13. körzet

BARTIS ATTILA: NYUGALOM

"Anya és fia él együtt egy pesti lakásban. Az anya egykor ünnepelt, imádói által bálványozott, irigyei által megvetett és gyűlölt színésznő volt. Szenvedélyes, érzéki nő, aki mindig is úgy gondolta: szükség esetén szinte bármit megbocsát magának az ember. Tizenöt éve a lábát sem teszi ki a lakásból. Szorong, retteg, gyűjtögeti disszidált lánya leveleit és árgus szemekkel figyeli íróvá lett fia minden mozdulatát. És miközben odakint szép lassan összeroskad egy politikai rendszer, egyre nyilvánvalóbb lesz, hogy a fiú immár sose fog szabadulni e gyűlölet és szenvedély szőtte hálóból. Még akkor sem, amikor az egy éjszakás, satnya kis kalandok után egy nap a Szabadság hídon találkozik Fehér Eszterrel."

A könyv már foglalt!

Tolle, lege / élménylap

Szerelem
1
2
3
4
5
Barátság
1
2
3
4
5
Erőszak
1
2
3
4
5
Izgalom
1
2
3
4
5
Mindennapi történet
1
2
3
4
5
Varázslatos történet
1
2
3
4
5
Elgondolkodtató történet
1
2
3
4
5
Nevettem rajta
1
2
3
4
5
Sírtam rajta
1
2
3
4
5
Tetszett
1
2
3
4
5
Azért volt jó olvasni/nézni, mert...
Azért volt jó olvasni, mert nagyon őszinte és valós problémát feldolgozó könyv Bartis Attiláé: az anya-fiú kapcsolat kóros változatáról, az Oidipusz/Ödipusz-komplexusról szól. Jó tudni, hogy az ember anyaként hol hibázhat, vagy fiúként hol kellene lázadnia. Persze mindez a regényben kicsit későn és igen drasztikusan történik meg, szóval elég nyomasztó, bár másodszorra olvasva már olyan rétegeit is fel lehet fedezni a történetnek, amelyek árnyaltabbá, egészebbé teszik a képet.
Lennék / nem lennék főhős, mert...
Nem lennék főhős, mert Andor képtelen idejében cselekedni, kommunikálni, túl sokáig szenved egy rossz helyzetben, nem képes a szerelmét megérteni, illetve arra támaszkodni. A nyugalom egyáltalán nem valósul meg az életében, ahogy pedig megoldja a helyzetet, az túlságosan drasztikus. Mi pedig általában inkább a magától értetődő, tiszta helyzeteket kedveljük, azt értékeljük nyugalmasként. És azért sem, mert a legrosszabb dolgok egyike lehet a saját anyámmal kimondatlan konfliktusban élni.
Annak ajánlom, aki...
Annak ajánlom, aki valójában nem hiszi el, hogy ez a könyv a nyugalomról fog szólni. És nem tartózkodik némi pszichoanalízistől, nem gondolja, hogy csak csodálatos anya-fiú kapcsolatok léteznek, hogy az új és új kapcsolatok kergetése, a testiség túlhajszolása megoldhat problémákat. Aki el tudja viselni, hogy vannak az emberi kapcsolatokban aberrációk, perverziók, vagy csak simán túlfeszítettségek, és hogy ezeket nem mindenki képes megoldani. És persze az is kell, hogy mindezt végig tudja olvasni
Ne olvassa/nézze, aki...
Ne olvassa, aki nem szereti a szexualitást és a vulgaritást szépirodalomként olvasni. Aki csak a rózsaszín ködben hisz (csupa megértő és elfogadó családtagban, szeretőben stb.). Aki az (iker)testvéréről sem tudott még leválni, nem hogy az anyjáról. Aki azt hiszi, hogy a nyugalom egyenlő az erkölcsi magaslattal, békével, jó megoldásokkal.