POPPER GáBOR: KéPZELD, APU
"„Nem lettem pszichológus. Így is terhes volt gyakran a név, a híres ember fiának lenni, nagyon szerettem volna önmagam, Popper Gábor lenni. Félre ne értsd: mindig nagyon büszke voltam apura, és az vagyok ma is.” Őszinte vallomás ez, amely végighúzódik a könyvön. Az olvasó megismerheti egy nem mindennapi család életét, sorsát, apa és fiú intimitásokat sem nélkülöző kapcsolatát."
XY Csajok / élménylap
Azért volt jó olvasni/nézni, mert...
Egy híres ember fiának lenni érdekes és különleges élethelyzet. Érdekes volt olvasni, hogy hogyan éli meg a szerző, hogyan befolyásolhatta az életét az édesapjával való kapcsolata. Kettős hatás is éri, egyrészt "Popper" leszármazott, másrészt nagyon korán el is váltak a szülei, édesapja nem volt napi szinten jelen az életében.
Lennék / nem lennék főhős, mert...
Egyrészt lennék, mert inspiráló intellektuális közegbe csöppenhettem volna, ha édesapám Popper Péter lenne. Másrészt ahogy a könyvben is olvasható, nehezebb a saját utadat megtalálni, ha "híres embernek" a fia vagy. A főhősnek nem átlagos életpályája volt, több mindent kipróbált, mire megtalálta a helyét a munka és a magánélet terén is.
Annak ajánlom, aki...
Szereti az életrajzi könyveket, amik átlagemberekről szólnak. Aki olvasott ismeri valamennyire Popper Péter munkásságát. Annak is jó, aki éppen könnyed olvasási élményre vágyik, kikapcsolódnak. Ez a könyv az, amit tömegközlekedésen utazva is lehet olvasni.
Ne olvassa/nézze, aki...
Aki a cím alapján arra gondol, hogy a könyv Popper Péterről szól. Nem érdemes annak sem belekezdenie, aki komoly vagy nagyon elgondolkodtató könyvet keres magának. És annak sem ajánlom, aki nagyon akciódús vagy fordulatokkal teli olvasmányélményt keres.