Istók Anna, könyvtáros író vagyok, 2002 óta dolgozom a gödöllői könyvtárban. Sok terület, sokféle munka tartozik hozzám, de legkedvesebb feladat számomra az olvasás népszerűsítése. Magam is irodalomfüggő vagyok, rengeteget olvasok, úgyhogy eszményi munkahelyem van. Könyvek terén mindenevő vagyok, sajnos a legeslegeslegkedvencebb könyveimet nem ajánlhatom fel szavazásra, mert mind 800 oldal felettiek. Helyette olyan kedvenceket hoztam, melyek bár nem túl hosszúak, de mondanivalójuk, tartalmuk annyira összetett, hogy olvasásuk után még napokig hatásuk alatt van az ember.
Manapság nagyon kedveltek a japánnal kapcsolatos könyvek, nos, aki a távoli ország múltjáról, jelenéről, a japán emberek gondolkodásmódjáról, a zen buddhizmusról, a kvantumfizikáról, a filozófiáról, a lét értelméről, az éghajlatváltozásról, az internetes világ etikájáról, a bántalmazásról, az öngyilkosság erkölcsi kérdéseiről szeretne olvasni, az válassza ezt a könyvet. Az amerikai apa és japán anya gyermekeként született, zen buddhista pap írónő regénye annyira megérintett, hogy első regényembe is írtam ebből részleteket, és a filozófiai mondanivalóra való reflektálásom megtölt egy egész fejezetet. Szóval, ha erre szavazol, helyből két könyvet is el kell olvasnod J
Ez a könyv látszólag egy lassú folyású, amerikai krimi, melyben megerőszakolnak egy fiatal lányt, van sok gyanúsított, és a végére kiderül ki a tettes. Aki erre szavaz, az készüljön fel, hogy a regény sokkal többet fog számára nyújtani, mint egy laza péntek esti kikapcsolódás. A könyv leginkább a felnőtté válásról szól, a felemésztő kamaszkori szerelemről, arról, hogy egy gyerekként megélt trauma hogyan hat ki egész további életünkre, megismerhetjük az átlagos amerikai kisvárosok mindennapjait, az amerikai családokat és nem mellesleg a 2005-ös Katrina Hurrikán pusztítását is. Kedvencemmé pedig azért vált, mert elbeszélője, egy kamasz srác segítségével fogalmat alkothattam magamnak a férfivá válás lelki folyamatairól, buktatóiról, szenvedéseiről, nehézségeiről.
Egyetlen dolog miatt ajánlom a könyvet: úgy szeretnék írni én is, mint a finn írónő. Ilyen légiesen, könnyedén, ugyanakkor ilyen súlyosan, földbe döngölősen. Az Igaz egy hospice regény, a rákos Elsa története napjainkból, melyben párhuzamosan egy másik regény is játszódik: egy szerelmi történet a hatvanas évekből. Egy könyv három generációnyi nőről, elengedésről, gyászról, kapcsolatokról, házasságról, változásokról, nőiességről, hűségről és hűtlenségről, öregedésről, szövevényes anya-lánya kapcsolatokról. Gyönyörűen megírt könyv, a gyönyörű finn tájakról, mindenféle drámai túlzás, lármás érzelmek, felesleges cikornya nélkül. Egyszerű, tiszta, igaz.