rávilágított arra, hogy milyen fontos jóban lenni másokkal. Fõleg a családdal. Amy 16 évig élt az anyjánál, és nem volt valami jóban az apjával. De egy vakáció Izraelben sokat segít helyreállítani a nézeteltéréseket. Vagy egy helyes srác, aki rávilágít azokra a kis apróságokra, amiket õ nem vett észre. Hajlamos vagyok egy könyvet abbahagyni, ha valami nem tetszik, de ez a könyv nagy tanulsággal tudott szolgálni: ha egy könyvnek nem tetszik az eleje, akkor is megéri továbbolvasni.

Nem lennék Amy, mert egyszerûen nem tudtam megérteni a döntéseit, és néha egyáltalán nem tetszett a viselkedése. A könyv elején még nem volt szimpatikus, de a vége felé kezdtem megérteni, hogy mit miért mondott, és hogy miért akadt ki. És ha úgy vesszük, majdnem minden tini lehetne fõhõs ebben a történetben, mert makacsok, néha bunkók, és forrófejûek vagyunk. De amikor kitisztul a fejünk, mindig megbánjuk a bántó szavakat, és bocsánatot kérünk.

szereti a romantikát és azokat a történeteket, amiknek a végén minden jóra fordul. Vagy azt, ha a fõszereplõ kínos helyzetbe kerül, és meggondolatlanul viselkedik, és aki szereti a családi drámákat. Annak is ajánlom, aki kedveli, ha egy könyvben a vallás fontos szerepet lát el. Amy a könyv végére rájön, hogy a vallás nem fejben, hanem a szívben van elrejtve, és amikor szükség van rá, akkor megmutatkozik, és segít átvészelni a nehéz idõket.

a sci-fiket szereti, amikben minden tudományosan van megírva. Vagy a krimiket kedveli, mert ebben se furcsa bûntény, se földönkívüli élet nem szerepel. Egyébként pedig csak ajánlani tudom. Olyan tanulságokról olvastam ebben az egyszerû kis regényben, amikre nem számitottam.