllői Sport Club elnöke is volt. </p><br />
<br />
|<p align="justify"> ''' [[Körösfői-Kriesch Aladár]]''' (Buda, 1863. október 29.–Budapest, 1920. június 16.) festő, grafikus, iparművész, a [[Gödöllői Művésztelep]] megalapítója. Művészeti tanulmányait a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly vezetésével végezte. Körösfői-Kriesch Aladár a művésztelep szellemi és lelki vezéregyénisége. 1903-ban már [[Gödöllő]]n él családjával, ahol művésztársai gyakran látogatják, és kialakulóban van a gödöllői művésztelep. Az első világháború jelentős változást hozott: Körösfői-Kriesch Aladár hadi festő lett. Legnagyobb hatással az „olasz primitívek”, az angol preraffaelita mozgalom és a tolsztojánus életfelfogás voltak rá. </p><br />
|}<br />
<br />
<br />
== Évfordulók ==<br />
<br />
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"<br />
|-<br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Szittyák, a hadifogságban született újság '''</font><br />
<br />
|-<br />
|[[Kép:sz1.jpg|thumb|center|250px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Szitty%C3%A1k Szittyák]]]<br />
<br />
|-<br />
|<p align="justify"> ''' [[Szittyák]]''' Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes városunk polgárának, dr. Bucsy Lászlónak apai nagyapja volt. 1916 októberében orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogság alatt a többi fogollyal újságot szerkesztettek. A lapot [[Szittyák]]nak nevezték el. Tintával írt, gazdagon díszített újság volt. A megsárgult lapokon gyönyörű kézírással írt verseket és novellákat olvashatunk. A végén hirdetéseket, híreket, valamint szerkesztői levelet találunk. A művekhez rajzok is tartoznak, fekete-fehérek és színesek, mind élethű, részlet gazdag. Az orosz hadifogoly táborokban voltak a legrosszabb körülmények, mégis létre tudtak hozni egy ilyen színvonalas kiadványt.</p><br />
|}<br />
<br />
<br />
<br />
== Gödöllő ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91 Gödöllő listázása]<br />
<br />
== Tematikus évek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Tematikus_%C3%A9vek Tematikus évek listázása]<br />
<br />
== Személyek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Szem%C3%A9lyek Személyek listázása]<br />
<br />
== Épületek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:%C3%89p%C3%BCletek Épületek listázása]<br />
<br />
== Természeti értékek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Természeti_értékek Természeti értékek listázása]<br />
<br />
== Művészeti csoportok ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:M%C5%B1v%C3%A9szeti_csoportok Művészeti csoportok listázása]<br />
<br />
== Közterületek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Közterületek Közterületek listázása]<br />
<br />
== Emlékművek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kategória:Emlékművek Emlékművek listázása]<br />
<br />
== Gazdaság ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Gazdas%C3%A1g Gazdaság listázása]<br />
<br />
== Közlekedés ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:K%C3%B6zleked%C3%A9s Közlekedés listázása]<br />
<br />
== Üzemek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Üzemek Üzemek listázása]<br />
<br />
== Kisebbségek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Kisebbségek Kisebbségek listázása]<br />
<br />
== Partnerintézmények ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Partnerintézmények Partnerintézmények listázása]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kezd%C5%91lap&diff=5089Kezdőlap2018-10-09T14:32:27Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div><br />
{|<br />
|-<br />
| [[Kép:wiki_007.jpg|thumb|right|160px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91i_V%C3%A1rosi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r_%C3%A9s_Inform%C3%A1ci%C3%B3s_K%C3%B6zpont Gödöllői Városi Könyvtár]]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_011.jpg|thumb|right|170px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/%C3%81llami_M%C3%A9h%C3%A9szeti_Gazdas%C3%A1g Állami Méhészeti Gazdaság]]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_8.jpg|thumb|right|180px|Református templom]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_031.jpg|thumb|right|180px|Magyar Királyi Postahivatal]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_61.jpg|thumb|right|175px|Szauter Endre Vendéglő]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_061.jpg|thumb|right|170px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Erzs%C3%A9bet-park A gödöllői Erzsébet park]]]<br />
<br />
|}<br />
<br />
[[Kép:wiki_01.jpg|thumb|rigth|180px|Ferencz József tér]]<br />
[[Kép:wiki_02.jpg|thumb|rigth|180px|Kálvária]]<br />
[[Kép:wiki_03.jpg|thumb|rigth|180px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91i_Kir%C3%A1lyi_Kast%C3%A9ly Gödöllői Királyi Kastély]]]<br />
[[Kép:wiki_05.jpg|thumb|rigth|180px|Gödöllői Pályaudvar]]<br />
[[Kép:wiki_005.jpg|thumb|rigth|180px|Szent Jakabi tófürdő]]<br />
<br />
<font size="5"> '''Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!''' </font><br />
<br />
<br />
<p align="justify"> Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. <br />
Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. <br />
Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.</p><br />
<br />
<p align="justify">Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához! <br />
<br><br />
<br />
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat! </p><br />
<br />
<br />
<p align="justify">Az alábbi e-mail címre küldheti: '''konyvtarwiki@gvkik.hu''' vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez<br />
útmutatót talál a bal oldali &#8222;'''segítség'''&#8221; szóra kattintva.<br />
<br><br />
<br><br />
<br />
A Gödöllő Wikipédiában jelenleg '''{{SZÓCIKKEKSZÁMA}}''' szócikk található.<br />
</p><br />
<br />
== Október szülöttjei ==<br />
<br />
{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"<br />
<br />
|-<br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Dr. Kalocsay Kálmán '''</font><br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes'''</font><br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Winkler Nándor'''</font><br />
<br />
|-<br />
|[[Kép:kalocsay.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Dr._Kalocsay_K%C3%A1lm%C3%A1n Dr. Kalocsay Kálmán ]]]<br />
|[[Kép: gh_5.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Vit%C3%A9z_Bucsy_B%C3%A9la_szakszolg%C3%A1lati_ezredes vitéz Bucsy Béla és Bucsy Piroska]]]<br />
|[[Kép:winkler2.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Winkler_N%C3%A1ndor Winkler Nándor]]]<br />
<br />
<br />
|-<br />
|<p align="justify"> ''' [[Dr. Kalocsay Kálmán]]''' (Abaújszántó, 1891. október 6. - Budapest, 1976. február 27.), infektológus orvos, eszperantó költő, műfordító, szerkesztő. 1920-tól 1966-ig, nyugdíjba vonulásáig infektológusként a Szent László Kórházban dolgozott. 1926-ban adjunktusi kinevezést kapott. 1952-ben elnyerte az Orvostudományok kandidátusa, majd 1958-ban az Orvostudományok doktora tudományos fokozatot, 1963 címzetes egyetemi tanári címet kapott. 1911-ben kezdte el tanulni az eszperantó nyelvet, 1913-ban pedig már tanította. Költői tevékenységét még gimnazista korában magyar versekkel kezdte. Három verse meg is jelent a Nyugatban. </p><br />
<br />
|<p align="justify"> ''' [[Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes]]''' 1892. október 7-én született Székelyudvarhelyen. 1910-1914 között a Budapesti Tudomány Egyetem bölcsész hallgatója volt, matematika-fizika szakos diplomát szerzett. 1914-ben vonult be katonának 1916 októberéig a fronton harcolt, közben tiszti képzést is kapott. Októberben orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogságban újságot szerkesztett társaival, Szittyák néven. Nyugdíjazásáig Pécsett és Sopronban is tanított. Rendkívül humánus beállítottságú, szociálisan érzékeny ember volt.</p><br />
<br />
|<p align="justify"> ''' [[Winkler Nándor]]''' (Vereknye, 1917. október 9. – [[Gödöllő]], 2005. július 10.). 1933-ban járt először [[Gödöllő]]n, amikor részt vett a Jamboreen. Hazatérve cserkészcsapatot alapított. 1937-ben tett érettségi és képesítő vizsgát. A benes dekrétum miatt a Winkler család 1947. szeptember 12-én érkezett [[Gödöllő]]re. A Premontrei Rend iskolájában kapott munkát, ahol éneket tanított és vezette az iskola énekkarát. 1965-ben, a Petőfi Sándor Általános Iskolában alakította meg a Rigók kamarakórusát. A járási énekzene munkaközösség vezetőjeként is tevékenykedett az iskolák munkájának segítése, az ének-zenei nevelés jobbítása érdekében. [[Gödöllő]] városának képviselő-testülete 2003-ban díszpolgári címmel ismerte el munkáját. </p><br />
|}<br />
<br />
<br />
{|class="sortable" border="1" style="width:50%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"<br />
<br />
|-<br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Dr. Barabás Andor '''</font><br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Körösfői-Kriesch Aladár '''</font> <br />
<br />
|-<br />
|[[Kép:barabás.jpg|thumb|center|200px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Dr._Barab%C3%A1s_Andor Dr. Barabás Andor]]]<br />
|[[Kép:koros1.jpg|thumb|center|180px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/K%C3%B6r%C3%B6sf%C5%91i-Kriesch_Alad%C3%A1r Körösfői-Kriesch Aladár]]]<br />
<br />
|-<br />
|<p align="justify"> ''' [[Dr. Barabás Andor]]''' (Kerepes, 1911. október 13. – Gödöllő, 2002. április 5.) jogász. Ügyvédjelöltként [[Gödöllő]]n helyezkedett el Fischer ügyvéd mellett. A II. világháborúban az orosz frontra került, ahonnan több ezer kilométeres gyaloglás után tért haza. Gödöllő Járási Főügyésze, és mint községi jegyző dolgozott 1945-től. 1947-től ügyvédként, 1949-től a Földművelési Minisztérium jogi főelőadójaként tevékenykedett. 1957-től ismét ügyvédként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. 1950-től tanácstagként képviselte a lakosság érdekeit. A Gödöllői Hírek első főszerkesztője, a Gödöllői Fáklya Klub egyik alapítója, egy ideig a Gödöllői Sport Club elnöke is volt. </p><br />
<br />
|<p align="justify"> ''' [[Körösfői-Kriesch Aladár]]''' (Buda, 1863. október 29.–Budapest, 1920. június 16.) festő, grafikus, iparművész, a [[Gödöllői Művésztelep]] megalapítója. Művészeti tanulmányait a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly vezetésével végezte. Körösfői-Kriesch Aladár a művésztelep szellemi és lelki vezéregyénisége. 1903-ban már [[Gödöllő]]n él családjával, ahol művésztársai gyakran látogatják, és kialakulóban van a gödöllői művésztelep. Az első világháború jelentős változást hozott: Körösfői-Kriesch Aladár hadi festő lett. Legnagyobb hatással az „olasz primitívek”, az angol preraffaelita mozgalom és a tolsztojánus életfelfogás voltak rá. </p><br />
|}<br />
<br />
<br />
== Évfordulók ==<br />
<br />
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"<br />
|-<br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Szittyák, a hadifogságban született újság '''</font><br />
<br />
|-<br />
|[[Kép:sz1.jpg|thumb|center|250px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Szitty%C3%A1k Szittyák]]]<br />
<br />
|-<br />
|<p align="justify"> ''' [[Szittyák]]''' Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes városunk polgárának, dr. Bucsy Lászlónak apai nagyapja volt. 1916 októberében orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogság alatt a többi fogollyal újságot szerkesztettek. A lapot [[Szittyák]]nak nevezték el. Tintával írt, gazdagon díszített újság volt. A megsárgult lapokon gyönyörű kézírással írt verseket és novellákat olvashatunk. A végén hirdetéseket, híreket, valamint szerkesztői levelet találunk. A művekhez rajzok is tartoznak, fekete-fehérek és színesek, mind élethű, részlet gazdag. Az orosz hadifogoly táborokban voltak a legrosszabb körülmények, mégis létre tudtak hozni egy ilyen színvonalas kiadványt.</p><br />
|}<br />
<br />
<br />
<br />
== Gödöllő ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91 Gödöllő listázása]<br />
<br />
== Tematikus évek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Tematikus_%C3%A9vek Tematikus évek listázása]<br />
<br />
== Személyek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Szem%C3%A9lyek Személyek listázása]<br />
<br />
== Épületek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:%C3%89p%C3%BCletek Épületek listázása]<br />
<br />
== Természeti értékek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Természeti_értékek Természeti értékek listázása]<br />
<br />
== Művészeti csoportok ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:M%C5%B1v%C3%A9szeti_csoportok Művészeti csoportok listázása]<br />
<br />
== Közterületek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Közterületek Közterületek listázása]<br />
<br />
== Emlékművek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kategória:Emlékművek Emlékművek listázása]<br />
<br />
== Gazdaság ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Gazdas%C3%A1g Gazdaság listázása]<br />
<br />
== Közlekedés ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:K%C3%B6zleked%C3%A9s Közlekedés listázása]<br />
<br />
== Üzemek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Üzemek Üzemek listázása]<br />
<br />
== Kisebbségek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Kisebbségek Kisebbségek listázása]<br />
<br />
== Partnerintézmények ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Partnerintézmények Partnerintézmények listázása]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kezd%C5%91lap&diff=5088Kezdőlap2018-10-09T14:24:53Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div><br />
{|<br />
|-<br />
| [[Kép:wiki_007.jpg|thumb|right|160px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91i_V%C3%A1rosi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r_%C3%A9s_Inform%C3%A1ci%C3%B3s_K%C3%B6zpont Gödöllői Városi Könyvtár]]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_011.jpg|thumb|right|170px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/%C3%81llami_M%C3%A9h%C3%A9szeti_Gazdas%C3%A1g Állami Méhészeti Gazdaság]]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_8.jpg|thumb|right|180px|Református templom]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_031.jpg|thumb|right|180px|Magyar Királyi Postahivatal]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_61.jpg|thumb|right|175px|Szauter Endre Vendéglő]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_061.jpg|thumb|right|170px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Erzs%C3%A9bet-park A gödöllői Erzsébet park]]]<br />
<br />
|}<br />
<br />
[[Kép:wiki_01.jpg|thumb|rigth|180px|Ferencz József tér]]<br />
[[Kép:wiki_02.jpg|thumb|rigth|180px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Erzs%C3%A9bet-park]Kálvária]]<br />
[[Kép:wiki_03.jpg|thumb|rigth|180px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91i_Kir%C3%A1lyi_Kast%C3%A9ly Gödöllői Királyi Kastély]]]<br />
[[Kép:wiki_05.jpg|thumb|rigth|180px|Gödöllői Pályaudvar]]<br />
[[Kép:wiki_005.jpg|thumb|rigth|180px|Szent Jakabi tófürdő]]<br />
<br />
<font size="5"> '''Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!''' </font><br />
<br />
<br />
<p align="justify"> Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. <br />
Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. <br />
Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.</p><br />
<br />
<p align="justify">Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához! <br />
<br><br />
<br />
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat! </p><br />
<br />
<br />
<p align="justify">Az alábbi e-mail címre küldheti: '''konyvtarwiki@gvkik.hu''' vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez<br />
útmutatót talál a bal oldali &#8222;'''segítség'''&#8221; szóra kattintva.<br />
<br><br />
<br><br />
<br />
A Gödöllő Wikipédiában jelenleg '''{{SZÓCIKKEKSZÁMA}}''' szócikk található.<br />
</p><br />
<br />
== Október szülöttjei ==<br />
<br />
{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"<br />
<br />
|-<br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Dr. Kalocsay Kálmán '''</font><br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes'''</font><br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Winkler Nándor'''</font><br />
<br />
|-<br />
|[[Kép:kalocsay.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Dr._Kalocsay_K%C3%A1lm%C3%A1n Dr. Kalocsay Kálmán ]]]<br />
|[[Kép: gh_5.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Vit%C3%A9z_Bucsy_B%C3%A9la_szakszolg%C3%A1lati_ezredes vitéz Bucsy Béla és Bucsy Piroska]]]<br />
|[[Kép:winkler2.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Winkler_N%C3%A1ndor Winkler Nándor]]]<br />
<br />
<br />
|-<br />
|<p align="justify"> ''' [[Dr. Kalocsay Kálmán]]''' (Abaújszántó, 1891. október 6. - Budapest, 1976. február 27.), infektológus orvos, eszperantó költő, műfordító, szerkesztő. 1920-tól 1966-ig, nyugdíjba vonulásáig infektológusként a Szent László Kórházban dolgozott. 1926-ban adjunktusi kinevezést kapott. 1952-ben elnyerte az Orvostudományok kandidátusa, majd 1958-ban az Orvostudományok doktora tudományos fokozatot, 1963 címzetes egyetemi tanári címet kapott. 1911-ben kezdte el tanulni az eszperantó nyelvet, 1913-ban pedig már tanította. Költői tevékenységét még gimnazista korában magyar versekkel kezdte. Három verse meg is jelent a Nyugatban. </p><br />
<br />
|<p align="justify"> ''' [[Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes]]''' 1892. október 7-én született Székelyudvarhelyen. 1910-1914 között a Budapesti Tudomány Egyetem bölcsész hallgatója volt, matematika-fizika szakos diplomát szerzett. 1914-ben vonult be katonának 1916 októberéig a fronton harcolt, közben tiszti képzést is kapott. Októberben orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogságban újságot szerkesztett társaival, Szittyák néven. Nyugdíjazásáig Pécsett és Sopronban is tanított. Rendkívül humánus beállítottságú, szociálisan érzékeny ember volt.</p><br />
<br />
|<p align="justify"> ''' [[Winkler Nándor]]''' (Vereknye, 1917. október 9. – [[Gödöllő]], 2005. július 10.). 1933-ban járt először [[Gödöllő]]n, amikor részt vett a Jamboreen. Hazatérve cserkészcsapatot alapított. 1937-ben tett érettségi és képesítő vizsgát. A benes dekrétum miatt a Winkler család 1947. szeptember 12-én érkezett [[Gödöllő]]re. A Premontrei Rend iskolájában kapott munkát, ahol éneket tanított és vezette az iskola énekkarát. 1965-ben, a Petőfi Sándor Általános Iskolában alakította meg a Rigók kamarakórusát. A járási énekzene munkaközösség vezetőjeként is tevékenykedett az iskolák munkájának segítése, az ének-zenei nevelés jobbítása érdekében. [[Gödöllő]] városának képviselő-testülete 2003-ban díszpolgári címmel ismerte el munkáját. </p><br />
|}<br />
<br />
<br />
{|class="sortable" border="1" style="width:50%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"<br />
<br />
|-<br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Dr. Barabás Andor '''</font><br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Körösfői-Kriesch Aladár '''</font> <br />
<br />
|-<br />
|[[Kép:barabás.jpg|thumb|center|200px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Dr._Barab%C3%A1s_Andor Dr. Barabás Andor]]]<br />
|[[Kép:koros1.jpg|thumb|center|180px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/K%C3%B6r%C3%B6sf%C5%91i-Kriesch_Alad%C3%A1r Körösfői-Kriesch Aladár]]]<br />
<br />
|-<br />
|<p align="justify"> ''' [[Dr. Barabás Andor]]''' (Kerepes, 1911. október 13. – Gödöllő, 2002. április 5.) jogász. Ügyvédjelöltként [[Gödöllő]]n helyezkedett el Fischer ügyvéd mellett. A II. világháborúban az orosz frontra került, ahonnan több ezer kilométeres gyaloglás után tért haza. Gödöllő Járási Főügyésze, és mint községi jegyző dolgozott 1945-től. 1947-től ügyvédként, 1949-től a Földművelési Minisztérium jogi főelőadójaként tevékenykedett. 1957-től ismét ügyvédként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. 1950-től tanácstagként képviselte a lakosság érdekeit. A Gödöllői Hírek első főszerkesztője, a Gödöllői Fáklya Klub egyik alapítója, egy ideig a Gödöllői Sport Club elnöke is volt. </p><br />
<br />
|<p align="justify"> ''' [[Körösfői-Kriesch Aladár]]''' (Buda, 1863. október 29.–Budapest, 1920. június 16.) festő, grafikus, iparművész, a [[Gödöllői Művésztelep]] megalapítója. Művészeti tanulmányait a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly vezetésével végezte. Körösfői-Kriesch Aladár a művésztelep szellemi és lelki vezéregyénisége. 1903-ban már [[Gödöllő]]n él családjával, ahol művésztársai gyakran látogatják, és kialakulóban van a gödöllői művésztelep. Az első világháború jelentős változást hozott: Körösfői-Kriesch Aladár hadi festő lett. Legnagyobb hatással az „olasz primitívek”, az angol preraffaelita mozgalom és a tolsztojánus életfelfogás voltak rá. </p><br />
|}<br />
<br />
<br />
== Évfordulók ==<br />
<br />
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"<br />
|-<br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Szittyák, a hadifogságban született újság '''</font><br />
<br />
|-<br />
|[[Kép:sz1.jpg|thumb|center|250px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Szitty%C3%A1k Szittyák]]]<br />
<br />
|-<br />
|<p align="justify"> ''' [[Szittyák]]''' Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes városunk polgárának, dr. Bucsy Lászlónak apai nagyapja volt. 1916 októberében orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogság alatt a többi fogollyal újságot szerkesztettek. A lapot [[Szittyák]]nak nevezték el. Tintával írt, gazdagon díszített újság volt. A megsárgult lapokon gyönyörű kézírással írt verseket és novellákat olvashatunk. A végén hirdetéseket, híreket, valamint szerkesztői levelet találunk. A művekhez rajzok is tartoznak, fekete-fehérek és színesek, mind élethű, részlet gazdag. Az orosz hadifogoly táborokban voltak a legrosszabb körülmények, mégis létre tudtak hozni egy ilyen színvonalas kiadványt.</p><br />
|}<br />
<br />
<br />
<br />
== Gödöllő ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91 Gödöllő listázása]<br />
<br />
== Tematikus évek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Tematikus_%C3%A9vek Tematikus évek listázása]<br />
<br />
== Személyek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Szem%C3%A9lyek Személyek listázása]<br />
<br />
== Épületek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:%C3%89p%C3%BCletek Épületek listázása]<br />
<br />
== Természeti értékek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Természeti_értékek Természeti értékek listázása]<br />
<br />
== Művészeti csoportok ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:M%C5%B1v%C3%A9szeti_csoportok Művészeti csoportok listázása]<br />
<br />
== Közterületek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Közterületek Közterületek listázása]<br />
<br />
== Emlékművek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kategória:Emlékművek Emlékművek listázása]<br />
<br />
== Gazdaság ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Gazdas%C3%A1g Gazdaság listázása]<br />
<br />
== Közlekedés ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:K%C3%B6zleked%C3%A9s Közlekedés listázása]<br />
<br />
== Üzemek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Üzemek Üzemek listázása]<br />
<br />
== Kisebbségek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Kisebbségek Kisebbségek listázása]<br />
<br />
== Partnerintézmények ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Partnerintézmények Partnerintézmények listázása]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kezd%C5%91lap&diff=4917Kezdőlap2018-01-04T14:10:35Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div><br />
{|<br />
|-<br />
| [[Kép:wiki_007.jpg|thumb|right|160px|Gödöllői Városi Könyvtár]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_011.jpg|thumb|right|170px|Állami Méhészeti Gazdaság]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_8.jpg|thumb|right|180px|Református templom]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_031.jpg|thumb|right|180px|Magyar Királyi Postahivatal]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_61.jpg|thumb|right|175px|Szauter Endre Vendéglő]]<br />
<br />
| [[Kép:wiki_061.jpg|thumb|right|170px|A gödöllői Erzsébet park]]<br />
<br />
|}<br />
<br />
[[Kép:wiki_01.jpg|thumb|rigth|180px|Ferencz József tér]]<br />
[[Kép:wiki_02.jpg|thumb|rigth|180px|Kálvária]]<br />
[[Kép:wiki_03.jpg|thumb|rigth|180px|Gödöllői Királyi Kastély]]<br />
[[Kép:wiki_05.jpg|thumb|rigth|180px|Gödöllői Pályaudvar]]<br />
[[Kép:wiki_005.jpg|thumb|rigth|180px|Szent Jakabi tófürdő]]<br />
<br />
<font size="5"> '''Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!''' </font><br />
<br />
<br />
<p align="justify"> Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. <br />
Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. <br />
Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.</p><br />
<br />
<p align="justify">Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához! <br />
<br><br />
<br />
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat! </p><br />
<br />
<br />
<p align="justify">Az alábbi e-mail címre küldheti: '''konyvtarwiki@gvkik.hu''' vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez<br />
útmutatót talál a bal oldali &#8222;'''segítség'''&#8221; szóra kattintva.<br />
<br><br />
<br><br />
<br />
A Gödöllő Wikipédiában jelenleg '''{{SZÓCIKKEKSZÁMA}}''' szócikk található.<br />
</p><br />
<br />
<br><br />
<br><br />
<br />
<font size="4"> '''Január szülöttjei '''</font><br />
<br />
<br />
{|<br />
|- <br />
|align="center"|<font size="3"> '''Petőfi Sándor'''</font><br />
|align="center"|<font size="3"> '''Dr. Mészáros István'''</font><br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Mikszáth Kálmán '''</font><br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Dr. Lumniczer Sándor '''</font><br />
|-<br />
|[[ Kép:petofi.jpg|thumb|center|180px]]<br />
|[[Kép:meszaros2.jpg|thumb|center|200px|]]<br />
|[[Kép:mikszáth1.jpg|thumb|center|200px|]]<br />
|[[Kép:kep1.jpg|thumb|center|200px|]]<br />
|-<br />
<br />
|<p align="justify"> ''' [[Petőfi Sándor ]]''' (Kiskőrös, 1822. december 31. vagy 1823. január 1. – Segesvár, 1849. július 31.?) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Bár nem lakott Gödöllőn, többször is járt városunkban. Két ízben időzött hosszabban, de átutazóban is többször megfordult az akkori Grassalkovich-birtokon. Hosszabb itt tartózkodásra 1843-ban került sor, amikor a Robin Hoodot fordította Szombat Jánosék házában lakva. A fordításért kapott pénzből, színész alapjelmezeket vásárolt, ugyanis Erdélybe készült színésznek. Másodszor 1845-ben járt városunkban, amikor Erdélyi Ferencéknél megismerkedett Mednyánszky Bertával. Bár az ismeretség rövid volt, a költő beleszeretett a lányba. A szerelem gyümölcse egy 39 versből álló ciklus lett.</p><br />
<br />
|<p align="justify"> ''' [[Dr. Mészáros István]]''' (Újpest, 1910. január 11. - Gödöllő, 2006. május 11.) kutató állatorvos, vallását gyakorló, hívő keresztény ember. Mészáros István kimagasló szakmai, tudományos és egyháztársadalmi tevékenységet végzett. Állatorvosi oklevelet 1933-ban, a doktori fokozatot 1934-ben szerezte meg. 1933-1936 között gyakornok, majd tanársegéd az Állatorvosi Főiskola Szülészeti Tanszékén. 1946-ban a Földművelésügyi Minisztériumba került. 1950-től 1965-ig az Állattenyésztési Kutatóintézet Szaporodásbiológiai osztályát vezette, majd 1965-ben ő szervezte meg a Központi Mesterséges Termékenyítő Főállomást. Dr. Mészáros István 1942-től a Gödöllői Református Egyházközség presbitere volt, 1944-től főgondnoki tisztségét töltötte be.</p><br />
<br />
|<p align="justify"> ''' [[Mikszáth Kálmán]]''' (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora. Írói pályája nehezen indult, mivel stílusa, eredetisége elütött korának megszokott normáitól. 1874-ben jelent meg első önálló műve az „Elbeszélések”. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, Szegeden aratta első írói sikereit. 1881-ben a Pesti Hírlaphoz került. Mikszáth Kálmánt, rokonok, barátok s talán egy titkos szerelem is kötötte városunkhoz. Jó barátságban volt a református lelkésszel, Gönczy Pállal.</p><br />
<br />
|<p align="justify"> ''' [[Dr. Lumniczer Sándor]]''' (1896. január 16. – Budapest, 1958. december 24.) kiváló orvos, neves sportoló és remek vadász. Rendkívül szerény ember volt, aki a gyógyítást kötelességének érezte. 1915-ben bevonult katonának, s az olasz fronton a tábori sebészkórházban teljesített szolgálatot. A háborúban teljesített szolgálataiért a Vitézi Rend tagja lett. 1921-ben doktorált. Ezután az I. sz. Sebészeti Klinikán dolgozott. 1923-ban műtőorvosi képesítést szerzett, 1934-től tanársegéd, majd 1937-től egyetemi magántanár lett. Egyetemistaként vett először puskát a kezébe, s lett koronglövő. A sikeres magyar csapat mindenkori kapitánya volt. Három világbajnokságot és két Európa-bajnokságot nyert.</p><br />
<br><br />
|}<br />
<br />
<br />
{|class="sortable" border="3" style="width:70%; background:FloralWhite;; border:thick inset; "<br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Sidló Ferenc '''</font><br />
|align="center"|<font size="3">''' Tormássy Gizella '''</font><br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Kirchhofer József '''</font><br />
|align="center"|<font size="3"> ''' Undi (Springholtz) Mariska '''</font><br />
<br />
|-<br />
|[[Kép:sidlo2.jpg|thumb|center|150px]]<br />
|[[Kép:tormassy.jpg|thumb|center|180px|]]<br />
|[[Kép:szi_00.jpg|thumb|center|200px|]]<br />
|[[Kép:undi.jpg|thumb|center|220px|]]<br />
<br />
|-<br />
|<p align="justify"> ''' [[Sidló Ferenc]]''' (Budapest, 1882. január 21. – Budapest, 1953. január 11.) szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára, a korszak megbecsült és elismert szobrásza volt. Az Iparművészeti iskolában Mátrai Lajosnál, majd a Képzőművészeti Főiskolán Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult. Bécsben Hans Bitterlich, Münchenben Wilhelm von Ruemann műhelyeiben alkotott. 1906-tól a Műbarátok Köre ösztöndíjával Rómában élt, de a nyarakat a Gödöllői művésztelepen töltötte. 1908-ban Gödöllőn telepedett le, s itt élt 1912-ig. Körösfői-Kriesch Aladárral, együtt készítették el a marosvásárhelyi kultúrpalota számára a Ferenc József koronázását ábrázoló domborművet. 1924-től 1948-ig tanított a Képzőművészeti Főiskolán, közben dolgozott a Százados úti művésztelepen is. </p><br />
<br />
| <p align="justify"> ''' [[Tormássy Gizella]]''' alsebesi (Mélynádas, 1864. január 23. – Budapest, 1888. június 6.) magyar író, műfordító, Ambrus Zoltán felesége. Temes megyei nemesi család sarjaként Mélynádason született. Egerben nevelkedett az Angolkisasszonyok intézetében. Mivel irodalmi hajlandóságú volt, Budapesten az Ország-Világ című lap munkatársaként dolgozott. Jó francia nyelvismeretét hasznosítva fordításokból tartotta el magát, de írt önálló munkákat is. A szerkesztőségben ismerkedett meg Ambrus Zoltán íróval, s hamarosan feleségül is ment hozzá. Esküvőjüket 1887. július 25-én tartották. Házasságuk rövid ideig tartott, mivel kislánya, Gizella Szidónia születése (1888. május 17.) után belázasodott és meghalt június 6-án.</p><br />
<br />
| <p align="justify"> ''' [[Kirchhofer József]]''' (Gödöllő, 1919. január 28. - Gödöllő, 2009. december 20.) testnevelő edző. Iskolai tanulmányait a Premontrei Gimnáziumban kezdte. Itt kezdődött sportpályafutása Ötvös Károly testnevelő tanárral és Kömlei Károly edzővel. Tanulmányait a Testnevelői Főiskolán folytatta. A tízpróbában 1938-ban az ifjúsági bajnokságon győzelmet ért el, s szintén ebben az évben ifjúsági bajnoksági címet szerzett ökölvívásban is. Az ő pályafutását is megtörte a II. világháború és az azzal kapcsolatos hadifogság és sebesülés. Tevékenységét a sport iránt érzett elkötelezettséggel, s még nagyobb elszántsággal folytatta, mint testnevelő tanár. Munkáját egykori iskolájában, a Premontrei Gimnáziumban kezdte, majd az Imre utcai leányiskolában folytatta 1977-ig.</p><br />
<br />
|<p align="justify"> ''' [[Undi (Springholtz) Mariska]]''' (Győr, 1877. január 31. - Budapest, 1959) grafikus, festő, mese-illusztrátor, iparművész, játék- és bútortervező. A [[Gödöllői művésztelep]] egyik alkotója. A budapesti Képzőművészeti Akadémián Székely Bertalan tanítványaként tanult. Itt ismerkedett meg Kriesch Laurával, s rajta keresztül került kapcsolatba a [[Gödöllői művésztelep]]pel. 1904-ben Angliába és Franciaországba ment tanulmányútra, később Nagybányán tökéletesítette festészetét. Undi Mariska független művész volt. Falképeket festett, üvegfestményeket, kiváló enteriőröket, játékokat tervezett. Saját műhelyét 1924-ben nyitotta meg Magna Ungaria néven. Érdekelte a népművészet, gyűjtőutakat tett. </p><br />
|}<br />
<br />
<br />
<font size="4">'''Évfordulók - 65 éve halt meg Márton Lajos '''</font><br />
<br />
{|class="sortable" border="3" style="width:20%; background:FloralWhite;; border:thick inset; "<br />
<br />
|-<br />
|align="center"|<font size="3"> '''Márton Lajos'''</font><br />
<br />
|-<br />
|[[Kép:marton.jpg|thumb|center|200px|]]<br />
<br />
|-<br />
|<p align="justify"> '''[[Márton Lajos]]''' (Székelyudvarhely, 1891. február 27. – Budapest, 1953. január 26.) festőművész, rajzoló, cserkész. Kora ifjúságától tevékenyen részt vett a Regnum Marianum munkájában. Rajzoló tehetségét az Iparművészeti Főiskolán tökéletesítette Márton Lajos egy személyben volt festőművész, restaurátor, grafikus, valamint bélyeges, plakáttervező. Már 15 éves korában a Zászlónk, majd a Magyar Cserkész, a Vezetők Lapja és számos más ifjúsági folyóirat grafikusaként ismerték. A fácánsori premontrei kápolnában Márton Lajos két olyan festménye látható, amin cserkészeket is megörökített. Szintén az ő keze munkáját dicsérik a máriabesnyői bazilika freskói és üvegablakai.</p><br />
|}<br />
<br />
<br />
<br />
== Gödöllő ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91 Gödöllő listázása]<br />
<br />
== Tematikus évek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Tematikus_%C3%A9vek Tematikus évek listázása]<br />
<br />
== Személyek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Szem%C3%A9lyek Személyek listázása]<br />
<br />
== Épületek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:%C3%89p%C3%BCletek Épületek listázása]<br />
<br />
== Természeti értékek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Természeti_értékek Természeti értékek listázása]<br />
<br />
== Művészeti csoportok ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:M%C5%B1v%C3%A9szeti_csoportok Művészeti csoportok listázása]<br />
<br />
== Közterületek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Közterületek Közterületek listázása]<br />
<br />
== Emlékművek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kategória:Emlékművek Emlékművek listázása]<br />
<br />
== Gazdaság ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Gazdas%C3%A1g Gazdaság listázása]<br />
<br />
== Közlekedés ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:K%C3%B6zleked%C3%A9s Közlekedés listázása]<br />
<br />
== Üzemek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Üzemek Üzemek listázása]<br />
<br />
== Kisebbségek ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Kisebbségek Kisebbségek listázása]<br />
<br />
== Partnerintézmények ==<br />
<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Partnerintézmények Partnerintézmények listázása]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Ferenczy_Ida&diff=4790Ferenczy Ida2017-11-10T09:14:47Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div>[[Fájl:ferenczy.jpg|thumb|right|250px|Ferenczy Ida]]<br />
<br />
'''Vecseszéki Ferenczy Ida Krisztina Veronika''' (Kecskemét, 1839. április 7. – Bécs, 1928. június 28.) Erzsébet császárné és királyné magyar bizalmasa és felolvasónője.<br />
<br />
<br />
<br />
== Gyermekkora ==<br />
<br />
Ferenczy Ida 1839-ben látta meg a napvilágot Kecskeméten. Ferenczy Gergely és Szeless Krisztina hat gyermeke közül negyedik. A magánoktatásokon túl önképzéssel igyekezett növelni a tudását. A felolvasás művészetére Karlovszky Gusztávné Miticzky Ida írónő tanította. <br />
<br />
<br />
<br />
== Ferenczy Ida és Erzsébet királyné ==<br />
<br />
Erzsébet császárné 1864-ben olyan kísérőnőt keresett, akivel magyar nyelven tud beszélgetni. Az elé terjesztett listáról az utolsó helyen megnevezett hölgy arcképét kérte, és a személyes találkozás után őt vette maga mellé társalkodónőnek. Erzsébet valószínűleg azért választotta a listáról, mert az nem Zsófia anyósa belső udvari embere volt. Erzsébet azonnal megszerette Idát, napjai nagy részét vele töltötte. A magyar nyelv valóságos „titkos nyelvvé” vált közöttük. <br />
<br />
1866-os magyarországi útját követően Erzsébet gyakran váltott leveleket és híreket Ferenczy Idán keresztül Andrássy Gyula gróffal, majd később Deák Ferenccel is. Majda császárné a későbbiekben közvetlen levelezést tudott folytatni Jókai Mórral és Eötvös Józseffel is, amiben Ferenczy Idának nagy szerepe volt. Erzsébet kijárta férjénél, hogy Idát brünni alapítványi hölgyé nevezzék ki, ami az arisztokrata asszonyokhoz hasonló rangot jelentett a számára. <br />
<br />
Ida is első pillanattól kezdve szerette és tisztelte Erzsébetet. Ismerte minden titkát, gondozta és intézte legszemélyesebb levelezését. Annyira óvta a titkait, hogy a levelekből ollóval kivágta azokat a részeket, melyekről úgy vélte, nem tartoznak az utókorra. (Ezért az 1892-ben megjelent Kedves Idám! című leveleskönyvében sok Erzsébet királyné által írott levél hiányos.)Erzsébet is mindig magyarul írt felolvasónőjének, nem sokkal halála előtt rábízta legféltettebb szellemi hagyatékát: titokban kinyomtatott verseit.<br />
<br />
Nemcsak Erzsébet királyné, hanem Ferenc József titkait is megőrizte. Soha egy szóval sem említette azokat másnak. Titkai mellett Ferenc József unokája neveltetésének megszervezését is Ferenczy Idára bízta. Mind a király, mind a királyné magyarul levelezett Idával. Nem csak Erzsébet, hanem a király titkait is jól ismerte, ha Ferenc József „a barátnéjéval”, Schratt Katalinnal találkozni akart a Hofburgban vagy Schönbrunnban, magyar nyelven mindig a felolvasónővel egyeztetett időpontot. <br />
<br />
Élete legdrámaibb napján, 1898. szeptember 10-én nem tartózkodott királynéja mellett. A koporsót Genfből Bécsbe hozó udvari különvonaton viszont utolsó útjára kísérte úrnőjét. A temetés után ismét Gödöllőre érkezett. Mennyire más volt az, mint az 1867-es első látogatás. Akkor boldogan rendezte be a lakosztályokat, 1898 őszén viszont rávárt a szomorú feladat: Erzsébet kastélybeli hagyatékának felszámolása és Bécsbe szállíttatása. A királyné halála után Ida tovább szolgálta úrnőjét. Ferenc József megbízásából ő követte figyelemmel a gödöllői Erzsébetszobor kivitelezési munkálatait. A Gödöllő és Vidéke írta 1901. március 8- ki számában: „A méltóságos asszony legnagyobb elismerésének adott ... kifejezést Róna mester előtt és kijelentette, hogy eddig ... még íly kitűnő és hű hasonmása boldogult királynőknek nincsen. Akik tudják, hogy mily őszinte, szinte benső viszony kötötte Ferenczy Ida Ő méltóságát boldogult királynőnkhöz, azok tudják, csak mérlegelni ezen kitüntető elismerés értékét az alkotó művészre nézve.” Megtartotta adott a szavát, májusban könnyes szemmel figyelte a megrendítő szobor leleplezést az Erzsébet-parkban. Akkor járt utoljá- ra Gödöllőn. Később közreműködésével jött létre az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum a budai várban, a legtöbb tárgyat ő ajándékozta, köztük értékes festményeket. Bár Erzsébet és Ida között csak két év különbség volt, (Mivel a felolvasónő Ida csaknem 90 évet élt meg, 1928. június 28-án hunyt el.) <br />
<br />
A királyné halála porig sújtotta. 34 éven át volt hűséges felolvasónője és barátnője. A genfi tragédia után Ida először a Reisnerstrassén bérelt lakást, majd kiköltözött Schönbrunnba. Szalonja az osztrák és magyar közélet számos személyiségének találkozóhelyévé vált. Mária Valériával végig személyes levelezésben állt. <br />
<br />
<br />
<br />
== Erzsébet Királyné Emlékmúzeum ==<br />
<br />
Élete végéig Erzsébet emlékének élt. Maga köré gyűjtötte az elérhető relikviákat és egyik fő szervezője volt a budai Erzsébet Királyné Emlékmúzeumnak. (Az 1908. január 15-én nyílt múzeum jelentős látogatottságnak örvendett, majd a II. világháború alatt komoly kárt szenvedett.). A Gödöllői Király Kastélymúzeum 2004-ben emlékkiállítást rendezett róla. <br />
<br />
<br />
<br />
<br />
== Forrás ==<br />
<br />
*[http://www.reginaprogram.hu/haz/files/regina-notorteneti_seta_godollon_20072.pdf Juhász Borbála: Nőtörténeti séta Gödöllőn]<br />
<br />
*[https://hu.wikipedia.org/wiki/Ferenczy_Ida Wikipédia/Ferenczy Ida]<br />
<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Személyek]]<br />
[[Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn]]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Esterh%C3%A1zy_M%C3%A1ria_Leopoldina&diff=4789Esterházy Mária Leopoldina2017-11-09T16:28:48Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div>'''galántai Esterházy Mária Leopoldina''' (Bécs, 1776. november 15. – Bécs, 1864. december 21.), Esterházy Pál Antal és gróf monyorókeréki és monoszlói Erdődy Mária Terézia negyedik gyermeke. <br />
<br />
<br />
== Élete ==<br />
<br />
III. Grassalkovich Atallal 1793. július 25-én volt az esküvőjük. Gyermekük nem született. Fiúörökös hiányában unokaöccse, Viczay Mihály gróf lett későbbi örököse. Esterházy Leolpoldina nem kívánt a birtokon maradni, sem gondozni azt, így visszaköltözött családjához és a máriabesnyői Grassalkovich családi kriptában nyugszik.<br />
<br />
<br />
<br />
== Esterházy Leopoldina és Gödöllő ==<br />
<br />
A gödöllői Grassalkovich-kastélyt ők emelték a kornak megfelelő színvonalra, az északi oldal utolsó szárnyának és az új narancsház megépítésével, valamint a franciakert tájképi kertté való alakításával. Ezt a franciakertet később angolparkká alakították át. Különleges, ritka növényeket ültettek a gyönyörűvé varázsolt kastélyparkban. Az Alsókertben a Rákos-patak vizét felduzzasztva, 1817-ben két "hattyústavat" hoztak létre, a hercegnő "mulatópavilonja" közelében.<br />
<br />
<br />
A korábbi franciakertet Grassalkovics III. Antalné Esterházy Leopoldina (1776-1864) alakíttatta át angolparkká. A kastélyparkban van egy királydombi pavilon, amelyet az 1760-as években Grassalkovich Antal emeltetett. A pavilon képgalériának épült. Magyarország királyai mellett a honfoglaló vezérek képeit is kitették. <br />
<br />
<br />
1841-ben Grassalkovich (III.) Antal halálával a család kihalt hivatalosan, és az akkori jog szerint a birtok nem az özvegyre szállt, így a gödöllőiek jóságos földesúr asszonya távozott Gödöllőről. Távozása után beutazta Európát, az ehhez szükséges pénze megvolt, hiszen élete végéig özvegyi kegydíj illette meg és mellette az Esterházy-uradalmak után is, mint leányági örökös, tartásban részesült. <br />
<br />
<br />
A herceg és felesége a nagy eladósodás után egyre több időt töltöttek Gödöllőn. Általában évente Antal-naptól (június 13.) Leopoldina névnapjáig (november 15.) tartott ez az időszak. A névnapok fontos események voltak a hercegi pár életében. Ekkor az egyházi személyzet, az uradalom tisztikara és a jobbágyok képviselői köszöntötték őket. III. Antal elegendő járadékot kapott Batthyánytól, mellette a konyhai ajándékként számon tartott jobbágyi szolgáltatások (baromfik, bárányok, borjúk, vaj stb.) bőségesen fedezték a házaspár itteni ellátását. A herceg akkorra már lehiggadt, felhagyott korábbi életmódjával. <br />
<br />
Az özvegy az utazgatás után azonban 1844-ben váratlanul ismét megjelent Gödöllőn, hogy az általa megszeretett helyi lakosság számára maradandó emléket hagyjon maga után. Intézkedett, hogy felépítsenek egy csinos házat, melyben az uradalom szolgálatában elaggott 12 személy kap helyet teljes ellátással. A 12 főből 6 férfi és 6 nő osztozott a férőhelyen. Az első évben a női férőhelyek megteltek, ellenben férfi csak három jelentkezett. A későbbiekben azonban az épület megtelt. Gondoskodott a fűtésükről és a ruházatukról, és élelmezésükre napi 4 krajcárt adott naponta. <br />
<br />
A hercegnő a szegények házának megteremtése mellett létrehozott egy alapítványt is 24 szegény sorsú lány rendszeres kézimunkára tanítása érdekében. Az alapítvány a költségek mellett biztosította egy az ehhez értő tanítónő rendszeres alkalmazásának költségeit is. 1867 után a koronauradalom mindkét intézmény fenntartási költségeit átvállalta, jóllehet az özvegy nevén volt akkor is telekkönyvileg a „szegények háza". <br />
<br />
<br />
== Esterházy Leopoldina és Széchenyi István kapcsolata ==<br />
<br />
Széchenyi István nem volt harmincéves, amikor a kastélyban négy napot töltött Grassalkovich III. Antal és felesége, Esterházy Leopoldina vendégeként. Naplójába ezt az első látogatást is feljegyezte: „1820. július 19-én Gödöllőre érkeztem. […] Gr[assalkovich] h[ercegné] nagyon tetszik nekem, mert ama kevesek közé tartozik államunkban, akik élni tudnak, és van egy kastélyra való vidám és pompás udvarnépe… Nagyon tetszik nekem, és én is jobban tetszeném neki, ha, hogy így mondjam, nem az ár ellen úszna, amikor nekem jót akar és támogat. De nem szerelmes belém, és a karaktere sem elegendő ahhoz, hogy szinte egyedül, erőhatalommal intézze el sok-sok nőellenségemet. – Ezért falun, vagy ha négyszemközt vagyunk, sokkal megnyerőbb és készségesebb, mint amikor Bécsben, vagy nagy társaságban találkozik velem. 22-én Búcsúztam el Grassalkovichtól. Emberein elámultam, mert nyugodtan hagytak, anélkül, hogy borravalót kívántak volna, elvonulni. Grassalkovich két hátaslovát, Rowbokot és Eisländert, 1000 aranyért, amennyit kínáltam, neki, nem akarta nekem adni.” 1824. január 20-án Gr[assalkovich] Tini kedves volt hozzám. Ismerem a szándékait! De nem fog Amerikába menni, hanem káposztát ültet odahaza, én megyek és megeszem, etc. Beteg és nyugodt vagyok. Házassági terveim, mondhatni feladva; azóta boldogabb […]” A feljegyzésekben csak Tiniként emlegetett hercegnővel, aki saját bevallása szerint tetszett a grófnak, a későbbiekben gyakran találkoztak. Széchenyi több lángoló, majd egy tragikus kimenetelű udvarlás után 1824 augusztusában ismerte meg úrhölgyet. A találkozás végezetes volt számára: „A mióta önt ismerem, másért nem tudok szerelmet érezni és én szerencsémet, boldogságomat az erény nehéz, de nemes útján fogom keresni“ – írta az imádott hölgynek, Seilern Crescence-nek, aki akkor Zichy Károly felesége volt.<br />
<br />
<br />
<br />
== Forrás ==<br />
<br />
*G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)<br />
*[http://www.godollo.hu/turizmus/seta/latnivalok/?catalog3_id=159 Gödöllő - Városi információs portál]<br />
*[http://www.wikiwand.com/hu/Grassalkovich_Antal_(f%C5%91isp%C3%A1n,_1771%E2%80%931841) Wikipand/Grassalkovich Antal (főispán, 1771–1841)]<br />
*[http://www.wikiwand.com/hu/Grassalkovich-kast%C3%A9ly_(G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91) Grassalkovich-kastély (Gödöllő)]<br />
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Sz%C3%A9chenyi_Istv%C3%A1n Gödöllő Wiki/Széchenyi István<br />
<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Személyek]]<br />
[[Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn]]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Esterh%C3%A1zy_M%C3%A1ria_Leopoldina&diff=4788Esterházy Mária Leopoldina2017-11-09T16:26:39Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div>'''galántai Esterházy Mária Leopoldina''' (Bécs, 1776. november 15. – Bécs, 1864. december 21.), Esterházy Pál Antal és gróf monyorókeréki és monoszlói Erdődy Mária Terézia negyedik gyermeke. <br />
<br />
<br />
<br />
III. Grassalkovich Atallal 1793. július 25-én volt az esküvőjük. A gödöllői Grassalkovich-kastélyt ők emelték a kornak megfelelő színvonalra, az északi oldal utolsó szárnyának és az új narancsház megépítésével, valamint a franciakert tájképi kertté való alakításával. Ezt a franciakertet később angolparkká alakították át. Különleges, ritka növényeket ültettek a gyönyörűvé varázsolt kastélyparkban. Az Alsókertben a Rákos-patak vizét felduzzasztva, 1817-ben két "hattyústavat" hoztak létre, a hercegnő "mulatópavilonja" közelében.<br />
<br />
Gyermekük nem született. Fiúörökös hiányában unokaöccse, Viczay Mihály gróf lett későbbi örököse. Esterházy LEolpoldina nem kívánt a birtokon maradni, sem gondozni azt, így visszaköltözött családjához és a máriabesnyői Grassalkovich családi kriptában nyugszik.<br />
<br />
<br />
A korábbi franciakertet Grassalkovics III. Antalné Esterházy Leopoldina (1776-1864) alakíttatta át angolparkká. A kastélyparkban van egy királydombi pavilon, amelyet az 1760-as években Grassalkovich Antal emeltetett. A pavilon képgalériának épült. Magyarország királyai mellett a honfoglaló vezérek képeit is kitették. <br />
<br />
<br />
1841-ben Grassalkovich (III.) Antal halálával a család kihalt hivatalosan, és az akkori jog szerint a birtok nem az özvegyre szállt, így a gödöllőiek jóságos földesúr asszonya távozott Gödöllőről. Távozása után beutazta Európát, az ehhez szükséges pénze megvolt, hiszen élete végéig özvegyi kegydíj illette meg és mellette az Esterházy-uradalmak után is, mint leányági örökös, tartásban részesült. <br />
<br />
<br />
A herceg és felesége a nagy eladósodás után egyre több időt töltöttek Gödöllőn. Általában évente Antal-naptól (június 13.) Leopoldina névnapjáig (november 15.) tartott ez az időszak. A névnapok fontos események voltak a hercegi pár életében. Ekkor az egyházi személyzet, az uradalom tisztikara és a jobbágyok képviselői köszöntötték őket. III. Antal elegendő járadékot kapott Batthyánytól, mellette a konyhai ajándékként számon tartott jobbágyi szolgáltatások (baromfik, bárányok, borjúk, vaj stb.) bőségesen fedezték a házaspár itteni ellátását. A herceg akkorra már lehiggadt, felhagyott korábbi életmódjával. <br />
<br />
Az özvegy az utazgatás után azonban 1844-ben váratlanul ismét megjelent Gödöllőn, hogy az általa megszeretett helyi lakosság számára maradandó emléket hagyjon maga után. Intézkedett, hogy felépítsenek egy csinos házat, melyben az uradalom szolgálatában elaggott 12 személy kap helyet teljes ellátással. A 12 főből 6 férfi és 6 nő osztozott a férőhelyen. Az első évben a női férőhelyek megteltek, ellenben férfi csak három jelentkezett. A későbbiekben azonban az épület megtelt. Gondoskodott a fűtésükről és a ruházatukról, és élelmezésükre napi 4 krajcárt adott naponta. <br />
<br />
A hercegnő a szegények házának megteremtése mellett létrehozott egy alapítványt is 24 szegény sorsú lány rendszeres kézimunkára tanítása érdekében. Az alapítvány a költségek mellett biztosította egy az ehhez értő tanítónő rendszeres alkalmazásának költségeit is. 1867 után a koronauradalom mindkét intézmény fenntartási költségeit átvállalta, jóllehet az özvegy nevén volt akkor is telekkönyvileg a „szegények háza". <br />
<br />
<br />
== Esterházy Leopoldina és Széchenyi István kapcsolata ==<br />
<br />
Széchenyi István nem volt harmincéves, amikor a kastélyban négy napot töltött Grassalkovich III. Antal és felesége, Esterházy Leopoldina vendégeként. Naplójába ezt az első látogatást is feljegyezte: „1820. július 19-én Gödöllőre érkeztem. […] Gr[assalkovich] h[ercegné] nagyon tetszik nekem, mert ama kevesek közé tartozik államunkban, akik élni tudnak, és van egy kastélyra való vidám és pompás udvarnépe… Nagyon tetszik nekem, és én is jobban tetszeném neki, ha, hogy így mondjam, nem az ár ellen úszna, amikor nekem jót akar és támogat. De nem szerelmes belém, és a karaktere sem elegendő ahhoz, hogy szinte egyedül, erőhatalommal intézze el sok-sok nőellenségemet. – Ezért falun, vagy ha négyszemközt vagyunk, sokkal megnyerőbb és készségesebb, mint amikor Bécsben, vagy nagy társaságban találkozik velem. 22-én Búcsúztam el Grassalkovichtól. Emberein elámultam, mert nyugodtan hagytak, anélkül, hogy borravalót kívántak volna, elvonulni. Grassalkovich két hátaslovát, Rowbokot és Eisländert, 1000 aranyért, amennyit kínáltam, neki, nem akarta nekem adni.” 1824. január 20-án Gr[assalkovich] Tini kedves volt hozzám. Ismerem a szándékait! De nem fog Amerikába menni, hanem káposztát ültet odahaza, én megyek és megeszem, etc. Beteg és nyugodt vagyok. Házassági terveim, mondhatni feladva; azóta boldogabb […]” A feljegyzésekben csak Tiniként emlegetett hercegnővel, aki saját bevallása szerint tetszett a grófnak, a későbbiekben gyakran találkoztak. Széchenyi több lángoló, majd egy tragikus kimenetelű udvarlás után 1824 augusztusában ismerte meg úrhölgyet. A találkozás végezetes volt számára: „A mióta önt ismerem, másért nem tudok szerelmet érezni és én szerencsémet, boldogságomat az erény nehéz, de nemes útján fogom keresni“ – írta az imádott hölgynek, Seilern Crescence-nek, aki akkor Zichy Károly felesége volt.<br />
<br />
<br />
<br />
== Forrás ==<br />
<br />
*G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)<br />
*[http://www.godollo.hu/turizmus/seta/latnivalok/?catalog3_id=159 Gödöllő - Városi információs portál]<br />
*[http://www.wikiwand.com/hu/Grassalkovich_Antal_(f%C5%91isp%C3%A1n,_1771%E2%80%931841) Wikipand/Grassalkovich Antal (főispán, 1771–1841)]<br />
*[http://www.wikiwand.com/hu/Grassalkovich-kast%C3%A9ly_(G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91) Grassalkovich-kastély (Gödöllő)]<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Személyek]]<br />
[[Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn]]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Esterh%C3%A1zy_M%C3%A1ria_Leopoldina&diff=4787Esterházy Mária Leopoldina2017-11-09T16:04:07Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div>'''galántai Esterházy Mária Leopoldina''' (Bécs, 1776. november 15. – Bécs, 1864. december 21.), Esterházy Pál Antal és gróf monyorókeréki és monoszlói Erdődy Mária Terézia negyedik gyermeke. <br />
<br />
<br />
<br />
III. Grassalkovich Atallal 1793. július 25-én volt az esküvőjük. A gödöllői Grassalkovich-kastélyt ők emelték a kornak megfelelő színvonalra, az északi oldal utolsó szárnyának és az új narancsház megépítésével, valamint a franciakert tájképi kertté való alakításával. Ezt a franciakertet később angolparkká alakították át. Különleges, ritka növényeket ültettek a gyönyörűvé varázsolt kastélyparkban. Az Alsókertben a Rákos-patak vizét felduzzasztva, 1817-ben két "hattyústavat" hoztak létre, a hercegnő "mulatópavilonja" közelében.<br />
<br />
Gyermekük nem született. Fiúörökös hiányában unokaöccse, Viczay Mihály gróf lett későbbi örököse. Esterházy LEolpoldina nem kívánt a birtokon maradni, sem gondozni azt, így visszaköltözött családjához és a máriabesnyői Grassalkovich családi kriptában nyugszik.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
== Forrás ==<br />
<br />
*[http://www.godollo.hu/turizmus/seta/latnivalok/?catalog3_id=159 Gödöllő - Városi információs portál]<br />
*[http://www.wikiwand.com/hu/Grassalkovich_Antal_(f%C5%91isp%C3%A1n,_1771%E2%80%931841) Wikipand/Grassalkovich Antal (főispán, 1771–1841)]<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Személyek]]<br />
[[Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn]]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Klobusiczky_Ter%C3%A9zia&diff=4786Klobusiczky Terézia2017-11-09T16:01:58Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div>'''Klobusiczi és zethényi báró Klobusiczky Krisztina''' (1712 – 1738) Grassalkovich Antal második felesége.<br />
<br />
== Élete ==<br />
Nemesi családban született, valószínűleg a család eperjesi kastélyában. Édesapja Klobusiczky Ferenc, édesanyja Soós Krisztina. 1731 szilveszter éjjelén, Eperjes városában hozzáment Grassalkovich Antalhoz, akit előző felesége, Lángh Erzsébet özvegyen hagyott 1729-ben. Grassalkovich mind a hat gyermeke tőle született. Ám 1738-ban özvegyen hagyta férjét, aki sokáig gyászolta. Nem is akart újból nősülni, de midőn a Klobusiczky családdal örökösödési perek miatt szükséges volt a rokonság, Grassalkovich Antal elvette nőül Klobusiczky Krisztina nővérét, Klobusiczky Terézia bárónőt, de tőle már gyermeke nem született. Klobusiczky Krisztina 1738. augusztus 30-án, Pesten távozott az élők sorából.<br />
<br />
<br />
<br />
== Családja ==<br />
Férjétől, Grassalkovich gróftól hat gyermeke született:<br />
<br />
Franciska (Pest, 1732. november 10. – 1779.)<br />
Antal (Pest, 1734. augusztus 24. – Bécs, 1794. május 6.)<br />
Klára (Bécs, 1735. augusztus 19. – Győr, 1803. június 9.)<br />
Anna Mária (Pest, 1736. szeptember 17. – Bécs, 1806. május 10.)<br />
Ignác (Pest, 1737. augusztus 11. – Pest, 1738. október 6.)<br />
Terézia Ilona (Pest, 1738. augusztus 13. – Pest, 1769. január 6.)<br />
Nővére, Klobusiczky Terézia bárónő később az ő férjéhez ment hozzá.<br />
<br />
<br />
<br />
== Forrás ==<br />
<br />
*[https://hu.wikipedia.org/wiki/Klobusiczky_Krisztina Wikipédia/Klobusiczky Krisztina]<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Személyek]]<br />
[[Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn]]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Klobusiczky_Ter%C3%A9zia&diff=4785Klobusiczky Terézia2017-11-09T16:01:31Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: Új oldal, tartalma: „'''Klobusiczi és zethényi báró Klobusiczky Krisztina''' (1712 – 1738) Grassalkovich Antal második felesége. == Élete == Nemesi családban született, valósz…”</p>
<hr />
<div>'''Klobusiczi és zethényi báró Klobusiczky Krisztina''' (1712 – 1738) Grassalkovich Antal második felesége.<br />
<br />
== Élete ==<br />
Nemesi családban született, valószínűleg a család eperjesi kastélyában. Édesapja Klobusiczky Ferenc, édesanyja Soós Krisztina. 1731 szilveszter éjjelén, Eperjes városában hozzáment Grassalkovich Antalhoz, akit előző felesége, Lángh Erzsébet özvegyen hagyott 1729-ben. Grassalkovich mind a hat gyermeke tőle született. Ám 1738-ban özvegyen hagyta férjét, aki sokáig gyászolta. Nem is akart újból nősülni, de midőn a Klobusiczky családdal örökösödési perek miatt szükséges volt a rokonság, Grassalkovich Antal elvette nőül Klobusiczky Krisztina nővérét, Klobusiczky Terézia bárónőt, de tőle már gyermeke nem született. Klobusiczky Krisztina 1738. augusztus 30-án, Pesten távozott az élők sorából.<br />
<br />
<br />
<br />
== Családja ==<br />
Férjétől, Grassalkovich gróftól hat gyermeke született:<br />
<br />
Franciska (Pest, 1732. november 10. – 1779.)<br />
Antal (Pest, 1734. augusztus 24. – Bécs, 1794. május 6.)<br />
Klára (Bécs, 1735. augusztus 19. – Győr, 1803. június 9.)<br />
Anna Mária (Pest, 1736. szeptember 17. – Bécs, 1806. május 10.)<br />
Ignác (Pest, 1737. augusztus 11. – Pest, 1738. október 6.)<br />
Terézia Ilona (Pest, 1738. augusztus 13. – Pest, 1769. január 6.)<br />
Nővére, Klobusiczky Terézia bárónő később az ő férjéhez ment hozzá.<br />
<br />
<br />
<br />
== Forrás ==<br />
<br />
*[https://hu.wikipedia.org/wiki/Klobusiczky_Krisztina Wikipédia/Klobusiczky Krisztina]<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Személyek]]<br />
[[Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn]]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Esterh%C3%A1zy_M%C3%A1ria_Leopoldina&diff=4784Esterházy Mária Leopoldina2017-11-09T15:59:34Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: Új oldal, tartalma: „'''galántai Esterházy Mária Leopoldina''' (Bécs, 1776. november 15. – Bécs, 1864. december 21.), Esterházy Pál Antal és gróf monyorókeréki és monoszlói E…”</p>
<hr />
<div>'''galántai Esterházy Mária Leopoldina''' (Bécs, 1776. november 15. – Bécs, 1864. december 21.), Esterházy Pál Antal és gróf monyorókeréki és monoszlói Erdődy Mária Terézia negyedik gyermeke. <br />
<br />
<br />
<br />
III. Grassalkovich Atallal 1793. július 25-én volt az esküvőjük. A gödöllői Grassalkovich-kastélyt ők emelték a kornak megfelelő színvonalra, az északi oldal utolsó szárnyának és az új narancsház megépítésével, valamint a franciakert tájképi kertté való alakításával. Ezt a franciakertet később angolparkká alakították át. Különleges, ritka növényeket ültettek a gyönyörűvé varázsolt kastélyparkban. Az Alsókertben a Rákos-patak vizét felduzzasztva, 1817-ben két "hattyústavat" hoztak létre, a hercegnő "mulatópavilonja" közelében.<br />
<br />
Gyermekük nem született. Fiúörökös hiányában unokaöccse, Viczay Mihály gróf lett későbbi örököse. Esterházy LEolpoldina nem kívánt a birtokon maradni, sem gondozni azt, így visszaköltözött családjához és a máriabesnyői Grassalkovich családi kriptában nyugszik.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
== Forrás ==<br />
<br />
*[http://www.godollo.hu/turizmus/seta/latnivalok/?catalog3_id=159 Gödöllő - Városi információs portál]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:2012_-_A_N%C5%91k_%C3%89ve_-_H%C3%ADres_H%C3%B6lgyek_G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91n&diff=4783Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn2017-11-09T15:07:23Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div>[[Fájl:nok2.jpg|thumb|right|400px|Gödöllői Városi Múzeum meghívója]]<br />
2012-ben a „Nő” került a gödöllői kulturális rendezvények, események középpontjába. Elsősorban a város életére hatással bíró és történetében szerepet játszó nőalakok történelmi szerepének, életének bemutatására helyeződött a hangsúly a kultúra, a művészetek és az idegenforgalom terén. A programokat '''Bossányi Krisztina''', [[Gödöllő]] egykori birtokosa; '''Klobusitzky Terézia grófnő '''; '''Mária Terézia királynő '''; '''Esterházy Leopoldina hercegné'''; '''Erzsébet királyné'''; '''Ferenczy Ida''', Erzsébet királyné felolvasónője; '''Blaha Lujza''' színésznő, a „Nemzet csalogánya”; '''Mária Valéria főhercegnő''', „Gödöllői királykisasszony”; '''Brüll Adél (Léda)''', Ady múzsája; '''Undi Mariska''' festőnő, a [[Gödöllői Művésztelep]] alkotója; Kriesch Laura, [[Nagy Sándor]] felesége és múzsája, a [[Gödöllői Művésztelep]] alkotója; '''Horthy Miklósné kormányzóné''' és '''Zita királyné''' köré épült.<br />
<br />
<br />
== Bossányi Krisztina ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Bossányi Krisztina]]''<br />
<br />
<br />
'''Nagyugróczi Bossányi Krisztina''' (1671 - Gödöllő, 1737) hatvanhét évig volt Gödöllő földbirtokosa. Bossányi Miklós első házasságából született. Kemény kezű, „nagy természetű” földbirtokos asszony volt. Egy testvére volt, Bossányi László. Kétszer ment férjhez. Először Szemere György vett el. Házasságukból négy lány és egy fiú született. Második férje Ottlyk György volt. Halála után örökösei eladták a birtokot I. Grassalkovich Antalnak.<br />
<br />
<br />
<br />
== Blaha Lujza ==<br />
[[Fájl:nok.jpg|thumb|right|350px|]]<br />
''Bővebben: [[Blaha Lujza]]''<br />
<br />
<br />
'''Blaha Lujza''' (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Blaha Lujzának fontos szerepe volt a Bach-korszakban elnémetesített főváros magyarrá tételében. Először 1856. április 22-én lépett színpadra Esztergomban. Játszott Szabadkán, Debrecenben, de főként a fővárosi színházakban szerepelt. 1868-ban Szigligeti Ede szerződtette a Nemzeti Színházhoz, melynek örökös tagjává vált 1901-ben. Leghíresebb szerepei: Sárga csikó, Nagymama. Blaha Lujza férjével 1881-ben vásárolt házat [[Gödöllő]]n, amelyet lakot népies bútorokkal rendeztek be. A fáma szerint [[Erzsébet királyné]] is meglátogatta egyik sétája alkalmával Blaha Lujza gödöllői nyaralóját.<br />
<br />
<br />
<br />
== Diósy Ödönné Brüll Adél ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Diósy Ödönné Brüll Adél]]''<br />
<br />
<br />
''' Diósy Ödönné Brüll Adél''' Nagyvárad, 1872. szeptember 1. – Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája. Édesapja, Brüll Sámuel, nagyváradi, zsidó származású, gazdag ember volt. Két leánytestvére Margit és Berta. 1903. szeptember 6-án itt ismerkedett meg Adyval, akinek írásait a Nagyváradi Naplóban olvasta. Ady, első találkozásuk után azonnal ostromolni kezdi az asszonyt. Később Adél meghívta magához Adyt Párizsba. 1925 nyarán [[Gödöllő]]n, az Erzsébet királyné úton vettek egy házat. [[Gödöllő]]n állatokkal vette magát körül, valóságos kutyafarmja volt. Adél szerette virágokkal és művészi tárgyakkal körülvenni magát.<br />
<br />
<br />
== Erzsébet királyné ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Erzsébet királyné]]''<br />
<br />
<br />
Erzsébet Amália Eugénia, teljes német nevén Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach (München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) osztrák császárné, magyar királyné, Ferenc József felesége volt. 1853-ban találkozott Ferenc József császárral, eljegyezték egymást és 1854. április 24-én Bécsben összeházasodtak. Négy gyermekük született: Zsófia főhercegnő, [[Gizella]] főhercegnő, Rudolf koronaherceg, [[Mária Valéria]] főhercegnő. Az 1867-ben megtörtént kiegyezésben nagy szerepe volt. Erzsébet ekkor férjével együtt Budára utazott, ahol magyar királyi párrá koronázták őket. A királyi pár koronázási ajándékként az Erzsébet által kedvelt gödöllői Grassalkovich-kastélyt használtra kapta meg a hozzátartozó birtokkal együtt. Rudolf főherceg 1889-ben elkövetett öngyilkossága után már csak utazgatott, hivatalos szerepet nem vállalt. 1898. szeptember 10-én Genfben tartózkodott, amikor egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista egy hegyesre fent reszelővel szíven szúrta. A császárné-királynét Bécsben temették el fia, Rudolf koronaherceg mellé. Erzsébet királyné 61 éves volt.<br />
<br />
<br />
<br />
== Esterházy Leopoldina ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Esterházy Leopoldina]]''<br />
<br />
<br />
<br />
== Ferenczy Ida ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Ferenczy Ida]]''<br />
<br />
'''Vecseszéki Ferenczy Ida Krisztina Veronika''' (Kecskemét, 1839. április 7. – Bécs, 1928. június 28.) Erzsébet császárné és királyné magyar bizalmasa és felolvasónője. A felolvasás művészetére Karlovszky Gusztávné Miticzky Ida írónő tanította. Erzsébet császárné 1864-ben személyes találkozás után őt vette maga mellé társalkodónőnek. Erzsébet azonnal megszerette Idát, napjai nagy részét vele töltötte. Ismerte minden titkát, gondozta és intézte legszemélyesebb levelezését. Élete végéig Erzsébet emlékének élt. Egyik fő szervezője volt a budai Erzsébet Királyné Emlékmúzeumnak.<br />
<br />
<br />
<br />
== Horthy Miklósné Purgly Magdolna ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Horthy Miklósné Purgly Magdolna]]''<br />
<br />
<br />
''' Horthy Miklósné jószás helyi Purgly Magdolna''' (Kürtös, Arad vármegye, 1881. június 10. – Estoril, Portugália, 1959. január 8.) Horthy Miklós felesége volt, 1920 és 1944 között kormányzóné, az ország első asszonya. Horthy Miklóssal 1901. július 22-én Aradon házasodtak össze. Ezt követően a katonatiszti feleség életét élte. Férjét hivatalos útjaira elkísérte. Ebben az időben a Horthy család Pólán lakott. Horthy asszony és gyermekei Pólán töltötték az I. világháborús éveket. A Horthy család 1920-tól gyakran járt [[Gödöllő]]re. A család általában tavasszal költözött ki [[Gödöllő]]re, ahol Horthyné sokkal jobban érezte magát, mint Budán. <br />
<br />
<br />
<br />
== Klobusitzky Terézia ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Klobusitzky Terézia]]''<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
== Kriesch Laura ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Kriesch Laura]]''<br />
<br />
<br />
'''Nagy Sándorné Kriesch Laura''' (Budapest, 1879. július 29. - Gödöllő, 1966) festő és iparművész, Körösfői-Kriesch Aladár testvére, Nagy Sándor felesége. A Gödöllői művésztelep egyik alapítója. Kriesch Laura alacsonytermetű, halkszavú, szerény jelenség volt, aki azonban nagyon határozottan ragaszkodott az elképzeléseihez. Kriesch Laura is az elsők között volt, aki megtagadta a fűzőviseletet. A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója 1895 és 1900 között. Az első nők közé tartozik, akik Mintarajziskolába jártak és rajztanári oklevelet szereztek. Férjével 1902-ben kötötték össze életüket. 1904-ben megszületett egyetlen gyermekük, Nagy Laura Eszter. Nagy Sándorral való házasságuk szoros művészi és eszmeközösségen alapult. Munkáikat együtt alkották és közösen szignálták. Kriesch Laura életművében a női szerep szelíden és játékosan azonosult az alkotóművész szerepével. <br />
<br />
<br />
<br />
== Mária Terézia ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Mária Terézia]]''<br />
<br />
<br />
'''Mária Terézia''' Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich), (Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.); a Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főhercegnő, 1740–1780 között magyar és cseh királynő, I. Ferenc német-római császár felesége, a Habsburg–Lotaringiai-ház ősanyja. 1754-ben bevezette kettős vámrendszert. Mária Terézia nevéhez fűződik a jobbágy rendelet, a Regulatio Cigarorum rendelet és az 1777-ben kiadott Ratio Educationis. Támogatta továbbá az egészségügyet. Elrendelte, hogy gondoskodni kell a szegények, betegek, öregek, és árvák ellátásáról. Állandó hadsereget hozott létre.<br />
<br />
<br />
<br />
== Mária Valéria ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Mária Valéria]]''<br />
<br />
<br />
''' Mária Valéria'''Habsburg–Lotaringiai Mária Valéria főhercegnő (Buda, 1868. április 22. – Wallsee, 1924. szeptember 6.) osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, I. Ferenc József császár és király és Erzsébet császárné és királyné negyedik, legkisebb gyermeke, házassága révén Habsburg-Toscanai főhercegné. 1890. július 31-én Mária Valéria főhercegnő Bad Ischlben feleségül ment Habsburg–Toscanai Ferenc Szalvátor osztrák főherceghez. A szerelmi házasságból tíz gyermek született. Ausztriában főhercegkisasszony volt a titulusa, itthon mindenki gödöllői királykisasszonyként emlegette. Az udvari orvos tanácsára időzött sokat Gödöllőn, gyakorlatilag itt töltötte gyermekkorát. Nevéhez több jótékonysági kezdeményezés is fűződik. Az I. világháború alatt katonai kórházat rendezett be a Wallsee-Sindelburg-i kastély egyik épületében, majd a későbbiekben ugyanott megalapította a „Mária Valéria Szegénykórház és Öregek Otthona” nevű intézményt. <br />
<br />
<br />
<br />
<br />
== Undi (Springholtz) Mariska ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Undi (Springholtz) Mariska]]''<br />
<br />
<br />
'''Undi (Springholtz) Mariska''' (Győr, 1877. január 31. - Budapest, 1959) grafikus, festő, mese-illusztrátor, iparművész, játék- és bútortervező. A [[Gödöllői művésztelep]] egyik alkotója. A budapesti Képzőművészeti Akadémián Székely Bertalan tanítványaként tanult. Itt ismerkedett meg Kriesch Laurával, s rajta keresztül került kapcsolatba a [[Gödöllői művésztelep]]pel. 1904-ben Angliába és Franciaországba ment tanulmányútra, később Nagybányán tökéletesítette festészetét. Undi Mariska független művész volt. Falképeket festett, üvegfestményeket, kiváló enteriőröket, játékokat tervezett. Saját műhelyét 1924-ben nyitotta meg Magna Ungaria néven. Érdekelte a népművészet, gyűjtőutakat tett.<br />
<br />
<br />
<br />
== Zita királyné ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Zita királyné]]''<br />
<br />
<br />
'''Zita''' magyar és cseh királyné, osztrák császárné, született Zita Maria delle Grazie Adelgonda Micaela Raffaela Gabriella Giuseppina Antonia Luisa Agnese (Viareggio, Olaszország, 1892. május 9. – Zizers, Svájc,1989. március 14.). Bourbon-pármai hercegnő apja az utolsó uralkodó pármai herceg volt, anyja a portugál infánsnő. IV. Károly magyar király hitvese. Házassága révén 1916–1918 között Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja. Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után előbb svájci, majd madeirai száműzetésbe kényszerült férjével és gyermekeivel. Férjét elkísérte a második visszatérési kísérlet alkalmával. A második világháború alatt átköltözött az amerikai kontinensre, ahonnan csak élete utolsó éveiben tért vissza. <br />
<br />
[[Kategória:Tematikus évek]]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:2012_-_A_N%C5%91k_%C3%89ve_-_H%C3%ADres_H%C3%B6lgyek_G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91n&diff=4782Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn2017-11-09T15:04:13Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div>[[Fájl:nok2.jpg|thumb|right|400px|Gödöllői Városi Múzeum meghívója]]<br />
2012-ben a „Nő” került a gödöllői kulturális rendezvények, események középpontjába. Elsősorban a város életére hatással bíró és történetében szerepet játszó nőalakok történelmi szerepének, életének bemutatására helyeződött a hangsúly a kultúra, a művészetek és az idegenforgalom terén. A programokat '''Bossányi Krisztina''', [[Gödöllő]] egykori birtokosa; '''Klobusitzky Terézia grófnő '''; '''Mária Terézia királynő '''; '''Esterházy Leopoldina hercegné'''; '''Erzsébet királyné'''; '''Ferenczy Ida''', Erzsébet királyné felolvasónője; '''Blaha Lujza''' színésznő, a „Nemzet csalogánya”; '''Mária Valéria főhercegnő''', „Gödöllői királykisasszony”; '''Brüll Adél (Léda)''', Ady múzsája; '''Undi Mariska''' festőnő, a [[Gödöllői Művésztelep]] alkotója; Kriesch Laura, [[Nagy Sándor]] felesége és múzsája, a [[Gödöllői Művésztelep]] alkotója; '''Horthy Miklósné kormányzóné''' és '''Zita királyné''' köré épült.<br />
<br />
<br />
== Bossányi Krisztina ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Bossányi Krisztina]]''<br />
<br />
<br />
'''Nagyugróczi Bossányi Krisztina''' (1671 - Gödöllő, 1737) hatvanhét évig volt Gödöllő földbirtokosa. Bossányi Miklós első házasságából született. Kemény kezű, „nagy természetű” földbirtokos asszony volt. Egy testvére volt, Bossányi László. Kétszer ment férjhez. Először Szemere György vett el. Házasságukból négy lány és egy fiú született. Második férje Ottlyk György volt. <br />
<br />
<br />
<br />
== Blaha Lujza ==<br />
[[Fájl:nok.jpg|thumb|right|350px|]]<br />
''Bővebben: [[Blaha Lujza]]''<br />
<br />
<br />
'''Blaha Lujza''' (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Blaha Lujzának fontos szerepe volt a Bach-korszakban elnémetesített főváros magyarrá tételében. Először 1856. április 22-én lépett színpadra Esztergomban. Játszott Szabadkán, Debrecenben, de főként a fővárosi színházakban szerepelt. 1868-ban Szigligeti Ede szerződtette a Nemzeti Színházhoz, melynek örökös tagjává vált 1901-ben. Leghíresebb szerepei: Sárga csikó, Nagymama. Blaha Lujza férjével 1881-ben vásárolt házat [[Gödöllő]]n, amelyet lakot népies bútorokkal rendeztek be. A fáma szerint [[Erzsébet királyné]] is meglátogatta egyik sétája alkalmával Blaha Lujza gödöllői nyaralóját.<br />
<br />
<br />
<br />
== Diósy Ödönné Brüll Adél ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Diósy Ödönné Brüll Adél]]''<br />
<br />
<br />
''' Diósy Ödönné Brüll Adél''' Nagyvárad, 1872. szeptember 1. – Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája. Édesapja, Brüll Sámuel, nagyváradi, zsidó származású, gazdag ember volt. Két leánytestvére Margit és Berta. 1903. szeptember 6-án itt ismerkedett meg Adyval, akinek írásait a Nagyváradi Naplóban olvasta. Ady, első találkozásuk után azonnal ostromolni kezdi az asszonyt. Később Adél meghívta magához Adyt Párizsba. 1925 nyarán [[Gödöllő]]n, az Erzsébet királyné úton vettek egy házat. [[Gödöllő]]n állatokkal vette magát körül, valóságos kutyafarmja volt. Adél szerette virágokkal és művészi tárgyakkal körülvenni magát.<br />
<br />
<br />
== Erzsébet királyné ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Erzsébet királyné]]''<br />
<br />
<br />
Erzsébet Amália Eugénia, teljes német nevén Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach (München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) osztrák császárné, magyar királyné, Ferenc József felesége volt. 1853-ban találkozott Ferenc József császárral, eljegyezték egymást és 1854. április 24-én Bécsben összeházasodtak. Négy gyermekük született: Zsófia főhercegnő, [[Gizella]] főhercegnő, Rudolf koronaherceg, [[Mária Valéria]] főhercegnő. Az 1867-ben megtörtént kiegyezésben nagy szerepe volt. Erzsébet ekkor férjével együtt Budára utazott, ahol magyar királyi párrá koronázták őket. A királyi pár koronázási ajándékként az Erzsébet által kedvelt gödöllői Grassalkovich-kastélyt használtra kapta meg a hozzátartozó birtokkal együtt. Rudolf főherceg 1889-ben elkövetett öngyilkossága után már csak utazgatott, hivatalos szerepet nem vállalt. 1898. szeptember 10-én Genfben tartózkodott, amikor egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista egy hegyesre fent reszelővel szíven szúrta. A császárné-királynét Bécsben temették el fia, Rudolf koronaherceg mellé. Erzsébet királyné 61 éves volt.<br />
<br />
<br />
<br />
== Esterházy Leopoldina ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Esterházy Leopoldina]]''<br />
<br />
<br />
<br />
== Ferenczy Ida ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Ferenczy Ida]]''<br />
<br />
'''Vecseszéki Ferenczy Ida Krisztina Veronika''' (Kecskemét, 1839. április 7. – Bécs, 1928. június 28.) Erzsébet császárné és királyné magyar bizalmasa és felolvasónője. A felolvasás művészetére Karlovszky Gusztávné Miticzky Ida írónő tanította. Erzsébet császárné 1864-ben személyes találkozás után őt vette maga mellé társalkodónőnek. Erzsébet azonnal megszerette Idát, napjai nagy részét vele töltötte. Ismerte minden titkát, gondozta és intézte legszemélyesebb levelezését. Élete végéig Erzsébet emlékének élt. Egyik fő szervezője volt a budai Erzsébet Királyné Emlékmúzeumnak.<br />
<br />
<br />
<br />
== Horthy Miklósné Purgly Magdolna ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Horthy Miklósné Purgly Magdolna]]''<br />
<br />
<br />
''' Horthy Miklósné jószás helyi Purgly Magdolna''' (Kürtös, Arad vármegye, 1881. június 10. – Estoril, Portugália, 1959. január 8.) Horthy Miklós felesége volt, 1920 és 1944 között kormányzóné, az ország első asszonya. Horthy Miklóssal 1901. július 22-én Aradon házasodtak össze. Ezt követően a katonatiszti feleség életét élte. Férjét hivatalos útjaira elkísérte. Ebben az időben a Horthy család Pólán lakott. Horthy asszony és gyermekei Pólán töltötték az I. világháborús éveket. A Horthy család 1920-tól gyakran járt [[Gödöllő]]re. A család általában tavasszal költözött ki [[Gödöllő]]re, ahol Horthyné sokkal jobban érezte magát, mint Budán. <br />
<br />
<br />
<br />
== Klobusitzky Terézia ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Klobusitzky Terézia]]''<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
== Kriesch Laura ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Kriesch Laura]]''<br />
<br />
<br />
'''Nagy Sándorné Kriesch Laura''' (Budapest, 1879. július 29. - Gödöllő, 1966) festő és iparművész, Körösfői-Kriesch Aladár testvére, Nagy Sándor felesége. A Gödöllői művésztelep egyik alapítója. Kriesch Laura alacsonytermetű, halkszavú, szerény jelenség volt, aki azonban nagyon határozottan ragaszkodott az elképzeléseihez. Kriesch Laura is az elsők között volt, aki megtagadta a fűzőviseletet. A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója 1895 és 1900 között. Az első nők közé tartozik, akik Mintarajziskolába jártak és rajztanári oklevelet szereztek. Férjével 1902-ben kötötték össze életüket. 1904-ben megszületett egyetlen gyermekük, Nagy Laura Eszter. Nagy Sándorral való házasságuk szoros művészi és eszmeközösségen alapult. Munkáikat együtt alkották és közösen szignálták. Kriesch Laura életművében a női szerep szelíden és játékosan azonosult az alkotóművész szerepével. <br />
<br />
<br />
<br />
== Mária Terézia ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Mária Terézia]]''<br />
<br />
<br />
'''Mária Terézia''' Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich), (Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.); a Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főhercegnő, 1740–1780 között magyar és cseh királynő, I. Ferenc német-római császár felesége, a Habsburg–Lotaringiai-ház ősanyja. 1754-ben bevezette kettős vámrendszert. Mária Terézia nevéhez fűződik a jobbágy rendelet, a Regulatio Cigarorum rendelet és az 1777-ben kiadott Ratio Educationis. Támogatta továbbá az egészségügyet. Elrendelte, hogy gondoskodni kell a szegények, betegek, öregek, és árvák ellátásáról. Állandó hadsereget hozott létre.<br />
<br />
<br />
<br />
== Mária Valéria ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Mária Valéria]]''<br />
<br />
<br />
''' Mária Valéria'''Habsburg–Lotaringiai Mária Valéria főhercegnő (Buda, 1868. április 22. – Wallsee, 1924. szeptember 6.) osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, I. Ferenc József császár és király és Erzsébet császárné és királyné negyedik, legkisebb gyermeke, házassága révén Habsburg-Toscanai főhercegné. 1890. július 31-én Mária Valéria főhercegnő Bad Ischlben feleségül ment Habsburg–Toscanai Ferenc Szalvátor osztrák főherceghez. A szerelmi házasságból tíz gyermek született. Ausztriában főhercegkisasszony volt a titulusa, itthon mindenki gödöllői királykisasszonyként emlegette. Az udvari orvos tanácsára időzött sokat Gödöllőn, gyakorlatilag itt töltötte gyermekkorát. Nevéhez több jótékonysági kezdeményezés is fűződik. Az I. világháború alatt katonai kórházat rendezett be a Wallsee-Sindelburg-i kastély egyik épületében, majd a későbbiekben ugyanott megalapította a „Mária Valéria Szegénykórház és Öregek Otthona” nevű intézményt. <br />
<br />
<br />
<br />
<br />
== Undi (Springholtz) Mariska ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Undi (Springholtz) Mariska]]''<br />
<br />
<br />
'''Undi (Springholtz) Mariska''' (Győr, 1877. január 31. - Budapest, 1959) grafikus, festő, mese-illusztrátor, iparművész, játék- és bútortervező. A [[Gödöllői művésztelep]] egyik alkotója. A budapesti Képzőművészeti Akadémián Székely Bertalan tanítványaként tanult. Itt ismerkedett meg Kriesch Laurával, s rajta keresztül került kapcsolatba a [[Gödöllői művésztelep]]pel. 1904-ben Angliába és Franciaországba ment tanulmányútra, később Nagybányán tökéletesítette festészetét. Undi Mariska független művész volt. Falképeket festett, üvegfestményeket, kiváló enteriőröket, játékokat tervezett. Saját műhelyét 1924-ben nyitotta meg Magna Ungaria néven. Érdekelte a népművészet, gyűjtőutakat tett.<br />
<br />
<br />
<br />
== Zita királyné ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Zita királyné]]''<br />
<br />
<br />
'''Zita''' magyar és cseh királyné, osztrák császárné, született Zita Maria delle Grazie Adelgonda Micaela Raffaela Gabriella Giuseppina Antonia Luisa Agnese (Viareggio, Olaszország, 1892. május 9. – Zizers, Svájc,1989. március 14.). Bourbon-pármai hercegnő apja az utolsó uralkodó pármai herceg volt, anyja a portugál infánsnő. IV. Károly magyar király hitvese. Házassága révén 1916–1918 között Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja. Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után előbb svájci, majd madeirai száműzetésbe kényszerült férjével és gyermekeivel. Férjét elkísérte a második visszatérési kísérlet alkalmával. A második világháború alatt átköltözött az amerikai kontinensre, ahonnan csak élete utolsó éveiben tért vissza. <br />
<br />
[[Kategória:Tematikus évek]]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:2012_-_A_N%C5%91k_%C3%89ve_-_H%C3%ADres_H%C3%B6lgyek_G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91n&diff=4781Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn2017-11-09T14:58:26Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div>[[Fájl:nok2.jpg|thumb|right|400px|Gödöllői Városi Múzeum meghívója]]<br />
2012-ben a „Nő” került a gödöllői kulturális rendezvények, események középpontjába. Elsősorban a város életére hatással bíró és történetében szerepet játszó nőalakok történelmi szerepének, életének bemutatására helyeződött a hangsúly a kultúra, a művészetek és az idegenforgalom terén. A programokat '''Bossányi Krisztina''', [[Gödöllő]] egykori birtokosa; '''Klobusitzky Terézia grófnő '''; '''Mária Terézia királynő '''; '''Esterházy Leopoldina hercegné'''; '''Erzsébet királyné'''; '''Ferenczy Ida''', Erzsébet királyné felolvasónője; '''Blaha Lujza''' színésznő, a „Nemzet csalogánya”; '''Mária Valéria főhercegnő''', „Gödöllői királykisasszony”; '''Brüll Adél (Léda)''', Ady múzsája; '''Undi Mariska''' festőnő, a [[Gödöllői Művésztelep]] alkotója; Kriesch Laura, [[Nagy Sándor]] felesége és múzsája, a [[Gödöllői Művésztelep]] alkotója; '''Horthy Miklósné kormányzóné''' és '''Zita királyné''' köré épült.<br />
<br />
<br />
== Bossányi Krisztina ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Bossányi Krisztina]]''<br />
<br />
<br />
<br />
== Blaha Lujza ==<br />
[[Fájl:nok.jpg|thumb|right|350px|]]<br />
''Bővebben: [[Blaha Lujza]]''<br />
<br />
<br />
'''Blaha Lujza''' (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Blaha Lujzának fontos szerepe volt a Bach-korszakban elnémetesített főváros magyarrá tételében. Először 1856. április 22-én lépett színpadra Esztergomban. Játszott Szabadkán, Debrecenben, de főként a fővárosi színházakban szerepelt. 1868-ban Szigligeti Ede szerződtette a Nemzeti Színházhoz, melynek örökös tagjává vált 1901-ben. Leghíresebb szerepei: Sárga csikó, Nagymama. Blaha Lujza férjével 1881-ben vásárolt házat [[Gödöllő]]n, amelyet lakot népies bútorokkal rendeztek be. A fáma szerint [[Erzsébet királyné]] is meglátogatta egyik sétája alkalmával Blaha Lujza gödöllői nyaralóját.<br />
<br />
<br />
<br />
== Diósy Ödönné Brüll Adél ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Diósy Ödönné Brüll Adél]]''<br />
<br />
<br />
''' Diósy Ödönné Brüll Adél''' Nagyvárad, 1872. szeptember 1. – Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája. Édesapja, Brüll Sámuel, nagyváradi, zsidó származású, gazdag ember volt. Két leánytestvére Margit és Berta. 1903. szeptember 6-án itt ismerkedett meg Adyval, akinek írásait a Nagyváradi Naplóban olvasta. Ady, első találkozásuk után azonnal ostromolni kezdi az asszonyt. Később Adél meghívta magához Adyt Párizsba. 1925 nyarán [[Gödöllő]]n, az Erzsébet királyné úton vettek egy házat. [[Gödöllő]]n állatokkal vette magát körül, valóságos kutyafarmja volt. Adél szerette virágokkal és művészi tárgyakkal körülvenni magát.<br />
<br />
<br />
== Erzsébet királyné ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Erzsébet királyné]]''<br />
<br />
<br />
Erzsébet Amália Eugénia, teljes német nevén Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach (München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) osztrák császárné, magyar királyné, Ferenc József felesége volt. 1853-ban találkozott Ferenc József császárral, eljegyezték egymást és 1854. április 24-én Bécsben összeházasodtak. Négy gyermekük született: Zsófia főhercegnő, [[Gizella]] főhercegnő, Rudolf koronaherceg, [[Mária Valéria]] főhercegnő. Az 1867-ben megtörtént kiegyezésben nagy szerepe volt. Erzsébet ekkor férjével együtt Budára utazott, ahol magyar királyi párrá koronázták őket. A királyi pár koronázási ajándékként az Erzsébet által kedvelt gödöllői Grassalkovich-kastélyt használtra kapta meg a hozzátartozó birtokkal együtt. Rudolf főherceg 1889-ben elkövetett öngyilkossága után már csak utazgatott, hivatalos szerepet nem vállalt. 1898. szeptember 10-én Genfben tartózkodott, amikor egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista egy hegyesre fent reszelővel szíven szúrta. A császárné-királynét Bécsben temették el fia, Rudolf koronaherceg mellé. Erzsébet királyné 61 éves volt.<br />
<br />
<br />
<br />
== Esterházy Leopoldina ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Esterházy Leopoldina]]''<br />
<br />
<br />
<br />
== Ferenczy Ida ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Ferenczy Ida]]''<br />
<br />
'''Vecseszéki Ferenczy Ida Krisztina Veronika''' (Kecskemét, 1839. április 7. – Bécs, 1928. június 28.) Erzsébet császárné és királyné magyar bizalmasa és felolvasónője. A felolvasás művészetére Karlovszky Gusztávné Miticzky Ida írónő tanította. Erzsébet császárné 1864-ben személyes találkozás után őt vette maga mellé társalkodónőnek. Erzsébet azonnal megszerette Idát, napjai nagy részét vele töltötte. Ismerte minden titkát, gondozta és intézte legszemélyesebb levelezését. Élete végéig Erzsébet emlékének élt. Egyik fő szervezője volt a budai Erzsébet Királyné Emlékmúzeumnak.<br />
<br />
<br />
<br />
== Horthy Miklósné Purgly Magdolna ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Horthy Miklósné Purgly Magdolna]]''<br />
<br />
<br />
''' Horthy Miklósné jószás helyi Purgly Magdolna''' (Kürtös, Arad vármegye, 1881. június 10. – Estoril, Portugália, 1959. január 8.) Horthy Miklós felesége volt, 1920 és 1944 között kormányzóné, az ország első asszonya. Horthy Miklóssal 1901. július 22-én Aradon házasodtak össze. Ezt követően a katonatiszti feleség életét élte. Férjét hivatalos útjaira elkísérte. Ebben az időben a Horthy család Pólán lakott. Horthy asszony és gyermekei Pólán töltötték az I. világháborús éveket. A Horthy család 1920-tól gyakran járt [[Gödöllő]]re. A család általában tavasszal költözött ki [[Gödöllő]]re, ahol Horthyné sokkal jobban érezte magát, mint Budán. <br />
<br />
<br />
<br />
== Klobusitzky Terézia ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Klobusitzky Terézia]]''<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
== Kriesch Laura ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Kriesch Laura]]''<br />
<br />
<br />
'''Nagy Sándorné Kriesch Laura''' (Budapest, 1879. július 29. - Gödöllő, 1966) festő és iparművész, Körösfői-Kriesch Aladár testvére, Nagy Sándor felesége. A Gödöllői művésztelep egyik alapítója. Kriesch Laura alacsonytermetű, halkszavú, szerény jelenség volt, aki azonban nagyon határozottan ragaszkodott az elképzeléseihez. Kriesch Laura is az elsők között volt, aki megtagadta a fűzőviseletet. A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója 1895 és 1900 között. Az első nők közé tartozik, akik Mintarajziskolába jártak és rajztanári oklevelet szereztek. Férjével 1902-ben kötötték össze életüket. 1904-ben megszületett egyetlen gyermekük, Nagy Laura Eszter. Nagy Sándorral való házasságuk szoros művészi és eszmeközösségen alapult. Munkáikat együtt alkották és közösen szignálták. Kriesch Laura életművében a női szerep szelíden és játékosan azonosult az alkotóművész szerepével. <br />
<br />
<br />
<br />
== Mária Terézia ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Mária Terézia]]''<br />
<br />
<br />
'''Mária Terézia''' Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich), (Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.); a Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főhercegnő, 1740–1780 között magyar és cseh királynő, I. Ferenc német-római császár felesége, a Habsburg–Lotaringiai-ház ősanyja. 1754-ben bevezette kettős vámrendszert. Mária Terézia nevéhez fűződik a jobbágy rendelet, a Regulatio Cigarorum rendelet és az 1777-ben kiadott Ratio Educationis. Támogatta továbbá az egészségügyet. Elrendelte, hogy gondoskodni kell a szegények, betegek, öregek, és árvák ellátásáról. Állandó hadsereget hozott létre.<br />
<br />
<br />
<br />
== Mária Valéria ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Mária Valéria]]''<br />
<br />
<br />
''' Mária Valéria'''Habsburg–Lotaringiai Mária Valéria főhercegnő (Buda, 1868. április 22. – Wallsee, 1924. szeptember 6.) osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, I. Ferenc József császár és király és Erzsébet császárné és királyné negyedik, legkisebb gyermeke, házassága révén Habsburg-Toscanai főhercegné. 1890. július 31-én Mária Valéria főhercegnő Bad Ischlben feleségül ment Habsburg–Toscanai Ferenc Szalvátor osztrák főherceghez. A szerelmi házasságból tíz gyermek született. Ausztriában főhercegkisasszony volt a titulusa, itthon mindenki gödöllői királykisasszonyként emlegette. Az udvari orvos tanácsára időzött sokat Gödöllőn, gyakorlatilag itt töltötte gyermekkorát. Nevéhez több jótékonysági kezdeményezés is fűződik. Az I. világháború alatt katonai kórházat rendezett be a Wallsee-Sindelburg-i kastély egyik épületében, majd a későbbiekben ugyanott megalapította a „Mária Valéria Szegénykórház és Öregek Otthona” nevű intézményt. <br />
<br />
<br />
<br />
<br />
== Undi (Springholtz) Mariska ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Undi (Springholtz) Mariska]]''<br />
<br />
<br />
'''Undi (Springholtz) Mariska''' (Győr, 1877. január 31. - Budapest, 1959) grafikus, festő, mese-illusztrátor, iparművész, játék- és bútortervező. A [[Gödöllői művésztelep]] egyik alkotója. A budapesti Képzőművészeti Akadémián Székely Bertalan tanítványaként tanult. Itt ismerkedett meg Kriesch Laurával, s rajta keresztül került kapcsolatba a [[Gödöllői művésztelep]]pel. 1904-ben Angliába és Franciaországba ment tanulmányútra, később Nagybányán tökéletesítette festészetét. Undi Mariska független művész volt. Falképeket festett, üvegfestményeket, kiváló enteriőröket, játékokat tervezett. Saját műhelyét 1924-ben nyitotta meg Magna Ungaria néven. Érdekelte a népművészet, gyűjtőutakat tett.<br />
<br />
<br />
<br />
== Zita királyné ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Zita királyné]]''<br />
<br />
<br />
'''Zita''' magyar és cseh királyné, osztrák császárné, született Zita Maria delle Grazie Adelgonda Micaela Raffaela Gabriella Giuseppina Antonia Luisa Agnese (Viareggio, Olaszország, 1892. május 9. – Zizers, Svájc,1989. március 14.). Bourbon-pármai hercegnő apja az utolsó uralkodó pármai herceg volt, anyja a portugál infánsnő. IV. Károly magyar király hitvese. Házassága révén 1916–1918 között Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja. Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után előbb svájci, majd madeirai száműzetésbe kényszerült férjével és gyermekeivel. Férjét elkísérte a második visszatérési kísérlet alkalmával. A második világháború alatt átköltözött az amerikai kontinensre, ahonnan csak élete utolsó éveiben tért vissza. <br />
<br />
[[Kategória:Tematikus évek]]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Ferenczy_Ida&diff=4780Ferenczy Ida2017-11-09T14:55:58Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div>[[Fájl:ferenczy.jpg|thumb|right|250px|Ferenczy Ida]]<br />
<br />
'''Vecseszéki Ferenczy Ida Krisztina Veronika''' (Kecskemét, 1839. április 7. – Bécs, 1928. június 28.) Erzsébet császárné és királyné magyar bizalmasa és felolvasónője.<br />
<br />
<br />
<br />
== Gyermekkora ==<br />
<br />
Ferenczy Ida 1839-ben látta meg a napvilágot Kecskeméten. Ferenczy Gergely és Szeless Krisztina hat gyermeke közül negyedik. A magánoktatásokon túl önképzéssel igyekezett növelni a tudását. A felolvasás művészetére Karlovszky Gusztávné Miticzky Ida írónő tanította. <br />
<br />
<br />
<br />
== Ferenczy Ida és Erzsébet királyné ==<br />
<br />
Erzsébet császárné 1864-ben olyan kísérőnőt keresett, akivel magyar nyelven tud beszélgetni. Az elé terjesztett listáról az utolsó helyen megnevezett hölgy arcképét kérte, és a személyes találkozás után őt vette maga mellé társalkodónőnek. Erzsébet valószínűleg azért választotta a listáról, mert az nem Zsófia anyósa belső udvari embere volt. Erzsébet azonnal megszerette Idát, napjai nagy részét vele töltötte. A magyar nyelv valóságos „titkos nyelvvé” vált közöttük. <br />
<br />
1866-os magyarországi útját követően Erzsébet gyakran váltott leveleket és híreket Ferenczy Idán keresztül Andrássy Gyula gróffal, majd később Deák Ferenccel is. Majda császárné a későbbiekben közvetlen levelezést tudott folytatni Jókai Mórral és Eötvös Józseffel is, amiben Ferenczy Idának nagy szerepe volt. Erzsébet kijárta férjénél, hogy Idát brünni alapítványi hölgyé nevezzék ki, ami az arisztokrata asszonyokhoz hasonló rangot jelentett a számára. <br />
<br />
Ida is első pillanattól kezdve szerette és tisztelte Erzsébetet. Ismerte minden titkát, gondozta és intézte legszemélyesebb levelezését. Annyira óvta a titkait, hogy a levelekből ollóval kivágta azokat a részeket, melyekről úgy vélte, nem tartoznak az utókorra. (Ezért az 1892-ben megjelent Kedves Idám! című leveleskönyvében sok Erzsébet királyné által írott levél hiányos.)<br />
<br />
A királyné halála porig sújtotta. 34 éven át volt hűséges felolvasónője és barátnője. A genfi tragédia után Ida először a Reisnerstrassén bérelt lakást, majd kiköltözött Schönbrunnba. Szalonja az osztrák és magyar közélet számos személyiségének találkozóhelyévé vált. Mária Valériával végig személyes levelezésben állt. <br />
<br />
<br />
<br />
== Erzsébet Királyné Emlékmúzeum ==<br />
<br />
Élete végéig Erzsébet emlékének élt. Maga köré gyűjtötte az elérhető relikviákat és egyik fő szervezője volt a budai Erzsébet Királyné Emlékmúzeumnak. (Az 1908. január 15-én nyílt múzeum jelentős látogatottságnak örvendett, majd a II. világháború alatt komoly kárt szenvedett.). A Gödöllői Király Kastélymúzeum 2004-ben emlékkiállítást rendezett róla. <br />
<br />
<br />
<br />
<br />
== Forrás ==<br />
<br />
*[http://www.reginaprogram.hu/haz/files/regina-notorteneti_seta_godollon_20072.pdf Juhász Borbála: Nőtörténeti séta Gödöllőn]<br />
<br />
*[https://hu.wikipedia.org/wiki/Ferenczy_Ida Wikipédia/Ferenczy Ida]<br />
<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Személyek]]<br />
[[Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn]]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Ferenczy.jpg&diff=4779Fájl:Ferenczy.jpg2017-11-09T14:55:43Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: Forrás: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/4d/Ferenczy_Ida.jpg</p>
<hr />
<div>Forrás: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/4d/Ferenczy_Ida.jpg</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Ferenczy_Ida&diff=4778Ferenczy Ida2017-11-09T14:54:36Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div>[[Fájl:ferenczy.jpg|thumb|right|400px|Ferenczy Ida]]<br />
<br />
'''Vecseszéki Ferenczy Ida Krisztina Veronika''' (Kecskemét, 1839. április 7. – Bécs, 1928. június 28.) Erzsébet császárné és királyné magyar bizalmasa és felolvasónője.<br />
<br />
<br />
<br />
== Gyermekkora ==<br />
<br />
Ferenczy Ida 1839-ben látta meg a napvilágot Kecskeméten. Ferenczy Gergely és Szeless Krisztina hat gyermeke közül negyedik. A magánoktatásokon túl önképzéssel igyekezett növelni a tudását. A felolvasás művészetére Karlovszky Gusztávné Miticzky Ida írónő tanította. <br />
<br />
<br />
<br />
== Ferenczy Ida és Erzsébet királyné ==<br />
<br />
Erzsébet császárné 1864-ben olyan kísérőnőt keresett, akivel magyar nyelven tud beszélgetni. Az elé terjesztett listáról az utolsó helyen megnevezett hölgy arcképét kérte, és a személyes találkozás után őt vette maga mellé társalkodónőnek. Erzsébet valószínűleg azért választotta a listáról, mert az nem Zsófia anyósa belső udvari embere volt. Erzsébet azonnal megszerette Idát, napjai nagy részét vele töltötte. A magyar nyelv valóságos „titkos nyelvvé” vált közöttük. <br />
<br />
1866-os magyarországi útját követően Erzsébet gyakran váltott leveleket és híreket Ferenczy Idán keresztül Andrássy Gyula gróffal, majd később Deák Ferenccel is. Majda császárné a későbbiekben közvetlen levelezést tudott folytatni Jókai Mórral és Eötvös Józseffel is, amiben Ferenczy Idának nagy szerepe volt. Erzsébet kijárta férjénél, hogy Idát brünni alapítványi hölgyé nevezzék ki, ami az arisztokrata asszonyokhoz hasonló rangot jelentett a számára. <br />
<br />
Ida is első pillanattól kezdve szerette és tisztelte Erzsébetet. Ismerte minden titkát, gondozta és intézte legszemélyesebb levelezését. Annyira óvta a titkait, hogy a levelekből ollóval kivágta azokat a részeket, melyekről úgy vélte, nem tartoznak az utókorra. (Ezért az 1892-ben megjelent Kedves Idám! című leveleskönyvében sok Erzsébet királyné által írott levél hiányos.)<br />
<br />
A királyné halála porig sújtotta. 34 éven át volt hűséges felolvasónője és barátnője. A genfi tragédia után Ida először a Reisnerstrassén bérelt lakást, majd kiköltözött Schönbrunnba. Szalonja az osztrák és magyar közélet számos személyiségének találkozóhelyévé vált. Mária Valériával végig személyes levelezésben állt. <br />
<br />
<br />
<br />
== Erzsébet Királyné Emlékmúzeum ==<br />
<br />
Élete végéig Erzsébet emlékének élt. Maga köré gyűjtötte az elérhető relikviákat és egyik fő szervezője volt a budai Erzsébet Királyné Emlékmúzeumnak. (Az 1908. január 15-én nyílt múzeum jelentős látogatottságnak örvendett, majd a II. világháború alatt komoly kárt szenvedett.). A Gödöllői Király Kastélymúzeum 2004-ben emlékkiállítást rendezett róla. <br />
<br />
<br />
<br />
<br />
== Forrás ==<br />
<br />
*[http://www.reginaprogram.hu/haz/files/regina-notorteneti_seta_godollon_20072.pdf Juhász Borbála: Nőtörténeti séta Gödöllőn]<br />
<br />
*[https://hu.wikipedia.org/wiki/Ferenczy_Ida Wikipédia/Ferenczy Ida]<br />
<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Személyek]]<br />
[[Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn]]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Ferenczy_Ida&diff=4777Ferenczy Ida2017-11-09T14:53:44Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div>Vecseszéki Ferenczy Ida Krisztina Veronika (Kecskemét, 1839. április 7. – Bécs, 1928. június 28.) Erzsébet császárné és királyné magyar bizalmasa és felolvasónője.<br />
<br />
<br />
<br />
== Gyermekkora ==<br />
<br />
Ferenczy Ida 1839-ben látta meg a napvilágot Kecskeméten. Ferenczy Gergely és Szeless Krisztina hat gyermeke közül negyedik. A magánoktatásokon túl önképzéssel igyekezett növelni a tudását. A felolvasás művészetére Karlovszky Gusztávné Miticzky Ida írónő tanította. <br />
<br />
<br />
<br />
== Ferenczy Ida és Erzsébet királyné ==<br />
<br />
Erzsébet császárné 1864-ben olyan kísérőnőt keresett, akivel magyar nyelven tud beszélgetni. Az elé terjesztett listáról az utolsó helyen megnevezett hölgy arcképét kérte, és a személyes találkozás után őt vette maga mellé társalkodónőnek. Erzsébet valószínűleg azért választotta a listáról, mert az nem Zsófia anyósa belső udvari embere volt. Erzsébet azonnal megszerette Idát, napjai nagy részét vele töltötte. A magyar nyelv valóságos „titkos nyelvvé” vált közöttük. <br />
<br />
1866-os magyarországi útját követően Erzsébet gyakran váltott leveleket és híreket Ferenczy Idán keresztül Andrássy Gyula gróffal, majd később Deák Ferenccel is. Majda császárné a későbbiekben közvetlen levelezést tudott folytatni Jókai Mórral és Eötvös Józseffel is, amiben Ferenczy Idának nagy szerepe volt. Erzsébet kijárta férjénél, hogy Idát brünni alapítványi hölgyé nevezzék ki, ami az arisztokrata asszonyokhoz hasonló rangot jelentett a számára. <br />
<br />
Ida is első pillanattól kezdve szerette és tisztelte Erzsébetet. Ismerte minden titkát, gondozta és intézte legszemélyesebb levelezését. Annyira óvta a titkait, hogy a levelekből ollóval kivágta azokat a részeket, melyekről úgy vélte, nem tartoznak az utókorra. (Ezért az 1892-ben megjelent Kedves Idám! című leveleskönyvében sok Erzsébet királyné által írott levél hiányos.)<br />
<br />
A királyné halála porig sújtotta. 34 éven át volt hűséges felolvasónője és barátnője. A genfi tragédia után Ida először a Reisnerstrassén bérelt lakást, majd kiköltözött Schönbrunnba. Szalonja az osztrák és magyar közélet számos személyiségének találkozóhelyévé vált. Mária Valériával végig személyes levelezésben állt. <br />
<br />
<br />
<br />
== Erzsébet Királyné Emlékmúzeum ==<br />
<br />
Élete végéig Erzsébet emlékének élt. Maga köré gyűjtötte az elérhető relikviákat és egyik fő szervezője volt a budai Erzsébet Királyné Emlékmúzeumnak. (Az 1908. január 15-én nyílt múzeum jelentős látogatottságnak örvendett, majd a II. világháború alatt komoly kárt szenvedett.). A Gödöllői Király Kastélymúzeum 2004-ben emlékkiállítást rendezett róla. <br />
<br />
<br />
<br />
<br />
== Forrás ==<br />
<br />
*[http://www.reginaprogram.hu/haz/files/regina-notorteneti_seta_godollon_20072.pdf Juhász Borbála: Nőtörténeti séta Gödöllőn]<br />
<br />
*[https://hu.wikipedia.org/wiki/Ferenczy_Ida Wikipédia/Ferenczy Ida]<br />
<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Személyek]]<br />
[[Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn]]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Ferenczy_Ida&diff=4776Ferenczy Ida2017-11-09T14:53:29Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div>Vecseszéki Ferenczy Ida Krisztina Veronika (Kecskemét, 1839. április 7. – Bécs, 1928. június 28.) Erzsébet császárné és királyné magyar bizalmasa és felolvasónője.<br />
<br />
<br />
<br />
== Gyermekkora ==<br />
<br />
Ferenczy Ida 1839-ben látta meg a napvilágot Kecskeméten. Ferenczy Gergely és Szeless Krisztina hat gyermeke közül negyedik. A magánoktatásokon túl önképzéssel igyekezett növelni a tudását. A felolvasás művészetére Karlovszky Gusztávné Miticzky Ida írónő tanította. <br />
<br />
<br />
<br />
== Ferenczy Ida és Erzsébet királyné ==<br />
<br />
Erzsébet császárné 1864-ben olyan kísérőnőt keresett, akivel magyar nyelven tud beszélgetni. Az elé terjesztett listáról az utolsó helyen megnevezett hölgy arcképét kérte, és a személyes találkozás után őt vette maga mellé társalkodónőnek. Erzsébet valószínűleg azért választotta a listáról, mert az nem Zsófia anyósa belső udvari embere volt. Erzsébet azonnal megszerette Idát, napjai nagy részét vele töltötte. A magyar nyelv valóságos „titkos nyelvvé” vált közöttük. <br />
<br />
1866-os magyarországi útját követően Erzsébet gyakran váltott leveleket és híreket Ferenczy Idán keresztül Andrássy Gyula gróffal, majd később Deák Ferenccel is. Majda császárné a későbbiekben közvetlen levelezést tudott folytatni Jókai Mórral és Eötvös Józseffel is, amiben Ferenczy Idának nagy szerepe volt. Erzsébet kijárta férjénél, hogy Idát brünni alapítványi hölgyé nevezzék ki, ami az arisztokrata asszonyokhoz hasonló rangot jelentett a számára. <br />
<br />
Ida is első pillanattól kezdve szerette és tisztelte Erzsébetet. Ismerte minden titkát, gondozta és intézte legszemélyesebb levelezését. Annyira óvta a titkait, hogy a levelekből ollóval kivágta azokat a részeket, melyekről úgy vélte, nem tartoznak az utókorra. (Ezért az 1892-ben megjelent Kedves Idám! című leveleskönyvében sok Erzsébet királyné által írott levél hiányos.)<br />
<br />
A királyné halála porig sújtotta. 34 éven át volt hűséges felolvasónője és barátnője. A genfi tragédia után Ida először a Reisnerstrassén bérelt lakást, majd kiköltözött Schönbrunnba. Szalonja az osztrák és magyar közélet számos személyiségének találkozóhelyévé vált. Mária Valériával végig személyes levelezésben állt. <br />
<br />
<br />
<br />
<br />
== Erzsébet Királyné Emlékmúzeum ==<br />
<br />
Élete végéig Erzsébet emlékének élt. Maga köré gyűjtötte az elérhető relikviákat és egyik fő szervezője volt a budai Erzsébet Királyné Emlékmúzeumnak. (Az 1908. január 15-én nyílt múzeum jelentős látogatottságnak örvendett, majd a II. világháború alatt komoly kárt szenvedett.). A Gödöllői Király Kastélymúzeum 2004-ben emlékkiállítást rendezett róla. <br />
<br />
<br />
<br />
<br />
== Forrás ==<br />
<br />
*[http://www.reginaprogram.hu/haz/files/regina-notorteneti_seta_godollon_20072.pdf Juhász Borbála: Nőtörténeti séta Gödöllőn]<br />
<br />
*[https://hu.wikipedia.org/wiki/Ferenczy_Ida Wikipédia/Ferenczy Ida]<br />
<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Személyek]]<br />
[[Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn]]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Ferenczy_Ida&diff=4775Ferenczy Ida2017-11-09T14:52:20Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: Új oldal, tartalma: „Vecseszéki Ferenczy Ida Krisztina Veronika (Kecskemét, 1839. április 7. – Bécs, 1928. június 28.) Erzsébet császárné és királyné magyar bizalmasa és felo…”</p>
<hr />
<div>Vecseszéki Ferenczy Ida Krisztina Veronika (Kecskemét, 1839. április 7. – Bécs, 1928. június 28.) Erzsébet császárné és királyné magyar bizalmasa és felolvasónője.<br />
<br />
<br />
<br />
== Gyermekkora ==<br />
<br />
Ferenczy Ida 1839-ben látta meg a napvilágot Kecskeméten. Ferenczy Gergely és Szeless Krisztina hat gyermeke közül negyedik. A magánoktatásokon túl önképzéssel igyekezett növelni a tudását. A felolvasás művészetére Karlovszky Gusztávné Miticzky Ida írónő tanította. <br />
<br />
<br />
== Ferenczy Ida és Erzsébet királyné ==<br />
<br />
Erzsébet császárné 1864-ben olyan kísérőnőt keresett, akivel magyar nyelven tud beszélgetni. Az elé terjesztett listáról az utolsó helyen megnevezett hölgy arcképét kérte, és a személyes találkozás után őt vette maga mellé társalkodónőnek. Erzsébet valószínűleg azért választotta a listáról, mert az nem Zsófia anyósa belső udvari embere volt. Erzsébet azonnal megszerette Idát, napjai nagy részét vele töltötte. A magyar nyelv valóságos „titkos nyelvvé” vált közöttük. <br />
<br />
1866-os magyarországi útját követően Erzsébet gyakran váltott leveleket és híreket Ferenczy Idán keresztül Andrássy Gyula gróffal, majd később Deák Ferenccel is. Majda császárné a későbbiekben közvetlen levelezést tudott folytatni Jókai Mórral és Eötvös Józseffel is, amiben Ferenczy Idának nagy szerepe volt. Erzsébet kijárta férjénél, hogy Idát brünni alapítványi hölgyé nevezzék ki, ami az arisztokrata asszonyokhoz hasonló rangot jelentett a számára. <br />
<br />
Ida is első pillanattól kezdve szerette és tisztelte Erzsébetet. Ismerte minden titkát, gondozta és intézte legszemélyesebb levelezését. Annyira óvta a titkait, hogy a levelekből ollóval kivágta azokat a részeket, melyekről úgy vélte, nem tartoznak az utókorra. (Ezért az 1892-ben megjelent Kedves Idám! című leveleskönyvében sok Erzsébet királyné által írott levél hiányos.)<br />
<br />
<br />
A királyné halála porig sújtotta. 34 éven át volt hűséges felolvasónője és barátnője. A genfi tragédia után Ida először a Reisnerstrassén bérelt lakást, majd kiköltözött Schönbrunnba. Szalonja az osztrák és magyar közélet számos személyiségének találkozóhelyévé vált. Mária Valériával végig személyes levelezésben állt. <br />
<br />
Élete végéig Erzsébet emlékének élt. Maga köré gyűjtötte az elérhető relikviákat és egyik fő szervezője volt a budai Erzsébet Királyné Emlékmúzeumnak. (Az 1908. január 15-én nyílt múzeum jelentős látogatottságnak örvendett, majd a II. világháború alatt komoly kárt szenvedett.). A Gödöllői Király Kastélymúzeum 2004-ben emlékkiállítást rendezett róla. <br />
<br />
<br />
<br />
<br />
== Forrás ==<br />
<br />
*[http://www.reginaprogram.hu/haz/files/regina-notorteneti_seta_godollon_20072.pdf Juhász Borbála: Nőtörténeti séta Gödöllőn]<br />
<br />
*[https://hu.wikipedia.org/wiki/Ferenczy_Ida Wikipédia/Ferenczy Ida]<br />
<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Személyek]]<br />
[[Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn]]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:2012_-_A_N%C5%91k_%C3%89ve_-_H%C3%ADres_H%C3%B6lgyek_G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91n&diff=4774Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn2017-11-09T14:35:10Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div>[[Fájl:nok2.jpg|thumb|right|400px|Gödöllői Városi Múzeum meghívója]]<br />
2012-ben a „Nő” került a gödöllői kulturális rendezvények, események középpontjába. Elsősorban a város életére hatással bíró és történetében szerepet játszó nőalakok történelmi szerepének, életének bemutatására helyeződött a hangsúly a kultúra, a művészetek és az idegenforgalom terén. A programokat '''Bossányi Krisztina''', [[Gödöllő]] egykori birtokosa; '''Klobusitzky Terézia grófnő '''; '''Mária Terézia királynő '''; '''Esterházy Leopoldina hercegné'''; '''Erzsébet királyné'''; '''Ferenczy Ida''', Erzsébet királyné felolvasónője; '''Blaha Lujza''' színésznő, a „Nemzet csalogánya”; '''Mária Valéria főhercegnő''', „Gödöllői királykisasszony”; '''Brüll Adél (Léda)''', Ady múzsája; '''Undi Mariska''' festőnő, a [[Gödöllői Művésztelep]] alkotója; Kriesch Laura, [[Nagy Sándor]] felesége és múzsája, a [[Gödöllői Művésztelep]] alkotója; '''Horthy Miklósné kormányzóné''' és '''Zita királyné''' köré épült.<br />
<br />
<br />
== Bossányi Krisztina ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Bossányi Krisztina]]''<br />
<br />
<br />
<br />
== Blaha Lujza ==<br />
[[Fájl:nok.jpg|thumb|right|350px|]]<br />
''Bővebben: [[Blaha Lujza]]''<br />
<br />
<br />
'''Blaha Lujza''' (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Blaha Lujzának fontos szerepe volt a Bach-korszakban elnémetesített főváros magyarrá tételében. Először 1856. április 22-én lépett színpadra Esztergomban. Játszott Szabadkán, Debrecenben, de főként a fővárosi színházakban szerepelt. 1868-ban Szigligeti Ede szerződtette a Nemzeti Színházhoz, melynek örökös tagjává vált 1901-ben. Leghíresebb szerepei: Sárga csikó, Nagymama. Blaha Lujza férjével 1881-ben vásárolt házat [[Gödöllő]]n, amelyet lakot népies bútorokkal rendeztek be. A fáma szerint [[Erzsébet királyné]] is meglátogatta egyik sétája alkalmával Blaha Lujza gödöllői nyaralóját.<br />
<br />
<br />
<br />
== Diósy Ödönné Brüll Adél ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Diósy Ödönné Brüll Adél]]''<br />
<br />
<br />
''' Diósy Ödönné Brüll Adél''' Nagyvárad, 1872. szeptember 1. – Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája. Édesapja, Brüll Sámuel, nagyváradi, zsidó származású, gazdag ember volt. Két leánytestvére Margit és Berta. 1903. szeptember 6-án itt ismerkedett meg Adyval, akinek írásait a Nagyváradi Naplóban olvasta. Ady, első találkozásuk után azonnal ostromolni kezdi az asszonyt. Később Adél meghívta magához Adyt Párizsba. 1925 nyarán [[Gödöllő]]n, az Erzsébet királyné úton vettek egy házat. [[Gödöllő]]n állatokkal vette magát körül, valóságos kutyafarmja volt. Adél szerette virágokkal és művészi tárgyakkal körülvenni magát.<br />
<br />
<br />
== Erzsébet királyné ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Erzsébet királyné]]''<br />
<br />
<br />
Erzsébet Amália Eugénia, teljes német nevén Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach (München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) osztrák császárné, magyar királyné, Ferenc József felesége volt. 1853-ban találkozott Ferenc József császárral, eljegyezték egymást és 1854. április 24-én Bécsben összeházasodtak. Négy gyermekük született: Zsófia főhercegnő, [[Gizella]] főhercegnő, Rudolf koronaherceg, [[Mária Valéria]] főhercegnő. Az 1867-ben megtörtént kiegyezésben nagy szerepe volt. Erzsébet ekkor férjével együtt Budára utazott, ahol magyar királyi párrá koronázták őket. A királyi pár koronázási ajándékként az Erzsébet által kedvelt gödöllői Grassalkovich-kastélyt használtra kapta meg a hozzátartozó birtokkal együtt. Rudolf főherceg 1889-ben elkövetett öngyilkossága után már csak utazgatott, hivatalos szerepet nem vállalt. 1898. szeptember 10-én Genfben tartózkodott, amikor egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista egy hegyesre fent reszelővel szíven szúrta. A császárné-királynét Bécsben temették el fia, Rudolf koronaherceg mellé. Erzsébet királyné 61 éves volt.<br />
<br />
<br />
<br />
== Esterházy Leopoldina ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Esterházy Leopoldina]]''<br />
<br />
<br />
<br />
== Ferenczy Ida ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Ferenczy Ida]]''<br />
<br />
<br />
<br />
== Horthy Miklósné Purgly Magdolna ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Horthy Miklósné Purgly Magdolna]]''<br />
<br />
<br />
''' Horthy Miklósné jószás helyi Purgly Magdolna''' (Kürtös, Arad vármegye, 1881. június 10. – Estoril, Portugália, 1959. január 8.) Horthy Miklós felesége volt, 1920 és 1944 között kormányzóné, az ország első asszonya. Horthy Miklóssal 1901. július 22-én Aradon házasodtak össze. Ezt követően a katonatiszti feleség életét élte. Férjét hivatalos útjaira elkísérte. Ebben az időben a Horthy család Pólán lakott. Horthy asszony és gyermekei Pólán töltötték az I. világháborús éveket. A Horthy család 1920-tól gyakran járt [[Gödöllő]]re. A család általában tavasszal költözött ki [[Gödöllő]]re, ahol Horthyné sokkal jobban érezte magát, mint Budán. <br />
<br />
<br />
<br />
== Klobusitzky Terézia ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Klobusitzky Terézia]]''<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
== Kriesch Laura ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Kriesch Laura]]''<br />
<br />
<br />
'''Nagy Sándorné Kriesch Laura''' (Budapest, 1879. július 29. - Gödöllő, 1966) festő és iparművész, Körösfői-Kriesch Aladár testvére, Nagy Sándor felesége. A Gödöllői művésztelep egyik alapítója. Kriesch Laura alacsonytermetű, halkszavú, szerény jelenség volt, aki azonban nagyon határozottan ragaszkodott az elképzeléseihez. Kriesch Laura is az elsők között volt, aki megtagadta a fűzőviseletet. A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója 1895 és 1900 között. Az első nők közé tartozik, akik Mintarajziskolába jártak és rajztanári oklevelet szereztek. Férjével 1902-ben kötötték össze életüket. 1904-ben megszületett egyetlen gyermekük, Nagy Laura Eszter. Nagy Sándorral való házasságuk szoros művészi és eszmeközösségen alapult. Munkáikat együtt alkották és közösen szignálták. Kriesch Laura életművében a női szerep szelíden és játékosan azonosult az alkotóművész szerepével. <br />
<br />
<br />
<br />
== Mária Terézia ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Mária Terézia]]''<br />
<br />
<br />
'''Mária Terézia''' Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich), (Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.); a Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főhercegnő, 1740–1780 között magyar és cseh királynő, I. Ferenc német-római császár felesége, a Habsburg–Lotaringiai-ház ősanyja. 1754-ben bevezette kettős vámrendszert. Mária Terézia nevéhez fűződik a jobbágy rendelet, a Regulatio Cigarorum rendelet és az 1777-ben kiadott Ratio Educationis. Támogatta továbbá az egészségügyet. Elrendelte, hogy gondoskodni kell a szegények, betegek, öregek, és árvák ellátásáról. Állandó hadsereget hozott létre.<br />
<br />
<br />
<br />
== Mária Valéria ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Mária Valéria]]''<br />
<br />
<br />
''' Mária Valéria'''Habsburg–Lotaringiai Mária Valéria főhercegnő (Buda, 1868. április 22. – Wallsee, 1924. szeptember 6.) osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, I. Ferenc József császár és király és Erzsébet császárné és királyné negyedik, legkisebb gyermeke, házassága révén Habsburg-Toscanai főhercegné. 1890. július 31-én Mária Valéria főhercegnő Bad Ischlben feleségül ment Habsburg–Toscanai Ferenc Szalvátor osztrák főherceghez. A szerelmi házasságból tíz gyermek született. Ausztriában főhercegkisasszony volt a titulusa, itthon mindenki gödöllői királykisasszonyként emlegette. Az udvari orvos tanácsára időzött sokat Gödöllőn, gyakorlatilag itt töltötte gyermekkorát. Nevéhez több jótékonysági kezdeményezés is fűződik. Az I. világháború alatt katonai kórházat rendezett be a Wallsee-Sindelburg-i kastély egyik épületében, majd a későbbiekben ugyanott megalapította a „Mária Valéria Szegénykórház és Öregek Otthona” nevű intézményt. <br />
<br />
<br />
<br />
<br />
== Undi (Springholtz) Mariska ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Undi (Springholtz) Mariska]]''<br />
<br />
<br />
'''Undi (Springholtz) Mariska''' (Győr, 1877. január 31. - Budapest, 1959) grafikus, festő, mese-illusztrátor, iparművész, játék- és bútortervező. A [[Gödöllői művésztelep]] egyik alkotója. A budapesti Képzőművészeti Akadémián Székely Bertalan tanítványaként tanult. Itt ismerkedett meg Kriesch Laurával, s rajta keresztül került kapcsolatba a [[Gödöllői művésztelep]]pel. 1904-ben Angliába és Franciaországba ment tanulmányútra, később Nagybányán tökéletesítette festészetét. Undi Mariska független művész volt. Falképeket festett, üvegfestményeket, kiváló enteriőröket, játékokat tervezett. Saját műhelyét 1924-ben nyitotta meg Magna Ungaria néven. Érdekelte a népművészet, gyűjtőutakat tett.<br />
<br />
<br />
<br />
== Zita királyné ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Zita királyné]]''<br />
<br />
<br />
'''Zita''' magyar és cseh királyné, osztrák császárné, született Zita Maria delle Grazie Adelgonda Micaela Raffaela Gabriella Giuseppina Antonia Luisa Agnese (Viareggio, Olaszország, 1892. május 9. – Zizers, Svájc,1989. március 14.). Bourbon-pármai hercegnő apja az utolsó uralkodó pármai herceg volt, anyja a portugál infánsnő. IV. Károly magyar király hitvese. Házassága révén 1916–1918 között Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja. Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után előbb svájci, majd madeirai száműzetésbe kényszerült férjével és gyermekeivel. Férjét elkísérte a második visszatérési kísérlet alkalmával. A második világháború alatt átköltözött az amerikai kontinensre, ahonnan csak élete utolsó éveiben tért vissza. <br />
<br />
[[Kategória:Tematikus évek]]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:2012_-_A_N%C5%91k_%C3%89ve_-_H%C3%ADres_H%C3%B6lgyek_G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91n&diff=4773Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn2017-11-09T14:34:56Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div>[[Fájl:nok2.jpg|thumb|right|400px|Gödöllői Városi Múzeum meghívója]]<br />
2012-ben a „Nő” került a gödöllői kulturális rendezvények, események középpontjába. Elsősorban a város életére hatással bíró és történetében szerepet játszó nőalakok történelmi szerepének, életének bemutatására helyeződött a hangsúly a kultúra, a művészetek és az idegenforgalom terén. A programokat '''Bossányi Krisztina''', [[Gödöllő]] egykori birtokosa; '''Klobusitzky Terézia grófnő '''; '''Mária Terézia királynő '''; '''Esterházy Leopoldina hercegné'''; '''Erzsébet királyné'''; '''Ferenczy Ida''', Erzsébet királyné felolvasónője; '''Blaha Lujza''' színésznő, a „Nemzet csalogánya”; '''Mária Valéria főhercegnő''', „Gödöllői királykisasszony”; '''Brüll Adél (Léda)''', Ady múzsája; '''Undi Mariska''' festőnő, a [[Gödöllői Művésztelep]] alkotója; Kriesch Laura, [[Nagy Sándor]] felesége és múzsája, a [[Gödöllői Művésztelep alkotója]]; '''Horthy Miklósné kormányzóné''' és '''Zita királyné''' köré épült.<br />
<br />
<br />
== Bossányi Krisztina ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Bossányi Krisztina]]''<br />
<br />
<br />
<br />
== Blaha Lujza ==<br />
[[Fájl:nok.jpg|thumb|right|350px|]]<br />
''Bővebben: [[Blaha Lujza]]''<br />
<br />
<br />
'''Blaha Lujza''' (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Blaha Lujzának fontos szerepe volt a Bach-korszakban elnémetesített főváros magyarrá tételében. Először 1856. április 22-én lépett színpadra Esztergomban. Játszott Szabadkán, Debrecenben, de főként a fővárosi színházakban szerepelt. 1868-ban Szigligeti Ede szerződtette a Nemzeti Színházhoz, melynek örökös tagjává vált 1901-ben. Leghíresebb szerepei: Sárga csikó, Nagymama. Blaha Lujza férjével 1881-ben vásárolt házat [[Gödöllő]]n, amelyet lakot népies bútorokkal rendeztek be. A fáma szerint [[Erzsébet királyné]] is meglátogatta egyik sétája alkalmával Blaha Lujza gödöllői nyaralóját.<br />
<br />
<br />
<br />
== Diósy Ödönné Brüll Adél ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Diósy Ödönné Brüll Adél]]''<br />
<br />
<br />
''' Diósy Ödönné Brüll Adél''' Nagyvárad, 1872. szeptember 1. – Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája. Édesapja, Brüll Sámuel, nagyváradi, zsidó származású, gazdag ember volt. Két leánytestvére Margit és Berta. 1903. szeptember 6-án itt ismerkedett meg Adyval, akinek írásait a Nagyváradi Naplóban olvasta. Ady, első találkozásuk után azonnal ostromolni kezdi az asszonyt. Később Adél meghívta magához Adyt Párizsba. 1925 nyarán [[Gödöllő]]n, az Erzsébet királyné úton vettek egy házat. [[Gödöllő]]n állatokkal vette magát körül, valóságos kutyafarmja volt. Adél szerette virágokkal és művészi tárgyakkal körülvenni magát.<br />
<br />
<br />
== Erzsébet királyné ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Erzsébet királyné]]''<br />
<br />
<br />
Erzsébet Amália Eugénia, teljes német nevén Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach (München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) osztrák császárné, magyar királyné, Ferenc József felesége volt. 1853-ban találkozott Ferenc József császárral, eljegyezték egymást és 1854. április 24-én Bécsben összeházasodtak. Négy gyermekük született: Zsófia főhercegnő, [[Gizella]] főhercegnő, Rudolf koronaherceg, [[Mária Valéria]] főhercegnő. Az 1867-ben megtörtént kiegyezésben nagy szerepe volt. Erzsébet ekkor férjével együtt Budára utazott, ahol magyar királyi párrá koronázták őket. A királyi pár koronázási ajándékként az Erzsébet által kedvelt gödöllői Grassalkovich-kastélyt használtra kapta meg a hozzátartozó birtokkal együtt. Rudolf főherceg 1889-ben elkövetett öngyilkossága után már csak utazgatott, hivatalos szerepet nem vállalt. 1898. szeptember 10-én Genfben tartózkodott, amikor egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista egy hegyesre fent reszelővel szíven szúrta. A császárné-királynét Bécsben temették el fia, Rudolf koronaherceg mellé. Erzsébet királyné 61 éves volt.<br />
<br />
<br />
<br />
== Esterházy Leopoldina ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Esterházy Leopoldina]]''<br />
<br />
<br />
<br />
== Ferenczy Ida ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Ferenczy Ida]]''<br />
<br />
<br />
<br />
== Horthy Miklósné Purgly Magdolna ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Horthy Miklósné Purgly Magdolna]]''<br />
<br />
<br />
''' Horthy Miklósné jószás helyi Purgly Magdolna''' (Kürtös, Arad vármegye, 1881. június 10. – Estoril, Portugália, 1959. január 8.) Horthy Miklós felesége volt, 1920 és 1944 között kormányzóné, az ország első asszonya. Horthy Miklóssal 1901. július 22-én Aradon házasodtak össze. Ezt követően a katonatiszti feleség életét élte. Férjét hivatalos útjaira elkísérte. Ebben az időben a Horthy család Pólán lakott. Horthy asszony és gyermekei Pólán töltötték az I. világháborús éveket. A Horthy család 1920-tól gyakran járt [[Gödöllő]]re. A család általában tavasszal költözött ki [[Gödöllő]]re, ahol Horthyné sokkal jobban érezte magát, mint Budán. <br />
<br />
<br />
<br />
== Klobusitzky Terézia ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Klobusitzky Terézia]]''<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
== Kriesch Laura ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Kriesch Laura]]''<br />
<br />
<br />
'''Nagy Sándorné Kriesch Laura''' (Budapest, 1879. július 29. - Gödöllő, 1966) festő és iparművész, Körösfői-Kriesch Aladár testvére, Nagy Sándor felesége. A Gödöllői művésztelep egyik alapítója. Kriesch Laura alacsonytermetű, halkszavú, szerény jelenség volt, aki azonban nagyon határozottan ragaszkodott az elképzeléseihez. Kriesch Laura is az elsők között volt, aki megtagadta a fűzőviseletet. A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója 1895 és 1900 között. Az első nők közé tartozik, akik Mintarajziskolába jártak és rajztanári oklevelet szereztek. Férjével 1902-ben kötötték össze életüket. 1904-ben megszületett egyetlen gyermekük, Nagy Laura Eszter. Nagy Sándorral való házasságuk szoros művészi és eszmeközösségen alapult. Munkáikat együtt alkották és közösen szignálták. Kriesch Laura életművében a női szerep szelíden és játékosan azonosult az alkotóművész szerepével. <br />
<br />
<br />
<br />
== Mária Terézia ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Mária Terézia]]''<br />
<br />
<br />
'''Mária Terézia''' Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich), (Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.); a Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főhercegnő, 1740–1780 között magyar és cseh királynő, I. Ferenc német-római császár felesége, a Habsburg–Lotaringiai-ház ősanyja. 1754-ben bevezette kettős vámrendszert. Mária Terézia nevéhez fűződik a jobbágy rendelet, a Regulatio Cigarorum rendelet és az 1777-ben kiadott Ratio Educationis. Támogatta továbbá az egészségügyet. Elrendelte, hogy gondoskodni kell a szegények, betegek, öregek, és árvák ellátásáról. Állandó hadsereget hozott létre.<br />
<br />
<br />
<br />
== Mária Valéria ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Mária Valéria]]''<br />
<br />
<br />
''' Mária Valéria'''Habsburg–Lotaringiai Mária Valéria főhercegnő (Buda, 1868. április 22. – Wallsee, 1924. szeptember 6.) osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, I. Ferenc József császár és király és Erzsébet császárné és királyné negyedik, legkisebb gyermeke, házassága révén Habsburg-Toscanai főhercegné. 1890. július 31-én Mária Valéria főhercegnő Bad Ischlben feleségül ment Habsburg–Toscanai Ferenc Szalvátor osztrák főherceghez. A szerelmi házasságból tíz gyermek született. Ausztriában főhercegkisasszony volt a titulusa, itthon mindenki gödöllői királykisasszonyként emlegette. Az udvari orvos tanácsára időzött sokat Gödöllőn, gyakorlatilag itt töltötte gyermekkorát. Nevéhez több jótékonysági kezdeményezés is fűződik. Az I. világháború alatt katonai kórházat rendezett be a Wallsee-Sindelburg-i kastély egyik épületében, majd a későbbiekben ugyanott megalapította a „Mária Valéria Szegénykórház és Öregek Otthona” nevű intézményt. <br />
<br />
<br />
<br />
<br />
== Undi (Springholtz) Mariska ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Undi (Springholtz) Mariska]]''<br />
<br />
<br />
'''Undi (Springholtz) Mariska''' (Győr, 1877. január 31. - Budapest, 1959) grafikus, festő, mese-illusztrátor, iparművész, játék- és bútortervező. A [[Gödöllői művésztelep]] egyik alkotója. A budapesti Képzőművészeti Akadémián Székely Bertalan tanítványaként tanult. Itt ismerkedett meg Kriesch Laurával, s rajta keresztül került kapcsolatba a [[Gödöllői művésztelep]]pel. 1904-ben Angliába és Franciaországba ment tanulmányútra, később Nagybányán tökéletesítette festészetét. Undi Mariska független művész volt. Falképeket festett, üvegfestményeket, kiváló enteriőröket, játékokat tervezett. Saját műhelyét 1924-ben nyitotta meg Magna Ungaria néven. Érdekelte a népművészet, gyűjtőutakat tett.<br />
<br />
<br />
<br />
== Zita királyné ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Zita királyné]]''<br />
<br />
<br />
'''Zita''' magyar és cseh királyné, osztrák császárné, született Zita Maria delle Grazie Adelgonda Micaela Raffaela Gabriella Giuseppina Antonia Luisa Agnese (Viareggio, Olaszország, 1892. május 9. – Zizers, Svájc,1989. március 14.). Bourbon-pármai hercegnő apja az utolsó uralkodó pármai herceg volt, anyja a portugál infánsnő. IV. Károly magyar király hitvese. Házassága révén 1916–1918 között Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja. Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után előbb svájci, majd madeirai száműzetésbe kényszerült férjével és gyermekeivel. Férjét elkísérte a második visszatérési kísérlet alkalmával. A második világháború alatt átköltözött az amerikai kontinensre, ahonnan csak élete utolsó éveiben tért vissza. <br />
<br />
[[Kategória:Tematikus évek]]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:2012_-_A_N%C5%91k_%C3%89ve_-_H%C3%ADres_H%C3%B6lgyek_G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91n&diff=4772Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn2017-11-09T14:29:57Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div>[[Fájl:nok2.jpg|thumb|right|400px|Gödöllői Városi Múzeum meghívója]]<br />
2012-ben a „Nő” került a gödöllői kulturális rendezvények, események középpontjába. Elsősorban a város életére hatással bíró és történetében szerepet játszó nőalakok történelmi szerepének, életének bemutatására helyeződött a hangsúly a kultúra, a művészetek és az idegenforgalom terén. A programokat Bossányi Krisztina, Gödöllő egykori birtokosa; Klobusitzky Terézia grófnő; Mária Terézia királynő; Esterházy Leopoldina hercegné; Erzsébet királyné; Ferenczy Ida, Erzsébet királyné felolvasónője; Blaha Lujza színésznő, a „Nemzet csalogánya”; Mária Valéria főhercegnő, „Gödöllői királykisasszony”; Brüll Adél (Léda), Ady múzsája; Undi Mariska festőnő, a Gödöllői Művésztelep alkotója; Kriesch Laura, Nagy Sándor felesége és múzsája, a Gödöllői Művésztelep alkotója; Horthy Miklósné kormányzóné és Zita Királyné köré épült.<br />
<br />
<br />
== Bossányi Krisztina ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Bossányi Krisztina]]''<br />
<br />
<br />
<br />
== Blaha Lujza ==<br />
[[Fájl:nok.jpg|thumb|right|350px|]]<br />
''Bővebben: [[Blaha Lujza]]''<br />
<br />
<br />
'''Blaha Lujza''' (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Blaha Lujzának fontos szerepe volt a Bach-korszakban elnémetesített főváros magyarrá tételében. Először 1856. április 22-én lépett színpadra Esztergomban. Játszott Szabadkán, Debrecenben, de főként a fővárosi színházakban szerepelt. 1868-ban Szigligeti Ede szerződtette a Nemzeti Színházhoz, melynek örökös tagjává vált 1901-ben. Leghíresebb szerepei: Sárga csikó, Nagymama. Blaha Lujza férjével 1881-ben vásárolt házat [[Gödöllő]]n, amelyet lakot népies bútorokkal rendeztek be. A fáma szerint [[Erzsébet királyné]] is meglátogatta egyik sétája alkalmával Blaha Lujza gödöllői nyaralóját.<br />
<br />
<br />
<br />
== Diósy Ödönné Brüll Adél ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Diósy Ödönné Brüll Adél]]''<br />
<br />
<br />
''' Diósy Ödönné Brüll Adél''' Nagyvárad, 1872. szeptember 1. – Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája. Édesapja, Brüll Sámuel, nagyváradi, zsidó származású, gazdag ember volt. Két leánytestvére Margit és Berta. 1903. szeptember 6-án itt ismerkedett meg Adyval, akinek írásait a Nagyváradi Naplóban olvasta. Ady, első találkozásuk után azonnal ostromolni kezdi az asszonyt. Később Adél meghívta magához Adyt Párizsba. 1925 nyarán [[Gödöllő]]n, az Erzsébet királyné úton vettek egy házat. [[Gödöllő]]n állatokkal vette magát körül, valóságos kutyafarmja volt. Adél szerette virágokkal és művészi tárgyakkal körülvenni magát.<br />
<br />
<br />
== Erzsébet királyné ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Erzsébet királyné]]''<br />
<br />
<br />
Erzsébet Amália Eugénia, teljes német nevén Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach (München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) osztrák császárné, magyar királyné, Ferenc József felesége volt. 1853-ban találkozott Ferenc József császárral, eljegyezték egymást és 1854. április 24-én Bécsben összeházasodtak. Négy gyermekük született: Zsófia főhercegnő, [[Gizella]] főhercegnő, Rudolf koronaherceg, [[Mária Valéria]] főhercegnő. Az 1867-ben megtörtént kiegyezésben nagy szerepe volt. Erzsébet ekkor férjével együtt Budára utazott, ahol magyar királyi párrá koronázták őket. A királyi pár koronázási ajándékként az Erzsébet által kedvelt gödöllői Grassalkovich-kastélyt használtra kapta meg a hozzátartozó birtokkal együtt. Rudolf főherceg 1889-ben elkövetett öngyilkossága után már csak utazgatott, hivatalos szerepet nem vállalt. 1898. szeptember 10-én Genfben tartózkodott, amikor egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista egy hegyesre fent reszelővel szíven szúrta. A császárné-királynét Bécsben temették el fia, Rudolf koronaherceg mellé. Erzsébet királyné 61 éves volt.<br />
<br />
<br />
<br />
== Esterházy Leopoldina ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Esterházy Leopoldina]]''<br />
<br />
<br />
<br />
== Horthy Miklósné Purgly Magdolna ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Horthy Miklósné Purgly Magdolna]]''<br />
<br />
<br />
''' Horthy Miklósné jószás helyi Purgly Magdolna''' (Kürtös, Arad vármegye, 1881. június 10. – Estoril, Portugália, 1959. január 8.) Horthy Miklós felesége volt, 1920 és 1944 között kormányzóné, az ország első asszonya. Horthy Miklóssal 1901. július 22-én Aradon házasodtak össze. Ezt követően a katonatiszti feleség életét élte. Férjét hivatalos útjaira elkísérte. Ebben az időben a Horthy család Pólán lakott. Horthy asszony és gyermekei Pólán töltötték az I. világháborús éveket. A Horthy család 1920-tól gyakran járt [[Gödöllő]]re. A család általában tavasszal költözött ki [[Gödöllő]]re, ahol Horthyné sokkal jobban érezte magát, mint Budán. <br />
<br />
<br />
<br />
== Klobusitzky Terézia ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Klobusitzky Terézia]]''<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
== Kriesch Laura ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Kriesch Laura]]''<br />
<br />
<br />
'''Nagy Sándorné Kriesch Laura''' (Budapest, 1879. július 29. - Gödöllő, 1966) festő és iparművész, Körösfői-Kriesch Aladár testvére, Nagy Sándor felesége. A Gödöllői művésztelep egyik alapítója. Kriesch Laura alacsonytermetű, halkszavú, szerény jelenség volt, aki azonban nagyon határozottan ragaszkodott az elképzeléseihez. Kriesch Laura is az elsők között volt, aki megtagadta a fűzőviseletet. A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója 1895 és 1900 között. Az első nők közé tartozik, akik Mintarajziskolába jártak és rajztanári oklevelet szereztek. Férjével 1902-ben kötötték össze életüket. 1904-ben megszületett egyetlen gyermekük, Nagy Laura Eszter. Nagy Sándorral való házasságuk szoros művészi és eszmeközösségen alapult. Munkáikat együtt alkották és közösen szignálták. Kriesch Laura életművében a női szerep szelíden és játékosan azonosult az alkotóművész szerepével. <br />
<br />
<br />
<br />
== Mária Terézia ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Mária Terézia]]''<br />
<br />
<br />
'''Mária Terézia''' Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich), (Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.); a Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főhercegnő, 1740–1780 között magyar és cseh királynő, I. Ferenc német-római császár felesége, a Habsburg–Lotaringiai-ház ősanyja. 1754-ben bevezette kettős vámrendszert. Mária Terézia nevéhez fűződik a jobbágy rendelet, a Regulatio Cigarorum rendelet és az 1777-ben kiadott Ratio Educationis. Támogatta továbbá az egészségügyet. Elrendelte, hogy gondoskodni kell a szegények, betegek, öregek, és árvák ellátásáról. Állandó hadsereget hozott létre.<br />
<br />
<br />
<br />
== Mária Valéria ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Mária Valéria]]''<br />
<br />
<br />
''' Mária Valéria'''Habsburg–Lotaringiai Mária Valéria főhercegnő (Buda, 1868. április 22. – Wallsee, 1924. szeptember 6.) osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, I. Ferenc József császár és király és Erzsébet császárné és királyné negyedik, legkisebb gyermeke, házassága révén Habsburg-Toscanai főhercegné. 1890. július 31-én Mária Valéria főhercegnő Bad Ischlben feleségül ment Habsburg–Toscanai Ferenc Szalvátor osztrák főherceghez. A szerelmi házasságból tíz gyermek született. Ausztriában főhercegkisasszony volt a titulusa, itthon mindenki gödöllői királykisasszonyként emlegette. Az udvari orvos tanácsára időzött sokat Gödöllőn, gyakorlatilag itt töltötte gyermekkorát. Nevéhez több jótékonysági kezdeményezés is fűződik. Az I. világháború alatt katonai kórházat rendezett be a Wallsee-Sindelburg-i kastély egyik épületében, majd a későbbiekben ugyanott megalapította a „Mária Valéria Szegénykórház és Öregek Otthona” nevű intézményt. <br />
<br />
<br />
<br />
<br />
== Undi (Springholtz) Mariska ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Undi (Springholtz) Mariska]]''<br />
<br />
<br />
'''Undi (Springholtz) Mariska''' (Győr, 1877. január 31. - Budapest, 1959) grafikus, festő, mese-illusztrátor, iparművész, játék- és bútortervező. A [[Gödöllői művésztelep]] egyik alkotója. A budapesti Képzőművészeti Akadémián Székely Bertalan tanítványaként tanult. Itt ismerkedett meg Kriesch Laurával, s rajta keresztül került kapcsolatba a [[Gödöllői művésztelep]]pel. 1904-ben Angliába és Franciaországba ment tanulmányútra, később Nagybányán tökéletesítette festészetét. Undi Mariska független művész volt. Falképeket festett, üvegfestményeket, kiváló enteriőröket, játékokat tervezett. Saját műhelyét 1924-ben nyitotta meg Magna Ungaria néven. Érdekelte a népművészet, gyűjtőutakat tett.<br />
<br />
<br />
<br />
== Zita királyné ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Zita királyné]]''<br />
<br />
<br />
'''Zita''' magyar és cseh királyné, osztrák császárné, született Zita Maria delle Grazie Adelgonda Micaela Raffaela Gabriella Giuseppina Antonia Luisa Agnese (Viareggio, Olaszország, 1892. május 9. – Zizers, Svájc,1989. március 14.). Bourbon-pármai hercegnő apja az utolsó uralkodó pármai herceg volt, anyja a portugál infánsnő. IV. Károly magyar király hitvese. Házassága révén 1916–1918 között Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja. Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után előbb svájci, majd madeirai száműzetésbe kényszerült férjével és gyermekeivel. Férjét elkísérte a második visszatérési kísérlet alkalmával. A második világháború alatt átköltözött az amerikai kontinensre, ahonnan csak élete utolsó éveiben tért vissza. <br />
<br />
[[Kategória:Tematikus évek]]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:2012_-_A_N%C5%91k_%C3%89ve_-_H%C3%ADres_H%C3%B6lgyek_G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91n&diff=4771Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn2017-11-09T14:27:41Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div>[[Fájl:nok2.jpg|thumb|right|400px|Gödöllői Városi Múzeum meghívója]]<br />
2012-ben a „Nő” került a gödöllői kulturális rendezvények, események középpontjába. Elsősorban a város életére hatással bíró és történetében szerepet játszó nőalakok történelmi szerepének, életének bemutatására helyeződött a hangsúly a kultúra, a művészetek és az idegenforgalom terén. A programokat Bossányi Krisztina, Gödöllő egykori birtokosa; Klobusitzky Terézia grófnő; Mária Terézia királynő; Esterházy Leopoldina hercegné; Erzsébet királyné; Ferenczy Ida, Erzsébet királyné felolvasónője; Blaha Lujza színésznő, a „Nemzet csalogánya”; Mária Valéria főhercegnő, „Gödöllői királykisasszony”; Brüll Adél (Léda), Ady múzsája; Undi Mariska festőnő, a Gödöllői Művésztelep alkotója; Kriesch Laura, Nagy Sándor felesége és múzsája, a Gödöllői Művésztelep alkotója; Horthy Miklósné kormányzóné és Zita Királyné köré épült.<br />
<br />
<br />
== Bossányi Krisztina ==<br />
<br />
== Blaha Lujza ==<br />
[[Fájl:nok.jpg|thumb|right|350px|]]<br />
''Bővebben: [[Blaha Lujza]]''<br />
<br />
<br />
'''Blaha Lujza''' (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Blaha Lujzának fontos szerepe volt a Bach-korszakban elnémetesített főváros magyarrá tételében. Először 1856. április 22-én lépett színpadra Esztergomban. Játszott Szabadkán, Debrecenben, de főként a fővárosi színházakban szerepelt. 1868-ban Szigligeti Ede szerződtette a Nemzeti Színházhoz, melynek örökös tagjává vált 1901-ben. Leghíresebb szerepei: Sárga csikó, Nagymama. Blaha Lujza férjével 1881-ben vásárolt házat [[Gödöllő]]n, amelyet lakot népies bútorokkal rendeztek be. A fáma szerint [[Erzsébet királyné]] is meglátogatta egyik sétája alkalmával Blaha Lujza gödöllői nyaralóját.<br />
<br />
<br />
<br />
== Diósy Ödönné Brüll Adél ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Diósy Ödönné Brüll Adél]]''<br />
<br />
<br />
''' Diósy Ödönné Brüll Adél''' Nagyvárad, 1872. szeptember 1. – Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája. Édesapja, Brüll Sámuel, nagyváradi, zsidó származású, gazdag ember volt. Két leánytestvére Margit és Berta. 1903. szeptember 6-án itt ismerkedett meg Adyval, akinek írásait a Nagyváradi Naplóban olvasta. Ady, első találkozásuk után azonnal ostromolni kezdi az asszonyt. Később Adél meghívta magához Adyt Párizsba. 1925 nyarán [[Gödöllő]]n, az Erzsébet királyné úton vettek egy házat. [[Gödöllő]]n állatokkal vette magát körül, valóságos kutyafarmja volt. Adél szerette virágokkal és művészi tárgyakkal körülvenni magát.<br />
<br />
<br />
== Erzsébet királyné ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Erzsébet királyné]]''<br />
<br />
<br />
Erzsébet Amália Eugénia, teljes német nevén Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach (München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) osztrák császárné, magyar királyné, Ferenc József felesége volt. 1853-ban találkozott Ferenc József császárral, eljegyezték egymást és 1854. április 24-én Bécsben összeházasodtak. Négy gyermekük született: Zsófia főhercegnő, [[Gizella]] főhercegnő, Rudolf koronaherceg, [[Mária Valéria]] főhercegnő. Az 1867-ben megtörtént kiegyezésben nagy szerepe volt. Erzsébet ekkor férjével együtt Budára utazott, ahol magyar királyi párrá koronázták őket. A királyi pár koronázási ajándékként az Erzsébet által kedvelt gödöllői Grassalkovich-kastélyt használtra kapta meg a hozzátartozó birtokkal együtt. Rudolf főherceg 1889-ben elkövetett öngyilkossága után már csak utazgatott, hivatalos szerepet nem vállalt. 1898. szeptember 10-én Genfben tartózkodott, amikor egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista egy hegyesre fent reszelővel szíven szúrta. A császárné-királynét Bécsben temették el fia, Rudolf koronaherceg mellé. Erzsébet királyné 61 éves volt.<br />
<br />
<br />
<br />
== Horthy Miklósné Purgly Magdolna ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Horthy Miklósné Purgly Magdolna]]''<br />
<br />
<br />
''' Horthy Miklósné jószás helyi Purgly Magdolna''' (Kürtös, Arad vármegye, 1881. június 10. – Estoril, Portugália, 1959. január 8.) Horthy Miklós felesége volt, 1920 és 1944 között kormányzóné, az ország első asszonya. Horthy Miklóssal 1901. július 22-én Aradon házasodtak össze. Ezt követően a katonatiszti feleség életét élte. Férjét hivatalos útjaira elkísérte. Ebben az időben a Horthy család Pólán lakott. Horthy asszony és gyermekei Pólán töltötték az I. világháborús éveket. A Horthy család 1920-tól gyakran járt [[Gödöllő]]re. A család általában tavasszal költözött ki [[Gödöllő]]re, ahol Horthyné sokkal jobban érezte magát, mint Budán. <br />
<br />
<br />
<br />
== Kriesch Laura ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Kriesch Laura]]''<br />
<br />
<br />
'''Nagy Sándorné Kriesch Laura''' (Budapest, 1879. július 29. - Gödöllő, 1966) festő és iparművész, Körösfői-Kriesch Aladár testvére, Nagy Sándor felesége. A Gödöllői művésztelep egyik alapítója. Kriesch Laura alacsonytermetű, halkszavú, szerény jelenség volt, aki azonban nagyon határozottan ragaszkodott az elképzeléseihez. Kriesch Laura is az elsők között volt, aki megtagadta a fűzőviseletet. A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója 1895 és 1900 között. Az első nők közé tartozik, akik Mintarajziskolába jártak és rajztanári oklevelet szereztek. Férjével 1902-ben kötötték össze életüket. 1904-ben megszületett egyetlen gyermekük, Nagy Laura Eszter. Nagy Sándorral való házasságuk szoros művészi és eszmeközösségen alapult. Munkáikat együtt alkották és közösen szignálták. Kriesch Laura életművében a női szerep szelíden és játékosan azonosult az alkotóművész szerepével. <br />
<br />
<br />
<br />
== Mária Terézia ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Mária Terézia]]''<br />
<br />
<br />
'''Mária Terézia''' Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich), (Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.); a Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főhercegnő, 1740–1780 között magyar és cseh királynő, I. Ferenc német-római császár felesége, a Habsburg–Lotaringiai-ház ősanyja. 1754-ben bevezette kettős vámrendszert. Mária Terézia nevéhez fűződik a jobbágy rendelet, a Regulatio Cigarorum rendelet és az 1777-ben kiadott Ratio Educationis. Támogatta továbbá az egészségügyet. Elrendelte, hogy gondoskodni kell a szegények, betegek, öregek, és árvák ellátásáról. Állandó hadsereget hozott létre.<br />
<br />
<br />
<br />
== Mária Valéria ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Mária Valéria]]''<br />
<br />
<br />
''' Mária Valéria'''Habsburg–Lotaringiai Mária Valéria főhercegnő (Buda, 1868. április 22. – Wallsee, 1924. szeptember 6.) osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, I. Ferenc József császár és király és Erzsébet császárné és királyné negyedik, legkisebb gyermeke, házassága révén Habsburg-Toscanai főhercegné. 1890. július 31-én Mária Valéria főhercegnő Bad Ischlben feleségül ment Habsburg–Toscanai Ferenc Szalvátor osztrák főherceghez. A szerelmi házasságból tíz gyermek született. Ausztriában főhercegkisasszony volt a titulusa, itthon mindenki gödöllői királykisasszonyként emlegette. Az udvari orvos tanácsára időzött sokat Gödöllőn, gyakorlatilag itt töltötte gyermekkorát. Nevéhez több jótékonysági kezdeményezés is fűződik. Az I. világháború alatt katonai kórházat rendezett be a Wallsee-Sindelburg-i kastély egyik épületében, majd a későbbiekben ugyanott megalapította a „Mária Valéria Szegénykórház és Öregek Otthona” nevű intézményt. <br />
<br />
<br />
<br />
<br />
== Undi (Springholtz) Mariska ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Undi (Springholtz) Mariska]]''<br />
<br />
<br />
'''Undi (Springholtz) Mariska''' (Győr, 1877. január 31. - Budapest, 1959) grafikus, festő, mese-illusztrátor, iparművész, játék- és bútortervező. A [[Gödöllői művésztelep]] egyik alkotója. A budapesti Képzőművészeti Akadémián Székely Bertalan tanítványaként tanult. Itt ismerkedett meg Kriesch Laurával, s rajta keresztül került kapcsolatba a [[Gödöllői művésztelep]]pel. 1904-ben Angliába és Franciaországba ment tanulmányútra, később Nagybányán tökéletesítette festészetét. Undi Mariska független művész volt. Falképeket festett, üvegfestményeket, kiváló enteriőröket, játékokat tervezett. Saját műhelyét 1924-ben nyitotta meg Magna Ungaria néven. Érdekelte a népművészet, gyűjtőutakat tett.<br />
<br />
<br />
<br />
== Zita királyné ==<br />
<br />
''Bővebben: [[Zita királyné]]''<br />
<br />
<br />
'''Zita''' magyar és cseh királyné, osztrák császárné, született Zita Maria delle Grazie Adelgonda Micaela Raffaela Gabriella Giuseppina Antonia Luisa Agnese (Viareggio, Olaszország, 1892. május 9. – Zizers, Svájc,1989. március 14.). Bourbon-pármai hercegnő apja az utolsó uralkodó pármai herceg volt, anyja a portugál infánsnő. IV. Károly magyar király hitvese. Házassága révén 1916–1918 között Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja. Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után előbb svájci, majd madeirai száműzetésbe kényszerült férjével és gyermekeivel. Férjét elkísérte a második visszatérési kísérlet alkalmával. A második világháború alatt átköltözött az amerikai kontinensre, ahonnan csak élete utolsó éveiben tért vissza. <br />
<br />
[[Kategória:Tematikus évek]]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Zita_kir%C3%A1lyn%C3%A9&diff=4770Zita királyné2017-11-09T14:25:29Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div>[[Fájl:21711_zita_kiralyne1.jpg |thumb|200px|right|Zita királyné]]<br />
'''Zita magyar és cseh királyné, osztrák császárné''', született '''Zita Maria delle Grazie Adelgonda Micaela Raffaela Gabriella Giuseppina Antonia Luisa Agnese''' (Viareggio, Olaszország, 1892. május 9. – Zizers, Svájc,1989. március 14.). Bourbon-pármai hercegnő apja az utolsó uralkodó pármai herceg volt, aki az olasz egységesítő mozgalmak idején vesztette el trónját, anyja a portugál infánsnő. IV. Károly magyar király hitvese. Házassága révén 1916–1918 között Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja.<br />
<br />
Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után előbb svájci, majd madeirai száműzetésbe kényszerült férjével és gyermekeivel. Férjét elkísérte a második visszatérési kísérlet alkalmával. A második világháború alatt átköltözött az amerikai kontinensre, ahonnan csak élete utolsó éveiben tért vissza. Boldoggá avatásának eljárása folyamatban van.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
== Élete ==<br />
[[Fájl:21711_IV Károly és Zita királyné esküvője.jpg |thumb|200px|left|IV Károly és Zita királyné esküvője]]<br />
Bourbon Zita pármai hercegnő 1892. májusban született a Bourbon-ház pármai ágának családi rezidenciájában, a toszkánai Villa Borbone della Pianore kastélyban Capezzano Pianore községben, Viareggio közelében. Édesapja, I. Róbert pármai herceg már csak névlegesen ült Párma hercegségének trónján. A hercegnek Zita a tizenhetedik gyermeke, illetve tizenegyedik leánya volt. A hercegnő édesanyja, Mária Antónia portugál infánsnő, I. Róbert második felesége.<br />
<br />
A szülők nagy hangsúlyt helyeztek az uralkodói életstílusra. Zita anyja, Mária Antónia pármai hercegné hatalmas udvartartást vezetett. A család fenntartott egy nyári rezidenciát az alsó-ausztriai Schwarzauban, és egy télit a toszkánai Viareggióban. Az uralkodói külsőségek azt a célt szolgálták, hogy a családot továbbra is uralkodóházként ismerjék el a külföldi hatalmak. Az osztrák császári család részéről ez így is történt<br />
<br />
A hercegnő számos keresztneve közül a család a Zitát választotta elsődlegesnek. Szent Zita a 13. században élt Lucca városában, később a cselédek védőszentjeként kezdték tisztelni. Zita hercegnő együtt nőtt fel szellemi fogyatékos testvéreivel, ami a korban példátlannak számított. A szigorú édesanyaként számon tartott pármai hercegné gyermekeit vasfegyelemben nevelte, nagy hangsúlyt helyezve a katolikus vallás megismerésére és előírásainak betartására. A gyermekek tanultak franciául, németül, olaszul, portugálul és angolul. Zita hercegnő maga hétéves korában kezdett rendszeresen órákat venni Della Rosa márkinétól, két nővérével és két fivérével együtt.<br />
<br />
1903. szeptember 16-án a hercegnőt beíratták a zangbergi Szent József Leánynevelő Intézetbe, ahol a család több leánygyermeke is tanult. Zita alig egy év alatt egyike lett az osztály egyik legjobb tanulóinak, de Adelheid nővérét, aki szintúgy az internátus lakója volt, emellett pedig az iskola egyik kiválóságának számított, soha nem sikerült utolérnie. 1907-re Zita nővére, Adelheid hercegnő befejezte a tanulmányait, és hamarosan Zitát is kivették az iskolából. Édesapja ugyanis megbetegedett, és maga mellett akarta tudni a leányát; ám mire Zita hazatért Itáliába, I. Róbert herceg már nem élt. A gyászidő letelte után visszatért Zangbergbe, de a tanévre nem kapott bizonyítványt, s mivel betöltötte tizenhatodik életévét, el kellett hagynia az intézetet. <br />
<br />
Később a Wight-szigeten fekvő bencés rendi Szent Cecília-zárdába küldték, további tanulás céljából. A zárdát anyai nagyanyja, az apácává lett Adelheid löwenstein–wertheim–rosenbergi hercegnő vezette, míg a főnökasszony unokatestvére, Ágnes hercegnő is a rend kötelékeibe lépett. Ezenfelül Adelheid hercegnő, Zita nénje is felvette az apácafátylat. A zárda valójában nem funkcionált oktatási intézményként, a növendékeket elsősorban teológiára és filozófiára oktatták, illetve nagy hangsúlyt helyeztek az istentiszteletekre. A nedves, párás klíma kikezdte az egészségét. Édesanyja 1909-ben hazavitte leányát a családi osztrák birtokra, majd a csehországi Franzensbadba küldte gyógykúrára. A gyermekkori, majd később az iskolaévek alatti szigorúan vallásos környezet ugyanakkor egy életre meghatározta a fiatal hercegnő gondolkodásmódját és értékrendjét.<br />
<br />
<br />
<br />
== Házassága és gyermekei ==<br />
<br />
Franzensbad nem esett messze a hercegkisasszony anyai nagynénjének, Mária Terézia főhercegnének otthonától. A közelben állomásozott a főhercegné mostohaunokájának, Habsburg–Lotaringiai Károly főhercegnek ezrede is. Károly főherceg gyakorta tiszteletét tette nagyanyjánál. Első találkozásuk nagy hatást tett a főhercegre, aki ettől kezdve mind gyakrabban kereste a pármai hercegnő társaságát. A főherceg és a pármai hercegnő 1911. október 21-én házasodtak össze az alsó-ausztriai Schwarzau kastélyában a király és számos európai előkelőség részvételével. Az uralkodó egy káprázatos diadémot ajándékozott az alkalomból a menyasszonynak. A vőlegény azon szerencsés kivételek közé sorolhatta magát, akik szabad akaratukból, érzelmeik alapján választhatták meg jövendőbelijüket; ez ugyanis igencsak ritkaságnak számított a császári és királyi családon történelmében. Tagadhatatlanul boldog házasságban éltek; gyermekeiket is a katolikus vallás elvárásainak és hittételének megfelelően nevelték.<br />
<br />
<br />
<br />
=== Gyermekei ===<br />
[[Fájl:21711_gyerekek.jpg |thumb|350px|right|A Habsburg gyerekek]]<br />
*Habsburg Ottó (1912–2011) 1951-ben kötött házasságot Regina szász–meiningeni hercegnővel (1925–2010)<br />
*Habsburg Etelka (1914–1971) nem ment férjhez<br />
*Habsburg Róbert (1915–1996) 1953-ban kötött házasságot Margherita di Savoia-Aosta hercegnővel (1930–)<br />
*Habsburg Félix (1916–2011) 1952-ben kötött házasságot Anna-Eugénie von Arenberg hercegnővel (1925–1997)<br />
*Habsburg Károly Lajos (1918–2007) 1950-ben kötött házasságot Yolande de Ligne hercegnővel (1923–)<br />
*Habsburg Rudolf (1919–2010) először 1953-ban kötött házasságot Kszenyija Szergejevna Cserncseva-Besobrasova grófnővel (1929–1968), majd 1971-ben Anna Gabriela von Wrede hercegnővel (1940–)<br />
*Habsburg Sarolta (1921–1989) nőül ment György mecklenburgi herceghez (1899–1962), házasságukból nem született gyermek<br />
*Habsburg Erzsébet (1922–1993) nőül ment Károly Henrik leiningeni herceghez.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
== Osztrák császárnéként, magyar és cseh királynéként ==<br />
<br />
A határozott és céltudatos Zita (aki magyar királynéként kötelességének tartotta azt is, hogy megtanulja a tejfölös paprikás csirke elkészítését), férje tanácsadójaként aktívan politizált, többek között kísérletet tett arra is, hogy a birodalom megmentése érdekében kivezesse a monarchiát a háborúból. Amikor testvére, Sixtus pármai herceg titkos békekísérlete 1918 elején napvilágot látott, Zita is a németbarát körök céltáblája lett.<br />
<br />
1918 őszén látogattak el Gödöllőre, hogy itt töltsenek néhány hetet. A királyi családot itt, a kastélyban érte a monarchia összeomlásának híre. IV. Károly és Zita királyné innen menekült Bécsbe október 26-án éjjel. Gyermekeik azonban még néhány napig Gödöllőn maradtak. Ottó trónörökös és testvérei 29-én még ellátogattak a Máriabesnyői kegytemplomba, ahol a Historia Domus szerint magyarul imádkozták a Miatyánkot, az Üdvözlégyet és a Hiszekegyet. Másnap már nekik is menekülniük kellett. IV. Károly 1918. november 13-án a Bécs melletti Eckartsau vadászkastélyban írt levelében lemondott a magyar államügyekben való részvételéről, a trónról azonban nem. Zita ehhez az állásponthoz élete végéig kitartóan ragaszkodott. Egyes források szerint az aláírás előtt kijelentette: „Egy uralkodó sohasem mondhat le. Trónjától megfosztani lehet, uralkodói jogait megvonni tőle lehet. Ez rendben van. Mert ez merő erőszak. De ez nem kötelezi arra, hogy elismerje: elvesztette uralkodói jogait. Engedhet az erőszaknak, attól függően, milyen időben és milyen körülmények közé kerül, de lemondani soha, soha, soha!”<br />
<br />
<br />
<br />
== Emigrációban ==<br />
[[Fájl:par_gyerek.jpg |thumb|350px|left|A császári pár a gyerekekkel]]<br />
A házaspár svájci emigrációba vonult, ahonnan Károly (hűséges neje kíséretében) kétszer (1921 márciusában és októberében) próbált meg visszatérni a magyar trónra. A második királypuccs után néhány napot a tihanyi apátságban töltöttek fogságban, ekkor tartózkodtak utoljára magyar földön. Innen az antant megbízottai a kellemes éghajlatú, de biztonságos távolságban fekvő Madeira szigetére szállították az utolsó magyar királyi párt. IV. Károly 1922. április 1-jén tüdőbaj következtében meghalt, így az alig harmincéves asszony, aki épp nyolcadik gyermekét várta, egyedül maradt, egyetlen fillér nélkül. Rokonánál, XIII. Alfonz spanyol királynál talált menedéket, ahol gyermekei nevelésének szentelte magát: a legidősebbet, Ottót tudatosan trónörökösnek nevelte. A család 1929-től Belgiumban élt, majd az Anschluss és a restaurációs remények szertefoszlása után a tengerentúlra költözött. Zita előbb Kanadában, majd 1948-ban az Egyesült Államokban telepedett le.<br />
<br />
Az ötvenes években visszatért Európába: 1959-ig, édesanyja haláláig Luxemburgban, majd a felső-bajorországi Pöckingenben élt. 1962-től utolsó évtizedeit Svájcban, a Chur mellett lévő zizersi Szent János-kolostorban töltötte, mintegy 30 kilométerre az osztrák határtól. Ausztriából azonban ki volt tiltva, mivel nem mondott le a trónról. A büszkeségét és tartását soha el nem vesztő, férje halála után csak gyászban járó asszony visszavonultan élt, de a világ dolgaitól nem szakadt el. Szellemi frissességét mindvégig megőrizte, öt nyelven beszélt.<br />
Két alkalommal mégis egykori birodalmának földjére léphetett: 1982 májusában, kilencven évesen Kreisky kancellár közbenjárására felkereshette Tirolban Adelheid lánya sírját, majd néhány hónappal később édesanyjáét is a felső-ausztriai Puchheim temetőjében.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
== Gödöllő és Zita ==<br />
[[Fájl:zita.jpg |thumb|350px|right|Zita gödöllői gyerekekkel]]<br />
Az utolsó magyar királyné csak kétszer járt Gödöllőn. A gödöllői kastélyban berendezett hadikórházat 1915 augusztusában kereste fel a trónörökös pár. A Budapestről gépkocsin érkező fenséges vendégeknek, dr. Teghze Lajos ezredorvos tartott rövid tájékoztatót, majd bementek a kórtermekbe. A trónörökös pár minden sérülttel egyenként beszélt és mielőbbi gyógyulást kívánt, végül a kastélytemplom oratóriumában imádkozott értük. A látogatás végeztével szegények és rászorulók számára 600 forintot adományoztak...<br />
<br />
1916 utolsó előtti napján a Mátyás-templomban megtartott fényes koronázási ceremónián gödöllőiek is részt vettek. Ádám Ferenc községi bíró és Stubel János törvénybíró napokig beszéltek az itthoniaknak a történtekről.<br />
<br />
1918 őszén látogattak először Gödöllőre, hogy itt töltsenek néhány hetet. A békés, családi együttlét helyett a háború, a forradalom szele Gödöllőre ért. 1918. október 23-án este a gyerekek lefektetése után a várható eseményeket találgatta Zita és férje. A királyi családot itt, a kastélyban érte a monarchia összeomlásának híre. A legfontosabb hírt, Károlyi Mihály személyesen hozta Gödöllőre: megalakult a Magyar Nemzeti Tanács. A beszámoló hírére a király bejelentette, nem vesz részt a magyarországi események operatív irányításában, és jelezte: Károlyit kívánja kinevezni miniszterelnöknek. Az uralkodó pár és a kijelölt kormányfő október 26-án éjszaka Gödöllőről együtt utazott Bécsbe. Gyermekeik azonban még néhány napig Gödöllőn maradtak. Ottó trónörökös és testvérei 29-én még ellátogattak a Máriabesnyői kegytemplomba, ahol a Historia Domus szerint magyarul imádkozták a Miatyánkot, az Üdvözlégyet és a Hiszekegyet. Másnap már nekik is menekülniük kellett.<br />
<br />
Fia, dr. Habsburg Ottó azonban a rendszerváltás óta többször is vendége volt városunknak, s 1996 óta díszpolgára.<br />
<br />
Zita királynétól kevés emlék maradt ránk, így nagy öröm, hogy a Cserkészgyűjteménnyel a Gödöllői Városi Múzeumba került az a zászló, amit 1925-ben ő ajándékozott a kőszegi 53. sz. Jurisich Miklós Cserkészcsapatnak. A zászló ma a cserkészkiállítás bejáratánál látható.<br />
<br />
<br />
== Halála és temetése ==<br />
<br />
97 éves korában, 1989. március 14-én érte a halál. Férje halálának 67. évfordulóján, április 1-jén temették el, koporsóját Bécsben a kapucinusok templomának kriptájában, a Habsburgok ősi temetkezési helyén helyezték el. A temetést követően Budapesten a Mátyás templomban gyászmisét tartottak érte.<br />
<br />
<br />
== Boldoggá avatási eljárása ==<br />
<br />
2009. december 10-én Yves Le Saux, Le Mans püspöke elindította az utolsó osztrák császárné, magyar királyné boldoggá avatásának folyamatát. Az ezzel kapcsolatos eljárások általában a szóban forgó személy halálának helyszínén zajlanak, azonban Le Mains püspöke kérvényezte a kongregációnál, hogy az egyházmegyei eljárások Le Mans városában folyjanak, minthogy a császárné minden évben több hónapot töltött a városban, ahol három nővére apácaként élt a Szent Cecília-apátságban. 2008. április 11-én a kongregáció elfogadta a püspök kérelmét.<br />
<br />
<br />
== Gödöllő Gyűjtemény ==<br />
<br />
*Jean Sévillia: Zita, a bátor császárné<br />
*Patrick Germain: Károly és Zita<br />
<br />
<br />
== Források ==<br />
<br />
*Hammond, Beate. Mária Terézia, Erzsébet, Zita – Nagy császárnék fiatal lány korukban. Gabo Kiadó, p. 135–203 o. ISBN 963-9635-59-6 (2006. augusztus 2.) <br />
*Grössing, Sigrid-Maria. Tragédiák a Habsburg-házban. Gabo Kiadó, p. 182–227 o. ISBN 978-963-689-132-9 (2007. augusztus 2.) <br />
*Boulay, Cyrille. Királyi legendák – Az európai királyi udvarok közelről. Magyar Könyvklub, p. 6–19 o. ISBN 963-547-931-X <br />
*Károly, Szerencsés, Estók János.szerk.: Stemler Gyula: Zita királyné és császárné, Híres nők a magyar történelemben. Kossuth Kiadó, p. 46–49 o. ISBN 978-963-09-5555-3 (2007. augusztus 2.) <br />
*MTI: [http://www.mult-kor.hu/20040315_zita_kiralyne Zita királyné] (magyar nyelven). Múlt-kor történelmi portál, 2004. március 15. (Hozzáférés: 2010. február 2.)<br />
*[http://www.szolgalat.com/gszolga110316.pdf Gödöllői Szolgálat 2011. március 16. XX. évfolyam. 9. szám]<br />
*[http://hu.wikipedia.org/wiki/Zita_magyar_kir%C3%A1lyn%C3%A9 Wikipedia/Zita magyar királyné]<br />
*[http://www.szolgalat.com/gszolga111019.pdf Gödöllői Szolgálat 2011. október 19. XX. évfolyam 36. szám (összeállította: Szabó Margit)]<br />
*[http://www.szolgalat.com/gszolga111026.pdf Gödöllői Szolgálat 2011. október 26. XX. évfolyam 37. szám (összeállította: Szabó Margit)]<br />
<br />
<br />
== További információk ==<br />
<br />
*[http://www.beatification-imperatrice-zita.org/pages/francais/accueil.php Zita magyar királyné boldoggá avatása] (francia nyelven). Association pour la béatification de l’Impératrice Zita. (Hozzáférés: 2011. augusztus 1.)<br />
*Kollmogren, Gregor: [http://www.newliturgicalmovement.org/2009/12/cause-of-beatification-of-empress-zita.html Cause of Beatification of Empress Zita Opened] (angol nyelven). New Liturgical Movement, 2009. december 13. (Hozzáférés: 2011. augusztus 1.)<br />
*Farkas Tímea: [http://nol.hu/archivum/archiv-458139 Császári és királyi] (magyar nyelven). Népszabadság Online, 2007. július 29. (Hozzáférés: 2010. február 2.)<br />
*[http://www.thepeerage.com/p10129.htm#i101289 Zita magyar királyné életrajzi adatai] (angol nyelven). thePeerage.com. (Hozzáférés: 2010. december 31.)<br />
*[http://www.schwarzau-steinfeld.gv.at/system/web/zusatzseite.aspx?menuonr=218758167&detailonr=218311504 Zita hercegnő és Károly főherceg esküvője Schwarzau am Steinfeld kastélyában] (német nyelven). Schwarzau a/St. község honlapja. (Hozzáférés: 2011. február 23.)<br />
<br />
<br />
== Kapcsolódó szócikkek ==<br />
<br />
*[http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikim%C3%A9dia_Commons Wikimedia Commons] A Wikimédia Commons tartalmaz Zita magyar királyné témájú médiaállományokat.<br />
*[http://hu.wikipedia.org/wiki/Habsburg-t%C3%B6rv%C3%A9ny Habsburg-törvény]<br />
<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Személyek]]<br />
[[Kategória:Uralkodók]]<br />
[[Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn]]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Zita_kir%C3%A1lyn%C3%A9&diff=4769Zita királyné2017-11-09T14:25:07Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div>[[Fájl:21711_zita_kiralyne1.jpg |thumb|200px|right|Zita királyné]]<br />
'''Zita magyar és cseh királyné, osztrák császárné''', született '''Zita Maria delle Grazie Adelgonda Micaela Raffaela Gabriella Giuseppina Antonia Luisa Agnese''' (Viareggio, Olaszország, 1892. május 9. – Zizers, Svájc,1989. március 14.). Bourbon-pármai hercegnő apja az utolsó uralkodó pármai herceg volt, aki az olasz egységesítő mozgalmak idején vesztette el trónját, anyja a portugál infánsnő. IV. Károly magyar király hitvese. Házassága révén 1916–1918 között Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja.<br />
<br />
Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után előbb svájci, majd madeirai száműzetésbe kényszerült férjével és gyermekeivel. Férjét elkísérte a második visszatérési kísérlet alkalmával. A második világháború alatt átköltözött az amerikai kontinensre, ahonnan csak élete utolsó éveiben tért vissza. Boldoggá avatásának eljárása folyamatban van.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
== Élete ==<br />
[[Fájl:21711_IV Károly és Zita királyné esküvője.jpg |thumb|200px|left|IV Károly és Zita királyné esküvője]]<br />
Bourbon Zita pármai hercegnő 1892. májusban született a Bourbon-ház pármai ágának családi rezidenciájában, a toszkánai Villa Borbone della Pianore kastélyban Capezzano Pianore községben, Viareggio közelében. Édesapja, I. Róbert pármai herceg már csak névlegesen ült Párma hercegségének trónján. A hercegnek Zita a tizenhetedik gyermeke, illetve tizenegyedik leánya volt. A hercegnő édesanyja, Mária Antónia portugál infánsnő, I. Róbert második felesége.<br />
<br />
A szülők nagy hangsúlyt helyeztek az uralkodói életstílusra. Zita anyja, Mária Antónia pármai hercegné hatalmas udvartartást vezetett. A család fenntartott egy nyári rezidenciát az alsó-ausztriai Schwarzauban, és egy télit a toszkánai Viareggióban. Az uralkodói külsőségek azt a célt szolgálták, hogy a családot továbbra is uralkodóházként ismerjék el a külföldi hatalmak. Az osztrák császári család részéről ez így is történt<br />
<br />
A hercegnő számos keresztneve közül a család a Zitát választotta elsődlegesnek. Szent Zita a 13. században élt Lucca városában, később a cselédek védőszentjeként kezdték tisztelni. Zita hercegnő együtt nőtt fel szellemi fogyatékos testvéreivel, ami a korban példátlannak számított. A szigorú édesanyaként számon tartott pármai hercegné gyermekeit vasfegyelemben nevelte, nagy hangsúlyt helyezve a katolikus vallás megismerésére és előírásainak betartására. A gyermekek tanultak franciául, németül, olaszul, portugálul és angolul. Zita hercegnő maga hétéves korában kezdett rendszeresen órákat venni Della Rosa márkinétól, két nővérével és két fivérével együtt.<br />
<br />
1903. szeptember 16-án a hercegnőt beíratták a zangbergi Szent József Leánynevelő Intézetbe, ahol a család több leánygyermeke is tanult. Zita alig egy év alatt egyike lett az osztály egyik legjobb tanulóinak, de Adelheid nővérét, aki szintúgy az internátus lakója volt, emellett pedig az iskola egyik kiválóságának számított, soha nem sikerült utolérnie. 1907-re Zita nővére, Adelheid hercegnő befejezte a tanulmányait, és hamarosan Zitát is kivették az iskolából. Édesapja ugyanis megbetegedett, és maga mellett akarta tudni a leányát; ám mire Zita hazatért Itáliába, I. Róbert herceg már nem élt. A gyászidő letelte után visszatért Zangbergbe, de a tanévre nem kapott bizonyítványt, s mivel betöltötte tizenhatodik életévét, el kellett hagynia az intézetet. <br />
<br />
Később a Wight-szigeten fekvő bencés rendi Szent Cecília-zárdába küldték, további tanulás céljából. A zárdát anyai nagyanyja, az apácává lett Adelheid löwenstein–wertheim–rosenbergi hercegnő vezette, míg a főnökasszony unokatestvére, Ágnes hercegnő is a rend kötelékeibe lépett. Ezenfelül Adelheid hercegnő, Zita nénje is felvette az apácafátylat. A zárda valójában nem funkcionált oktatási intézményként, a növendékeket elsősorban teológiára és filozófiára oktatták, illetve nagy hangsúlyt helyeztek az istentiszteletekre. A nedves, párás klíma kikezdte az egészségét. Édesanyja 1909-ben hazavitte leányát a családi osztrák birtokra, majd a csehországi Franzensbadba küldte gyógykúrára. A gyermekkori, majd később az iskolaévek alatti szigorúan vallásos környezet ugyanakkor egy életre meghatározta a fiatal hercegnő gondolkodásmódját és értékrendjét.<br />
<br />
<br />
<br />
== Házassága és gyermekei ==<br />
<br />
Franzensbad nem esett messze a hercegkisasszony anyai nagynénjének, Mária Terézia főhercegnének otthonától. A közelben állomásozott a főhercegné mostohaunokájának, Habsburg–Lotaringiai Károly főhercegnek ezrede is. Károly főherceg gyakorta tiszteletét tette nagyanyjánál. Első találkozásuk nagy hatást tett a főhercegre, aki ettől kezdve mind gyakrabban kereste a pármai hercegnő társaságát. A főherceg és a pármai hercegnő 1911. október 21-én házasodtak össze az alsó-ausztriai Schwarzau kastélyában a király és számos európai előkelőség részvételével. Az uralkodó egy káprázatos diadémot ajándékozott az alkalomból a menyasszonynak. A vőlegény azon szerencsés kivételek közé sorolhatta magát, akik szabad akaratukból, érzelmeik alapján választhatták meg jövendőbelijüket; ez ugyanis igencsak ritkaságnak számított a császári és királyi családon történelmében. Tagadhatatlanul boldog házasságban éltek; gyermekeiket is a katolikus vallás elvárásainak és hittételének megfelelően nevelték.<br />
<br />
<br />
<br />
=== Gyermekei ===<br />
[[Fájl:21711_gyerekek.jpg |thumb|350px|right|A Habsburg gyerekek]]<br />
*Habsburg Ottó (1912–2011) 1951-ben kötött házasságot Regina szász–meiningeni hercegnővel (1925–2010)<br />
*Habsburg Etelka (1914–1971) nem ment férjhez<br />
*Habsburg Róbert (1915–1996) 1953-ban kötött házasságot Margherita di Savoia-Aosta hercegnővel (1930–)<br />
*Habsburg Félix (1916–2011) 1952-ben kötött házasságot Anna-Eugénie von Arenberg hercegnővel (1925–1997)<br />
*Habsburg Károly Lajos (1918–2007) 1950-ben kötött házasságot Yolande de Ligne hercegnővel (1923–)<br />
*Habsburg Rudolf (1919–2010) először 1953-ban kötött házasságot Kszenyija Szergejevna Cserncseva-Besobrasova grófnővel (1929–1968), majd 1971-ben Anna Gabriela von Wrede hercegnővel (1940–)<br />
*Habsburg Sarolta (1921–1989) nőül ment György mecklenburgi herceghez (1899–1962), házasságukból nem született gyermek<br />
*Habsburg Erzsébet (1922–1993) nőül ment Károly Henrik leiningeni herceghez.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
== Osztrák császárnéként, magyar és cseh királynéként ==<br />
<br />
A határozott és céltudatos Zita (aki magyar királynéként kötelességének tartotta azt is, hogy megtanulja a tejfölös paprikás csirke elkészítését), férje tanácsadójaként aktívan politizált, többek között kísérletet tett arra is, hogy a birodalom megmentése érdekében kivezesse a monarchiát a háborúból. Amikor testvére, Sixtus pármai herceg titkos békekísérlete 1918 elején napvilágot látott, Zita is a németbarát körök céltáblája lett.<br />
<br />
1918 őszén látogattak el Gödöllőre, hogy itt töltsenek néhány hetet. A királyi családot itt, a kastélyban érte a monarchia összeomlásának híre. IV. Károly és Zita királyné innen menekült Bécsbe október 26-án éjjel. Gyermekeik azonban még néhány napig Gödöllőn maradtak. Ottó trónörökös és testvérei 29-én még ellátogattak a Máriabesnyői kegytemplomba, ahol a Historia Domus szerint magyarul imádkozták a Miatyánkot, az Üdvözlégyet és a Hiszekegyet. Másnap már nekik is menekülniük kellett. IV. Károly 1918. november 13-án a Bécs melletti Eckartsau vadászkastélyban írt levelében lemondott a magyar államügyekben való részvételéről, a trónról azonban nem. Zita ehhez az állásponthoz élete végéig kitartóan ragaszkodott. Egyes források szerint az aláírás előtt kijelentette: „Egy uralkodó sohasem mondhat le. Trónjától megfosztani lehet, uralkodói jogait megvonni tőle lehet. Ez rendben van. Mert ez merő erőszak. De ez nem kötelezi arra, hogy elismerje: elvesztette uralkodói jogait. Engedhet az erőszaknak, attól függően, milyen időben és milyen körülmények közé kerül, de lemondani soha, soha, soha!”<br />
<br />
<br />
<br />
== Emigrációban ==<br />
[[Fájl:par_gyerek.jpg |thumb|350px|left|A császári pár a gyerekekkel]]<br />
A házaspár svájci emigrációba vonult, ahonnan Károly (hűséges neje kíséretében) kétszer (1921 márciusában és októberében) próbált meg visszatérni a magyar trónra. A második királypuccs után néhány napot a tihanyi apátságban töltöttek fogságban, ekkor tartózkodtak utoljára magyar földön. Innen az antant megbízottai a kellemes éghajlatú, de biztonságos távolságban fekvő Madeira szigetére szállították az utolsó magyar királyi párt. IV. Károly 1922. április 1-jén tüdőbaj következtében meghalt, így az alig harmincéves asszony, aki épp nyolcadik gyermekét várta, egyedül maradt, egyetlen fillér nélkül. Rokonánál, XIII. Alfonz spanyol királynál talált menedéket, ahol gyermekei nevelésének szentelte magát: a legidősebbet, Ottót tudatosan trónörökösnek nevelte. A család 1929-től Belgiumban élt, majd az Anschluss és a restaurációs remények szertefoszlása után a tengerentúlra költözött. Zita előbb Kanadában, majd 1948-ban az Egyesült Államokban telepedett le.<br />
<br />
Az ötvenes években visszatért Európába: 1959-ig, édesanyja haláláig Luxemburgban, majd a felső-bajorországi Pöckingenben élt. 1962-től utolsó évtizedeit Svájcban, a Chur mellett lévő zizersi Szent János-kolostorban töltötte, mintegy 30 kilométerre az osztrák határtól. Ausztriából azonban ki volt tiltva, mivel nem mondott le a trónról. A büszkeségét és tartását soha el nem vesztő, férje halála után csak gyászban járó asszony visszavonultan élt, de a világ dolgaitól nem szakadt el. Szellemi frissességét mindvégig megőrizte, öt nyelven beszélt.<br />
Két alkalommal mégis egykori birodalmának földjére léphetett: 1982 májusában, kilencven évesen Kreisky kancellár közbenjárására felkereshette Tirolban Adelheid lánya sírját, majd néhány hónappal később édesanyjáét is a felső-ausztriai Puchheim temetőjében.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
==Gödöllő és Zita==<br />
[[Fájl:zita.jpg |thumb|350px|right|Zita gödöllői gyerekekkel]]<br />
Az utolsó magyar királyné csak kétszer járt Gödöllőn. A gödöllői kastélyban berendezett hadikórházat 1915 augusztusában kereste fel a trónörökös pár. A Budapestről gépkocsin érkező fenséges vendégeknek, dr. Teghze Lajos ezredorvos tartott rövid tájékoztatót, majd bementek a kórtermekbe. A trónörökös pár minden sérülttel egyenként beszélt és mielőbbi gyógyulást kívánt, végül a kastélytemplom oratóriumában imádkozott értük. A látogatás végeztével szegények és rászorulók számára 600 forintot adományoztak...<br />
<br />
1916 utolsó előtti napján a Mátyás-templomban megtartott fényes koronázási ceremónián gödöllőiek is részt vettek. Ádám Ferenc községi bíró és Stubel János törvénybíró napokig beszéltek az itthoniaknak a történtekről.<br />
<br />
1918 őszén látogattak először Gödöllőre, hogy itt töltsenek néhány hetet. A békés, családi együttlét helyett a háború, a forradalom szele Gödöllőre ért. 1918. október 23-án este a gyerekek lefektetése után a várható eseményeket találgatta Zita és férje. A királyi családot itt, a kastélyban érte a monarchia összeomlásának híre. A legfontosabb hírt, Károlyi Mihály személyesen hozta Gödöllőre: megalakult a Magyar Nemzeti Tanács. A beszámoló hírére a király bejelentette, nem vesz részt a magyarországi események operatív irányításában, és jelezte: Károlyit kívánja kinevezni miniszterelnöknek. Az uralkodó pár és a kijelölt kormányfő október 26-án éjszaka Gödöllőről együtt utazott Bécsbe. Gyermekeik azonban még néhány napig Gödöllőn maradtak. Ottó trónörökös és testvérei 29-én még ellátogattak a Máriabesnyői kegytemplomba, ahol a Historia Domus szerint magyarul imádkozták a Miatyánkot, az Üdvözlégyet és a Hiszekegyet. Másnap már nekik is menekülniük kellett.<br />
<br />
Fia, dr. Habsburg Ottó azonban a rendszerváltás óta többször is vendége volt városunknak, s 1996 óta díszpolgára.<br />
<br />
Zita királynétól kevés emlék maradt ránk, így nagy öröm, hogy a Cserkészgyűjteménnyel a Gödöllői Városi Múzeumba került az a zászló, amit 1925-ben ő ajándékozott a kőszegi 53. sz. Jurisich Miklós Cserkészcsapatnak. A zászló ma a cserkészkiállítás bejáratánál látható.<br />
<br />
<br />
== Halála és temetése ==<br />
<br />
97 éves korában, 1989. március 14-én érte a halál. Férje halálának 67. évfordulóján, április 1-jén temették el, koporsóját Bécsben a kapucinusok templomának kriptájában, a Habsburgok ősi temetkezési helyén helyezték el. A temetést követően Budapesten a Mátyás templomban gyászmisét tartottak érte.<br />
<br />
<br />
== Boldoggá avatási eljárása ==<br />
<br />
2009. december 10-én Yves Le Saux, Le Mans püspöke elindította az utolsó osztrák császárné, magyar királyné boldoggá avatásának folyamatát. Az ezzel kapcsolatos eljárások általában a szóban forgó személy halálának helyszínén zajlanak, azonban Le Mains püspöke kérvényezte a kongregációnál, hogy az egyházmegyei eljárások Le Mans városában folyjanak, minthogy a császárné minden évben több hónapot töltött a városban, ahol három nővére apácaként élt a Szent Cecília-apátságban. 2008. április 11-én a kongregáció elfogadta a püspök kérelmét.<br />
<br />
<br />
== Gödöllő Gyűjtemény ==<br />
<br />
*Jean Sévillia: Zita, a bátor császárné<br />
*Patrick Germain: Károly és Zita<br />
<br />
<br />
== Források ==<br />
<br />
*Hammond, Beate. Mária Terézia, Erzsébet, Zita – Nagy császárnék fiatal lány korukban. Gabo Kiadó, p. 135–203 o. ISBN 963-9635-59-6 (2006. augusztus 2.) <br />
*Grössing, Sigrid-Maria. Tragédiák a Habsburg-házban. Gabo Kiadó, p. 182–227 o. ISBN 978-963-689-132-9 (2007. augusztus 2.) <br />
*Boulay, Cyrille. Királyi legendák – Az európai királyi udvarok közelről. Magyar Könyvklub, p. 6–19 o. ISBN 963-547-931-X <br />
*Károly, Szerencsés, Estók János.szerk.: Stemler Gyula: Zita királyné és császárné, Híres nők a magyar történelemben. Kossuth Kiadó, p. 46–49 o. ISBN 978-963-09-5555-3 (2007. augusztus 2.) <br />
*MTI: [http://www.mult-kor.hu/20040315_zita_kiralyne Zita királyné] (magyar nyelven). Múlt-kor történelmi portál, 2004. március 15. (Hozzáférés: 2010. február 2.)<br />
*[http://www.szolgalat.com/gszolga110316.pdf Gödöllői Szolgálat 2011. március 16. XX. évfolyam. 9. szám]<br />
*[http://hu.wikipedia.org/wiki/Zita_magyar_kir%C3%A1lyn%C3%A9 Wikipedia/Zita magyar királyné]<br />
*[http://www.szolgalat.com/gszolga111019.pdf Gödöllői Szolgálat 2011. október 19. XX. évfolyam 36. szám (összeállította: Szabó Margit)]<br />
*[http://www.szolgalat.com/gszolga111026.pdf Gödöllői Szolgálat 2011. október 26. XX. évfolyam 37. szám (összeállította: Szabó Margit)]<br />
<br />
<br />
== További információk ==<br />
<br />
*[http://www.beatification-imperatrice-zita.org/pages/francais/accueil.php Zita magyar királyné boldoggá avatása] (francia nyelven). Association pour la béatification de l’Impératrice Zita. (Hozzáférés: 2011. augusztus 1.)<br />
*Kollmogren, Gregor: [http://www.newliturgicalmovement.org/2009/12/cause-of-beatification-of-empress-zita.html Cause of Beatification of Empress Zita Opened] (angol nyelven). New Liturgical Movement, 2009. december 13. (Hozzáférés: 2011. augusztus 1.)<br />
*Farkas Tímea: [http://nol.hu/archivum/archiv-458139 Császári és királyi] (magyar nyelven). Népszabadság Online, 2007. július 29. (Hozzáférés: 2010. február 2.)<br />
*[http://www.thepeerage.com/p10129.htm#i101289 Zita magyar királyné életrajzi adatai] (angol nyelven). thePeerage.com. (Hozzáférés: 2010. december 31.)<br />
*[http://www.schwarzau-steinfeld.gv.at/system/web/zusatzseite.aspx?menuonr=218758167&detailonr=218311504 Zita hercegnő és Károly főherceg esküvője Schwarzau am Steinfeld kastélyában] (német nyelven). Schwarzau a/St. község honlapja. (Hozzáférés: 2011. február 23.)<br />
<br />
<br />
== Kapcsolódó szócikkek ==<br />
<br />
*[http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikim%C3%A9dia_Commons Wikimedia Commons] A Wikimédia Commons tartalmaz Zita magyar királyné témájú médiaállományokat.<br />
*[http://hu.wikipedia.org/wiki/Habsburg-t%C3%B6rv%C3%A9ny Habsburg-törvény]<br />
<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Személyek]]<br />
[[Kategória:Uralkodók]]<br />
[[Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn]]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Zita_kir%C3%A1lyn%C3%A9&diff=4768Zita királyné2017-11-09T14:24:44Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div>[[Fájl:21711_zita_kiralyne1.jpg |thumb|200px|right|Zita királyné]]<br />
'''Zita magyar és cseh királyné, osztrák császárné''', született '''Zita Maria delle Grazie Adelgonda Micaela Raffaela Gabriella Giuseppina Antonia Luisa Agnese''' (Viareggio, Olaszország, 1892. május 9. – Zizers, Svájc,1989. március 14.). Bourbon-pármai hercegnő apja az utolsó uralkodó pármai herceg volt, aki az olasz egységesítő mozgalmak idején vesztette el trónját, anyja a portugál infánsnő. IV. Károly magyar király hitvese. Házassága révén 1916–1918 között Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja.<br />
<br />
Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után előbb svájci, majd madeirai száműzetésbe kényszerült férjével és gyermekeivel. Férjét elkísérte a második visszatérési kísérlet alkalmával. A második világháború alatt átköltözött az amerikai kontinensre, ahonnan csak élete utolsó éveiben tért vissza. Boldoggá avatásának eljárása folyamatban van.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
== Élete ==<br />
[[Fájl:21711_IV Károly és Zita királyné esküvője.jpg |thumb|200px|left|IV Károly és Zita királyné esküvője]]<br />
Bourbon Zita pármai hercegnő 1892. májusban született a Bourbon-ház pármai ágának családi rezidenciájában, a toszkánai Villa Borbone della Pianore kastélyban Capezzano Pianore községben, Viareggio közelében. Édesapja, I. Róbert pármai herceg már csak névlegesen ült Párma hercegségének trónján. A hercegnek Zita a tizenhetedik gyermeke, illetve tizenegyedik leánya volt. A hercegnő édesanyja, Mária Antónia portugál infánsnő, I. Róbert második felesége.<br />
<br />
A szülők nagy hangsúlyt helyeztek az uralkodói életstílusra. Zita anyja, Mária Antónia pármai hercegné hatalmas udvartartást vezetett. A család fenntartott egy nyári rezidenciát az alsó-ausztriai Schwarzauban, és egy télit a toszkánai Viareggióban. Az uralkodói külsőségek azt a célt szolgálták, hogy a családot továbbra is uralkodóházként ismerjék el a külföldi hatalmak. Az osztrák császári család részéről ez így is történt<br />
<br />
A hercegnő számos keresztneve közül a család a Zitát választotta elsődlegesnek. Szent Zita a 13. században élt Lucca városában, később a cselédek védőszentjeként kezdték tisztelni. Zita hercegnő együtt nőtt fel szellemi fogyatékos testvéreivel, ami a korban példátlannak számított. A szigorú édesanyaként számon tartott pármai hercegné gyermekeit vasfegyelemben nevelte, nagy hangsúlyt helyezve a katolikus vallás megismerésére és előírásainak betartására. A gyermekek tanultak franciául, németül, olaszul, portugálul és angolul. Zita hercegnő maga hétéves korában kezdett rendszeresen órákat venni Della Rosa márkinétól, két nővérével és két fivérével együtt.<br />
<br />
1903. szeptember 16-án a hercegnőt beíratták a zangbergi Szent József Leánynevelő Intézetbe, ahol a család több leánygyermeke is tanult. Zita alig egy év alatt egyike lett az osztály egyik legjobb tanulóinak, de Adelheid nővérét, aki szintúgy az internátus lakója volt, emellett pedig az iskola egyik kiválóságának számított, soha nem sikerült utolérnie. 1907-re Zita nővére, Adelheid hercegnő befejezte a tanulmányait, és hamarosan Zitát is kivették az iskolából. Édesapja ugyanis megbetegedett, és maga mellett akarta tudni a leányát; ám mire Zita hazatért Itáliába, I. Róbert herceg már nem élt. A gyászidő letelte után visszatért Zangbergbe, de a tanévre nem kapott bizonyítványt, s mivel betöltötte tizenhatodik életévét, el kellett hagynia az intézetet. <br />
<br />
Később a Wight-szigeten fekvő bencés rendi Szent Cecília-zárdába küldték, további tanulás céljából. A zárdát anyai nagyanyja, az apácává lett Adelheid löwenstein–wertheim–rosenbergi hercegnő vezette, míg a főnökasszony unokatestvére, Ágnes hercegnő is a rend kötelékeibe lépett. Ezenfelül Adelheid hercegnő, Zita nénje is felvette az apácafátylat. A zárda valójában nem funkcionált oktatási intézményként, a növendékeket elsősorban teológiára és filozófiára oktatták, illetve nagy hangsúlyt helyeztek az istentiszteletekre. A nedves, párás klíma kikezdte az egészségét. Édesanyja 1909-ben hazavitte leányát a családi osztrák birtokra, majd a csehországi Franzensbadba küldte gyógykúrára. A gyermekkori, majd később az iskolaévek alatti szigorúan vallásos környezet ugyanakkor egy életre meghatározta a fiatal hercegnő gondolkodásmódját és értékrendjét.<br />
<br />
<br />
<br />
== Házassága és gyermekei ==<br />
<br />
Franzensbad nem esett messze a hercegkisasszony anyai nagynénjének, Mária Terézia főhercegnének otthonától. A közelben állomásozott a főhercegné mostohaunokájának, Habsburg–Lotaringiai Károly főhercegnek ezrede is. Károly főherceg gyakorta tiszteletét tette nagyanyjánál. Első találkozásuk nagy hatást tett a főhercegre, aki ettől kezdve mind gyakrabban kereste a pármai hercegnő társaságát. A főherceg és a pármai hercegnő 1911. október 21-én házasodtak össze az alsó-ausztriai Schwarzau kastélyában a király és számos európai előkelőség részvételével. Az uralkodó egy káprázatos diadémot ajándékozott az alkalomból a menyasszonynak. A vőlegény azon szerencsés kivételek közé sorolhatta magát, akik szabad akaratukból, érzelmeik alapján választhatták meg jövendőbelijüket; ez ugyanis igencsak ritkaságnak számított a császári és királyi családon történelmében. Tagadhatatlanul boldog házasságban éltek; gyermekeiket is a katolikus vallás elvárásainak és hittételének megfelelően nevelték.<br />
<br />
<br />
<br />
=== Gyermekei ===<br />
[[Fájl:21711_gyerekek.jpg |thumb|350px|right|A Habsburg gyerekek]]<br />
*Habsburg Ottó (1912–2011) 1951-ben kötött házasságot Regina szász–meiningeni hercegnővel (1925–2010)<br />
*Habsburg Etelka (1914–1971) nem ment férjhez<br />
*Habsburg Róbert (1915–1996) 1953-ban kötött házasságot Margherita di Savoia-Aosta hercegnővel (1930–)<br />
*Habsburg Félix (1916–2011) 1952-ben kötött házasságot Anna-Eugénie von Arenberg hercegnővel (1925–1997)<br />
*Habsburg Károly Lajos (1918–2007) 1950-ben kötött házasságot Yolande de Ligne hercegnővel (1923–)<br />
*Habsburg Rudolf (1919–2010) először 1953-ban kötött házasságot Kszenyija Szergejevna Cserncseva-Besobrasova grófnővel (1929–1968), majd 1971-ben Anna Gabriela von Wrede hercegnővel (1940–)<br />
*Habsburg Sarolta (1921–1989) nőül ment György mecklenburgi herceghez (1899–1962), házasságukból nem született gyermek<br />
*Habsburg Erzsébet (1922–1993) nőül ment Károly Henrik leiningeni herceghez.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
== Osztrák császárnéként, magyar és cseh királynéként ==<br />
<br />
A határozott és céltudatos Zita (aki magyar királynéként kötelességének tartotta azt is, hogy megtanulja a tejfölös paprikás csirke elkészítését), férje tanácsadójaként aktívan politizált, többek között kísérletet tett arra is, hogy a birodalom megmentése érdekében kivezesse a monarchiát a háborúból. Amikor testvére, Sixtus pármai herceg titkos békekísérlete 1918 elején napvilágot látott, Zita is a németbarát körök céltáblája lett.<br />
<br />
1918 őszén látogattak el Gödöllőre, hogy itt töltsenek néhány hetet. A királyi családot itt, a kastélyban érte a monarchia összeomlásának híre. IV. Károly és Zita királyné innen menekült Bécsbe október 26-án éjjel. Gyermekeik azonban még néhány napig Gödöllőn maradtak. Ottó trónörökös és testvérei 29-én még ellátogattak a Máriabesnyői kegytemplomba, ahol a Historia Domus szerint magyarul imádkozták a Miatyánkot, az Üdvözlégyet és a Hiszekegyet. Másnap már nekik is menekülniük kellett. IV. Károly 1918. november 13-án a Bécs melletti Eckartsau vadászkastélyban írt levelében lemondott a magyar államügyekben való részvételéről, a trónról azonban nem. Zita ehhez az állásponthoz élete végéig kitartóan ragaszkodott. Egyes források szerint az aláírás előtt kijelentette: „Egy uralkodó sohasem mondhat le. Trónjától megfosztani lehet, uralkodói jogait megvonni tőle lehet. Ez rendben van. Mert ez merő erőszak. De ez nem kötelezi arra, hogy elismerje: elvesztette uralkodói jogait. Engedhet az erőszaknak, attól függően, milyen időben és milyen körülmények közé kerül, de lemondani soha, soha, soha!”<br />
<br />
<br />
<br />
== Emigrációban ==<br />
[[Fájl:par_gyerek.jpg |thumb|350px|left|A császári pár a gyerekekkel]]<br />
A házaspár svájci emigrációba vonult, ahonnan Károly (hűséges neje kíséretében) kétszer (1921 márciusában és októberében) próbált meg visszatérni a magyar trónra. A második királypuccs után néhány napot a tihanyi apátságban töltöttek fogságban, ekkor tartózkodtak utoljára magyar földön. Innen az antant megbízottai a kellemes éghajlatú, de biztonságos távolságban fekvő Madeira szigetére szállították az utolsó magyar királyi párt. IV. Károly 1922. április 1-jén tüdőbaj következtében meghalt, így az alig harmincéves asszony, aki épp nyolcadik gyermekét várta, egyedül maradt, egyetlen fillér nélkül. Rokonánál, XIII. Alfonz spanyol királynál talált menedéket, ahol gyermekei nevelésének szentelte magát: a legidősebbet, Ottót tudatosan trónörökösnek nevelte. A család 1929-től Belgiumban élt, majd az Anschluss és a restaurációs remények szertefoszlása után a tengerentúlra költözött. Zita előbb Kanadában, majd 1948-ban az Egyesült Államokban telepedett le.<br />
<br />
Az ötvenes években visszatért Európába: 1959-ig, édesanyja haláláig Luxemburgban, majd a felső-bajorországi Pöckingenben élt. 1962-től utolsó évtizedeit Svájcban, a Chur mellett lévő zizersi Szent János-kolostorban töltötte, mintegy 30 kilométerre az osztrák határtól. Ausztriából azonban ki volt tiltva, mivel nem mondott le a trónról. A büszkeségét és tartását soha el nem vesztő, férje halála után csak gyászban járó asszony visszavonultan élt, de a világ dolgaitól nem szakadt el. Szellemi frissességét mindvégig megőrizte, öt nyelven beszélt.<br />
Két alkalommal mégis egykori birodalmának földjére léphetett: 1982 májusában, kilencven évesen Kreisky kancellár közbenjárására felkereshette Tirolban Adelheid lánya sírját, majd néhány hónappal később édesanyjáét is a felső-ausztriai Puchheim temetőjében.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
==Gödöllő és Zita==<br />
[[Fájl:zita.jpg |thumb|350px|right|Zita gödöllői gyerekekkel]]<br />
Az utolsó magyar királyné csak kétszer járt Gödöllőn. A gödöllői kastélyban berendezett hadikórházat 1915 augusztusában kereste fel a trónörökös pár. A Budapestről gépkocsin érkező fenséges vendégeknek, dr. Teghze Lajos ezredorvos tartott rövid tájékoztatót, majd bementek a kórtermekbe. A trónörökös pár minden sérülttel egyenként beszélt és mielőbbi gyógyulást kívánt, végül a kastélytemplom oratóriumában imádkozott értük. A látogatás végeztével szegények és rászorulók számára 600 forintot adományoztak...<br />
<br />
1916 utolsó előtti napján a Mátyás-templomban megtartott fényes koronázási ceremónián gödöllőiek is részt vettek. Ádám Ferenc községi bíró és Stubel János törvénybíró napokig beszéltek az itthoniaknak a történtekről.<br />
<br />
1918 őszén látogattak először Gödöllőre, hogy itt töltsenek néhány hetet. A békés, családi együttlét helyett a háború, a forradalom szele Gödöllőre ért. 1918. október 23-án este a gyerekek lefektetése után a várható eseményeket találgatta Zita és férje. A királyi családot itt, a kastélyban érte a monarchia összeomlásának híre. A legfontosabb hírt, Károlyi Mihály személyesen hozta Gödöllőre: megalakult a Magyar Nemzeti Tanács. A beszámoló hírére a király bejelentette, nem vesz részt a magyarországi események operatív irányításában, és jelezte: Károlyit kívánja kinevezni miniszterelnöknek. Az uralkodó pár és a kijelölt kormányfő október 26-án éjszaka Gödöllőről együtt utazott Bécsbe. Gyermekeik azonban még néhány napig Gödöllőn maradtak. Ottó trónörökös és testvérei 29-én még ellátogattak a Máriabesnyői kegytemplomba, ahol a Historia Domus szerint magyarul imádkozták a Miatyánkot, az Üdvözlégyet és a Hiszekegyet. Másnap már nekik is menekülniük kellett.<br />
<br />
Fia, dr. Habsburg Ottó azonban a rendszerváltás óta többször is vendége volt városunknak, s 1996 óta díszpolgára.<br />
<br />
Zita királynétól kevés emlék maradt ránk, így nagy öröm, hogy a Cserkészgyűjteménnyel a Gödöllői Városi Múzeumba került az a zászló, amit 1925-ben ő ajándékozott a kőszegi 53. sz. Jurisich Miklós Cserkészcsapatnak. A zászló ma a cserkészkiállítás bejáratánál látható.<br />
<br />
<br />
== Halála és temetése ==<br />
<br />
97 éves korában, 1989. március 14-én érte a halál. Férje halálának 67. évfordulóján, április 1-jén temették el, koporsóját Bécsben a kapucinusok templomának kriptájában, a Habsburgok ősi temetkezési helyén helyezték el. A temetést követően Budapesten a Mátyás templomban gyászmisét tartottak érte.<br />
<br />
<br />
== Boldoggá avatási eljárása ==<br />
<br />
2009. december 10-én Yves Le Saux, Le Mans püspöke elindította az utolsó osztrák császárné, magyar királyné boldoggá avatásának folyamatát. Az ezzel kapcsolatos eljárások általában a szóban forgó személy halálának helyszínén zajlanak, azonban Le Mains püspöke kérvényezte a kongregációnál, hogy az egyházmegyei eljárások Le Mans városában folyjanak, minthogy a császárné minden évben több hónapot töltött a városban, ahol három nővére apácaként élt a Szent Cecília-apátságban. 2008. április 11-én a kongregáció elfogadta a püspök kérelmét.<br />
<br />
<br />
== Gödöllő Gyűjtemény ==<br />
<br />
*Jean Sévillia: Zita, a bátor császárné<br />
*Patrick Germain: Károly és Zita<br />
<br />
<br />
== Források ==<br />
<br />
*Hammond, Beate. Mária Terézia, Erzsébet, Zita – Nagy császárnék fiatal lány korukban. Gabo Kiadó, p. 135–203 o. ISBN 963-9635-59-6 (2006. augusztus 2.) <br />
*Grössing, Sigrid-Maria. Tragédiák a Habsburg-házban. Gabo Kiadó, p. 182–227 o. ISBN 978-963-689-132-9 (2007. augusztus 2.) <br />
*Boulay, Cyrille. Királyi legendák – Az európai királyi udvarok közelről. Magyar Könyvklub, p. 6–19 o. ISBN 963-547-931-X <br />
*Károly, Szerencsés, Estók János.szerk.: Stemler Gyula: Zita királyné és császárné, Híres nők a magyar történelemben. Kossuth Kiadó, p. 46–49 o. ISBN 978-963-09-5555-3 (2007. augusztus 2.) <br />
*MTI: [http://www.mult-kor.hu/20040315_zita_kiralyne Zita királyné] (magyar nyelven). Múlt-kor történelmi portál, 2004. március 15. (Hozzáférés: 2010. február 2.)<br />
*[http://www.szolgalat.com/gszolga110316.pdf Gödöllői Szolgálat 2011. március 16. XX. évfolyam. 9. szám]<br />
*[http://hu.wikipedia.org/wiki/Zita_magyar_kir%C3%A1lyn%C3%A9 Wikipedia/Zita magyar királyné]<br />
*[http://www.szolgalat.com/gszolga111019.pdf Gödöllői Szolgálat 2011. október 19. XX. évfolyam 36. szám (összeállította: Szabó Margit)]<br />
*[http://www.szolgalat.com/gszolga111026.pdf Gödöllői Szolgálat 2011. október 26. XX. évfolyam 37. szám (összeállította: Szabó Margit)]<br />
<br />
<br />
== További információk ==<br />
<br />
*[http://www.beatification-imperatrice-zita.org/pages/francais/accueil.php Zita magyar királyné boldoggá avatása] (francia nyelven). Association pour la béatification de l’Impératrice Zita. (Hozzáférés: 2011. augusztus 1.)<br />
*Kollmogren, Gregor: [http://www.newliturgicalmovement.org/2009/12/cause-of-beatification-of-empress-zita.html Cause of Beatification of Empress Zita Opened] (angol nyelven). New Liturgical Movement, 2009. december 13. (Hozzáférés: 2011. augusztus 1.)<br />
*Farkas Tímea: [http://nol.hu/archivum/archiv-458139 Császári és királyi] (magyar nyelven). Népszabadság Online, 2007. július 29. (Hozzáférés: 2010. február 2.)<br />
*[http://www.thepeerage.com/p10129.htm#i101289 Zita magyar királyné életrajzi adatai] (angol nyelven). thePeerage.com. (Hozzáférés: 2010. december 31.)<br />
*[http://www.schwarzau-steinfeld.gv.at/system/web/zusatzseite.aspx?menuonr=218758167&detailonr=218311504 Zita hercegnő és Károly főherceg esküvője Schwarzau am Steinfeld kastélyában] (német nyelven). Schwarzau a/St. község honlapja. (Hozzáférés: 2011. február 23.)<br />
<br />
<br />
== Kapcsolódó szócikkek ==<br />
<br />
*[http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikim%C3%A9dia_Commons Wikimedia Commons] A Wikimédia Commons tartalmaz Zita magyar királyné témájú médiaállományokat.<br />
*[http://hu.wikipedia.org/wiki/Habsburg-t%C3%B6rv%C3%A9ny Habsburg-törvény]<br />
<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Személyek]]<br />
[[Kategória:Uralkodók]]<br />
[[Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn]]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Undi_(Springholtz)_Mariska&diff=4767Undi (Springholtz) Mariska2017-11-09T14:21:07Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div>[[Fájl:undi.jpg|thumb|right|300px|Undi Mariska önarckép]]<br />
'''Undi (Springholtz) Mariska''' (Győr, 1877. január 31. - Budapest, 1959) grafikus, festő, mese-illusztrátor, iparművész, játék- és bútortervező. A [[Gödöllői művésztelep]] egyik alkotója.<br />
<br />
<br />
==Származása és tanulmányai==<br />
<br />
Hat gyerekes győri családból származott, édesanyja figyelt fel lánya tehetségére, és ezért eladták a házukat, hogy Budapestre költözhessenek, ahol a kislány megfelelő oktatásban részesülhet. Ugyanígy gondoskodott többi gyermeke taníttatásáról, a család minden vagyonát erre költötte.<br />
<br />
Mariska a budapesti Képzőművészeti Akadémián Székely Bertalan tanítványaként (regionális érdekesség a festő szadai műhelye) tanult. Itt ismerkedett meg Kriesch Laurával, a festő [[Körösfői-Kriesch Aladár]] testvérével, s rajta keresztül került kapcsolatba a gödöllői művészteleppel. <br />
<br />
1904-ben Angliába és Franciaországba ment tanulmányútra, az angol Art Nouveau és az Arts and Crafts mozgalom nagy hatással volt rá, később Nagybányán tökéletesítette festészetét. A gödöllőiek tevékenységével Körösfői munkáit látva ismerkedett meg, s korai korszakára nagy hatással volt a műhelyhez fűződő szoros kapcsolata. Ekkor ébredt föl népművészeti érdeklődése; székely motívumokat gyűjtött, melyek rajzokként és tanulmányokban, elemzésekben is napvilágot láttak.<br />
<br />
1913-ban kinevezték a fővárosi Iparrajziskola tanárává.<br />
<br />
1916-ban összeházasodott az erdélyi Boér Jenővel tolsztojiánus filozófussal, de házasságuk nem tartott sokáig. Nem telepedtek le [[Gödöllő]]n.<br />
<br />
<br />
==Az emancipált nő==<br />
[[Fájl:csodasz.jpg|thumb|right|300px|Undi Mariska: Csodaszarvas]]<br />
Nagyon határozott karakter volt szeretett a maga útján járni. A századelő új nő típusát testesítette meg, aki az önállóságot vállalta és a művészetének élt. A tízes években, mikor még a fűző nyomorította a nőket és nem a fogyókúra, a női egyenjogúsítási mozgalom által kedvelt laza „refomruhákat” tervezett, és viselt, melyek egy tunikából és egy felsőruhából álltak, fűző nélkül, lehetővé tették a szabad mozgást, a munkát és a sportot. Reform szándékáról több cikket jelentetett a kor ismert feminista lapjában a Nő és a társadalomban. Családnevét, Sprinholz, 1904-ig viselte, ekkor fölvette anyai ágának nevét, az Undit. A modern nő megtestesítője volt: önálló, saját kenyerét megkereső. <br />
<br />
Jellemzőek azok a fotók, amelyek a műtermében készültek: saját tervezésű ruhákban, maga tervezte bútorok között saját festményei mellett látható a művésznő, mintegy megtestesítve a szecesszió összművészeti ideálját.<br />
<br />
<br />
==Művészete==<br />
<br />
Undi Mariska független művész volt, aki szinte minden műfajban felvette a versenyt a [[Gödöllői művésztelep]] vezető mestereivel. Falképeket festett, üvegfestményeket, kiváló enteriőröket, játékokat tervezett. A gödöllői művésztelephez tartozott, szőnyeget is tervezett a műhely számára.<br />
<br />
Saját műhelyét 1924-ben nyitotta meg Magna Ungaria néven. Érdekelte a népművészet, gyűjtőutakat tett Matyófölfön, Kalotaszegen és a Sárközben, a magyar népi hímzésekről Magyar hímvarró művészet címen könyvet adott ki 160 rajzzal és 107 fényképpel (1934), a tízkötetes Magyar Kincsesláda című sorozatában pedig népművészeti gyűjteményét adta közre (1937), amelynek köteteiben igyekezett megőrizni a népművészet eredeti technikáit és a feledésbe merült régi motívumokat. Egyik legnagyobb megbízatása a budapesti Tűzoltó utcai kórház és a Dózsa György úti Népszálló freskóinak és faliképeinek elkészítése volt. (1919 és 1911). Meseillusztrációi közül kiemelkedik a Régen c. mesekönyv, de több tankönyvet is illusztrált. <br />
<br />
Az 1930-as években folytatta néprajzi gyűjtő tevékenységét és pedagógia munkásságát. Művészeti hagyatékát a Gödöllői Városi Múzeum 1995-ben vásárolta meg.<br />
<br />
<br />
==Kiállításai, sikerei, könyvei==<br />
[[Fájl:szoba.jpg|thumb|rigth|300px|Undi Mariska: Az én sárga szobám]]<br />
===KIállításai===<br />
<br />
*Közös bemutató a [[Gödöllői művésztelep]] tagjaival (1909)<br />
<br />
===Sikerei===<br />
<br />
*Tűzoltó utcai kórház és a Dózsa György úti Népszálló freskóinak és faliképeinek elkészítése (1919 és 1911)<br />
*Péterke király szekere c. fajáték - második díj az első hazai gyermekjáték pályázaton (1904)<br />
*Gyerekszoba tervek - St. Louis-i világkiállítás - bronzérem (1904)<br />
*Gyerekszoba tervek - Milánói világkiállítás aranyérem (1906)<br />
*Egy Dorottya-utcai ház számára készített üvegfestmény - Műbarátok 1000 K-ás díj (1916)<br />
*Egy művészleány arcképe c. pasztellkép - Nemzeti Szalonban 500 K-ás díj (1911)<br />
<br />
===Könyvei===<br />
<br />
*Magyar hímvarró művészet (1934)<br />
*Magyar Kincsesláda című tízkötetes sorozat (1937)<br />
<br />
<br />
==Gödöllő Gyűjtemény (Válogatás)==<br />
<br />
*Undi Mária: Magyar himvarró művészet<br />
*Undi Mária: Sárközi fejkötőhímzések<br />
*Undi Mária: Vonaldíszítés, rátétes síkformák, zsinórozás<br />
*Undi Mária: Kalotaszegi írásos hímzés<br />
<br />
<br />
==Forrás==<br />
<br />
*Híres Hölgyek Gödöllőn - 2010 A Nők Éve leporelló tájékoztató<br />
*[http://www.reginaprogram.hu/haz/files/regina-notorteneti_seta_godollon_20072.pdf Nőtörténeti séta Gödöllőn]<br />
*[http://www.kieselbach.hu/s-1115&undi+mariska.html Kieselbach Galéria és Aukciósház]<br />
*[http://hirnok-enciklopedia.blogspot.com/2008/11/undi-mariska.html Hírnök enciklopédia/Undi Mariska]<br />
*[http://www.antikregiseg.hu/muvesz_adatbazis/undi_mariska_festo__iparmuvesz__1877-1959__eletrajza.php Undi Mariska festő, iparművész (1877-1959) életrajza]<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Személyek]]<br />
[[Kategória:Képzőművészek]]<br />
[[Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn]]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:2012_-_A_N%C5%91k_%C3%89ve_-_H%C3%ADres_H%C3%B6lgyek_G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91n&diff=4766Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn2017-11-09T14:09:26Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div>[[Fájl:nok2.jpg|thumb|right|400px|Gödöllői Városi Múzeum meghívója]]<br />
2012-ben a „Nő” került a gödöllői kulturális rendezvények, események középpontjába. Elsősorban a város életére hatással bíró és történetében szerepet játszó nőalakok történelmi szerepének, életének bemutatására helyeződött a hangsúly a kultúra, a művészetek és az idegenforgalom terén. A programokat Bossányi Krisztina, Gödöllő egykori birtokosa; Klobusitzky Terézia grófnő; Mária Terézia királynő; Esterházy Leopoldina hercegné; Erzsébet királyné; Ferenczy Ida, Erzsébet királyné felolvasónője; Blaha Lujza színésznő, a „Nemzet csalogánya”; Mária Valéria főhercegnő, „Gödöllői királykisasszony”; Brüll Adél (Léda), Ady múzsája; Undi Mariska festőnő, a Gödöllői Művésztelep alkotója; Kriesch Laura, Nagy Sándor felesége és múzsája, a Gödöllői Művésztelep alkotója; Horthy Miklósné kormányzóné és Zita Királyné köré épült.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
=== Blaha Lujza ===<br />
[[Fájl:nok.jpg|thumb|right|350px|]]<br />
''Bővebben: [[Blaha Lujza]]''<br />
<br />
<br />
'''Blaha Lujza''' (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Blaha Lujzának fontos szerepe volt a Bach-korszakban elnémetesített főváros magyarrá tételében. Először 1856. április 22-én lépett színpadra Esztergomban. Játszott Szabadkán, Debrecenben, de főként a fővárosi színházakban szerepelt. 1868-ban Szigligeti Ede szerződtette a Nemzeti Színházhoz, melynek örökös tagjává vált 1901-ben. Leghíresebb szerepei: Sárga csikó, Nagymama. Blaha Lujza férjével 1881-ben vásárolt házat [[Gödöllő]]n, amelyet lakot népies bútorokkal rendeztek be. A fáma szerint [[Erzsébet királyné]] is meglátogatta egyik sétája alkalmával Blaha Lujza gödöllői nyaralóját.<br />
<br />
<br />
<br />
=== Diósy Ödönné Brüll Adél ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Diósy Ödönné Brüll Adél]]''<br />
<br />
<br />
''' Diósy Ödönné Brüll Adél''' Nagyvárad, 1872. szeptember 1. – Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája. Édesapja, Brüll Sámuel, nagyváradi, zsidó származású, gazdag ember volt. Két leánytestvére Margit és Berta. 1903. szeptember 6-án itt ismerkedett meg Adyval, akinek írásait a Nagyváradi Naplóban olvasta. Ady, első találkozásuk után azonnal ostromolni kezdi az asszonyt. Később Adél meghívta magához Adyt Párizsba. 1925 nyarán [[Gödöllő]]n, az Erzsébet királyné úton vettek egy házat. [[Gödöllő]]n állatokkal vette magát körül, valóságos kutyafarmja volt. Adél szerette virágokkal és művészi tárgyakkal körülvenni magát.<br />
<br />
<br />
=== Erzsébet királyné ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Erzsébet királyné]]''<br />
<br />
<br />
Erzsébet Amália Eugénia, teljes német nevén Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach (München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) osztrák császárné, magyar királyné, Ferenc József felesége volt. 1853-ban találkozott Ferenc József császárral, eljegyezték egymást és 1854. április 24-én Bécsben összeházasodtak. Négy gyermekük született: Zsófia főhercegnő, [[Gizella]] főhercegnő, Rudolf koronaherceg, [[Mária Valéria]] főhercegnő. Az 1867-ben megtörtént kiegyezésben nagy szerepe volt. Erzsébet ekkor férjével együtt Budára utazott, ahol magyar királyi párrá koronázták őket. A királyi pár koronázási ajándékként az Erzsébet által kedvelt gödöllői Grassalkovich-kastélyt használtra kapta meg a hozzátartozó birtokkal együtt. Rudolf főherceg 1889-ben elkövetett öngyilkossága után már csak utazgatott, hivatalos szerepet nem vállalt. 1898. szeptember 10-én Genfben tartózkodott, amikor egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista egy hegyesre fent reszelővel szíven szúrta. A császárné-királynét Bécsben temették el fia, Rudolf koronaherceg mellé. Erzsébet királyné 61 éves volt.<br />
<br />
<br />
<br />
=== Horthy Miklósné Purgly Magdolna ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Horthy Miklósné Purgly Magdolna]]''<br />
<br />
<br />
''' Horthy Miklósné jószás helyi Purgly Magdolna''' (Kürtös, Arad vármegye, 1881. június 10. – Estoril, Portugália, 1959. január 8.) Horthy Miklós felesége volt, 1920 és 1944 között kormányzóné, az ország első asszonya. Horthy Miklóssal 1901. július 22-én Aradon házasodtak össze. Ezt követően a katonatiszti feleség életét élte. Férjét hivatalos útjaira elkísérte. Ebben az időben a Horthy család Pólán lakott. Horthy asszony és gyermekei Pólán töltötték az I. világháborús éveket. A Horthy család 1920-tól gyakran járt [[Gödöllő]]re. A család általában tavasszal költözött ki [[Gödöllő]]re, ahol Horthyné sokkal jobban érezte magát, mint Budán. <br />
<br />
<br />
<br />
=== Kriesch Laura ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Kriesch Laura]]''<br />
<br />
<br />
'''Nagy Sándorné Kriesch Laura''' (Budapest, 1879. július 29. - Gödöllő, 1966) festő és iparművész, Körösfői-Kriesch Aladár testvére, Nagy Sándor felesége. A Gödöllői művésztelep egyik alapítója. Kriesch Laura alacsonytermetű, halkszavú, szerény jelenség volt, aki azonban nagyon határozottan ragaszkodott az elképzeléseihez. Kriesch Laura is az elsők között volt, aki megtagadta a fűzőviseletet. A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója 1895 és 1900 között. Az első nők közé tartozik, akik Mintarajziskolába jártak és rajztanári oklevelet szereztek. Férjével 1902-ben kötötték össze életüket. 1904-ben megszületett egyetlen gyermekük, Nagy Laura Eszter. Nagy Sándorral való házasságuk szoros művészi és eszmeközösségen alapult. Munkáikat együtt alkották és közösen szignálták. Kriesch Laura életművében a női szerep szelíden és játékosan azonosult az alkotóművész szerepével. <br />
<br />
<br />
<br />
=== Mária Terézia ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Mária Terézia]]''<br />
<br />
<br />
'''Mária Terézia''' Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich), (Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.); a Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főhercegnő, 1740–1780 között magyar és cseh királynő, I. Ferenc német-római császár felesége, a Habsburg–Lotaringiai-ház ősanyja. 1754-ben bevezette kettős vámrendszert. Mária Terézia nevéhez fűződik a jobbágy rendelet, a Regulatio Cigarorum rendelet és az 1777-ben kiadott Ratio Educationis. Támogatta továbbá az egészségügyet. Elrendelte, hogy gondoskodni kell a szegények, betegek, öregek, és árvák ellátásáról. Állandó hadsereget hozott létre.<br />
<br />
<br />
<br />
=== Mária Valéria ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Mária Valéria]]''<br />
<br />
<br />
''' Mária Valéria'''Habsburg–Lotaringiai Mária Valéria főhercegnő (Buda, 1868. április 22. – Wallsee, 1924. szeptember 6.) osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, I. Ferenc József császár és király és Erzsébet császárné és királyné negyedik, legkisebb gyermeke, házassága révén Habsburg-Toscanai főhercegné. 1890. július 31-én Mária Valéria főhercegnő Bad Ischlben feleségül ment Habsburg–Toscanai Ferenc Szalvátor osztrák főherceghez. A szerelmi házasságból tíz gyermek született. Ausztriában főhercegkisasszony volt a titulusa, itthon mindenki gödöllői királykisasszonyként emlegette. Az udvari orvos tanácsára időzött sokat Gödöllőn, gyakorlatilag itt töltötte gyermekkorát. Nevéhez több jótékonysági kezdeményezés is fűződik. Az I. világháború alatt katonai kórházat rendezett be a Wallsee-Sindelburg-i kastély egyik épületében, majd a későbbiekben ugyanott megalapította a „Mária Valéria Szegénykórház és Öregek Otthona” nevű intézményt. <br />
<br />
<br />
<br />
<br />
=== Undi (Springholtz) Mariska ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Undi (Springholtz) Mariska]]''<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
=== Zita királyné ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Zita királyné]]''<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Tematikus évek]]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:2012_-_A_N%C5%91k_%C3%89ve_-_H%C3%ADres_H%C3%B6lgyek_G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91n&diff=4765Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn2017-11-09T14:08:44Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div>[[Fájl:nok2.jpg|thumb|right|400px|]]<br />
2012-ben a „Nő” került a gödöllői kulturális rendezvények, események középpontjába. Elsősorban a város életére hatással bíró és történetében szerepet játszó nőalakok történelmi szerepének, életének bemutatására helyeződött a hangsúly a kultúra, a művészetek és az idegenforgalom terén. A programokat Bossányi Krisztina, Gödöllő egykori birtokosa; Klobusitzky Terézia grófnő; Mária Terézia királynő; Esterházy Leopoldina hercegné; Erzsébet királyné; Ferenczy Ida, Erzsébet királyné felolvasónője; Blaha Lujza színésznő, a „Nemzet csalogánya”; Mária Valéria főhercegnő, „Gödöllői királykisasszony”; Brüll Adél (Léda), Ady múzsája; Undi Mariska festőnő, a Gödöllői Művésztelep alkotója; Kriesch Laura, Nagy Sándor felesége és múzsája, a Gödöllői Művésztelep alkotója; Horthy Miklósné kormányzóné és Zita Királyné köré épült.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
=== Blaha Lujza ===<br />
[[Fájl:nok.jpg|thumb|right|350px|]]<br />
''Bővebben: [[Blaha Lujza]]''<br />
<br />
<br />
'''Blaha Lujza''' (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Blaha Lujzának fontos szerepe volt a Bach-korszakban elnémetesített főváros magyarrá tételében. Először 1856. április 22-én lépett színpadra Esztergomban. Játszott Szabadkán, Debrecenben, de főként a fővárosi színházakban szerepelt. 1868-ban Szigligeti Ede szerződtette a Nemzeti Színházhoz, melynek örökös tagjává vált 1901-ben. Leghíresebb szerepei: Sárga csikó, Nagymama. Blaha Lujza férjével 1881-ben vásárolt házat [[Gödöllő]]n, amelyet lakot népies bútorokkal rendeztek be. A fáma szerint [[Erzsébet királyné]] is meglátogatta egyik sétája alkalmával Blaha Lujza gödöllői nyaralóját.<br />
<br />
<br />
<br />
=== Diósy Ödönné Brüll Adél ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Diósy Ödönné Brüll Adél]]''<br />
<br />
<br />
''' Diósy Ödönné Brüll Adél''' Nagyvárad, 1872. szeptember 1. – Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája. Édesapja, Brüll Sámuel, nagyváradi, zsidó származású, gazdag ember volt. Két leánytestvére Margit és Berta. 1903. szeptember 6-án itt ismerkedett meg Adyval, akinek írásait a Nagyváradi Naplóban olvasta. Ady, első találkozásuk után azonnal ostromolni kezdi az asszonyt. Később Adél meghívta magához Adyt Párizsba. 1925 nyarán [[Gödöllő]]n, az Erzsébet királyné úton vettek egy házat. [[Gödöllő]]n állatokkal vette magát körül, valóságos kutyafarmja volt. Adél szerette virágokkal és művészi tárgyakkal körülvenni magát.<br />
<br />
<br />
=== Erzsébet királyné ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Erzsébet királyné]]''<br />
<br />
<br />
Erzsébet Amália Eugénia, teljes német nevén Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach (München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) osztrák császárné, magyar királyné, Ferenc József felesége volt. 1853-ban találkozott Ferenc József császárral, eljegyezték egymást és 1854. április 24-én Bécsben összeházasodtak. Négy gyermekük született: Zsófia főhercegnő, [[Gizella]] főhercegnő, Rudolf koronaherceg, [[Mária Valéria]] főhercegnő. Az 1867-ben megtörtént kiegyezésben nagy szerepe volt. Erzsébet ekkor férjével együtt Budára utazott, ahol magyar királyi párrá koronázták őket. A királyi pár koronázási ajándékként az Erzsébet által kedvelt gödöllői Grassalkovich-kastélyt használtra kapta meg a hozzátartozó birtokkal együtt. Rudolf főherceg 1889-ben elkövetett öngyilkossága után már csak utazgatott, hivatalos szerepet nem vállalt. 1898. szeptember 10-én Genfben tartózkodott, amikor egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista egy hegyesre fent reszelővel szíven szúrta. A császárné-királynét Bécsben temették el fia, Rudolf koronaherceg mellé. Erzsébet királyné 61 éves volt.<br />
<br />
<br />
<br />
=== Horthy Miklósné Purgly Magdolna ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Horthy Miklósné Purgly Magdolna]]''<br />
<br />
<br />
''' Horthy Miklósné jószás helyi Purgly Magdolna''' (Kürtös, Arad vármegye, 1881. június 10. – Estoril, Portugália, 1959. január 8.) Horthy Miklós felesége volt, 1920 és 1944 között kormányzóné, az ország első asszonya. Horthy Miklóssal 1901. július 22-én Aradon házasodtak össze. Ezt követően a katonatiszti feleség életét élte. Férjét hivatalos útjaira elkísérte. Ebben az időben a Horthy család Pólán lakott. Horthy asszony és gyermekei Pólán töltötték az I. világháborús éveket. A Horthy család 1920-tól gyakran járt [[Gödöllő]]re. A család általában tavasszal költözött ki [[Gödöllő]]re, ahol Horthyné sokkal jobban érezte magát, mint Budán. <br />
<br />
<br />
<br />
=== Kriesch Laura ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Kriesch Laura]]''<br />
<br />
<br />
'''Nagy Sándorné Kriesch Laura''' (Budapest, 1879. július 29. - Gödöllő, 1966) festő és iparművész, Körösfői-Kriesch Aladár testvére, Nagy Sándor felesége. A Gödöllői művésztelep egyik alapítója. Kriesch Laura alacsonytermetű, halkszavú, szerény jelenség volt, aki azonban nagyon határozottan ragaszkodott az elképzeléseihez. Kriesch Laura is az elsők között volt, aki megtagadta a fűzőviseletet. A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója 1895 és 1900 között. Az első nők közé tartozik, akik Mintarajziskolába jártak és rajztanári oklevelet szereztek. Férjével 1902-ben kötötték össze életüket. 1904-ben megszületett egyetlen gyermekük, Nagy Laura Eszter. Nagy Sándorral való házasságuk szoros művészi és eszmeközösségen alapult. Munkáikat együtt alkották és közösen szignálták. Kriesch Laura életművében a női szerep szelíden és játékosan azonosult az alkotóművész szerepével. <br />
<br />
<br />
<br />
=== Mária Terézia ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Mária Terézia]]''<br />
<br />
<br />
'''Mária Terézia''' Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich), (Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.); a Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főhercegnő, 1740–1780 között magyar és cseh királynő, I. Ferenc német-római császár felesége, a Habsburg–Lotaringiai-ház ősanyja. 1754-ben bevezette kettős vámrendszert. Mária Terézia nevéhez fűződik a jobbágy rendelet, a Regulatio Cigarorum rendelet és az 1777-ben kiadott Ratio Educationis. Támogatta továbbá az egészségügyet. Elrendelte, hogy gondoskodni kell a szegények, betegek, öregek, és árvák ellátásáról. Állandó hadsereget hozott létre.<br />
<br />
<br />
<br />
=== Mária Valéria ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Mária Valéria]]''<br />
<br />
<br />
''' Mária Valéria'''Habsburg–Lotaringiai Mária Valéria főhercegnő (Buda, 1868. április 22. – Wallsee, 1924. szeptember 6.) osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, I. Ferenc József császár és király és Erzsébet császárné és királyné negyedik, legkisebb gyermeke, házassága révén Habsburg-Toscanai főhercegné. 1890. július 31-én Mária Valéria főhercegnő Bad Ischlben feleségül ment Habsburg–Toscanai Ferenc Szalvátor osztrák főherceghez. A szerelmi házasságból tíz gyermek született. Ausztriában főhercegkisasszony volt a titulusa, itthon mindenki gödöllői királykisasszonyként emlegette. Az udvari orvos tanácsára időzött sokat Gödöllőn, gyakorlatilag itt töltötte gyermekkorát. Nevéhez több jótékonysági kezdeményezés is fűződik. Az I. világháború alatt katonai kórházat rendezett be a Wallsee-Sindelburg-i kastély egyik épületében, majd a későbbiekben ugyanott megalapította a „Mária Valéria Szegénykórház és Öregek Otthona” nevű intézményt. <br />
<br />
<br />
<br />
<br />
=== Undi (Springholtz) Mariska ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Undi (Springholtz) Mariska]]''<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
=== Zita királyné ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Zita királyné]]''<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Tematikus évek]]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Nok2.jpg&diff=4764Fájl:Nok2.jpg2017-11-09T14:08:02Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: Forrás: http://www.godollo.hu/_site/img/newswf2e0072/02012/2012_legyezo1.jpg</p>
<hr />
<div>Forrás: http://www.godollo.hu/_site/img/newswf2e0072/02012/2012_legyezo1.jpg</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:2012_-_A_N%C5%91k_%C3%89ve_-_H%C3%ADres_H%C3%B6lgyek_G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91n&diff=4763Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn2017-11-09T14:07:30Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div>[[Fájl:nok2.jpg|thumb|right|250px|]]<br />
2012-ben a „Nő” került a gödöllői kulturális rendezvények, események középpontjába. Elsősorban a város életére hatással bíró és történetében szerepet játszó nőalakok történelmi szerepének, életének bemutatására helyeződött a hangsúly a kultúra, a művészetek és az idegenforgalom terén. A programokat Bossányi Krisztina, Gödöllő egykori birtokosa; Klobusitzky Terézia grófnő; Mária Terézia királynő; Esterházy Leopoldina hercegné; Erzsébet királyné; Ferenczy Ida, Erzsébet királyné felolvasónője; Blaha Lujza színésznő, a „Nemzet csalogánya”; Mária Valéria főhercegnő, „Gödöllői királykisasszony”; Brüll Adél (Léda), Ady múzsája; Undi Mariska festőnő, a Gödöllői Művésztelep alkotója; Kriesch Laura, Nagy Sándor felesége és múzsája, a Gödöllői Művésztelep alkotója; Horthy Miklósné kormányzóné és Zita Királyné köré épült.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
=== Blaha Lujza ===<br />
[[Fájl:nok.jpg|thumb|right|350px|]]<br />
''Bővebben: [[Blaha Lujza]]''<br />
<br />
<br />
'''Blaha Lujza''' (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Blaha Lujzának fontos szerepe volt a Bach-korszakban elnémetesített főváros magyarrá tételében. Először 1856. április 22-én lépett színpadra Esztergomban. Játszott Szabadkán, Debrecenben, de főként a fővárosi színházakban szerepelt. 1868-ban Szigligeti Ede szerződtette a Nemzeti Színházhoz, melynek örökös tagjává vált 1901-ben. Leghíresebb szerepei: Sárga csikó, Nagymama. Blaha Lujza férjével 1881-ben vásárolt házat [[Gödöllő]]n, amelyet lakot népies bútorokkal rendeztek be. A fáma szerint [[Erzsébet királyné]] is meglátogatta egyik sétája alkalmával Blaha Lujza gödöllői nyaralóját.<br />
<br />
<br />
<br />
=== Diósy Ödönné Brüll Adél ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Diósy Ödönné Brüll Adél]]''<br />
<br />
<br />
''' Diósy Ödönné Brüll Adél''' Nagyvárad, 1872. szeptember 1. – Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája. Édesapja, Brüll Sámuel, nagyváradi, zsidó származású, gazdag ember volt. Két leánytestvére Margit és Berta. 1903. szeptember 6-án itt ismerkedett meg Adyval, akinek írásait a Nagyváradi Naplóban olvasta. Ady, első találkozásuk után azonnal ostromolni kezdi az asszonyt. Később Adél meghívta magához Adyt Párizsba. 1925 nyarán [[Gödöllő]]n, az Erzsébet királyné úton vettek egy házat. [[Gödöllő]]n állatokkal vette magát körül, valóságos kutyafarmja volt. Adél szerette virágokkal és művészi tárgyakkal körülvenni magát.<br />
<br />
<br />
=== Erzsébet királyné ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Erzsébet királyné]]''<br />
<br />
<br />
Erzsébet Amália Eugénia, teljes német nevén Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach (München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) osztrák császárné, magyar királyné, Ferenc József felesége volt. 1853-ban találkozott Ferenc József császárral, eljegyezték egymást és 1854. április 24-én Bécsben összeházasodtak. Négy gyermekük született: Zsófia főhercegnő, [[Gizella]] főhercegnő, Rudolf koronaherceg, [[Mária Valéria]] főhercegnő. Az 1867-ben megtörtént kiegyezésben nagy szerepe volt. Erzsébet ekkor férjével együtt Budára utazott, ahol magyar királyi párrá koronázták őket. A királyi pár koronázási ajándékként az Erzsébet által kedvelt gödöllői Grassalkovich-kastélyt használtra kapta meg a hozzátartozó birtokkal együtt. Rudolf főherceg 1889-ben elkövetett öngyilkossága után már csak utazgatott, hivatalos szerepet nem vállalt. 1898. szeptember 10-én Genfben tartózkodott, amikor egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista egy hegyesre fent reszelővel szíven szúrta. A császárné-királynét Bécsben temették el fia, Rudolf koronaherceg mellé. Erzsébet királyné 61 éves volt.<br />
<br />
<br />
<br />
=== Horthy Miklósné Purgly Magdolna ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Horthy Miklósné Purgly Magdolna]]''<br />
<br />
<br />
''' Horthy Miklósné jószás helyi Purgly Magdolna''' (Kürtös, Arad vármegye, 1881. június 10. – Estoril, Portugália, 1959. január 8.) Horthy Miklós felesége volt, 1920 és 1944 között kormányzóné, az ország első asszonya. Horthy Miklóssal 1901. július 22-én Aradon házasodtak össze. Ezt követően a katonatiszti feleség életét élte. Férjét hivatalos útjaira elkísérte. Ebben az időben a Horthy család Pólán lakott. Horthy asszony és gyermekei Pólán töltötték az I. világháborús éveket. A Horthy család 1920-tól gyakran járt [[Gödöllő]]re. A család általában tavasszal költözött ki [[Gödöllő]]re, ahol Horthyné sokkal jobban érezte magát, mint Budán. <br />
<br />
<br />
<br />
=== Kriesch Laura ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Kriesch Laura]]''<br />
<br />
<br />
'''Nagy Sándorné Kriesch Laura''' (Budapest, 1879. július 29. - Gödöllő, 1966) festő és iparművész, Körösfői-Kriesch Aladár testvére, Nagy Sándor felesége. A Gödöllői művésztelep egyik alapítója. Kriesch Laura alacsonytermetű, halkszavú, szerény jelenség volt, aki azonban nagyon határozottan ragaszkodott az elképzeléseihez. Kriesch Laura is az elsők között volt, aki megtagadta a fűzőviseletet. A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója 1895 és 1900 között. Az első nők közé tartozik, akik Mintarajziskolába jártak és rajztanári oklevelet szereztek. Férjével 1902-ben kötötték össze életüket. 1904-ben megszületett egyetlen gyermekük, Nagy Laura Eszter. Nagy Sándorral való házasságuk szoros művészi és eszmeközösségen alapult. Munkáikat együtt alkották és közösen szignálták. Kriesch Laura életművében a női szerep szelíden és játékosan azonosult az alkotóművész szerepével. <br />
<br />
<br />
<br />
=== Mária Terézia ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Mária Terézia]]''<br />
<br />
<br />
'''Mária Terézia''' Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich), (Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.); a Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főhercegnő, 1740–1780 között magyar és cseh királynő, I. Ferenc német-római császár felesége, a Habsburg–Lotaringiai-ház ősanyja. 1754-ben bevezette kettős vámrendszert. Mária Terézia nevéhez fűződik a jobbágy rendelet, a Regulatio Cigarorum rendelet és az 1777-ben kiadott Ratio Educationis. Támogatta továbbá az egészségügyet. Elrendelte, hogy gondoskodni kell a szegények, betegek, öregek, és árvák ellátásáról. Állandó hadsereget hozott létre.<br />
<br />
<br />
<br />
=== Mária Valéria ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Mária Valéria]]''<br />
<br />
<br />
''' Mária Valéria'''Habsburg–Lotaringiai Mária Valéria főhercegnő (Buda, 1868. április 22. – Wallsee, 1924. szeptember 6.) osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, I. Ferenc József császár és király és Erzsébet császárné és királyné negyedik, legkisebb gyermeke, házassága révén Habsburg-Toscanai főhercegné. 1890. július 31-én Mária Valéria főhercegnő Bad Ischlben feleségül ment Habsburg–Toscanai Ferenc Szalvátor osztrák főherceghez. A szerelmi házasságból tíz gyermek született. Ausztriában főhercegkisasszony volt a titulusa, itthon mindenki gödöllői királykisasszonyként emlegette. Az udvari orvos tanácsára időzött sokat Gödöllőn, gyakorlatilag itt töltötte gyermekkorát. Nevéhez több jótékonysági kezdeményezés is fűződik. Az I. világháború alatt katonai kórházat rendezett be a Wallsee-Sindelburg-i kastély egyik épületében, majd a későbbiekben ugyanott megalapította a „Mária Valéria Szegénykórház és Öregek Otthona” nevű intézményt. <br />
<br />
<br />
<br />
<br />
=== Undi (Springholtz) Mariska ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Undi (Springholtz) Mariska]]''<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
=== Zita királyné ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Zita királyné]]''<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Tematikus évek]]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:2012_-_A_N%C5%91k_%C3%89ve_-_H%C3%ADres_H%C3%B6lgyek_G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91n&diff=4762Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn2017-11-09T14:06:55Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div>[[Fájl:nok.jpg|thumb|right|250px|]]<br />
2012-ben a „Nő” került a gödöllői kulturális rendezvények, események középpontjába. Elsősorban a város életére hatással bíró és történetében szerepet játszó nőalakok történelmi szerepének, életének bemutatására helyeződött a hangsúly a kultúra, a művészetek és az idegenforgalom terén. A programokat Bossányi Krisztina, Gödöllő egykori birtokosa; Klobusitzky Terézia grófnő; Mária Terézia királynő; Esterházy Leopoldina hercegné; Erzsébet királyné; Ferenczy Ida, Erzsébet királyné felolvasónője; Blaha Lujza színésznő, a „Nemzet csalogánya”; Mária Valéria főhercegnő, „Gödöllői királykisasszony”; Brüll Adél (Léda), Ady múzsája; Undi Mariska festőnő, a Gödöllői Művésztelep alkotója; Kriesch Laura, Nagy Sándor felesége és múzsája, a Gödöllői Művésztelep alkotója; Horthy Miklósné kormányzóné és Zita Királyné köré épült.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
=== Blaha Lujza ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Blaha Lujza]]''<br />
<br />
<br />
'''Blaha Lujza''' (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Blaha Lujzának fontos szerepe volt a Bach-korszakban elnémetesített főváros magyarrá tételében. Először 1856. április 22-én lépett színpadra Esztergomban. Játszott Szabadkán, Debrecenben, de főként a fővárosi színházakban szerepelt. 1868-ban Szigligeti Ede szerződtette a Nemzeti Színházhoz, melynek örökös tagjává vált 1901-ben. Leghíresebb szerepei: Sárga csikó, Nagymama. Blaha Lujza férjével 1881-ben vásárolt házat [[Gödöllő]]n, amelyet lakot népies bútorokkal rendeztek be. A fáma szerint [[Erzsébet királyné]] is meglátogatta egyik sétája alkalmával Blaha Lujza gödöllői nyaralóját.<br />
<br />
<br />
<br />
=== Diósy Ödönné Brüll Adél ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Diósy Ödönné Brüll Adél]]''<br />
<br />
<br />
''' Diósy Ödönné Brüll Adél''' Nagyvárad, 1872. szeptember 1. – Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája. Édesapja, Brüll Sámuel, nagyváradi, zsidó származású, gazdag ember volt. Két leánytestvére Margit és Berta. 1903. szeptember 6-án itt ismerkedett meg Adyval, akinek írásait a Nagyváradi Naplóban olvasta. Ady, első találkozásuk után azonnal ostromolni kezdi az asszonyt. Később Adél meghívta magához Adyt Párizsba. 1925 nyarán [[Gödöllő]]n, az Erzsébet királyné úton vettek egy házat. [[Gödöllő]]n állatokkal vette magát körül, valóságos kutyafarmja volt. Adél szerette virágokkal és művészi tárgyakkal körülvenni magát.<br />
<br />
<br />
=== Erzsébet királyné ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Erzsébet királyné]]''<br />
<br />
<br />
Erzsébet Amália Eugénia, teljes német nevén Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach (München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) osztrák császárné, magyar királyné, Ferenc József felesége volt. 1853-ban találkozott Ferenc József császárral, eljegyezték egymást és 1854. április 24-én Bécsben összeházasodtak. Négy gyermekük született: Zsófia főhercegnő, [[Gizella]] főhercegnő, Rudolf koronaherceg, [[Mária Valéria]] főhercegnő. Az 1867-ben megtörtént kiegyezésben nagy szerepe volt. Erzsébet ekkor férjével együtt Budára utazott, ahol magyar királyi párrá koronázták őket. A királyi pár koronázási ajándékként az Erzsébet által kedvelt gödöllői Grassalkovich-kastélyt használtra kapta meg a hozzátartozó birtokkal együtt. Rudolf főherceg 1889-ben elkövetett öngyilkossága után már csak utazgatott, hivatalos szerepet nem vállalt. 1898. szeptember 10-én Genfben tartózkodott, amikor egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista egy hegyesre fent reszelővel szíven szúrta. A császárné-királynét Bécsben temették el fia, Rudolf koronaherceg mellé. Erzsébet királyné 61 éves volt.<br />
<br />
<br />
<br />
=== Horthy Miklósné Purgly Magdolna ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Horthy Miklósné Purgly Magdolna]]''<br />
<br />
<br />
''' Horthy Miklósné jószás helyi Purgly Magdolna''' (Kürtös, Arad vármegye, 1881. június 10. – Estoril, Portugália, 1959. január 8.) Horthy Miklós felesége volt, 1920 és 1944 között kormányzóné, az ország első asszonya. Horthy Miklóssal 1901. július 22-én Aradon házasodtak össze. Ezt követően a katonatiszti feleség életét élte. Férjét hivatalos útjaira elkísérte. Ebben az időben a Horthy család Pólán lakott. Horthy asszony és gyermekei Pólán töltötték az I. világháborús éveket. A Horthy család 1920-tól gyakran járt [[Gödöllő]]re. A család általában tavasszal költözött ki [[Gödöllő]]re, ahol Horthyné sokkal jobban érezte magát, mint Budán. <br />
<br />
<br />
<br />
=== Kriesch Laura ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Kriesch Laura]]''<br />
<br />
<br />
'''Nagy Sándorné Kriesch Laura''' (Budapest, 1879. július 29. - Gödöllő, 1966) festő és iparművész, Körösfői-Kriesch Aladár testvére, Nagy Sándor felesége. A Gödöllői művésztelep egyik alapítója. Kriesch Laura alacsonytermetű, halkszavú, szerény jelenség volt, aki azonban nagyon határozottan ragaszkodott az elképzeléseihez. Kriesch Laura is az elsők között volt, aki megtagadta a fűzőviseletet. A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója 1895 és 1900 között. Az első nők közé tartozik, akik Mintarajziskolába jártak és rajztanári oklevelet szereztek. Férjével 1902-ben kötötték össze életüket. 1904-ben megszületett egyetlen gyermekük, Nagy Laura Eszter. Nagy Sándorral való házasságuk szoros művészi és eszmeközösségen alapult. Munkáikat együtt alkották és közösen szignálták. Kriesch Laura életművében a női szerep szelíden és játékosan azonosult az alkotóművész szerepével. <br />
<br />
<br />
<br />
=== Mária Terézia ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Mária Terézia]]''<br />
<br />
<br />
'''Mária Terézia''' Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich), (Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.); a Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főhercegnő, 1740–1780 között magyar és cseh királynő, I. Ferenc német-római császár felesége, a Habsburg–Lotaringiai-ház ősanyja. 1754-ben bevezette kettős vámrendszert. Mária Terézia nevéhez fűződik a jobbágy rendelet, a Regulatio Cigarorum rendelet és az 1777-ben kiadott Ratio Educationis. Támogatta továbbá az egészségügyet. Elrendelte, hogy gondoskodni kell a szegények, betegek, öregek, és árvák ellátásáról. Állandó hadsereget hozott létre.<br />
<br />
<br />
<br />
=== Mária Valéria ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Mária Valéria]]''<br />
<br />
<br />
''' Mária Valéria'''Habsburg–Lotaringiai Mária Valéria főhercegnő (Buda, 1868. április 22. – Wallsee, 1924. szeptember 6.) osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, I. Ferenc József császár és király és Erzsébet császárné és királyné negyedik, legkisebb gyermeke, házassága révén Habsburg-Toscanai főhercegné. 1890. július 31-én Mária Valéria főhercegnő Bad Ischlben feleségül ment Habsburg–Toscanai Ferenc Szalvátor osztrák főherceghez. A szerelmi házasságból tíz gyermek született. Ausztriában főhercegkisasszony volt a titulusa, itthon mindenki gödöllői királykisasszonyként emlegette. Az udvari orvos tanácsára időzött sokat Gödöllőn, gyakorlatilag itt töltötte gyermekkorát. Nevéhez több jótékonysági kezdeményezés is fűződik. Az I. világháború alatt katonai kórházat rendezett be a Wallsee-Sindelburg-i kastély egyik épületében, majd a későbbiekben ugyanott megalapította a „Mária Valéria Szegénykórház és Öregek Otthona” nevű intézményt. <br />
<br />
<br />
<br />
<br />
=== Undi (Springholtz) Mariska ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Undi (Springholtz) Mariska]]''<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
=== Zita királyné ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Zita királyné]]''<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Tematikus évek]]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:2012_-_A_N%C5%91k_%C3%89ve_-_H%C3%ADres_H%C3%B6lgyek_G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91n&diff=4761Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn2017-11-09T14:04:17Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div>[[Fájl:nok2.jpg|thumb|right|300px|Blaha Lujza legyezője]]<br />
2012-ben a „Nő” került a gödöllői kulturális rendezvények, események középpontjába. Elsősorban a város életére hatással bíró és történetében szerepet játszó nőalakok történelmi szerepének, életének bemutatására helyeződött a hangsúly a kultúra, a művészetek és az idegenforgalom terén. A programok '''Bossányi Krisztina''', Gödöllő egykori birtokosa; '''Klobusitzky Terézia grófnő'''; '''Mária Terézia királynő'''; '''Esterházy Leopoldina hercegné'''; '''Erzsébet királyné'''; '''Ferenczy Ida''', Erzsébet királyné felolvasónője; '''Blaha Lujza''' színésznő, a „Nemzet csalogánya”; '''Mária Valéria főhercegnő''', „Gödöllői királykisasszony”; '''Brüll Adél (Léda)''', Ady múzsája; '''Undi Mariska''' festőnő, a Gödöllői Művésztelep alkotója; '''Kriesch Laura''', Nagy Sándor felesége és múzsája, a Gödöllői Művésztelep alkotója; '''Horthy Miklósné kormányzóné''' és '''Zita királyné''' köré épült.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
=== Blaha Lujza ===<br />
[[Fájl:nok.jpg|thumb|right|300px|]]<br />
''Bővebben: [[Blaha Lujza]]''<br />
<br />
<br />
'''Blaha Lujza''' (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Blaha Lujzának fontos szerepe volt a Bach-korszakban elnémetesített főváros magyarrá tételében. Először 1856. április 22-én lépett színpadra Esztergomban. Játszott Szabadkán, Debrecenben, de főként a fővárosi színházakban szerepelt. 1868-ban Szigligeti Ede szerződtette a Nemzeti Színházhoz, melynek örökös tagjává vált 1901-ben. Leghíresebb szerepei: Sárga csikó, Nagymama. Blaha Lujza férjével 1881-ben vásárolt házat [[Gödöllő]]n, amelyet lakot népies bútorokkal rendeztek be. A fáma szerint [[Erzsébet királyné]] is meglátogatta egyik sétája alkalmával Blaha Lujza gödöllői nyaralóját.<br />
<br />
<br />
<br />
=== Bossányi Krisztina ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Bossányi Krisztina]]''<br />
<br />
Nagyugróczi Bossányi Krisztina (1671 - Gödöllő, 1737) hatvanhét évig volt Gödöllő földbirtokosa. Bossányi Miklós első házasságából született. Kemény kezű, „nagy természetű” földbirtokos asszony volt. Sokat pereskedett, hogy Gödöllőt és a hozzá tartozó Besnyőt, Babatot és Egerszeget jogos örökségként megkaphassa. Kétszer ment férjhez. Először Szemere György vett el. Házasságukból négy lány és egy fiú született. Második férje Ottlyk György volt. Nem vette fel egyik férje nevét sem. Jól értett a pereskedéshez. Perben állt báró Stahremberg császári tábornokkal, a Forgách grófokkal, a váci püspökkel, Tillmann Ferdinánddal, I. Grassalkovich Antallal is.<br />
<br />
<br />
<br />
=== Diósy Ödönné Brüll Adél ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Diósy Ödönné Brüll Adél]]''<br />
<br />
<br />
''' Diósy Ödönné Brüll Adél''' Nagyvárad, 1872. szeptember 1. – Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája. Édesapja, Brüll Sámuel, nagyváradi, zsidó származású, gazdag ember volt. Két leánytestvére Margit és Berta. 1903. szeptember 6-án itt ismerkedett meg Adyval, akinek írásait a Nagyváradi Naplóban olvasta. Ady, első találkozásuk után azonnal ostromolni kezdi az asszonyt. Később Adél meghívta magához Adyt Párizsba. 1925 nyarán [[Gödöllő]]n, az Erzsébet királyné úton vettek egy házat. [[Gödöllő]]n állatokkal vette magát körül, valóságos kutyafarmja volt. Adél szerette virágokkal és művészi tárgyakkal körülvenni magát.<br />
<br />
<br />
<br />
=== Erzsébet királyné ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Erzsébet királyné]]''<br />
<br />
<br />
Erzsébet Amália Eugénia, teljes német nevén Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach (München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) osztrák császárné, magyar királyné, Ferenc József felesége volt. 1853-ban találkozott Ferenc József császárral, eljegyezték egymást és 1854. április 24-én Bécsben összeházasodtak. Négy gyermekük született: Zsófia főhercegnő, [[Gizella]] főhercegnő, Rudolf koronaherceg, [[Mária Valéria]] főhercegnő. Az 1867-ben megtörtént kiegyezésben nagy szerepe volt. Erzsébet ekkor férjével együtt Budára utazott, ahol magyar királyi párrá koronázták őket. A királyi pár koronázási ajándékként az Erzsébet által kedvelt gödöllői Grassalkovich-kastélyt használtra kapta meg a hozzátartozó birtokkal együtt. Rudolf főherceg 1889-ben elkövetett öngyilkossága után már csak utazgatott, hivatalos szerepet nem vállalt. 1898. szeptember 10-én Genfben tartózkodott, amikor egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista egy hegyesre fent reszelővel szíven szúrta. A császárné-királynét Bécsben temették el fia, Rudolf koronaherceg mellé. Erzsébet királyné 61 éves volt.<br />
<br />
<br />
<br />
=== Esterházy Leopoldina ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Esterházy Leopoldina]]''<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
=== Ferenczy Ida ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Ferenczy Ida]]''<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
=== Horthy Miklósné Purgly Magdolna ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Horthy Miklósné Purgly Magdolna]]''<br />
<br />
<br />
''' Horthy Miklósné jószás helyi Purgly Magdolna''' (Kürtös, Arad vármegye, 1881. június 10. – Estoril, Portugália, 1959. január 8.) Horthy Miklós felesége volt, 1920 és 1944 között kormányzóné, az ország első asszonya. Horthy Miklóssal 1901. július 22-én Aradon házasodtak össze. Ezt követően a katonatiszti feleség életét élte. Férjét hivatalos útjaira elkísérte. Ebben az időben a Horthy család Pólán lakott. Horthy asszony és gyermekei Pólán töltötték az I. világháborús éveket. A Horthy család 1920-tól gyakran járt [[Gödöllő]]re. A család általában tavasszal költözött ki [[Gödöllő]]re, ahol Horthyné sokkal jobban érezte magát, mint Budán. <br />
<br />
<br />
=== Klobusitzky Terézia ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Klobusitzky Terézia]]''<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
=== Kriesch Laura ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Kriesch Laura]]''<br />
<br />
<br />
'''Nagy Sándorné Kriesch Laura''' (Budapest, 1879. július 29. - [[Gödöllő]], 1966) festő és iparművész, [[Körösfői-Kriesch Aladár]] testvére, [[Nagy Sándor]] felesége. A [[Gödöllői művésztelep]] egyik alapítója. Kriesch Laura alacsonytermetű, halkszavú, szerény jelenség volt, aki azonban nagyon határozottan ragaszkodott az elképzeléseihez. Kriesch Laura is az elsők között volt, aki megtagadta a fűzőviseletet. A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója 1895 és 1900 között. Az első nők közé tartozik, akik Mintarajziskolába jártak és rajztanári oklevelet szereztek. Férjével 1902-ben kötötték össze életüket. 1904-ben megszületett egyetlen gyermekük, Nagy Laura Eszter. [[Nagy Sándor]]ral való házasságuk szoros művészi és eszmeközösségen alapult. Munkáikat együtt alkották és közösen szignálták.<br />
<br />
<br />
<br />
=== Mária Terézia ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Mária Terézia]]''<br />
<br />
<br />
'''Mária Terézia''' Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich), (Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.); a Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főhercegnő, 1740–1780 között magyar és cseh királynő, I. Ferenc német-római császár felesége, a Habsburg–Lotaringiai-ház ősanyja. 1754-ben bevezette kettős vámrendszert. Mária Terézia nevéhez fűződik a jobbágy rendelet, a Regulatio Cigarorum rendelet és az 1777-ben kiadott Ratio Educationis. Támogatta továbbá az egészségügyet. Elrendelte, hogy gondoskodni kell a szegények, betegek, öregek, és árvák ellátásáról. Állandó hadsereget hozott létre.<br />
<br />
<br />
<br />
=== Mária Valéria ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Mária Valéria]]''<br />
<br />
<br />
''' Mária Valéria'''Habsburg–Lotaringiai Mária Valéria főhercegnő (Buda, 1868. április 22. – Wallsee, 1924. szeptember 6.) osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, I. Ferenc József császár és király és Erzsébet császárné és királyné negyedik, legkisebb gyermeke, házassága révén Habsburg-Toscanai főhercegné. 1890. július 31-én Mária Valéria főhercegnő Bad Ischlben feleségül ment Habsburg–Toscanai Ferenc Szalvátor osztrák főherceghez. A szerelmi házasságból tíz gyermek született. Ausztriában főhercegkisasszony volt a titulusa, itthon mindenki gödöllői királykisasszonyként emlegette. Az udvari orvos tanácsára időzött sokat Gödöllőn, gyakorlatilag itt töltötte gyermekkorát. Nevéhez több jótékonysági kezdeményezés is fűződik. Az I. világháború alatt katonai kórházat rendezett be a Wallsee-Sindelburg-i kastély egyik épületében, majd a későbbiekben ugyanott megalapította a „Mária Valéria Szegénykórház és Öregek Otthona” nevű intézményt. <br />
<br />
<br />
<br />
<br />
=== Undi (Springholtz) Mariska ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Undi (Springholtz) Mariska]]''<br />
<br />
<br />
'''Undi (Springholtz) Mariska '''(Győr, 1877 - Budapest, 1959) grafikus, festő, mese-illusztrátor, iparművész, játék- és bútortervező. A [[Gödöllői művésztelep]] egyik alkotója.<br />
<br />
=== Zita királyné ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Zita királyné]]''<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Tematikus évek]]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:2012_-_A_N%C5%91k_%C3%89ve_-_H%C3%ADres_H%C3%B6lgyek_G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91n&diff=4760Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn2017-11-09T14:03:55Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div>[[Fájl:nok2.jpg|thumb|right|300px|Blaha Lujza legyezője]]<br />
2012-ben a „Nő” került a gödöllői kulturális rendezvények, események középpontjába. Elsősorban a város életére hatással bíró és történetében szerepet játszó nőalakok történelmi szerepének, életének bemutatására helyeződött a hangsúly a kultúra, a művészetek és az idegenforgalom terén. A programok '''Bossányi Krisztina''', Gödöllő egykori birtokosa; '''Klobusitzky Terézia grófnő'''; '''Mária Terézia királynő'''; '''Esterházy Leopoldina hercegné'''; '''Erzsébet királyné'''; '''Ferenczy Ida''', Erzsébet királyné felolvasónője; '''Blaha Lujza''' színésznő, a „Nemzet csalogánya”; '''Mária Valéria főhercegnő''', „Gödöllői királykisasszony”; '''Brüll Adél (Léda)''', Ady múzsája; '''Undi Mariska''' festőnő, a Gödöllői Művésztelep alkotója; '''Kriesch Laura''', Nagy Sándor felesége és múzsája, a Gödöllői Művésztelep alkotója; '''Horthy Miklósné kormányzóné''' és '''Zita királyné''' köré épült.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
=== Blaha Lujza ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Blaha Lujza]]''<br />
<br />
<br />
'''Blaha Lujza''' (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Blaha Lujzának fontos szerepe volt a Bach-korszakban elnémetesített főváros magyarrá tételében. Először 1856. április 22-én lépett színpadra Esztergomban. Játszott Szabadkán, Debrecenben, de főként a fővárosi színházakban szerepelt. 1868-ban Szigligeti Ede szerződtette a Nemzeti Színházhoz, melynek örökös tagjává vált 1901-ben. Leghíresebb szerepei: Sárga csikó, Nagymama. Blaha Lujza férjével 1881-ben vásárolt házat [[Gödöllő]]n, amelyet lakot népies bútorokkal rendeztek be. A fáma szerint [[Erzsébet királyné]] is meglátogatta egyik sétája alkalmával Blaha Lujza gödöllői nyaralóját.<br />
<br />
<br />
<br />
=== Bossányi Krisztina ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Bossányi Krisztina]]''<br />
<br />
Nagyugróczi Bossányi Krisztina (1671 - Gödöllő, 1737) hatvanhét évig volt Gödöllő földbirtokosa. Bossányi Miklós első házasságából született. Kemény kezű, „nagy természetű” földbirtokos asszony volt. Sokat pereskedett, hogy Gödöllőt és a hozzá tartozó Besnyőt, Babatot és Egerszeget jogos örökségként megkaphassa. Kétszer ment férjhez. Először Szemere György vett el. Házasságukból négy lány és egy fiú született. Második férje Ottlyk György volt. Nem vette fel egyik férje nevét sem. Jól értett a pereskedéshez. Perben állt báró Stahremberg császári tábornokkal, a Forgách grófokkal, a váci püspökkel, Tillmann Ferdinánddal, I. Grassalkovich Antallal is.<br />
<br />
<br />
<br />
=== Diósy Ödönné Brüll Adél ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Diósy Ödönné Brüll Adél]]''<br />
<br />
<br />
''' Diósy Ödönné Brüll Adél''' Nagyvárad, 1872. szeptember 1. – Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája. Édesapja, Brüll Sámuel, nagyváradi, zsidó származású, gazdag ember volt. Két leánytestvére Margit és Berta. 1903. szeptember 6-án itt ismerkedett meg Adyval, akinek írásait a Nagyváradi Naplóban olvasta. Ady, első találkozásuk után azonnal ostromolni kezdi az asszonyt. Később Adél meghívta magához Adyt Párizsba. 1925 nyarán [[Gödöllő]]n, az Erzsébet királyné úton vettek egy házat. [[Gödöllő]]n állatokkal vette magát körül, valóságos kutyafarmja volt. Adél szerette virágokkal és művészi tárgyakkal körülvenni magát.<br />
<br />
<br />
<br />
=== Erzsébet királyné ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Erzsébet királyné]]''<br />
<br />
<br />
Erzsébet Amália Eugénia, teljes német nevén Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach (München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) osztrák császárné, magyar királyné, Ferenc József felesége volt. 1853-ban találkozott Ferenc József császárral, eljegyezték egymást és 1854. április 24-én Bécsben összeházasodtak. Négy gyermekük született: Zsófia főhercegnő, [[Gizella]] főhercegnő, Rudolf koronaherceg, [[Mária Valéria]] főhercegnő. Az 1867-ben megtörtént kiegyezésben nagy szerepe volt. Erzsébet ekkor férjével együtt Budára utazott, ahol magyar királyi párrá koronázták őket. A királyi pár koronázási ajándékként az Erzsébet által kedvelt gödöllői Grassalkovich-kastélyt használtra kapta meg a hozzátartozó birtokkal együtt. Rudolf főherceg 1889-ben elkövetett öngyilkossága után már csak utazgatott, hivatalos szerepet nem vállalt. 1898. szeptember 10-én Genfben tartózkodott, amikor egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista egy hegyesre fent reszelővel szíven szúrta. A császárné-királynét Bécsben temették el fia, Rudolf koronaherceg mellé. Erzsébet királyné 61 éves volt.<br />
<br />
<br />
[[Fájl:nok.jpg|thumb|right|300px|]]<br />
=== Esterházy Leopoldina ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Esterházy Leopoldina]]''<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
=== Ferenczy Ida ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Ferenczy Ida]]''<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
=== Horthy Miklósné Purgly Magdolna ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Horthy Miklósné Purgly Magdolna]]''<br />
<br />
<br />
''' Horthy Miklósné jószás helyi Purgly Magdolna''' (Kürtös, Arad vármegye, 1881. június 10. – Estoril, Portugália, 1959. január 8.) Horthy Miklós felesége volt, 1920 és 1944 között kormányzóné, az ország első asszonya. Horthy Miklóssal 1901. július 22-én Aradon házasodtak össze. Ezt követően a katonatiszti feleség életét élte. Férjét hivatalos útjaira elkísérte. Ebben az időben a Horthy család Pólán lakott. Horthy asszony és gyermekei Pólán töltötték az I. világháborús éveket. A Horthy család 1920-tól gyakran járt [[Gödöllő]]re. A család általában tavasszal költözött ki [[Gödöllő]]re, ahol Horthyné sokkal jobban érezte magát, mint Budán. <br />
<br />
<br />
=== Klobusitzky Terézia ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Klobusitzky Terézia]]''<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
=== Kriesch Laura ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Kriesch Laura]]''<br />
<br />
<br />
'''Nagy Sándorné Kriesch Laura''' (Budapest, 1879. július 29. - [[Gödöllő]], 1966) festő és iparművész, [[Körösfői-Kriesch Aladár]] testvére, [[Nagy Sándor]] felesége. A [[Gödöllői művésztelep]] egyik alapítója. Kriesch Laura alacsonytermetű, halkszavú, szerény jelenség volt, aki azonban nagyon határozottan ragaszkodott az elképzeléseihez. Kriesch Laura is az elsők között volt, aki megtagadta a fűzőviseletet. A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója 1895 és 1900 között. Az első nők közé tartozik, akik Mintarajziskolába jártak és rajztanári oklevelet szereztek. Férjével 1902-ben kötötték össze életüket. 1904-ben megszületett egyetlen gyermekük, Nagy Laura Eszter. [[Nagy Sándor]]ral való házasságuk szoros művészi és eszmeközösségen alapult. Munkáikat együtt alkották és közösen szignálták.<br />
<br />
<br />
<br />
=== Mária Terézia ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Mária Terézia]]''<br />
<br />
<br />
'''Mária Terézia''' Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich), (Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.); a Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főhercegnő, 1740–1780 között magyar és cseh királynő, I. Ferenc német-római császár felesége, a Habsburg–Lotaringiai-ház ősanyja. 1754-ben bevezette kettős vámrendszert. Mária Terézia nevéhez fűződik a jobbágy rendelet, a Regulatio Cigarorum rendelet és az 1777-ben kiadott Ratio Educationis. Támogatta továbbá az egészségügyet. Elrendelte, hogy gondoskodni kell a szegények, betegek, öregek, és árvák ellátásáról. Állandó hadsereget hozott létre.<br />
<br />
<br />
<br />
=== Mária Valéria ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Mária Valéria]]''<br />
<br />
<br />
''' Mária Valéria'''Habsburg–Lotaringiai Mária Valéria főhercegnő (Buda, 1868. április 22. – Wallsee, 1924. szeptember 6.) osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, I. Ferenc József császár és király és Erzsébet császárné és királyné negyedik, legkisebb gyermeke, házassága révén Habsburg-Toscanai főhercegné. 1890. július 31-én Mária Valéria főhercegnő Bad Ischlben feleségül ment Habsburg–Toscanai Ferenc Szalvátor osztrák főherceghez. A szerelmi házasságból tíz gyermek született. Ausztriában főhercegkisasszony volt a titulusa, itthon mindenki gödöllői királykisasszonyként emlegette. Az udvari orvos tanácsára időzött sokat Gödöllőn, gyakorlatilag itt töltötte gyermekkorát. Nevéhez több jótékonysági kezdeményezés is fűződik. Az I. világháború alatt katonai kórházat rendezett be a Wallsee-Sindelburg-i kastély egyik épületében, majd a későbbiekben ugyanott megalapította a „Mária Valéria Szegénykórház és Öregek Otthona” nevű intézményt. <br />
<br />
<br />
<br />
<br />
=== Undi (Springholtz) Mariska ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Undi (Springholtz) Mariska]]''<br />
<br />
<br />
'''Undi (Springholtz) Mariska '''(Győr, 1877 - Budapest, 1959) grafikus, festő, mese-illusztrátor, iparművész, játék- és bútortervező. A [[Gödöllői művésztelep]] egyik alkotója.<br />
<br />
=== Zita királyné ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Zita királyné]]''<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Tematikus évek]]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:2012_-_A_N%C5%91k_%C3%89ve_-_H%C3%ADres_H%C3%B6lgyek_G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91n&diff=4759Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn2017-11-09T13:57:42Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div>[[Fájl:nok.jpg|thumb|right|250px|]]<br />
2012-ben a „Nő” került a gödöllői kulturális rendezvények, események középpontjába. Elsősorban a város életére hatással bíró és történetében szerepet játszó nőalakok történelmi szerepének, életének bemutatására helyeződött a hangsúly a kultúra, a művészetek és az idegenforgalom terén. A programok '''Bossányi Krisztina''', Gödöllő egykori birtokosa; '''Klobusitzky Terézia grófnő'''; '''Mária Terézia királynő'''; '''Esterházy Leopoldina hercegné'''; '''Erzsébet királyné'''; '''Ferenczy Ida''', Erzsébet királyné felolvasónője; '''Blaha Lujza''' színésznő, a „Nemzet csalogánya”; '''Mária Valéria főhercegnő''', „Gödöllői királykisasszony”; '''Brüll Adél (Léda)''', Ady múzsája; '''Undi Mariska''' festőnő, a Gödöllői Művésztelep alkotója; '''Kriesch Laura''', Nagy Sándor felesége és múzsája, a Gödöllői Művésztelep alkotója; '''Horthy Miklósné kormányzóné''' és '''Zita királyné''' köré épült.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
=== Blaha Lujza ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Blaha Lujza]]''<br />
<br />
<br />
'''Blaha Lujza''' (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Blaha Lujzának fontos szerepe volt a Bach-korszakban elnémetesített főváros magyarrá tételében. Először 1856. április 22-én lépett színpadra Esztergomban. Játszott Szabadkán, Debrecenben, de főként a fővárosi színházakban szerepelt. 1868-ban Szigligeti Ede szerződtette a Nemzeti Színházhoz, melynek örökös tagjává vált 1901-ben. Leghíresebb szerepei: Sárga csikó, Nagymama. Blaha Lujza férjével 1881-ben vásárolt házat [[Gödöllő]]n, amelyet lakot népies bútorokkal rendeztek be. A fáma szerint [[Erzsébet királyné]] is meglátogatta egyik sétája alkalmával Blaha Lujza gödöllői nyaralóját.<br />
<br />
<br />
<br />
=== Bossányi Krisztina ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Bossányi Krisztina]]''<br />
<br />
Nagyugróczi Bossányi Krisztina (1671 - Gödöllő, 1737) hatvanhét évig volt Gödöllő földbirtokosa. Bossányi Miklós első házasságából született. Kemény kezű, „nagy természetű” földbirtokos asszony volt. Sokat pereskedett, hogy Gödöllőt és a hozzá tartozó Besnyőt, Babatot és Egerszeget jogos örökségként megkaphassa. Kétszer ment férjhez. Először Szemere György vett el. Házasságukból négy lány és egy fiú született. Második férje Ottlyk György volt. Nem vette fel egyik férje nevét sem. Jól értett a pereskedéshez. Perben állt báró Stahremberg császári tábornokkal, a Forgách grófokkal, a váci püspökkel, Tillmann Ferdinánddal, I. Grassalkovich Antallal is.<br />
<br />
<br />
<br />
=== Diósy Ödönné Brüll Adél ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Diósy Ödönné Brüll Adél]]''<br />
<br />
<br />
''' Diósy Ödönné Brüll Adél''' Nagyvárad, 1872. szeptember 1. – Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája. Édesapja, Brüll Sámuel, nagyváradi, zsidó származású, gazdag ember volt. Két leánytestvére Margit és Berta. 1903. szeptember 6-án itt ismerkedett meg Adyval, akinek írásait a Nagyváradi Naplóban olvasta. Ady, első találkozásuk után azonnal ostromolni kezdi az asszonyt. Később Adél meghívta magához Adyt Párizsba. 1925 nyarán [[Gödöllő]]n, az Erzsébet királyné úton vettek egy házat. [[Gödöllő]]n állatokkal vette magát körül, valóságos kutyafarmja volt. Adél szerette virágokkal és művészi tárgyakkal körülvenni magát.<br />
<br />
<br />
<br />
=== Erzsébet királyné ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Erzsébet királyné]]''<br />
<br />
<br />
Erzsébet Amália Eugénia, teljes német nevén Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach (München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) osztrák császárné, magyar királyné, Ferenc József felesége volt. 1853-ban találkozott Ferenc József császárral, eljegyezték egymást és 1854. április 24-én Bécsben összeházasodtak. Négy gyermekük született: Zsófia főhercegnő, [[Gizella]] főhercegnő, Rudolf koronaherceg, [[Mária Valéria]] főhercegnő. Az 1867-ben megtörtént kiegyezésben nagy szerepe volt. Erzsébet ekkor férjével együtt Budára utazott, ahol magyar királyi párrá koronázták őket. A királyi pár koronázási ajándékként az Erzsébet által kedvelt gödöllői Grassalkovich-kastélyt használtra kapta meg a hozzátartozó birtokkal együtt. Rudolf főherceg 1889-ben elkövetett öngyilkossága után már csak utazgatott, hivatalos szerepet nem vállalt. 1898. szeptember 10-én Genfben tartózkodott, amikor egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista egy hegyesre fent reszelővel szíven szúrta. A császárné-királynét Bécsben temették el fia, Rudolf koronaherceg mellé. Erzsébet királyné 61 éves volt.<br />
<br />
<br />
<br />
=== Esterházy Leopoldina ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Esterházy Leopoldina]]''<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
=== Ferenczy Ida ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Ferenczy Ida]]''<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
=== Horthy Miklósné Purgly Magdolna ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Horthy Miklósné Purgly Magdolna]]''<br />
<br />
<br />
''' Horthy Miklósné jószás helyi Purgly Magdolna''' (Kürtös, Arad vármegye, 1881. június 10. – Estoril, Portugália, 1959. január 8.) Horthy Miklós felesége volt, 1920 és 1944 között kormányzóné, az ország első asszonya. Horthy Miklóssal 1901. július 22-én Aradon házasodtak össze. Ezt követően a katonatiszti feleség életét élte. Férjét hivatalos útjaira elkísérte. Ebben az időben a Horthy család Pólán lakott. Horthy asszony és gyermekei Pólán töltötték az I. világháborús éveket. A Horthy család 1920-tól gyakran járt [[Gödöllő]]re. A család általában tavasszal költözött ki [[Gödöllő]]re, ahol Horthyné sokkal jobban érezte magát, mint Budán. <br />
<br />
<br />
=== Klobusitzky Terézia ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Klobusitzky Terézia]]''<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
=== Kriesch Laura ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Kriesch Laura]]''<br />
<br />
<br />
'''Nagy Sándorné Kriesch Laura''' (Budapest, 1879. július 29. - [[Gödöllő]], 1966) festő és iparművész, [[Körösfői-Kriesch Aladár]] testvére, [[Nagy Sándor]] felesége. A [[Gödöllői művésztelep]] egyik alapítója. Kriesch Laura alacsonytermetű, halkszavú, szerény jelenség volt, aki azonban nagyon határozottan ragaszkodott az elképzeléseihez. Kriesch Laura is az elsők között volt, aki megtagadta a fűzőviseletet. A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója 1895 és 1900 között. Az első nők közé tartozik, akik Mintarajziskolába jártak és rajztanári oklevelet szereztek. Férjével 1902-ben kötötték össze életüket. 1904-ben megszületett egyetlen gyermekük, Nagy Laura Eszter. [[Nagy Sándor]]ral való házasságuk szoros művészi és eszmeközösségen alapult. Munkáikat együtt alkották és közösen szignálták.<br />
<br />
<br />
<br />
=== Mária Terézia ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Mária Terézia]]''<br />
<br />
<br />
'''Mária Terézia''' Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich), (Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.); a Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főhercegnő, 1740–1780 között magyar és cseh királynő, I. Ferenc német-római császár felesége, a Habsburg–Lotaringiai-ház ősanyja. 1754-ben bevezette kettős vámrendszert. Mária Terézia nevéhez fűződik a jobbágy rendelet, a Regulatio Cigarorum rendelet és az 1777-ben kiadott Ratio Educationis. Támogatta továbbá az egészségügyet. Elrendelte, hogy gondoskodni kell a szegények, betegek, öregek, és árvák ellátásáról. Állandó hadsereget hozott létre.<br />
<br />
<br />
<br />
=== Mária Valéria ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Mária Valéria]]''<br />
<br />
<br />
''' Mária Valéria'''Habsburg–Lotaringiai Mária Valéria főhercegnő (Buda, 1868. április 22. – Wallsee, 1924. szeptember 6.) osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, I. Ferenc József császár és király és Erzsébet császárné és királyné negyedik, legkisebb gyermeke, házassága révén Habsburg-Toscanai főhercegné. 1890. július 31-én Mária Valéria főhercegnő Bad Ischlben feleségül ment Habsburg–Toscanai Ferenc Szalvátor osztrák főherceghez. A szerelmi házasságból tíz gyermek született. Ausztriában főhercegkisasszony volt a titulusa, itthon mindenki gödöllői királykisasszonyként emlegette. Az udvari orvos tanácsára időzött sokat Gödöllőn, gyakorlatilag itt töltötte gyermekkorát. Nevéhez több jótékonysági kezdeményezés is fűződik. Az I. világháború alatt katonai kórházat rendezett be a Wallsee-Sindelburg-i kastély egyik épületében, majd a későbbiekben ugyanott megalapította a „Mária Valéria Szegénykórház és Öregek Otthona” nevű intézményt. <br />
<br />
<br />
<br />
<br />
=== Undi (Springholtz) Mariska ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Undi (Springholtz) Mariska]]''<br />
<br />
<br />
'''Undi (Springholtz) Mariska '''(Győr, 1877 - Budapest, 1959) grafikus, festő, mese-illusztrátor, iparművész, játék- és bútortervező. A [[Gödöllői művésztelep]] egyik alkotója.<br />
<br />
=== Zita királyné ===<br />
<br />
''Bővebben: [[Zita királyné]]''<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Tematikus évek]]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Boss%C3%A1nyi_Krisztina&diff=4758Bossányi Krisztina2017-11-09T13:51:55Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div>[[Fájl:boss1.jpg |thumb|250px|right|Bossányi család címere]]<br />
''' Nagyugróczi Bossányi Krisztina''' (1671 - [[Gödöllő]], 1737) hatvanhét évig volt [[Gödöllő]] földbirtokosa. <br />
<br />
<br />
== Élete ==<br />
<br />
Bossányi Miklós első házasságából született. Kemény kezű, „nagy természetű” földbirtokos asszony volt. Egy testvére volt, Bossányi László. Mindketten [[Gödöllő]]n nőttek fel. Gödöllő ekkor még csak pár házból, a református templomból és a Hamvay-kúriából állt. Apja másodjára Hamvay Ferenc özvegyét vette. Bossányi Miklós 1676-ban halt meg. Apja halála után sokat pereskedett, hogy [[Gödöllő]]t és a hozzá tartozó Besnyőt, Babatot és Egerszeget jogos örökségként megkaphassa. Bossányi Krisztina apja házassága révén Noszvajt is megörökölte. A noszvaji birtokrész a gyermekei, illetve ezek örököseinek kezén egyre jobban elaprózódott.<br />
<br />
<br />
== Házasságai és gyermekei ==<br />
<br />
Kétszer ment férjhez. Először Szemere György vett el. Házasságukból négy lány és egy fiú született. <br />
[[Fájl:bossa2.jpg |thumb|350px|right|Bossányi család családfája]]<br />
*Szemere Katalin (Szentpétery Andrásné)<br />
*Szemere Judit (Ottlik Pálné)<br />
*Szemere Erzsébet (Nikházy Györgyné)<br />
*Szemere Klára (Bárczay Lászlóné)<br />
*Szemere Miklós (felesége Vass Erzsébet)<br />
<br />
<br />
Második férje Ottlyk György volt. Trencsén megyei köznemesi családból származott. Részt vett a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban, a fejedelem főudvarmestere is volt. <br />
<br />
<br />
== Gödöllő és a birtok ==<br />
<br />
Nem vette fel egyik férje nevét sem. Otthon is ő parancsolt, cselédeit is saját kezűleg pofozta fel. Jól értett a pereskedéshez. Az évek során több perben is részt vett. Perben állt báró Stahremberg császári tábornokkal, a Forgách grófokkal, a váci püspökkel, Tillmann Ferdinánddal, I. Grassalkovich Antallal is. Grassalkovich Antal [[Gödöllő]]t és környékét szerette volna központjává tenni, de erre várnia kellett Bossányi Krisztina haláláig, amikor az örökösöktől megvásárolta birtokaikat. Bossányi László jelzálogkölcsönt (15 000 Ft) vett fel Grassalkovich Antaltól a gödöllői birtokára húsz év törlesztésre, de nem tudta visszafizetni. Ezért újabb 8000 Ft-ért egész gödöllői birtokát 1748. január 15-én átengedte Grassalkovichnak. <br />
<br />
<br />
<br />
== Forrás ==<br />
<br />
*G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)<br />
*[http://www.reginaprogram.hu/haz/files/regina-notorteneti_seta_godollon_20072.pdf Juhász Borbála: Nőtörténeti séta Gödöllőn]<br />
*[http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Noszvaj/pages/004_egyhazi_es_vilagi_birtokosok.htm Marjanucz László: Noszvaj]<br />
<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Személyek]]<br />
[[Kategória:Földbirtokos]]<br />
[[Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn]]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Boss%C3%A1nyi_Krisztina&diff=4757Bossányi Krisztina2017-11-09T13:51:36Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div>[[Fájl:boss1.jpg |thumb|250px|right|Bossányi család címere]]<br />
''' Nagyugróczi Bossányi Krisztina''' (1671 - [[Gödöllő]], 1737) hatvanhét évig volt [[Gödöllő]] földbirtokosa. <br />
<br />
<br />
== Élete ==<br />
<br />
Bossányi Miklós első házasságából született. Kemény kezű, „nagy természetű” földbirtokos asszony volt. Egy testvére volt, Bossányi László. Mindketten [[Gödöllő]]n nőttek fel. Gödöllő ekkor még csak pár házból, a református templomból és a Hamvay-kúriából állt. Apja másodjára Hamvay Ferenc özvegyét vette. Bossányi Miklós 1676-ban halt meg. Apja halála után sokat pereskedett, hogy [[Gödöllő]]t és a hozzá tartozó Besnyőt, Babatot és Egerszeget jogos örökségként megkaphassa. Bossányi Krisztina apja házassága révén Noszvajt is megörökölte. A noszvaji birtokrész a gyermekei, illetve ezek örököseinek kezén egyre jobban elaprózódott.<br />
<br />
[[Fájl:bossa2.jpg |thumb|400px|right|Bossányi család családfája]]<br />
== Házasságai és gyermekei ==<br />
<br />
Kétszer ment férjhez. Először Szemere György vett el. Házasságukból négy lány és egy fiú született. <br />
<br />
*Szemere Katalin (Szentpétery Andrásné)<br />
*Szemere Judit (Ottlik Pálné)<br />
*Szemere Erzsébet (Nikházy Györgyné)<br />
*Szemere Klára (Bárczay Lászlóné)<br />
*Szemere Miklós (felesége Vass Erzsébet)<br />
<br />
<br />
Második férje Ottlyk György volt. Trencsén megyei köznemesi családból származott. Részt vett a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban, a fejedelem főudvarmestere is volt. <br />
<br />
<br />
== Gödöllő és a birtok ==<br />
<br />
Nem vette fel egyik férje nevét sem. Otthon is ő parancsolt, cselédeit is saját kezűleg pofozta fel. Jól értett a pereskedéshez. Az évek során több perben is részt vett. Perben állt báró Stahremberg császári tábornokkal, a Forgách grófokkal, a váci püspökkel, Tillmann Ferdinánddal, I. Grassalkovich Antallal is. Grassalkovich Antal [[Gödöllő]]t és környékét szerette volna központjává tenni, de erre várnia kellett Bossányi Krisztina haláláig, amikor az örökösöktől megvásárolta birtokaikat. Bossányi László jelzálogkölcsönt (15 000 Ft) vett fel Grassalkovich Antaltól a gödöllői birtokára húsz év törlesztésre, de nem tudta visszafizetni. Ezért újabb 8000 Ft-ért egész gödöllői birtokát 1748. január 15-én átengedte Grassalkovichnak. <br />
<br />
<br />
<br />
== Forrás ==<br />
<br />
*G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)<br />
*[http://www.reginaprogram.hu/haz/files/regina-notorteneti_seta_godollon_20072.pdf Juhász Borbála: Nőtörténeti séta Gödöllőn]<br />
*[http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Noszvaj/pages/004_egyhazi_es_vilagi_birtokosok.htm Marjanucz László: Noszvaj]<br />
<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Személyek]]<br />
[[Kategória:Földbirtokos]]<br />
[[Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn]]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Boss%C3%A1nyi_Krisztina&diff=4756Bossányi Krisztina2017-11-09T13:51:08Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div>[[Fájl:bossa2.jpg |thumb|400px|right|Bossányi család családfája]]<br />
''' Nagyugróczi Bossányi Krisztina''' (1671 - [[Gödöllő]], 1737) hatvanhét évig volt [[Gödöllő]] földbirtokosa. <br />
<br />
<br />
== Élete ==<br />
<br />
Bossányi Miklós első házasságából született. Kemény kezű, „nagy természetű” földbirtokos asszony volt. Egy testvére volt, Bossányi László. Mindketten [[Gödöllő]]n nőttek fel. Gödöllő ekkor még csak pár házból, a református templomból és a Hamvay-kúriából állt. Apja másodjára Hamvay Ferenc özvegyét vette. Bossányi Miklós 1676-ban halt meg. Apja halála után sokat pereskedett, hogy [[Gödöllő]]t és a hozzá tartozó Besnyőt, Babatot és Egerszeget jogos örökségként megkaphassa. Bossányi Krisztina apja házassága révén Noszvajt is megörökölte. A noszvaji birtokrész a gyermekei, illetve ezek örököseinek kezén egyre jobban elaprózódott.<br />
<br />
<br />
== Házasságai és gyermekei ==<br />
<br />
Kétszer ment férjhez. Először Szemere György vett el. Házasságukból négy lány és egy fiú született. <br />
<br />
*Szemere Katalin (Szentpétery Andrásné)<br />
*Szemere Judit (Ottlik Pálné)<br />
*Szemere Erzsébet (Nikházy Györgyné)<br />
*Szemere Klára (Bárczay Lászlóné)<br />
*Szemere Miklós (felesége Vass Erzsébet)<br />
<br />
<br />
Második férje Ottlyk György volt. Trencsén megyei köznemesi családból származott. Részt vett a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban, a fejedelem főudvarmestere is volt. <br />
<br />
<br />
== Gödöllő és a birtok ==<br />
[[Fájl:boss1.jpg |thumb|200px|right|Bossányi család címere]]<br />
Nem vette fel egyik férje nevét sem. Otthon is ő parancsolt, cselédeit is saját kezűleg pofozta fel. Jól értett a pereskedéshez. Az évek során több perben is részt vett. Perben állt báró Stahremberg császári tábornokkal, a Forgách grófokkal, a váci püspökkel, Tillmann Ferdinánddal, I. Grassalkovich Antallal is. Grassalkovich Antal [[Gödöllő]]t és környékét szerette volna központjává tenni, de erre várnia kellett Bossányi Krisztina haláláig, amikor az örökösöktől megvásárolta birtokaikat. Bossányi László jelzálogkölcsönt (15 000 Ft) vett fel Grassalkovich Antaltól a gödöllői birtokára húsz év törlesztésre, de nem tudta visszafizetni. Ezért újabb 8000 Ft-ért egész gödöllői birtokát 1748. január 15-én átengedte Grassalkovichnak. <br />
<br />
<br />
<br />
== Forrás ==<br />
<br />
*G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)<br />
*[http://www.reginaprogram.hu/haz/files/regina-notorteneti_seta_godollon_20072.pdf Juhász Borbála: Nőtörténeti séta Gödöllőn]<br />
*[http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Noszvaj/pages/004_egyhazi_es_vilagi_birtokosok.htm Marjanucz László: Noszvaj]<br />
<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Személyek]]<br />
[[Kategória:Földbirtokos]]<br />
[[Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn]]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Bossa2.jpg&diff=4755Fájl:Bossa2.jpg2017-11-09T13:50:49Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: Forrás: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/masodik-kotet-A9B/bossanyi-csalad-nagy-bossanyi-es-nagy-ugroczi-grof-baro-es-nemes-111D/</p>
<hr />
<div>Forrás: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/masodik-kotet-A9B/bossanyi-csalad-nagy-bossanyi-es-nagy-ugroczi-grof-baro-es-nemes-111D/</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Boss%C3%A1nyi_Krisztina&diff=4754Bossányi Krisztina2017-11-09T13:50:35Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div>[[Fájl:bossa2.jpg |thumb|250px|right|Bossányi család családfája]]<br />
''' Nagyugróczi Bossányi Krisztina''' (1671 - [[Gödöllő]], 1737) hatvanhét évig volt [[Gödöllő]] földbirtokosa. <br />
<br />
<br />
== Élete ==<br />
<br />
Bossányi Miklós első házasságából született. Kemény kezű, „nagy természetű” földbirtokos asszony volt. Egy testvére volt, Bossányi László. Mindketten [[Gödöllő]]n nőttek fel. Gödöllő ekkor még csak pár házból, a református templomból és a Hamvay-kúriából állt. Apja másodjára Hamvay Ferenc özvegyét vette. Bossányi Miklós 1676-ban halt meg. Apja halála után sokat pereskedett, hogy [[Gödöllő]]t és a hozzá tartozó Besnyőt, Babatot és Egerszeget jogos örökségként megkaphassa. Bossányi Krisztina apja házassága révén Noszvajt is megörökölte. A noszvaji birtokrész a gyermekei, illetve ezek örököseinek kezén egyre jobban elaprózódott.<br />
<br />
<br />
== Házasságai és gyermekei ==<br />
<br />
Kétszer ment férjhez. Először Szemere György vett el. Házasságukból négy lány és egy fiú született. <br />
<br />
*Szemere Katalin (Szentpétery Andrásné)<br />
*Szemere Judit (Ottlik Pálné)<br />
*Szemere Erzsébet (Nikházy Györgyné)<br />
*Szemere Klára (Bárczay Lászlóné)<br />
*Szemere Miklós (felesége Vass Erzsébet)<br />
<br />
<br />
Második férje Ottlyk György volt. Trencsén megyei köznemesi családból származott. Részt vett a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban, a fejedelem főudvarmestere is volt. <br />
<br />
<br />
== Gödöllő és a birtok ==<br />
[[Fájl:boss1.jpg |thumb|200px|right|Bossányi család címere]]<br />
Nem vette fel egyik férje nevét sem. Otthon is ő parancsolt, cselédeit is saját kezűleg pofozta fel. Jól értett a pereskedéshez. Az évek során több perben is részt vett. Perben állt báró Stahremberg császári tábornokkal, a Forgách grófokkal, a váci püspökkel, Tillmann Ferdinánddal, I. Grassalkovich Antallal is. Grassalkovich Antal [[Gödöllő]]t és környékét szerette volna központjává tenni, de erre várnia kellett Bossányi Krisztina haláláig, amikor az örökösöktől megvásárolta birtokaikat. Bossányi László jelzálogkölcsönt (15 000 Ft) vett fel Grassalkovich Antaltól a gödöllői birtokára húsz év törlesztésre, de nem tudta visszafizetni. Ezért újabb 8000 Ft-ért egész gödöllői birtokát 1748. január 15-én átengedte Grassalkovichnak. <br />
<br />
<br />
<br />
== Forrás ==<br />
<br />
*G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)<br />
*[http://www.reginaprogram.hu/haz/files/regina-notorteneti_seta_godollon_20072.pdf Juhász Borbála: Nőtörténeti séta Gödöllőn]<br />
*[http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Noszvaj/pages/004_egyhazi_es_vilagi_birtokosok.htm Marjanucz László: Noszvaj]<br />
<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Személyek]]<br />
[[Kategória:Földbirtokos]]<br />
[[Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn]]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Boss%C3%A1nyi_Krisztina&diff=4753Bossányi Krisztina2017-11-09T13:49:11Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: </p>
<hr />
<div>[[Fájl:boss2.jpg |thumb|250px|right|Bossányi család családfája]]<br />
''' Nagyugróczi Bossányi Krisztina''' (1671 - [[Gödöllő]], 1737) hatvanhét évig volt [[Gödöllő]] földbirtokosa. <br />
<br />
<br />
== Élete ==<br />
<br />
Bossányi Miklós első házasságából született. Kemény kezű, „nagy természetű” földbirtokos asszony volt. Egy testvére volt, Bossányi László. Mindketten [[Gödöllő]]n nőttek fel. Gödöllő ekkor még csak pár házból, a református templomból és a Hamvay-kúriából állt. Apja másodjára Hamvay Ferenc özvegyét vette. Bossányi Miklós 1676-ban halt meg. Apja halála után sokat pereskedett, hogy [[Gödöllő]]t és a hozzá tartozó Besnyőt, Babatot és Egerszeget jogos örökségként megkaphassa. Bossányi Krisztina apja házassága révén Noszvajt is megörökölte. A noszvaji birtokrész a gyermekei, illetve ezek örököseinek kezén egyre jobban elaprózódott.<br />
<br />
<br />
== Házasságai és gyermekei ==<br />
<br />
Kétszer ment férjhez. Először Szemere György vett el. Házasságukból négy lány és egy fiú született. <br />
<br />
*Szemere Katalin (Szentpétery Andrásné)<br />
*Szemere Judit (Ottlik Pálné)<br />
*Szemere Erzsébet (Nikházy Györgyné)<br />
*Szemere Klára (Bárczay Lászlóné)<br />
*Szemere Miklós (felesége Vass Erzsébet)<br />
<br />
<br />
Második férje Ottlyk György volt. Trencsén megyei köznemesi családból származott. Részt vett a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban, a fejedelem főudvarmestere is volt. <br />
<br />
<br />
== Gödöllő és a birtok ==<br />
[[Fájl:boss1.jpg |thumb|200px|right|Bossányi család címere]]<br />
Nem vette fel egyik férje nevét sem. Otthon is ő parancsolt, cselédeit is saját kezűleg pofozta fel. Jól értett a pereskedéshez. Az évek során több perben is részt vett. Perben állt báró Stahremberg császári tábornokkal, a Forgách grófokkal, a váci püspökkel, Tillmann Ferdinánddal, I. Grassalkovich Antallal is. Grassalkovich Antal [[Gödöllő]]t és környékét szerette volna központjává tenni, de erre várnia kellett Bossányi Krisztina haláláig, amikor az örökösöktől megvásárolta birtokaikat. Bossányi László jelzálogkölcsönt (15 000 Ft) vett fel Grassalkovich Antaltól a gödöllői birtokára húsz év törlesztésre, de nem tudta visszafizetni. Ezért újabb 8000 Ft-ért egész gödöllői birtokát 1748. január 15-én átengedte Grassalkovichnak. <br />
<br />
<br />
<br />
== Forrás ==<br />
<br />
*G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)<br />
*[http://www.reginaprogram.hu/haz/files/regina-notorteneti_seta_godollon_20072.pdf Juhász Borbála: Nőtörténeti séta Gödöllőn]<br />
*[http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Noszvaj/pages/004_egyhazi_es_vilagi_birtokosok.htm Marjanucz László: Noszvaj]<br />
<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Személyek]]<br />
[[Kategória:Földbirtokos]]<br />
[[Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn]]</div>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Boss2.bmp&diff=4752Fájl:Boss2.bmp2017-11-09T13:45:50Z<p>Gönczi Krisztina Éva*: Forrás: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/masodik-kotet-A9B/bossanyi-csalad-nagy-bossanyi-es-nagy-ugroczi-grof-baro-es-nemes-111D/</p>
<hr />
<div>Forrás: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/masodik-kotet-A9B/bossanyi-csalad-nagy-bossanyi-es-nagy-ugroczi-grof-baro-es-nemes-111D/</div>Gönczi Krisztina Éva*