RUDYARD KIPLING: A DZSUNGEL KöNYVE
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2008
Oldalszám: 212
A bozótban megreccsennek a bokrok, és Farkas apó ugrásra készen, szinte a levegőben torpan meg, mert az orra előtt, egy alacsony ágba kapaszkodva meztelen kisgyerek áll. Soha ilyen pici, gödrös húsú embervakarcs nem került még éjnek idején farkas barlangjába. Maugli, a csupasz emberkölyök, bárhogy került is oda, ott marad, életét megváltotta a Szabad Nép Csapatának gyűlésén Bagira, a Fekete Párduc, egy frissen ejtett fiatal bikával és Balú, az öreg medve, a Vadon Törvényének mestere pedig jó szavával. Mauglit Farkas anyó neveli fel saját négy kölykével együtt, s az emberkölyök éppúgy érti a fű zizzenését, a baglyok huhogását, mint minden más élőlény a vadonban. Idővel oly merészen lódítja magát ágról ágra, hogy a szürke majmok sem különben. Elfoglalja helyét a Gyűlés Szikláján is, s ahogy nő, a falka testvérének tekinti s mindannyian a Dzsungel Urának. Akik Indiában jártak, és sokáig éltek a dzsungel közelében, mind azt állítják, hogy ez a táj semmi máshoz nem hasonlítható. Ott pirosabb a piros, zöldebb a zöld, a vizek és az ég csillogása kékebb és ezüstösebb, s aki egyszer ott élt, a vadállatokra is szeretettel gondol vissza. Rudyard Kipling is Indiában látta meg a napvilágot, ahol apja – angol szobrász és festő – azért telepedett meg, hogy felkutassa India művészetét, az őserdő mélyén rejtőző csodákat. Rudyard Kipling is apja nyomán járt, és bár beutazta a világot, és hírneves író, költő lett, soha semmi nem férkőzött olyan közel szívéhez, mint a dzsungel, és soha semmit nem írt meg olyan szépen, mint a Vadon Népének életét. Benedek Marcell ihletett tolmácsolása, Weöres Sándor gyönyörű versfordításai, Szántó Piroska rajzai festőien tárják az olvasó elé ennek a semmihez sem hasonlítható világnak tájait és alakjait.
Betűaratók / élménylap
Azért volt jó olvasni, mert...
...egy teljesen más világba kalauzol bennünket az író. Mauglit, az elveszett kisfiút Farkas apó és Farkas anyó fogadja be és neveli fel a dzsungelben. Nagyon érdekesen és különlegesen írja le az őserdő lakóit és világát. Az állatok beszélnek - persze a saját népük nyelvén - életüknek törvényei vannak, amelyeket Mauglinak is meg kell tanulnia. Nagyon tetszettek a barátságok ( Maugli és Bagira, Maugli és Balu)és a sok izgalmas kaland és veszély, amit a fiú átél, míg a végén férfivá érik.
Lennék / nem lennék a regényben főhős, mert...
...nehéz kérdés, de inkább nem lennék. Nagyon rossz lehet család nélkül, idegen helyen felnőni. Farkas anyóék minden szeretete ellenére Maugli érzi, hogy nem teljesen a dzsungelbe való, kilóg a sorból. Végig küzd, hogy elismerjék, a falka befogadja, hogy megtalálja a helyét. Élete sokszor kerül veszélybe és bár sok hűséges állat-barátja van, emberként magányos.
Annak ajánlom, aki...
...aki szereti a különleges állatos történeteket. Aki szívesen olvas az ember és állat közti barátságról. Annak is tetszeni fog, aki többet szeretne megtudni az indiai dzsungelről. Aki szereti a magával ragadó, történeteket, mert ennek a könyvnek a világa szinte beszippantja az embert. Aki szeretné a legszebb és leggazdagabb történetet elolvasni egy fiú különleges sorsáról és férfivá válásáról.
Ne olvassa el, aki...
...nem szereti az állatokról szóló könyveket. Ha valakit csak a romantika és a lassú folyású, elméleti-elmélkedő könyvek érdekelnek, ezt nem fogja szeretni. Lányoknak sem annyira ajánlom, szerintem ez kifejezetten fiúknak szóló regény. Az se olvassa, aki nem szereti a hosszabb regényeket. Ne olvassa el, aki nem szereti beleélni magát egy történetbe.