JIM CRACE: AZ UTOLSó ARATáS
"Az aratás utáni nap az eldugott angol falu lakóinak a jól megérdemelt pihenés és lakomázás napja. Az égen azonban két füstfelhő jelenik meg, az örömteli várakozást pedig riadalom és gyanakvás váltja fel. Az egyik füstfelhő a gazda felgyújtott pajtáját jelzi, a másik jövevények tüzét, akik az újonnan elfogadott földtörvény értelmében így remélnek jogot arra, hogy maradjanak… A falusiak szerint a két tűz nem lehet véletlen, és erőszakos jövőt jelez. Eközben egy másik idegen is érkezik a gazda meghívására, aki a határt méri és térképezi fel, és akinek jelenléte még a földfoglalókénál is nagyobb fenyegetést jelent. A felgyorsult és megállíthatatlan események hatására a falu élete napok alatt szétesik, az aratás örömét félelem keseríti meg, súlyos büntetés és halál."
Margita 344,2 TSE / élménylap
Azért volt jó olvasni/nézni, mert...
Bemutat egy letűnt világot annak törvényszerű szokásaival,ami már elképzelhetetlen.Az is érdekes hogy ez a kialakult zárt világ ,mennyire törékeny,ha bekerül valami új,szokatlan esemény,minden felborul és elszabadul a pokol.
Lennék / nem lennék főhős, mert...
Semmikép sem lennék a főhős mert nem bírom a szabadság korlátozást. a megrögzöttséget és a kiszolgáltatottságot.
Nem tudom elképzelni hogy valaki szeretné azt az erőszakos ,nagyon egyszerű világot.
Annak ajánlom, aki...
Ajánlom annak ,aki szereti a múltat megismerni hogy jobban tudja értékelni a jelent.
Ne olvassa/nézze, aki...
Ne olvassa, akit nem érdekel a múlt és akit irritál a kötöttség a tehetetlenség.