2026-02-23T13:38:57Z

Gönczi Krisztina:

[[Kép:pater_1.jpg|thumb|right|300px|Páter Károly]]
'''Páter Károly''' (Kolozsvár, 1900. március 31. – Budapest, 1964. március 14.) egyetemi tanár, talajvegyész,.
Az Agrártudományi Egyetem volt rektora, a Mezőgazdaságtudományi Kar Talajtani Tanszékének vezetője, a Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet megszervezője és első igazgatója, a Talajtani Társaság társelnöke volt.

==Élete ==

Páter Béla (1860–1938) botanikus, növénykutató és Schuszter Sarolta (1883–1938) fiaként született Kolozsváron. Általános- és középiskolás tanulmányait Kolozsváron végezte.
Részt vett az első világháborúban, Dél-Tirolba került. A háború után visszatért Kolozsvárra és 1920-ig kémiai tanulmányokat folytatott a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen. 1920 márciusában Budapestre költözött. 1926-ban a Magyar Királyi József Műegyetemen vegyészmérnöki oklevelet szerzett

1951-ben kinevezték az Agrártudományi Egyetem rektorává. Előkészítette az egyetemi oktatás reformjának nagy munkáját, és végrehajtja az egyetem [[Gödöllő]]re való költöztetését.
A Magyar Talajtani Társaság társelnöke volt. Az „Agrokémia és Talajtan” című folyóirat főszerkesztője volt 10 éven keresztül, majd haláláig szerkesztőbizottsági tagja volt.
Tagja volt a Nemzetközi Talajtani Társaságnak, és az MTA Talajtani és Agrokémiai Intézete Tudományos Tanácsának. Országos Távlati Tudományos Tervfeladat Koordinációs Bizottságnak elnöke volt, akik a talaj termékenységével foglalkoztak.

1951-ben Az MTA megbízásából részt vett a Magyar Agrártudományi Egyesület megalakításában. Az alakuló ülésen az Egyesület főtitkárává választották, mely tisztséget 1955-ig töltötte be.

Sírja a Farkasréti temetőben található.

== Munkahelyek ==

* 1926–1929 között a Műegyetemen kisegítő tanársegéde
* 1929–1931 között a Keszthelyi Gazdasági Akadémián vegyészgyakornok
* 1931-ben a szegedi Alföldi Mezőgazdasági Intézet Talajtani és Agrokémiai Osztályán dolgozott
* 1931–1940 között a szarvasi Középfokú Gazdasági Tanintézet tanára
* 1940–1942 között a Keszthelyi Gazdasági Akadémia rendes tanára és a Kémiai Tanszék megbízott vezetője
* 1942–1945 között a Mosonmagyaróvári Gazdasági Főiskola rendes tanára és a Kémiai Tanszék vezetője
* 1945–1948 között a Magyar Agrártudományi Egyetem (MAE) Mezőgazdaság-tudományi Kar Mosonmagyaróvári Osztályán a kémia nyilvános rendkívüli tanára és a Tanszék vezetője
* 1948–1949 között a Magyar Agrártudományi Egyetem Talajtan nyilvános rendes tanára és a Talajtani Tanszék vezetője.
* 1949–1951 között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Talajtani Tanszéke nyilvános rendes tanára
* 1949–1953 között a Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet alapító igazgatója volt
* 1951–1964 között Gödöllői Agrártudományi Egyetem Talajtani Tanszéke tanszékvezető egyetemi tanára
* 1951–1955 között az Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora

== Munkásság ==

[[Kép:pater_2.jpg|thumb|right|300px|Páter Károly rektor beszédet tart az egyetem megalapításának 10. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségen ]]

Munkássága főleg a talajok osztályozására, fizikai, kémiai vizsgálatára és a szikes talajok tanulmányozására terjedt ki.
1926 és l929 között Műegyetemen tanársegéd volt, ahol részt vehetett a legkorszerűbb talajtani kutatásokban és részletesebben tanulmányozhatta a hazai szikes talajokat.

1929-ben keszthelyi Gazdasági Akadémián a Kémia Tanszékre került. A tanszéken az ott folyamatban lévő műtrágyázási és talajmeszezési kísérletekbe kapcsolódott be.

1931-ben a Szarvas környéki szikes talajok felmérésével és javításuk lehetőségeivel foglalkozott. A Földmunkás Szövetkezetben ismeretterjesztő ill. szakelőadást tartott a kisgazdáknak. Az öntözés talajra gyakorolt hatásának vizsgálatát Szarvason kezdte el.

1941-ben a kapuvári, 1942-ben a sopronkeresztúri talajfelvételezési lapokat készítette el.

1951-ben kinevezték az Agrártudományi Egyetem rektorává. A gödöllői egyetemi évek alatt több nemzetközi rendezvényen vett részt. pl. a Nemzetközi Talajtani Társaság 1956. évi párizsi kongresszusa, az 1959. évi prágai talajtani konferencia.

Páter Károly rektorsága idején sem hagyott fel az oktató munkával. Három karon is folyamatosan tartotta talajtani előadásait. Előadásait az ökológiai szemlélet, a környezet, az ökoszisztéma megóvására irányuló felelősségérzet hatotta át. Talajtan c. tantárgy oktatásának szerves részét képezte a tavaszi (vagy nyári) terepgyakorlat. Páter professzor gyakran maga is meglátogatta ezeket a gyakorlatokat.

Az oktatás területén kiemelkedő eredményeket ért el, a legfontosabbak a talajtani szakmérnökképzés és az öntözéses gazdálkodási szakmérnökiképzés kezdeményezése, amellyel a hazai talajtani szakemberképzést kívánta megalapozni. A professzor állította össze a „Talajtani és agrokémiai” szakmérnöki szak tematikáját és kidolgozta a szakmérnöki programot. A tantárgyai anyagát rendszerezte és folyamatos adaptálta az új tudományos eredményeket.
Páter Károly az oktató- és nevelőmunka szerves kapcsolatában hitt. Rendszeresen végzett kutatómunkát. Fő célkitűzése a szikesek kialakulási folyamatainak és hasznosíthatósága fokozatainak tisztázása volt.
[[Kép:pater_3.jpg|thumb|right|300px|Páter Károly emlékerem ]]

A professzor nagy hangsúlyt helyezett a tanszék könyvtárának és szakirodalmi gyűjteményének kialakítására és annak folyamatos bővítésére. Amikor az egyetem [[Gödöllő]]re költözött magával hozta a ’Sigmond-féle különlenyomat-gyűjtemény megmaradt részét. A tanszék kőzet-, ásvány- és monolit- gyűjteménye is az ő munkásságának eredménye.

Emberi magatartása, vonzó tulajdonságai miatt munkatársai, tanítványai tisztelték és szerették. Elfoglaltságai ellenére mindig lehetett hozzáfordulni, önzetlenül segített.

== Díjai, elismerései ==

*Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozata (1951)[8]
* A Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1954)
*A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1952).

== Emlékezete ==
[[Kép:pater_4.jpg|thumb|right|300px| Páter Károly emléktáblája ]]

* Páter Károly emléktáblája a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (Páter Károly utca 1.), Gödöllőn
* Gödöllőn utcát neveztek el róla az egyetemnél.
* Páter Károly Emlékérem (Legjobb eredménnyel végzett hallgatókat tüntetik ki.)

== Források ==

*Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
*[http://real.mtak.hu/98700/1/at_2001_50_1-2_139-143.pdf Fekete József: Száz éve született Páter Károly In: AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1–2. 139-141. p.]
*[https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1ter_K%C3%A1roly Wikipédia/Páter Károly]

===Kép ===

* [https://real.mtak.hu/144496/1/article-p9.pdf Koósné Török Erzsébet: A 120 éve született Páter Károly (1900-1964) tiszteletére In: AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 69. (2020) No. 1–2. 9-13. p.]
*[https://ezustermek.hu/index.php?option=com_virtuemart&view=productdetails&virtuemart_product_id=7701&virtuemart_category_id=20 Ezüst érmék, numizmatikai webáruház_Páter Károly emlékérem]
*[https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/2c/P%C3%A1ter_K%C3%A1roly_eml%C3%A9kt%C3%A1bl%C3%A1ja.jpg Wikipédia/Páter Károly emléktáblája]

[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Tanárok]]
[[Kategória:Vegyészek]]
[[Kategória: Tematikus évek]]
[[Kategória: Tudomány Éve 2025]]

Páter Károly

2026-02-23T13:37:02Z

Gönczi Krisztina:

[[Kép:pater_1jpg|thumb|right|300px|Páter Károly]]
'''Páter Károly''' (Kolozsvár, 1900. március 31. – Budapest, 1964. március 14.) egyetemi tanár, talajvegyész,.
Az Agrártudományi Egyetem volt rektora, a Mezőgazdaságtudományi Kar Talajtani Tanszékének vezetője, a Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet megszervezője és első igazgatója, a Talajtani Társaság társelnöke volt.

==Élete ==

Páter Béla (1860–1938) botanikus, növénykutató és Schuszter Sarolta (1883–1938) fiaként született Kolozsváron. Általános- és középiskolás tanulmányait Kolozsváron végezte.
Részt vett az első világháborúban, Dél-Tirolba került. A háború után visszatért Kolozsvárra és 1920-ig kémiai tanulmányokat folytatott a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen. 1920 márciusában Budapestre költözött. 1926-ban a Magyar Királyi József Műegyetemen vegyészmérnöki oklevelet szerzett

1951-ben kinevezték az Agrártudományi Egyetem rektorává. Előkészítette az egyetemi oktatás reformjának nagy munkáját, és végrehajtja az egyetem [[Gödöllő]]re való költöztetését.
A Magyar Talajtani Társaság társelnöke volt. Az „Agrokémia és Talajtan” című folyóirat főszerkesztője volt 10 éven keresztül, majd haláláig szerkesztőbizottsági tagja volt.
Tagja volt a Nemzetközi Talajtani Társaságnak, és az MTA Talajtani és Agrokémiai Intézete Tudományos Tanácsának. Országos Távlati Tudományos Tervfeladat Koordinációs Bizottságnak elnöke volt, akik a talaj termékenységével foglalkoztak.

1951-ben Az MTA megbízásából részt vett a Magyar Agrártudományi Egyesület megalakításában. Az alakuló ülésen az Egyesület főtitkárává választották, mely tisztséget 1955-ig töltötte be.

Sírja a Farkasréti temetőben található.

== Munkahelyek ==

* 1926–1929 között a Műegyetemen kisegítő tanársegéde
* 1929–1931 között a Keszthelyi Gazdasági Akadémián vegyészgyakornok
* 1931-ben a szegedi Alföldi Mezőgazdasági Intézet Talajtani és Agrokémiai Osztályán dolgozott
* 1931–1940 között a szarvasi Középfokú Gazdasági Tanintézet tanára
* 1940–1942 között a Keszthelyi Gazdasági Akadémia rendes tanára és a Kémiai Tanszék megbízott vezetője
* 1942–1945 között a Mosonmagyaróvári Gazdasági Főiskola rendes tanára és a Kémiai Tanszék vezetője
* 1945–1948 között a Magyar Agrártudományi Egyetem (MAE) Mezőgazdaság-tudományi Kar Mosonmagyaróvári Osztályán a kémia nyilvános rendkívüli tanára és a Tanszék vezetője
* 1948–1949 között a Magyar Agrártudományi Egyetem Talajtan nyilvános rendes tanára és a Talajtani Tanszék vezetője.
* 1949–1951 között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Talajtani Tanszéke nyilvános rendes tanára
* 1949–1953 között a Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet alapító igazgatója volt
* 1951–1964 között Gödöllői Agrártudományi Egyetem Talajtani Tanszéke tanszékvezető egyetemi tanára
* 1951–1955 között az Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora

== Munkásság ==

[[Kép:pater_2jpg|thumb|right|300px|Páter Károly rektor beszédet tart az egyetem megalapításának 10. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségen ]]

Munkássága főleg a talajok osztályozására, fizikai, kémiai vizsgálatára és a szikes talajok tanulmányozására terjedt ki.
1926 és l929 között Műegyetemen tanársegéd volt, ahol részt vehetett a legkorszerűbb talajtani kutatásokban és részletesebben tanulmányozhatta a hazai szikes talajokat.

1929-ben keszthelyi Gazdasági Akadémián a Kémia Tanszékre került. A tanszéken az ott folyamatban lévő műtrágyázási és talajmeszezési kísérletekbe kapcsolódott be.

1931-ben a Szarvas környéki szikes talajok felmérésével és javításuk lehetőségeivel foglalkozott. A Földmunkás Szövetkezetben ismeretterjesztő ill. szakelőadást tartott a kisgazdáknak. Az öntözés talajra gyakorolt hatásának vizsgálatát Szarvason kezdte el.

1941-ben a kapuvári, 1942-ben a sopronkeresztúri talajfelvételezési lapokat készítette el.

1951-ben kinevezték az Agrártudományi Egyetem rektorává. A gödöllői egyetemi évek alatt több nemzetközi rendezvényen vett részt. pl. a Nemzetközi Talajtani Társaság 1956. évi párizsi kongresszusa, az 1959. évi prágai talajtani konferencia.

Páter Károly rektorsága idején sem hagyott fel az oktató munkával. Három karon is folyamatosan tartotta talajtani előadásait. Előadásait az ökológiai szemlélet, a környezet, az ökoszisztéma megóvására irányuló felelősségérzet hatotta át. Talajtan c. tantárgy oktatásának szerves részét képezte a tavaszi (vagy nyári) terepgyakorlat. Páter professzor gyakran maga is meglátogatta ezeket a gyakorlatokat.

Az oktatás területén kiemelkedő eredményeket ért el, a legfontosabbak a talajtani szakmérnökképzés és az öntözéses gazdálkodási szakmérnökiképzés kezdeményezése, amellyel a hazai talajtani szakemberképzést kívánta megalapozni. A professzor állította össze a „Talajtani és agrokémiai” szakmérnöki szak tematikáját és kidolgozta a szakmérnöki programot. A tantárgyai anyagát rendszerezte és folyamatos adaptálta az új tudományos eredményeket.
Páter Károly az oktató- és nevelőmunka szerves kapcsolatában hitt. Rendszeresen végzett kutatómunkát. Fő célkitűzése a szikesek kialakulási folyamatainak és hasznosíthatósága fokozatainak tisztázása volt.
[[Kép:pater_3jpg|thumb|right|300px|Páter Károly emlékerem ]]

A professzor nagy hangsúlyt helyezett a tanszék könyvtárának és szakirodalmi gyűjteményének kialakítására és annak folyamatos bővítésére. Amikor az egyetem [[Gödöllő]]re költözött magával hozta a ’Sigmond-féle különlenyomat-gyűjtemény megmaradt részét. A tanszék kőzet-, ásvány- és monolit- gyűjteménye is az ő munkásságának eredménye.

Emberi magatartása, vonzó tulajdonságai miatt munkatársai, tanítványai tisztelték és szerették. Elfoglaltságai ellenére mindig lehetett hozzáfordulni, önzetlenül segített.

== Díjai, elismerései ==

*Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozata (1951)[8]
* A Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1954)
*A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1952).

== Emlékezete ==
[[Kép:pater_4jpg|thumb|right|300px| Páter Károly emléktáblája ]]

* Páter Károly emléktáblája a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (Páter Károly utca 1.), Gödöllőn
* Gödöllőn utcát neveztek el róla az egyetemnél.
* Páter Károly Emlékérem (Legjobb eredménnyel végzett hallgatókat tüntetik ki.)

== Források ==

*Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
*[http://real.mtak.hu/98700/1/at_2001_50_1-2_139-143.pdf Fekete József: Száz éve született Páter Károly In: AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1–2. 139-141. p.]
*[https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1ter_K%C3%A1roly Wikipédia/Páter Károly]

===Kép ===

* [https://real.mtak.hu/144496/1/article-p9.pdf Koósné Török Erzsébet: A 120 éve született Páter Károly (1900-1964) tiszteletére In: AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 69. (2020) No. 1–2. 9-13. p.]
*[https://ezustermek.hu/index.php?option=com_virtuemart&view=productdetails&virtuemart_product_id=7701&virtuemart_category_id=20 Ezüst érmék, numizmatikai webáruház_Páter Károly emlékérem]
*[https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/2c/P%C3%A1ter_K%C3%A1roly_eml%C3%A9kt%C3%A1bl%C3%A1ja.jpg Wikipédia/Páter Károly emléktáblája]

[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Tanárok]]
[[Kategória:Vegyészek]]
[[Kategória: Tematikus évek]]
[[Kategória: Tudomány Éve 2025]]

Páter Károly

2026-02-23T13:36:03Z

Gönczi Krisztina:

[[Kép:pater_1jpg|thumb|right|300px|Páter Károly]]
'''Páter Károly''' (Kolozsvár, 1900. március 31. – Budapest, 1964. március 14.) egyetemi tanár, talajvegyész,.
Az Agrártudományi Egyetem volt rektora, a Mezőgazdaságtudományi Kar Talajtani Tanszékének vezetője, a Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet megszervezője és első igazgatója, a Talajtani Társaság társelnöke volt.

==Élete ==

Páter Béla (1860–1938) botanikus, növénykutató[5] és Schuszter Sarolta (1883–1938)[6] fiaként született Kolozsváron. Általános- és középiskolás tanulmányait Kolozsváron végezte.
Részt vett az első világháborúban, Dél-Tirolba került. A háború után visszatért Kolozsvárra és 1920-ig kémiai tanulmányokat folytatott a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen. 1920 márciusában Budapestre költözött. 1926-ban a Magyar Királyi József Műegyetemen vegyészmérnöki oklevelet szerzett

1951-ben kinevezték az Agrártudományi Egyetem rektorává. Előkészítette az egyetemi oktatás reformjának nagy munkáját, és végrehajtja az egyetem [[Gödöllő]]re való költöztetését.
A Magyar Talajtani Társaság társelnöke volt. Az „Agrokémia és Talajtan” című folyóirat főszerkesztője volt 10 éven keresztül, majd haláláig szerkesztőbizottsági tagja volt.
Tagja volt a Nemzetközi Talajtani Társaságnak, és az MTA Talajtani és Agrokémiai Intézete Tudományos Tanácsának. Országos Távlati Tudományos Tervfeladat Koordinációs Bizottságnak elnöke volt, akik a talaj termékenységével foglalkoztak.

1951-ben Az MTA megbízásából részt vett a Magyar Agrártudományi Egyesület megalakításában. Az alakuló ülésen az Egyesület főtitkárává választották, mely tisztséget 1955-ig töltötte be.

Sírja a Farkasréti temetőben található.

== Munkahelyek ==

* 1926–1929 között a Műegyetemen kisegítő tanársegéde
* 1929–1931 között a Keszthelyi Gazdasági Akadémián vegyészgyakornok
* 1931-ben a szegedi Alföldi Mezőgazdasági Intézet Talajtani és Agrokémiai Osztályán dolgozott
* 1931–1940 között a szarvasi Középfokú Gazdasági Tanintézet tanára
* 1940–1942 között a Keszthelyi Gazdasági Akadémia rendes tanára és a Kémiai Tanszék megbízott vezetője
* 1942–1945 között a Mosonmagyaróvári Gazdasági Főiskola rendes tanára és a Kémiai Tanszék vezetője
* 1945–1948 között a Magyar Agrártudományi Egyetem (MAE) Mezőgazdaság-tudományi Kar Mosonmagyaróvári Osztályán a kémia nyilvános rendkívüli tanára és a Tanszék vezetője
* 1948–1949 között a Magyar Agrártudományi Egyetem Talajtan nyilvános rendes tanára és a Talajtani Tanszék vezetője.
* 1949–1951 között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Talajtani Tanszéke nyilvános rendes tanára
* 1949–1953 között a Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet alapító igazgatója volt
* 1951–1964 között Gödöllői Agrártudományi Egyetem Talajtani Tanszéke tanszékvezető egyetemi tanára
* 1951–1955 között az Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora

== Munkásság ==

[[Kép:pater_2jpg|thumb|right|300px|Páter Károly rektor beszédet tart az egyetem megalapításának 10. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségen ]]

Munkássága főleg a talajok osztályozására, fizikai, kémiai vizsgálatára és a szikes talajok tanulmányozására terjedt ki.
1926 és l929 között Műegyetemen tanársegéd volt, ahol részt vehetett a legkorszerűbb talajtani kutatásokban és részletesebben tanulmányozhatta a hazai szikes talajokat.

1929-ben keszthelyi Gazdasági Akadémián a Kémia Tanszékre került. A tanszéken az ott folyamatban lévő műtrágyázási és talajmeszezési kísérletekbe kapcsolódott be.

1931-ben a Szarvas környéki szikes talajok felmérésével és javításuk lehetőségeivel foglalkozott. A Földmunkás Szövetkezetben ismeretterjesztő ill. szakelőadást tartott a kisgazdáknak. Az öntözés talajra gyakorolt hatásának vizsgálatát Szarvason kezdte el.

1941-ben a kapuvári, 1942-ben a sopronkeresztúri talajfelvételezési lapokat készítette el.

1951-ben kinevezték az Agrártudományi Egyetem rektorává. A gödöllői egyetemi évek alatt több nemzetközi rendezvényen vett részt. pl. a Nemzetközi Talajtani Társaság 1956. évi párizsi kongresszusa, az 1959. évi prágai talajtani konferencia.

Páter Károly rektorsága idején sem hagyott fel az oktató munkával. Három karon is folyamatosan tartotta talajtani előadásait. Előadásait az ökológiai szemlélet, a környezet, az ökoszisztéma megóvására irányuló felelősségérzet hatotta át. Talajtan c. tantárgy oktatásának szerves részét képezte a tavaszi (vagy nyári) terepgyakorlat. Páter professzor gyakran maga is meglátogatta ezeket a gyakorlatokat.

Az oktatás területén kiemelkedő eredményeket ért el, a legfontosabbak a talajtani szakmérnökképzés és az öntözéses gazdálkodási szakmérnökiképzés kezdeményezése, amellyel a hazai talajtani szakemberképzést kívánta megalapozni. A professzor állította össze a „Talajtani és agrokémiai” szakmérnöki szak tematikáját és kidolgozta a szakmérnöki programot. A tantárgyai anyagát rendszerezte és folyamatos adaptálta az új tudományos eredményeket.
Páter Károly az oktató- és nevelőmunka szerves kapcsolatában hitt. Rendszeresen végzett kutatómunkát. Fő célkitűzése a szikesek kialakulási folyamatainak és hasznosíthatósága fokozatainak tisztázása volt.
[[Kép:pater_3jpg|thumb|right|300px|Páter Károly emlékerem ]]

A professzor nagy hangsúlyt helyezett a tanszék könyvtárának és szakirodalmi gyűjteményének kialakítására és annak folyamatos bővítésére. Amikor az egyetem [[Gödöllő]]re költözött magával hozta a ’Sigmond-féle különlenyomat-gyűjtemény megmaradt részét. A tanszék kőzet-, ásvány- és monolit- gyűjteménye is az ő munkásságának eredménye.

Emberi magatartása, vonzó tulajdonságai miatt munkatársai, tanítványai tisztelték és szerették. Elfoglaltságai ellenére mindig lehetett hozzáfordulni, önzetlenül segített.

== Díjai, elismerései ==

*Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozata (1951)[8]
* A Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1954)
*A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1952).

== Emlékezete ==
[[Kép:pater_4jpg|thumb|right|300px| Páter Károly emléktáblája ]]

* Páter Károly emléktáblája a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (Páter Károly utca 1.), Gödöllőn
* Gödöllőn utcát neveztek el róla az egyetemnél.
* Páter Károly Emlékérem (Legjobb eredménnyel végzett hallgatókat tüntetik ki.)

== Források ==
*Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
*[http://real.mtak.hu/98700/1/at_2001_50_1-2_139-143.pdf Fekete József: Száz éve született Páter Károly In: AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1–2. 139-141. p.]
*[https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1ter_K%C3%A1roly Wikipédia/Páter Károly]

===Kép ===
* [https://real.mtak.hu/144496/1/article-p9.pdf Koósné Török Erzsébet: A 120 éve született Páter Károly (1900-1964 tiszteletére In: AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 69. (2020) No. 1–2. 9-13. p.]

*[https://ezustermek.hu/index.php?option=com_virtuemart&view=productdetails&virtuemart_product_id=7701&virtuemart_category_id=20 Ezüst érmék, numizmatikai webáruház_Páter Károly emlékérem]

*[https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/2c/P%C3%A1ter_K%C3%A1roly_eml%C3%A9kt%C3%A1bl%C3%A1ja.jpg Wikipédia/Páter Károly emléktáblája]

[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Tanárok]]
[[Kategória:Vegyészek]]
[[Kategória: Tematikus évek]]
[[Kategória: Tudomány Éve 2025]]

Páter Károly

2026-02-23T13:34:06Z

Gönczi Krisztina:

[[Kép:pater_1jpg|thumb|right|300px|Páter Károly]]
Páter Károly (Kolozsvár, 1900. március 31. – Budapest, 1964. március 14.) egyetemi tanár, talajvegyész,.
Az Agrártudományi Egyetem volt rektora, a Mezőgazdaságtudományi Kar Talajtani Tanszékének vezetője, a Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet megszervezője és első igazgatója, a Talajtani Társaság társelnöke volt.

==Élete ==
Páter Béla (1860–1938) botanikus, növénykutató[5] és Schuszter Sarolta (1883–1938)[6] fiaként született Kolozsváron. Általános- és középiskolás tanulmányait Kolozsváron végezte.
Részt vett az első világháborúban, Dél-Tirolba került. A háború után visszatért Kolozsvárra és 1920-ig kémiai tanulmányokat folytatott a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen. 1920 márciusában Budapestre költözött. 1926-ban a Magyar Királyi József Műegyetemen vegyészmérnöki oklevelet szerzett

1951-ben kinevezték az Agrártudományi Egyetem rektorává. Előkészítette az egyetemi oktatás reformjának nagy munkáját, és végrehajtja az egyetem [[Gödöllő]]re való költöztetését.
A Magyar Talajtani Társaság társelnöke volt. Az „Agrokémia és Talajtan” című folyóirat főszerkesztője volt 10 éven keresztül, majd haláláig szerkesztőbizottsági tagja volt.
Tagja volt a Nemzetközi Talajtani Társaságnak, és az MTA Talajtani és Agrokémiai Intézete Tudományos Tanácsának. Országos Távlati Tudományos Tervfeladat Koordinációs Bizottságnak elnöke volt, akik a talaj termékenységével foglalkoztak.

1951-ben Az MTA megbízásából részt vett a Magyar Agrártudományi Egyesület megalakításában. Az alakuló ülésen az Egyesület főtitkárává választották, mely tisztséget 1955-ig töltötte be.

Sírja a Farkasréti temetőben található.

== Munkahelyek ==

* 1926–1929 között a Műegyetemen kisegítő tanársegéde
* 1929–1931 között a Keszthelyi Gazdasági Akadémián vegyészgyakornok
* 1931-ben a szegedi Alföldi Mezőgazdasági Intézet Talajtani és Agrokémiai Osztályán dolgozott
* 1931–1940 között a szarvasi Középfokú Gazdasági Tanintézet tanára
*1940–1942 között a Keszthelyi Gazdasági Akadémia rendes tanára és a Kémiai Tanszék megbízott vezetője
* 1942–1945 között a Mosonmagyaróvári Gazdasági Főiskola rendes tanára és a Kémiai Tanszék vezetője
* 1945–1948 között a Magyar Agrártudományi Egyetem (MAE) Mezőgazdaság-tudományi Kar Mosonmagyaróvári Osztályán a kémia nyilvános rendkívüli tanára és a Tanszék vezetője
*1948–1949 között a Magyar Agrártudományi Egyetem Talajtan nyilvános rendes tanára és a Talajtani Tanszék vezetője.

* 1949–1951 között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Talajtani Tanszéke nyilvános rendes tanára
* 1949–1953 között a Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet alapító igazgatója volt
* 1951–1964 között Gödöllői Agrártudományi Egyetem Talajtani Tanszéke tanszékvezető egyetemi tanára
* 1951–1955 között az Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora

== Munkásság ==
[[Kép:pater_2jpg|thumb|right|300px|Páter Károly rektor beszédet tart az egyetem megalapításának 10. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségen ]]

Munkássága főleg a talajok osztályozására, fizikai, kémiai vizsgálatára és a szikes talajok tanulmányozására terjedt ki.
1926 és l929 között Műegyetemen tanársegéd volt, ahol részt vehetett a legkorszerűbb talajtani kutatásokban és részletesebben tanulmányozhatta a hazai szikes talajokat.

1929-ben keszthelyi Gazdasági Akadémián a Kémia Tanszékre került. A tanszéken az ott folyamatban lévő műtrágyázási és talajmeszezési kísérletekbe kapcsolódott be.

1931-ben a Szarvas környéki szikes talajok felmérésével és javításuk lehetőségeivel foglalkozott. A Földmunkás Szövetkezetben ismeretterjesztő ill. szakelőadást tartott a kisgazdáknak. Az öntözés talajra gyakorolt hatásának vizsgálatát Szarvason kezdte el.

1941-ben a kapuvári, 1942-ben a sopronkeresztúri talajfelvételezési lapokat készítette el.

1951-ben kinevezték az Agrártudományi Egyetem rektorává. A gödöllői egyetemi évek alatt több nemzetközi rendezvényen vett részt. pl. a Nemzetközi Talajtani Társaság 1956. évi párizsi kongresszusa, az 1959. évi prágai talajtani konferencia.

Páter Károly rektorsága idején sem hagyott fel az oktató munkával. Három karon is folyamatosan tartotta talajtani előadásait. Előadásait az ökológiai szemlélet, a környezet, az ökoszisztéma megóvására irányuló felelősségérzet hatotta át. Talajtan c. tantárgy oktatásának szerves részét képezte a tavaszi (vagy nyári) terepgyakorlat. Páter professzor gyakran maga is meglátogatta ezeket a gyakorlatokat.

Az oktatás területén kiemelkedő eredményeket ért el, a legfontosabbak a talajtani szakmérnökképzés és az öntözéses gazdálkodási szakmérnökiképzés kezdeményezése, amellyel a hazai talajtani szakemberképzést kívánta megalapozni. A professzor állította össze a „Talajtani és agrokémiai” szakmérnöki szak tematikáját és kidolgozta a szakmérnöki programot. A tantárgyai anyagát rendszerezte és folyamatos adaptálta az új tudományos eredményeket.
Páter Károly az oktató- és nevelőmunka szerves kapcsolatában hitt. Rendszeresen végzett kutatómunkát. Fő célkitűzése a szikesek kialakulási folyamatainak és hasznosíthatósága fokozatainak tisztázása volt.
[[Kép:pater_3jpg|thumb|right|300px|Páter Károly emlékerem ]]

A professzor nagy hangsúlyt helyezett a tanszék könyvtárának és szakirodalmi gyűjteményének kialakítására és annak folyamatos bővítésére. Amikor az egyetem [[Gödöllő]]re költözött magával hozta a ’Sigmond-féle különlenyomat-gyűjtemény megmaradt részét. A tanszék kőzet-, ásvány- és monolit- gyűjteménye is az ő munkásságának eredménye.

Emberi magatartása, vonzó tulajdonságai miatt munkatársai, tanítványai tisztelték és szerették. Elfoglaltságai ellenére mindig lehetett hozzáfordulni, önzetlenül segített.

== Díjai, elismerései ==
*Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozata (1951)[8]
* A Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1954)
*A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1952).

== Emlékezete ==
[[Kép:pater_4jpg|thumb|right|300px| Páter Károly emléktáblája ]]

* Páter Károly emléktáblája a [[Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem]]en (Páter Károly utca 1.), Gödöllőn
* Gödöllőn utcát neveztek el róla az egyetemnél.
* Páter Károly Emlékérem (Legjobb eredménnyel végzett hallgatókat tüntetik ki.)

== Források ==
*Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
*[http://real.mtak.hu/98700/1/at_2001_50_1-2_139-143.pdf Fekete József: Száz éve született Páter Károly In: AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1–2. 139-141. p.]
*[https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1ter_K%C3%A1roly Wikipédia/Páter Károly]

===Kép ===
* [https://real.mtak.hu/144496/1/article-p9.pdf Koósné Török Erzsébet: A 120 éve született Páter Károly (1900-1964 tiszteletére In: AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 69. (2020) No. 1–2. 9-13. p.]

*[https://ezustermek.hu/index.php?option=com_virtuemart&view=productdetails&virtuemart_product_id=7701&virtuemart_category_id=20 Ezüst érmék, numizmatikai webáruház_Páter Károly emlékérem]

*[https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/2c/P%C3%A1ter_K%C3%A1roly_eml%C3%A9kt%C3%A1bl%C3%A1ja.jpg Wikipédia/Páter Károly emléktáblája]

[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Tanárok]]
[[Kategória:Vegyészek]]
[[Kategória: Tematikus évek]]
[[Kategória: Tudomány Éve 2025]]

Páter Károly

2026-02-23T13:33:03Z

Gönczi Krisztina: Új oldal, tartalma: „Páter Károly Páter Károly (Kolozsvár, 1900. március 31. – Budapest, 1964. március 14.) egyetemi tanár, talajvegyész,. Az Agrártudományi Egyetem volt rektora, a Mezőgazdaságtudományi Kar Talajtani Tanszékének vezetője, a Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet megszervezője és első igazgatója, a Talajtani Társaság társelnöke volt. ==Élete == Páter Béla (1860–1938) botanikus, növénykutató[…”

[[Kép:pater_1jpg|thumb|right|300px|Páter Károly]]
Páter Károly (Kolozsvár, 1900. március 31. – Budapest, 1964. március 14.) egyetemi tanár, talajvegyész,.
Az Agrártudományi Egyetem volt rektora, a Mezőgazdaságtudományi Kar Talajtani Tanszékének vezetője, a Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet megszervezője és első igazgatója, a Talajtani Társaság társelnöke volt.

==Élete ==
Páter Béla (1860–1938) botanikus, növénykutató[5] és Schuszter Sarolta (1883–1938)[6] fiaként született Kolozsváron. Általános- és középiskolás tanulmányait Kolozsváron végezte.
Részt vett az első világháborúban, Dél-Tirolba került. A háború után visszatért Kolozsvárra és 1920-ig kémiai tanulmányokat folytatott a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen. 1920 márciusában Budapestre költözött. 1926-ban a Magyar Királyi József Műegyetemen vegyészmérnöki oklevelet szerzett

1951-ben kinevezték az Agrártudományi Egyetem rektorává. Előkészítette az egyetemi oktatás reformjának nagy munkáját, és végrehajtja az egyetem [[Gödöllő]]re való költöztetését.
A Magyar Talajtani Társaság társelnöke volt. Az „Agrokémia és Talajtan” című folyóirat főszerkesztője volt 10 éven keresztül, majd haláláig szerkesztőbizottsági tagja volt.
Tagja volt a Nemzetközi Talajtani Társaságnak, és az MTA Talajtani és Agrokémiai Intézete Tudományos Tanácsának. Országos Távlati Tudományos Tervfeladat Koordinációs Bizottságnak elnöke volt, akik a talaj termékenységével foglalkoztak.

1951-ben Az MTA megbízásából részt vett a Magyar Agrártudományi Egyesület megalakításában. Az alakuló ülésen az Egyesület főtitkárává választották, mely tisztséget 1955-ig töltötte be.

Sírja a Farkasréti temetőben található.

== Munkahelyek ==

* 1926–1929 között a Műegyetemen kisegítő tanársegéde
* 1929–1931 között a Keszthelyi Gazdasági Akadémián vegyészgyakornok
* 1931-ben a szegedi Alföldi Mezőgazdasági Intézet Talajtani és Agrokémiai Osztályán dolgozott
* 1931–1940 között a szarvasi Középfokú Gazdasági Tanintézet tanára
*1940–1942 között a Keszthelyi Gazdasági Akadémia rendes tanára és a Kémiai Tanszék megbízott vezetője
* 1942–1945 között a Mosonmagyaróvári Gazdasági Főiskola rendes tanára és a Kémiai Tanszék vezetője
* 1945–1948 között a Magyar Agrártudományi Egyetem (MAE) Mezőgazdaság-tudományi Kar Mosonmagyaróvári Osztályán a kémia nyilvános rendkívüli tanára és a Tanszék vezetője
*1948–1949 között a Magyar Agrártudományi Egyetem Talajtan nyilvános rendes tanára és a Talajtani Tanszék vezetője.

* 1949–1951 között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Talajtani Tanszéke nyilvános rendes tanára
* 1949–1953 között a Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet alapító igazgatója volt
* 1951–1964 között Gödöllői Agrártudományi Egyetem Talajtani Tanszéke tanszékvezető egyetemi tanára
* 1951–1955 között az Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora

== Munkásság ==
[[Kép:pater_2jpg|thumb|right|300px|Páter Károly rektor beszédet tart az egyetem megalapításának 10. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségen ]]

Munkássága főleg a talajok osztályozására, fizikai, kémiai vizsgálatára és a szikes talajok tanulmányozására terjedt ki.
1926 és l929 között Műegyetemen tanársegéd volt, ahol részt vehetett a legkorszerűbb talajtani kutatásokban és részletesebben tanulmányozhatta a hazai szikes talajokat.

1929-ben keszthelyi Gazdasági Akadémián a Kémia Tanszékre került. A tanszéken az ott folyamatban lévő műtrágyázási és talajmeszezési kísérletekbe kapcsolódott be.

1931-ben a Szarvas környéki szikes talajok felmérésével és javításuk lehetőségeivel foglalkozott. A Földmunkás Szövetkezetben ismeretterjesztő ill. szakelőadást tartott a kisgazdáknak. Az öntözés talajra gyakorolt hatásának vizsgálatát Szarvason kezdte el.

1941-ben a kapuvári, 1942-ben a sopronkeresztúri talajfelvételezési lapokat készítette el.

1951-ben kinevezték az Agrártudományi Egyetem rektorává. A gödöllői egyetemi évek alatt több nemzetközi rendezvényen vett részt. pl. a Nemzetközi Talajtani Társaság 1956. évi párizsi kongresszusa, az 1959. évi prágai talajtani konferencia.

Páter Károly rektorsága idején sem hagyott fel az oktató munkával. Három karon is folyamatosan tartotta talajtani előadásait. Előadásait az ökológiai szemlélet, a környezet, az ökoszisztéma megóvására irányuló felelősségérzet hatotta át. Talajtan c. tantárgy oktatásának szerves részét képezte a tavaszi (vagy nyári) terepgyakorlat. Páter professzor gyakran maga is meglátogatta ezeket a gyakorlatokat.

Az oktatás területén kiemelkedő eredményeket ért el, a legfontosabbak a talajtani szakmérnökképzés és az öntözéses gazdálkodási szakmérnökiképzés kezdeményezése, amellyel a hazai talajtani szakemberképzést kívánta megalapozni. A professzor állította össze a „Talajtani és agrokémiai” szakmérnöki szak tematikáját és kidolgozta a szakmérnöki programot. A tantárgyai anyagát rendszerezte és folyamatos adaptálta az új tudományos eredményeket.
Páter Károly az oktató- és nevelőmunka szerves kapcsolatában hitt. Rendszeresen végzett kutatómunkát. Fő célkitűzése a szikesek kialakulási folyamatainak és hasznosíthatósága fokozatainak tisztázása volt.
[[Kép:pater_3jpg|thumb|right|300px|Páter Károly emlékerem ]]

A professzor nagy hangsúlyt helyezett a tanszék könyvtárának és szakirodalmi gyűjteményének kialakítására és annak folyamatos bővítésére. Amikor az egyetem [[Gödöllő]]re költözött magával hozta a ’Sigmond-féle különlenyomat-gyűjtemény megmaradt részét. A tanszék kőzet-, ásvány- és monolit- gyűjteménye is az ő munkásságának eredménye.

Emberi magatartása, vonzó tulajdonságai miatt munkatársai, tanítványai tisztelték és szerették. Elfoglaltságai ellenére mindig lehetett hozzáfordulni, önzetlenül segített.

== Díjai, elismerései ==
*Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozata (1951)[8]
* A Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1954)
*A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1952).

== Emlékezete ==
[[Kép:pater_4jpg|thumb|right|300px| Páter Károly emléktáblája ]

* Páter Károly emléktáblája a [[Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen]]. (Páter Károly utca 1), Gödöllőn
* Gödöllőn utcát neveztek el róla az egyetemnél.
* Páter Károly Emlékérem (Legjobb eredménnyel végzett hallgatókat tüntetik ki.)

== Források ==
*Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
*[http://real.mtak.hu/98700/1/at_2001_50_1-2_139-143.pdf Fekete József: Száz éve született Páter Károly In: AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1–2. 139-141. p.]
*[https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1ter_K%C3%A1roly Wikipédia/Páter Károly]

===Kép ===
* [https://real.mtak.hu/144496/1/article-p9.pdf Koósné Török Erzsébet: A 120 éve született Páter Károly (1900-1964 tiszteletére In: AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 69. (2020) No. 1–2. 9-13. p.]

*[https://ezustermek.hu/index.php?option=com_virtuemart&view=productdetails&virtuemart_product_id=7701&virtuemart_category_id=20 Ezüst érmék, numizmatikai webáruház_Páter Károly emlékérem]

*[https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/2c/P%C3%A1ter_K%C3%A1roly_eml%C3%A9kt%C3%A1bl%C3%A1ja.jpg Wikipédia/Páter Károly emléktáblája]

[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Tanárok]]
[[Kategória:Vegyészek]]
[[Kategória: Tematikus évek]]
[[Kategória: Tudomány Éve 2025]]