2011-11-14T09:46:56Z

Gergely Gyöngyvér Ildikó: Gödöllői Hév lapot átneveztem Gödöllői HÉV névre

[[Kép:hevek.jpg|thumb|right|300px|Generációk]]

= A Gödöllői HÉV története =

==Keleti pályaudvar-Cinkota szakasz==

A HÉV Gödöllőig húzódó szakaszának építéstörténete egészen '''1888'''-ig nyúlik vissza, ugyanis annak az évnek a nyarán adták át a forgalomnak a Budapesttől Cinkotáig terjedő szakaszt. Ekkor még csak egy vágányon és gőzüzemű vonatokkal folyt a közlekedés. '''Eleinte a Kerepesi útról, közvetlenül a Keleti-pályaudvar szomszédságából indultak a HÉV-szerelvények.''' A végállomás kezdetben egy egyszerű fabódé volt, melynek helyén csak később húztak fel egy nagyobb méretű állomásépületet. A vonatok nem mentek be a Baross térig, hanem attól távolabb, a ma már elbontott ügető magasságában álltak meg. (1937-ben vették tervbe a Kerepesi úti végállomás áthelyezését, erre azonban csak 1970-ben került sor, amikor a HÉV-vágányokat visszavágták az Örs vezér térig. A sínek egy részét viszont meghagyták üzemi összeköttetési céllal.)

==Hév meghosszabbítása Kerepesig==

A volt úrbéres gazdaközösség 1895. április 5-én tartott közgyűlést Kerepesen. A gyűlés témája: a Budapest–Cinkota Helyi Érdekű Vasút Kerepesig történő meghosszabbítása volt. Az új vasútvonal kiépítése fontos lett volna a falu számára. Példaként Cinkotát hozták fel, ahol a HÉV kiépülése óta rohamos fejlődésnek indult a település. A korábban 200 házból álló szegény falu a XIX. század végére virágzó helységgé vált, mely fejlődés elsősorban a vasútnak volt köszönhető. Ezért gondolták úgy a kerepesi gazdák, hogy a HÉV meghosszabbítása falujukig jótékony hatással lenne a községükre. Kerepes Cinkotához hasonlóan közel volt Budapesthez, de közlekedési szempontból nagyon távol esett attól. A cél megvalósítása érdekében határozatot hoztak, melynek értelmében ''„A helyi érdekű vasútnak elnyeréséből származó előnyöket a gazdák elismerik, azért a vasút kiépítését óhajtják s, hogy ezen czélt, szerény anyagi helyzetükhöz képest előmozdítsák, ezennel kötelezőleg felajánlják, hogy a Bpest – czinkotai h. é. vasútnak Kerepesig való kiépítése esetén ott, a hol a kettős vágányra tervezett pálya – vonal a gazdák közös területén vonul el, az erre szükséges területet a közös területből ingyen engedik át; továbbá ha az állomás ily területre terveztetnék, illetve építtetnék, az erre szükséges területet – azonban ezt csak úgy, ha ennek átengedése gazdászati szempontból forgalmi akadályt nem eredményez – szintén ingyen engedik át.”'' A határozathozatal után a közgyűlés felhatalmazta a község elöljáróságát a tárgyalások megkezdésére és lebonyolítására a budapesti H. É. Vasutak igazgatóságával.
'''Végül 1900-ban készült el a pálya Kerepesig.''' Ekkor még a vonal Csömör felé kanyarodott el, ezt csak később, az új vonal építésénél vágták át, így lett néhány kilométerrel rövidebb a Kistarcsa és

==Budapest–Cinkotai HÉV-vonal villamossá alakítása==
[[Kép:logo.jpg|thumb|right|300px|Generációk]]
Cinkota közti szakasz 1901-ben a cinkotai vasút mentén élő települések mozgalmat indítottak annak érdekében, hogy a '''HÉV-et villamos üzemre állítsák át'''. Az igazgatóság úgy reagált a kérésre, hogy már 1895 óta foglalkoznak a HÉV villamosításával, de a műszaki nehézségek és a magas költségek miatt eddig nem volt lehetőség a beruházásra. A mostani megkeresésre sem tudtak kedvező ígéretet tenni, de minden igyekezetükkel próbáltak megoldást találni a helyzetre.
1906 tavaszán tárgyalások kezdődtek arról, hogy a Budapesti Közúti Vaspálya Rt. engedélyt szerez a már Kerepesig kiépített HÉV villamossá való átalakításáról, és ezzel együtt a vonal Gödöllőig történő meghoszszabbításáról.

1909-ben kezdődött meg a Budapest–Cinkotai HÉV-vonal villamossá alakítása. A tervek szerint az induló és a mátyásföldi állomást kibővítenék, a cinkotai állomás mellé pedig egy áramfejlesztő telepet építenének. Nyár elején már a pályatest elő-készítő munkálataiba is belefogtak. Először Cinkota környékén kezdték meg a sínek olyan átalakítását, illetve elhelyezésük olyan módosítását, hogy az megfeleljen a villamos üzem követelményeinek. A pályatest átalakítását követően a nyár végén kezdték meg a villamosvezetékekhez szükséges póznák felállítását. Szintén nyár végén fejeződtek be a budapesti végállomás átalakítási munkálatai. A Cinkotán épülő központi áramfejlesztő telep gőzturbinákkal lett felszerelve, melyek 2000 lóerővel állították elő a magas feszültségű áramot, s ezt a magasfeszültségű áramot a rákosszentmihályi állomáson kis feszültségű munkaárammá alakították át. A cinkotai telepet egy 10 holdas területen építették fel. 1909. november végén már állt a telep 60 méter magas kéménye is. 1910 márciusára a munkálatok annyira előrehaladott állapotban voltak, hogy esély volt arra, már nyár elején megindulhasson rajta a forgalom. De csak 1911 tavaszára készült el a vasút villamosítása Budapest és Cinkota között.''' Így 1911. április 19-én átadták a modernizált vonalat az utazóközönségnek.''' A megnyitás előtti utolsó bejárás délelőtt fél 10-kor kezdődött. A eseményen részt vett a Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség részéről Korompay Frigyes vasúti és hajózási biztos, a Kereskedelmi Minisztérium képviseletében Dubszky Alfréd és a főváros képviseletében Buzay Károly tanácsjegyző.

==Hév meghosszabbítása Gödöllőig==

Már 1906 tavaszán folytak az egyeztetések a HÉV Gödöllőig történő meghosszabbításáról. Az engedélyek egy részét már korábban beszerezte a vállalat.
A Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Részvénytársaság Budapest–Cinkota–Kerepes vonalának meghosszabbítására Gödöllőig az előmunkálati engedélyt a kereskedelmi miniszter megadta. A HÉV nemcsak Gödöllőnek volt fontos, hanem a környező településeknek is. Ezzel a közlekedési eszközzel kényelmes összeköttetést nyer 6-7 község (Kerepes, Mogyoród, Csömör, Kistarcsa, Cinkota, Rákosszentmihály)Gödöllővel, mint járási székhellyel. A fővárosból pedig valóságos inváziót vártak a nyaralók személyében, akik a vendéglőkre és a kereskedőkre lettek volna jó hatással.

== Tervek ==

1906. június 25-én megtartották a közigazgatási bejárást, melyen részt vett a kereskedelmi és földművelésügyi minisztérium, az államépítészeti hivatal, a katonai kincstár, a MÁV, a gödöllői
királyi koronauradalom, Pest vármegye és a gödöllői járás küldöttei. A bejárást követően megállapították, a szabványos nyomtávú villamos vasút Kerepesről Mogyoród felé nagyobb kitérőt tesz, és Boncsoknál éri el Gödöllő határát. (A legnagyobb akadályt az építés során a Bolnoka jelentette, mellyel nem birkóztak volna meg a HÉV-szerelvények, így azt megkerülve, a pályát Mogyoród irányába vitték el.) Ezután az Erzsébet-park érintésével a Ferenc József téren és a Rudolf utcán átmegy az országút mellett, majd az akkori Blumenthál fatelepnél egy éles jobb kanyar után fog a vasútállomásra, mint végállomásra megérkezni. Az akkori tervek szerint a HÉV itt csatlakozott volna a
vasúti pályához. Azzal az elképzeléssel, hogy a gödöllői végállomáson a MÁV- és a HÉV-vonalat öszszekapcsolják, megnyílt volna a lehetőség arra, hogy a Felvidékről érkező árúkat, mint például a szenet, a fát közvetlenül a HÉV mentén lévő településekre szállíthassák.
Az építkezés konkrét dátumát még ekkor nem határozták meg, csak abban állapodtak meg, hogy a közeljövőben fog a beruházás megkezdődni. A társaság anyagi támogatást nem kért az államtól, az egész beruházást önerőből kívánták megoldani. 1906 őszén újabb közigazgatási bejárás vált szükségessé, mert az eredeti terveken a vonal olyan ingatlan területeket is érintett, melyek hosszas kisajátítási eljárás után lettek volna megszerezhetőek, ehelyett inkább új vasútvonalat húztak, az országúthoz közelebb.
A HÉV-vonal Gödöllőig történő meghosszabbításával kapcsolatban, '''1909 áprilisában döntött''' a képviselőház, majd pedig a főrendház is jóváhagyta az építkezést. Ezután az uralkodó elé került a kérelem szentesítés céljából. Májusra a villamosvasútról szóló törvényjavaslat a legfelsőbb helyről is szentesítést kapott.

== Tárgyalások ==

A meghosszabbítást engedélyező törvény az elfogadása és a király szentesítése után megjelent az „Országos Törvénytár”-ban, a következő szöveggel: 1909 októberében kezdték meg a villamosvasút
útvonalára vonatkozóan a kisajátítási tárgyalásokat az érintett településeken.

Október 25-én délelőtt Kerepesen, délután Gödöllőn, október 27-én Mogyoródon folyt az egyezkedés, melyeken az érintettek nagy számban képviseltették magukat. A tárgyalások nem mindenhol zajlottak le békésen. Mogyoródon rendkívül heves volt a gyűlés, mert a mogyoródi gazdák magas árat kértek a földjeikért. Mogyoródon és Gödöllőn is, a kisajátítási határozat megfellebbezésére készültek a lakosok. Gödöllővel kapcsolatban komoly aggályok merültek fel. A HÉV-et eleinte az országútkastély felöli oldalára tervezték, így azt a településen belül nem keresztezték volna a vágányok. Ezzel a lépéssel azonban az utat szegélyező híres, közkedvelt és a település számára nagyfontosságú, a kastélytól az Erzsébet-parkig vezető fasor került volna veszélybe. Végül az eredeti tervet megváltoztatva, maradt a ma is ismert nyomvonal, de ez sem keltett túl nagy tetszést a településen.

A Pesti országutat, melyet sokan az ország egyik legszebb útjának véltek, így már módosította a HÉV tervezett vonala. Ez sokaknak nem tetszett, mert a szép egyenes utat egyenetlenné tette a HÉV. Ellenérzésüket azzal magyarázták, hogy nagy rajta a kocsiforgalom, és a kanyargós út balesetveszélyessé válhat. Emellett az országút számos sporteseménynek is otthont adott, mint például autó-, bicikli- és futóversenyeknek. Viszont ha az út kevésbé szép és egyenletes, a sportrendezvények is elmaradhatnak a településről. A harmadik érv a tervezett nyomvonal ellen a kastélytemplom előtti tér átalakítása volt. A HÉV vonala miatt az országút egészen a kastély alá szorulna, és ezzel jelentősen csökkenne a templomtér mérete.
Problémát jelentett az építkezés során a piac elhelyezkedése is. A Ferenc József téren lévő piacteret a tervezett villamosvasút szinte kettészelte. Így fontos lett volna a tér átalakítása, az ott lévő különböző bódék eltávolítása. Ezzel együtt úgy gondolták a településen, hogy a piaci keresletre jó hatással lesz a HÉV, mert a környező településekről annak segítségével lehetne az árut szállítani. Ezek mellett felmerült egy technikai probléma is: az, hogy a villamosvasút mellé nem terveztek elég széles gyalogjáról, így a járókelők, különösen a gyerekek lettek volna veszélyben a keskeny járdán. Ez a probléma nagyon valóságos volt, mert Gödöllő belterületén egyes helyeken nagyon közel volt a
tervezett vonal a lakóházakhoz. 1909 novemberében a kereskedelemügyi miniszter Kerepes, Gödöllő és Mogyoród határában a szükséges földterületekre megadta a kisajátítási jogot, és ezzel a kisajátítási terv véglegessé vált, azok lebonyolítása azonban áthúzódott az 1910-es évre is.

== Munkálatok ==

1910 februárjában kezdtek hozzá a HÉV Kerepes és Gödöllő közötti szakaszának kiépítéséhez. Az egész vonalon 1500 munkás kezdte meg a földmunkát, amely mindkét irányból indult meg egyidejűleg. Márciusban több száz munkás kezdte meg az alapépítmények elkészítését Gödöllő belterületén. A legnagyobb építkezés az Erzsébet-park mellett folyt, ahol egy mély, vasúti bevágást követően egy nagy töltést kellett építeni. Az építkezés során a korábbi félelmek egy része beigazolódott. Az új töltés az Erzsébet-parkból egy jelentős területet foglalt el, a Ferenc József teret pedig kettévágta, ami miatt rengeteg fát ki kellett vágni. Még el sem készült a pályatest, de a vízelvezetés már komoly vitákat váltott ki a településen. A korábbi vízelvezető árkokat a Ferenc József téren és a Rudolf utcában betömték, és azokat hol nyitott, hol pedig zárt földalatti csatornákkal pótolták a Rákos-patakig. A problémát az okozta, hogy pont a Ferenc József tér piaci részére került a nyitott
árok, mely komoly veszélyforrást jelentett. Emellett a kibetonozott árok 40-50 cm széles és csak 30 cm mély volt. Ezt azonban elsősorban nem esővíz, hanem szennyvíz elvezetésére használták. A környező házak szennyvízcsatornái ide vezették és vitték a szennyvizet a Rákos-patakba. Az árok mélysége és nyitott volta egészségügyi aggályokat vetett fel. Az ügyben azonban nem történt előrelépés, mivel a probléma még 1926-ban is napirenden volt.

'''Az első vonat 1910. november 2-án haladt át az új gödöllői sínpályán.''' A szerelvény egy gőzmozdonyból és egy személykocsiból állt. Ezt a vonatot a következő naptól kezdve számos tehervonat követte, melyek kavicsot, köveket, talpfákat, vasoszlopokat és más építőanyagokat szállítottak. A képviselő-testület 1910. november végén tartott ülésén határozatot hozott arról, hogy a HÉV pályájának azon részén, ahol az Gödöllő belterületén megy keresztül, a vágányok mindkét oldalán – az Erzsébet-parktól a MÁV-állomásig – korlátot köteles építeni a beruházó, akinek az összes átjárót ki kell köveznie. 1911 áprilisában már mindennapos esemény volt a villamos kocsipróbája. A sikeres műszaki próbákat Zehntbauer Gyula mérnök, a helyiérdekű vasúttársaság felügyelője végezte. (Még el sem készült a villamos vonal, de már 1911 augusztusában olyan vélemények jelentek meg a helyi sajtóban, hogy a HÉV a pályájának a kialakítása révén kevés hasznot hoz a településnek, mert Gödöllőnek csak egy kis részét érinti. Többen úgy gondolták, hogy célszerű volna a vonalat tovább építeni és a villamost a Gizella utca felé kanyarítva kivinni egészen a méhészetig.)
1911 őszén az építkezési munkálatok már a végéhez közeledtek: szeptemberben már a villamos kábelek vezetése folyt.
'''Október 8-án pedig az első villamos vasút is végigment a Gödöllő–Kerepes–Budapest vonalon.''' A próbaszerelvényen a vállalat mérnökei kaptak helyet. Az átadást november 1-jére tűzték ki, addig pedig folyamatosan indították a különböző próbajáratokat. Az avatás azonban a kitűzött időpontban nem valósulhatott meg, mert még apróbb javításokra volt szükség a vonalon.
'''Többszöri halasztás után végül november 25-én délelőtt volt az átadás.''' A ceremónián a Kereskedelmi Minisztérium részéről Koromzay Frigyes vasúti és hajózási főfelügyelő, a helyi érdekű vasutak képviseletében Sándor Pál országgyűlési képviselő, a Budapesti Közúti Vaspálya-Társaság vezérigazgatója, Pest vármegye részéről Kemény Kálmán és Szabó Géza tiszteletbeli főjegyző jelent meg. Az ünnepségen részt vett a vasútvonal tervezője Széll Árpád főmérnök is. A bizottság 9 órakor indult ki a villamossal Gödöllőre. 10 órakor értek Cinkotára, ahol csatlakoztak hozzájuk a közbeeső
községek küldöttei. A vonat 11 órakor érkezett Gödöllőre, s a hivatalos jegyzőkönyvek felvétele után a vasutat megnyitottnak nyilvánították. Másnap már menetrend szerint megindult a közlekedés a Budapest–Kerepes–Gödöllő vonalon.
A menetidő a gödöllői vasútállomástól a Keleti pályaudvarig 65 perc volt. Oda-vissza naponta 17-17 vonat közlekedett reggel 5 órától este 11 óráig, óránként egy szerelvény.Az első vonat Budapestről reggel 5 óra 20 perckor, Gödöllőről pedig 5 óra 35 perckor indult.

== Javítási munkák, panaszok sora ==

Az újonnan átadott pályatesten már 1912 őszén javításokat kellett végezni. A Gödöllő és Kerepes közti szakasz bizonyos részein megsüllyedt a pálya. 1913 februárjában foglalkozott a képviselőház a Budapest–Kerepes vonalon a második sínpár lefektetésével. A képviselők az indítványt elfogadták, mert az államot anyagilag nem terhelte a beruházás, mivel azt a többi építkezéshez hasonlóan magántőkéből fedeznék.
Az 1909-es villamosítás után 2 db 75 lóerős, 2 db 110 lóerős motorkocsival, és egy 150 lóerős tehermozdonnyal kezdték meg a közlekedést. A gőzmozdonyok azonban még sokáig szállítottak terheket a vágányokon. Egy HÉV-szerelvény eleinte három kocsiból állt, két motorkocsiból és a köztük futó pótkocsiból. A szerelvényekben a 2. osztályú szakaszt plüssülésekkel, a 3. osztályú részt pedig fapadokkal látták el.

A HÉV azonban nem váltotta be a hozzá fűzött remények mindegyikét. Az átadás után közvetlenül megjelentek az első hibák és gondok. Leginkább a menetrend volt az, ami már a kezdetektől problémát jelentett az érintett községeknek. Emiatt már 1901-ben felemelte a szavát Cinkota lakossága. Kifogásolták, hogy – a hétvégék kivételével – nem maradhattak a fővárosban, mert korán indultak vissza a vonatok, illetve hogy több megállóban nincs jegyárusítás, a szerelvényen pedig pótdíjat kellett fizetniük. Gödöllőn is hasonló volt a helyzet, ahol a megnyitás után már 10 nappal cikkek jelentek meg a témáról a helyi sajtóban. A vezetőség szemére vetették, hogy a vonatok indulási idejét egyáltalán nem egyeztették az igényekkel. Az első Gödöllőről induló 5.35-ös vonat 6.40-re ért be a budapesti végállomásra. Ezt lehetett munkásvonatnak tekinteni, de ezzel a szerelvénnyel a munkások nem értek be a munkakezdésre, ezért egy korábbi vontra is szükség lett volna. A következő szerelvény 7 órakor indult, mely 8.05-re ért be. Ez a vonat szintén nem volt jó senkinek, mert a hivatalnokok és diákok, akik használhatták volna, szintén elkéstek a munkahelyről vagy az iskolából. Ennek megoldására született javaslat egy olyan szerelvény indítására, ami 7.30-ra ér be a Keleti pályaudvarhoz.

A visszafelé közlekedő vonatokkal is hasonló volt a helyzet, de hiányolták a települések az ún. „színházi vonatot“ is, hiszen az utolsó szerelvény 22.05-kor indult Gödöllőre. Azonban nem csak a vonatok indulási ideje jelentett problémát, hanem az is, hogy a HÉV és a MÁV menetrendjét nem hangolták össze. Gyakori volt, hogy 5 perccel előbb indult el a HÉV a gödöllői végállomásról, minthogy a vonat beérkezett volna, de a vonatok sem várták be a HÉV-eket. A menetrenden kívül a magas jegyárak is nagy felháborodást keltettek.

Sérelmezték azt is, hogy Mogyoród és Gödöllő kivételével a vonal összes települése részesült kedvezményes 10 lapos füzetjegyben. Ez azoknak jelentett volna segítséget, akik többször járnak a fővárosba, de nem olyan rendszerességgel, hogy bérletet legyen érdemes vásárolniuk. Szakaszjegyet szintén nem vezettek be ezen a vonalon. Az első tél szintén új problémákat szült az új vonalon. Általános volt a panasz, hogy (főleg reggel) nagyon hidegek voltak a szerelvények. Újabb gond volt, hogy a HÉV-ek még a rosszul összeállított menetrendet sem tartották be. Gyakran előfordult, hogy a Ferenc József téri megállóból már 15-20 perces késéssel indult tovább a szerelvény. Néha a vonatok sebessége okozott kellemetlenséget az utasoknak: Gödöllő és Mogyoród közt próbáltak meg a késésből lefaragni. Ilyenkor olyan sebességre kapcsoltak, ami az utasok számára igen rémisztő volt, főleg az esti órákban. A rossz pályaszakaszon különösen veszélyes volt a száguldás, de a személyzet hozzáállását is kifogásolta az utazó közönség.

Gyakran viselkedtek a kalauzok illetlenül az utasokkal, arra is volt példa, ha valaki nehezményezte a magatartásukat, egyszerűen lerakták a vonatról. A kocsik is problémát jelentettek az utazó közönségnek, a rossz pályatest miatt a vagonok menet közben folyamatosan himbálóztak, egyes helyeken pedig nagyon ráztak. Az ajtókon és az ablakokon fütyült be a szél a rossz illesztések miatt. A hibákra azonban nem született megoldás. 1925-ben ugyanezek a témák voltak a helyi sajtó napirendjén.

A HÉV-szerelvények az 1930 as évek elejére már teljesen elavultnak számítottak: hihetetlenül ráztak, és rettentően hangosak voltak, az utasok nehezen fértek el egymás mellett. Az igazgatóság 1930-ban új Pullmann-kocsikat állított üzembe. Ezeket eleinte kékre, majd a jamboree alatt zöldre festették. 1931 januárjában már közlekedtek az új típusú HÉV szerelvények, de leginkább csak a Budapest és Csömör közti vonalon. Az újítások ellenére a gödöllői vonalon a kocsik jelentős része még a régi szériából származott, még 1937-ben is. Az évtizedek alatt szőnyeg alá söpört problémák miatt a HÉV utazóközönsége kezdett fogyatkozni, s ezzel arányosan nőtt a HÉV adóssága is, így 1931 tavaszára csődközeli helyzetbe került. Az üzemeltetéséről megindultak a tárgyalások a főváros tulajdonában lévő BSzKRT-tal. Végül 1932-ben az összes BHÉV-vonallal együtt a Budapest–Gödöllő vonal is a BSzKRT tulajdonába került.

== Állomásépületek ==

Az állomásépületek nem épültek meg a pályatesttel együtt, ezeket csak később kívánták megvalósítani, emiatt komoly viták fakadtak és némelyikük évtizedeken át borzolta a kedélyeket. A Ferenc József-téren ideiglenesen egy bódét helyeztek el a megállóban. Közel egy évvel az átadás után még el sem kezdték az állomás épületének építését. Ehelyett 1912 őszén a már meglévő bódé mellé egy újabb bódét építettek. De még így sem volt elegendő a váróhelyiség az utasok számára. Csak 1913 májusában kezdték meg az új épület előkészítő munkálatait. Ez azonban sokaknak nem tetszett a településen. Vita bontakozott ki abban a kérdésben is, hogy az új épületben elhelyezhet-e a HÉV igazgatósága éttermet vagy sem. A község elöljárói úgy gondolták, hogy nem azért biztosítottak ingyen telket a beruházáshoz, hogy ott éttermet, hanem, hogy várótermet építsenek.

Vagy ha mégis étterem üzemel az épületben, amelyből a HÉV igazgatósága profitál, akkor fizesse meg a községnek az ezért járó bért. A vendéglő a viták ellenére elkészült és megkezdte működését. 1929-re az étterem tulajdonosa olyan magas szintre emelte az intézményt, hogy Gödöllő község beadvánnyal fordult a vasútigazgatósághoz, mely szerint az állomás III. osztályú várótermét csatolják a vendéglőhöz és építsenek egy új várótermet. 1913 őszén úgy határozott a BHÉV igazgatósága, hogy a gödöllői Erzsébet-park feltételes megállóhelyen az országút felöli oldalon, egy váróbódét építtet. A már megépült váróhelységnek nevezett bódék sem voltak problémamentesek – a helyiségekben pl. télen nem volt fűtés. Mint ahogy a helyi lapokban írták: ''„Aki utazni akar, ne csak jegyet váltson, hanem vigyen magával egy darab szenet is, ha nem akar megfagyni.”'' A megállókban a világítás sem volt megfelelő. Sötétben gyakran a mozdonyvezető sem tudta pontosan eldönteni, hogy hol van pontosan a peron vége.

Az Erzsébet-parki megállónál pedig, egyáltalán nem volt világítás. Az állomásépületek közül a legtöbb gondot a végállomás épülete jelentette. Ennek a felépülésére több évtizedet kellett várni. A pálya átadása után nemsokkal a HÉV vezetése a már jól bevált bódét húzatta fel ideiglenesen addig, amíg az új épület el nem készül. Ez azonban a következő évtized végére sem készült el. 1919-ben így fogalmaztak az épületről a helyi sajtóban: ''„Mindennek a koronája mégis csak a gyönyörű HÉV végállomási épület. Csodáljuk, hogy a szép új szerelvények fele úton vissza nem fordulnak, és ezen bódé elé befutnak. Tartozik-e községünk tűrni azt, hogy egy ennyire csúf kis bódéval a község egy legszebb részét, pont a község bejáratát elcsúfítsák.”'' A HÉV igazgatósága a problémát úgy oldotta meg, hogy 1931. szeptember 26-án bezáratta a végállomáson üzemelő bódét, de ezzel megszüntette a jegyárusítást ezen az állomáson. Ezután már nem lehetett a végállomáson retúrjegyet, füzetjegyet, bérletet vásárolni. Az épület lebontását pedig fontolóra vették. Ezzel ellentétben a bezárt bódé
1933 tavaszán még mindig ott éktelenkedett.

A bontást végül 1933. június 23-án kezdték meg, ekkor a község lakosaiban felébredt a remény, hogy egy csinos várótermet és új jegypénztárat kapnak. Azonban az új váróterem még jó pár évig csak álom maradt a település lakóinak számára. Az elbontott
bódé helyére semmilyen épületet nem emeltek, csak három padot állítottak a végállomásra. Később ezek is eltűntek. Ezután az utazóközönség esőben, hóban, fagyban, szélben a szabadban volt kénytelen várakozni. Hiába tiltakozott a lakosság, nem történt semmi. 1938-ban a BHÉV igazgatósága beruházásokat kezdett az elavult állomásépületeinek felújítására. A gödöllői vonalon Cinkota mellett Rákosfalva, Sashalom, Mátyásföld kapott egy-egy csinos épületet.

A modern épületek modern várótermeket is kaptak, Gödöllőn azonban ismét elmaradtak a beruházások. Pedig ekkorra már a Ferenc József-téri megálló épülete is gondot okozott az utazóközönségnek. Váróterme nem volt, a pénztárhelyisége pedig túl sötét és szűk volt. A végállomásnál már évek óta ígérgették, hogy megkezdik az építkezést, de erre sem került sor. 1943-ban úgy nézett ki, hogy a majd’ 4 évtizeddel korábban vállalt kötelezettségeinek a HÉV eleget tesz. Azt az információt küldte a HÉV igazgatósága az elöljáróságnak, a helyi sajtó folyamatos támadásai miatt, hogy a cég építési osztálya már elkészítette az új állomásépület terveit. Az engedélyek beszerzése után pedig minden akadály elhárul a beruházás elől. De az építkezés így is csak 1944-ben kezdődött meg, s 1944 októberéig tartott.

== Megállók ==

Problémákat szültek a megállók elnevezése is. A Ferenc József-téren felállított bódéra egy „Gödöllő főtér” táblát helyeztek, holott a térnek nem ez volt a neve. Hosszas huzavona után 1912 decemberére lecserélték a megálló nevét, és ekkor már helyesen került be a menetrendbe. Azonban nem csak ez
az elnevezés okozott gondot a településen. Kifogásolták a „Király-park” megálló elnevezést is: ha Gödöllőre utazott egy idegen, akkor azt hihette, hogy innen a legrövidebb az út a kastélyba, holott a park ettől a megállótól igen messze esett. A harmadik lehetetlen elnevezés a pálya végén lévő MÁV-pályaudvar mellett lévő „Végkitérő” megálló neve volt. Mint ahogy a lapokban írták, „ Ez a „Végkitérő” a „Végállomást” akarja jelenteni. Közbeeső kitérő nem lévén, természetes, hogy végkitérő sem létezik, amely szó egyébként is a magyar nyelvben ismeretlen volt.

== Balesetek ==

A vasúti közlekedés megindulásával együtt arányosan megnőttek a vonal mentén a balesetek is. Ezek közül az egyik legjellemzőbb a vonatok kisiklása volt. A Gödöllő–Budapest vonalon a megnyitás után egy nappal már szerencsétlenség történt, a gondatlan váltókezelés miatt.
A Gödöllőről induló szerelvény Kistarcsán kisiklott, felborult és majdnem lecsúszott a magas vasúti töltésről. Többször előfordult, hogy Cinkotán a hibás váltóállítás miatt siklott ki szerelvény, máshol személy- és tehervonatok is ütköztek össze emiatt. Ezek a balesetek azonban ritkán végződtek halálesettel.

Gyakori volt még a megállókban a gyalogosgázolás. Többször sodródtak a kerekek alá vonatra várakozó utasok. Sűrű baleseti forrást jelentettek a HÉV-átjárók. Ezekben embert, automobilt vagy éppen lovas kocsit gázolt el a HÉV. A baleset abból adódott, hogy az átjárók többségében semmi sem figyelmeztetett a vonat érkezésére. A további balesetek elkerülése érdekében indítványozták a vasúti átjárók sorompóval történő ellátását, de ezt a beruházást az 1930-as évek végére sem végezte el a HÉV üzemeltetője.

== További tervek a pálya hosszabbításáról ==

A tervek szerint nem ért volna véget Gödöllőn a HÉV pályája. Még el sem készült a Gödöllőig terjedő vonal, de már mozgalom indult a meghosszabbítása érdekében. Az új vonal Máriabesnyőn keresztül, Bag érintésével ment volna le Aszódig. Ennek érdekében 1910 júliusában Aszód, Domony, Gödöllő elöljárósága és a besnyői nyaralók egyesületének küldöttsége látogatott el a kereskedelemügyi miniszterhez, aki válaszában arról tájékoztatta a küldöttséget, hogy a vonal Besnyőig történő meghosszabbításának nincs semmi kifogása, de az Aszódig terjedő vonalról még egyeztetni kell. 1911
tavaszára a Máriabesnyőig történő meghosszabbításáról döntés született. 1911 március 7-re tűzték ki a vonal hosszabbításához szükséges közigazgatási bejárást. 1911 októberére már az Aszódig történő meghosszabbítás is engedélyezést kapott. Ezt követően két évig semmi kézzelfogható nem
történt az ügyben. Majd 1913 októberében újabb engedélyezési procedúra után ismét közigazgatási bejárást tartottak. A pálya a besnyői kolostor mellett elhaladva a MÁV vasúti sínek mentén haladva ment volna Aszód felé. Domony határába érve keresztezte volna az országutat, majd érintette volna
Domony (Egresvölgy) telepet, ahová állomást is terveztek.
Innen Bag felé vette a pálya az irányt, mely előtt szintén keresztezte volna az országutat. Ezután az országút és a vasút közt haladva – keresztezve a losonczi vasútvonalat – ért volna be az aszódi vasútállomásra. Az Aszódig történő meghosszabbítás töltési munkálatait Besnyőig 1920-21-ben elvé-
gezték, de ezen a szakaszon már nem készült el a pályatest...

= A Gödöllői HÉV napjainkban =

== 8-as HÉV ==

A 8-as HÉV és a belőle kiágazó 9-es HÉV Budapest elővárosi vasútvonala, a Budapesti Helyiérdekű Vasúthálózat része. A vonal Gödöllőt, illetve Csömört köti össze Budapest egyik fontos közlekedési csomópontjával, az Örs vezér térrel. Fővárosi betétjárat Cinkotáig közlekedik. A vasútvonal a közforgalmú menetrendekben 253-as szám alatt szerepel. A BKV járatszámozásában a H8 (Gödöllői) és H9 (Csömöri) számokat kapta 2011. május 1-jétől.

== Közelmúlt ==

A rákosszentmihályi szárnyvonal második vágányát a második világháború után felszedték, anyagát más, nagyobb jelentőségű városi vasutak helyreállítására használták fel. A megmaradt egyvágányú vonalat 1953-ban a Fővárosi Villamosvasút (röviden FVV) vette át, a forgalmi kitérőkkel kibővített pályán a 69-es villamos indult meg.
Az 1950-ben készült, eredeti tervek szerint a 2-es metrónak a Népstadion állomáson (a mai Puskás Ferenc Stadion állomáson) lett volna közös végállomása a gödöllői HÉV-vel, ezért itt négyvágányos, középperonos átszálló állomás épült. Az 1960-as években az Örs vezér tér körül kiépült új lakótelepek következtében jelentősen megváltoztak az utazási igények, ezért az 1963-ban újraindított metróépítéskor a végállomást az Örs vezér terénél építették meg.
A gödöllői HÉV végállomása a Keleti pályaudvarnál a 2-es metró első, Örs vezér tér–Deák Ferenc tér közötti szakaszának átadása után, 1970. április 3-án szűnt meg. A helyiérdekű vasút és a kelet-pesti autóbuszok végállomását az Örs vezér terénél alakították ki. A rákosszentmihályi hurokvágányon is ekkor szűnt meg a forgalom.
A vonal sajátossága a baloldali közlekedési rend, amely elsősorban hagyománytiszteletből és megszokásból maradt így, ugyanis a biztosítóberendezések a legtöbb szakaszon már a helytelen és helyes vágányok fedezésére is alkalmasak.

== Járművek ==

A korábban megnyitott ráckevei HÉV-hez hasonlóan, a vonal első mozdonyai kéttengelyes, BHÉV 5–8 sorozatú gőztramwayok voltak. Az ÁVT Gépgyára, illetve a MÁV Gépgyára által gyártotta kis teljesítményű mozdonyokat, a növekvő forgalom miatt, hamarosan nagyobb teljesítményű gőzmozdonyokkal váltották fel. A BKVT 1894–1906 között a MÁV 377 sorozatú gőzmozdonyaihoz hasonló kialakítású mozdonyokat rendeltek a MÁV Gépgyártól. A villamosítás után a gőzmozdonyok kiszorultak a forgalomból, 1906-tól kezdve eladták őket.
A már villamosított vonalon a kistarcsai Gép- és Vasútfelszerelési Gyár által 1911–1915 között gyártott, M I, M II és M III típusú motorkocsikat állítottak üzembe. A motorkocsik mögé gyakran P III jelű, szintén a kistarcsai gyárban készített pótkocsikat akasztottak. A vonalból kiágazó iparvágányokat L II-es típusú villamosmozdonnyal szolgálták ki, ezeket a mozdonyokat is Kistarcsán készítették, a berendezését viszont a Ganz Villamossági Rt. szállította.
1929-től a Ganz és Társa Danubius Rt. által gyártott új járműveket, az M VII típusú motorkocsiból és P XIII-as pótkocsikból álló szerelvényeket állították forgalomba. A gyártótól új villamosmozdonyokat is rendeltek, az L VI típusú mozdonyokat kifejezetten a gödöllői vonal megnövekedett teherforgalmának kiszolgálására vásárolták.
A L VII típusú, utastérrel is rendelkező villamosmozdonyokat 1943-ban a Ganz kezdte el gyártani, később 1951-ben, néhány példányát, a villamos berendezések kivételével a győri Magyar Vagon- és Gépgyár készítette. Ezek a mozdonyok a személy- és a teherforgalomban egyaránt részt vettek. A forgalomba állított új, M VIII típusú motorkocsikat a Dunakeszi járműjavító üzem, a villamos berendezéseit a Ganz gyártotta. Az áramvonalas homlokfalú motorkocsikat a csepeli HÉV-re szánták, azonban 1976-ig ezen a vonalon közlekedtek. A mozdonyok és motorkocsik mellett személykocsikat is rendeltek a gyártóktól, a P XV típusú pótkocsikat 1943–1957 között szállítottak le.[9]
1971-től napjainkig az egykori Kelet-Németországban gyártott MXA motorkocsik és a közéjük sorolt PXXVIIIa típusú pótkocsikból összeállított szerelvények közlekednek a vonalon.
A vonalat a Cinkotai kocsiszín szolgálja ki.

== Megállók ==
*Örs vezér tere
*Rákosfalva
*Nagyicce
*Sashalom
*Mátyásföld, repülőtér
*Mátyásföld, Imre utca
*Mátyásföld alsó
*Cinkota
*Ilonatelep
*Kistarcsa, kórház
*Kistarcsa
*Zsófialiget
*Kerepes
*Szilasliget
*Mogyoród
*Szentjakab
*Gödöllő, Erzsébet park
*Gödöllő, Szabadság tér
*Gödöllő, Palotakert
*Gödöllő

[[Kategória:Közlekedés]]

2011-11-10T10:41:54Z

Gergely Gyöngyvér Ildikó:

Gödöllői HÉV

2011-11-10T10:38:07Z

Gergely Gyöngyvér Ildikó:

[[Kép:hevek.png|thumb|right|300px|Hévek]]
==Keleti pályaudvar-Cinkota szakasz==

A HÉV Gödöllőig húzódó szakaszának építéstörténete egészen 1888-ig nyúlik vissza, ugyanis annak az évnek a nyarán adták át a forgalomnak a Budapesttől Cinkotáig terjedő szakaszt. Ekkor még csak egy vágányon és gőzüzemű vonatokkal folyt a közlekedés. Eleinte a Kerepesi útról, közvetlenül a Keleti-pályaudvar szomszédságából indultak a HÉV-szerelvények. A végállomás kezdetben egy egyszerű fabódé volt, melynek helyén csak később húztak fel egy nagyobb méretű állomásépületet. A vonatok nem mentek be a Baross térig, hanem attól távolabb, a ma már elbontott ügető magasságában álltak meg. (1937-ben vették tervbe a Kerepesi úti végállomás áthelyezését, erre azonban csak 1970-ben került sor, amikor a HÉV-vágányokat visszavágták az Örs vezér térig. A sínek egy részét viszont meghagyták üzemi összeköttetési céllal.)

==Hév meghosszabbítása Kerepesig==

A volt úrbéres gazdaközösség 1895. április 5-én tartott közgyűlést Kerepesen. A gyűlés témája: a Budapest–Cinkota Helyi Érdekű Vasút Kerepesig történő meghosszabbítása volt. Az új vasútvonal kiépítése fontos lett volna a falu számára. Példaként Cinkotát hozták fel, ahol a HÉV kiépülése óta rohamos fejlődésnek indult a település. A korábban 200 házból álló szegény falu a XIX. század végére virágzó helységgé vált, mely fejlődés elsősorban a vasútnak volt köszönhető. Ezért gondolták úgy a kerepesi gazdák, hogy a HÉV meghosszabbítása falujukig jótékony hatással lenne a községükre. Kerepes Cinkotához hasonlóan közel volt Budapesthez, de közlekedési szempontból nagyon távol esett attól. A cél megvalósítása érdekében határozatot hoztak, melynek értelmében „A helyi érdekű vasútnak elnyeréséből származó előnyöket a gazdák elismerik, azért a vasút kiépítését óhajtják s, hogy ezen czélt, szerény anyagi helyzetükhöz képest előmozdítsák, ezennel kötelezőleg felajánlják, hogy a Bpest – czinkotai h. é. vasútnak Kerepesig való kiépítése esetén ott, a hol a kettős vágányra tervezett pálya – vonal a gazdák közös területén vonul el, az erre szükséges területet a közös területből ingyen engedik át; továbbá ha az állomás ily területre terveztetnék, illetve építtetnék, az erre szükséges területet – azonban ezt csak úgy, ha ennek átengedése gazdászati szempontból forgalmi akadályt nem eredményez – szintén ingyen engedik át.” A határozathozatal után a közgyűlés felhatalmazta a község elöljáróságát a tárgyalások megkezdésére és lebonyolítására a budapesti H. É. Vasutak igazgatóságával.
Végül 1900-ban készült el a pálya Kerepesig. Ekkor még a vonal Csömör felé kanyarodott el, ezt csak később, az új vonal építésénél vágták át, így lett néhány kilométerrel rövidebb a Kistarcsa és

==Budapest–Cinkotai HÉV-vonal villamossá alakítása==

Cinkota közti szakasz 1901-ben a cinkotai vasút mentén élő települések mozgalmat indítottak annak érdekében, hogy a HÉV-et villamos üzemre állítsák át. Az igazgatóság úgy reagált a kérésre, hogy már 1895 óta foglalkoznak a HÉV villamosításával, de a műszaki nehézségek és a magas költségek miatt eddig nem volt lehetőség a beruházásra. A mostani megkeresésre sem tudtak kedvező ígéretet tenni, de minden igyekezetükkel próbáltak megoldást találni a helyzetre.
1906 tavaszán tárgyalások kezdődtek arról, hogy a Budapesti Közúti Vaspálya Rt. engedélyt szerez a már Kerepesig kiépített HÉV villamossá való átalakításáról, és ezzel együtt a vonal Gödöllőig történő meghoszszabbításáról. 1909-ben kezdődött meg a Budapest–Cinkotai HÉV-vonal villamossá alakítása. A tervek szerint az induló és a mátyásföldi állomást kibővítenék, a cinkotai állomás mellé pedig egy áramfejlesztő telepet építenének. Nyár elején már a pályatest elő-készítő munkálataiba is belefogtak. Először Cinkota környékén kezdték meg a sínek olyan átalakítását, illetve elhelyezésük olyan módosítását, hogy az megfeleljen a villamos üzem követelményeinek. A pályatest átalakítását követően a nyár végén kezdték meg a villamosvezetékekhez szükséges póznák felállítását. Szintén nyár végén fejeződtek be a budapesti végállomás átalakítási munkálatai. A Cinkotán épülő központi áramfejlesztő telep gőzturbinákkal lett felszerelve, melyek 2000 lóerővel állították elő a magas feszültségű áramot, s ezt a magasfeszültségű áramot a rákosszentmihályi állomáson kis feszültségű munkaárammá alakították át. A cinkotai telepet egy 10 holdas területen építették fel. 1909. november végén már állt a telep 60 méter magas kéménye is. 1910 márciusára a munkálatok annyira előrehaladott állapotban voltak, hogy esély volt arra, már nyár elején megindulhasson rajta a forgalom. De csak 1911 tavaszára készült el a vasút villamosítása Budapest és Cinkota között. Így 1911. április 19-én átadták a modernizált vonalat az utazóközönségnek. A megnyitás előtti utolsó bejárás délelőtt fél 10-kor kezdődött. A eseményen részt vett a Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség részéről Korompay Frigyes vasúti és hajózási biztos, a Kereskedelmi Minisztérium képviseletében Dubszky Alfréd és a főváros képviseletében Buzay Károly tanácsjegyző. Már 1906 tavaszán folytak az egyeztetések a HÉV Gödöllőig történő meghosszabbításáról. Az engedélyek egy részét már korábban beszerezte a vállalat.
A Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Részvénytársaság Budapest–Cinkota–Kerepes vonalának meghosszabbítására Gödöllőig az előmunkálati engedélyt a kereskedelmi miniszter megadta. A HÉV nemcsak Gödöllőnek volt fontos, hanem a környező településeknek is. Ezzel a közlekedési eszközzel kényelmes összeköttetést nyer 6-7 község (Kerepes, Mogyoród, Csömör, Kistarcsa, Cinkota, Rákosszentmihály)Gödöllővel, mint járási székhellyel. A fővárosból pedig valóságos inváziót vártak a nyaralók személyében, akik a vendéglőkre és a kereskedőkre lettek volna jó hatással.

1906. június 25-én megtartották a közigazgatási bejárást, melyen részt vett a kereskedelmi és földművelésügyi minisztérium, az államépítészeti hivatal, a katonai kincstár, a MÁV, a gödöllői
királyi koronauradalom, Pest vármegye és a gödöllői járás küldöttei. A bejárást követően megállapították, a szabványos nyomtávú villamos vasút Kerepesről Mogyoród felé nagyobb kitérőt tesz, és Boncsoknál éri el Gödöllő határát. (A legnagyobb akadályt az építés során a Bolnoka jelentette, mellyel nem birkóztak volna meg a HÉV-szerelvények, így azt megkerülve, a pályát Mogyoród irányába vitték el.) Ezután az Erzsébet-park érintésével a Ferenc József téren és a Rudolf utcán átmegy az országút mellett, majd az akkori Blumenthál fatelepnél egy éles jobb kanyar után fog a vasútállomásra, mint végállomásra megérkezni. Az akkori tervek szerint a HÉV itt csatlakozott volna a
vasúti pályához. Azzal az elképzeléssel, hogy a gödöllői végállomáson a MÁV- és a HÉV-vonalat öszszekapcsolják, megnyílt volna a lehetőség arra, hogy a Felvidékről érkező árúkat, mint például a szenet, a fát közvetlenül a HÉV mentén lévő településekre szállíthassák. Az építkezés konkrét dátumát még ekkor nem határozták meg, csak abban állapodtak meg, hogy a közeljövőben fog a beruházás megkezdődni. A társaság anyagi támogatást nem kért az államtól, az egész beruházást önerőből kívánták megoldani. 1906 őszén újabb közigazgatási bejárás vált szükségessé, mert az eredeti terveken a vonal olyan ingatlan területeket is érintett, melyek hosszas kisajátítási eljárás után lettek volna megszerezhetőek, ehelyett inkább új vasútvonalat húztak, az országúthoz közelebb. A HÉV-vonal Gödöllőig történő meghosszabbításával kapcsolatban, 1909 áprilisában döntött a képviselőház, majd
pedig a főrendház is jóváhagyta az építkezést. Ezután az uralkodó elé került a kérelem szentesítés céljából. Májusra a villamosvasútról szóló törvényjavaslat a legfelsőbb helyről is szentesítést kapott. A meghosszabbítást engedélyező törvény az elfogadása és a király szentesítése után megjelent az „Országos Törvénytár”-ban, a következő szöveggel: 1909 októberében kezdték meg a villamosvasút
útvonalára vonatkozóan a kisajátítási tárgyalásokat az érintett településeken. Október 25-én délelőtt Kerepesen, délután Gödöllőn, október 27-én Mogyoródon folyt az egyezkedés, melyeken az érintettek nagy számban képviseltették magukat. A tárgyalások nem mindenhol zajlottak le békésen. Mogyoródon rendkívül heves volt a gyűlés, mert a mogyoródi gazdák magas árat kértek a földjeikért. Mogyoródon és Gödöllőn is, a kisajátítási határozat megfellebbezésére készültek a lakosok. Gödöllővel kapcsolatban komoly aggályok merültek fel. A HÉV-et eleinte az országútkastély felöli oldalára tervezték, így azt a településen belül nem keresztezték volna a vágányok. Ezzel a lépéssel azonban az utat szegélyező híres, közkedvelt és a település számára nagyfontosságú, a kastélytól az Erzsébet-parkig vezető fasor
került volna veszélybe. Végül az eredeti tervet megváltoztatva, maradt a ma is ismert nyomvonal, de ez sem keltett túl nagy tetszést a településen. A Pesti országutat, melyet sokan az ország egyik legszebb útjának véltek, így már módosította a HÉV tervezett vonala. Ez sokaknak nem tetszett, mert a szép egyenes utat egyenetlenné tette a HÉV. Ellenérzésüket azzal magyarázták, hogy nagy rajta a kocsiforgalom, és a kanyargós út balesetveszélyessé válhat. Emellett az országút számos sporteseménynek is otthont adott, mint például autó-, bicikli- és futóversenyeknek. Viszont ha az út kevésbé szép és egyenletes, a sportrendezvények is elmaradhatnak a településről. A harmadik érv a tervezett nyomvonal ellen a kastélytemplom előtti tér átalakítása volt. A HÉV vonala miatt az országút egészen a kastély alá szorulna, és ezzel jelentősen csökkenne a templomtér mérete.
Problémát jelentett az építkezés során a piac elhelyezkedése is. A Ferenc József téren lévő piacteret a tervezett villamosvasút szinte kettészelte. Így fontos lett volna a tér átalakítása, az ott lévő különböző bódék eltávolítása. Ezzel együtt úgy gondolták a településen, hogy a piaci keresletre jó hatással lesz a HÉV, mert a környező településekről annak segítségével lehetne az árut szállítani. Ezek mellett felmerült egy technikai probléma is: az, hogy a villamosvasút mellé nem terveztek elég széles gyalogjáról, így a járókelők, különösen a gyerekek lettek volna veszélyben a keskeny járdán. Ez a probléma nagyon valóságos volt, mert Gödöllő belterületén egyes helyeken nagyon közel volt a
tervezett vonal a lakóházakhoz. 1909 novemberében a kereskedelemügyi miniszter Kerepes, Gödöllő és Mogyoród határában a szükséges földterületekre megadta a kisajátítási jogot, és ezzel a kisajátítási terv véglegessé vált, azok lebonyolítása azonban áthúzódott az 1910-es évre is.
1910 februárjában kezdtek hozzá a HÉV Kerepes és Gödöllő közötti szakaszának kiépítéséhez. Az egész vonalon 1500 munkás kezdte meg a földmunkát, amely mindkét irányból indult meg egyidejűleg. Márciusban több száz munkás kezdte meg az alapépítmények elkészítését Gödöllő belterületén. A legnagyobb építkezés az Erzsébet-park mellett folyt, ahol egy mély, vasúti bevágást követően egy nagy töltést kellett építeni. Az építkezés során a korábbi félelmek egy része beigazolódott. Az új töltés az Erzsébet-parkból egy jelentős területet foglalt el, a Ferenc József teret pedig kettévágta, ami miatt rengeteg fát ki kellett vágni. Még el sem készült a pályatest, de a vízelvezetés már komoly vitákat váltott ki a településen. A korábbi vízelvezető árkokat a Ferenc József téren és a Rudolf utcában betömték, és azokat hol nyitott, hol pedig zárt földalatti csatornákkal pótolták a Rákos-patakig. A problémát az okozta, hogy pont a Ferenc József tér piaci részére került a nyitott
árok, mely komoly veszélyforrást jelentett. Emellett a kibetonozott árok 40-50 cm széles és csak 30 cm mély volt. Ezt azonban elsősorban nem esővíz, hanem szennyvíz elvezetésére használták. A környező házak szennyvízcsatornái ide vezették és vitték a szennyvizet a Rákos-patakba. Az árok mélysége és nyitott volta egészségügyi aggályokat vetett fel. Az ügyben azonban nem történt előrelépés, mivel a probléma még 1926-ban is napirenden volt. Az első vonat 1910. november 2-án haladt át az új gödöllői sínpályán. A szerelvény egy gőzmozdonyból és egy személykocsiból állt. Ezt a vonatot a következő naptól kezdve számos tehervonat követte, melyek kavicsot, köveket, talpfákat, vasoszlopokat és más építőanyagokat szállítottak. A képviselő-testület 1910. november végén tartott ülésén határozatot hozott arról, hogy a HÉV pályájának azon részén, ahol az Gödöllő belterületén megy keresztül, a vágányok mindkét oldalán – az Erzsébet-parktól a MÁV-állomásig – korlátot köteles építeni a beruházó, akinek az összes átjárót ki kell köveznie. 1911 áprilisában már mindennapos esemény volt a villamos kocsipróbája. A sikeres műszaki próbákat Zehntbauer Gyula mérnök, a helyiérdekű vasúttársaság felügyelője végezte. (Még el sem készült a villamos vonal, de már 1911 augusztusában olyan vélemények jelentek meg a helyi sajtóban, hogy a HÉV a pályájának a kialakítása révén kevés hasznot hoz a településnek, mert Gödöllőnek csak egy kis részét érinti. Többen úgy gondolták, hogy célszerű volna a vonalat tovább építeni és a villamost a Gizella utca felé kanyarítva kivinni egészen a méhészetig.)
1911 őszén az építkezési munkálatok már a végéhez közeledtek: szeptemberben már a villamos kábelek vezetése folyt. Október 8-án pedig az első villamos vasút is végigment a Gödöllő–Kerepes–Budapest vonalon. A próbaszerelvényen a vállalat mérnökei kaptak helyet. Az átadást november 1-jére tűzték ki, addig pedig folyamatosan indították a különböző próbajáratokat. Az avatás azonban a kitűzött időpontban nem valósulhatott meg, mert még apróbb javításokra volt szükség a vonalon.
Többszöri halasztás után végül november 25-én délelőtt volt az átadás. A ceremónián a Kereskedelmi Minisztérium részéről Koromzay Frigyes vasúti és hajózási főfelügyelő, a helyi érdekű vasutak képviseletében Sándor Pál országgyűlési képviselő, a Budapesti Közúti Vaspálya-Társaság vezérigazgatója, Pest vármegye részéről Kemény Kálmán és Szabó Géza tiszteletbeli főjegyző jelent meg. Az ünnepségen részt vett a vasútvonal tervezője Széll Árpád főmérnök is. A bizottság 9 órakor indult ki a villamossal Gödöllőre. 10 órakor értek Cinkotára, ahol csatlakoztak hozzájuk a közbeeső
községek küldöttei. A vonat 11 órakor érkezett Gödöllőre, s a hivatalos jegyzőkönyvek felvétele után a vasutat megnyitottnak nyilvánították. Másnap már menetrend szerint megindult a közlekedés a Budapest–Kerepes–Gödöllő vonalon.
A menetidő a gödöllői vasútállomástól a Keleti pályaudvarig 65 perc volt. Oda-vissza naponta 17-17 vonat közlekedett reggel 5 órától este 11 óráig, óránként egy szerelvény.Az első vonat Budapestről reggel 5 óra 20 perckor, Gödöllőről pedig 5 óra 35 perckor indult. Az újonnan átadott pályatesten
már 1912 őszén javításokat kellett végezni. A Gödöllő és Kerepes közti szakasz bizonyos részein megsüllyedt a pálya. 1913 februárjában foglalkozott a képviselőház a Budapest–Kerepes vonalon a második sínpár lefektetésével. A képviselők az indítványt elfogadták, mert az államot anyagilag nem terhelte a beruházás, mivel azt a többi építkezéshez hasonlóan magántőkéből fedeznék.
Az 1909-es villamosítás után 2 db 75 lóerős, 2 db 110 lóerős motorkocsival, és egy 150 lóerős tehermozdonnyal kezdték meg a közlekedést. A gőzmozdonyok azonban még sokáig szállítottak terheket a vágányokon. Egy HÉV-szerelvény eleinte három kocsiból állt, két motorkocsiból és a köztük futó pótkocsiból. A szerelvényekben a 2. osztályú szakaszt plüssülésekkel, a 3. osztályú részt pedig fapadokkal látták el. A HÉV azonban nem váltotta be a hozzá fűzött remények mindegyikét. Az
átadás után közvetlenül megjelentek az első hibák és gondok. Leginkább a menetrend volt az, ami már a kezdetektől problémát jelentett az érintett községeknek. Emiatt már 1901-ben felemelte a szavát Cinkota lakossága. Kifogásolták, hogy – a hétvégék kivételével – nem maradhattak a fővárosban, mert korán indultak vissza a vonatok, illetve hogy több megállóban nincs jegyárusítás, a szerelvényen pedig pótdíjat kellett fizetniük. Gödöllőn is hasonló volt a helyzet, ahol a megnyitás után
már 10 nappal cikkek jelentek meg a témáról a helyi sajtóban. A vezetőség szemére vetették, hogy a vonatok indulási idejét egyáltalán nem egyeztették az igényekkel. Az első Gödöllőről induló 5.35-ös vonat 6.40-re ért be a budapesti végállomásra. Ezt lehetett munkásvonatnak tekinteni, de ezzel a szerelvénnyel a munkások nem értek be a munkakezdésre, ezért egy korábbi vontra is szükség lett volna. A következő szerelvény 7 órakor indult, mely 8.05-re ért be. Ez a vonat szintén nem volt jó
senkinek, mert a hivatalnokok és diákok, akik használhatták volna, szintén elkéstek a munkahelyről vagy az iskolából. Ennek megoldására született javaslat egy olyan szerelvény indítására, ami 7.30-ra ér be a Keleti pályaudvarhoz. A visszafelé
közlekedő vonatokkal is hasonló volt a helyzet, de hiányolták a települések az ún. „színházi vonatot“ is, hiszen az utolsó szerelvény 22.05-kor indult Gödöllőre. Azonban nem csak a vonatok indulási ideje jelentett problémát, hanem az is, hogy a HÉV és a MÁV menetrendjét nem hangolták össze. Gyakori volt, hogy 5 perccel előbb indult el a HÉV a gödöllői végállomásról, minthogy a vonat beérkezett volna, de a vonatok sem várták be a HÉV-eket. A menetrenden kívül a magas jegyárak is nagy felháborodást keltettek. Sérelmezték azt is, hogy Mogyoród és Gödöllő kivételével a vonal összes települése részesült kedvezményes 10 lapos füzetjegyben. Ez azoknak jelentett volna segítséget, akik többször járnak a fővárosba, de nem olyan rendszerességgel, hogy bérletet legyen érdemes vásárolniuk. Szakaszjegyet szintén nem vezettek be ezen a vonalon. Az első tél szintén új problémákat szült az új vonalon. Általános volt a panasz, hogy (főleg reggel) nagyon hidegek voltak a szerelvények. Újabb gond volt, hogy a HÉV-ek még a rosszul összeállított menetrendet sem tartották be. Gyakran előfordult, hogy a Ferenc József téri megállóból már 15-20 perces késéssel indult tovább a szerelvény. Néha a vonatok sebessége okozott kellemetlenséget az utasoknak: Gödöllő és Mogyoród közt
próbáltak meg a késésből lefaragni. Ilyenkor olyan sebességre kapcsoltak, ami az utasok számára igen rémisztő volt, főleg az esti órákban. A rossz pályaszakaszon különösen veszélyes volt a
száguldás, de a személyzet hozzáállását is kifogásolta az utazó közönség. Gyakran viselkedtek a kalauzok illetlenül az utasokkal, arra is volt példa, ha valaki nehezményezte a magatartásukat, egyszerűen lerakták a vonatról. A kocsik is problémát jelentettek az utazó közönségnek, a rossz pályatest miatt a vagonok menet közben folyamatosan himbálóztak, egyes helyeken pedig nagyon ráztak. Az ajtókon és az ablakokon fütyült be a szél a rossz illesztések miatt. A hibákra azonban nem született megoldás. 1925-ben ugyanezek a témák voltak a helyi sajtó napirendjén. A HÉV-szerelvények az 1930 as évek elejére már teljesen elavultnak számítottak: hihetetlenül ráztak, és rettentően hangosak voltak, az utasok nehezen fértek el egymás mellett. Az igazgatóság 1930-ban új Pullmann-kocsikat állított üzembe. Ezeket eleinte kékre, majd a jamboree alatt zöldre festették. 1931 januárjában már közlekedtek az új típusú HÉV szerelvények, de leginkább csak a Budapest és Csömör közti vonalon. Az újítások ellenére a gödöllői vonalon a kocsik jelentős része még a régi szériából származott, még 1937-ben is. Az évtizedek alatt szőnyeg alá söpört problémák miatt a
HÉV utazóközönsége kezdett fogyatkozni, s ezzel arányosan nőtt a HÉV adóssága is, így 1931 tavaszára csődközeli helyzetbe került. Az üzemeltetéséről megindultak a tárgyalások a főváros tulajdonában lévő BSzKRT-tal. Végül 1932-ben az összes BHÉV-vonallal együtt a Budapest–Gödöllő vonal is a BSzKRT tulajdonába került. Az állomásépületek nem épültek meg a pályatesttel együtt, ezeket csak később kívánták megvalósítani, emiatt komoly viták fakadtak és némelyikük évtizedeken át borzolta a kedé-
lyeket. A Ferenc József-téren ideiglenesen egy bódét helyeztek el a megállóban. Közel egy évvel az átadás után még el sem kezdték az állomás épületének építését. Ehelyett 1912 őszén a már meglévő bódé mellé egy újabb bódét építettek. De még így sem volt elegendő a váróhelyiség az utasok szá-
mára. Csak 1913 májusában kezdték meg az új épület előkészítő munkálatait. Ez azonban sokaknak nem tetszett a településen. Vita bontakozott ki abban a kérdésben is, hogy az új épületben elhelyezhet-e a HÉV igazgatósága éttermet vagy sem. A község elöljárói úgy gondolták, hogy nem azért biztosítottak ingyen telket a beruházáshoz, hogy ott éttermet, hanem, hogy várótermet építsenek. Vagy ha mégis étterem üzemel az épületben, amelyből a HÉV igazgatósága profitál, akkor fizesse meg a községnek az ezért járó bért. A vendéglő a viták ellenére elkészült és megkezdte működését. 1929-re az étterem tulajdonosa olyan magas szintre emelte az intézményt, hogy Gödöllő község beadvánnyal fordult a vasútigazgatósághoz, mely szerint az állomás III. osztályú várótermét csatolják a vendéglőhöz és építsenek egy új várótermet. 1913 őszén úgy határozott a BHÉV igazgatósága, hogy a gödöllői Erzsébet-park feltételes megállóhelyen az országút felöli oldalon, egy váróbódét építtet. A már megépült váróhelységnek nevezett bódék sem voltak problémamentesek – a helyiségekben pl. télen nem volt fű-
tés. Mint ahogy a helyi lapokban írták: „Aki utazni akar, ne csak jegyet váltson, hanem vigyen magával egy darab szenet is, ha nem akar megfagyni.” A megállókban a világítás sem volt megfelelő. Sötétben gyakran a mozdonyvezető sem tudta pontosan eldönteni, hogy hol van pontosan a peron vége.
Az Erzsébet-parki megállónál pedig, egyáltalán nem volt világítás. Az állomásépületek közül a legtöbb gondot a végállomás épülete jelentette. Ennek a felépülésére több évtizedet kellett várni. A pálya átadása után nemsokkal a HÉV vezetése a már jól bevált bódét húzatta fel ideiglenesen addig, amíg az új épület el nem készül. Ez azonban a következő évtized végére sem készült el. 1919-ben így fogalmaztak az épületről a helyi sajtóban: „Mindennek a koronája mégis csak a gyönyörű HÉV végállomási épület. Csodáljuk, hogy a szép új szerelvények fele úton vissza nem fordulnak, és ezen bódé elé befutnak. Tartozik-e községünk tűrni azt, hogy egy ennyire csúf kis bódéval a község egy legszebb részét, pont a község bejáratát elcsúfítsák.” A HÉV igazgatósága a problémát úgy oldotta meg, hogy 1931. szeptember 26-án bezáratta a végállomáson üzemelő bódét, de ezzel megszüntette a jegyárusítást ezen az állomáson. Ezután már nem lehetett a végállomáson retúrjegyet, füzetjegyet, bérletet vásárolni. Az épület lebontását pedig fontolóra vették. Ezzel ellentétben a bezárt bódé
1933 tavaszán még mindig ott éktelenkedett. A bontást végül 1933. június 23-án kezdték meg, ekkor a község lakosaiban felébredt a remény, hogy egy csinos várótermet és új jegypénztárat kapnak. Azonban az új váróterem még jó pár évig csak álom maradt a település lakóinak számára. Az elbontott
bódé helyére semmilyen épületet nem emeltek, csak három padot állítottak a végállomásra. Később ezek is eltűntek. Ezután az utazóközönség esőben, hóban, fagyban, szélben a szabadban volt kénytelen várakozni. Hiába tiltakozott a lakosság, nem történt semmi. 1938-ban a BHÉV igazgatósága beruházásokat kezdett az elavult állomásépületeinek felújítására. A gödöllői vonalon Cinkota mellett Rákosfalva, Sashalom, Mátyásföld kapott egy-egy csinos épületet. A modern épületek modern várótermeket is kaptak, Gödöllőn azonban ismét elmaradtak a beruházások. Pedig ekkorra már a Ferenc
József-téri megálló épülete is gondot okozott az utazóközönségnek. Váróterme nem volt, a pénztárhelyisége pedig túl sötét és szűk volt. A végállomásnál már évek óta ígérgették, hogy megkezdik az építkezést, de erre sem került sor. 1943-ban úgy nézett ki, hogy a majd’ 4 évtizeddel korábban vállalt kötelezettségeinek a HÉV eleget tesz. Azt az információt küldte a HÉV igazgatósága az elöljáróságnak, a helyi sajtó folyamatos támadásai miatt, hogy a cég építési osztálya már
elkészítette az új állomásépület terveit. Az engedélyek beszerzése után pedig minden akadály elhárul a beruházás elől. De az építkezés így is csak 1944-ben kezdődött meg, s 1944 októberéig tartott.
Problémákat szültek a megállókelnevezése is. A Ferenc József-téren felállított bódéra egy „Gödöllő főtér” táblát helyeztek, holott a térnek nem ez volt a neve. Hosszas huzavona után 1912 decemberére lecserélték a megálló nevét, és ekkor már helyesen került be a menetrendbe. Azonban nem csak ez
az elnevezés okozott gondot a településen. Kifogásolták a „Király-park” megálló elnevezést is: ha Gödöllőre utazott egy idegen, akkor azt hihette, hogy innen a legrövidebb az út a kastélyba, holott a park ettől a megállótól igen messze esett. A harmadik lehetetlen elnevezés a pálya végén
lévő MÁV-pályaudvar mellett lévő „Végkitérő” megálló neve volt. Mint ahogy a lapokban írták, „ Ez a „Végkitérő” a „Végállomást” akarja jelenteni. Közbeeső kitérő nem lévén, természetes, hogy végkitérő sem létezik, amely szó egyébként is a magyar nyelvben ismeretlen volt. A vasúti közlekedés megindulásával együtt arányosan megnőttek a vonal mentén a balesetek is. Ezek közül az egyik legjellemzőbb a vonatok kisiklása volt. A Gödöllő–Budapest vonalon a megnyitás után egy nappal már szerencsétlenség történt, a gondatlan váltókezelés miatt. A Gödöllőről induló szerelvény Kistarcsán kisiklott, felborult és majdnem lecsúszott a magas vasúti töltésről. Többször előfordult, hogy Cinkotán a hibás váltóállítás miatt siklott ki szerelvény, máshol személy- és tehervonatok is ütköztek össze emiatt. Ezek a balesetek azonban ritkán végződtek halálesettel. Gyakori volt még a megállókban a gyalogosgázolás. Többször sodródtak a kerekek alá vonatra várakozó utasok. Sűrű baleseti forrást jelentettek a HÉV-átjárók. Ezekben embert, automobilt vagy éppen lovas kocsit gázolt el a HÉV. A baleset abból adódott, hogy az átjárók többségében semmi sem figyelmeztetett a vonat érkezésére. A további balesetek elkerülése érdekében indítványozták a vasúti átjárók sorompóval történő ellátását, de ezt a beruházást az 1930-as évek végére sem végezte el a HÉV üzemeltetője.
A tervek szerint nem ért volna véget Gödöllőn a HÉV pályája. Még el sem készült a Gödöllőig terjedő vonal, de már mozgalom indult a meghosszabbítása érdekében. Az új vonal Máriabesnyőn keresztül, Bag érintésével ment volna le Aszódig. Ennek érdekében 1910 júliusában Aszód, Domony, Gödöllő elöljárósága és a besnyői nyaralók egyesületének küldöttsége látogatott el a kereskedelemügyi miniszterhez, aki válaszában arról tájékoztatta a küldöttséget, hogy a vonal Besnyőig történő meghosszabbításának nincs semmi kifogása, de az Aszódig terjedő vonalról még egyeztetni kell. 1911
tavaszára a Máriabesnyőig történő meghosszabbításáról döntés született. 1911 március 7-re tűzték ki a vonal hosszabbításához szükséges közigazgatási bejárást. 1911 októberére már az Aszódig történő meghosszabbítás is engedélyezést kapott. Ezt követően két évig semmi kézzelfogható nem
történt az ügyben. Majd 1913 októberében újabb engedélyezési procedúra után ismét közigazgatási bejárást tartottak. A pálya a besnyői kolostor mellett elhaladva a MÁV vasúti sínek mentén haladva ment volna Aszód felé. Domony határába érve keresztezte volna az országutat, majd érintette volna
Domony (Egresvölgy) telepet, ahová állomást is terveztek.
Innen Bag felé vette a pálya az irányt, mely előtt szintén keresztezte volna az országutat. Ezután az országút és a vasút közt haladva – keresztezve a losonczi vasútvonalat – ért volna be az aszódi vasútállomásra. Az Aszódig történő meghosszabbítás töltési munkálatait Besnyőig 1920-21-ben elvé-
gezték, de ezen a szakaszon már nem készült el a pályatest...

[[Kategória:Közlekedés]]

Gödöllői HÉV

2011-11-08T12:17:06Z

Gergely Gyöngyvér Ildikó:

==Keleti pályaudvar-Cinkota szakasz==

A HÉV Gödöllőig húzódó szakaszának építéstörténete egészen 1888-ig nyúlik vissza, ugyanis annak az évnek a nyarán adták át a forgalomnak a Budapesttől Cinkotáig terjedő szakaszt. Ekkor még csak egy vágányon és gőzüzemű vonatokkal folyt a közlekedés. Eleinte a Kerepesi útról, közvetlenül a Keleti-pályaudvar szomszédságából indultak a HÉV-szerelvények. A végállomás kezdetben egy egyszerű fabódé volt, melynek helyén csak később húztak fel egy nagyobb méretű állomásépületet. A vonatok nem mentek be a Baross térig, hanem attól távolabb, a ma már elbontott ügető magasságában álltak meg. (1937-ben vették tervbe a Kerepesi úti végállomás áthelyezését, erre azonban csak 1970-ben került sor, amikor a HÉV-vágányokat visszavágták az Örs vezér térig. A sínek egy részét viszont meghagyták üzemi összeköttetési céllal.)

==Hév meghosszabbítása Kerepesig==

A volt úrbéres gazdaközösség 1895. április 5-én tartott közgyűlést Kerepesen. A gyűlés témája: a Budapest–Cinkota Helyi Érdekű Vasút Kerepesig történő meghosszabbítása volt. Az új vasútvonal kiépítése fontos lett volna a falu számára. Példaként Cinkotát hozták fel, ahol a HÉV kiépülése óta rohamos fejlődésnek indult a település. A korábban 200 házból álló szegény falu a XIX. század végére virágzó helységgé vált, mely fejlődés elsősorban a vasútnak volt köszönhető. Ezért gondolták úgy a kerepesi gazdák, hogy a HÉV meghosszabbítása falujukig jótékony hatással lenne a községükre. Kerepes Cinkotához hasonlóan közel volt Budapesthez, de közlekedési szempontból nagyon távol esett attól. A cél megvalósítása érdekében határozatot hoztak, melynek értelmében „A helyi érdekű vasútnak elnyeréséből származó előnyöket a gazdák elismerik, azért a vasút kiépítését óhajtják s, hogy ezen czélt, szerény anyagi helyzetükhöz képest előmozdítsák, ezennel kötelezőleg felajánlják, hogy a Bpest – czinkotai h. é. vasútnak Kerepesig való kiépítése esetén ott, a hol a kettős vágányra tervezett pálya – vonal a gazdák közös területén vonul el, az erre szükséges területet a közös területből ingyen engedik át; továbbá ha az állomás ily területre terveztetnék, illetve építtetnék, az erre szükséges területet – azonban ezt csak úgy, ha ennek átengedése gazdászati szempontból forgalmi akadályt nem eredményez – szintén ingyen engedik át.” A határozathozatal után a közgyűlés felhatalmazta a község elöljáróságát a tárgyalások megkezdésére és lebonyolítására a budapesti H. É. Vasutak igazgatóságával.
Végül 1900-ban készült el a pálya Kerepesig. Ekkor még a vonal Csömör felé kanyarodott el, ezt csak később, az új vonal építésénél vágták át, így lett néhány kilométerrel rövidebb a Kistarcsa és

==Budapest–Cinkotai HÉV-vonal villamossá alakítása==

Cinkota közti szakasz 1901-ben a cinkotai vasút mentén élő települések mozgalmat indítottak annak érdekében, hogy a HÉV-et villamos üzemre állítsák át. Az igazgatóság úgy reagált a kérésre, hogy már 1895 óta foglalkoznak a HÉV villamosításával, de a műszaki nehézségek és a magas költségek miatt eddig nem volt lehetőség a beruházásra. A mostani megkeresésre sem tudtak kedvező ígéretet tenni, de minden igyekezetükkel próbáltak megoldást találni a helyzetre.
1906 tavaszán tárgyalások kezdődtek arról, hogy a Budapesti Közúti Vaspálya Rt. engedélyt szerez a már Kerepesig kiépített HÉV villamossá való átalakításáról, és ezzel együtt a vonal Gödöllőig történő meghoszszabbításáról. 1909-ben kezdődött meg a Budapest–Cinkotai HÉV-vonal villamossá alakítása. A tervek szerint az induló és a mátyásföldi állomást kibővítenék, a cinkotai állomás mellé pedig egy áramfejlesztő telepet építenének. Nyár elején már a pályatest elő-készítő munkálataiba is belefogtak. Először Cinkota környékén kezdték meg a sínek olyan átalakítását, illetve elhelyezésük olyan módosítását, hogy az megfeleljen a villamos üzem követelményeinek. A pályatest átalakítását követően a nyár végén kezdték meg a villamosvezetékekhez szükséges póznák felállítását. Szintén nyár végén fejeződtek be a budapesti végállomás átalakítási munkálatai. A Cinkotán épülő központi áramfejlesztő telep gőzturbinákkal lett felszerelve, melyek 2000 lóerővel állították elő a magas feszültségű áramot, s ezt a magasfeszültségű áramot a rákosszentmihályi állomáson kis feszültségű munkaárammá alakították át. A cinkotai telepet egy 10 holdas területen építették fel. 1909. november végén már állt a telep 60 méter magas kéménye is. 1910 márciusára a munkálatok annyira előrehaladott állapotban voltak, hogy esély volt arra, már nyár elején megindulhasson rajta a forgalom. De csak 1911 tavaszára készült el a vasút villamosítása Budapest és Cinkota között. Így 1911. április 19-én átadták a modernizált vonalat az utazóközönségnek. A megnyitás előtti utolsó bejárás délelőtt fél 10-kor kezdődött. A eseményen részt vett a Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség részéről Korompay Frigyes vasúti és hajózási biztos, a Kereskedelmi Minisztérium képviseletében Dubszky Alfréd és a főváros képviseletében Buzay Károly tanácsjegyző. Már 1906 tavaszán folytak az egyeztetések a HÉV Gödöllőig történő meghosszabbításáról. Az engedélyek egy részét már korábban beszerezte a vállalat.
A Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Részvénytársaság Budapest–Cinkota–Kerepes vonalának meghosszabbítására Gödöllőig az előmunkálati engedélyt a kereskedelmi miniszter megadta. A HÉV nemcsak Gödöllőnek volt fontos, hanem a környező településeknek is. Ezzel a közlekedési eszközzel kényelmes összeköttetést nyer 6-7 község (Kerepes, Mogyoród, Csömör, Kistarcsa, Cinkota, Rákosszentmihály)Gödöllővel, mint járási székhellyel. A fővárosból pedig valóságos inváziót vártak a nyaralók személyében, akik a vendéglőkre és a kereskedőkre lettek volna jó hatással.

1906. június 25-én megtartották a közigazgatási bejárást, melyen részt vett a kereskedelmi és földművelésügyi minisztérium, az államépítészeti hivatal, a katonai kincstár, a MÁV, a gödöllői
királyi koronauradalom, Pest vármegye és a gödöllői járás küldöttei. A bejárást követően megállapították, a szabványos nyomtávú villamos vasút Kerepesről Mogyoród felé nagyobb kitérőt tesz, és Boncsoknál éri el Gödöllő határát. (A legnagyobb akadályt az építés során a Bolnoka jelentette, mellyel nem birkóztak volna meg a HÉV-szerelvények, így azt megkerülve, a pályát Mogyoród irányába vitték el.) Ezután az Erzsébet-park érintésével a Ferenc József téren és a Rudolf utcán átmegy az országút mellett, majd az akkori Blumenthál fatelepnél egy éles jobb kanyar után fog a vasútállomásra, mint végállomásra megérkezni. Az akkori tervek szerint a HÉV itt csatlakozott volna a
vasúti pályához. Azzal az elképzeléssel, hogy a gödöllői végállomáson a MÁV- és a HÉV-vonalat öszszekapcsolják, megnyílt volna a lehetőség arra, hogy a Felvidékről érkező árúkat, mint például a szenet, a fát közvetlenül a HÉV mentén lévő településekre szállíthassák. Az építkezés konkrét dátumát még ekkor nem határozták meg, csak abban állapodtak meg, hogy a közeljövőben fog a beruházás megkezdődni. A társaság anyagi támogatást nem kért az államtól, az egész beruházást önerőből kívánták megoldani. 1906 őszén újabb közigazgatási bejárás vált szükségessé, mert az eredeti terveken a vonal olyan ingatlan területeket is érintett, melyek hosszas kisajátítási eljárás után lettek volna megszerezhetőek, ehelyett inkább új vasútvonalat húztak, az országúthoz közelebb. A HÉV-vonal Gödöllőig történő meghosszabbításával kapcsolatban, 1909 áprilisában döntött a képviselőház, majd
pedig a főrendház is jóváhagyta az építkezést. Ezután az uralkodó elé került a kérelem szentesítés céljából. Májusra a villamosvasútról szóló törvényjavaslat a legfelsőbb helyről is szentesítést kapott. A meghosszabbítást engedélyező törvény az elfogadása és a király szentesítése után megjelent az „Országos Törvénytár”-ban, a következő szöveggel: 1909 októberében kezdték meg a villamosvasút
útvonalára vonatkozóan a kisajátítási tárgyalásokat az érintett településeken. Október 25-én délelőtt Kerepesen, délután Gödöllőn, október 27-én Mogyoródon folyt az egyezkedés, melyeken az érintettek nagy számban képviseltették magukat. A tárgyalások nem mindenhol zajlottak le békésen. Mogyoródon rendkívül heves volt a gyűlés, mert a mogyoródi gazdák magas árat kértek a földjeikért. Mogyoródon és Gödöllőn is, a kisajátítási határozat megfellebbezésére készültek a lakosok. Gödöllővel kapcsolatban komoly aggályok merültek fel. A HÉV-et eleinte az országútkastély felöli oldalára tervezték, így azt a településen belül nem keresztezték volna a vágányok. Ezzel a lépéssel azonban az utat szegélyező híres, közkedvelt és a település számára nagyfontosságú, a kastélytól az Erzsébet-parkig vezető fasor
került volna veszélybe. Végül az eredeti tervet megváltoztatva, maradt a ma is ismert nyomvonal, de ez sem keltett túl nagy tetszést a településen. A Pesti országutat, melyet sokan az ország egyik legszebb útjának véltek, így már módosította a HÉV tervezett vonala. Ez sokaknak nem tetszett, mert a szép egyenes utat egyenetlenné tette a HÉV. Ellenérzésüket azzal magyarázták, hogy nagy rajta a kocsiforgalom, és a kanyargós út balesetveszélyessé válhat. Emellett az országút számos sporteseménynek is otthont adott, mint például autó-, bicikli- és futóversenyeknek. Viszont ha az út kevésbé szép és egyenletes, a sportrendezvények is elmaradhatnak a településről. A harmadik érv a tervezett nyomvonal ellen a kastélytemplom előtti tér átalakítása volt. A HÉV vonala miatt az országút egészen a kastély alá szorulna, és ezzel jelentősen csökkenne a templomtér mérete.
Problémát jelentett az építkezés során a piac elhelyezkedése is. A Ferenc József téren lévő piacteret a tervezett villamosvasút szinte kettészelte. Így fontos lett volna a tér átalakítása, az ott lévő különböző bódék eltávolítása. Ezzel együtt úgy gondolták a településen, hogy a piaci keresletre jó hatással lesz a HÉV, mert a környező településekről annak segítségével lehetne az árut szállítani. Ezek mellett felmerült egy technikai probléma is: az, hogy a villamosvasút mellé nem terveztek elég széles gyalogjáról, így a járókelők, különösen a gyerekek lettek volna veszélyben a keskeny járdán. Ez a probléma nagyon valóságos volt, mert Gödöllő belterületén egyes helyeken nagyon közel volt a
tervezett vonal a lakóházakhoz. 1909 novemberében a kereskedelemügyi miniszter Kerepes, Gödöllő és Mogyoród határában a szükséges földterületekre megadta a kisajátítási jogot, és ezzel a kisajátítási terv véglegessé vált, azok lebonyolítása azonban áthúzódott az 1910-es évre is.
1910 februárjában kezdtek hozzá a HÉV Kerepes és Gödöllő közötti szakaszának kiépítéséhez. Az egész vonalon 1500 munkás kezdte meg a földmunkát, amely mindkét irányból indult meg egyidejűleg. Márciusban több száz munkás kezdte meg az alapépítmények elkészítését Gödöllő belterületén. A legnagyobb építkezés az Erzsébet-park mellett folyt, ahol egy mély, vasúti bevágást követően egy nagy töltést kellett építeni. Az építkezés során a korábbi félelmek egy része beigazolódott. Az új töltés az Erzsébet-parkból egy jelentős területet foglalt el, a Ferenc József teret pedig kettévágta, ami miatt rengeteg fát ki kellett vágni. Még el sem készült a pályatest, de a vízelvezetés már komoly vitákat váltott ki a településen. A korábbi vízelvezető árkokat a Ferenc József téren és a Rudolf utcában betömték, és azokat hol nyitott, hol pedig zárt földalatti csatornákkal pótolták a Rákos-patakig. A problémát az okozta, hogy pont a Ferenc József tér piaci részére került a nyitott
árok, mely komoly veszélyforrást jelentett. Emellett a kibetonozott árok 40-50 cm széles és csak 30 cm mély volt. Ezt azonban elsősorban nem esővíz, hanem szennyvíz elvezetésére használták. A környező házak szennyvízcsatornái ide vezették és vitték a szennyvizet a Rákos-patakba. Az árok mélysége és nyitott volta egészségügyi aggályokat vetett fel. Az ügyben azonban nem történt előrelépés, mivel a probléma még 1926-ban is napirenden volt. Az első vonat 1910. november 2-án haladt át az új gödöllői sínpályán. A szerelvény egy gőzmozdonyból és egy személykocsiból állt. Ezt a vonatot a következő naptól kezdve számos tehervonat követte, melyek kavicsot, köveket, talpfákat, vasoszlopokat és más építőanyagokat szállítottak. A képviselő-testület 1910. november végén tartott ülésén határozatot hozott arról, hogy a HÉV pályájának azon részén, ahol az Gödöllő belterületén megy keresztül, a vágányok mindkét oldalán – az Erzsébet-parktól a MÁV-állomásig – korlátot köteles építeni a beruházó, akinek az összes átjárót ki kell köveznie. 1911 áprilisában már mindennapos esemény volt a villamos kocsipróbája. A sikeres műszaki próbákat Zehntbauer Gyula mérnök, a helyiérdekű vasúttársaság felügyelője végezte. (Még el sem készült a villamos vonal, de már 1911 augusztusában olyan vélemények jelentek meg a helyi sajtóban, hogy a HÉV a pályájának a kialakítása révén kevés hasznot hoz a településnek, mert Gödöllőnek csak egy kis részét érinti. Többen úgy gondolták, hogy célszerű volna a vonalat tovább építeni és a villamost a Gizella utca felé kanyarítva kivinni egészen a méhészetig.)
1911 őszén az építkezési munkálatok már a végéhez közeledtek: szeptemberben már a villamos kábelek vezetése folyt. Október 8-án pedig az első villamos vasút is végigment a Gödöllő–Kerepes–Budapest vonalon. A próbaszerelvényen a vállalat mérnökei kaptak helyet. Az átadást november 1-jére tűzték ki, addig pedig folyamatosan indították a különböző próbajáratokat. Az avatás azonban a kitűzött időpontban nem valósulhatott meg, mert még apróbb javításokra volt szükség a vonalon.
Többszöri halasztás után végül november 25-én délelőtt volt az átadás. A ceremónián a Kereskedelmi Minisztérium részéről Koromzay Frigyes vasúti és hajózási főfelügyelő, a helyi érdekű vasutak képviseletében Sándor Pál országgyűlési képviselő, a Budapesti Közúti Vaspálya-Társaság vezérigazgatója, Pest vármegye részéről Kemény Kálmán és Szabó Géza tiszteletbeli főjegyző jelent meg. Az ünnepségen részt vett a vasútvonal tervezője Széll Árpád főmérnök is. A bizottság 9 órakor indult ki a villamossal Gödöllőre. 10 órakor értek Cinkotára, ahol csatlakoztak hozzájuk a közbeeső
községek küldöttei. A vonat 11 órakor érkezett Gödöllőre, s a hivatalos jegyzőkönyvek felvétele után a vasutat megnyitottnak nyilvánították. Másnap már menetrend szerint megindult a közlekedés a Budapest–Kerepes–Gödöllő vonalon.
A menetidő a gödöllői vasútállomástól a Keleti pályaudvarig 65 perc volt. Oda-vissza naponta 17-17 vonat közlekedett reggel 5 órától este 11 óráig, óránként egy szerelvény.Az első vonat Budapestről reggel 5 óra 20 perckor, Gödöllőről pedig 5 óra 35 perckor indult. Az újonnan átadott pályatesten
már 1912 őszén javításokat kellett végezni. A Gödöllő és Kerepes közti szakasz bizonyos részein megsüllyedt a pálya. 1913 februárjában foglalkozott a képviselőház a Budapest–Kerepes vonalon a második sínpár lefektetésével. A képviselők az indítványt elfogadták, mert az államot anyagilag nem terhelte a beruházás, mivel azt a többi építkezéshez hasonlóan magántőkéből fedeznék.
Az 1909-es villamosítás után 2 db 75 lóerős, 2 db 110 lóerős motorkocsival, és egy 150 lóerős tehermozdonnyal kezdték meg a közlekedést. A gőzmozdonyok azonban még sokáig szállítottak terheket a vágányokon. Egy HÉV-szerelvény eleinte három kocsiból állt, két motorkocsiból és a köztük futó pótkocsiból. A szerelvényekben a 2. osztályú szakaszt plüssülésekkel, a 3. osztályú részt pedig fapadokkal látták el. A HÉV azonban nem váltotta be a hozzá fűzött remények mindegyikét. Az
átadás után közvetlenül megjelentek az első hibák és gondok. Leginkább a menetrend volt az, ami már a kezdetektől problémát jelentett az érintett községeknek. Emiatt már 1901-ben felemelte a szavát Cinkota lakossága. Kifogásolták, hogy – a hétvégék kivételével – nem maradhattak a fővárosban, mert korán indultak vissza a vonatok, illetve hogy több megállóban nincs jegyárusítás, a szerelvényen pedig pótdíjat kellett fizetniük. Gödöllőn is hasonló volt a helyzet, ahol a megnyitás után
már 10 nappal cikkek jelentek meg a témáról a helyi sajtóban. A vezetőség szemére vetették, hogy a vonatok indulási idejét egyáltalán nem egyeztették az igényekkel. Az első Gödöllőről induló 5.35-ös vonat 6.40-re ért be a budapesti végállomásra. Ezt lehetett munkásvonatnak tekinteni, de ezzel a szerelvénnyel a munkások nem értek be a munkakezdésre, ezért egy korábbi vontra is szükség lett volna. A következő szerelvény 7 órakor indult, mely 8.05-re ért be. Ez a vonat szintén nem volt jó
senkinek, mert a hivatalnokok és diákok, akik használhatták volna, szintén elkéstek a munkahelyről vagy az iskolából. Ennek megoldására született javaslat egy olyan szerelvény indítására, ami 7.30-ra ér be a Keleti pályaudvarhoz. A visszafelé
közlekedő vonatokkal is hasonló volt a helyzet, de hiányolták a települések az ún. „színházi vonatot“ is, hiszen az utolsó szerelvény 22.05-kor indult Gödöllőre. Azonban nem csak a vonatok indulási ideje jelentett problémát, hanem az is, hogy a HÉV és a MÁV menetrendjét nem hangolták össze. Gyakori volt, hogy 5 perccel előbb indult el a HÉV a gödöllői végállomásról, minthogy a vonat beérkezett volna, de a vonatok sem várták be a HÉV-eket. A menetrenden kívül a magas jegyárak is nagy felháborodást keltettek. Sérelmezték azt is, hogy Mogyoród és Gödöllő kivételével a vonal összes települése részesült kedvezményes 10 lapos füzetjegyben. Ez azoknak jelentett volna segítséget, akik többször járnak a fővárosba, de nem olyan rendszerességgel, hogy bérletet legyen érdemes vásárolniuk. Szakaszjegyet szintén nem vezettek be ezen a vonalon. Az első tél szintén új problémákat szült az új vonalon. Általános volt a panasz, hogy (főleg reggel) nagyon hidegek voltak a szerelvények. Újabb gond volt, hogy a HÉV-ek még a rosszul összeállított menetrendet sem tartották be. Gyakran előfordult, hogy a Ferenc József téri megállóból már 15-20 perces késéssel indult tovább a szerelvény. Néha a vonatok sebessége okozott kellemetlenséget az utasoknak: Gödöllő és Mogyoród közt
próbáltak meg a késésből lefaragni. Ilyenkor olyan sebességre kapcsoltak, ami az utasok számára igen rémisztő volt, főleg az esti órákban. A rossz pályaszakaszon különösen veszélyes volt a
száguldás, de a személyzet hozzáállását is kifogásolta az utazó közönség. Gyakran viselkedtek a kalauzok illetlenül az utasokkal, arra is volt példa, ha valaki nehezményezte a magatartásukat, egyszerűen lerakták a vonatról. A kocsik is problémát jelentettek az utazó közönségnek, a rossz pályatest miatt a vagonok menet közben folyamatosan himbálóztak, egyes helyeken pedig nagyon ráztak. Az ajtókon és az ablakokon fütyült be a szél a rossz illesztések miatt. A hibákra azonban nem született megoldás. 1925-ben ugyanezek a témák voltak a helyi sajtó napirendjén. A HÉV-szerelvények az 1930 as évek elejére már teljesen elavultnak számítottak: hihetetlenül ráztak, és rettentően hangosak voltak, az utasok nehezen fértek el egymás mellett. Az igazgatóság 1930-ban új Pullmann-kocsikat állított üzembe. Ezeket eleinte kékre, majd a jamboree alatt zöldre festették. 1931 januárjában már közlekedtek az új típusú HÉV szerelvények, de leginkább csak a Budapest és Csömör közti vonalon. Az újítások ellenére a gödöllői vonalon a kocsik jelentős része még a régi szériából származott, még 1937-ben is. Az évtizedek alatt szőnyeg alá söpört problémák miatt a
HÉV utazóközönsége kezdett fogyatkozni, s ezzel arányosan nőtt a HÉV adóssága is, így 1931 tavaszára csődközeli helyzetbe került. Az üzemeltetéséről megindultak a tárgyalások a főváros tulajdonában lévő BSzKRT-tal. Végül 1932-ben az összes BHÉV-vonallal együtt a Budapest–Gödöllő vonal is a BSzKRT tulajdonába került. Az állomásépületek nem épültek meg a pályatesttel együtt, ezeket csak később kívánták megvalósítani, emiatt komoly viták fakadtak és némelyikük évtizedeken át borzolta a kedé-
lyeket. A Ferenc József-téren ideiglenesen egy bódét helyeztek el a megállóban. Közel egy évvel az átadás után még el sem kezdték az állomás épületének építését. Ehelyett 1912 őszén a már meglévő bódé mellé egy újabb bódét építettek. De még így sem volt elegendő a váróhelyiség az utasok szá-
mára. Csak 1913 májusában kezdték meg az új épület előkészítő munkálatait. Ez azonban sokaknak nem tetszett a településen. Vita bontakozott ki abban a kérdésben is, hogy az új épületben elhelyezhet-e a HÉV igazgatósága éttermet vagy sem. A község elöljárói úgy gondolták, hogy nem azért biztosítottak ingyen telket a beruházáshoz, hogy ott éttermet, hanem, hogy várótermet építsenek. Vagy ha mégis étterem üzemel az épületben, amelyből a HÉV igazgatósága profitál, akkor fizesse meg a községnek az ezért járó bért. A vendéglő a viták ellenére elkészült és megkezdte működését. 1929-re az étterem tulajdonosa olyan magas szintre emelte az intézményt, hogy Gödöllő község beadvánnyal fordult a vasútigazgatósághoz, mely szerint az állomás III. osztályú várótermét csatolják a vendéglőhöz és építsenek egy új várótermet. 1913 őszén úgy határozott a BHÉV igazgatósága, hogy a gödöllői Erzsébet-park feltételes megállóhelyen az országút felöli oldalon, egy váróbódét építtet. A már megépült váróhelységnek nevezett bódék sem voltak problémamentesek – a helyiségekben pl. télen nem volt fű-
tés. Mint ahogy a helyi lapokban írták: „Aki utazni akar, ne csak jegyet váltson, hanem vigyen magával egy darab szenet is, ha nem akar megfagyni.” A megállókban a világítás sem volt megfelelő. Sötétben gyakran a mozdonyvezető sem tudta pontosan eldönteni, hogy hol van pontosan a peron vége.
Az Erzsébet-parki megállónál pedig, egyáltalán nem volt világítás. Az állomásépületek közül a legtöbb gondot a végállomás épülete jelentette. Ennek a felépülésére több évtizedet kellett várni. A pálya átadása után nemsokkal a HÉV vezetése a már jól bevált bódét húzatta fel ideiglenesen addig, amíg az új épület el nem készül. Ez azonban a következő évtized végére sem készült el. 1919-ben így fogalmaztak az épületről a helyi sajtóban: „Mindennek a koronája mégis csak a gyönyörű HÉV végállomási épület. Csodáljuk, hogy a szép új szerelvények fele úton vissza nem fordulnak, és ezen bódé elé befutnak. Tartozik-e községünk tűrni azt, hogy egy ennyire csúf kis bódéval a község egy legszebb részét, pont a község bejáratát elcsúfítsák.” A HÉV igazgatósága a problémát úgy oldotta meg, hogy 1931. szeptember 26-án bezáratta a végállomáson üzemelő bódét, de ezzel megszüntette a jegyárusítást ezen az állomáson. Ezután már nem lehetett a végállomáson retúrjegyet, füzetjegyet, bérletet vásárolni. Az épület lebontását pedig fontolóra vették. Ezzel ellentétben a bezárt bódé
1933 tavaszán még mindig ott éktelenkedett. A bontást végül 1933. június 23-án kezdték meg, ekkor a község lakosaiban felébredt a remény, hogy egy csinos várótermet és új jegypénztárat kapnak. Azonban az új váróterem még jó pár évig csak álom maradt a település lakóinak számára. Az elbontott
bódé helyére semmilyen épületet nem emeltek, csak három padot állítottak a végállomásra. Később ezek is eltűntek. Ezután az utazóközönség esőben, hóban, fagyban, szélben a szabadban volt kénytelen várakozni. Hiába tiltakozott a lakosság, nem történt semmi. 1938-ban a BHÉV igazgatósága beruházásokat kezdett az elavult állomásépületeinek felújítására. A gödöllői vonalon Cinkota mellett Rákosfalva, Sashalom, Mátyásföld kapott egy-egy csinos épületet. A modern épületek modern várótermeket is kaptak, Gödöllőn azonban ismét elmaradtak a beruházások. Pedig ekkorra már a Ferenc
József-téri megálló épülete is gondot okozott az utazóközönségnek. Váróterme nem volt, a pénztárhelyisége pedig túl sötét és szűk volt. A végállomásnál már évek óta ígérgették, hogy megkezdik az építkezést, de erre sem került sor. 1943-ban úgy nézett ki, hogy a majd’ 4 évtizeddel korábban vállalt kötelezettségeinek a HÉV eleget tesz. Azt az információt küldte a HÉV igazgatósága az elöljáróságnak, a helyi sajtó folyamatos támadásai miatt, hogy a cég építési osztálya már
elkészítette az új állomásépület terveit. Az engedélyek beszerzése után pedig minden akadály elhárul a beruházás elől. De az építkezés így is csak 1944-ben kezdődött meg, s 1944 októberéig tartott.
Problémákat szültek a megállókelnevezése is. A Ferenc József-téren felállított bódéra egy „Gödöllő főtér” táblát helyeztek, holott a térnek nem ez volt a neve. Hosszas huzavona után 1912 decemberére lecserélték a megálló nevét, és ekkor már helyesen került be a menetrendbe. Azonban nem csak ez
az elnevezés okozott gondot a településen. Kifogásolták a „Király-park” megálló elnevezést is: ha Gödöllőre utazott egy idegen, akkor azt hihette, hogy innen a legrövidebb az út a kastélyba, holott a park ettől a megállótól igen messze esett. A harmadik lehetetlen elnevezés a pálya végén
lévő MÁV-pályaudvar mellett lévő „Végkitérő” megálló neve volt. Mint ahogy a lapokban írták, „ Ez a „Végkitérő” a „Végállomást” akarja jelenteni. Közbeeső kitérő nem lévén, természetes, hogy végkitérő sem létezik, amely szó egyébként is a magyar nyelvben ismeretlen volt. A vasúti közlekedés megindulásával együtt arányosan megnőttek a vonal mentén a balesetek is. Ezek közül az egyik legjellemzőbb a vonatok kisiklása volt. A Gödöllő–Budapest vonalon a megnyitás után egy nappal már szerencsétlenség történt, a gondatlan váltókezelés miatt. A Gödöllőről induló szerelvény Kistarcsán kisiklott, felborult és majdnem lecsúszott a magas vasúti töltésről. Többször előfordult, hogy Cinkotán a hibás váltóállítás miatt siklott ki szerelvény, máshol személy- és tehervonatok is ütköztek össze emiatt. Ezek a balesetek azonban ritkán végződtek halálesettel. Gyakori volt még a megállókban a gyalogosgázolás. Többször sodródtak a kerekek alá vonatra várakozó utasok. Sűrű baleseti forrást jelentettek a HÉV-átjárók. Ezekben embert, automobilt vagy éppen lovas kocsit gázolt el a HÉV. A baleset abból adódott, hogy az átjárók többségében semmi sem figyelmeztetett a vonat érkezésére. A további balesetek elkerülése érdekében indítványozták a vasúti átjárók sorompóval történő ellátását, de ezt a beruházást az 1930-as évek végére sem végezte el a HÉV üzemeltetője.
A tervek szerint nem ért volna véget Gödöllőn a HÉV pályája. Még el sem készült a Gödöllőig terjedő vonal, de már mozgalom indult a meghosszabbítása érdekében. Az új vonal Máriabesnyőn keresztül, Bag érintésével ment volna le Aszódig. Ennek érdekében 1910 júliusában Aszód, Domony, Gödöllő elöljárósága és a besnyői nyaralók egyesületének küldöttsége látogatott el a kereskedelemügyi miniszterhez, aki válaszában arról tájékoztatta a küldöttséget, hogy a vonal Besnyőig történő meghosszabbításának nincs semmi kifogása, de az Aszódig terjedő vonalról még egyeztetni kell. 1911
tavaszára a Máriabesnyőig történő meghosszabbításáról döntés született. 1911 március 7-re tűzték ki a vonal hosszabbításához szükséges közigazgatási bejárást. 1911 októberére már az Aszódig történő meghosszabbítás is engedélyezést kapott. Ezt követően két évig semmi kézzelfogható nem
történt az ügyben. Majd 1913 októberében újabb engedélyezési procedúra után ismét közigazgatási bejárást tartottak. A pálya a besnyői kolostor mellett elhaladva a MÁV vasúti sínek mentén haladva ment volna Aszód felé. Domony határába érve keresztezte volna az országutat, majd érintette volna
Domony (Egresvölgy) telepet, ahová állomást is terveztek.
Innen Bag felé vette a pálya az irányt, mely előtt szintén keresztezte volna az országutat. Ezután az országút és a vasút közt haladva – keresztezve a losonczi vasútvonalat – ért volna be az aszódi vasútállomásra. Az Aszódig történő meghosszabbítás töltési munkálatait Besnyőig 1920-21-ben elvé-
gezték, de ezen a szakaszon már nem készült el a pályatest...

[[Kategória:Közlekedés]]

Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ

2011-11-07T12:42:33Z

Gergely Gyöngyvér Ildikó: /* Könyvtári terek és szolgáltatások */

= A könyvtár története =
A gödölllői népkönyvtárat is ellátó budapesti körzeti könyvtár 1950. július 15-én alakult. A gödöllői népkönyvtár 1951 tavaszán alakult, és a Kossuth Lajos utca kultúrházban működött. A könyvtárnak több kezelője is volt, utolsó könyvtárosa Kecskeméti Mihályné a Művelődési ház vezetője.

== A Gödöllői Járási Könyvtár (1953-1960) ==
[[Kép:regikonyvtar.jpg|thumb|right|300px|Régi könyvtár]]
1952. augusztus 1-től létrejött a megyei ás a járási könyvtárnak hálózata. Ennek eredményeként 1953. októberében járási könyvtár alakult Gödöllőn. Sajnos, az alapításról a könyvtár irattára semmilyen forrást nem őrzött meg.

A könyvtár hivatalos születésnapja 1953. november 7. Ekkor kapta meg a kinevezését az első igazgató László Miklós pedagógus. Az új könyvtárnak még nem volt épülete, a munkák a kultúrházban a régi népkönyvtár helyiségeiben indultak el. Az alkalmas épület megszerzése nem volt könnyű feladat. Az igazgató szorgalmazására, az akkori népművelési felügyelő, Rigó Jánosné támogatásával több pályázó közül a járási könyvtár kapta meg a Dózsa György úti épület négy helyiségét. A főúton álló épület az 1800-as éves elején épült és többféle célt szolgált.

Itt működött a községi elöljáróság, udvarán volt a községi börtön, amit korábban lebontottak. Volt benne kocsma, később OTP fiók, a Járási Pártbizottság helyisége, az Áramszolgáltató irodái, bemutatóterme, lisztraktár és fodrászat is. A könyvtár megnyitásakor a helyi kölcsönzésmegindítására helyezték a fő hangsúlyt, ugyanakkor párhuzamosan folyt a hálózat szervezése is. A kultúrházban lévő egykori népkönyvtár agyagát bevonták a járási könyvtár gyűjteményébe, és ezzel az 515 kötet könyvvel indult meg a kölcsönzés. A könyvek száma már a kezdeteknél nagyon kevésnek bizonyult, ezért a járási hálózat első könyvszállítmányából (1391 kötet) kiemeltek 500db könyvet a gödöllői kölcsönzés megsegítésére.

== Az igazi könyvtárrá válás avagy a szabadpolcos könyvtár korszaka (1961-1973) ==

[[Kép:regibelül.jpg|thumb|right|300px|Régi könyvtár belülről]]
Miközben a könyvtár igyekezett az akkori igényeknek megfelelő könyvtári állományt létrehozni, feltárni, működtetni, megpróbált megfelelni a politikai elvárásoknak is. Erősen népszerűsítették az ismeretterjesztő könyveket.

1961-ben nagyobb átalakítások folytak az épületben. A szomszédos férfi fodrászat helyiségét ajtóval kötötték össze a könyvtárral, a tartozás költségeit is biztosították. A munkák elhúzódtak, és a tényleges kialakítás csak 1962 tavaszán történt meg. A négy hónapos zárva tartást követően egy önálló gyermekrészleggel bővült szabadpolcos könyvtár nyitotta meg kapuját.

Gödöllőt várossá nyilvánították. A városi ranghoz méltó kulturális intézmény kívánalma is hozzájárult ahhoz, hogy újabb felújítási munkákat végeztek a könyvtár épületén.

A működési feltételek egyre romlottak, szűknek bizonyult a hely a könyvek elhelyezésére, az olvasótermi helyek száma sem elégítette ki az igényeket. A gyermekrészleg sem volt képes megfelelően ellátni a 800 gyermek olvasót.
1971 májusában a könyvtár valamennyi helyiségét felújították. Sokat segített a raktározási gondokon, hogy a blahai városrészben új fiókkönyvtárat nyitottak, s mintegy 2000 kötet elhelyezése megoldódott. A gyermekkönyvtár a Munkácsy úti Petőfi Sándor Általános Iskola úttörő szobájába költözött.

A 70-es években a könyvtár épületében is komoly statikai problémák merültek fel: az iroda és a raktár közötti fal hosszában megrepedt. Az épület süllyedni kezdett és kiderült, hogy a talajvíz elleni szigetelése is hiányzik. A raktár helyzete tarthatatlanná vált, így a Városi Tanács épületében biztosítottak
egy szobát, ahol további 3000 kötetet tudott száraz körülmények között tárolni a könyvtár.
Újabb, nagyobb léptékű bővítésre, átépítésre 1974-ben került sor.

A könyvtár állománya az 1961-1973 közötti időszakban több mint háromszorosára növekedett. Dinamikus volt a szerzeményezés, az éves gyarapodás 1972-ben érte el a maximumot, 3221 kötet volt. Mivel a gyarapodást a 2. és 3. Ötéves Terv tervszámai határozták meg, a gödöllői könyvtár is arra törekedett, hogy az időszak végére a lakosonkénti 1 kötet számot elérjék. Ezt a célkitűzést nem sikerült elérni, az egy lakosra jutó könyvek száma csupán 0,9 volt.

== A könyvtár története 1974-1985-ig ==
1974. jelentős korszakhatár a könyvtár történetében. Ebben az évben került sor olyan
jelentősebb felújításra, hogy növekedett a könyvtár alapterülete és számottevően javultak a
szolgáltatások. Az időszak szakmai munkáját nagyban meghatározta az 1977. évi megyei
szakfelügyeleti vizsgálat, amely behatóan elemezte a járás községeiben és a gödöllői
könyvtárban zajló szakmai munkát. Ajánlásokat dolgoztak ki a politikai, a fenntartói és szakmai
irányítók részére, és hosszútávon meghatározták a városi-járási könyvtárban folyó munkát is.

Ebben az időszakban építette ki tudatosan a könyvtár a kapcsolatrendszerét. Létrehozták
a Városi Könyvtárközi Bizottságot, amely valamennyi gödöllői könyvtár (üzemi,
szakszervezeti, általános- és középiskolai, egyetemi, intézeti és szakkönyvtár) részvételével a
könyvtárak közötti információcserét, könyvtárközi kölcsönzést, tapasztalatcserét szervezte. A
Bizottság működése néha formális volt, mégis megszületett egy, a könyvtárakat bemutató
kiadvány, az intézmények folyóirat katalógusaikat megküldték egymásnak, és az egyetemi
intézeti kiadványokból, üzemi lapokból tiszteletpéldány került a városi könyvtárba.

Ezen túl a könyvtár közös programokat bonyolított a Művelődési Központtal, a Tudományos
Ismeretterjesztő Társulattal, és együttműködési szerződésük volt a Városi KISZ bizottság
Kulturális Szakbizottságával. Folyamatos bővítések, építkezések jellemezték a könyvtár
történetének ezt a korszakát, valamint nagy csoportokat mozgató közművelődési akciók,
programok.

== Könyvtár új utakon (1985 - 2002) ==

A könyvtár történetének sajátságos útkereső korszaka az 1985-1991 közötti időszak.
Megváltozott, differenciálódott a szervezeti struktúra. Megjelent a könyvtárban a számítógép, s ezzel olyan informatikai fejlődés vette
kezdetét, ami részben új pályára állította a könyvtáros szakmai munkát. Először a
könyvtárosok, majd az olvasók is megtanulták az új technika kezelését, és az ezredfordulóra a
könyvtár nélkülözhetetlen munkaeszközévé vált a számítógép.
A rendszerváltást követően az 1990-es években az olvasói igények nagymérvű
változását tapasztalta meg a könyvtáros szakma. A korábbi kölcsönzés és könyvcentrikus
könyvtári ellátás helyére az információ megszerzésére irányuló törekvés lépett. Az információ
már nem csak nyomtatott formában jelenhetett meg, hanem CD-n, számítógépes adatbázisban
vagy az Internet hálózat valamelyik számítógépén.
Gödöllő könyvtári ellátásában is nagy fordulat következett be. Megszűntek a
szakszervezeti könyvtárak, a megmaradt intézeti könyvtárak zártakká váltak. Új középfokú
oktatási intézmények alakultak, melyek már a kezdeteknél megvetették könyvtári
gyűjteményük alapjait. Ebben az új helyzetben a városi könyvtár szerepe is megváltozott.
Munkájában az információs szolgáltatások megszervezése és a közművelődési jelleg került
előtérbe.

= A könyvtár jelene =

== Új könyvtár születik ==
[[Kép:Ujkonyv.jpg|thumb|left|300px|Az új könyvtár]]
Hatszor került sor összesen a belvárosi lakóépület bővítésére. A működési körülmények
fokozatos javítását követte a létszámfejlesztés és a szolgáltatások bővítése. Az épület állaga az
elmúlt tíz évben annyira leromlott, hogy a felújítás vagy átépítés szóba sem jöhetett. A könyvtár
berendezése szintén elavult és korszerűtlen volt. A mostoha körülmények ellenére igyekeztünk
a kor kihívásainak megfelelő könyvtári munkát végezni. Szakmailag is folyamatosan
készültünk, leraktuk alapjait mindannak a szolgáltatásnak, melyet egy új, korszerű épületben
végezni kívántunk. Az önkormányzat programtervezetében egyre hangsúlyosabb célkitűzésként
szerepelt az új könyvtár felépítése.
1999 februárjában a képviselő testület elfogadta a könyvtár funkcionális tervét, és
döntött az új könyvtár és információs központ építésének előkészítéséről, az épülő könyvtár
helyéről. (Sikerült a városcentrumban, a kulturális szolgáltatás szempontjából ideális helyen
maradni.) Mivel egy ekkora beruházás önerőből történő megvalósítása meghaladja a város
lehetőségét, pályázatot nyújtott be címzett támogatásra. A pályázat sikeres volt, 370 millió Ft-ot
nyertünk, három részre elosztva lehetett felhasználni. 2000 októberében a testület határozatot
hozott a beruházás beindításáról.
2001 májusában átadtuk a munkaterületet és megkezdődött a gyermekkönyvtár bontása.
Az átmeneti időszakban a gyermekkönyvtár a palotakerti kihelyezett fiókkönyvtárban
működött, a felnőttkönyvtár valamennyi szolgáltatásával továbbra is az olvasók rendelkezésére
állt. 27 hónapos előkészítő munka (1999 febr.) után 9,5 hónap alatt készült el a Városi
Könyvtár és Információs Központ.

== Könyvtári terek és szolgáltatások ==

A régi könyvtár területe 900 m2, az új létesítmény 3067 m2, melyből a használók által is
látogatható 1800 m2.

[[Kép:kolcsonzoter.jpg|thumb|right|300px|Kölcsönző Tér]]
A stratégiánknak megfelelően a földszintre szerveztük azokat a közösségi tereket,
amelyek a gyors információszerzésre adnak lehetőséget, valamint mozgalmasabbak a
hagyományos könyvtárhasználatnál. Ezek a terek a könyvtár nyitottságát és külső kapcsolatait
szolgálják, és képesek önálló működésre is.
A fogadócsarnok - a praktikus feladatain túl (ruhatár, WC) - tájékoztat az épületben való
eligazodásról, a legfontosabb könyvtárhasználati szabályokról és a város kulturális
programjairól. Itt helyeztük el a könyvtári regisztrációs pontot - a beiratkozás, dokumentum
kiadás - visszavétel, s a helyi könyvtári szolgáltatásokról nyújtott információ helyszínét.A
katalógus számítógépek már itt az olvasó rendelkezésére állnak, tájékozódhat arról, hogy
megvan-e a dokumentum a gyűjteményben. A földszinti ellenőrzési pontot elektronikus
védelemmel látták el.
'''
Az InfoPont használata'''

A földszinti Infopont használati rendje eltér a könyvtár többi részének szabályaitól. Ez a leginkább közösségi terünk, melynek szolgáltatásait bárki igénybe veheti. Olvasójegy váltása nem szükséges hozzá. Több mint 180 folyóirat várja a látogatókat, ezenkívül két számítógép, több adatbázis és a következő szolgáltatások vehetők igénybe:

'''Folyóirat-olvasó'''

Gyűjteményünk tartalmaz napilapokat, hetilapokat és havonta vagy ritkábban megjelenő folyóiratokat a politika, társadalom, gazdaság, természet és szórakozás minden területéről. Bizonyos folyóirataink közül 3 darab kölcsönözhető 1 hétre – ehhez azonban olvasójegy váltása szükséges.

Kötött folyóirataink egy részét a felnőtt olvasóteremben, a galérián találják olvasóink, másik részét a raktárban őrizzük, amit a könyvtárostól lehet elkérni.

'''Felnőtt kölcsönző'''

A Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ felnőtt kölcsönzőjét látogatók a szabadpolcon elhelyezett könyvállományunkban önállóan és a tájékoztató könyvtárosaink segítségével igazodhatnak el. A szépirodalom betűrendben, a tudományos és ismeretterjesztő irodalom témák szerint csoportosítva található meg.

A költészet és a dráma kedvelői külön polcokon találják meg a keresett műveket. A felnőtt kölcsönzőben fellelhető mintegy 60 ezer kötet folyamatosan frissül új könyvekkel, amelyekre az olvasószolgálat munkatársai hívják fel olvasóink figyelmét.

A könyvtári böngészést a számítógépes SZIKLA21 katalógus segíti, mely az épületben több számítógépen is az olvasók rendelkezésére áll és az Interneten keresztül is elérhető. A hagyományos cédula katalógus csak 2003. december 31-ig beszerzett dokumentumokat tartja nyilván.
[[Kép:olvaso.jpg|thumb|right|300px|Felnőtt olvasó]]
'''Felnőtt olvasó'''

A kölcsönzőtér felett a 2. emeleten található olvasóteremben nyugodt, kényelmes körülmények között tanulhatnak, kutathatnak olvasóink a 32 egyedi megvilágítású férőhellyel és hordozható számítógépek használatához kialakított munkaasztaloknál. Szinte valamennyi tudományterület legfontosabb alapművei, segédkönyvei megtalálhatók itt. Különösen büszkék vagyunk gazdag történelmi és néprajzi gyűjteményünkre! Gondoltunk azokra is, akik kedvelik a lenyűgöző természetfotókat vagy a reprodukciókat: ezeket a szép kiállítású könyveket és reprezentatív képzőművészeti albumokat külön tárlókban ill. polcokon helyeztük el.

'''Gödöllő Gyűjtemény'''

Mi található a gyűjteményben?

Gödöllő város és a Galga menti települések helyismereti anyagai
Könyvek: település monográfiák, életrajzok, üzem- és iskolatörténeti kiadványok, évkönyvek, forráskiadványok, bibliográfiák, statisztikai összeállítások, művészeti albumok, szakdolgozatok, gödöllői témájú és gödöllői szerzőktől szépirodalmi művek
Újságok, folyóiratok: a századfordulótól Gödöllőn megjelenő napi és hetilapok Gödöllő és Vidéke 1898-1934, Gödöllői Hírlap 1909-1915; 1928-1944 CD-ROM-on, 1953-tól a Pest Megyei Hírlap, 1980-tól a helyi sajtótermékek eredeti példányai
Lapkivágat gyűjtemény: 1991-tõl az országos sajtóban Gödöllőről megjelent cikkek
Aprónyomtatványok: prospektusok, röplapok, plakátok, meghívók, kiállítás katalógusok
Képek: postai levelezőlapok a századfordulótól, fotók városi rendezvényekről CD-n
1989-től képviselő-testületi jegyzőkönyvek
Egyéb: térképek, videofilmek, DVD-k, CD-k, CD-ROM-ok

'''Cserkész Könyvtár- és levéltár'''

A magyar cserkészek könyvtára és védett levéltára, a Magyar Cserkészszövetség gyűjteménye 2009 tavaszán került a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központba. A rendkívül gazdag és értékes gyűjtemény a cserkészet történetének dokumentumain túl, a Magyarországon újra éledő cserkész mozgalom kiadványait, és a világ valamennyi magyar cserkész szövetségének a Magyar Cserkészek Szövetségéhez bekerülő dokumentumait is tartalmazza. A Cserkész Irattár (1913-1948) anyagát teljesen rendezve és szakszerűen feltárva kapta meg a könyvtár. A könyvekről gyarapodási jegyzék, a folyóiratokról címlista állt rendelkezésre az aprónyomtatványok tematikusan csoportosítva, de feltáratlanul kerültek a városi könyvtárba. A katalogizálás és a szakszerű feltárás jelenleg is zajlik és évekig tartó feladat lesz. A Cserkész Könyvtár folyamatosan gyarapszik azokkal az őrsi naplókkal, fotó-albumokkal, iratokkal, amelyeket a cserkészek megőriztek és határon innen- és túlról most is eljuttatnak a cserkészdokumentumokat szívesen váró és folyamatosan fogadó könyvtárba. A könyvtár és a levéltár anyaga az érdeklődők és a kutatók rendelkezésére áll. Az eddig feltárt dokumentumok a könyvtár on-line katalógusában elérhetők.

'''Infohíd'''

A két épületrészt összekötő hídon, korszerűen felszerelt termünkben 7 modern konfigurációjú számítógép áll az olvasók rendelkezésére.
[[Kép:masarc.jpg|thumb|right|300px|MásArc Zenei]]
'''MásArc

Állományunk:'''

*jazzgyűjteményünk

*videó és dvd gyűjteményünk - művészfilmek, irodalmi adaptációk, filmklasszikusok, zenés kiadványok, gyermek és természetfilmek

*Könnyűzenei CD gyűjtemény - pop, rock, világzene

*Népzenei CD gyűjteményünk

*komolyzenei gyűjteményünk

*Irodalmi gyűjtemény - Gyermek gyűjtemény : prózai és zenés irodalmi felvételek

*DVD újdonságaink

*CD újdonságaink

'''A MásArc használatáról'''

A gyűjtemény kölcsönzéséhez - a zenei magazinok, illetve könyvek kivételével - emelt szintű olvasójegy szükséges. A kölcsönzés a továbbiakban térítésmentes.

Zenei részlegünkön a látogatók 2300 db CD lemez közül válogathatnak.
Videóklubunk 2000 db-os DVD és 1300 db-os videókazette gyűjteményt jelent.

A teljes gyűjtemény folyamatos bővítés alatt áll.

'''Szolgáltatásaink'''

*Ingyenes zenehallgatás helyben

*Ingyenes filmnézés helyben

*Drogprevenciós órák középiskolásoknak

*Zenei magazinok kölcsönzése: a legfrissebb számokat csak hétvégére kölcsönözzük

'''Gyerekkönyvtár'''
[[Kép:olvasogy.jpg|thumb|right|300px|Gyermek olvasó]]

Az első polcokon helyeztük el a kötelező olvasmányokat, a különböző detektív, kalandregények, a humoros vagy romantikus olvasnivalót a szerzők szerinti ABC-s rendben találod.

Segítségükkel válaszolhatsz a tanáraid által feltett kérdésekre, felfedezheted önállóan is az állat- és növényvilágot, megismerkedhetsz az ókori kultúrák titokzatos világával, matematikával, csillagászattal, néprajzzal, technikai találmányokkal.

Sok érdekes kreatív könyvet találhatsz nálunk, aminek segítségével a gyakorlatban is kipróbálhatod kézügyességedet, kémiai-fizikai kísérleteket végezhetsz.

A lexikonok, gyermekenciklopédiák, szótárak segítenek neked a házi feladatod gyors megoldásában.

Ezeket a könyveket az Olvasóteremben találod, ahol kényelmes asztalokhoz ülve tudod forgatni azokat. Innen nem tudsz könyvet kölcsönözni, a dokumentumok csak helyben használhatóak, piros csík jelzi ezt rajtuk.

Gyerek és ifjúsági folyóiratok

== Forrás ==
*50 éves a Gödöllői Városi Könyvtár / Istók Anna . — Gödöllő : Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ
*[http://www.gvkik.hu/ Gödöllői Városi Könyvtár Honlapja]

[[Kategória:Épületek]]
[[Kategória:Kulturális épületek]]

Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ

2011-11-07T12:35:31Z

Gergely Gyöngyvér Ildikó: /* Könyvtári terek és szolgáltatások */

= A könyvtár története =
A gödölllői népkönyvtárat is ellátó budapesti körzeti könyvtár 1950. július 15-én alakult. A gödöllői népkönyvtár 1951 tavaszán alakult, és a Kossuth Lajos utca kultúrházban működött. A könyvtárnak több kezelője is volt, utolsó könyvtárosa Kecskeméti Mihályné a Művelődési ház vezetője.

== A Gödöllői Járási Könyvtár (1953-1960) ==
[[Kép:regikonyvtar.jpg|thumb|right|300px|Régi könyvtár]]
1952. augusztus 1-től létrejött a megyei ás a járási könyvtárnak hálózata. Ennek eredményeként 1953. októberében járási könyvtár alakult Gödöllőn. Sajnos, az alapításról a könyvtár irattára semmilyen forrást nem őrzött meg.

A könyvtár hivatalos születésnapja 1953. november 7. Ekkor kapta meg a kinevezését az első igazgató László Miklós pedagógus. Az új könyvtárnak még nem volt épülete, a munkák a kultúrházban a régi népkönyvtár helyiségeiben indultak el. Az alkalmas épület megszerzése nem volt könnyű feladat. Az igazgató szorgalmazására, az akkori népművelési felügyelő, Rigó Jánosné támogatásával több pályázó közül a járási könyvtár kapta meg a Dózsa György úti épület négy helyiségét. A főúton álló épület az 1800-as éves elején épült és többféle célt szolgált.

Itt működött a községi elöljáróság, udvarán volt a községi börtön, amit korábban lebontottak. Volt benne kocsma, később OTP fiók, a Járási Pártbizottság helyisége, az Áramszolgáltató irodái, bemutatóterme, lisztraktár és fodrászat is. A könyvtár megnyitásakor a helyi kölcsönzésmegindítására helyezték a fő hangsúlyt, ugyanakkor párhuzamosan folyt a hálózat szervezése is. A kultúrházban lévő egykori népkönyvtár agyagát bevonták a járási könyvtár gyűjteményébe, és ezzel az 515 kötet könyvvel indult meg a kölcsönzés. A könyvek száma már a kezdeteknél nagyon kevésnek bizonyult, ezért a járási hálózat első könyvszállítmányából (1391 kötet) kiemeltek 500db könyvet a gödöllői kölcsönzés megsegítésére.

== Az igazi könyvtárrá válás avagy a szabadpolcos könyvtár korszaka (1961-1973) ==

[[Kép:regibelül.jpg|thumb|right|300px|Régi könyvtár belülről]]
Miközben a könyvtár igyekezett az akkori igényeknek megfelelő könyvtári állományt létrehozni, feltárni, működtetni, megpróbált megfelelni a politikai elvárásoknak is. Erősen népszerűsítették az ismeretterjesztő könyveket.

1961-ben nagyobb átalakítások folytak az épületben. A szomszédos férfi fodrászat helyiségét ajtóval kötötték össze a könyvtárral, a tartozás költségeit is biztosították. A munkák elhúzódtak, és a tényleges kialakítás csak 1962 tavaszán történt meg. A négy hónapos zárva tartást követően egy önálló gyermekrészleggel bővült szabadpolcos könyvtár nyitotta meg kapuját.

Gödöllőt várossá nyilvánították. A városi ranghoz méltó kulturális intézmény kívánalma is hozzájárult ahhoz, hogy újabb felújítási munkákat végeztek a könyvtár épületén.

A működési feltételek egyre romlottak, szűknek bizonyult a hely a könyvek elhelyezésére, az olvasótermi helyek száma sem elégítette ki az igényeket. A gyermekrészleg sem volt képes megfelelően ellátni a 800 gyermek olvasót.
1971 májusában a könyvtár valamennyi helyiségét felújították. Sokat segített a raktározási gondokon, hogy a blahai városrészben új fiókkönyvtárat nyitottak, s mintegy 2000 kötet elhelyezése megoldódott. A gyermekkönyvtár a Munkácsy úti Petőfi Sándor Általános Iskola úttörő szobájába költözött.

A 70-es években a könyvtár épületében is komoly statikai problémák merültek fel: az iroda és a raktár közötti fal hosszában megrepedt. Az épület süllyedni kezdett és kiderült, hogy a talajvíz elleni szigetelése is hiányzik. A raktár helyzete tarthatatlanná vált, így a Városi Tanács épületében biztosítottak
egy szobát, ahol további 3000 kötetet tudott száraz körülmények között tárolni a könyvtár.
Újabb, nagyobb léptékű bővítésre, átépítésre 1974-ben került sor.

A könyvtár állománya az 1961-1973 közötti időszakban több mint háromszorosára növekedett. Dinamikus volt a szerzeményezés, az éves gyarapodás 1972-ben érte el a maximumot, 3221 kötet volt. Mivel a gyarapodást a 2. és 3. Ötéves Terv tervszámai határozták meg, a gödöllői könyvtár is arra törekedett, hogy az időszak végére a lakosonkénti 1 kötet számot elérjék. Ezt a célkitűzést nem sikerült elérni, az egy lakosra jutó könyvek száma csupán 0,9 volt.

== A könyvtár története 1974-1985-ig ==
1974. jelentős korszakhatár a könyvtár történetében. Ebben az évben került sor olyan
jelentősebb felújításra, hogy növekedett a könyvtár alapterülete és számottevően javultak a
szolgáltatások. Az időszak szakmai munkáját nagyban meghatározta az 1977. évi megyei
szakfelügyeleti vizsgálat, amely behatóan elemezte a járás községeiben és a gödöllői
könyvtárban zajló szakmai munkát. Ajánlásokat dolgoztak ki a politikai, a fenntartói és szakmai
irányítók részére, és hosszútávon meghatározták a városi-járási könyvtárban folyó munkát is.

Ebben az időszakban építette ki tudatosan a könyvtár a kapcsolatrendszerét. Létrehozták
a Városi Könyvtárközi Bizottságot, amely valamennyi gödöllői könyvtár (üzemi,
szakszervezeti, általános- és középiskolai, egyetemi, intézeti és szakkönyvtár) részvételével a
könyvtárak közötti információcserét, könyvtárközi kölcsönzést, tapasztalatcserét szervezte. A
Bizottság működése néha formális volt, mégis megszületett egy, a könyvtárakat bemutató
kiadvány, az intézmények folyóirat katalógusaikat megküldték egymásnak, és az egyetemi
intézeti kiadványokból, üzemi lapokból tiszteletpéldány került a városi könyvtárba.

Ezen túl a könyvtár közös programokat bonyolított a Művelődési Központtal, a Tudományos
Ismeretterjesztő Társulattal, és együttműködési szerződésük volt a Városi KISZ bizottság
Kulturális Szakbizottságával. Folyamatos bővítések, építkezések jellemezték a könyvtár
történetének ezt a korszakát, valamint nagy csoportokat mozgató közművelődési akciók,
programok.

== Könyvtár új utakon (1985 - 2002) ==

A könyvtár történetének sajátságos útkereső korszaka az 1985-1991 közötti időszak.
Megváltozott, differenciálódott a szervezeti struktúra. Megjelent a könyvtárban a számítógép, s ezzel olyan informatikai fejlődés vette
kezdetét, ami részben új pályára állította a könyvtáros szakmai munkát. Először a
könyvtárosok, majd az olvasók is megtanulták az új technika kezelését, és az ezredfordulóra a
könyvtár nélkülözhetetlen munkaeszközévé vált a számítógép.
A rendszerváltást követően az 1990-es években az olvasói igények nagymérvű
változását tapasztalta meg a könyvtáros szakma. A korábbi kölcsönzés és könyvcentrikus
könyvtári ellátás helyére az információ megszerzésére irányuló törekvés lépett. Az információ
már nem csak nyomtatott formában jelenhetett meg, hanem CD-n, számítógépes adatbázisban
vagy az Internet hálózat valamelyik számítógépén.
Gödöllő könyvtári ellátásában is nagy fordulat következett be. Megszűntek a
szakszervezeti könyvtárak, a megmaradt intézeti könyvtárak zártakká váltak. Új középfokú
oktatási intézmények alakultak, melyek már a kezdeteknél megvetették könyvtári
gyűjteményük alapjait. Ebben az új helyzetben a városi könyvtár szerepe is megváltozott.
Munkájában az információs szolgáltatások megszervezése és a közművelődési jelleg került
előtérbe.

= A könyvtár jelene =

== Új könyvtár születik ==
[[Kép:Ujkonyv.jpg|thumb|left|300px|Az új könyvtár]]
Hatszor került sor összesen a belvárosi lakóépület bővítésére. A működési körülmények
fokozatos javítását követte a létszámfejlesztés és a szolgáltatások bővítése. Az épület állaga az
elmúlt tíz évben annyira leromlott, hogy a felújítás vagy átépítés szóba sem jöhetett. A könyvtár
berendezése szintén elavult és korszerűtlen volt. A mostoha körülmények ellenére igyekeztünk
a kor kihívásainak megfelelő könyvtári munkát végezni. Szakmailag is folyamatosan
készültünk, leraktuk alapjait mindannak a szolgáltatásnak, melyet egy új, korszerű épületben
végezni kívántunk. Az önkormányzat programtervezetében egyre hangsúlyosabb célkitűzésként
szerepelt az új könyvtár felépítése.
1999 februárjában a képviselő testület elfogadta a könyvtár funkcionális tervét, és
döntött az új könyvtár és információs központ építésének előkészítéséről, az épülő könyvtár
helyéről. (Sikerült a városcentrumban, a kulturális szolgáltatás szempontjából ideális helyen
maradni.) Mivel egy ekkora beruházás önerőből történő megvalósítása meghaladja a város
lehetőségét, pályázatot nyújtott be címzett támogatásra. A pályázat sikeres volt, 370 millió Ft-ot
nyertünk, három részre elosztva lehetett felhasználni. 2000 októberében a testület határozatot
hozott a beruházás beindításáról.
2001 májusában átadtuk a munkaterületet és megkezdődött a gyermekkönyvtár bontása.
Az átmeneti időszakban a gyermekkönyvtár a palotakerti kihelyezett fiókkönyvtárban
működött, a felnőttkönyvtár valamennyi szolgáltatásával továbbra is az olvasók rendelkezésére
állt. 27 hónapos előkészítő munka (1999 febr.) után 9,5 hónap alatt készült el a Városi
Könyvtár és Információs Központ.

== Könyvtári terek és szolgáltatások ==

A régi könyvtár területe 900 m2, az új létesítmény 3067 m2, melyből a használók által is
látogatható 1800 m2.

[[Kép:kolcsonzoter.jpg|thumb|right|300px|Kölcsönző Tér]]
A stratégiánknak megfelelően a földszintre szerveztük azokat a közösségi tereket,
amelyek a gyors információszerzésre adnak lehetőséget, valamint mozgalmasabbak a
hagyományos könyvtárhasználatnál. Ezek a terek a könyvtár nyitottságát és külső kapcsolatait
szolgálják, és képesek önálló működésre is.
A fogadócsarnok - a praktikus feladatain túl (ruhatár, WC) - tájékoztat az épületben való
eligazodásról, a legfontosabb könyvtárhasználati szabályokról és a város kulturális
programjairól. Itt helyeztük el a könyvtári regisztrációs pontot - a beiratkozás, dokumentum
kiadás - visszavétel, s a helyi könyvtári szolgáltatásokról nyújtott információ helyszínét.A
katalógus számítógépek már itt az olvasó rendelkezésére állnak, tájékozódhat arról, hogy
megvan-e a dokumentum a gyűjteményben. A földszinti ellenőrzési pontot elektronikus
védelemmel látták el.
'''
Az InfoPont használata'''

A földszinti Infopont használati rendje eltér a könyvtár többi részének szabályaitól. Ez a leginkább közösségi terünk, melynek szolgáltatásait bárki igénybe veheti. Olvasójegy váltása nem szükséges hozzá. Több mint 180 folyóirat várja a látogatókat, ezenkívül két számítógép, több adatbázis és a következő szolgáltatások vehetők igénybe:

'''Folyóirat-olvasó'''

Gyűjteményünk tartalmaz napilapokat, hetilapokat és havonta vagy ritkábban megjelenő folyóiratokat a politika, társadalom, gazdaság, természet és szórakozás minden területéről. Bizonyos folyóirataink közül 3 darab kölcsönözhető 1 hétre – ehhez azonban olvasójegy váltása szükséges.

Kötött folyóirataink egy részét a felnőtt olvasóteremben, a galérián találják olvasóink, másik részét a raktárban őrizzük, amit a könyvtárostól lehet elkérni.

'''Felnőtt kölcsönző'''

A Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ felnőtt kölcsönzőjét látogatók a szabadpolcon elhelyezett könyvállományunkban önállóan és a tájékoztató könyvtárosaink segítségével igazodhatnak el. A szépirodalom betűrendben, a tudományos és ismeretterjesztő irodalom témák szerint csoportosítva található meg.

A költészet és a dráma kedvelői külön polcokon találják meg a keresett műveket. A felnőtt kölcsönzőben fellelhető mintegy 60 ezer kötet folyamatosan frissül új könyvekkel, amelyekre az olvasószolgálat munkatársai hívják fel olvasóink figyelmét.

A könyvtári böngészést a számítógépes SZIKLA21 katalógus segíti, mely az épületben több számítógépen is az olvasók rendelkezésére áll és az Interneten keresztül is elérhető. A hagyományos cédula katalógus csak 2003. december 31-ig beszerzett dokumentumokat tartja nyilván.
[[Kép:olvaso.jpg|thumb|right|300px|Felnőtt olvasó]]
'''Felnőtt olvasó'''

A kölcsönzőtér felett a 2. emeleten található olvasóteremben nyugodt, kényelmes körülmények között tanulhatnak, kutathatnak olvasóink a 32 egyedi megvilágítású férőhellyel és hordozható számítógépek használatához kialakított munkaasztaloknál. Szinte valamennyi tudományterület legfontosabb alapművei, segédkönyvei megtalálhatók itt. Különösen büszkék vagyunk gazdag történelmi és néprajzi gyűjteményünkre! Gondoltunk azokra is, akik kedvelik a lenyűgöző természetfotókat vagy a reprodukciókat: ezeket a szép kiállítású könyveket és reprezentatív képzőművészeti albumokat külön tárlókban ill. polcokon helyeztük el.

'''Gödöllő Gyűjtemény'''

Mi található a gyűjteményben?

Gödöllő város és a Galga menti települések helyismereti anyagai
Könyvek: település monográfiák, életrajzok, üzem- és iskolatörténeti kiadványok, évkönyvek, forráskiadványok, bibliográfiák, statisztikai összeállítások, művészeti albumok, szakdolgozatok, gödöllői témájú és gödöllői szerzőktől szépirodalmi művek
Újságok, folyóiratok: a századfordulótól Gödöllőn megjelenő napi és hetilapok Gödöllő és Vidéke 1898-1934, Gödöllői Hírlap 1909-1915; 1928-1944 CD-ROM-on, 1953-tól a Pest Megyei Hírlap, 1980-tól a helyi sajtótermékek eredeti példányai
Lapkivágat gyűjtemény: 1991-tõl az országos sajtóban Gödöllőről megjelent cikkek
Aprónyomtatványok: prospektusok, röplapok, plakátok, meghívók, kiállítás katalógusok
Képek: postai levelezőlapok a századfordulótól, fotók városi rendezvényekről CD-n
1989-től képviselő-testületi jegyzőkönyvek
Egyéb: térképek, videofilmek, DVD-k, CD-k, CD-ROM-ok

'''Cserkész Könyvtár- és levéltár'''

A magyar cserkészek könyvtára és védett levéltára, a Magyar Cserkészszövetség gyűjteménye 2009 tavaszán került a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központba. A rendkívül gazdag és értékes gyűjtemény a cserkészet történetének dokumentumain túl, a Magyarországon újra éledő cserkész mozgalom kiadványait, és a világ valamennyi magyar cserkész szövetségének a Magyar Cserkészek Szövetségéhez bekerülő dokumentumait is tartalmazza. A Cserkész Irattár (1913-1948) anyagát teljesen rendezve és szakszerűen feltárva kapta meg a könyvtár. A könyvekről gyarapodási jegyzék, a folyóiratokról címlista állt rendelkezésre az aprónyomtatványok tematikusan csoportosítva, de feltáratlanul kerültek a városi könyvtárba. A katalogizálás és a szakszerű feltárás jelenleg is zajlik és évekig tartó feladat lesz. A Cserkész Könyvtár folyamatosan gyarapszik azokkal az őrsi naplókkal, fotó-albumokkal, iratokkal, amelyeket a cserkészek megőriztek és határon innen- és túlról most is eljuttatnak a cserkészdokumentumokat szívesen váró és folyamatosan fogadó könyvtárba. A könyvtár és a levéltár anyaga az érdeklődők és a kutatók rendelkezésére áll. Az eddig feltárt dokumentumok a könyvtár on-line katalógusában elérhetők.

'''Infohíd'''

A két épületrészt összekötő hídon, korszerűen felszerelt termünkben 7 modern konfigurációjú számítógép áll az olvasók rendelkezésére.
[[Kép:masarc.jpg|thumb|right|300px|MásArc Zenei]]
'''MásArc

Állományunk:'''

jazzgyűjteményünk

videó és dvd gyűjteményünk - művészfilmek, irodalmi adaptációk, filmklasszikusok, zenés kiadványok, gyermek és természetfilmek

Könnyűzenei CD gyűjtemény - pop, rock, világzene

Népzenei CD gyűjteményünk

komolyzenei gyűjteményünk

Irodalmi gyűjtemény - Gyermek gyűjtemény : prózai és zenés irodalmi felvételek

DVD újdonságaink

CD újdonságaink

'''A MásArc használatáról'''

A gyűjtemény kölcsönzéséhez - a zenei magazinok, illetve könyvek kivételével - emelt szintű olvasójegy szükséges. A kölcsönzés a továbbiakban térítésmentes.

Zenei részlegünkön a látogatók 2300 db CD lemez közül válogathatnak.
Videóklubunk 2000 db-os DVD és 1300 db-os videókazette gyűjteményt jelent.

A teljes gyűjtemény folyamatos bővítés alatt áll.

'''Szolgáltatásaink'''

Ingyenes zenehallgatás helyben

Ingyenes filmnézés helyben

Drogprevenciós órák középiskolásoknak

Zenei magazinok kölcsönzése: a legfrissebb számokat csak hétvégére kölcsönözzük

'''Gyerekkönyvtár'''
[[Kép:olvasogy.jpg|thumb|right|300px|Gyermek olvasó]]

Az első polcokon helyeztük el a kötelező olvasmányokat, a különböző detektív, kalandregények, a humoros vagy romantikus olvasnivalót a szerzők szerinti ABC-s rendben találod.

Segítségükkel válaszolhatsz a tanáraid által feltett kérdésekre, felfedezheted önállóan is az állat- és növényvilágot, megismerkedhetsz az ókori kultúrák titokzatos világával, matematikával, csillagászattal, néprajzzal, technikai találmányokkal.

Sok érdekes kreatív könyvet találhatsz nálunk, aminek segítségével a gyakorlatban is kipróbálhatod kézügyességedet, kémiai-fizikai kísérleteket végezhetsz.

A lexikonok, gyermekenciklopédiák, szótárak segítenek neked a házi feladatod gyors megoldásában.

Ezeket a könyveket az Olvasóteremben találod, ahol kényelmes asztalokhoz ülve tudod forgatni azokat. Innen nem tudsz könyvet kölcsönözni, a dokumentumok csak helyben használhatóak, piros csík jelzi ezt rajtuk.

Gyerek és ifjúsági folyóiratok

== Forrás ==
*50 éves a Gödöllői Városi Könyvtár / Istók Anna . — Gödöllő : Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ
*[http://www.gvkik.hu/ Gödöllői Városi Könyvtár Honlapja]

[[Kategória:Épületek]]
[[Kategória:Kulturális épületek]]

Fájl:Kolcsonzoter.jpg

2011-11-07T12:34:15Z

Gergely Gyöngyvér Ildikó:

Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ

2011-11-07T12:34:04Z

Gergely Gyöngyvér Ildikó: /* Könyvtári terek és szolgáltatások */

= A könyvtár története =
A gödölllői népkönyvtárat is ellátó budapesti körzeti könyvtár 1950. július 15-én alakult. A gödöllői népkönyvtár 1951 tavaszán alakult, és a Kossuth Lajos utca kultúrházban működött. A könyvtárnak több kezelője is volt, utolsó könyvtárosa Kecskeméti Mihályné a Művelődési ház vezetője.

== A Gödöllői Járási Könyvtár (1953-1960) ==
[[Kép:regikonyvtar.jpg|thumb|right|300px|Régi könyvtár]]
1952. augusztus 1-től létrejött a megyei ás a járási könyvtárnak hálózata. Ennek eredményeként 1953. októberében járási könyvtár alakult Gödöllőn. Sajnos, az alapításról a könyvtár irattára semmilyen forrást nem őrzött meg.

A könyvtár hivatalos születésnapja 1953. november 7. Ekkor kapta meg a kinevezését az első igazgató László Miklós pedagógus. Az új könyvtárnak még nem volt épülete, a munkák a kultúrházban a régi népkönyvtár helyiségeiben indultak el. Az alkalmas épület megszerzése nem volt könnyű feladat. Az igazgató szorgalmazására, az akkori népművelési felügyelő, Rigó Jánosné támogatásával több pályázó közül a járási könyvtár kapta meg a Dózsa György úti épület négy helyiségét. A főúton álló épület az 1800-as éves elején épült és többféle célt szolgált.

Itt működött a községi elöljáróság, udvarán volt a községi börtön, amit korábban lebontottak. Volt benne kocsma, később OTP fiók, a Járási Pártbizottság helyisége, az Áramszolgáltató irodái, bemutatóterme, lisztraktár és fodrászat is. A könyvtár megnyitásakor a helyi kölcsönzésmegindítására helyezték a fő hangsúlyt, ugyanakkor párhuzamosan folyt a hálózat szervezése is. A kultúrházban lévő egykori népkönyvtár agyagát bevonták a járási könyvtár gyűjteményébe, és ezzel az 515 kötet könyvvel indult meg a kölcsönzés. A könyvek száma már a kezdeteknél nagyon kevésnek bizonyult, ezért a járási hálózat első könyvszállítmányából (1391 kötet) kiemeltek 500db könyvet a gödöllői kölcsönzés megsegítésére.

== Az igazi könyvtárrá válás avagy a szabadpolcos könyvtár korszaka (1961-1973) ==

[[Kép:regibelül.jpg|thumb|right|300px|Régi könyvtár belülről]]
Miközben a könyvtár igyekezett az akkori igényeknek megfelelő könyvtári állományt létrehozni, feltárni, működtetni, megpróbált megfelelni a politikai elvárásoknak is. Erősen népszerűsítették az ismeretterjesztő könyveket.

1961-ben nagyobb átalakítások folytak az épületben. A szomszédos férfi fodrászat helyiségét ajtóval kötötték össze a könyvtárral, a tartozás költségeit is biztosították. A munkák elhúzódtak, és a tényleges kialakítás csak 1962 tavaszán történt meg. A négy hónapos zárva tartást követően egy önálló gyermekrészleggel bővült szabadpolcos könyvtár nyitotta meg kapuját.

Gödöllőt várossá nyilvánították. A városi ranghoz méltó kulturális intézmény kívánalma is hozzájárult ahhoz, hogy újabb felújítási munkákat végeztek a könyvtár épületén.

A működési feltételek egyre romlottak, szűknek bizonyult a hely a könyvek elhelyezésére, az olvasótermi helyek száma sem elégítette ki az igényeket. A gyermekrészleg sem volt képes megfelelően ellátni a 800 gyermek olvasót.
1971 májusában a könyvtár valamennyi helyiségét felújították. Sokat segített a raktározási gondokon, hogy a blahai városrészben új fiókkönyvtárat nyitottak, s mintegy 2000 kötet elhelyezése megoldódott. A gyermekkönyvtár a Munkácsy úti Petőfi Sándor Általános Iskola úttörő szobájába költözött.

A 70-es években a könyvtár épületében is komoly statikai problémák merültek fel: az iroda és a raktár közötti fal hosszában megrepedt. Az épület süllyedni kezdett és kiderült, hogy a talajvíz elleni szigetelése is hiányzik. A raktár helyzete tarthatatlanná vált, így a Városi Tanács épületében biztosítottak
egy szobát, ahol további 3000 kötetet tudott száraz körülmények között tárolni a könyvtár.
Újabb, nagyobb léptékű bővítésre, átépítésre 1974-ben került sor.

A könyvtár állománya az 1961-1973 közötti időszakban több mint háromszorosára növekedett. Dinamikus volt a szerzeményezés, az éves gyarapodás 1972-ben érte el a maximumot, 3221 kötet volt. Mivel a gyarapodást a 2. és 3. Ötéves Terv tervszámai határozták meg, a gödöllői könyvtár is arra törekedett, hogy az időszak végére a lakosonkénti 1 kötet számot elérjék. Ezt a célkitűzést nem sikerült elérni, az egy lakosra jutó könyvek száma csupán 0,9 volt.

== A könyvtár története 1974-1985-ig ==
1974. jelentős korszakhatár a könyvtár történetében. Ebben az évben került sor olyan
jelentősebb felújításra, hogy növekedett a könyvtár alapterülete és számottevően javultak a
szolgáltatások. Az időszak szakmai munkáját nagyban meghatározta az 1977. évi megyei
szakfelügyeleti vizsgálat, amely behatóan elemezte a járás községeiben és a gödöllői
könyvtárban zajló szakmai munkát. Ajánlásokat dolgoztak ki a politikai, a fenntartói és szakmai
irányítók részére, és hosszútávon meghatározták a városi-járási könyvtárban folyó munkát is.

Ebben az időszakban építette ki tudatosan a könyvtár a kapcsolatrendszerét. Létrehozták
a Városi Könyvtárközi Bizottságot, amely valamennyi gödöllői könyvtár (üzemi,
szakszervezeti, általános- és középiskolai, egyetemi, intézeti és szakkönyvtár) részvételével a
könyvtárak közötti információcserét, könyvtárközi kölcsönzést, tapasztalatcserét szervezte. A
Bizottság működése néha formális volt, mégis megszületett egy, a könyvtárakat bemutató
kiadvány, az intézmények folyóirat katalógusaikat megküldték egymásnak, és az egyetemi
intézeti kiadványokból, üzemi lapokból tiszteletpéldány került a városi könyvtárba.

Ezen túl a könyvtár közös programokat bonyolított a Művelődési Központtal, a Tudományos
Ismeretterjesztő Társulattal, és együttműködési szerződésük volt a Városi KISZ bizottság
Kulturális Szakbizottságával. Folyamatos bővítések, építkezések jellemezték a könyvtár
történetének ezt a korszakát, valamint nagy csoportokat mozgató közművelődési akciók,
programok.

== Könyvtár új utakon (1985 - 2002) ==

A könyvtár történetének sajátságos útkereső korszaka az 1985-1991 közötti időszak.
Megváltozott, differenciálódott a szervezeti struktúra. Megjelent a könyvtárban a számítógép, s ezzel olyan informatikai fejlődés vette
kezdetét, ami részben új pályára állította a könyvtáros szakmai munkát. Először a
könyvtárosok, majd az olvasók is megtanulták az új technika kezelését, és az ezredfordulóra a
könyvtár nélkülözhetetlen munkaeszközévé vált a számítógép.
A rendszerváltást követően az 1990-es években az olvasói igények nagymérvű
változását tapasztalta meg a könyvtáros szakma. A korábbi kölcsönzés és könyvcentrikus
könyvtári ellátás helyére az információ megszerzésére irányuló törekvés lépett. Az információ
már nem csak nyomtatott formában jelenhetett meg, hanem CD-n, számítógépes adatbázisban
vagy az Internet hálózat valamelyik számítógépén.
Gödöllő könyvtári ellátásában is nagy fordulat következett be. Megszűntek a
szakszervezeti könyvtárak, a megmaradt intézeti könyvtárak zártakká váltak. Új középfokú
oktatási intézmények alakultak, melyek már a kezdeteknél megvetették könyvtári
gyűjteményük alapjait. Ebben az új helyzetben a városi könyvtár szerepe is megváltozott.
Munkájában az információs szolgáltatások megszervezése és a közművelődési jelleg került
előtérbe.

= A könyvtár jelene =

== Új könyvtár születik ==
[[Kép:Ujkonyv.jpg|thumb|left|300px|Az új könyvtár]]
Hatszor került sor összesen a belvárosi lakóépület bővítésére. A működési körülmények
fokozatos javítását követte a létszámfejlesztés és a szolgáltatások bővítése. Az épület állaga az
elmúlt tíz évben annyira leromlott, hogy a felújítás vagy átépítés szóba sem jöhetett. A könyvtár
berendezése szintén elavult és korszerűtlen volt. A mostoha körülmények ellenére igyekeztünk
a kor kihívásainak megfelelő könyvtári munkát végezni. Szakmailag is folyamatosan
készültünk, leraktuk alapjait mindannak a szolgáltatásnak, melyet egy új, korszerű épületben
végezni kívántunk. Az önkormányzat programtervezetében egyre hangsúlyosabb célkitűzésként
szerepelt az új könyvtár felépítése.
1999 februárjában a képviselő testület elfogadta a könyvtár funkcionális tervét, és
döntött az új könyvtár és információs központ építésének előkészítéséről, az épülő könyvtár
helyéről. (Sikerült a városcentrumban, a kulturális szolgáltatás szempontjából ideális helyen
maradni.) Mivel egy ekkora beruházás önerőből történő megvalósítása meghaladja a város
lehetőségét, pályázatot nyújtott be címzett támogatásra. A pályázat sikeres volt, 370 millió Ft-ot
nyertünk, három részre elosztva lehetett felhasználni. 2000 októberében a testület határozatot
hozott a beruházás beindításáról.
2001 májusában átadtuk a munkaterületet és megkezdődött a gyermekkönyvtár bontása.
Az átmeneti időszakban a gyermekkönyvtár a palotakerti kihelyezett fiókkönyvtárban
működött, a felnőttkönyvtár valamennyi szolgáltatásával továbbra is az olvasók rendelkezésére
állt. 27 hónapos előkészítő munka (1999 febr.) után 9,5 hónap alatt készült el a Városi
Könyvtár és Információs Központ.

== Könyvtári terek és szolgáltatások ==

A régi könyvtár területe 900 m2, az új létesítmény 3067 m2, melyből a használók által is
látogatható 1800 m2.

[[Kép:kolcsonzoter.jpg|thumb|right|300px|Kölcsönző Tér]]
A stratégiánknak megfelelően a földszintre szerveztük azokat a közösségi tereket,
amelyek a gyors információszerzésre adnak lehetőséget, valamint mozgalmasabbak a
hagyományos könyvtárhasználatnál. Ezek a terek a könyvtár nyitottságát és külső kapcsolatait
szolgálják, és képesek önálló működésre is.
A fogadócsarnok - a praktikus feladatain túl (ruhatár, WC) - tájékoztat az épületben való
eligazodásról, a legfontosabb könyvtárhasználati szabályokról és a város kulturális
programjairól. Itt helyeztük el a könyvtári regisztrációs pontot - a beiratkozás, dokumentum
kiadás - visszavétel, s a helyi könyvtári szolgáltatásokról nyújtott információ helyszínét.A
katalógus számítógépek már itt az olvasó rendelkezésére állnak, tájékozódhat arról, hogy
megvan-e a dokumentum a gyűjteményben. A földszinti ellenőrzési pontot elektronikus
védelemmel látták el.
'''
Az InfoPont használata'''

A földszinti Infopont használati rendje eltér a könyvtár többi részének szabályaitól. Ez a leginkább közösségi terünk, melynek szolgáltatásait bárki igénybe veheti. Olvasójegy váltása nem szükséges hozzá. Több mint 180 folyóirat várja a látogatókat, ezenkívül két számítógép, több adatbázis és a következő szolgáltatások vehetők igénybe:

'''Folyóirat-olvasó'''

Gyűjteményünk tartalmaz napilapokat, hetilapokat és havonta vagy ritkábban megjelenő folyóiratokat a politika, társadalom, gazdaság, természet és szórakozás minden területéről. Bizonyos folyóirataink közül 3 darab kölcsönözhető 1 hétre – ehhez azonban olvasójegy váltása szükséges.

Kötött folyóirataink egy részét a felnőtt olvasóteremben, a galérián találják olvasóink, másik részét a raktárban őrizzük, amit a könyvtárostól lehet elkérni.
'''
Felnőtt kölcsönző'''

A Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ felnőtt kölcsönzőjét látogatók a szabadpolcon elhelyezett könyvállományunkban önállóan és a tájékoztató könyvtárosaink segítségével igazodhatnak el. A szépirodalom betűrendben, a tudományos és ismeretterjesztő irodalom témák szerint csoportosítva található meg.

A költészet és a dráma kedvelői külön polcokon találják meg a keresett műveket. A felnőtt kölcsönzőben fellelhető mintegy 60 ezer kötet folyamatosan frissül új könyvekkel, amelyekre az olvasószolgálat munkatársai hívják fel olvasóink figyelmét.

A könyvtári böngészést a számítógépes SZIKLA21 katalógus segíti, mely az épületben több számítógépen is az olvasók rendelkezésére áll és az Interneten keresztül is elérhető. A hagyományos cédula katalógus csak 2003. december 31-ig beszerzett dokumentumokat tartja nyilván.
[[Kép:olvaso.jpg|thumb|right|300px|Felnőtt olvasó]]
'''Felnőtt olvasó'''

A kölcsönzőtér felett a 2. emeleten található olvasóteremben nyugodt, kényelmes körülmények között tanulhatnak, kutathatnak olvasóink a 32 egyedi megvilágítású férőhellyel és hordozható számítógépek használatához kialakított munkaasztaloknál. Szinte valamennyi tudományterület legfontosabb alapművei, segédkönyvei megtalálhatók itt. Különösen büszkék vagyunk gazdag történelmi és néprajzi gyűjteményünkre! Gondoltunk azokra is, akik kedvelik a lenyűgöző természetfotókat vagy a reprodukciókat: ezeket a szép kiállítású könyveket és reprezentatív képzőművészeti albumokat külön tárlókban ill. polcokon helyeztük el.

'''Gödöllő Gyűjtemény'''

Mi található a gyűjteményben?

Gödöllő város és a Galga menti települések helyismereti anyagai
Könyvek: település monográfiák, életrajzok, üzem- és iskolatörténeti kiadványok, évkönyvek, forráskiadványok, bibliográfiák, statisztikai összeállítások, művészeti albumok, szakdolgozatok, gödöllői témájú és gödöllői szerzőktől szépirodalmi művek
Újságok, folyóiratok: a századfordulótól Gödöllőn megjelenő napi és hetilapok Gödöllő és Vidéke 1898-1934, Gödöllői Hírlap 1909-1915; 1928-1944 CD-ROM-on, 1953-tól a Pest Megyei Hírlap, 1980-tól a helyi sajtótermékek eredeti példányai
Lapkivágat gyűjtemény: 1991-tõl az országos sajtóban Gödöllőről megjelent cikkek
Aprónyomtatványok: prospektusok, röplapok, plakátok, meghívók, kiállítás katalógusok
Képek: postai levelezőlapok a századfordulótól, fotók városi rendezvényekről CD-n
1989-től képviselő-testületi jegyzőkönyvek
Egyéb: térképek, videofilmek, DVD-k, CD-k, CD-ROM-ok

'''Cserkész Könyvtár- és levéltár'''

A magyar cserkészek könyvtára és védett levéltára, a Magyar Cserkészszövetség gyűjteménye 2009 tavaszán került a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központba. A rendkívül gazdag és értékes gyűjtemény a cserkészet történetének dokumentumain túl, a Magyarországon újra éledő cserkész mozgalom kiadványait, és a világ valamennyi magyar cserkész szövetségének a Magyar Cserkészek Szövetségéhez bekerülő dokumentumait is tartalmazza. A Cserkész Irattár (1913-1948) anyagát teljesen rendezve és szakszerűen feltárva kapta meg a könyvtár. A könyvekről gyarapodási jegyzék, a folyóiratokról címlista állt rendelkezésre az aprónyomtatványok tematikusan csoportosítva, de feltáratlanul kerültek a városi könyvtárba. A katalogizálás és a szakszerű feltárás jelenleg is zajlik és évekig tartó feladat lesz. A Cserkész Könyvtár folyamatosan gyarapszik azokkal az őrsi naplókkal, fotó-albumokkal, iratokkal, amelyeket a cserkészek megőriztek és határon innen- és túlról most is eljuttatnak a cserkészdokumentumokat szívesen váró és folyamatosan fogadó könyvtárba. A könyvtár és a levéltár anyaga az érdeklődők és a kutatók rendelkezésére áll. Az eddig feltárt dokumentumok a könyvtár on-line katalógusában elérhetők.

'''Infohíd'''

A két épületrészt összekötő hídon, korszerűen felszerelt termünkben 7 modern konfigurációjú számítógép áll az olvasók rendelkezésére.
[[Kép:masarc.jpg|thumb|right|300px|MásArc Zenei]]
'''MásArc

Állományunk:'''

jazzgyűjteményünk

videó és dvd gyűjteményünk - művészfilmek, irodalmi adaptációk, filmklasszikusok, zenés kiadványok, gyermek és természetfilmek

Könnyűzenei CD gyűjtemény - pop, rock, világzene

Népzenei CD gyűjteményünk

komolyzenei gyűjteményünk

Irodalmi gyűjtemény - Gyermek gyűjtemény : prózai és zenés irodalmi felvételek

DVD újdonságaink

CD újdonságaink

'''A MásArc használatáról'''

A gyűjtemény kölcsönzéséhez - a zenei magazinok, illetve könyvek kivételével - emelt szintű olvasójegy szükséges. A kölcsönzés a továbbiakban térítésmentes.

Zenei részlegünkön a látogatók 2300 db CD lemez közül válogathatnak.
Videóklubunk 2000 db-os DVD és 1300 db-os videókazette gyűjteményt jelent.

A teljes gyűjtemény folyamatos bővítés alatt áll.

'''Szolgáltatásaink'''

Ingyenes zenehallgatás helyben

Ingyenes filmnézés helyben

Drogprevenciós órák középiskolásoknak

Zenei magazinok kölcsönzése: a legfrissebb számokat csak hétvégére kölcsönözzük

'''Gyerekkönyvtár'''
[[Kép:olvasogy.jpg|thumb|right|300px|Gyermek olvasó]]

Az első polcokon helyeztük el a kötelező olvasmányokat, a különböző detektív, kalandregények, a humoros vagy romantikus olvasnivalót a szerzők szerinti ABC-s rendben találod.

Segítségükkel válaszolhatsz a tanáraid által feltett kérdésekre, felfedezheted önállóan is az állat- és növényvilágot, megismerkedhetsz az ókori kultúrák titokzatos világával, matematikával, csillagászattal, néprajzzal, technikai találmányokkal.

Sok érdekes kreatív könyvet találhatsz nálunk, aminek segítségével a gyakorlatban is kipróbálhatod kézügyességedet, kémiai-fizikai kísérleteket végezhetsz.

A lexikonok, gyermekenciklopédiák, szótárak segítenek neked a házi feladatod gyors megoldásában.

Ezeket a könyveket az Olvasóteremben találod, ahol kényelmes asztalokhoz ülve tudod forgatni azokat. Innen nem tudsz könyvet kölcsönözni, a dokumentumok csak helyben használhatóak, piros csík jelzi ezt rajtuk.

Gyerek és ifjúsági folyóiratok

== Forrás ==
*50 éves a Gödöllői Városi Könyvtár / Istók Anna . — Gödöllő : Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ
*[http://www.gvkik.hu/ Gödöllői Városi Könyvtár Honlapja]

[[Kategória:Épületek]]
[[Kategória:Kulturális épületek]]

Fájl:Masarc.jpg

2011-11-07T12:32:51Z

Gergely Gyöngyvér Ildikó:

Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ

2011-11-07T12:32:21Z

Gergely Gyöngyvér Ildikó: /* Könyvtári terek és szolgáltatások */

= A könyvtár története =
A gödölllői népkönyvtárat is ellátó budapesti körzeti könyvtár 1950. július 15-én alakult. A gödöllői népkönyvtár 1951 tavaszán alakult, és a Kossuth Lajos utca kultúrházban működött. A könyvtárnak több kezelője is volt, utolsó könyvtárosa Kecskeméti Mihályné a Művelődési ház vezetője.

== A Gödöllői Járási Könyvtár (1953-1960) ==
[[Kép:regikonyvtar.jpg|thumb|right|300px|Régi könyvtár]]
1952. augusztus 1-től létrejött a megyei ás a járási könyvtárnak hálózata. Ennek eredményeként 1953. októberében járási könyvtár alakult Gödöllőn. Sajnos, az alapításról a könyvtár irattára semmilyen forrást nem őrzött meg.

A könyvtár hivatalos születésnapja 1953. november 7. Ekkor kapta meg a kinevezését az első igazgató László Miklós pedagógus. Az új könyvtárnak még nem volt épülete, a munkák a kultúrházban a régi népkönyvtár helyiségeiben indultak el. Az alkalmas épület megszerzése nem volt könnyű feladat. Az igazgató szorgalmazására, az akkori népművelési felügyelő, Rigó Jánosné támogatásával több pályázó közül a járási könyvtár kapta meg a Dózsa György úti épület négy helyiségét. A főúton álló épület az 1800-as éves elején épült és többféle célt szolgált.

Itt működött a községi elöljáróság, udvarán volt a községi börtön, amit korábban lebontottak. Volt benne kocsma, később OTP fiók, a Járási Pártbizottság helyisége, az Áramszolgáltató irodái, bemutatóterme, lisztraktár és fodrászat is. A könyvtár megnyitásakor a helyi kölcsönzésmegindítására helyezték a fő hangsúlyt, ugyanakkor párhuzamosan folyt a hálózat szervezése is. A kultúrházban lévő egykori népkönyvtár agyagát bevonták a járási könyvtár gyűjteményébe, és ezzel az 515 kötet könyvvel indult meg a kölcsönzés. A könyvek száma már a kezdeteknél nagyon kevésnek bizonyult, ezért a járási hálózat első könyvszállítmányából (1391 kötet) kiemeltek 500db könyvet a gödöllői kölcsönzés megsegítésére.

== Az igazi könyvtárrá válás avagy a szabadpolcos könyvtár korszaka (1961-1973) ==

[[Kép:regibelül.jpg|thumb|right|300px|Régi könyvtár belülről]]
Miközben a könyvtár igyekezett az akkori igényeknek megfelelő könyvtári állományt létrehozni, feltárni, működtetni, megpróbált megfelelni a politikai elvárásoknak is. Erősen népszerűsítették az ismeretterjesztő könyveket.

1961-ben nagyobb átalakítások folytak az épületben. A szomszédos férfi fodrászat helyiségét ajtóval kötötték össze a könyvtárral, a tartozás költségeit is biztosították. A munkák elhúzódtak, és a tényleges kialakítás csak 1962 tavaszán történt meg. A négy hónapos zárva tartást követően egy önálló gyermekrészleggel bővült szabadpolcos könyvtár nyitotta meg kapuját.

Gödöllőt várossá nyilvánították. A városi ranghoz méltó kulturális intézmény kívánalma is hozzájárult ahhoz, hogy újabb felújítási munkákat végeztek a könyvtár épületén.

A működési feltételek egyre romlottak, szűknek bizonyult a hely a könyvek elhelyezésére, az olvasótermi helyek száma sem elégítette ki az igényeket. A gyermekrészleg sem volt képes megfelelően ellátni a 800 gyermek olvasót.
1971 májusában a könyvtár valamennyi helyiségét felújították. Sokat segített a raktározási gondokon, hogy a blahai városrészben új fiókkönyvtárat nyitottak, s mintegy 2000 kötet elhelyezése megoldódott. A gyermekkönyvtár a Munkácsy úti Petőfi Sándor Általános Iskola úttörő szobájába költözött.

A 70-es években a könyvtár épületében is komoly statikai problémák merültek fel: az iroda és a raktár közötti fal hosszában megrepedt. Az épület süllyedni kezdett és kiderült, hogy a talajvíz elleni szigetelése is hiányzik. A raktár helyzete tarthatatlanná vált, így a Városi Tanács épületében biztosítottak
egy szobát, ahol további 3000 kötetet tudott száraz körülmények között tárolni a könyvtár.
Újabb, nagyobb léptékű bővítésre, átépítésre 1974-ben került sor.

A könyvtár állománya az 1961-1973 közötti időszakban több mint háromszorosára növekedett. Dinamikus volt a szerzeményezés, az éves gyarapodás 1972-ben érte el a maximumot, 3221 kötet volt. Mivel a gyarapodást a 2. és 3. Ötéves Terv tervszámai határozták meg, a gödöllői könyvtár is arra törekedett, hogy az időszak végére a lakosonkénti 1 kötet számot elérjék. Ezt a célkitűzést nem sikerült elérni, az egy lakosra jutó könyvek száma csupán 0,9 volt.

== A könyvtár története 1974-1985-ig ==
1974. jelentős korszakhatár a könyvtár történetében. Ebben az évben került sor olyan
jelentősebb felújításra, hogy növekedett a könyvtár alapterülete és számottevően javultak a
szolgáltatások. Az időszak szakmai munkáját nagyban meghatározta az 1977. évi megyei
szakfelügyeleti vizsgálat, amely behatóan elemezte a járás községeiben és a gödöllői
könyvtárban zajló szakmai munkát. Ajánlásokat dolgoztak ki a politikai, a fenntartói és szakmai
irányítók részére, és hosszútávon meghatározták a városi-járási könyvtárban folyó munkát is.

Ebben az időszakban építette ki tudatosan a könyvtár a kapcsolatrendszerét. Létrehozták
a Városi Könyvtárközi Bizottságot, amely valamennyi gödöllői könyvtár (üzemi,
szakszervezeti, általános- és középiskolai, egyetemi, intézeti és szakkönyvtár) részvételével a
könyvtárak közötti információcserét, könyvtárközi kölcsönzést, tapasztalatcserét szervezte. A
Bizottság működése néha formális volt, mégis megszületett egy, a könyvtárakat bemutató
kiadvány, az intézmények folyóirat katalógusaikat megküldték egymásnak, és az egyetemi
intézeti kiadványokból, üzemi lapokból tiszteletpéldány került a városi könyvtárba.

Ezen túl a könyvtár közös programokat bonyolított a Művelődési Központtal, a Tudományos
Ismeretterjesztő Társulattal, és együttműködési szerződésük volt a Városi KISZ bizottság
Kulturális Szakbizottságával. Folyamatos bővítések, építkezések jellemezték a könyvtár
történetének ezt a korszakát, valamint nagy csoportokat mozgató közművelődési akciók,
programok.

== Könyvtár új utakon (1985 - 2002) ==

A könyvtár történetének sajátságos útkereső korszaka az 1985-1991 közötti időszak.
Megváltozott, differenciálódott a szervezeti struktúra. Megjelent a könyvtárban a számítógép, s ezzel olyan informatikai fejlődés vette
kezdetét, ami részben új pályára állította a könyvtáros szakmai munkát. Először a
könyvtárosok, majd az olvasók is megtanulták az új technika kezelését, és az ezredfordulóra a
könyvtár nélkülözhetetlen munkaeszközévé vált a számítógép.
A rendszerváltást követően az 1990-es években az olvasói igények nagymérvű
változását tapasztalta meg a könyvtáros szakma. A korábbi kölcsönzés és könyvcentrikus
könyvtári ellátás helyére az információ megszerzésére irányuló törekvés lépett. Az információ
már nem csak nyomtatott formában jelenhetett meg, hanem CD-n, számítógépes adatbázisban
vagy az Internet hálózat valamelyik számítógépén.
Gödöllő könyvtári ellátásában is nagy fordulat következett be. Megszűntek a
szakszervezeti könyvtárak, a megmaradt intézeti könyvtárak zártakká váltak. Új középfokú
oktatási intézmények alakultak, melyek már a kezdeteknél megvetették könyvtári
gyűjteményük alapjait. Ebben az új helyzetben a városi könyvtár szerepe is megváltozott.
Munkájában az információs szolgáltatások megszervezése és a közművelődési jelleg került
előtérbe.

= A könyvtár jelene =

== Új könyvtár születik ==
[[Kép:Ujkonyv.jpg|thumb|left|300px|Az új könyvtár]]
Hatszor került sor összesen a belvárosi lakóépület bővítésére. A működési körülmények
fokozatos javítását követte a létszámfejlesztés és a szolgáltatások bővítése. Az épület állaga az
elmúlt tíz évben annyira leromlott, hogy a felújítás vagy átépítés szóba sem jöhetett. A könyvtár
berendezése szintén elavult és korszerűtlen volt. A mostoha körülmények ellenére igyekeztünk
a kor kihívásainak megfelelő könyvtári munkát végezni. Szakmailag is folyamatosan
készültünk, leraktuk alapjait mindannak a szolgáltatásnak, melyet egy új, korszerű épületben
végezni kívántunk. Az önkormányzat programtervezetében egyre hangsúlyosabb célkitűzésként
szerepelt az új könyvtár felépítése.
1999 februárjában a képviselő testület elfogadta a könyvtár funkcionális tervét, és
döntött az új könyvtár és információs központ építésének előkészítéséről, az épülő könyvtár
helyéről. (Sikerült a városcentrumban, a kulturális szolgáltatás szempontjából ideális helyen
maradni.) Mivel egy ekkora beruházás önerőből történő megvalósítása meghaladja a város
lehetőségét, pályázatot nyújtott be címzett támogatásra. A pályázat sikeres volt, 370 millió Ft-ot
nyertünk, három részre elosztva lehetett felhasználni. 2000 októberében a testület határozatot
hozott a beruházás beindításáról.
2001 májusában átadtuk a munkaterületet és megkezdődött a gyermekkönyvtár bontása.
Az átmeneti időszakban a gyermekkönyvtár a palotakerti kihelyezett fiókkönyvtárban
működött, a felnőttkönyvtár valamennyi szolgáltatásával továbbra is az olvasók rendelkezésére
állt. 27 hónapos előkészítő munka (1999 febr.) után 9,5 hónap alatt készült el a Városi
Könyvtár és Információs Központ.

== Könyvtári terek és szolgáltatások ==

A régi könyvtár területe 900 m2, az új létesítmény 3067 m2, melyből a használók által is
látogatható 1800 m2.

A stratégiánknak megfelelően a földszintre szerveztük azokat a közösségi tereket,
amelyek a gyors információszerzésre adnak lehetőséget, valamint mozgalmasabbak a
hagyományos könyvtárhasználatnál. Ezek a terek a könyvtár nyitottságát és külső kapcsolatait
szolgálják, és képesek önálló működésre is.
A fogadócsarnok - a praktikus feladatain túl (ruhatár, WC) - tájékoztat az épületben való
eligazodásról, a legfontosabb könyvtárhasználati szabályokról és a város kulturális
programjairól. Itt helyeztük el a könyvtári regisztrációs pontot - a beiratkozás, dokumentum
kiadás - visszavétel, s a helyi könyvtári szolgáltatásokról nyújtott információ helyszínét.A
katalógus számítógépek már itt az olvasó rendelkezésére állnak, tájékozódhat arról, hogy
megvan-e a dokumentum a gyűjteményben. A földszinti ellenőrzési pontot elektronikus
védelemmel látták el.
'''
Az InfoPont használata'''

A földszinti Infopont használati rendje eltér a könyvtár többi részének szabályaitól. Ez a leginkább közösségi terünk, melynek szolgáltatásait bárki igénybe veheti. Olvasójegy váltása nem szükséges hozzá. Több mint 180 folyóirat várja a látogatókat, ezenkívül két számítógép, több adatbázis és a következő szolgáltatások vehetők igénybe:

'''Folyóirat-olvasó'''

Gyűjteményünk tartalmaz napilapokat, hetilapokat és havonta vagy ritkábban megjelenő folyóiratokat a politika, társadalom, gazdaság, természet és szórakozás minden területéről. Bizonyos folyóirataink közül 3 darab kölcsönözhető 1 hétre – ehhez azonban olvasójegy váltása szükséges.

Kötött folyóirataink egy részét a felnőtt olvasóteremben, a galérián találják olvasóink, másik részét a raktárban őrizzük, amit a könyvtárostól lehet elkérni.
'''
Felnőtt kölcsönző'''

A Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ felnőtt kölcsönzőjét látogatók a szabadpolcon elhelyezett könyvállományunkban önállóan és a tájékoztató könyvtárosaink segítségével igazodhatnak el. A szépirodalom betűrendben, a tudományos és ismeretterjesztő irodalom témák szerint csoportosítva található meg.

A költészet és a dráma kedvelői külön polcokon találják meg a keresett műveket. A felnőtt kölcsönzőben fellelhető mintegy 60 ezer kötet folyamatosan frissül új könyvekkel, amelyekre az olvasószolgálat munkatársai hívják fel olvasóink figyelmét.

A könyvtári böngészést a számítógépes SZIKLA21 katalógus segíti, mely az épületben több számítógépen is az olvasók rendelkezésére áll és az Interneten keresztül is elérhető. A hagyományos cédula katalógus csak 2003. december 31-ig beszerzett dokumentumokat tartja nyilván.
[[Kép:olvaso.jpg|thumb|right|300px|Felnőtt olvasó]]
'''Felnőtt olvasó'''

A kölcsönzőtér felett a 2. emeleten található olvasóteremben nyugodt, kényelmes körülmények között tanulhatnak, kutathatnak olvasóink a 32 egyedi megvilágítású férőhellyel és hordozható számítógépek használatához kialakított munkaasztaloknál. Szinte valamennyi tudományterület legfontosabb alapművei, segédkönyvei megtalálhatók itt. Különösen büszkék vagyunk gazdag történelmi és néprajzi gyűjteményünkre! Gondoltunk azokra is, akik kedvelik a lenyűgöző természetfotókat vagy a reprodukciókat: ezeket a szép kiállítású könyveket és reprezentatív képzőművészeti albumokat külön tárlókban ill. polcokon helyeztük el.

'''Gödöllő Gyűjtemény'''

Mi található a gyűjteményben?

Gödöllő város és a Galga menti települések helyismereti anyagai
Könyvek: település monográfiák, életrajzok, üzem- és iskolatörténeti kiadványok, évkönyvek, forráskiadványok, bibliográfiák, statisztikai összeállítások, művészeti albumok, szakdolgozatok, gödöllői témájú és gödöllői szerzőktől szépirodalmi művek
Újságok, folyóiratok: a századfordulótól Gödöllőn megjelenő napi és hetilapok Gödöllő és Vidéke 1898-1934, Gödöllői Hírlap 1909-1915; 1928-1944 CD-ROM-on, 1953-tól a Pest Megyei Hírlap, 1980-tól a helyi sajtótermékek eredeti példányai
Lapkivágat gyűjtemény: 1991-tõl az országos sajtóban Gödöllőről megjelent cikkek
Aprónyomtatványok: prospektusok, röplapok, plakátok, meghívók, kiállítás katalógusok
Képek: postai levelezőlapok a századfordulótól, fotók városi rendezvényekről CD-n
1989-től képviselő-testületi jegyzőkönyvek
Egyéb: térképek, videofilmek, DVD-k, CD-k, CD-ROM-ok

'''Cserkész Könyvtár- és levéltár'''

A magyar cserkészek könyvtára és védett levéltára, a Magyar Cserkészszövetség gyűjteménye 2009 tavaszán került a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központba. A rendkívül gazdag és értékes gyűjtemény a cserkészet történetének dokumentumain túl, a Magyarországon újra éledő cserkész mozgalom kiadványait, és a világ valamennyi magyar cserkész szövetségének a Magyar Cserkészek Szövetségéhez bekerülő dokumentumait is tartalmazza. A Cserkész Irattár (1913-1948) anyagát teljesen rendezve és szakszerűen feltárva kapta meg a könyvtár. A könyvekről gyarapodási jegyzék, a folyóiratokról címlista állt rendelkezésre az aprónyomtatványok tematikusan csoportosítva, de feltáratlanul kerültek a városi könyvtárba. A katalogizálás és a szakszerű feltárás jelenleg is zajlik és évekig tartó feladat lesz. A Cserkész Könyvtár folyamatosan gyarapszik azokkal az őrsi naplókkal, fotó-albumokkal, iratokkal, amelyeket a cserkészek megőriztek és határon innen- és túlról most is eljuttatnak a cserkészdokumentumokat szívesen váró és folyamatosan fogadó könyvtárba. A könyvtár és a levéltár anyaga az érdeklődők és a kutatók rendelkezésére áll. Az eddig feltárt dokumentumok a könyvtár on-line katalógusában elérhetők.

'''Infohíd'''

A két épületrészt összekötő hídon, korszerűen felszerelt termünkben 7 modern konfigurációjú számítógép áll az olvasók rendelkezésére.
[[Kép:masarc.jpg|thumb|right|300px|MásArc Zenei]]
'''MásArc

Állományunk:'''

jazzgyűjteményünk

videó és dvd gyűjteményünk - művészfilmek, irodalmi adaptációk, filmklasszikusok, zenés kiadványok, gyermek és természetfilmek

Könnyűzenei CD gyűjtemény - pop, rock, világzene

Népzenei CD gyűjteményünk

komolyzenei gyűjteményünk

Irodalmi gyűjtemény - Gyermek gyűjtemény : prózai és zenés irodalmi felvételek

DVD újdonságaink

CD újdonságaink

'''A MásArc használatáról'''

A gyűjtemény kölcsönzéséhez - a zenei magazinok, illetve könyvek kivételével - emelt szintű olvasójegy szükséges. A kölcsönzés a továbbiakban térítésmentes.

Zenei részlegünkön a látogatók 2300 db CD lemez közül válogathatnak.
Videóklubunk 2000 db-os DVD és 1300 db-os videókazette gyűjteményt jelent.

A teljes gyűjtemény folyamatos bővítés alatt áll.

'''Szolgáltatásaink'''

Ingyenes zenehallgatás helyben

Ingyenes filmnézés helyben

Drogprevenciós órák középiskolásoknak

Zenei magazinok kölcsönzése: a legfrissebb számokat csak hétvégére kölcsönözzük

'''Gyerekkönyvtár'''
[[Kép:olvasogy.jpg|thumb|right|300px|Gyermek olvasó]]

Az első polcokon helyeztük el a kötelező olvasmányokat, a különböző detektív, kalandregények, a humoros vagy romantikus olvasnivalót a szerzők szerinti ABC-s rendben találod.

Segítségükkel válaszolhatsz a tanáraid által feltett kérdésekre, felfedezheted önállóan is az állat- és növényvilágot, megismerkedhetsz az ókori kultúrák titokzatos világával, matematikával, csillagászattal, néprajzzal, technikai találmányokkal.

Sok érdekes kreatív könyvet találhatsz nálunk, aminek segítségével a gyakorlatban is kipróbálhatod kézügyességedet, kémiai-fizikai kísérleteket végezhetsz.

A lexikonok, gyermekenciklopédiák, szótárak segítenek neked a házi feladatod gyors megoldásában.

Ezeket a könyveket az Olvasóteremben találod, ahol kényelmes asztalokhoz ülve tudod forgatni azokat. Innen nem tudsz könyvet kölcsönözni, a dokumentumok csak helyben használhatóak, piros csík jelzi ezt rajtuk.

Gyerek és ifjúsági folyóiratok

== Forrás ==
*50 éves a Gödöllői Városi Könyvtár / Istók Anna . — Gödöllő : Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ
*[http://www.gvkik.hu/ Gödöllői Városi Könyvtár Honlapja]

[[Kategória:Épületek]]
[[Kategória:Kulturális épületek]]