Pluszfeladatként küldjük a gyerekek saját címereit. Ezek segítségével választottuk a családi címerhez a közös elemeket.
Szerző: Bagameri
Gödöllői dödölle
Gödöllői dödölle
Hozzávalók:
1 kg krumpli
40 dkg liszt
50 dkg gomba (legfinomabb erdei gombával)
2 dl tejszín v. tejföl
1 csapott evőkanál só
2 fej vöröshagyma
1 evőkanál zsír
A krumplit meghámozzuk, vékony karikákra vágjuk. Egy nagyobb fazékban feltesszük főni annyi vízben, hogy ujjnyira ellepje, a vizet megsózzuk. Ha megfőtt, a levében összetörjük a krumplit, majd lassú tűzön összekeverjük a liszttel, szinte dagasztjuk a fakanállal. Jó erősen kell verni, hogy összeálljon. Zsíron megpirítjuk a kockára vágott hagymát. Egy tűzálló tálba kevés hagymás zsírt teszünk, és a sűrű masszából zsíros kanállal nagy galuskákat szaggatunk. Meglocsoljuk zsírral, majd ismét galuskákat teszünk a tálba addig, míg el nem fogy a massza. A tálat sütőbe tesszük, és kb. 1/2 órán át sütjük.
A gombát felszeleteljük, megpirítjuk, majd tejszínnel (vagy tejföllel) gazdagítjuk. Az átsütött dödöllével tálaljuk.
Gödöllő – ahogy mi szeretjük
Bagaméri címer
Címerünk elkészítését a családnév eredetének felkutatásával kezdtük. Ombod egy kis falu Romániában, Szatmár megyében. Mivel nincs saját címere, a megyei címert vettük alapul. Ez egy osztott címer, amely kék és piros alapon szarvast, almafát, búzát és szőlőt ábrázol, ill. a címer közepén, ötödik jelképként egy bástyát arany mezőben. Az ötös tagozódást megtartottuk, hiszen öten vagyunk a családban. Jelképeink több családtagunkra is jellemzőek, így szerepel a piros-kék alapú, váltakozó mezőkben az egyetem épülete, a növények, az úszás (víz) és biciklizés, középen pedig arany mezőben (egyértelműen) a könyv. A szimbólumok kialakításában nagy segítségünkre volt Joó Zoltán, akinek ezúton is nagyon köszönjük az ötleteket!
Bagaméri – Legenda
A pelikán története
Volt egyszer egy erdő, az erdő rejtekében egy gyönyörű kastély, a kastély kertjében pedig egy feneketlen tó. A tó partján játszott a királykisasszony, aki véletlenül beleejtette a kincses ládikája aranykulcsát a tóba. Sírt-rítt a királykisasszony, majd’ belebetegedett a szomorúságba. Egyszer csak arra repült egy pelikán. Leszállt mellé és megkérdezte, mi történt. Miután megtudta, a pelikán rögvest nekilátott hatalmas csőrével kimerni a vizet a tóból. Számtalanszor jött-fordult, mire az utolsó cseppet is elszállította. Meg is találta a királylány a kulcsot, és boldogan ölelte át a pelikánt. Hálából kinevezte a kastély fő-főmadarának, s onnantól gondját viselte, kényeztette. Így vált a kastély, majd évszázadok múlva a köréje épülő város jelképévé a pelikán.
A mászófa története
Mindenki ismeri Gödöllőn az Alsópark szélén, a zeneiskola mellett álló, fekvő, eldőlt, megdőlt mászófát. De ki ismeri a történetét, mikor is dőlt el? Az bizony nem most volt! Réges-régen ezt a területet hatalmas erdő borította, az erdő közepén állt egy csodaszép kastély. Amikor egyszer elrepült az erdő felett a sárkány, meglátta a kastélyt. Annyira elámult, hogy szerette volna közelebbről is megnézni. Lejjebb ereszkedett, de olyan óriási volt, hogy nem fért el a fák közt. Ráült hát a kastély előtt egy fára, a fa a hatalmas sárkány súlya alatt megdőlt. Ezért fekszik hát olyan furcsán a városi mászófa.
Bagaméri – interjú
Interjú Hevesiné Papp Mariannával
Gödöllő – fotómontázs
Bagameri – reklámszlogen
Elvtársak!
A felvonulásra gyülekező reggel 8 h-kor a parkban. A sör- és virslijegyek a brigádvezetőknél vehetők át.
ÉLJEN MÁJUS ELSEJE!
Cipőt a cipőboltból!
A Joli presszóval szemközt!
Csupa erő, csupa izom! Minden reggel tejet iszom!
Mindenkit szeretettel vár a Pálma cukrászda!
A Tátra-csúcs nálunk nem elérhetetlen!
“Gödöllői emlék” – Blaha Lujza receptje újratöltve
Kecskesajttal és sonkával töltött csirkemell rántva
A recept kigondolásához Gödöllő és környékének helytörténeti vizsgálatából indultunk ki. A blahai városrészt Blaha Lujzáról nevezték el, aki nemcsak a “nemzet csalogánya” volt, hanem szakácsművészetét is sokan elismerték. Az ő juhtúróval, sonkával és gombával töltött csirkemell receptjét hangszereltük át. A Kecskés-dűlő névből ugyanis arra következtettünk, hogy nem a juh, hanem a kecske volt jellemzőbb erre a vidékre. A Gödöllőt övező erdőkben sok gomba termett, tehát a gombát is meghagytuk az étel mellett köretként. A kecskesajt ugyanis jóval aromásabb, mint a juhtúró, ezért úgy gondoltuk, hogy az elég ízletessé teszi a húst, a párolt gomba vagy tejszínes gombamártás jobban illene az ételhez. Fő köretként rizibizit kínálunk.
A kecsketejet és a belőle készült termékeket tehéntej-allergiások is fogyaszthatják (a tej fehérjéinek tehéntejtől eltérő összetétele miatt). Ha a párolt gomba mellett maradunk a tejszínes mártás helyett, akkor az egész fogás kínálható tejérzékenyeknek is!
Hozzávalók személyenként:
- 1 db csirkemellfilé
- kb. 5 dkg kecskesajt
- 1 szelet sonka
A panírozáshoz:
- finomliszt
- tojás
- zsemlemorzsa
A gombamártáshoz:
- kb. 15 dkg gomba
- 1 kis fej hagyma
- (0,5 dl tejszín)
A rizibizihez:
- kb. 8 dkg rizs
- kb. 4 dkg borsó
A csirkemellet mélyen bevágjuk, enyhén sózzuk. Az üregbe tesszük a sonkába tekert kecskesajtot, majd a széleket összenyomjuk. Bepanírozzuk és olajban kisütjük. A gombát szeletekre vágjuk, majd az apróra vágott hagymán megpároljuk. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, esetleg tejszínnel gazdagítjuk. Rizibizivel tálaljuk. Száraz fehérbor illik hozzá.