MARGARET ATWOOD: GUVAT éS GAZELLA
"Egy férfi, aki valamikor Jimmy volt, most Hóembernek nevezi magát, és egy fán él nem messze a tengerparttól, óvakodva a kigykányoktól, a görmenyektől és a világot ellepő egyéb különös állatoktól. Egyetlen feladata, hogy vigyázzon a guvatkák csapatára, ezekre a tiszta lelkű, egyszerű gondolkodású, tökéletes emberekre, akik az ő menthetetlen faját felváltották a földön. Nem tudja, maradt-e még életben valaki az egykori emberiségből a nagy járvány után, s fejében minduntalan azok az események zakatolnak, amelyek elvezettek idáig: ehhez a pusztuló – vagy épp most megújuló – világhoz. És egyfolytában egy nő hangja kísérti: Gazelláé, aki a szeretője volt, de nemcsak az övé, hanem legjobb barátjáé, a zseniális Guvaté is, aki a guvatkákat létrehozta…Margaret Atwood áradó fantáziával képzeli el a közeljövőt, amikor a kiváltságos kevesek a tudományos városaikban kedvükre alakítgatják az emberek és állatok génjeit, s közben a többség kaotikus plebsztelepeken éli egyre nyomorúságosabb életét…"
Ligeteki Laplopók / élménylap
Azért volt jó olvasni/nézni, mert...
...a szerző borzongató koktélt kevert 2/3 rész ismerősből és 1/3 rész fikcióból egy csipet tudománnyal és ízlés szerint adagolt borzalommal. A könyv ugrál a jelen és a múlt között és a könyv végére tisztul le a történet, addig pedig együtt izgulunk Jimmyvel/Hóemberrel, hogy vajon mi várja útja végén.
Lennék / nem lennék főhős, mert...
Nem szívesen lennék a főhős helyében, mert egész életében magányos volt, nem igazán találta meg a lelki társát még legjobb barátjában, és szerelmében sem. Nem véletlenül hatotta át életét a melankólia, amikor boldog volt, nem igazán volt életének célja (mivel semmiben sem lehetett az első, a legjobb), amikor pedig küldetést kapott, már nem volt esélye többé a boldogságra. Nem lennék a helyében, olvasóként mégis könnyű azonosulni vele.
Annak ajánlom, aki...
...szereti a disztópiákat, szívesen gondolkodik el azon, hogy hová tart világunk, és nem rémíti meg némi borzongás sem. A jól felépített, izgalmas történetek kedvelőinek is ajánlom, mert bár az elején kicsit lassan indul, a második felétől igen fordulatos és letehetetlen a könyv.
Ne olvassa/nézze, aki...
Ne olvassa olyan, akit frusztrál, ha egy könyvnek nincs boldog befejezése, kielégítő lezárása, és bizony sok kérdéssel a fejében kell becsuknia a hátsó borítót. Az se vágjon bele, aki érzékeny a véres/erkölcsileg kifogásolható tartalomra.